Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. április 9. Mit rejt a kilencszeres élüzem kitüntetés? Nem mindennapos eset, hogy egy gyár fennállásának minden esztendejére essen egy-egy élüzem kitüntetés. F- kevesek közé tartozik a Tisza Bútorgyár, amelyben kilenc évvel ezelőtt néhány lelkes munkás kezdetleges munkakörülmények között, korszerűtlen gépekkel megindította a termelést. S alig néhány napja, a kilencedik év közepén ismét szaporodott az oklevelek száma, megkapta a vállalat kilencedszer is a kitüntető „Élüzem ' címet. A siker ,/itkaM A cím kissé rejtélyesen hangzik, mégha enyhíti is kissé a titokzatosságot az idézőjel. A „titok’’ szó alatt nem szabad holmi hétpecsétes lakat alatt őrzött okmányra, vagy különleges szerkezetre gondolni. Mert titok végeredményben nincs is, csak recept, amelyet az élet írt. S hogy nem is olyan rossz, bizonyítják az elmúlt évek, s majd a jövő. Mi tehát a siker receptje? Szükséges egy olyan mun- káslkollektíva, amely jóban- rosszban együtt él a gyárral. Nélkülözhetetlen a jó munkakedv, az új termelési módszerek keresése és felhasználása, az ésszerűen takarékos anyaggazdálkodás, s nem utolsó sorban a megfelelő műszaki vezetés. S ha mindez megvan, már csak a recept felhasználásában lehet a hiba. Kialakult a törzsgárda Az elmúlt évek során kialakult a vállalat törzsgárdája. Az első munkások közül Bódi Károly, Kelemen Antal, id. ötvös Gábor, Zo- ványi Károly, Egedi Béláné és Hamar Lajos ma is a vállalatnál dolgozik, Gigor József és Rivasz Béla pedig már művezetők, Hável Ignác volt karbantartó csoportvezető, ugyan már nyugdíjas, de gyakran belátogat a lakatosműhelybe. — Jó tanácsait örömmel fogadják a fiatalabb lakatosok, ötvös Gábor annakidején bizonyára sok jót mondhatott otthon a gyárról, mert fia is ide kívánkozott. Ma már a jobb gépmunkások között emlegetik a nevét. A nyugdíjba készülő Nyilas Ferenc fia is a gyárban dolgozik. Igaz, nem követte apját, nem asztalos lesz, hanem lakatos. Jövőre telik le a tanulóideje. A törzsgárda tagjait megbecsülik a gyárban. Elsők a fa juttatásban, s a nyereségrészesedésből* is 10 százalékkal töhbet kaptak azok, akiknek megvolt: az ötéves megszakítatlan munkaviszonyuk. Javaslataikra, bírálatukra, támogatásukra mindig számíthat a vállalat vezetősége. Érdekes, nem kívánkozik el senki a munkahelyéről. A leszerelt katonák örömmel (érnék vissza. De akik valamilyen okból korábban elmentek, visszavágytak. Ismét a gyárban dolgozik Hackler Ferencné és Palla István is. Az új munkások is hamar megkedvelik a munkahelyüket. Vereb József és Kiszely Károly asztalosokat már a jutalmazandók számbavételénél is említették, pedig csak alig néhány hónapja dolgoznak az üzemben. De nemcsak dícsérniva’ó akad A gyárban gondolnak a fiatal gépmunkások képzésére is. 1957 őszén megindult egy tanfolyam, amely iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy néhány fiatalt, aki nem érte el az előírt korhatárt, ki kellett húzni a jelentkezők sorából. A kezdeti nagy kedv bizony alaposan megcsappant. Pedig most kellene igyekezniök a hallgatóknak, mert erősen közelít a vizsga időpontja, amikor számot kell adniok a tanultakról és az eredményes vizsga után megkapják a szakmunkás bizonyítványt. Az elmúlt esztendőben akadt néhány olyan dolgozó is, aki könnyen kimaradt igazolatlanul egy-egy napra a munkából. A könnyelműségükért fizetniök kellett. A törvényes hátrányokon kívül a nyereségrészesedést tartalmazó boríték is laposabb lett néhány százassal. Szolgáljon ez okulásul mindenkinek: ki a maga, ki meg a más kárából tanuljon. A vállalat fejlődésével nem haladt párhuzamosan a szociális létesítmények bővítése. Az öltözők zsúfoltak, berendezésük nem megfelelő. A kisméretű szekrényekben gyúródik a ruha. Ez a hiányosság rövidesen megszűnik. Az üzem bővítésével új, kényelmes öltöző is épül. A megnövekedett munkáslétszámhoz az ebédlő is kicsi. A helyiség bővítéséről egyelőre még nincs szó. Hogy miért? Mert nyújtózkodni is csak addig lehet, ameddig a takaró ér. A jövő tervei Ez év legfontosabb feladata az önköltség csökkentése, a minőség javítása és a termelékenység émelése. A párt március 6-i határozata megjelölte az életszínvonal javításának útját. Nem a tőkések kénye-kedvétől függ nálunk a dolgozók életkörülményeinek javulása. Ennek alapját maguk a dolgozók teremtik meg szerte az országban, így a Tisza Bútorgyárban is. A gyár dolgozói tudják ezt jól. Célkitűzésük egybeesik a párt határozatával: a vállalat fennállásának tízéves évfordulóját a tizedik élüzem kitüntetéssel együtt szeretnék megünnepelni. A cél elérésére a lehetőség megvan. A többi a gyár dolgozóin múlik. — PP — **********************««*«4*4 MA 17 ÓRAKOR nyereménybetétkönyvek sorsolása a Közalkalmazottak Kultúrotthonában. (Szolnok, Malinovszki u. 38.) A sorsolást műsor követi, amelyen budapesti művészek lépnek fel. BELÉPÉS DÍJTALAN! —«■ Nemzetközi játékfilm-fesztivál Moszkvában Az idei nyár végén Moszkvában nemzetközi játékíilm- fesztivált rendeznek, amelynek szervező bizottsága már megalakult. Borisz Malisev- szkij, a bizottság titkára a következőket mondotta: — Elsőízben rendezünk a Szovjetunióban nemzetközi játékfilm fesztivált. Idén ez helyettesíti majd a hagyományos Karlovy-Vary-i fesztivált. A bemutatókra 64 országot hívtunk meg, közönök az Egyesült Államokat, Angliát, a Német Szövetségi Köztársaságot, Olaszországot és Franciaországot is. Minden egyes ország egy teljes műsort betöltő és egy kisíihr.et mutathat be. A bemutatókat a több mint 10 000 nézőt befogadó sportpalotában tartjuk. . iiiiiiiiiiimiiiimiiiiimiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiimi Szolnoki festőművész pécsi kiállítása Korábban már hírt adtunk arról, hogy két város, Szolnok és Pécs kulturális kapcsolatainak ápolására kölcsönös képzőművészeti kiállítást rendeznek a város kiállítótermeiben. Haraszti Pál pécsi festőművész nálunk már bemutatta művészete legjavát. Most Chiavini Ferenc szolnoki festőművész rendezi meg gyűjteményes kiállítását Pécsett. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitják meg a pécsi Hazafias Népfront dísztermében, a Baranya megyei Képzőművészek Munkacsoportja és a TIT * Baranya megyei Szervezete rendezésében. Megnyitó beszédet Martyn Ferenc festőművész mond.---- «fc -----------------— K ÖZLEMÉNY. Az influenza járvány csökkenése következtében a Megyei Tüdő- beteggyógyintézetben a szokásos látogatási napokon a látogatás a máj naptól ismét megengedett. Dr. Perényi igazgató főorvos. c4 SífL-uteaiTÖRÖK ÁTOK AKADNAK MÉG az életben olyan fontos ügyek, amelyekben egy-két felelős hivatali ember nem hozhat megfelelő döntést. Sőt, két-három is kevés lenne — időben pedig nem egy hónap, de egy év sem elegendő; sőt: lassan- lassan már egy évtized is. Ott van például Jánoshidán a Síp utca, amelynek ügyében már annyi iratot készítettek az elmúlt hat esztendőben, hogy azzal alighanem útburkolatot lehetne készíteni az annyit emlegetett utcácska teljes hosszában. Kiszálltaik az ügyben összesen tizennégyszer. Jöttek a járásiból, jöttek a megyétől, jöttek Budapestről. Az ominózus utca ügyében Tóth Jánosné eddig csupán (!) a következő szervekhez fordult: helyi tanács, járási tanács, megyei tanács, Építésügyi Minisztérium várost és községrendezési főosztály, faterén? Ezt előre pontosan megmondani senki sem tudja. Annyi bizonyos, hogy minden évben gyakori a jégeső. Sok helyen egy nyáron kétszer-háromszor is pusztít a jégverés. Előrelátó termelőszövetkezet, gazda nem hagyja termését jégbiztosítás nélkül. Állami biztosító dezési osztály, Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, nőia- nács, tűzoltóság. (Ezek azok a szervek, melyekről lapzártáig tudomást szereztünk.) A Síp utca különböző alsó, középső és felső szerveink előtt hovatovább Arany János „fülemüléjéhez” válik hasonlatossá; azzal a különbséggel, hogy ennek a fülemülének a dala egy pillanatra lem szünetel —• azonkívül haszna sincs belőle senkinek; ellenben... No nem. erre gondolni sem merünk: mi történne, ha egyszer özvegy Tóth Jánosné számlát kapna arról, mibe került edd.g az a néhánvszáz gramm akta, amely az ügyben a kiszállásokat követően elkészült. A DOLOG OTT kezdődött, hogy 1954-ben a jánoshidai községi tanács tudomásával és egyetértésével Terjéki Sándor jánoshidai lakos telket vásárolt, amely a Fő utcával párhuzamos Síp uica egyik, végét is magában foglalta és a telekre egy szép házat épített. A telek bekerítése titán a Síp utca lakói 'az utcában öt családi ház varr) kérték: az utcát újra nyissák meg. Az indok, a fe- 'ette nyomó® érv az volt. hogy az utca egyik végének lezárása a gazdák kocsiközlekedését akadályozza. A különböző szervek már körülbelül egy éve foglalkoztak a panasszal, mikor az egyik helyszíni szemle során azt a meglepő felfedezést' tették. hogy egyik háznak, sincs széles kapuja — tehát egyik gazda sem tart .kocsit. Ennek ellenére 1955. október 28-án helyszíni jegyzőkönyv szögezte le. hogy a kerítés — mely néhány bővekből é„ némi drótból áll — „elbontást nyert". Sajnos, az így „nyert” kijáró még mindig túlszűk volt ahhoz, .hogy az. utca békéjét el lehessen érni rajta. Újabb bejelentések következtek, melyek más oldalról világították meg a kérdést. Igaz ugyan, hogy a három méter széles kijáró lehetőséget nyújt a Fő utcán lévő kút elérésére, ezzel szemben kiderült, hogy tűzrendészed szempontból a három méter széles utca nem teszi lehetővé a gyors és biztos oltást (Egyébként Tóth Jánosné háza az utca túlsó végén áll; az utca másik bejáratánál; állandó bejelentéseivel nyilván Terjéki Sándor házának tűzbiztonságát akarta fokozni.) Ezt a nyomós panaszt az eddigi nyolc helyszíni szemle és csupán a megyei szervek nem orvosolhatták. A minisztériumból vonaton érkezett egy előadó, aki Éliás Lászlóval együtt alaposan megvizsgálta az ügyet és — elrendelte a három méter széles gyalogjáró öt méter széles úttá való. átalakítását. — Előírta továbbá a megyei tűzrendészet! osztályparancsnok; ág által előírt sarokletompítást. Az Építésügyi Minisztérium 26 517 1958. sz. rendeletének végrehajtását a megyei tanács építési osztálya elrendelte. EGYÉBKÉNT AZ UTCA képén végrehaj ;ar.dó módosítások technikailag a drótot tartó néhány karó verejtéke- kiemelését és két méterrel való edébbhureolását je’eníe- nék. Az országéi -jelentőségű ügyben azóta Z. Nagy Fe-enc képviselő, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alel nőké kapott levelet a Síp utcai négy ház lakóitól. Félő azonban, hogy a két cölöp edébb- taszigálása után Tóth Jánosné és a Síp utca többi lakói nem hagyják annyiban a dolgot. Könnyen tehetsége® például. hogy az új átjárás porossá teszi a környék levegőiét. avagy túl zajossá a jánoshidai köz’ekedcst. Ki tudja — remélik — talán akad még szerv Magyarországon. ki a Síp utca ügyét — elvállalja. — b. d. — A Nap kél: 5.08 h-kor, nyugszik: 18.24 h-kor. A Hold kél: 5.48 h-kor, nyugszik: 19.49 h kor, Idöjárásjelentés Várható időjárás: további felhőátvonulások, főként holnap sok helyen újabb eső, élénk déli, délnyugati, később helyenként erős nyugati, északnyugati szél, a hőmérséklet átmenetileg kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 14—27 fok között. (MTI.) — UJ BÚTOROK érkeztek a BÚTORÉRT üzletébe: NDK hálószoba garnitúrák, magyar festett hálószobabútorok, — valamint konyhagarniturák nagy választékban. — A KUNHEGYESI JÁRÁSI művelődési otthon gárdája megérdemelt sikerrel adta elő Dobozi Imre Szélvihar című drámáját. Az együttes, mely igen komoly felkészültségről tett bizonyságot, a színművet előre láthatólag több más községben is bemutatja. — MEGTAPOSTA A BIKA Négyesi Istvánt. A tiszabői gazdát bordatöréssel szállították kórházba. — A HAZAFIAS Népfront Városi Elnöksége április 14- cn, délután fél 6-kor a városi tanács nagytermében bizottsági ülést rendez. Ezen Kapás Rezső elvtárs, a városi tanács VB. elnöke Szolnok város 1959. évi városfejlesztési terveit s a Népfront azzal kapcsolatos feladatait ismerteti. Majd Simon József elvtárs, békebizottsági tag a békemozgalom feladatairól szól. — A TIT ÉS A KPVDSZ közös rendezésében holnap kiállítással egybekötött ankétet tartanak a szovjet kereskedelemről a megyei tanács nagytermében. A kiállítás reggel kilenc órakor nyílik. — MA DÉLUTÁN öt órakor tartják Szolnokon, a József Attila művelődési Otthonban a nyereménybetétkönyvek idei első országos sorsolását. — KISÜJSZÁLLÁS kiszis- tái eddig ezerötszáz forintot fizettek be a VIT-alapra. — A JÁRMŰJAVÍTÓ ifjúmunkásai eddig 2300 forintot fizettek be a VIT-alapra. Ezt az összeget negyed év alatt végzett vasgyűjtéssel teremtették elő. — HÉT ZENEI munkaközösség és három zeneiskola működik a megyénkben. A zenei munkaközösségek száma a közeljövőben tízre emelkedik, hogy kielégíthessék a parasztfiatalok tanulási igényeit. — MEGYÉNK termelőszövetkezetei megkezdték a rizs vetését. Idén kereken 17 ezer holdon termesztik ezt a fontos növényt. Előreláthatólag a rizstelepeken április 10. és 15. között megkezdik az árasztásokat is. — NEGYVEN öntevékeny csoport művészeti vezetője tanul a Szigligeti Színház levelező akadémiáján. A tanfolyam a nyári munkák dandárja előtt fejeződik be; addig a csoportvezetők elsajátítják a rendezés, a koreográfia. maszkirozás, díszletezés. szövegmondás legfontosabb elemeit. — KÉTEZER GÖDRÖT ástak ki az utóbbi napokban Törökszentmiklós kiszistái faültetéshez. Szombaton folytatják a munkát; remélik, hogy addigra nemcsak munkakedvben, de — csemetében sem lesz hiány ... — A TISZAFÜREDI járásban 1254 fiatal nevezett a Ságvári Endre kulturális seregszemlére. Több bemutatót tartanak a szövetkezeti járás valamennyi községében. Lehet jegyet igényelni a magyar—jugoszláv labdarugó mérkőzésre Az április 19-én Budapesten lejátszásra kerülő magyar — jugoszláv válogatott labdarúgó mérkőzésre jegyek igényelhetők a Megyei Testnevelési és Sport Tanácsnál. Igénylési határidő: április 10. — JÁTSZADOZÁS közben elesett a jásziadányi Katona István. A négy éves fiúcska könyöktöréssel került kórházba. — A SZIGLIGETI Színház Igazgatósága közli, hogy a folyó hó 7-8-9-re hirdetett FIGARÓ HÁZASSÁGA előadása Andaházi Margit balesete miatt elmarad. Helyette 8—9- én este 7 órai kezdettel a KÖTÉI.TÁNC kerül bemutatásra. — KÖRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL tart előadást — születésének 175-ik évfordulója alkalmából — dr. Baktay Ervin, a neves orientalista Szolnokon, a József Attila Kultúrotthonban pénteken. — NEGYVENÖTEZER forintot fordít többletnyereségből a jászberényi Aprítógép- gyár az idén kulturális sportcélokra. */y///////////////«/ífa»////////////////////////////// A SZOLNOK MEGYEI FiLMSZiNHáZiK MŰSORA ÁPRILIS 9—12-IG: Abádszalók 9—10 A városi asszony — 14. 11—12 ördögi találmárfy — Korh. n. Matiné 12. Gróf Monte Christo I. Cibakháza io—12 Betörő az albérlőm — 14. M.: 12. A kis karmester Fegyvernek 10—12 Csendes Don in. — 14. Matiné: 12. Mexikói Jánoshida 9—10 Don Juan legut. kalandja — 14. 11—12 Országúton — 14. Matiné: 12. Nehéz anya nélkül •" Jászalsószentgyörgy n—12 Don Juan legut. kalandja — 14. Matiné: 12. Sötét csillag Jászapáti 10—12 Ház a sziklák alatt — 18 évf. Matinéműsor: 12. öten a Barska-utcából Jászárokszállás 10—12 Ahol szeretni sem szabad — 14. Matiné: 12. Álruhában az ellenség kc'zt Jászberény 9—12 "Fehérek és feketék — 14. Mat.: 12.. A kisdobos Jászdózsa 9—10 Országúton — 14. 11—12 Hattyúk tava — Korh. n. Matiné: 12. Ök voltak az elsők Jászfényszaru 10—12 A világ teremtése — Korh. n. Matinéműsor: 12. Uljanov család Jászjákóhalma 10—12 Múló évek — 14. Matiné: 12. Volt egyszei egy király Jászkisér 10—12 Tengerészrevű — 10. Matiné: 12. A két Lotti Jászladány 10—12 Szent Péter esernyője — 10. M.: 12. Cimborák Kenderes 10—12 Azon az éjszakán— 10. M.: 12. Nehéz anya nélkül Kisújszállás 10—12 Bűn — 18 évf. M.: 12. Kék vércsék erdejében Kunhegyes 10—12 Mexikói szerenád — 10. Mat.: 12. Gonosz favágó Kunmadaras 10—12 Robin Hood — Korh. n. Mat.: Nehéz napok Kunszenimárton 10—12 Tegnap — 10. Matinéműsor: 12. 10'1-es sas Mezőtúr Dózsa 9—15 Tiszfességtudó utcalány — 18 évf. Matiné: 12. A Fecske küldetése Mezőtúr Szabadság 9—15 A mi kis családunk — 14 Öcsöd 10—12 Érdekházasság — 14. Mat.: 12. Yves Montand énekel Rákóczífalva 10—12 Ég és föld között — 10. Matiné: 12. Mese a 12 találatról Szolnok Vörös Csillag 9—12 Apák iskolája — 14 Szolnok Tisza 9—15 Álmatlan évek — Korh. n. Matinéműsor: 12. Buksi megkerül Tiszaföldvár 10—12 Mindhalálig — 10. Mat.: 12. Teuton kard akció Tiszafüred 10—12 A gitáros lány Korh. n. Matinéműsor: 12. Mühlen bergi ördög Tiszakürt 11—12 A tett színhelye Berlin — 14. Matiné: 12. Mese az aranyhajú királylányról Törökszentmiklós 9—12 Bum, a katona — 10. Matiné: 12. Merénylet a kikötőben Turkeve 10—12 Akkor karácsonykor — 10. Matiné: 12. Karneváli éjszaka U.íszász lo—12 Razzia — 10. Matinéműsor: 12.. Arlberg-epress Karcag 9—12 Felfelé a lejtőn — 14. Matiné: 12. A béke völgye