Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

* .1959. április 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fl mezőgazdasági tsz-ek mintegy 120 ezer hold őszi búzát fejtrágyáztak 25 ezer holdon alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást — Nem kielégítő azonban a rizsvetés munkálatainak üteme Munkatársunk felkereste Vedrődy Gusztávot, a Megyei Tanács VB Mezőgaz­dasági Osztálya I őagronómusá t. Arra kértük, tájékoztassa a Szolnok megyei Néplap olvasóit a tavaszi mezőgazadsági munkák állásáról, az esetleges problé­mákról. Vedrődy el/társ a következőket mondotta: líjúsági munka­csapatok a jászapáti járásban A tiszasülyi Vörös Csillag. Sallai, a jászladányi Úttörő, Mező Imre termelőszövetke­zetekben ifjúsági munkacsa­patok a növényápolási mun­kák időbeni gyors elvégzésé­re. a gyümölcskertészeti mun­kákra tettek felajánlást. Vál­lalták a gyümölcsösök gondo­zását és példát mutatnak a hibrid-kukorica vetésben. Ál­talában minden termelőszö­vetkezetben jól megállják he­lyüket a fiatalok a munká­ban. A nagy földön w - Nagyiván határában A kalászotok az elmúlt időkben esett, eső hatá­sára szépen fejlődnek. Öröm nézni a friss, zöldelő vetése­ket. Az őszi búzák mintegy 70 százalékát erősítették meg fejtrágyával, ez 120 ezer holdnak felel meg. A fejtrá- eyázás kedvezően érezteti hatását a fiatal növény fej­lődésében. — A kalászosok fejtrágyá- zását számos mezőgazdasági tsz-bén megkezdték. Ez év­ben 25 ezer holdon alkalmaz­zák a vegyszeres gyomirtást. A 25 ezer hold — amiről itt szó van — tsz terület. — A koratavaszi vetésű nö­vények fejlődését ugyancsak jón.ak ítéljük. Á cukorrépát, sajnos, sokhelyütt károsodás érte. Április 7-én, majd 10-én nagyerejű szélvihar vonult végig Szolnok megyében, s ennek következtében mint­egy négyezer kát. holdon (ál­lami gazdaságokon kívül) a cukorrépát újra kellett vetni. — Örvendetes az is, hogy a kukoricavetés megyesxeríe jól halad. Az erre szánt te­rület, 80 ezer hold. A kuko- ricavetésben a kunszentmár­toni, a jászberényi járás te­rületén legszorgalmasabbak a szövetkezeti gazdák, ott me­gyen legkielégít őbben a mun­ka. Karcagon és Kisújszállá­son viszont elég lassú az e té­rén való előrehaladás. •— Tizennégyezer hold ku­korica négyzetesen kerül el­vetésre. Feltétlenül meg' kell azonban jegyeznem, hogy több tsz négyzetes vetésre szerződött a gépállomással, s a négyzetes vetőgópet most fölvetésre használják, . Ez megengedhetetlen „ és, nagyon helytelen. Az illetékes helyi szakvezetőknek kell gondos­— Látják, ez a föld. — ameddig a szem ellát, — mind a miénk. A Béke Termelőszövetkezet gazdáié. Ahol most állok, cukorrépa van. Közösen munkáljuk. Sokat aka­runk adni belőle a népgazdaságnak. — mondta a szövet­kezet egyik gazdája valamelyik nap a Hortobágy szé­lén. a nagyiváni határban, a Béke Tsz nagy^ földjén. immmiHmMHHm'H'immmimmtMitHimiHHmtiMMimHiHiiiHHiimiimmHHiMiimmi A tegyverneki Gépállomás versenykihívását elfogadták a töriikssentmiklósiak A munka vcröszászló ér­demrenddel kitüntetett Fegy- verneki Gépállomás dolgozói a pártkongresszus .tiszteletére párcav erse n yre hívták a szomszédos Törökszentmikló­si Gépállomás , dolgozóit.: A fegyvernek iek~ egyebek kö­zött éves tervüket november 30-ig 138 százalékra teljesí­Tiszakürtre is megjöttek a gólyák, a nyár madarai. t kodniok arról, hogy minden - négyzetes vetőgép csak i négyzetesen vessen. — Ehhez az is szükséges. ' hogy a gépállomások nagyon > gyorsan hozzák rendbe azt a néhány gépet, amelyiknél . nem volt megfelelő az át- i alakítás. Szüntessék meg . azokat a hibákat, amelyek itt-ott akadályozzák a négy­zetes vetést. A tsz-ek pedig " azokat a tagokat állítsák a 1 négyzetes vetőgépek meiié, akiket a gép kezelésére kiok­tattak. ’ — A rizsek alá az előké­szítő munkák jó ütemben haladnak. Nem lehetünk azonban megelégedve a ve­tések lassú ütemével. Egyes ■ tsz-ek attól tartanak, hogy ; a hőmérséklet csökken, s 1 ezért április második felében — május elején akarják i kezdeni a rizsvetést. Helv­■ télén. Azért, mert a távme­teorológia 13 Celzius fokra . ítéli a hőmérsékletet. S ha l később esős idő következik, akkor a jelenleginél csak rosszabb munkát végezhet­nek. i — Ezévben mintegy 1800 i hold búzavetést károsított a 1 gabonafutrinka. A védekezés megtörtént, a kárt lokajizál- ! ták. Mezei pocok kártétel : mintegy 3 ezer hold van. A ■ kcrai felmelegedés követ- ; keztében a bolha hamarább fellépett a szokottnál. A eu- . korgyárak megkezdték az ellenük való védekezést. — Nagyon fel szeretném ■ hívni a szövetkezeti gazdák i ágyelmét, hogy ahol az el­múlt évben burgonyavetés • volt,. ott már most sok bur- ; gonyabogarat találni. Nagyon! gyorsan kezdjük el a véde- , kezés leghatásosabb mód- i szerét, az áttelelt bogarak : összeszedését azért, hogy ne szaporodjanak tovább, — fejezte be nyilatkozatát i Vedrődy Gusztáv. Kukoricatermesztc iíjúsági munka­csapat a kenayeli Saliaiban A kengyeli Sallai Termelő­szövetkezetben ifjúsági mun kacsapatot szerveztek a fia­talok a kukorica növény­ápolási munkálataira. A Ter­melőszövetkezet elvetette t kukoricát, a fiatalok pedij minden nemű munkáját vál­lalták. Sőt a termésbetaka­rítás utánra Is gondoltak s ötszáz köbméteres silógödöi elkészítéséhez kezdenek ha­marosan. Vetik a kukoricát... A Pusztekürtó Állami Gaz­daság, több kísérleti gazda­ság termésátlaga bebizonyí­totta, hogy érdemes próbál­kozni ikersoros kukorica ve­téssel. A tagság úgy határo­zott, hogy 80 holdon új eljá­rással veti a hibridkukoricát s a vetés már meg. is kezdő­dött. A termelőszövetkezet­ben a vetési munkák 85 szá­zalékban állnak s a jövő hét közepén befejeződnek. A két tiszasülyi tsz-ben — az Aranykalászban és a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetekben — sokat hallottak t négyzetes vetés termésíokozc hatásáról Ezért úgy döntöt­tek, hogy ők is négyzetesen -----------------------------­■ vetik a kukoricát, hogy a ■ növényápolási munkákat is ■ géppel könnyebben, gyorsab­■ ban befejezhessék. A jászalsószentgyörgvi Bé-j 1 ke Tsz-ben naponta 40—501 j fogat dolgozik a kukoricái j vetésnél. Mintegy 200 ember! vesz részt rendszeresen a] napi munkáknál Most leg­több erőt a kukorica vetés ' mielőbbi befejezésére irányí­tanak. Bátran alkalmazzék az idén a tsz-ben a fejlett agro- • icchjiikai módszereket, Nem- s csak azért, mert 100 holdon . négyzetesen vetik a kukori­cát, hanem ebből 50 holdon öntözik is a tengerit a na­gyobb terméshozam érdeké­ben. A kukoricavetés mellett jól haladnak a cukorrépa sa- rabolással is. I A jászkiséri Szabadföld i Tsz-ben 16 fogat veti állan- J dóan a kukoricát ebben a ! termelőszövetkezetben. Nyolc ; nap óta dolgoznak és előtte 50 holdon a napraforgót, 30 holdon a cukorrépát vetették ; el Hétfőre mind a 175 holdon befejezik a kukorica vetést. • A silókukoricát 25 holdon . elvetették és a vetewnellett ■ zetorok hordják a trágyát a szántóföldek végére. MMf: . '.^1 T*1 r 1 r 1*1 rp» In. ■ ii »i rormalodik Tiszakurt lovoie T iszakürt. Különös“ köz­ség, pontosabban az volt idáig. Meghökkentő, ki­áltó ellentétek. Az újnak és a réginek valami érdekes, egyszer-másszor egeszen meg­lepő keveréke váltogatta egymást a határban, a falu utcáin és az otthonokban. Könnyű volt megfigyelni (persze, még ma is látni). Aki valamelyik vasárnap délután véletlenül odacsóp- penne a községbe, dagado­zó szívvel állapítaná meg: a tiszakürtiek már a szocializ­musba n járnak. Vagy ha ott még nem is, de bár­melyik nagyvárossal egyvo- nalban. Egy centivel sem mö­götte, legalább is, ami a ruházkodást illeti. A lányok választékos íz­lésre váltó szépvonalú, divat- tos ruhákban sétálnak va­sárnap délutánonként. Ép­pen úgy mint Szegeden, — Szolnokon, vagy Kecskemé­ten, Melyiknek mi a fog­lalkozása? Valamikor tíz egynéhány évvel ezelőtt a ru­hára nézve könnyű volt er­re, ha nem is egészen pon­tos, nagyjából megközelítő választ ódni. Most még kísér­letezni is felesleges. A ruha ott már a foglalkozásról nem mond semmit. Csak az igé­nyek növekedéséről beszél. A motorkerékpárokat a ti­szakürtiek egy ideig talán másfél, két esztendeig szá­molták. Számon tartották: ki mikor és milyent vásárolt. Aztán beleuntak. Nem cso­da, annyi motoros futkos a faluban, hogy egyik a mási­kat éri. Régen kerékpárból sem volt ennyi. Van olyan család, ahol mindegyik fid saját motorbieiklijén jár. a rádió már szóra sem érde­mes. Tiszát rekeszthetnének, annyi van. A szobabútorok egymást cserélik. Ha s szomszéd megvesz egy szépet az alsó szomszéd, még szebt : után néz, a fölső szomszét . meg azon iparkodik, hogj mindkettőjükön túltegyen Meséltek is erről a község­ben, dehát kár lenne ide ír­ni a neveket, mert talár esetleg civódással végződni a dolog'. A szőlőbeliek nemrég kul- túrházat kaptak. Kevés. Vil­lanyt, postát, filmszínházat — igen. nem mozit, hanerr filmszínházat — leérnek, pontosabban követelnek. És a tetejében még kövesúta ' is. Azt mondta az egyik szőlő- beli ember: „Kell. Okosod ni akarunk, nem úgy, mini a régiek. És élvezni a szoci- . alizmust.” Igényesek lettek a tiszakürtiek. De ez a jó. A mi pártunk akarata, hogj jobban éljenek, mint a múlt­ban bármikor. Az ellentétei mégis éppen itt a szebb, kul­turáltabb élet mezsgyéjer ; vágják mellbe az embert. A földeken, a kisparcellákon ott, ahol hirtelen és minder átmenet nélkül végétért i 1 szocializmus. Ahol szembe­tűnően és kézzelfoghatóar 1 Összekeveredett az új a ré- 1 givel. Mert a gondolatoka nem látjuk, mások érzései sem érezzük. Azt azonban láttam, ami- i kor a tiszakürti határban s ■ fiatal parasztlegény leugrot I a Pannóniáról, kötényt kötőt maga elé és a magot kézzé ■ pergette a barázdába. Úgy í mint az apja, meg a nagy- apja és minden őse. Elől i ! lomha járású jármos tehe i nek — úgy mozognak, min a tetű, kín kivárni veiül- l fordulót, — hátukmögött ;- sekély barázda és a kukon- , caszemeket pergető legény : A dűlő végén meg a vado­i natúj Pannónia. Micsoda ki­, áltó ellentmondás. j A z új és a megkövesedett , -TTt régi: jármos tehén és motorkerékpár, neylon blúz, . magassarkú cipő, válltáska — . és másnap a sarló. Ez így , nem fér össze. Az egyiknek , előbb-utóbb be kell adni a derekát, ha tetszik, ha nem. A végi nem is bírja el az újat, nem győzi szusszal. A tiszakürtiek megkóstolták a • szebb életet, hát ettől eltéri* 1 leni nem lehet őket. Nem is ■ akarja senki. Sót ami kell» ’ az kell. Holnap még na- 1 gyobbak lesznek az igények. Igen ám, de kapni csak ak­- kor lehet, ha adunk is. S hi­- ába csűrjük, csavarjuk a dol- t got. szépíteni nem tudjuk.- A tiszakürtiek sokat kaptak az országtól, a munkásosz­k tálytól. Ehhez képest vi- ’ szont nagyon keveset adtak.- Pontosabban nem annyit, — c mint amennyi adottságaikból- telik és amennyire nagyon i nagy szükség van, hogy ök k még jobban éljenek. Talán . fukar, szőrösszívű emberek? i Szó sincs róla. Egy baj volt. i Méghozzá nagy baj: a kis­- parcellás gazdálkodás. Az a i kerékkötő, az nem engedte,- hogy annyit adjanak, mint t amennyit ők kapnak. Ha a t kisparcellás gazdálkodás megmarad, akkor az életszín­- vonallal t előbb-utóbb hiba i lesz. Csakhogy a kisparcel- t lás gazdálkodás Tiszakür- te tön sem maradt, meg. Azért 1 nem, mert nincs erő, ami a . fejlődést, a szebb életre va­- ló törekvést elfojthatná. i Tiszakürtön a legjobb dol­- gozó parasztok már az új pa- t raszti jövendőt formálják, s ; nem sok idő múlva megszü- i nik az a bizonyos kiáltó el-.- lentét. Sokkal többet adnak . majd hamarosan az ország­- nak. mint amennyit eddis ad­tak. A nagyüzemi gazdálko­dással, a" korszerű agrotech­nikai módszerek alkalmazá­sával és szorgalmukkal, — íöldszeretetükkel, tudásuk­kal megváltoztatják a határ arculatát. M i minden lesz hamaro­san? Eddig a község határában csak néhány hol­don folytattak kertészkedést, holott ott folyik a Tisza és az alkalom adva van, de nem volt hozzá erő. Az egy em­ber, kis ember. De az egész falu akarata, egyesült ere­je nagy hatalom. Minden akadályt legyőz. A Tisza- mentén már lerakták a nagy­üzemi kertészet alapjait, s talán egy esztendő múlva 150 holdon termesztik a nagy jövedelmet biztosító konyhakerti növényeket: — öntözéssel persze, s azért 150 holdon, mert kb. ennyi al­kalmas arra. A gazdag határt három tsz uralja. A Hunyadi Tsz köz­pontja a mostani vásártér helyén épül. A Búagkálász adottságait figyelembe véve Tiszazug legkiválóbb állat- tenyésztő szövetkezete lehet. Rengeteg kincs, hihetetlenül sok kiaknázatlan lehetőség mindenfelé. Ma még igen, de holnap már nem. Mert a ti­szakürti szorgalmas, okos gazdák jó úton járnak. A szebb élethez vezető útra lép­tek. Sz. P. tik. Igen jelentős, hogy a gé­pek legjobb kihasználása ér­dekében az egy traktoregy­ségre eső teljesítményt 1200 normálholdban állapították meg. Versenypontjaik között szerepel a kukoricave,tés. A, kci/atüfcten lévő tss-ek ku* kóficaterüíetérték 60 százalé­kát négyzetesen vetik el úgy, hegy azt keresztbe és hoez- szába is művelni tudjak. L; Kiemelkedő az önköltség- Kcsötokentés terén felállított célkitűzésük. Ezévben 200 [ezer forintot takarítanak 'meg. Versenyfelhívásuk r-ész- otcsen foglalkozik számos ímás tennivalóval. A Török- fszentmiklós-i Gépállomás kol­lektívája elfogadta a ver- isenykihívást és a Fegyverne- |ki Gépállomásnak küldött vá- Slaszlevelükben a többi között lezeket olvashatjuk: „ígérjük. ' hogy ezévben harcos ver­senytársai leszünk a fegyver- jj nekieknek.” Az Állami Biztosító a termelőszövetke­zetekért ! A tízéves Állami Biztosító hasznos kiadványt tett közzé, i „Biztosítási tudnivalók a ! mezőgazdasági termelőszövet­kezetek számára” címmel. A többszín-nyomásos, mind 'grafikai, mind tipográfiai szempontból igen színvona­las könyvecske közérthetően magyarázza meg a szocialista biztosítás célját. Idézünk be­lőle; » „A biztosítás lényege az, 'hogy ezen keresztül az azo­nos kárveszélynek kitett gazdasági egységek közösen jvédekezzenek; s a beszedeti * díjakból létesül az az alap, mely lehetővé teszi, hogy a iveszteségeket, — ahol azok i beálltak — pótolni lehessen”. A kiadvány részletesen (foglalkozik mindazokkal az előnyökkel, melyekkel a biztosítás a közös gazdasá­gokra nézve jár. Itt érdemes megjegyeznünk: a szövetke­zén ember részére 20—25 százalékkal alacsonyabbak a díjtételek, mint más szá­mára. Alapos, gondos munka a „Biztosítási tudnivalók”, — melyből csupán a szerzők nevét hiányoljuk. Mindany- nyian megérdemelték volna, hogy a szövetkezeti gazda­társadalom megismerje őket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom