Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. április 9. Mit rejt a kilencszeres élüzem kitüntetés? Nem mindennapos eset, hogy egy gyár fennállásának minden esztendejére essen egy-egy élüzem kitüntetés. F- kevesek közé tartozik a Tisza Bútorgyár, amelyben kilenc évvel ezelőtt néhány lelkes munkás kezdetleges munka­körülmények között, korsze­rűtlen gépekkel megindította a termelést. S alig néhány napja, a kilencedik év köze­pén ismét szaporodott az ok­levelek száma, megkapta a vállalat kilencedszer is a ki­tüntető „Élüzem ' címet. A siker ,/itkaM A cím kissé rejtélyesen hangzik, mégha enyhíti is kissé a titokzatosságot az idézőjel. A „titok’’ szó alatt nem szabad holmi hétpecsé­tes lakat alatt őrzött ok­mányra, vagy különleges szerkezetre gondolni. Mert titok végeredményben nincs is, csak recept, amelyet az élet írt. S hogy nem is olyan rossz, bizonyítják az elmúlt évek, s majd a jövő. Mi tehát a siker receptje? Szükséges egy olyan mun- káslkollektíva, amely jóban- rosszban együtt él a gyárral. Nélkülözhetetlen a jó mun­kakedv, az új termelési mód­szerek keresése és felhaszná­lása, az ésszerűen takarékos anyaggazdálkodás, s nem utolsó sorban a megfelelő műszaki vezetés. S ha mind­ez megvan, már csak a re­cept felhasználásában lehet a hiba. Kialakult a törzsgárda Az elmúlt évek során ki­alakult a vállalat törzsgár­dája. Az első munkások kö­zül Bódi Károly, Kelemen Antal, id. ötvös Gábor, Zo- ványi Károly, Egedi Béláné és Hamar Lajos ma is a vál­lalatnál dolgozik, Gigor Jó­zsef és Rivasz Béla pedig már művezetők, Hável Ignác volt karbantartó csoportve­zető, ugyan már nyugdíjas, de gyakran belátogat a laka­tosműhelybe. — Jó tanácsait örömmel fogadják a fiata­labb lakatosok, ötvös Gábor annakidején bizonyára sok jót mondhatott otthon a gyárról, mert fia is ide kí­vánkozott. Ma már a jobb gépmunkások között emlege­tik a nevét. A nyugdíjba ké­szülő Nyilas Ferenc fia is a gyárban dolgozik. Igaz, nem követte apját, nem asztalos lesz, hanem lakatos. Jövőre telik le a tanulóideje. A törzsgárda tagjait meg­becsülik a gyárban. Elsők a fa juttatásban, s a nyereség­részesedésből* is 10 százalék­kal töhbet kaptak azok, akik­nek megvolt: az ötéves meg­szakítatlan munkaviszonyuk. Javaslataikra, bírálatukra, támogatásukra mindig szá­míthat a vállalat vezetősége. Érdekes, nem kívánkozik el senki a munkahelyéről. A leszerelt katonák örömmel (érnék vissza. De akik vala­milyen okból korábban el­mentek, visszavágytak. Ismét a gyárban dolgozik Hackler Ferencné és Palla István is. Az új munkások is hamar megkedvelik a munkahelyü­ket. Vereb József és Kiszely Károly asztalosokat már a jutalmazandók számbavételé­nél is említették, pedig csak alig néhány hónapja dolgoz­nak az üzemben. De nemcsak dícsérniva’ó akad A gyárban gondolnak a fia­tal gépmunkások képzésére is. 1957 őszén megindult egy tanfolyam, amely iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy néhány fiatalt, aki nem érte el az előírt korha­tárt, ki kellett húzni a je­lentkezők sorából. A kezdeti nagy kedv bizony alaposan megcsappant. Pedig most kel­lene igyekezniök a hallgatók­nak, mert erősen közelít a vizsga időpontja, amikor szá­mot kell adniok a tanultak­ról és az eredményes vizsga után megkapják a szakmun­kás bizonyítványt. Az elmúlt esztendőben akadt néhány olyan dolgozó is, aki könnyen kimaradt igazolatlanul egy-egy napra a munkából. A könnyelműsé­gükért fizetniök kellett. A törvényes hátrányokon kívül a nyereségrészesedést tartal­mazó boríték is laposabb lett néhány százassal. Szolgáljon ez okulásul mindenkinek: ki a maga, ki meg a más ká­rából tanuljon. A vállalat fejlődésével nem haladt párhuzamosan a szo­ciális létesítmények bővítése. Az öltözők zsúfoltak, be­rendezésük nem megfelelő. A kisméretű szekrényekben gyúródik a ruha. Ez a hiá­nyosság rövidesen megszű­nik. Az üzem bővítésével új, kényelmes öltöző is épül. A megnövekedett munkáslét­számhoz az ebédlő is kicsi. A helyiség bővítéséről egy­előre még nincs szó. Hogy miért? Mert nyújtózkodni is csak addig lehet, ameddig a takaró ér. A jövő tervei Ez év legfontosabb fel­adata az önköltség csökken­tése, a minőség javítása és a termelékenység émelése. A párt március 6-i határozata megjelölte az életszínvonal javításának útját. Nem a tő­kések kénye-kedvétől függ nálunk a dolgozók életkörül­ményeinek javulása. Ennek alapját maguk a dolgozók teremtik meg szerte az or­szágban, így a Tisza Bútor­gyárban is. A gyár dolgozói tudják ezt jól. Célkitűzésük egybeesik a párt határozatá­val: a vállalat fennállásának tízéves évfordulóját a tizedik élüzem kitüntetéssel együtt szeretnék megünnepelni. A cél elérésére a lehetőség megvan. A többi a gyár dol­gozóin múlik. — PP — **********************««*«4*4 MA 17 ÓRAKOR nyereménybetétkönyvek sorsolása a Közalkalmazottak Kultúrotthonában. (Szolnok, Malinovszki u. 38.) A sorsolást műsor követi, amelyen budapesti művészek lépnek fel. ­BELÉPÉS DÍJTALAN! —«■ Nemzetközi játékfilm-fesztivál Moszkvában Az idei nyár végén Moszk­vában nemzetközi játékíilm- fesztivált rendeznek, amely­nek szervező bizottsága már megalakult. Borisz Malisev- szkij, a bizottság titkára a következőket mondotta: — Elsőízben rendezünk a Szovjetunióban nemzetközi játékfilm fesztivált. Idén ez helyettesíti majd a hagyomá­nyos Karlovy-Vary-i feszti­vált. A bemutatókra 64 or­szágot hívtunk meg, közönök az Egyesült Államokat, Ang­liát, a Német Szövetségi Köz­társaságot, Olaszországot és Franciaországot is. Minden egyes ország egy teljes mű­sort betöltő és egy kisíihr.et mutathat be. A bemutatókat a több mint 10 000 nézőt be­fogadó sportpalotában tart­juk. . iiiiiiiiiiimiiiimiiiiimiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiimi Szolnoki festőművész pécsi kiállítása Korábban már hírt adtunk arról, hogy két város, Szol­nok és Pécs kulturális kap­csolatainak ápolására kölcsö­nös képzőművészeti kiállítást rendeznek a város kiállítóter­meiben. Haraszti Pál pécsi festőművész nálunk már be­mutatta művészete legjavát. Most Chiavini Ferenc szolno­ki festőművész rendezi meg gyűjteményes kiállítását Pé­csett. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitják meg a pécsi Hazafias Népfront dísztermé­ben, a Baranya megyei Kép­zőművészek Munkacsoportja és a TIT * Baranya megyei Szervezete rendezésében. Megnyitó beszédet Martyn Ferenc festőművész mond.---- «fc -----------------­— K ÖZLEMÉNY. Az influ­enza járvány csökkenése kö­vetkeztében a Megyei Tüdő- beteggyógyintézetben a szo­kásos látogatási napokon a látogatás a máj naptól ismét megengedett. Dr. Perényi igazgató főorvos. c4 SífL-uteaiTÖRÖK ÁTOK AKADNAK MÉG az élet­ben olyan fontos ügyek, ame­lyekben egy-két felelős hiva­tali ember nem hozhat meg­felelő döntést. Sőt, két-három is kevés lenne — időben pe­dig nem egy hónap, de egy év sem elegendő; sőt: lassan- lassan már egy évtized is. Ott van például Jánoshidán a Síp utca, amelynek ügyében már annyi iratot készítettek az elmúlt hat esztendőben, hogy azzal alighanem útbur­kolatot lehetne készíteni az annyit emlegetett utcácska teljes hosszában. Kiszálltaik az ügyben össze­sen tizennégyszer. Jöttek a járásiból, jöttek a megyétől, jöttek Budapestről. Az omi­nózus utca ügyében Tóth Já­nosné eddig csupán (!) a kö­vetkező szervekhez fordult: helyi tanács, járási tanács, megyei tanács, Építésügyi Mi­nisztérium várost és község­rendezési főosztály, faterén­? Ezt előre pontosan meg­mondani senki sem tudja. Annyi bizonyos, hogy min­den évben gyakori a jég­eső. Sok helyen egy nyáron kétszer-háromszor is pusz­tít a jégverés. Előrelátó termelőszövetke­zet, gazda nem hagyja ter­mését jégbiztosítás nélkül. Állami biztosító dezési osztály, Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, nőia- nács, tűzoltóság. (Ezek azok a szervek, melyekről lapzár­táig tudomást szereztünk.) A Síp utca különböző alsó, középső és felső szerveink előtt hovatovább Arany Já­nos „fülemüléjéhez” válik ha­sonlatossá; azzal a különb­séggel, hogy ennek a fülemü­lének a dala egy pillanatra lem szünetel —• azonkívül haszna sincs belőle senkinek; ellenben... No nem. erre gondolni sem merünk: mi történne, ha egyszer özvegy Tóth Jánosné számlát kapna arról, mibe került edd.g az a néhánvszáz gramm akta, amely az ügyben a kiszállá­sokat követően elkészült. A DOLOG OTT kezdődött, hogy 1954-ben a jánoshidai községi tanács tudomásával és egyetértésével Terjéki Sándor jánoshidai lakos tel­ket vásárolt, amely a Fő ut­cával párhuzamos Síp uica egyik, végét is magában fog­lalta és a telekre egy szép házat épített. A telek bekerí­tése titán a Síp utca lakói 'az utcában öt családi ház varr) kérték: az utcát újra nyissák meg. Az indok, a fe- 'ette nyomó® érv az volt. hogy az utca egyik végének lezárása a gazdák kocsiközle­kedését akadályozza. A kü­lönböző szervek már körülbe­lül egy éve foglalkoztak a pa­nasszal, mikor az egyik hely­színi szemle során azt a meglepő felfedezést' tet­ték. hogy egyik háznak, sincs széles kapuja — tehát egyik gazda sem tart .kocsit. Ennek ellenére 1955. októ­ber 28-án helyszíni jegyző­könyv szögezte le. hogy a kerítés — mely néhány bő­vekből é„ némi drótból áll — „elbontást nyert". Sajnos, az így „nyert” kijáró még min­dig túlszűk volt ahhoz, .hogy az. utca békéjét el lehessen érni rajta. Újabb bejelentések követ­keztek, melyek más oldalról világították meg a kérdést. Igaz ugyan, hogy a három méter széles kijáró lehetősé­get nyújt a Fő utcán lévő kút elérésére, ezzel szemben ki­derült, hogy tűzrendészed szempontból a három méter széles utca nem teszi lehető­vé a gyors és biztos oltást (Egyébként Tóth Jánosné háza az utca túlsó végén áll; az utca másik bejáratánál; ál­landó bejelentéseivel nyilván Terjéki Sándor házának tűz­biztonságát akarta fokozni.) Ezt a nyomós panaszt az eddigi nyolc helyszíni szemle és csupán a megyei szervek nem orvosolhatták. A minisz­tériumból vonaton érkezett egy előadó, aki Éliás László­val együtt alaposan megvizs­gálta az ügyet és — elrendel­te a három méter széles gya­logjáró öt méter széles úttá való. átalakítását. — Előírta továbbá a megyei tűzrendé­szet! osztályparancsnok; ág által előírt sarokletompítást. Az Építésügyi Minisztérium 26 517 1958. sz. rendeletének végrehajtását a megyei ta­nács építési osztálya elren­delte. EGYÉBKÉNT AZ UTCA képén végrehaj ;ar.dó módosí­tások technikailag a drótot tartó néhány karó verejtéke- kiemelését és két méterrel való edébbhureolását je’eníe- nék. Az országéi -jelentőségű ügyben azóta Z. Nagy Fe-enc képviselő, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alel nőké kapott levelet a Síp utcai négy ház lakóitól. Félő azon­ban, hogy a két cölöp edébb- taszigálása után Tóth János­né és a Síp utca többi lakói nem hagyják annyiban a dol­got. Könnyen tehetsége® pél­dául. hogy az új átjárás po­rossá teszi a környék leve­gőiét. avagy túl zajossá a jánoshidai köz’ekedcst. Ki tudja — remélik — talán akad még szerv Magyaror­szágon. ki a Síp utca ügyét — elvállalja. — b. d. — A Nap kél: 5.08 h-kor, nyugszik: 18.24 h-kor. A Hold kél: 5.48 h-kor, nyugszik: 19.49 h kor, Idöjárásjelentés Várható időjárás: további felhőátvonulások, főként hol­nap sok helyen újabb eső, élénk déli, délnyugati, később helyenként erős nyugati, északnyugati szél, a hőmér­séklet átmenetileg kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 14—27 fok között. (MTI.) — UJ BÚTOROK érkeztek a BÚTORÉRT üzletébe: NDK hálószoba garnitúrák, magyar festett hálószobabútorok, — valamint konyhagarniturák nagy választékban. — A KUNHEGYESI JÁ­RÁSI művelődési otthon gár­dája megérdemelt sikerrel adta elő Dobozi Imre Szél­vihar című drámáját. Az együttes, mely igen komoly felkészültségről tett bizony­ságot, a színművet előre lát­hatólag több más községben is bemutatja. — MEGTAPOSTA A BIKA Négyesi Istvánt. A tiszabői gazdát bordatöréssel szállí­tották kórházba. — A HAZAFIAS Népfront Városi Elnöksége április 14- cn, délután fél 6-kor a váro­si tanács nagytermében bi­zottsági ülést rendez. Ezen Kapás Rezső elvtárs, a városi tanács VB. elnöke Szolnok város 1959. évi városfejlesz­tési terveit s a Népfront az­zal kapcsolatos feladatait is­merteti. Majd Simon József elvtárs, békebizottsági tag a békemozgalom feladatairól szól. — A TIT ÉS A KPVDSZ közös rendezésében holnap kiállítással egybekötött anké­tet tartanak a szovjet keres­kedelemről a megyei tanács nagytermében. A kiállítás reggel kilenc órakor nyílik. — MA DÉLUTÁN öt óra­kor tartják Szolnokon, a Jó­zsef Attila művelődési Ott­honban a nyereménybetét­könyvek idei első országos sorsolását. — KISÜJSZÁLLÁS kiszis- tái eddig ezerötszáz forintot fizettek be a VIT-alapra. — A JÁRMŰJAVÍTÓ ifjú­munkásai eddig 2300 forintot fizettek be a VIT-alapra. Ezt az összeget negyed év alatt végzett vasgyűjtéssel terem­tették elő. — HÉT ZENEI munkakö­zösség és három zeneiskola működik a megyénkben. A zenei munkaközösségek szá­ma a közeljövőben tízre emelkedik, hogy kielégíthes­sék a parasztfiatalok tanulási igényeit. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezetei megkezdték a rizs vetését. Idén kereken 17 ezer holdon termesztik ezt a fon­tos növényt. Előreláthatólag a rizstelepeken április 10. és 15. között megkezdik az árasztásokat is. — NEGYVEN öntevékeny csoport művészeti vezetője tanul a Szigligeti Színház le­velező akadémiáján. A tan­folyam a nyári munkák dan­dárja előtt fejeződik be; ad­dig a csoportvezetők elsajá­títják a rendezés, a koreográ­fia. maszkirozás, díszletezés. szövegmondás legfontosabb elemeit. — KÉTEZER GÖDRÖT ás­tak ki az utóbbi napokban Törökszentmiklós kiszistái faültetéshez. Szombaton foly­tatják a munkát; remélik, hogy addigra nemcsak mun­kakedvben, de — csemeté­ben sem lesz hiány ... — A TISZAFÜREDI já­rásban 1254 fiatal nevezett a Ságvári Endre kulturális se­regszemlére. Több bemuta­tót tartanak a szövetkezeti járás valamennyi községé­ben. Lehet jegyet igényelni a magyar—jugoszláv labdarugó mérkőzésre Az április 19-én Budapesten le­játszásra kerülő magyar — jugo­szláv válogatott labdarúgó mér­kőzésre jegyek igényelhetők a Megyei Testnevelési és Sport Ta­nácsnál. Igénylési határidő: áp­rilis 10. — JÁTSZADOZÁS közben elesett a jásziadányi Katona István. A négy éves fiúcska könyöktöréssel került kór­házba. — A SZIGLIGETI Színház Igazgatósága közli, hogy a fo­lyó hó 7-8-9-re hirdetett FI­GARÓ HÁZASSÁGA előadá­sa Andaházi Margit balesete miatt elmarad. Helyette 8—9- én este 7 órai kezdettel a KÖTÉI.TÁNC kerül bemuta­tásra. — KÖRÖSI CSOMA SÁN­DORRÓL tart előadást — születésének 175-ik évfordu­lója alkalmából — dr. Baktay Ervin, a neves orientalista Szolnokon, a József Attila Kultúrotthonban pénteken. — NEGYVENÖTEZER fo­rintot fordít többletnyereség­ből a jászberényi Aprítógép- gyár az idén kulturális sport­célokra. */y///////////////«/ífa»////////////////////////////// A SZOLNOK MEGYEI FiLMSZiNHáZiK MŰSORA ÁPRILIS 9—12-IG: Abádszalók 9—10 A városi asszony — 14. 11—12 ördögi találmárfy — Korh. n. Matiné 12. Gróf Monte Christo I. Cibakháza io—12 Betörő az albérlőm — 14. M.: 12. A kis karmester Fegyvernek 10—12 Csendes Don in. — 14. Matiné: 12. Mexikói Jánoshida 9—10 Don Juan legut. kalandja — 14. 11—12 Országúton — 14. Matiné: 12. Nehéz anya nélkül •" Jászalsószentgyörgy n—12 Don Juan legut. kalandja — 14. Mati­né: 12. Sötét csillag Jászapáti 10—12 Ház a sziklák alatt — 18 évf. Matinéműsor: 12. öten a Barska-utcából Jászárokszállás 10—12 Ahol szeretni sem szabad — 14. Matiné: 12. Álruhában az ellenség kc'zt Jászberény 9—12 "Fehérek és feketék — 14. Mat.: 12.. A kisdobos Jászdózsa 9—10 Országúton — 14. 11—12 Hattyúk tava — Korh. n. Matiné: 12. Ök voltak az elsők Jászfényszaru 10—12 A világ teremtése — Korh. n. Matinéműsor: 12. Uljanov család Jászjákóhalma 10—12 Múló évek — 14. Matiné: 12. Volt egyszei egy király Jászkisér 10—12 Tengerészrevű — 10. Matiné: 12. A két Lotti Jászladány 10—12 Szent Péter esernyője — 10. M.: 12. Cimborák Kenderes 10—12 Azon az éjszakán— 10. M.: 12. Nehéz anya nélkül Kisújszállás 10—12 Bűn — 18 évf. M.: 12. Kék vércsék erdejében Kunhegyes 10—12 Mexikói szerenád — 10. Mat.: 12. Gonosz favágó Kunmadaras 10—12 Robin Hood — Korh. n. Mat.: Nehéz napok Kunszenimárton 10—12 Tegnap — 10. Matinéműsor: 12. 10'1-es sas Mezőtúr Dózsa 9—15 Tiszfességtudó utcalány — 18 évf. Matiné: 12. A Fecske küldetése Mezőtúr Szabadság 9—15 A mi kis családunk — 14 Öcsöd 10—12 Érdekházasság — 14. Mat.: 12. Yves Montand énekel Rákóczífalva 10—12 Ég és föld között — 10. Matiné: 12. Mese a 12 találatról Szolnok Vörös Csillag 9—12 Apák iskolája — 14 Szolnok Tisza 9—15 Álmatlan évek — Korh. n. Matinéműsor: 12. Buksi megkerül Tiszaföldvár 10—12 Mindhalálig — 10. Mat.: 12. Teuton kard akció Tiszafüred 10—12 A gitáros lány Korh. n. Matinéműsor: 12. Müh­len bergi ördög Tiszakürt 11—12 A tett színhelye Berlin — 14. Matiné: 12. Mese az aranyhajú királylányról Törökszentmiklós 9—12 Bum, a katona — 10. Matiné: 12. Merény­let a kikötőben Turkeve 10—12 Akkor karácsonykor — 10. Matiné: 12. Karneváli éjszaka U.íszász lo—12 Razzia — 10. Matinéműsor: 12.. Arlberg-epress Karcag 9—12 Felfelé a lejtőn — 14. Matiné: 12. A béke völgye

Next

/
Oldalképek
Tartalom