Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. április 29. ÜT ES ZSÁKUTCA nak ki, amelyek a külön­böző problémákat összekap­csolják és így még bonyo­lultabbá teszik, egyre na­gyobb hangon üvöltöznek az amerikai tábornokok. Leg­utóbb demonstratív látogatá­son járt Nyugat-Berlinbe Brueker hadseregügyi mi­niszter. Douglas légügyi mi­niszter és Taylor tábornok, amerikai vezérkari főnök. Jellemző, hogy a nyugati hatalmak munkacsoportja in­dítványát titokban tartja, míg a Szovjetunió javasla­tait már hetekkel előbb nyilvánosságra hozta. Az ok érthető. A nyugatiak félnek a közvéleménytől, amely a lassú diplomáciai manővere­zés helyett az egyszerű és gyors megegyezést követeli. 3, A Genfben hónapok óta folyó tárgyalásokra, amelyek a nukleáris kísérletek be­szüntetéséről folynak, Eisen­hower és Hruscsov legutóbbi levélváltása irányította rá a figyelmét. Az amerikai el­nök ugyanis legutóbb azzal a furcsa javaslattal fordult a szovjet kormányfőhöz, hogy az ellenőrzést csak 50 kilométer magasságig ter­jesszék ki, azon felül tegyék lehetővé a nukleáris robban­tásokat. úgyszintén a föld alatt is mondjanak le az el­lenőrzésről. Ez pedig semmi mást nem jelentene, mint hogy az atomfegyverek egy emelettel feljebb, vagy egy- gvel lejebb költöznének: a légkör azonban tovább szeny- nyeződne és a fegyverkezési hajsza folytatódna. wrrtTHrrr'THWH'r'rrrtrmffrH — 0 Ülést tartott a Koreai Katonai Fegyverszüneti Bizottság Ez annál is furcsább, mi­vel tavaly nyáron Genfben a szakértők már megegyez­tek a robbantások technikai ellenőrzéséről. Hruscsov vá­laszában természetesen éli utasította ezt a gondolatot, amely — ha magasan is — kibúvót adott volna a kísér­letek folytatására. S hogy ez mennyiben függ össze a nem­sokára megkezdődő genfi értekezlettel? — Annyiban, hogy legutóbb előtérbe ke­rültek a nyugat-német had­sereg atomfegyverekkel x^aló felszerelésének tervei: leg­utóbb Strauss, a német had­ügyminiszter is ebben az ügy­ben járt az Egyesült Álla­mokban. Az atomfegyverke­zés. leállítása természetesen ezt a tervet is keresztülhúzná. H árom értekezlet alapján áttekintettük a nem­zetközi helyzetet,, másfél hét­tel a genfi külügyminiszteri találkozó nyitánya előtt. Ed­dig a tárgyalások nem hoz­tak kézzelfogható eredményt, mivel a nyugatiak követke­zetesen kitértek az ésszerű javaslatok elől. Most azon­ban — amint erre bizonyí­ték az angol politikusok ru­galmasabb vonalvezetése is — a negyedik értekezletnek lehetősége lesz arra, hogy elinduljon az enyhülés útján. Még akkor is, ha ma Fá- rizsban inkább szeretnék el­kerülni ezt az utat — hi­szen ez a hidegháború zsák­utcája lenne. B. D. féle új fegyvereket szállít Dél-Koreába, köztük atom- és rakétafegyvereket, növeli á Dél-Koreában állomásozó amerika csapatok éa a liszin- manista hadsereg létszámát, s rakétatámaszpontokat épít a demilitarízált övezet köze­lében. Kijelentette, hogy ezek a cselekmények dumán meg­sértik a fegyverszüneti egyez­ményt. A vezérőrnagy hangsú­lyozta, hogy az amerikai im­perialisták gyarmatukká akarják tenni Dél-Koreát és meg akarják akadályozni Korea egvesítését. A szakszervezeti választásokról AZ ALAPSZABÁLY értel­mében kétévenként újra keli választani a szakszervezeti bi­zalmiakat, műhely bizottságo­kat, szakszervezeti bizottságo­kat. Április I-től kezdődően most folynak ezek a választá­sok üzemeinkben. A munkásosztály legna­gyobb tömegszervezete életé­ben fontos esemény ez. Ko- rántie.n csak arról van szó, hogy eleget tegyenek az alap­szabály követelményeinek. Ha csak ezt néznénk, formá­lis, semmitérő munka lenne ez. A szakszervezet nem ön­magáért való. hanem a mun­kásfiatalom politikai és gaz­dasági megerősítéséért, a dol­gozók életkörülményeinek ál­landó javításáért folyhatott következetes harcra hivatott. Éppen ezért a választások al­kalmával nélkülözhetetlen a végzett munkáról adott szám­vetés, a jövő feladatainak meghatározása. S mi másban lehetne ezt lemérni, mint az adott üzem munkásai élei-.és munkakörülményeinek, ter­melési-. termelékenységi szintjének, gazdaságosságá­nak alakulásán. Éppen ezért helyes, ha a beszámolókban erre is sort kerítenek, hiszen az életszínvonal emeléséhez nélkülözhetetlen termelési feladatokkal való törődés, a párt Központi Bizottsága már­cius 6-i határozatának való- raváltása sokat követel a szakszervezettől. EZEKRE gondolva egyál­talán nem könyvelhető ei formálisnak a választás, ha­nem ellenkezőleg, nagyon is tartalmasnak — következés­képpen úgy kell előkészíteni és levezetni, hogy betelt-e hi­vatását: biztosítsa a szak- szervezetek munkájának min­den irányú javulását. Gon­doljunk arra, hogy a politikai nevelőmunkában, a szocia- ista munkaver-'eny szervezé­sében, értékelésében, nyilvá­nosságában bőven van tenni­való. A régi választásoktól eltér az idei. Most a jelölteket kül­dött értekezleteken választ­ják. A jelölő bizottság már a választás előtt egy hónappal megegyezik abban, kiket ajánl funkcióba a tagságnak. A jelöltek listáját a válasz­tás előtt már 10 nappal ki­függesztik, — így van idő ara, hogy gondosan mérle­geljék: ki szolgált rá eddigi munkájával a bizalomra. Ré­gen rövid idő állt rendelke­zésre a döntéshez. Magától érthető, hegy a mostani mód­szer jobb, sokkal inkább biz­tosítja a szakszervezeti de­mokrácia érvényesülését. Az eddigi választások ta­pasztalatai alapján a bizal­miak és a szakszervezeti bi­zottsági tagok mintegy 30—35 százaléka cserélődik ki. Több helyen — főleg a vendéglátó- iparnál ~ iszákosság és egyéb hibák miatt nem választottak meg újra néhány bizalmit. A jelölő bizottságoknak a jelö­li Renmin Ribao kommentárja Nchru nyilatkozatáról Peking (MTI). Mint az Uj Kína jelenti, a Renmin Ri­bao „Lehru miniszterelnök ny.latkozatainak olvasása után" címmel hírmagyaráza­tot közöl. A kommentár meg­állapítja, hogy Ne-hru minisz­terelnöknek a dalai lámává! történt találkozója után el­hangzott nyilatkozata meg- erő-iti azoknak a leveleknek a hitelességét, amelyet a da­lai láma írt Tan Kuan-szan kínai tábornoknak. E, levelek­ben a láma elkeseredetten írt arról, hogy a tibeti reakció­sok nyomást gyakorolnak rá. A kommentár hangoztatja, a dalai láma három levele kulcsul szolgál ahhoz, hogy megérthessük a tibeti lázadás jellegét és azt a kényes hely­zetet, amelyben a dalai lá­ma van március 10-e óta. A dalai láma nemcsak ..el akar­ta kerülni a viszályt a kínai­akkal" — mint Nehru inon-, dotta —, hanem kinyilvání­totta azt az aggodalmát is. hogy élete veszélyben forog. A láma elítélően nyilatkozott a ..reakciós klikkről”, amely .,arcátlanul szembefordult a forradalommal és komolyan ártott a központi és helyi kormány jóviszonyának". A cikk kifejezi azt a re­ményt, hogy Nehru minisz­terelnök levonja a megfele­lő következtetést, megérti a láma nehéz helyzetét és elő­segíti/hogy visszatérjen Ti- betbe. lésből kimaradt, hogy meg nem választott — eddig funk­cióban lévő :— emberekkel is foglalkozni kell, őszintén, keitelés nélkül megmondani nekik, milyen hibájuk miatt nem viselhetnek tovább szak- szervezeti tisztséget. Az újra nem választottak száma vi­szonylag kevés. Az a tény, hogy az eddigi vezetőgárda zöme ismét elnyeri a tagok bizalmát, arra vall, hogy szakszervezeteink alapjában véve jól végezték feladatu­kat, vezérkarukban egyre több olyan ember van, aki áldozatosan végzi munkáját a dolgozók érdekében. A VÁLASZTÁSI munka egyébként legelörehaladot- tabb a KPVDSZ-nél. Ott már ínáreiusban megkezdték az előkészületeket, s az alap­szervezetek 75 százalékánál megtartották a vezetőségvá­lasztó taggyűléseket. A többi helyeken zömmel a bizalmi- választások folynak. A jó tapasztalatok mellett előfordul az is, hogy nem fordítanak kellő gondot az előkészületekre. A beszámoló nem tükrözi kellően a veze­tőség, az üzem eddig végzett munkáját. Ez volt tapasztal­ható a mezőtúri téglagyárban is. Máshol — így például a Szolnoki, Papírgyárban és a Tiszamemti Vegyiművekben —1 nem törekedtek kellően arra, hogy az új vezetőségbe megfelelő arányban kerülje­nek a munkásmozgalom ki­próbált pártonkívüli hívei is. A VÁLASZTÁSI munkára kedvezően hat, hogy párt- szervezeteink, gazdasági ve­zetőink politikai munkával, a káderek kiválogatásában nyújtott tanácsokkal segítik a szakszervezeteket. Figye­lembe veszik, hogy minden a kádereken rnuliK. A kommu­nisták tevékeny részt vállal­nak a szervező munkában is. Az igazsághoz azonban hoz­zátartozik az is. hogy a szak- szervezeti választásokkal kapcsolatos politikai munka nem minden üzemben kielé­gítő. Az építőipar jó példát mutat. Röpgyűléseken. cso­portos megbeszéléseken is­mertetik a jó módszereket. Ezeknek eredményeként ' a dolgozók választással kap csolatos érdeklődése élénkül. Ezt az érdeklődést kell most a szakszervezeti munka ha­tékonyabbá tétele érdekében gyümölcsöztetni. FEHÉR JÓZSEF új tss-íag A KÖZ EMBERE münk — Indítványozta nemrégen a Nagy-féle tanyában tartott bri­gádértekezleten. De azt is elmon­dotta: nem az a cél, hogy valaki egy nap alatt 3—4 egységet szerez­zen. hanem az. hogy egy munka­egységre minél több jusson. Azt. mondta asszonyának Fehér József az első napon, mikor mun­kába indult: nem törődöm azzal, hogy csak most lettem tsz tag, bele­szólok a gazdálkodásba, ahogy én látom. Az én jövedelmem is attól függ, ahogy dolgozom. A szövetkezet vezetősége felfi­gyelt arra. hogy micsoda lelkes em­ber. Fehér József. A párttagok ugyan ismerték, mert közéjük tar­tozott. kommunista volt dolgozó paraszt korában is. Az. hogy párt­tag. a szövetkezeiben is egyhamar kitűnt, mert a többi új belépőnél is jobban törődött társai ügyével, a köz ügyével. Ezért hát azt mond­ták neki: ha ráér. nézzen s/ét másfelé is. a szövetkezet többi ré­szén. ne csak a . kertészetben, ahol dolgozik. Nézzen szét a gazda sze­mével. bíráljon felül mindent és ha valamit tanácsol, örömmel ve­szik. így történt aztán meg, hogy Fehér József nyaka közé vette a határt, meglátogatta új belépő tár­sait.-— Azt még megértem, hogy a fiatalok feltalálják magukat a szö­vetkezetben. mert bírja a karjuk a munkát — mondta neki id. Ruskó Mihály, egy ilyen látogatás alkal­mával. — No. de mi lesz velünk? — Ej-ej. Mihály bátyám! Kát azt gondolja, hogy magukat a fia­talokkal vesszük egyserba? Van itt szőlő, gyümölcsös, no meg más munka is. ahol eldolgozgatnak könnyedén az öregek, a háztáji föl­det meg beszántja, beveti a szö­vetkezet, ha nem bírnak vele. A kiszisták is ígérték, hogy beművelik az öregek földjét! A zért is jól esett ez a megnyug­tató szó id. Ruskó Mihálynak, Balyák Jánosnak, Csanádi Imré­nek, ők isi valamennyien úi belé­pők, és éppen új belépő szájából hallották a bátorító szót. Mert va­lahogy ez mátabb, mintha egy régi tsz-tag mondja nekik. Hogy miért: ők tudják. Kitűnt, hasznos dolog járni a határt, mert az új belépők egyrésze még sok dologban bizonytalan. — Hát azt mondd meg nekünk, ha már itt vagy: jobban járnak-e azok, akik még nem vették fel a munkát nálunk — szólt Marhót József és ifj. Gepse Imre a hozzá­juk látogató Fehér Józsefhez. És úgy álltak előtte, mint akik ..meg­fogták” mcst öt a kérdéssel. — Hát erővel nem hozzuk őket dolgozni, ha beléptek, tudni kell kötelességüket. Na de a lóért, ami kint maradt, fizetik tovább az adót. A jószág után ősszel is be kell hozni a takarmányt, és jöve­delmük nem lesz úgy, mint nekünk. Mi pedig minden egység után meg­kapjuk biztosan a pénzt. — A fene se érti akkor, hogy miért gondolkoznak ezek. — így fogták gondolkodóra a szót a kér­dezők. De valahogy meg is nyu­godtak; jobban tették ők. hogy ■ azonnal megkezdték a munkát. Fe­hér József azt is megmondta az embereknek: van olyan új belépő, mint pl. Major Ágostonné, akinek 4 családja van, és amig nem tudja őket elhelyezni a napköziben, ad­dig bizony nem teheti, hegy kapát fogjon. A szövetkezet vezetőségén is múlik .tehát, melyik asszony mi­kor tud munkába állni. — Nem lehel úgy élni, hogy ne politizálna az ember — mondja meggyőződéssel Fehér József. — Nálunk is van jócskán olyan em­ber, mint Halász István, aki félig megnyugodott abban, hogy belé­pett félig pedig még kétkedik ab­ban hogy jól választott-e. H a ezekről az emberekről elfe­ledkezünk , — folytatja to­vább — ha magára hagyjuk őket. a szövetkezetnek válik ebből kára. mert sokára lesznek teljes értékű emberek, az kell, hogy erejük mellett a szívük is a közé legyen. A köz emberének a szemével nézi a közös gazdaságot Fehér Jó­zsef. Már úgy számol, hogy a 10 kh. öntözéses kertészet 100 OOO Fí-ot hoz. összesen 80 hold a kertészet, amely nagy jövedelmet jelent majd a tagságnak. Ezenkívül van 90 hold rizs. ami szintén nagyot emel a jö­vedelmen. összesen 42 és fél forin­tot terveznek egy munkaegységre, amely nem megvetnivaló összeg. Mondja is társainak: ilyen biztos nem volt a jövedelmem egyéni gaz­da koromban, mint most, már az első évben. Fehér József új belépő, kommu­nista, néhány hét alatt a köz em­berévé vált. Munkálkodása dicsé- retreméltó... Phenjan (MTI). Mint a ko­reai rádió jelentése alapján a TASZSZ közli, a koreai— kínai fél kérésére ülést tar­tott a Katonai Fegyverszü­neti Bizottság. Ez volt a bi­zottság századik ülése. Csu Csang-Csúng vezérőr­nagy, a koreai—kínai fél kül­döttségének vezetője elíté­lően nyilatkozott arról, hogy az amerikai fél egyoldalúan megszüntette a semleges or­szágok képviselőiből álló Fegyverszüneti Felügyelő Bi­zottság ellenőrző tisztségeit, továbbá leplezetlenül külön­T egnap véget ért, ma megkezdődik egy nem­zetközi értekezlet. Az egyiket Varsóban tartották,-' a másik Párizsban hoz majd valószí­nűleg jelentős döntéseket. Genfben már hónapok óta folyik egy tanácskozás, amely­ről az,elhúzódó viták ellenére sem feledkezett meg a köz­vélemény és nem egészen kél hét múlva megkezdődik egy másik, amelyre már évek óta vár a világ. A nemzetközi politikában tehát kavarog az élet. Vajon, meghozza-e az enyhülés me­legét az idei tavasz a hideg­háború csaknem másfél évti­zede Után? A május 11-i gen­fi külügyminiszteri értekezlet — . csúcsértekezlet való­színű előjátékaként — megin- ' díthatja a közeledés folyama­tát. Ugyanakkor azonban ennek az értekezletnek hosz- szú évek során mestersége­sen elmérgesített, bonyolult problémákat kell megolda­nia. Kilátásait és szerepét fel­mérhetjük az elmúlt Íretek eseményei n. 1. Hí.főn és kedden tár­gyaltak a varsói szerződés államai, valamint Kína kül­ügyminiszterei. A német kérdésről volt szó. Ez azon­ban több probléma szöve­vénye. Megközelíthetjük a berlini kérdésből kiindulva, a német békeszerződés meg­kötésének szükségessége fe­lől éí végül az ország újra­egyesítése szempontjából. Csak lépésről lépésre, egyi­ket a másoktól elválasztva lehet megoldani e kérdéseket. Talán Berlin jelenlegi hely-, zete a legveszedelmesebb a világbéke szempontjából. Nyugat-Berlin a Igémet De­mokrat'kus Köztársaság szí­vében a kapitalista erőknek j afféle felvonulási területévé, diverzáns központjává vált. A £ NATO és a varsói szerződés 1 fegyveres erői itt farkas-szé- t met néznek egymással. Az is- , meretes szovjet javaslatok a város demilitarizálását és ‘ Nyugat-Berlinnek szabad vá­rossá való nyilvánítását indít- , ványozzák — tehát megkere- sík a legjárhatóbb utat a ve­szélyes tűzfészek felszámolá­sára. < A német békeszerződés 1 ügye ugyancsak sürgető. Für- s csa és veszedelmes helyzet, | hogy tizennégy évvel a má­sodik világháború befejezése : u.án még mindig nincs meg , a békeszerződés a győztes ha­talmak és a legyőzött Német-k ország között, tehát máig is" megoldatlan a legfontosabbá európai problémák sora. Ez 1 annyit jelent, hogy például" Nvugat-Németország revans-j-, ista körei igényt tartanak —A bár természetesen nincsen rág semmi alapjuk — az Odera—áj Neisse határon túl fekvő né-5» met területekre. 1 vwí A békeszerződés megkö-jg tését a nyugatiak az B ország kettészakítottságárag hivatkozva ellenzik. — Vi- V, szont a két német állam lé-É 4zése tény. ezért a Szovjet-" unió javaslata igen reális: bé-jj keszarzödést kell kötni vagyjj külön-külön mindkét német| állammal, vagy a • két államig valaminő konföderációjával. 1 szövetségével. — A nyugat-" német vezető körök viszont; ezzel szemben továbbra t-| egyszerűen be szeretnék ke-* belezni a Német Demokrati-Ü kus Köztársaságot, megsem-» misítve annak szocialista vív-J mányait. , A -’arsói értekezlet Európai e létkérdéseiről tárgyalt fe-f lelősséggel, szem előtt tartva § a béke megóvását, a vitád,' problémák rendező- ének cél-| iát. | 2. Párizsban a ma kezdő-;) dő értekezleten, ugyanazokról I a kérdésekről, de másféle; tervekről, célokról lesz szó.;. A nyugati hatalmak egyben| egyetértenek: nem akarjak as berlini7 kérdés megoldását., nem akarják a békeszerző-' dés megkötését. Ezzel szem-'; ben különböznek a vélemé-i nyék abban, hogy mit akar­nak. És mig a politikusok titkos tervezeteket dolgoz-* | A hogy ül, vagy inkább fekszik a konyha heverőjén, tsz el­nöknek nézné az ember. Kezében a jegyzetfüzet, rajta a sok írás és ;szám: eddigi munkájának az össze- ! gezése. Már azért néznék tsz elnök- : nek, mert azok kezében lobog a 1 papír és végeznek csaknem min- 1 dennap számításokat, hogy mit hö­lgy an kellene csinálni a több jö- ; vedelem. a gazdaságosabb termelés i érdekében. : Fehér József egyszerű ts-z-tag. I Noteszában az áll, hogy hgny napot1 ! dolgozott, milyen munkáknál. Mert ; vezet mindent pontosan. Nemré- ! gén lett a szandaszöllősi Vörösmező i Tsz tagja, és egy kicsit szokatlan | még neki a -számadás. — Van nékem már gondom nem- 1 csak a sajátom, mert az nem is . volna nagy. hanem a közé. Ügy bele keveredtem ebbe a szövetke- j zésbe, hogy néha arról álmodom ’ éjjelenként. Azt tartom: az em- ; bernek törődni kell a köz ügyével, i is — mondja az új tsz tag. és igaza ; van. ! Hogy mennyire igaza van, bizo- i nyitja az a másfél hónap, amit ■eddig a közös gazda-ágban töltött. . Ismerik már csaknem minden felé, I Ide nem arról az oldaláról, hogy |valami hanyag ember. Hanem el- jlen-kezőleg. a köz gondjaival, bol- jdcgulásával törődő szövetkezeti »gazdát tudnak benne. I — Nem megy itt az öntözés, zahogy kellene, mert nincs elég'cső. iFogjunk ásót, lapátot és szedjük -fel a „gyáros tanya" alatt heverő «csöveket — indítványozta nemré- laen Ben csík József munkacsapé t- V,; vezetőnek. ,i — Nem jó lesz ez így. emberek. I hegy csak beleállunk a munkába és végig szaladunk a soron. Ne „ üssük agyon a munkát, mert azt ‘magunk bánjuk meg és a jövedel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom