Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-19 / 91. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. április 19. Az új terme] őszövet kezetek gazdáié a szó Turóczi Mihály 4 holdjával lépett a jánoshicjai Aranykalász Termelőszövetkezetbe. Ez a tsz most alakult, hozzá hasonló kis- és közép- parasztokból. Csak ősszel kezdik meg valójában a nagyüzemi gazdálkodást, de már most is közösen végezték a takarmány vetését, s több egyéb munkát. így Turóczi Mihály — miután már tavasztól kezdve részt vesz az újonnan alakult termelőszövetkezet közös munkáiban — 600 forintos adókedvezményt kap. Bistos a megélhetésem ... mondotta néhány nappal ezelőtt Dányi Ferenc, aki nemrégen lépett be Jánoshi- dán a Dimitrov Termelőszövetkezetbe. Elmondta még azt is, hogy eddig egy holdon gazdálkodott, s ezen kívül vállalt kapálnivalót, meg aratnivalót. Most már nincs szükség erre, mert egy olyan közösségnek lett a tagja, amely közösség többezer holdon gazdálkodik. A jövedelme is valószínűleg a kétszeresére emelkedik, mert a na-' gyobb földön több terményhez és pénzhez jut. tiMiiMiiiHiHiniiiiiiitHiiiiiMiitmHHiiiiiiiiHHHiniHiiiNtiiiiiiiiiniimmiiniiiHHinmiiMiiiii ^SittfeLé — hazadéit . . . A tiszaigari Petőfi Tsz gazdái a határ minden részében megtalálhatók. Sokirányú, hasznos munka folyik. Az asszonyok a konyhakertészetben dolgoznak, a férfiak Hosszú évek óta itt a melegágyak környéke az ö birodalma. Sok palántát felnevel. Ezévben különösen. mert az öntözéses kertészei területét a Petőfi Tsz gazdái megduplázták, ezen kívül szárazföldi kertészettel is foglalkoznak 10 holdon. Halász István megelégedetten mondja : „Kezdünk belejönni a nagyüzemibe. s ez a szívem szerint való igazi!” Pár lépéssé! odább. a műhelyek környékén a holnap mesterei, a Petőfi Tsz fiatal ipari tanulói serénykednek: Tarr Imre. Tolnai Sándor, Gál Béla. A mesterek elismerően nyilatkoznak munkájukról. Egyébként a tiszaigari futballcsapat főerősségei. Sa át erőből építenek isié léi A kunmadarasi termelőszövetkezetek gondoskodnak a megnövekedett állatállomány megfelelő elhelyezésérőit A faluban a három régi termelőszövetkezet — a Petőfi, a Kossuth és az Uj Barázda — tagsága jelentősen megnőtt, a Hunyadi és a Táncsics pedig I. típusúból mojt alakult át III-assá. Az új termelő- szövetkezetek saját erőből építenek istállót az 'állatoknak. A régi termelőszövetkezetek állami hitelt is igénybe vettek: így a Petőfi Termelőszövetkezet már hozzáfogott száz férőhelyes korszerű önitatós istállójának építésiéhez. Az Uj Barázdánál is megkezdődik már a munka, A termelőszövetkezetek a faluban találtak építőket, mindkét istállót a kunmadarasi építőipari ktsz húzza fel. Az elmúlt héten ugyan akadályozta az építkezést a sóderhiány, de ezen a héten már ismét szorgalmasan folyik a munka. Ügy tervezik, hogy ősszel külön helyezik el a TBC fertőzött állományt és külön az egészséges teheneket. Később fokozatosan kicserélik a beteg állatokat. Mit tartalmas as Élelrnesésügyi és a földművelésügyi Minisztériumnak a sertés• hizlalásról kiadott utasítása A MEGYE állatállománya igen megnövekedett. Ezen belül a sertésállomány mintegy 70 ezerrel nőtt. Ugyancsak nőtt a takarmánytermő terület is s ezek együttesen a hizlalás növeléséhez a szükséges alapot megadják. ELSŐSORBAN a régi termelőszövetkezeteknek általában növelniük kell a sertéshizlalási tevékenységet. — Az újonnan alakult termelő- szövetkezetek is mielőbb, de legkésőbb ez év őszéig alakítsák ki a közös sertésállományt. A közös takarmány- bázis megteremtését a tavaszi vetések során kell biztosítani. Az állomány kialakításához az állam a következő segítséget adja: az állatforgalmi vállalat az úgynevezett szedett süldőből az igényeknek megfelelően hizlalás! alapot tud szállítani a termelőszövetkezeteknek. — emellett az állami gazdaságok a jóminőségű és tenyésztésre is alkalmas árusüldőik egy részét átadják a termelőszövetkezeteknek. A közös férőhelyek kialakításához az eddig nyújtott sok millió forintos állami támogatáson felül termelőszövetkezeteink az erdőgazdaságoktól rövid időn belül körülbelül 40, egyenként 20 férőhelyes, két nap alatt ösz- szeszerelhető szabadszállá- sos sertésfiaztatót kapnak, igen olcsón, amelyet tavasztól őszig íiaztalónak, míg egész éven át hizlaldának nagyszerűen ki lehet Használni. Emellett természtesen és talán mindent megelőzve a saját erőből történő olcsó és egyszerű hizlaldák építése a legsürgősebb feladat. VÉGSŐ esetben ha közös férőhely hiányában a hizlalás - nem oldható meg és a tagok tulajdonában lévő sertések takéirmányellátása — a háztáji takarmánytermelés korlátozottsága miatt — nem biztosítható; a termelőszövetkezet az ilyen sertésekre hiz- lalási szerződést köthet s a vállalattól kapott előlegből a tag felesleges süldőjét megvásárolhatja és annak meg- hizlalására a taggal megállapodást köthet, a megállapodás szerint takarmányjuttatás, munkaegység térítés, valamint megfelelő súlyrá- rakás előírása mellett. Az így a közös tulajdont képeA vegyszeres gyomirtásról Mind a kapás, mind kalászos vetéseinkben a termés- emelés legnagyobb ellenségei a gyomnövények. Elszaporodásuk oka a rossz agrotechnika, a vetésforgó be nem tartása, tiszt ítatlan vetőmag, stb. A régebben alkalmazott gyomirtási módok már nem kielégítőek, s ezért néhány év óta vegyszeres gyomirtó szerrel védekezünk. Ézév tavaszán jelentkező nagyfokú gyomosodás szükségessé teszi a vegyszeres gyomirtás nagyohb mérVjJ. alkalmazását. Termelőszövetkezeteink megértették ennek fontosságát és már eddig is 22.709 kh-ra kötöttek megállapodást a Kenderesi Növényvédő Állomással. Egyes területeken már végeztek' gyomirtást őszi kalászosokon, a lucernavetések előtt, mért olymérvű volt a gyomosodás, hogy a kikelés sem látszott biztosítottnak. A jászjákóhalmi Béke. a tur- kevei Vörös Csillag Tsz stb. területén az eredmények ki- eiégítőek. . A. mupka dapd.árja azokban csak most kezdődik. A Harminckét ifjú iraktoros, nyolc iíi munkacsapat versenyez a törökszentmiklósi járásban A Kommunista Ifjúsági Szövetség által hirdetett ifjú t rak turisták versenyébe .harminckét kiszista traktoros nevezett be a törökszentmiklósi járásban. A Fegyvernek! Gépállomásról tizennyolcán, a törökszentmiklósiról tizennégyen jelentették be részvételűiket a versenybe. Vállalásaik között többek közölt 30 ezer forint javítási költség megtakarítása szerepel. A járás területén nyolc ifjúsági munkacsapat kapcsolódott be az ificsapatok versenyébe. A fegyvernek! Kossuth kukcricatermesztési és silózási KISZ-csapafot szervezett. A kengyeli Dózsa és Sallai ugyancsak ezt jelentette a versenybe. A kétpói Szabadság Termelőszövetkezet Petőfi telepén alakult kiszista munkacsapat. Kenderesi Növényvédő Állomás hat brigádjának Borsod, Heves. Nógrád és Szabolcs megye öt brigádja segít a munka végzésében. A vegyszeres gyomirtást ezévben korábban kezdjük, részben a gyomok korai megjelenése, a kellő hőméi-séklet. másrészt a kalászosak megfelelő fejlettségi foka miatt. Termelő- szövetkezeteink a vegyszeres gyomirtáshoz szükséges Di- konirt sürgősen rendeljék meg a MÜNŐSZER vállalattól. Biztosítani kell azt. hogy ‘mjijtor a növényvédő állomás gépei megérkeznek, vegyszer hiánya miatt'-he várttkózzanak. Az egyéni gazdaságok számára a földművesszövetkezetek biztosították a növényvédő szert, illetve azokon keresztül keli megrendelni. Az egyéniek a védekezést háti permetező gépekkel végzik: A munka befejeztével a gépeket alaposan ki kell mosni, mert az esetleg visszamaradó vegyszer a következőkben permetezett fákat, szőlőt erős mértékben megtámadja, sói tönkre is teheti azokat. Barkó Károly megyei növényvéd. felügy Vasas András a szolnoki Szabadság Tsz új gazdája §§ Ilyenkor, tavaszi munka gjderekán alig találni ember* a gszolnoki Szabadság Termelő- Üszövetkezet központjában. Az Huj és régi tagok kinn dolgozónak a földeken, a szépen Izsendülő határban, hogy skcr- sgoe. munkás kezükkel több gbúzát termeljenek, nagyobb ff. egyen a takarmány hozam és ^bőségesen legyen mindabból, sámelyriék termelésével a szö- fjvetkezet foglalkozik. 1 Akit kerestünk. Vasas And- Í>.ás bácsi is éppen fogata kősóul szorgoskodf.it, hogy a jó gérett isíállótrágyát mielőbb f kihordják a földekre. Most §1 tölti be 63-ik életévét és szö- fjvetkezeti tagságának máso- gdik hónapját. Gazdatársai 1 derék, bgctületes embernek s.ártják, persze nemcsak.azok, lakik régóta ismerik, hanem gazok is, akik a szövetkezetiben ismerték meg. A közös jmunka nem egészen új élőt* gte, mert földje és háza . ott 5 fekszik az Ugaron, a Szabrd- gság Termelőszövetkezet szom- |=zédságában és akarva-aka- gratlanul is volt módja látni la közösségben dolgozók ered- f'r.ényeit. Gyakran iesegeíte a ^szövetkezet beliek munkáját, ző, de a háztájiban meghizlalt sertések után is megilleti a termelőszövetkezetet a nagyüzemi felár. A közös sertésállomány kialakítása mellett elő kell segíteni, hogy a tagok háztáji gazdaságban is a lehetőségek maximális kihasználásával minél nagyobb mértékben kössenek hizlalási szerződést. Egyes termelőszövetkezeti vezetők részéről hallottunk olyan megnyilvánulást, hogy a sertéshizlalás nem jövedelmező, érdemesebb marhahizlalással foglalkozni. A hi-, •zottsertés kilogrammjáért az állam átlagban 17 forintot, a marháért 16 forintot fizet a termelőszövetkezeteknek. A sertéshizlaláshoz jóval kevesebb munkaegység ráfordítás szükséges, mint például a marhahizlaláshoz. Jelenlegi árrendszerünk nem a nagy súly elérésére, hanem a hústermelés növelér sere ösztönöz. Ha a termelő- szövetkezeteink évente több szakaszban folytatják a hiz-. lalást és csökkentik a sertések vágási korát (hizlalás) idejét) nagyobbmennyiségű olcsóbb mellé', takarmányt használhatnak fel s ezzel lényegesen tudják csökkenteni a költségeket, illetve a jövedelmet növelni. A helyesen folytatott sertéshizlalásba be- . fektetett összeg, tehát sokkal gyorsabban megtérül, — mint a marha-hizlalásban. A marhahizlalás lehetősége egyébként is korlátozott, mivel az állomány nem teszi lehetővé a hizlalási tevékenység jelentős növelését. Sok termelőszövetkezetben ezt már felismerték és jelentős, mennyiségű sertésre kötöttek hizlalási szerződést. így például a kisújszállási Ady Tsz 410, a kunhegyes! Vörös Október Tsz 582, a mester-1 szállási Úttörő Tsz 356. a mezőitek; Táncsics Tsz 830, á túrkevei Táncsics 1050 darab- sertésre. stb. f ' MEGYÉNK minden termelőszövetkezetének azon kell' munkálkodnia, hogy az állam által nyújtott jelentős támogatás mellett a helyi lehetőségek maximális kihasználásával bebizonyítsuk pártunk azon tételét, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt kell haladnia a termelés és árutermelés növekedésének. Ezt nemcsak népgazdaságunk, de a szocialista fejlődés útjára lépett dolgozó parasztságunk érdeke is megkívánja. Csorna János, megyei Felvásárlási Operatív Bizottság titkára. mázsa elérését tervezték holdanként. Amennyiben ezt túl- teljesítik, az előirányzó“* 30 forint helyett több juthat majd munkaegység részesedésre. — Ami igyekezetünket illeti, azt hiszem, nem lesz vele baj — mondta Vasas András bácsi. — Alig több másfélhónapos tagságom alatt azt tapasztaltam, hogy a vezető-;ég meghallgatja a tagok véleményét és minden olyan okos szót, tanácsot megfogad, amely előbbre viszi a tagság munkáját. Magam már az első közgyűléseit felszólaltam és észrevételértem a háztáji földek mértékének meghatározását s néhány olyan más kérdést, amellyel nem egészen értettem egyet. Ügy láttam, amit mondtam, nem ment el csak úgy egyszerűen a vezetők füle mellett. — A magam példájából kiindulva. csak azt tudom mondani középparaszt társaimnak. akik szövetkezetben élnek: dolgozzanak becsülettel, szorgalommal, használják eszüket és dolgos két kezüket, akkor az eredmény sem marad el. Kevesebb munkával többre juthatunk és öregnapjainkban is lesz, aki törődik majd velünk — mondotta beszélgetésünk befejeztével Vasas bácsi. E. S. Dolgoznak a szövetkezeti gazdák naprol-napra. Amikor beesteledik, vallókra veszik szerszámaikat, csendes szóval ballagnak . hazafelé a közös munka ízével, örömével. / hol, merre tartanak, rnilyer véleménye van azoknak i tagoknak, akik középparaszt, ként léptek be. Maga is 14 hold juttatott földnek vob tulajdonom, mindig az i kérdés foglalkoztatta: vaior megbecsülik-». értékel ik-e termelési szaktudását a közösben. 1959. március 1-én írta alá belépési nyilatkozatát és azóta alkotó, dolgos tagja a Szabadság Tsz nagy családjának. Beszélgettünk. Csatiamat arra terelődött a szó. milyenek az. első benyomásai, hogyan találta meg helyét a szövetkezetben. — Világéletemben olyan ember voltam, hogy szerettem dolgozni, szerettem a földet és őszintén mondom, most talán még jobban szeretem — mondotta. — Magam 14 hold földnek voltam tulajdonosa és azt sem tagadom. hogy volt olyan esztendő, amikor négy kát, holdról 72 mázsa búzát arattam le. Csakhogy* a természet sem egyformán osztja áldásait, meg öregszik is az ember és ahogy az évek múlnak a feje felett, egyre nehezebb a muni ka. Nyolc gyermekem egyi része már íelcseperedett a- másik része még iskolába jár 1 és a 14 held minden gondja- i baja az én nyakamba sza- i kadt. Ezért is határoztam a i belépéstől és megvagyok cola győződve, hegy* nem csele- kedtem rosszul, i — Milyen beosztást kapott. • megvan-e elégedve? — tet- i tem fel a kérdést. — Kél lóval, csikóval, igás, kocsival léptem be a tsz-be és az volt a kívánságom, hogy a fogatosek közé soroljanak. Oda is kerültem és azóta már körülbelül ötven munkaegységet dolgoztam. Az a véleményem, ha becsületesen dolgozik az ember és ha a közös-ég földjét legalább úgv megbecsüli, mint a magáét. egyéni korában, akkor semmi ok nem lesz a panaszra. Bepillantottunk a szövetkezet idei tervébe is. A célkitűzéseik arról tanúskodnak, hogy többet, jobbat akarnak adni az országnak és ezt nem utolsósorban a nagy szaktudással rendelkező középparasztok becsületére is alapozzák. Őszi búzából például GO, őszi árpából 12, rizsből 14 egy része vet, mások szőlőt telepítenek, a mesterek a gazdasági szerszámokat javítják. Az öreg Halász István bácsi oedig a kertészetben tevékenykedik.