Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

4 SZOLNOK MHilFI NÉPI ' *> 1959. április 4. Ü"' w' mwA % Szállítják a mésziszapot Nagyarányú talajjavítás kezdődik ez évben is me- gyeszerle. Az utazó ember a vasútállomások mentén sok helyütt lát nagy halom, különös színű anyagot. Ez mésziszap, a talajjavítás fontos kelléke. A Mezőhcki Állami Gazdaság Alcsiszigeti Üzemegységének dolgozói megkezdték a mésziszap és a karbidiszap szállítását. II Szerelik a hidroglóbust Ä mezőhéki Táncsics Tsz központjában készült ez a felvétel. Április végére elké­szítik és felállítják a hidro­glóbust. Ütvén köbméter vizet tárol, s ellátja majd az új irodaépületet, a kultúrházat, a lakásokat és az istállókat. Keresztes Mihály miniszterhelyettes Mezőiteken Átadták a vörös vándorzászlót — 740000 forint nyereségrészesedést 200 000 Ft prémiumot osztottak A Héki Állami Gazdaság szép művelődési otthona ün­nepi díszben várja az érkezőket. A kezdésig még 1 óra van, de a széksorok már megtelnek nvunkájsokkal, traktorosok­kal, állattenyésztőkkel, a hétköznapi munka szerény har­cos hőseivel. Eljöttek a munkásosztály képviselői, a mart­fűi Tisza Cipőgyár, a Szolnoki Cukorgyár dolgozói, hogy közösen osztozzanak a magas kitüntetésben, amely immár másodízben illette meg a derék mezőhékieket. Az ünneplő sokaság közölt látunk termelőszövetkezeti elnököket, me­zőgazdászokat, brigádvezetőket, akik sok segítő támoga­tást kaptak a gazdaságtól és ezúttal is tanulni akarnak az idősebb, tapasztaltabb testvértől. Néma csend ülte meg az addig zsongó termet, amikor szólásra emelkedett Oláh János elvtárs, a gazdaság kiváló igazgatója Ki jár ma gyalog? Megszokott kép: felsorako­zó autóbuszok és előttük a rengetek utas. Valamikor nagyon meggondolta a pa­raszt ember, hogy költsön-e autóbuszra. Még 15—20 kilo­métereket is elgyalogoltak. Ma viszont ugyan ki tenne í meg ilyen hosszú útat gya­log? IS — KÖSZÖNTÖM ÖNÖKET kedves vendégeink, köszön­tőm a gazdaság egyszerű dol­gozóit, akiit kemény áldozatos munkával harcolták ki, hogy ma újabb győzelmet ülhe­tünk, ünnepelhetjük a szocia­lista mezőgazdaság fejlődé­séért vívo' t harc sikereit. A gazdaság pártszervezetének, szakszervezetének, vezetői­nek és minden egyes dolgozó­jának része van abban, hogy ismét elnyertük a magas ki­tüntetést, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­laját. Ez a tény legyen ser­kentő a további nagy felada­tok megoldására is. Utána Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi mi­niszterhelyettes beszélt az ün­neplő sokasághoz. — Most ünnepeljük hazánk felszabadulásának 14. évfor­dulóját — mondotta többek között. — E jelesi történelmi évforduló alkalmából joggal elmondhatjuík: hazánk dolgo­zó népe — köztük a Mező­héki Állami Gazdaság lelkes munkáskollektívája — jele­sen élt azzal a szabadsággal, amelyet a nagy Szovjetunió hős fiai vérük hullatásával hoztak el nekünk. A párt vezetésével alig másfél év­tized alatt új, szebb világot teremtettünk, a szocialista Magasodik a fal Legelőjavítás Bár merre jár az ember, a határban mindenütt gép, gép és gép. A kenderest legelőn az ottani növényvédő állo­más traktorosa munkálkodik. Előzőleg műti ágyázta a terü­letet, utána pedig boronái. m A berlini kérdés címmel szerdán, április 8-án Barht Herbert, a Német De­mokrat i kus Köztársaság Nagyl/j vétségének másodtit­kára előadást tart Szolnokon. A narrjaink legégetőbb külpo­litikai, kérdéséről szóló elő­adást laz MSZMP Városi Bi­zottsága, a TIT, a Hazafias Népfront Városi Elnöksége és a Helyőrségi Tiszti Klub ren­dezi. Az előadásra este fél hétkor kerül sor a Helyőrségi Tiszti Klubban, majd eredeti német dokumentumfilmet mutatnak be. A szajoli Előre Termelőszövetkezet gondoskodik a férő­helyek biztosításáról. A központtól kissé távolabb meg­kezdték az építkezést. A képen Kengyel Imre és Zóka Mi­hály kőművesek falaznak. világot, amelyben a dolgozó népé a hatalom. Magunknak dolgozunk és munkánk gyü­mölcsét sohatöbbé semmilyen fajta tőkés, vagy földesúr el nem ragadhatja. Szocialista társadalmunk építéséhez a magasabb életszínvonal meg­teremtéséhez jelentősen hoz­zájárult a Héki Állami Gaz­daság is, amikor csökkentette a mezőgazdasági termelés költségét és a termelési szin­tet is mind magasabbra emel­te. Ékes bizonyítéka annak, hogy az 1958-as gazdasági e'ztendqjoen 5 261 000 forint abszolút nyereséget értek el. Nehéz volna az eredménye­ket . mind felsorolni, ezért csati néhányat említek: ke­nyérgabonából például 4000 mázsával, cukorrépából négy és félezer mázsával, rostken­derből másfélezer mázsával, tejből 66 ezer literrel, tejszín­ből 30 ezer literrel, vágó- és hízómarhából csaknem 400 mázsával teljesítette túl áru­értékesítési tervét. Az állat­tenyésztők jó munkája mel­lett szól, hogy az állattartás üzemi eredménye több mint másfélmillió forinttal javult, de hasonló jó eredményeket értek el a növénytermelés dolgozói is. A gazdaság mun­kájának sikerét az is jellem- zi, hegy önzetlenül, erejük teljével segítik a kömyezó mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket. hogy azok is mielőbb példás nagyüzemek­ké váljanak. — A PÁRT ÉS A KOR­MÁNY bízik önökben, hogy az elmúlt évek sikereit to­vábbfejlesztve, ebben a gaz­dasági évben is jeles eredmé­nyeket érnek el — fejezte be beszédét Keresztes Mihály elvtárs, majd átadta a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös . vándorzászlaját) -a vele­járó oklevéllel és pénzjuta­lommal. A széksorokban az ünnep­lőbe öltözött munkások fe­szengve várják a következő ünnepi pillanatot, a kitünte­tések átadását. Mögöttem ül Nagy Márton alig 30 éves fogatos, akit mindenki szor­galmas munkásnak ismer a gazdaságban. A koratavaszi naptól barnított arcán az iz­galom legkisebb jelei sem látszanak. Az egyszerű em­ber gondolni sem mer arra. hogy a gazdaság mintegy 900 dolgozója közül az ő ne­vét is említik. S említették. hét éve munkálko­dik a gazdaságban, s ötta­gú családjával úgy él, aho­gyan egy szocialista nagy­üzem dolgozójához illik. Né­hány évvel ezelőtt, még a 14 kilométerre lévő Öcsödre járt dolgozni, de a gazdaság ve­zetői, mint már annyiszor, ezen is segítettek. A közel­ben lakást kapott, megilleti a háztáji föld és minden más : egyéb. A tél folyamán két | szép hízót vágott s ebben az I évben már hármat hizlal. — | Minden feltétele meg van j ehhez, mert szépen keres a ■ gazdaságban és most a juta- ; lomosztáskor is több mint ( kétezer forintot kapott a | borítékban. • Az ünnepségen felszólalt | Csáki István elvtárs, a Me- | gyei Pártbizottság titkára is, \ aki a Megyei Pártbizottság I és a ^legyei Tanács Végre- ; hajtó Bizottsága nevében kö- | szöntötte a kiváló állami f gazdaság vezetőit, dolgozóit | és további sok sikert kívánt I munkájukhoz. A MEDOSZ ^elnökségének üdvözletét Hu- I nya István elvtárs, a Mező- ] gazdasági Dolgozók Szak- ? szervezetének országos elnö- ? ke tolmácsolta. Ezt követő- j en több mint 740.000 forint ! nyereségrészesedést és 200.000 | forint prémiumot osztottak ! ki a dolgozók között. I A bensőséges szép ünnep- . ség vacsorával ért véget, | amelyen a gazdaság vezetői ! és dolgozói együtt a vendé- i gekkel ürítették poharukat a i további sikerekre. Endrész Csipketerítő — 461 csillagból Halk zsongás, sok-sok kipi­rult kedves arc fogadta a 1 MÉSZÖV székházában össze- sereglő verulégeket, kik a 1 MEZÖSZÖV és a Szolnoki . FJK asszonyainak, leányai- 1 nak kézimunka-kiállítására < gyűltek egybe. Horgolás, népi hímzés, — sőt! — 461 csillag- J bői álló antik csipketerítő, I S. Varga Angyal műve, és jj magyar pevzsaszönyeg bá- | multatta magát tarka váltó- § zatosságbán. | Ahány kiállító — annyi ~ jutalom; ezt a kedves ötle- | tét nem mulasztotta el meg- | valósítani a kiállítás vezető- . sége. Hatvani Ferencné, a * KPVDSZ nőbizottságának el- 1 nőké adta át a díjakat s kö- ■ szöntötte kedves szavakkal a Z kiállítókat. Üdvözlő szavai ? során megemlítette: helye- ~ selné, ha minél több vállalat \ nődolgozói követnék a föld- § művesszövetkezeti asszonyok Z alkotókedvről tanúskodó ” kezdeményezését. | Nem szívesen csapunk fel * ■ ünneprontómik — mégis meg | kell kérdeznünk: Miért esu- I pán két napig tartották nyit- Z va az értékes anyagú kézi- ] munkakiállítást. A PUSZTABÁNRÉVEI ] ÁLLAMI GAZDASÁG ] üzemgazdász és terv-előadói « munkakörre keres állami« gazdasági gyakorlattal ren- . delkezö személyt azonnali - munkába állással. /l ilanácsháza az egykori iicastélyban székel. Azt [mondja Gazdag Ignácné ta­• nácslug az elnöknek minap lőttjén iában. : — Hej, sokat kitakarítcU •iám isit ezt a szobát. ! — Amúgy hányszor? — ‘tréfálkozott valaki. I —. Majd megtudnátok — [patlií'/nt jel az asszony —, ha '.úgy élnétek mint mi. Sokat ‘sorálom a kislányomnak .:. ■ — Mit, Gazdag néni? — íny Bök rá Árpád utcai, kúria, •szerű otthonában. Mert ki '.hinné, hogy a két szoba kom- •forlos, verandás, legalább 80 [ezret érő új lakás háziasszo­■ uhu egykori takarítólány. • i .. azt, hogy reggel hét \elí)lt soha fel nem költőm. •Ügy vagyok vele, hadd pi- [hfjnjen helyettem is. Hétre? Ukorra kivirradt, két-három Isiobát kitakarítottam. I Kaffémtannak hívták a ‘tiszttartót, (unnál szolgált, [Gnzdagné, az uradalmi gőz. "rdhe-kezelő lánya. Tizenhárom í.'ipes korától 20 évesig. Há­romszor megszökött, vissza bellett mennie, nem tudott | hová lenni. Folyt róla a viz r ebédidőben. Kaffer man éve­f „^UlejaníjíuH Lánya aayu&k..." lődött, amint elébe tette a forró étek (azt szerette a tiszttartó úr). — De megizzadtál. Rozi. — Jaj, meg kell szenvedni azért a kis pénzért — szaladt tovább a negyedik fogásért. — Nem kapok több lányt — sopánkodott a tiszttartóidé. De a fizetés maradt. Pedig három ember munkája szo­rult Rozira. A takarítás, fő­zés, terítés, felszolgálás, mo­sogatás, mosás, hajnali négy­től, amilwr a közöskonyhás cselédlakásokból elindultak az emberek jószágot etetni, aklcor kelt .ő is, s este tizen­egyig. — Abba a nótába esett a többi testvérem ugyancsak. Ahogy nőttünk, úgy men­tünk szolgálónak, cselédnek, kuláktanyákra Jászberénybe, vagy uradalmakba. Azok oszt belenevelték az emberbe a munkát, elhiheti. Hármas kopogtatás az aj­tón. Virgoncka barna kislány libben be a szobába. — Édesanyám tojást kér, Erzsi néni. — Jaj Erzsikém, mondjad már neki, pont nekem is ki­fogyott. 'J-.lsztára vasalt, igényes ^ minőségű ruhában a lány, noha a disznóktól sza­ladt be. — Ünneplő?— intek utána. — Eltalálta. Az a helyzet, kinőtte ünnepre, hát fogd be kislányom hétköznaplóra, — mondom neki. —- De azért az is csak akad? — Nem nagyon dicseked­hetnék, tán öt öltöny az egész ünneplő. Kimerített az építkezés bennünket. — Cipők? — Hajaj. Én hallja, mindig mezítláb jártam, Erzsikém már nyáron is szégyelne úgy menni. Dehát nekem egy hó­napi fizetésem nem lett elég egy pár cipőre. Csak úgy véletlenül téved a tekintetem a bútordara­bokra. Gazdagné félreérti. 1 — Nem telt többre. Erzsi-' kém nem ilyet kap. Komplett', szoba, hálóbútort. Staférun-' got, ahogy illik, duplán. \ — Nem az illendőség teszií azt. I — Tudom, az igény. — Át fiam motorkerékpárról be-' szél. Azt sem tudtuk, mt-j lyen az, — A munka után kijár. ■ — Nem is félünk a dolog-] tói. Az urammal megfeleztüki a juttatott földet, tagként] léptem a Békébe vele együtt.1 — Hát a kislány? ] — Most tizenöt éves. Már\ majd neki is dolgoznia kell.] Az egész Szászberek cső-] ÜA- dúlta építészeti remek-! mű lakás kertjében elsőt vi- ] rágzik a kajszibarack. Erzsi,! a „nagy” lány rápillant,] ahogy az ólba tereli a sertés-; falkát. A tavasz illatától úgy] telicsordul a szíve, önkénte-. len nóta kerekedik ajkán: ] „Édesanyám lánya va-[ gyök...” ( Gazdag Ignácné hallgatja• az ajtóban. Aztán befordul a', szoba felé, nehogy észreve-] gyék. megleste a lánya bol-l dogsegát. b. l. ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom