Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

1959. április 12.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Most már

a szövetkezetben akarunk megélni

A jászapáti Zöld Mező Tsz-ről a járási vezetők elég elismerően nyilatkoznak. A járás 10 új termelőszövetkezete között az egyik legjobbnak tartják. Jó a vezetősége, rendesen haladnak a tavaszi munkákkal, semmi baj nincs velük, egyszóval jól dolgoznak.

Ennyit tudtam róluk, amikor bekopogtam az irodává előléptetett kamrahelyiségbe.. Az elnök, Ádám Pál éppen a takarmányigényeket írta össze, mert őket is az a csizma szorítja, ami a többi tsz-t; — a takarmány hiány. Éppen most vásároltak kukoricát, meg lucernát. Az ösz- szeírást aztán átadta egy „írástudó” embernek és féf- rehúzódtunk beszélgetni.

— Február közepén azzal kezdtük — meséli —, hogy megkértük az agitátorokat; jönnének ki inkább holnap. Előbb majd magunk közt meg hányjuk-vetjük a dolgot. El is mentek szépen. Tátrai Ferenc tanítóval aztán összehívtuk a gazdákat. Vitáztunk, vitáztunk és az lett a vége, hogy 19-en megalakítottuk a szövetkezetét. Másnap, amikor kijöttek a szervezők, csak elébük raktuk az aláírt belépési nyilatkozatokat. A többi tagot is jórészt mi magunk szerveztük be. Most már 267-en vagyunk és 1860 katasztrális holdon gazdálkodunk — teszi hozzá, nem kis büszkeséggel.

— És méghozzá jól gazdálkodnak, legalább is úgy hallottam — tűztem hozzá.

— No igen. Eddig a kis- parcellán parasztizáltunk, de most már a szövetkezetben akarunk megélni, és azt minden tag tudja, hogy ha rendesen dolgozik, munkájának a szövetkezetben nagyobb eredménye lesz. így az emberek szívesen dolgoznak, meg az agronómusunk is ugyancsak jól érti a dolgát. De éppen itt jön, beszéljen vele.

— Engem a párt küldött ide, mondja Aszódi János, aki egyébként gazdasági mérnök, azelőtt az FJK-nak volt föagronómusa.

— Amikor a járási tanácsnál jelentkeztem, a Zöld Mezőről azt mondták, hogy itt olyan emberek vannak, akik szeretnének dolgozni, de

Szervesfrágyát készítenek

m

n«i> mm»;

A Palotás! Állami Gazdaság többezer holdas földterülete évenként többszáz vagon mennyiségű trágyát kíván. — Ennek egy részét a képen látható módon állítják elő. Tóth F. Kálmán és Kiss István a tőzeget fckáliával keverik, s így az istálló trágyát lényegesen felülmúló erejű szervestrágyát nyernek. Evenként 500—550 vagon trágyát tudnak ilyen/ módon előállítani.

nincs gazdasági vezetőjük. Aztán körüljártam a területet és örömmel tapasztaltam, hogy 41 iga dolgozott a földeken. Ez kell nekem, gondoltam és elvállaltam. — Hívnak 3, sőt 5000 holdas tsz-be is, de igen megszerettem ezt a szövetkezetei. Lehet, hogy búcsút mondok az FJK-nak és végleg itt is maradok.

Látva a takarmányössze- írásra sorakozó embereket, megjegyzi, hogy jövőre remélhetőleg már nem lesz ilyen probléma.

— 200 holdon vetettük el a lucernát, 74 holdon pedig silókukoricáit termelünk. Lesz bükköny, meg répa is elég. A szántó területnek közel 30 százalékán termelünk takarmánynövényt.

— A vetéssel hol tartanak?

— Már csak a kukorica van hátra. Abból is elvetettünk 50 holdat. Igaz, naptár szerint még ráérne, de az idő jó, hát vetünk, meg szórjuk a műtrágyát. 350 mázsát már kiszórtunk. Mindenképpen szeretnénk elérni a hol- dankénti egy mázsát, nemcsak a kedvezmény miatt, hanem azért, mert többet akarunk termelni. Idén a terület 20 százalékát istállótrágyával is meghordjuk.

Közben visszatért az elnök, akit valami intézkedés végett hívattak el. Ö említette, hogy kertészkednek is. Idén 25 holdon termelnek paradicsomot, jövőre pedig 20 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek.

— Az állattenyésztés hogyan áll? Istállót évítenek-e?

— Az állatállományunk nem a legjobb, meg kevés is. Most is veszünk növendékmarháikat a vásáron, — .feleli Mihályi István, az állat- tenyésztési brigád vezetője,— Nem az a célunk, hogy fényes istállót építsünk. Előbb neveljünk fényes állatokat szalmatetős istállóban, majd csak azután építünk új, modem istállót.

Mostmár a szövetkezetben akarunk megélni — mondják a gazdák —, de így akarják a tagok is. Közös, jó munkájuk nyomán napról- napra gyarapodik, erősödik a termelőszövetkezet.

— patkós —

Ebből lesz az épületfa anyaga

Nagykörűben néhány héttel ezelőtt új termelőszövetkezet alakult Kossuth néven. Tagjai dolgoznak. A Tisza árterületében található fákból kivágtak néhányat, s ebből lesz az új istállóhoz szükséges faanyag.

A tiszaíüredi járás tsz-ei várják Jászberényből a keverőgépet

Az idei építkezésekhez félmillió vályogra tesz szükségük

A tiszafürediek is hírül vették, hogy a jászberényi Aprítógépgyárban valami nagyon hasznos, igen célszerű gépet szerkesztettek. Ez különösen nagy segítséget nyújt a vályogverés előkészítő munkálataihoz. A sarat keveri. Ilyen módon megfelelő számú segéderő biztosításával Írét nap alatt egy 100-as istálló felépítéséhez szüksé-. ges vályogmennyiséget készíthetnek a szövetkezeti gazdák.

Tiszafüredről érkezett az első kérélerrt az üzemeltetésére vonatkozóan. A járás új és területileg megnövekedett tsz-ei hosszú ideig használni tudnák a keverőt.

A munkát nyomban meg lehetne vele kezdeni Tisza- derzsen, a Szabadság és Üj Barázda Tsz-ekben. Onnét a járás valamennyi községét sorbavennék, egyszóval maxiit! hold Sóid jut egy főre a fegyvernek! Vörös Csillagban

S még sincs baj. A termelőszövetkezet olyan munkaigényes. jól jövedelmező növényféleségek termesztésével foglalkozik, amelyek felszippantják a megnövekedett munkaerőt. Száz hold gyümölcsösük van, öntözéses kertészetet létesítettek. Nagyon sok a szerződött aprómagjuk. Cukorrépából is 85 holdat szerződtek.

lüinszeiiiiártQni járásból

JELENTJÜK

málisan kihasználnák a keverőgép kapacitását. Ferenczi Vendel elvtárs, a járási tanács VB elnöke már a hét elején felhívta a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályát telefonon és közölte, hogy az elsőségre igényt tartanak.

Versenyben a pártkongresszus tiszteletére

A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben a tavaszi szántás-vetés elvégzése mellett nagy gondot fordítanak a fásításra is. Hetvenezer facsemetét ültettek el a Zalka gazdái 35 holdon létesítve ezzel erdősávokat. Az akácokat 9 holdas saját csemetekertjükből termelték ki. A nyárfákat pedig az erdő- gazdaság biztosította. Most a 4-es számú brigád az MSZMP kongresszus tiszteletére faápolási versenyre hívta ki a másik öt brigádot. A cél az, hogy a gondos ápolással biztosítani tudják az elültetett facsemeték megerősödését.

Szövetkezeti félóra

Tévedés ne essék, nem a rádió műsoráról, nem is valami tanfolyamról van szó, hanem arról, az ügyes kezdeményezésről, melynek Ti- szakürtön lehetünk tanúi. Napközben több alkalommal megszólal a hangoshíradó, e

V ezen keresztül is ismertetik (/a község lakosságával a ter- / melőszövetkezetek megszilár- (dítása érdekében hozott ren- • ‘ deleteket. Röviden magyarázzák, hogy milyen előnyö- /, két biztosít államunk a kö- {zös útra lépett gazdáknak, s u milyen eredménnyek születik tek ez évben a mezőgazda- fság átszervezésében.

'Z Tiszakürtön sokan hallgat- 0 ják a szövetkezeti félóra /'adását, mert érdekli az em- ^ bereket, milyen rendeletek, { határozatok segítik a termeV lőszövetkezeti mozgalmat. — a Más községekben is vegyék v igénybe a tájékoztatásnak '/ezt az eszközét is.

/) Rizst is termelnek

() A termelőszövetkezetekbe a tömörült mesterszállási gaz- xdák igen helyesen arra törekednek, hogy minél jövedelmezőbbé tegyék közös ' gazdaságukat. Ezért határoz- ták el, hogy rizst is termelnek. A Rákóczi Tsz az ere- ' deüleg tervezett 12 holdas x rizstelep helyett a megnövekedett területhez mérten 40 ' holdra emelte a rizsföldet. A } Petőfi Tsz 50 ezer forintos

V beruházással épít rizstelepet. / A Béke Tsz gazdái pedig 15 /holdon termelik ezt a nö- hvényt

ERŐSEN NYOMTA a kerékpár pedálját. Közben elgondolkodva nézelődött jobbra is, balra is, szántások, itt-ott néhány vedlett varjú és keskeny búzacsikocs- kák mindenfelé. Hát nézelődött, mint aki keres valamit, vagy valakit.

A hugati nagy tanya háta mögött, azon a lapos részen ledűtötte biciklijét az út szélére, a gyengén sarjadzó gyepre. Kiegyenesedett, tele szívta magát az éledő határ Illatával, azzal a különös, nehéz, de mégis friss, buzdító illattal, amit csak kitavaszodáskor és egy-egy gyors nyári zápor után érez az ember. Aztán nagyot nyújtózkodott és tűnődve ballagott beljebb a földeken.

A tegnap, meg a tegnapelőtt jutott az eszébe és ettől — észre sem vette, — szőke bajusza alá mosoly bujt. Hogyne. Tíz év alatt sem történt vele annyi minden, mint most, egyik napról a másikra. Tegnapelőtt reggel még azzal a szándékkal indult a tanácsházára, hogy kiváltja múnkaköny- vét. Elmegy valamelyik állami gazdaságba, leginkább brigádvezetőnök, ha felveszik, ha nem, hát akkor másnak. Ott a gazdaságban a kutyának se mutat útat. Mert ebből elég volt. Egyén ies- .kedni nem érdemes. Az egyéni gazdálkodásnak nincs jövője. Ott lenne a tsz, mozgolódik is erősen a falu, de... ki tudja. Annyi mindent beszélnek az emberek. Mindenkinek a szavára nem érdemes hallgatni, azért mégis- jobb jesz a munkakönyv. Es elindult a tanácsházára akkor, tegnapelőtt reggel.

Most meg itt járja a határt. i Érdekes. Erre aztán nem gondolt volna. NézegetOtt, ahol soldel a vetés

te a dűlő hosszát, meg a szélességét, álldogált eéy darabig, tovább ment, megállt, lehajolt, felvett egy göröngyöt és nagy gyönyörűséggel szétmorzsolta. Micsoda jó föld. A fogása is olyan puha, szinte simogatja tenyerét a sok apró morzsa. Innét elmenni? Inkább a szíve szakadna bele. A föld, meg a szív, egy az mind a kettő. Dehát ezt csak az tudja, aki élete nagyrészét: éjjelét, nappalát itt tölti ebben a nagy-nagy határban, ahol ilyenkor a bárányfelhős kék ég alatt olyan szívetvidítóan énekelnek a pacsirták.

GONDOLATAI elkalandoztak, aztán megint visz- szakanyarodtak a munkakönyvhöz. Abból nem lett semmi. Helyette belépési nyilatkozatot kért, aláírta a többiekkel, együtt. Százhatvanhárom család 1.430 hold föld, s megszületett a tisza- szentimrei Búzakalász mező- gazdasági tsz. Jól van ez így. Ahová a többi húz, oda kell húzni neki is. Ment volna már hamarabb a tsz-be, de azzal a sok buta beszéddel mindig taplót dugtak a fülébe. Hogy aki belép, az attól kezdve nem önálló, nincs beleszólása semmibe. Ez ami legjobban visszatartotta. — Nem lehetne (kibírni, hogy ne tartsák felnőtt embernek és hogy neki ne legyen szava. Az állami gazdaság? Az megint más.

Lám csak, ugye, — a feles tartotta eddig vissza, de lehet, hogy a többiekben is pontosan ez a fajta félés mocorgott, hogy nem lesz szavuk, beleszólásuk a dolgokba. És milyen különös aj élet. A közgyűlés őt választotta elnöknek. Mindenki azt kiabálta:

— A Tóth Józsit.

— A Jóskát.

— Árrá való ember.

Igen, talán arra való lesz.

ha — ahogy mondani szokás, — nem szalad el vele a ló.

Messzi, a dűlő másik végén két ember kocorászott, nézték a földeken ballagó embert, megismerték, még kiáltottak is neki valamit, de nem tudja kivenni. Tovább mentek hát, s az egyik nagyon magyarázott, s talán azt mondta a másiknak:

— Ahol-a, látod, a búza- kalászbeliek már kiküldték az elnöküket. Tegnap este volt a közgyűlés. Határoztak: hetven hold vörösherét vetnek. Tóth Józsi most az arra való földet nézi.

Tóth József, a tiszaszent- imrei Búzakalász Tsz elnöke írt valamit füzetébe, — majd ismét kerékpárra ült. Délig keresztül-kasul járta ezt az egész határrészt. Aztán ment befelé a faluba. A tanácsháza előtt velebeliek- kel, a Búzakalász néhány tagjával találkozott. Mátyus Károly már kérdezte is:

— összejön a 70 hold.

Bólintott. ’

— Igen. Neki való príma föld. A hugati nagy tanya mögött a Kacsáson, meg a kis Hugaton — sorolta az elnök egyszuszra. Megszólalt egy másik búzakalászbeli ember is.

— Látjátok, ez a beszéd. Olyan földet adunk a vörösherének, amilyerít kíván. — leaz-e, hogy a magunk kis

* földecskéjén már e.rt sem - tudtuk volna megcsinálni, t Oda vetettünk, ahová tudtunk, igaz-e?

— Igaz, de most már ehhez az újhoz lássunk hozzá szaporán, — jegyezte meg Má* tvus gazda, aki egyéni ko• rában is mindig azt tartotta. hogy a dolgot nem fog• ni kell, hanem vinni.

’ AZ ELNÖK RAKÖNYÖ- ] KÖLT a bicikli kormányra [ és nézte az embereket. Ui- ! ból eszébe jutott a délelőtti [ dolog, amin úgy eltöprengett [ határjárás közben. A bele- 1 szólás. S csendesen szinte, akaratlanul tódultak ajká- | ra a szavak.

[ — Nézzétek, ez a 70 hold

[ vöröshere nerrl gyerekjáték. . Én megnéztem a földet. Jó- , nak találom. De egy ember, ; mégiscsak egy ember. Meg kellerte azt még másoknak is nézni. Hetven holdról van ’ szó. Ide már a szövetkezet valamennyi tagjának a sza- ’ va, meg a tanácsa kívánta- 1 tik. Mert ez nem sarogja- lánc, se nem lakat. IU min- ‘ denki gazda nálunk, hát ’ mindenkinek bele kell szól- . ni a 'dologba

.... — magyará

zta kissé bőbeszédúen, bár nem akarta kimondani, de mégiscsak kiszaladt — ne- 1 hogy valaki közülünk akár [ egy ember is úgy érezze, , hogy na, a vezetőség a ma- t ga feje után dolgozik Re ' így ezért mondanám.

Erre a beszédre az embe- ’ rek egy darabig tanácstala- . nul álltak ott a tanácsháza s előtt. Igaz az, amit az elnök

mond. dehát most hogy csinálják? Menjen ki mind s százhatvanhárom család. Azl azért mégsem lehet. Nevetne rajtuk a falu álló esztendeig. Ej, ej. Olyan szépen benne van a minta alapszabályban, oszt lám. nem is olyan egyszerű ez a szövetkezeti demokrácia.

—- Na, süssünk ki már valamit, — mondta megint Mátyus Károly. De nem jutott eszükbe semmi okos. As elnök, meg a vezetők este aztán beszélgettek a tagokkal és másnapra azért csak kiformálódott az egész. Mindenki mondott valamit és ami legokosobbnak látszott, azt helyben hagyták.

Kijelöltek tíz idősebb, nagyon tapasztalt gazdát a Búzakalász tagjai közül. Olyanokat, akiknek a földje éppen arra volt, amerre az elnök elvtárs előző nap járt. Vass István bácsit. Molnár Imrét, meg még nyolcat. Ok azután mégegyszer alaposan megnézték a herének való földet és helybenhagyták az •elnök elvtárs javaslatát. — Másnap már dologhoz kezdtek.

AZÖTA NAGYON SZÉPEN zöldéi a vetés. Eljárnak arra a Búzakalász Tsz gazdái, néhanapján az elnök is arra biciklizik, ránéz a vetésre, elégedett mosoly bujkál a kicsi, szőke bajusza alatt, mert mikor ezt a friss vetést nézi, mindig az jut az eszébe, jó nyomon járnak. Kicsit talán aprólékosak, de annyi bizonyos, hogy a vezetők minden dologban megkérdezik a tagokat, mindent tudatnak velük és így nem következik be az, amitől annak idején egyéni gazda korában az elnök is félt. Gazda itt mindenki.

Szekulity Péter