Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-24 / 120. szám
í 1959. május 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Százötvennél több mezőgazdasági újítás Születésük helyes Jászkunság Megyénk állami gazdaságaiban, gépállomásain egyre szélesebb körben bontakozik ki az újítómozgalom. Egyszerű munkások, traktorosok, mérnökök törik a fejüket, hogy tökéletesítsék gépeszközeiket és korszerűsítéssel nagyobb lehetőségeket biztosítsanak a növekvő feladatok megoldására. A bevezetett tökéletesítéseknek kedvező eredményei vannak. A gépek jobb minőségű munkát végeznek és számottevően csökkentik a munka önköltségé', amely nem közömbös a népgazdaság szempontjából. A megye gépállomásainak dolgozói az elmúlt évben és 1959. első negyedében több, mint 150 újítást nyújtottak be, amelyekből több mint százat hasznosnak találtak és a gyakorlatba be is vezették. Az újítások zöme arra irányul, hogy gépeikkel minél nagyobb és tökéletesebb segítséget tudjanak adni a termelőszövetkezeiteknek. Erre utal a Gépállomások Megyei Igazgatósága által kiadott megyei újítási tervfeladat is. Célul tűzték ki többek között, hogy szerkesztenek egy DT. 413-as traktorra szerelhető talaj egyengető szerkezetet, amellyel a rizstelepek talaj egyenetlenségeit munkálják majd el. Egy másik feladat, hogy a tárcsák elemeit élezhetővé tegyék anélkül, hogy a tárcsákat szét kellene szerelni. Kísérleteket folytatnak olyan univerzális rakodógép előállítására is, — amely szalma, trágya, siló rakodásra egyaránt alkalmas. A feladatok között szerepel még a ZK. kultivátor átalakítása is olymódon, hogy ikersoros kukorica művelésére alkalmas legyen. Az újításokban élenjáró túrkevei gépállomáson is számos jele van a tökéletesítések eredményének. Fehérvári Rudolf, a gépállomás főmérnöke például megoldotta a téli időszakban üzemelő traktorok beindítását. Köztudomású ugyanis, hogy hideg időben a traktorokban lévő olaj megdermed és kézi erővel rendkívül nehéz a beindítása. Ennek a problémának a megoldására egy elektromos meghajtószerkezetet létesítettek, amely emberi erő nélkül rövid idő alatt megindítja a motorokat. Az állami gazdaságoknál és az erdőgazdaságoknál található újítások közül jelentős a szolnoki erdő- gazdaság által konstruált suhángkitermelőgép, amely a kétéves suhángokat könnyedén és gyorsan ki- emali a földből anélkül, hogy a gyökeret megsértené. A kunszentmártoni állami gazdaságban a takarmányszállítás megkönnyítésére ötletes, függő csillét alkalmaznak, amely kevesebb munkaerőt igényel az állattenyésztésben. A szenttamási állami gazdaságban hosszabb ideig gondot okozott a fiatal gyümölcsfák locsolása. Most egy olyan ésszerűsítést vezettek be, amely megkönnyíti ezt a munkafolyamatot. Zetor- vontatású vízhordókocsira két gumivezetéket szereltek, amely kétirányban szolgáltatja a vizet a csemetékre Ezzel a megoldással mintegy tiz ember munkáját pótolja. Az újítások bevezetéséért jelentős anyagi juttatást kannak az ésszerűsítők. A túrkevei gépállomáson például a múlt évben 16 ezer forintot fizettek ki az újítóknak. Az eredmények azt bizonyítják, hogy megyénk mező- gazdasági nagyüzemeiben egyre növekszik az újítók száma és jobb, olcsóbb gépimunkát nyújtanak a termelő- szövetkezeteknek is. Axoh, nem tudják9 akiket illet Éppen cigarettaszünetet tartott a tiszagyendai Vörös Csillag Tsz ifjúsági brigádja, mikor felkerestük. Tizennégy fiatal; fiúk. lányok üldögéltek a dohányföld közepén, kifogyott a palánta, várták, amíg megérkezik az utánpótlás. Az ismerkedő szavak után a tanulásról esett szó. Az iránt érdeklődtünk, van-e köztük, aki a mezőgazdasági technikum kihelyezett levelező osztályára jelentkezett. — Hová? — kérdezték csodálkozva. Kiderült aztán, hogy a tsz- ben semmit sem tudnak erről. Arról hallottak, hogy a technikumot levelező hallgatóként is el lehet végezni, mert egy tsz tag, Kontra Mihály így tanul már második éve. De erről az új lehetőségről, a kihelyezett osztályokról, ami úgyszólván a ÄTALÄKITJAK SZtlKFAZUKA T helyébe viszi a tanulnivá- gyóknak az iskolát, erről még nem is hallottak. Pedig közöttük is van érdeklődő. Ignác István, Zsigri Gyula, Garancz János a népközépiskola hallgatói. — Hasznos dolgokat tanul ott is az ember — véli Ig- nácz István —. csakhát papírt nem adnak róla, nem jelent szakképzettséget. Már akkor jobb volna technikumba járni, annak itt a tsz-ben is hasznát vennénk. Kicsit pironkodva előáll egy kislány, Ignácz Mária. Nemrég végezte az általános iskolát. — Én jelentkeznék, csak azt nem tudom, hol kell, meg közepes eredménnyel lehet-e? Megnyugtatjuk, hogy biztosan lehet, hiszen a technikumi felvétel alapja az általános iskola nyolc osztályának eredményes elvégzése. Márpedig a közepes is eredmény. Juhász Antal KISZ titkárt trágyahordásnál találtuk meg. ö is megerősítette, hogy a tsz-ben mit sem tudnak erről a lehetőségről, pedig ahogy a fiatalokat ismeri — vannak legalább negyvenen, — biztos lenne néhány jelentkező. ~ — Én magam is jelenteném, csak tudnám, hol lenet, mik a feltételek, és hova kell bejárni. Nagyon hasznos lenne, hiszen a tsz-nek szüksége van mezőgazdasági szakemberekre. Nem mindegy, hogy bizonyos szakjellegű munkákat milyen szakértelemmel végeznek. Brigádva- zetőknek például iskolázott embereket kellene beállítani, de ilyen nerp sok van. A tanulnivágyás nemcsak Tiszagyendán, hanem több községben is tapasztalható. Kunhegyes, Kengyel tsz-ei- ben is akadnak fiatalok, akik élnének ezzel a lehetőséggel, ha egyáltalán tudnának róla. A tanácsok illetékes osztályainak feladata, hogy a technikumok felhívását eljuttassák a tsz-ekbe. Ez tapasztalataink szerint nem mindenütt történt meg. —pé — Szovjet gyorstraktorok A Szovjetunióban kidolgoztak egy traktormodellt. amelynek termelékenysége jóval felülmúlja a szokásos traktortípusokét. Az új modell jellemző tulajdonsága a szokatlanul nagy sebesség: óránkint több mint 30 kilométer. Érdekes, hogy a traktorok teljesítőképességét más országokban, főleg a rákapcsolt munkagépek kiszélesítésével növelték. A Szovjetunióban végzett kísérletek bebizonyították a gyorstrak- torok komoly előnyeit. A gyorstraktorok egyenletesebben és mélyebben szántják a földet, emellett egyáltalán nem rombolják a talaj felső termőrétegét. Az új traktor is ahhoz az 1500 új géptípushoz tartozik, amelyket idén próbálnak ki először a Szovjetunióban. Erdősítés repülőgépről ... a kengyeli Sallai Termelőszövetkezet tagjai. Erre nagy szükség yolt, mert a régi uradalmi kastély épületének teteje a háborúban annyira megrongálódott, hogy most már hiába toldozták-foldoztá k átengedte az esőt. Az átalakítási munkában Krajcz József, Pataki Sándor, Fajt Erzsébet szövetkezeti fiatalok is segítenek Antal Ferenc kőművesnek. Kínában az erdősítési munkálatok meggyorsítása érdekében repülőgépekről szórják a magvakat. Kanh- szu tartomány határában, a Senhszi tartományban és a hszinkiangi Ujgur Autonom terület sivatagjain már így vetették be a földet. Egy repülőgép hét óra alatt több mint 1.660 hektárt vet be, vagyis 500 ember 1 napi munkáját végzi. Ezenkívül a repülőgép lehetővé teszi olyan területek erdősítését is, ahova ember vagy állat csak nagyon nehezen hatolna be. A Senhszi tartományban azt tervezik, hogy jövőre 330.000 hektárnyi futóhomokos területen kezdik meg az erdősítést a repülőgép segítségével, iiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiimiiMiiiiiiiiiiiiiiiii Vihar előtt, eső után lérkezett hát ennek a napja is. Előtte pár hétig sokat gondolt rá. Kicsit félve, mert mindig egyedül szántóit és mióta felesége gyomorbántalma kiújult, egyedül is kapál. Igaz, egy délelőtt legfeljebb kettőt fordult, mert hosszú volt a dűlő nagyon. Másfeles, 200 ölnél több. De nem unatkozott. Tempósan vágta a kapát és szinte minden kukoricatőhöz lehajolt, kézzel húz- gálta ki a gyomot, nehogy megsértse a kapával a fiatal növényt. Beszélgetőtárs nem volt, de nem is hiányzott. Jobban érezte magát egyedül, így szokta meg. Most sokan lesznek. Ha van kedve ha nincs, amikor a többiek beszélnek, neki is csak mondani kell valamit. Ettől előre félt és a rosszízű tréfáktól, a csipkelődéstől. Sok ember között n.indig van ilyen és ő komoly ember, máshol jár az esze, nem a bolondságokon. Arra meg egyenesen irtózva gondolt, hogy emiatt mogorvának tartják és éppen ezért lesz a többiek céltáblája. Az hiányzik, nem más. Föl- mérgesítik, és amilyen hirtelenharagú, nem ismer majd határt. Nemcsoda, hogy legjobban szerette volna eltolni azt az időt, amikor kezdi .. Dehát csak elérkezett a nap és kora reggel elindult. Az asszony — úgy, ahogyan mindig szókra — még előző este kendőruhába kötötte a kenyeret, a sót, a szalonnát és a három fej hagymát. Ez a három fej hagyma mindig beletartozott a tarisznyába. Büdös egy kicsit, de olyan jóétvágyat csinál, meg olyan jóízűt lehet inni utána. Abból a mély kútból, ott az alsógyörgyi kereszteződésnél. Mindig friss, jéghideg a víz. A z asszony a szalonna mellé né- hány falat kolbászt is csúsztatott. Máskor nem szokta, csak most, Jobban szerették a kolbászt sütve, vagy a paprikáskrumpliba. Jó ízt ad a krumplinak és a leve szép vérvörös tőle, étvágygerjesztő. Az illat betölti az egész udvart. De most még is. — Hadd lássák, hogy nekünk még van — mondta az asszony, ö nem válaszolt semmit. Amazoknak is van éppen annyi, ha nem több, minek beszélni erről. Azért hagyta, legyen meg az asszony kedve. Egyedül ment az útelágazásig. Korán volt még nagyon, nem találkozott senkivel, nem látott sehol élőt. Hátamögött elmaradoztak a házak és a falu. Tűnődve, nézelődve mérte a lépéseket és egy fűszálat rágcsált. Saját lakodalma jutott eszébe. Az a régi hajnal, amikor másnap reggel, mint új ember felébredt. Kicsit furcsa volt rá- grmdolni, hogy az a fiatal lány — Tóth Franciska — aki olyan csendes békésen alszik mellette, mostantól a felesége. ismét érezte azt az égő szomjúságot és a mostanihoz hasonló szorongást. Akkor fölkelt és a csípős hidegben az udvarra ment s egyre az járt eszében, vajon milyen lesz a házasélet, sikerül-e? Franciskát ismerte, nagyon-nagyon közel volt hozzá egész éjjel és még is. Ismeri-e valójában? Megállt a keresztútnál, az alsó- györgyi kereszteződésnél és sóhajtott. Az sikerült — akaratlanul hangosan mondta. Csendesen, jól élnek. Egymásnak még a gondolatát, is ismerik. Még elképzelni sem tudja, milyen lenne az élet a felesége nélkül. Nagyon üres és sirsír, az biztos. De hogy sikerül majd ez a mostani „házasság”. 17 eszekedéssel kezdődött, Nagy Ferenc ezt persze akkor még ott a kereszteződésnél nem tudhatta. Ha tudta volna, visszafordul, egy lépést sem megy tovább. Az alsógyörgyi kereszteződést elhagyva, onnét méo vagy másfél kilométer. Mire odaért a cukorrépatábla szélére, már kelőfélben volt a Nap, de nem látszott korongja, mert a felhők eltakarták. Azt hitte, első lesz, de már vagy tizen álldogáltak az út szélén. Egyik-másik gallyakat szedegetett szalonnasütéshez készülődött. Később jöttek a többiek is. Ki biciklin, ki gyalog. Az új tagok a régiekkel, a régiek az újakkal. Az újak, akik tavasszal írták alá a belépési nyilatkozatot, ma reggel kezdték először a közöst. A Nap még mindig a felhők v,ö- gött bujkált. Levegőben lógott az eső lába, de azért megkezdték. Ferenc szótlanul kapálgatott. A többiek sem voltak valami beszédes hangulatban, mert a borongás idő nem valami lcedvderítő. A dűlő közepéig úgy nagyjában ** együtt tartottak. Majd a régiek közül három-négy „meglova- sodott”. Ferenc szomszédja is. S míg ők kapálták, úgy ahogy kellett, addig azok négyen a gyomra egyszerűen ráhúzták a földet, sehol nem hajoltak le, hanem csak szaladtak. Délig kétszer annyit fordulták, de munkájuk nem ért egy illet taplót. Ferencbe gyük a méreg és végül is nem állhatta szó nélkül, odament a brigádvezetőhöz. — Mihály, ez így nem lesz jó. Ahol az a négy ember kapál, onnét mi ősszel nem szedünk cukorrépát. A brigádvezető megnézte a sorokat és igazat adott Ferencnek. Azon nyomban összehívta a röp- gyűlést. A hanyagok fejére oli'a- sott. Görbe Gábor, aki máskülönben a felügyelőbizottságnak is a tagja, szántén azok között volt, akik nem végeztek becsületes munkát. Elvörösödött s nagyhangon kiabált. = Akinek valami baja van, az álljon ide elém. Ki meri azt dílí-l tani, hogy én nem kapálok rende-í sen — ugrott talpra és harciason| körülnézett. Ferenc torkában össze-1 csomósodott valami. Ettől félt. Az\ ilyen dolgoktól és itt van, márist kezdődik. Mindenki látja, Görbéi is tudja, hogy zöldre kapálta a fe-% kefét. Még is milyen nagy a szája.§ S éppen a békesség kedvéért mostl nem meri senki szemébe mondania az igazságot. Igaz, abból csak haragl lenne és ahol haragszanak, ottl megette a fene az egészet. Azutáng maga sem tudta hogyan, vagy miért,§ elég az hozzá, megszólalt. — Én állítom, Gábor. Ti négyen § nem kapáltok rendesen. Ez hiányzott. Kitört a vihar.I Görbe Gábor ordítozott, hogy őí| ne tartsa senki naplopónak, csavar-! górtak. De a többség Ferenc párt-i ját fogta s a veszekedést az eső| szakította félbe. Mindannyian fu-1 tottak a tanya felé és meghúzódtak 1 az üres istállóban. Ott már nemi beszéltek. Nézték a szakadó esőt és'L mindenki saját gondolatával volti elfoglalva. § T^erenc kissé távolabb ült a töb-fj biektől. Hallgatott ő is. Márl bánta, amit mondott. Nincs arra| neki szüksége. Hej, de rosszul kez-% dődik ez az első nap. Szerzett ma-% gának egy örök ellenséget. Aztán hirtelen elállt az eső és ki-i sütött a Nap. Gábor töprengett, % töprengett. Már lehiggadt benne ű! méreg. S mil<or indulni akartak, 1 odament Ferenchez. Hangosaní mondtaf hogy a többiek is hallják. I — Ne haragudj, komám. Nekedi van igazad. — És biztatóan, bociá- 1 nathérően Ferencre nevetett. Sü-Í tött a nap. Ferencet forróság ön-1 tötte el és valami nyugodalmas jó-i érzés. Jókedvűen visszanevetetti Gáborra s együtt indultak. Azóta | a legjobb barátok. És Gábor soha f nem tudta meg, hogy Ferenc akkori arra gondolt, talán ez a „házasság” § is sikerül, § SZEKUL1TY PÉTER E Több pénz! I több cukor! -Itöbb takarmány ■|A fentieket úgy érhetjük *|el, ha az egyelés utáni ,| fejtrágyázást és mélyka- -g pálást mielőbb elvégez- Izük. Erre a mostani idő- eljárás is kedvező. Nemcsak azért kell kapálni, hogy a gyomo- - kát irtsuk, hanem azért is, hogy megőrizzük a il talaj nedvességtartalmát és ezzel egyidejű- .1 leg elősegítsük a répa erőteljes növekedését. :| Több kapálás: {nagyobb termés! i m 1111111 n 111111111111111111111 i 11111111 m 1111111111 frj |A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI ■g MEZŐGAZDASÁGI gépgyár "ff felvételre keres Jesztergályos, gálíaiános lakatos szakmunkásokat, valamint - = mezőgazdasági fgcplervező mérnököt 1M és ipari gyakorlattal és ké, = pesítéssel rendelkező, utóig kalkulációban és könyvelés= ben jártas ijsz ámviteli vezetői, . s akik legalább 5 éves szak_ = mai gyakorlattal rendelkezf§ nek. | Ezenkívül az 1959/60-as tan- , E évre >|ére((ségizeíl jipari tanulókat , = iskoláz be a vállalat esztergá- |lyos és villanyszerelő szakmáiban. Jelentkezni lehet a vállalat = munkaügyi osztályán,
