Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

1959. április 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szás parasztember jövője Zúgó, moraj ló hatalmas gyártelep. Emeletes szerelő­csarnokok; ablaksorain csillan a tavaszi napfény. Az abla­kok mögött biztoskezű mun­káslányok ülnek dohogó prés­gépek. lassúmozgású futósza­lagok mellett. A gyárat jel­mondatokkal teleírt öles kő­kerítés veszi körül. Tisza Ci­pőgyár. Martfű. A szürke falak tövében a kertes családi házakban, a még vakolatlan új épületek­ben és távolabb a tanyákban új élet új formája alakul. Martfű valamennyi egyéni gazdája, száz ember szövet­kezett, hogy közös munkával szebb, boldogabb jövőt te­remtsen. Az elnököt keresem, mint az Ezüstkalász Tsz ügyeinek legfőbb ismerőjét. A község­ben úgy mondták: éppen most indult kifelé a határba megnézni a vetést. Mutatják az utat is, merre ment. Ügy másfél kilométernyi bicikli­zés után földrefektetett ke­rékpárt látok, bent egy jó­kora tábla közepén pedig egy ember ballag. Meg-megáll, lehajol, aztán fürkészve to­vább megy, mintha keresne valamit. Nézem a kerékpár névtábláját: Jenei Mihály. Hiszen ez az elnök! Nosza, indulok felé. — Látja — mondja bemu­tatkozás után —, a mi ré­pánkat sem kímélte a múlt­kori vihar. Ahol porhanyó- sabb volt a föld. kitépett, meg betemetett jó egy hol­dat. Újra kell vetni. Aztán tovább karikázunk a poros dűlőúton. Helyenként egy-egy fogatot látni; ekét, vetőgépet húzatnak vagy ép­pen már a boronálást vég­zik. — Sok a tennivaló ezzel az új kezdéssel — kesereg az elnök. — Az embereket még kétfelé húzza a kettős gond. Szívük szerint a közöst csi­nálnák, de még mindenkinek megvan á maga- pór* hold földje, azt is meg kell mun- fé&lfii. Ez megTéHétőkeh' Szét­forgácsolja a közös erőt. Ed­dig 170 hold van közös mű­velés alatt, a silókukoricával lesz 200. Ezt már munkaegy­ségre csináltuk. A vetés ide­jén 21 fogatot és tizennégy gyalogmunkást tudtunk meg­mozgatni. Mikor kész lett a közös, mindenki sietett a maga egy-két hold kukoricá­ját elvetni. Pedig ha így tart az idő, a héten kapálni kell a répát, aztán meg nemso­— Az istennyila Csap jön bele,, az egész föld. csupa, for­duló, de majd ősszel mái1’ na­gyobb darabon mehet a trak­tor — mondja —, mintegy önmagát vigasztalva' és közé vág a pejkóknak. így vélekedik Szikora La­jos. Rab Mihály, meg a töb­biek is. A nehezét elvégzik a gépek, a többit pedig meg­csinálják közösen. —* Ötven, száz holdas táblákat, az az igazi. így változik meg a ha­tár képe, meg äz emberek is. Ma még félig egyéniek, hol­nap már közös erővel közös úton haladnak a szebb, bol­dogabb jövő felé. Patkót •" A politikai munka fontos egysége a pártcsoport E gy embernek mennyi ■gondja,’ kérdése -van; hétmég százaknak, s különö­sen olyanoknak, akik nem­rég szakítottak az eddigi gaz­dálkodási formával, és szö­vetkeztek a szétszórt parcel­lákon. Ezeknek az új emberek­nek, most legnagyobb gond­juk s kérdésük, hogy „biz­ton” megélnek-e a közös föl­dön jó-e az. ahogy határoz­tak és minden kérdésben megnyugtató választ várnak. Nehéz dolga van tehát mos­ünitatókat, hibr djyári és aloikiilató- intézeti vasszykezeMet kiszít a Jászberényi Vasipari Vállalat kára a napraforgót. Huszon­hét holdat vetettünk belőle. Harminc hold árpát vörös­herével akarunk felülvetni. Annak is a földben kellene már lennie, de a magot nem kaptuk meg idejében a gaz­daságtól. Aztán meg jön a kukoricakapálás. — Hatvan hold. mind hibrid — teszi hozzá nem kis büszkeséggel. Közben odaérünk a tsz leendő központjához. Hatal­mas 100 vagonos raktárépü­let, még az uraság építtette, mellette újonnan épült két­lakásos ház. Arrébb 100 fé­rőhelyes sertéshizlalda. Kö­zében bővizű ártozikút,- mel­lette kocsi áll. Egy ember éppen a lovakat' itatja. — Csurgó János — mu­tatkozik be. — Ö is tsz tag. — Hát ennyink van, illetve lesz — mutat körül az el­nök. — Ezt még a régi tsz építette, a gondozói lakást kivéve. Csakhát 1956-ban fel­bomlott, azóta az épületeket az állami gazdaság haszno­sítja. Őszre visszakapjuk. Csak még istállót kell épí­teni. méghozzá kettőt: egy marha- és egy lóistállót. — Az nehezen megy — elegyedik a beszédbe Csurgó János. Még egyet valahogy összehoznánk, de 50 ezer fo­rint hitelből kettőt!... — Na.- nem annyi lesz az — így az elnök. ÉpDen most kaptam értesítést, hogy fel­emelik. Segítenek a tégla­gyáriak is. Vállalták, hogy munkaidő után gyártanak téglát, meg cserepet és azt önköltségi áron átadják a tsz-nek. Abból kitelik az ala­pozás, meg a tető. Aztán itt van ez az erdő, úgyis ritki tani kell. Lesz ott faanyag nak való. A vályogot persze magunknak kell kiverni. — Más nem is csinálja meg helyettünk — mondja ki a szentenciát Csurgó Já­nos. — De én megyek is, van niég egy Ids vefnfvalóni...Az­zal fellép? «vfeofcsliW, indítja a lovakat. Mi is karikásunk vissza a község felé. Alig haladunk egy fél dűlőt, vetőgép fordul ki az útra. Kistermetű, piros­pozsgás ember igazgatja a kormányt. — Császár András, ve­zetőségi tag a tsz-ben — mondja róla az elnök. Aztán csipkelődve megkérdezi: — Kell-e sokat fordulni, test­vér? Az udvarokon állványokra rakva nagymennyiségű hen­gerelt idomacél sorakozik. A műhely előtti területen a szerkezet-lakatosok szabják és hegeszt ik a különféle al­katrészeket Serényen dol­goznak a jászberényi Vasipa­ri Vállalat dolgozói, igye­keznek. mert sok a tenniva­ló. Jelenleg a szenttamás! hibridgyárhoz szükséges vas­szerkezetet készítik, mely közel egymillió értékű mun­kát adott a vállalatnak. Az előzetes megbeszélések alap­ján a továbbiakban még két hibridgyár vasszerkézetét is vállalták. Bizalom ez irán­tuk és ők ráakarnak szol­gálni erre. ügy tervezték, hogy határidő előtt elkészí­tik a hibridgyárhoz szüksé­ges vasszerkezeti berendezé­seket. Több, mint másfélezer forint értékű munkán dol­gozik egy másik csoport, mely a debreceni atomkutató intézetnek vasszerkezeti és gépMifkát'lMzft* felt-f •A ' välläl&t másik-rfflgy munkaterületét képezi a ter­melőszövetkezeteknek épített 100-as és 50 férőhelyes istál­ló, önitató elkészítése. A jászberényi Kossuth Tsz. a jászteleki Alkotmány Tsz önitató berendezését készítik jelenleg. Már megbeszélések folynak az illetékes szervek­kel, hogy a megnövekedett és új termelőszövetkezetek szá­mára a vasipari vállalat dó- hánypajtákat - készít vasváz­ból. A vállalat KISZ szerveze­te sem tétlenkedik. Leg­t'-mában a tsz pátrszeryeze- tefcnék, amelyek feladata, hogy helyes politikai munkát, folytassanak a tagság között. Pontosabban: a pártcsopor­tok munkahelyeken dolgozó kommunistáira hárul a köz­vetlen feladat a felvilágosító munkában. A politikai munka alapve­tő egysége a pártcsoport — már, ahol jól betölti felada­tát. Ezt el lehet mondani a Jászapáti Alkotmány Tsz pártcsopcrtjairól. amelyek ál­landó munkával segítik a gyümölcsöző pártéletet. Mivel az Alkotmány Ter­melőszövetkezetben a tagság 200-ról 700-ra szaporodott, különös mértékben előtérbe került a tömegfelvilágosító munka. Itt a pártcsoportok elsőrendű feladata az embe­rek hangulatának alakítása, formálása. Igyekeznek meg­szeretetted a közös életet, a közös munkát, a szövetkeze­tei az újonnan belépett ta­gokkal, hogy neesak tagjai, hanem aktív részesei legye­nek a közös munkának. Bi­zalmat palántáinak beléjük, mert akkor hasznos igazán az egyének munkája a köz számára is. ha az egyén tel­jes szívvel lélekkel adja ere­je. tudása legjavát a köz bol­dogulásához. N égy, pártcsorjort tevé­kenykedik a termelő- szövetkezetben. Kettő az üzemegységekben, egy a köz­pontban és egy a kertészet­ben. Bagi János párttitkár elvtárs véleménye szerint legfontosabb munkát az üzemegységek pártcsoport jai végeznek. Ott dolgozik a leg­több ember, • és ott kell a ; legjobban a felvilágosító szó. Az emberek, az új tsz ta- [ gok bíznak abban, hogy ami­kor szövetkeztek, helyes útra léptek. De naponta erősíteni j kell bennük, ezt a meggyőző­dést, s ez a feladat a kom­munistákra vár. Az Alkotmány Tsz párt­csoportjai, a kommunisták a jó szellemet biztosítják, ami­kor a régi és az új tsz ta- I gok közötti kapcsolat erősíté- ;sén fáradoznak. Nem néz egyetlen régi tsz tag sem más szemmel arra a társára, aki még csak most jutott el odá­ig, hogy felismerje a szövet­kezésben rejlő lehetőségeket. Nagypál Béla, Táj ti István és a több; pártbizalmi rendsze­resen tájékoztatja a pártve­zetőséget, a tagság hangula­táról és a közös életet, mun- £kát gátló esetleges problé- imákról. I Igen lényeges dolog, hogy la közös munkákból rendsze­resen kivegyék részüket az iúj tsz tagok. Ezért a pártcso- iportok a munkafegyelem, a ! munkarend követelményei- iröl tájékoztatják a munka- I csapatok tagjait. A munka­icsapatok vezetői nem tudnak Iminden ember egyéni prob­lémáival kellően foglalkozni, ihiszen 60—70 ember is tar­tozik egy üzemegység mun- Ikacsapatához. A pártcsopor- |tok mozgósítják az embere­e |ket a munkára, foglalkoz­nak velük munkaközben, — |hirdetve a párt politikáját. P olitikai munka is, de a pártcsoport tekintélye nő és erősödik azzal, ha a kommunisták az embérek apró ügyes-bajos dolgaival is foglalkoznak. A háztáji föld­del kapcsolatos dolgoktól kezdve a haszonbér, a csalá­di pótlék és egyéb vonatko­zású problémákig mindenben próbálnak segíteni a párt­csoport tagjai. Ha ők nem tudnak á tsz pártvezetőségé­hez fordulnak segítségért. Az emberek nevelése köz­be alaposén megismerked­nek ’ a környezetükben dol­gozó tsz tagokkal. Ez elősegí­ti a tagjelölt felvételt. Most vették fel Fazekas Ferencet, Gömöri Jánost, Csortos Má­riát, a következő taggyűlésen öt újabb tagjelölt felvétel vár elbírálásra. Ezek között van Vágó Ferenc, Mihályi Károly, Bolyós Miklós, Vágó Gábor is — mind becsületes példásan dolgozó emberek. Nem volna teljes a párt- csoportok munkája, ha a gaz­dasági feladatokra nem moz­gósítanák az embereket. A pártvezetőség értékelte a Központi Bizottság március 6-i határozatát, megszabta a pártcsoportok feladatait, a gazdasági vonatkozásban. „Egész mezőgazdasági fejlő­désünk legfontosabb felada­ta most a tavaszi munkák jól elvégzése” — mondta ki a határozat, s a pártszervezet kezdeményezésére a tavaszi munkák sikeréért, a termés­hozam emeléséért gazdálko­dási versenyre kelt az Alkot­mány Tsz a községbeli Ve- lemi Endre termelőszövetke­zettel. Nemcsak verseny, hanem a gazdasági eredmények eme­lése is megköveteli, hogy a pártcsoportok tagjai néme­lyik új belépőt — úgymond megtanítsák dolgozni. Álta­lában jó gazdák kerültek a tsz-be, de volt olyan is. aki például a cukorrépa kapálás­nál a földet kapálta és nem a répát. Baráti szóval meg­mondták az ilyen embernek: minden egyes répa növényt szeretni kell, ha szükséges kézzel is ki lehet takarítani a gyámoltalan növényke kö­rül az elburjánzó gyomot, és megértették az emberek: — minden répatő az övék, saját hasznukat is gyarapítja. A pártcsoportok havon­ta egyszer üléseznek, és a bizalmiak is egyszer, néha kétszer. Ott megtár­gyalják a pártcsoport eddigi munkáját, a jó tapasztalato­kat. A pártvezetőség rendsze­resen értékeli a pártcsopor­tok munkáját, s a legutóbbi pártvezetőségi ülésen is egyik napirendi pont volt a párt­csoportok tevékenysége. A pártcsoportok eredmé­nyes tevékenysége a jó párt­munka záloga és égjük fel­tétele a politikai és gazda­sági feladatele megoldásának. A pá rle cportckban dolgozó kommunisták nevelő, mozgó­sító, kezdeményező munká­ja a termelés és közösségi élet előremozdítója. Ezért nagyon lényeges, hogy min­den tsz-ben a pártszervezet megalakulása után létrehoz­zák a pártcsoportokat és mind az új, mind a régi pártszervezetekben, dolgozza­nak is azok. Tóth József szocializmus átnövésének fo­lyamata a kommunizmusba. A kommunizmus e jellemvo­násai megmutatják az átnö- vés útját és törvényszerűsé­geit is. Az SZKP XXI. kong­resszusa e jellemvonásokra támaszkodva tűzte ki és ha­tározatban is rögzítette a kommunizmusba való átme­net formáit, útját, az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Melyek e jellemvonások? A termelőerők rohamos fejlődésével tökéletesednek a szocialista termelési viszo­nyok, a kizsákmányolástól szabad emberek elvtársi köl­csönös segélynyújtásának: együttműködésének viszo­nyai. Megjelentek és fejlőd­nek,« kommunista munka- szervezés új formái, a kom­munista munkabrigádok, me­lyeknek tagjai nemcsak kommunista módon dolgoz­nak, hanem kommunista mó­don élnek és tanulnak. Óriási mértékben megnö­vekedett a munkások és kol­hozparasztok kulturális, mű­szaki színvonala. Egyre in­kább elmosódnak a lényeges különbségek a fizikai és szel­lemi munka között. A terme­lés komplex gépesítése és au­tomatizálása a lehetővé teszi a munkanap rövidítését, ezáltal méginkább növekszik annak lehetősége, hogy az embe­rek sokoldalúan fejlesszék tudásukat. Az utóbbi években gyor­san fejlődik a termelési vi­szonyok szövetkezeti kolhoz formája. Gyarapodik az oszt- hatatVin alap, amely külö­nösen megnövekedett mióta a gép és traktorállomásokat átszervezték, és annak kö­vetkeztében is, hogy a kol­hozok gépeket vásároltak. Fokozatosan bővülnek a kol­hozok közötti termelési kap­csolatok, kolhozközi villany­telepek és olyan vállalatok épülnek, amelyek több kol­hoz mezőgazdasági termé­keit dolgozzák fel. A kolho­zok termelésének gyors nö­vekedésével egyre inkább háttérbe szorul a háztáji gazdaság, mivel a kolhozok sokkal olcsóbb élelmiszerek­kel látják el tagjaikat, mint­ha azt a háztájiban termel­nék. Ilymódon fokozatosan — a kolhoztulajdon erősíté­se Utján — a szövetkezeti csoport tulajdon az össznépi tulajdon színvonalára emel­kedik és kialakul az egységes ‘kommunista össznépi tulaj­don. ,• Ami az elosztást illeti, nem szabad elfelejteni, — hogy bár a szocializmusban a végzett munka arányában osztják el a termelt javakat, mert másként nem lehet, hi­szen a termelőerők fejlettsé­ge még nem teszi lehetővé, hogy abból mindenki szük­séglete szerint részesüljön (és ezt az elvet a szocializ­musból a kommunizmusba való átmenet idején nem gyengíteni, hanem erősíteni kell), — de már a szocializ­musban is a termelt javak egy jelentős részét juttatá­sok, ösztöndíjak, ingyenes orvosi kezelés, ingyenes ok­tatás, bölcsődék, napközi­otthonok, üdülés, stb. formá­jában az állampolgár végzett munkájának mennyiségéitől és minőségétől függetlenül kapja, illetve osztja el az állam. A Szovjetunióban az anya­gi és kulturális javaknak ez a része évről-évre növekszik. 1958-ban ilyen formában 215 milliárd rubelt juttatott az állam a lakosságnak, 1965- ben pedig 360 milliard rubelt fordít erre a célra. A fo­gyasztási alap e részének növekedése a kommunista el­osztás szélesedését jelenti. Hl. A szocializmusból a kom­munizmusba való átmenet a szocialista termelés gyors- ütemű fejlődésé alapján mégy végbe. — Hruscsov elvtárs kongreszusi beszámolójában rámutatott arra, hogy ezt az átmenetet nem lehet lassú haladásként elképzelni. „El- ' lenkezőleg ■*- hangsúlyozta — ez a folyamat a korszerű ipar, a nagyüzemi gépesített mezőgazdaság, az égésé gaz­daság és kultúra gyors fejlő­désének szakasza, még pedig a kommunista társadalom millió és millió építőjének aktív és tudatos részvételé­vel". A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gaz­dasági fejlődése kézzelfogha­tóan bizonyítja, hogy a szo­cialista termelés gyorsütemű növekedése törvényszerű. El­sősorban ez a szocializmus előnye a kapitalizmussal szemben. A szocializmus' út­jára lépett, gazdaságilag vi­szonylag elmaradott országok is képesek rövid idő alatt =1 utolérni, sőt túlszárnyalni a’! fejlett kapitalista országokat.]!, A Szovjetunió ipari terme-g] lése 1913-hoz képest 36-szo-l, rosára, ezen belül a termelő-|, eszközök termelése 83-szoro-i sára, a gépipar és a feldol-f, gozó ipar termelése 240-sze-H resére növekedett. A hétévesf< tervben pedig a termelés 80l, százalékkal fog növekedni.I] Az ipari termelés 7 év alattgj annyit növekszik majd, mintfj a legutóbbi 20 évben össze-I] sen. Ez évi 8.6 százalékos nö-g| vekedést biztosít. Ugyanak-i, kor az Egyesült Államok! ipari termelése az utóbbi =' években 2 százalékos növe-gl kedést mutatott. Nem kétsé-i ges, hogy a Szovjetunió rö-i vid időn belül eléri, sőt túl-s szárnyalja a legfejlettebb! kapitalista ország, az USA if termelését. Kína és a többig népi demokratikus ország fej-! lődése hasonlóképpen gyors-g ütemű. * A Szovjetunió Kommunis-i ta Pártja XXI. kongresszusa,! amely kidolgozta és megfő- % galmazta a kommunizmusba! való átmenet törvényszerűsé-1 geit és útját, történelmi je-I lentőségű, nemcsak a szovjet 1 nép számára —, amely első-J nek jár ezen az úton —, ha-g nem a többi szocializmust I építő ország számára is. A f XXI. kongresszus által meg-J állapított, törvényszerűségek I a jövőt illetően megbízhatói iránytűként szolgálnak ezenl országok számára is. B. K. M. 1---------- , ....... arammá A rákócziújfalusi Uj Élet Tsz fiataljait kocsin viszik a tá­volabb lévő munkahelyekre. Farkas Károly tíztagú ifi brigádja vidám nótaszóvai indul a közös munkába. utóbb azt beszélték meg a fi­atalok, hogy a patronált jászberényi Kossuth Tsz-nek hulladékanyag felhasználásá­val társadalmi munkában be­járati kaput készítenek. A kongresszus tiszteletére indított szocialista munka­verseny döntő mértékben az önköltség csökkentését cé­lozza. Az anyagköltségre vo­natkozólag havonta 0.6 szá­zalékot vállaltak a dolgozók. A munkabér 0.1, az egyéb költségek 0.4 százalékos csök­kentését irányozták elő. Ta­karékossági intézkedési ter­vet is dolgoztak ki és a leg­költségesebb munkáknál kí­vánják a megtakarítást biz­tosítani. XXXXXsOOOOOOOOOOOOO Orosz nyelven is megjelent a magyar internacionalistákról szóló könyv Moszkva (MTI). — A! Szovjetunió Honvédelmi Mi- jysz^efjuipánák . Katonai Ki- adóhivatala a közelmúltban orosz nyelven is megjelentet­te a „Magyar Internacionalis­ták a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban1’ című j könyvet, amelyet a Magyar! Hadtörténeti Intézet tudomá­nyos* munkatársai állítottak össze. A könyv orosz nyelvű kiadásába dr. Münnich vFe- renc, á Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány el­nöke írt előszót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom