Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

1959. április 29,

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

U

Különösen értelmezik..

a munkás-paraszt szövetséget megyénk jónéhány tcrmelőszövelekezetében. — Legalábbis a Szolnok-He- ves megyei ÁUatforgalmi Vállalat tájékoztatása erről tanúskodik.

A hízottsertésről van szó, a közellátás e nagyon fontos élelmiszer cikkéről. A majd tízezer holdon gazdálkodó karcagi Május X. termelőszövetkezet ezidáig egyetlen süldőt le nem szerződött, sőt ez évben nincs is szándékában ezt tenni. Ugyanez a helyzet a mezőtúri Sallainál és az Uj Életnél, noha az előbbinek 142, az utóbbinak 200 férőhelyes sertéshizlaldája van ezzel szemben. Nemkülönben a jászberényi Kossuth. Lekötött ugyan hat süldőt hízóra, csakhogy a hizóleröhely kapacitása is 200.

Minek tovább az aggasztó adatokat? Inkább néhány szót a hasonlóan gondolkodó termelőszövetkezeti gazdáknak címezve.

Hazánk munkásosztálya erejét niegíeszítve dolgozik a mezőgazdaságért. Szúkebb értelemben megyénkre is ez áll. Hogy csak az utóbbi napok eseményeiből idézzünk: a múlt héten a .jászberényi Aprító Gépgyárban elkészültek a vályogvető gépek, a törökszentmiklósi Mezőgépgyár palántázó konstrukciói már dolgoznak a túrkevei Táncsicsban, a tiszaföldvári Aranykalászban.

Helytelen lenne természetesen csupán erre szorítani a munkásosztály segítségét, mint ahogy hibáznánk. ha egyedül a sertéshizlalásra vonatkoztatjuk a termelőszövetkezetek viszontválaszát. Ámde hozzá tartozik. S gondolkodnak-e ezen a karcagi Május 1., a jászberényi Kossuth, a mezőtúri Sallai és a többi termelőszövetkezel tagjai, milyen felelősség hárul rájuk a nemzet ellátásáért, esetleg áldozatokkal is.

Pedig áldozatokról szó sincs. Való ugyan, jelenleg a takarmány, különösen a kukorica ára igen magas megyénkben. Csakhogy kin múlik, miből mennyit termel. milyen előállítási költséggel, hogy azon minél nagyobb legyen az értékesítési különbözet?

S még egy. A megye termelőszövetkezetei átlagban szépen kötöttek állathizla- lási szerződéseket. Vajon azért, mert rá akarnak fizetni? Vajon . a túrkevei Táncsics (jelenleg is közel 1001) szerződött hízója van), a mezőtúri Bercsényi (pontosan 440 süldőt kötött le idáig) gazdáinak kitűzött célja a ráfizetés, avagy éppen ellenkezőleg minél nagyobb jövedelemhez akarják juttatni tagjaikat?

Minden bizonnyal az utóbbi. Hiszen nincs is itt egyébről szó, mint á körültekintés, a messzirelá- tás hiányáról, a munkás- Miraszt szövetség különös értelmezéséről.

B. L.

Gondoskodik a mezőgazdasági munkások élelmezéséről t a vendéglátóipar

Az Állami- és a Szövét- ; kezeti Vendéglátóipar vezetői foglalkoztak a termel őszö- ; vetkezeti községek, városok élelmezésének kérdésével.— Növelik a falusi italboltok hidegkonyhai készítményeinek és félkész áruinak választékát. A kalóriadús ételek, a szalonna, a kolbász, a ; füstölt- és főtt húsok, a vaj- ; és a sajt-félék az eddiginél ; nagyobb mennyiségben kerülnek a falusi üzletekbe. A hidegételek választékát vitamindús konzervekkel egészítik ki.

Az aratáskor a parasztság kérésére az üdítő italokon és a büféárukon kívül gondoskodnak a melég ételek felszolgálásáról is. A falvak italboltjait többféle sörrel és borral látják el. (MTI.)

• Újabb árleszállítás

Albániában

> Tirana (MTI.) A tiranai ; rádió közölte az Albán ; Munkáspárt Központi Bizott- ; ságának és az Albán Nép- ; köztársaság Minisztertaná csának rendeletét, amelynek értelmében 1959 április 28- tól leszállítják több iparcikk és élelmiszer árát.

A többi között a kenyér ára 12—21 százalékkal, a rizsé 10.5 százalékkal, a növényolajé 16.7 százalékkal, a lábbelié 15 százalékkal lett olcsóbb.

Az újabb árleszállítás a lakosság számára évi egy- milliárd ötszáztizenöt millió lek megtakarítást jelent,

Kilométerekkel a föld alatt

KOMMUNISTÁK TANÁCSKOZÁSA

Nem könnyű az olajbányászat. A föld mélye — a tudományos kutatások és ismeretek ellenére is — sok olyat rejteget, ami rendszerint csak munka közben jelentkezik. Nem is veszélytelen aza olajbányásza«. Több esetben a feltörő gáz, víz és olaj veszélyezteti a fúrótorony tövében dolgozó bányászokat. Keményen kell harcolni minden kis eredményért. A föld gyomrába nem látni és a bányászok a tudományon túl még a jó szerencsében is bíznak.’

Ezzel a köszöntéssel fogott murikéhoz Tóth Gyula fúrós brigádja is a kisújszállási vasútállomástól északra. 2—3 kilométerre. A geofizikusok szerint itt olajnak, vagy éghető, gáznak kell lenni. A szeizmikus vizsgálat alapján egv bizonyos mélységen belül el kell érniök a kréta alaphegységet. Az alföldi tapasztalat szerint ez a réteg az. ami fölött találhatnak valamit.

A fúrótorony felállítása után szorgos munka következett. Ügy gondolná az ember, símán ment ott minden. Korszerű gépek, fejlett technika, minden adottság bizto-. sítva, most már csak fúrni és fúrni a kijelölt méterig. De az ismeretlen földgyomor nem engedte a zavartalan munkát. A fúró hegye kemény kvarcrétegbe ütközött. A görgős fúrók más esetben 50—60 óráig birták a munkát, most 8—10 óránként mentek tönkre. Mire elérték a megjelölt mélységet, a szokásos 3 fúró helyett 18-at tett használhatatlanná a kemény kőzet.

A fúrás sem csak abból áll. hogy „hadd haladjunk minél előbb s méterekkel1’. Közben a bányászok állandóan vizsgálják a fúrt talajt. Több méteres hosszú rúdra emlékeztető kőzetmintát hoztak fel és elektromos berendezéssel ellenőrizték a fúrt terület összetételét. Kellett ez, hiszen ebből állapították meg a rétegvizsgálat helyét.

A fúró hegye elérte a kívánt mélységet. Kezdetét vette az igazi bányászmunka. Béléscsövet helyeztek el. A cső és a lyukfal közé cementet öntöttek és a kijelölt rétegeknél, amit a korábbi kutatások alapján, nyertek, megkezdték a „kilövést’’. Az alsó rétegnél, mikor keresztül szakította a 12 milliméteres

acélgolyó a cső- és cementfalat, sósvíz tört fel. Tovább kísérleteztek. A másik rétegből már a vízzel együtt tört elő a gáz. A bányászok nem csüggedtek, harmadszor is kilőtték a patront egy magasabb rétegbe és az eredmény most már nem maradt el. Nagy mennyiségű éghető gázra találtak. Gyorsan számadást végeztek és napi 148 ezer köbméter lett a fárasztó nehéz munka gyümölcse.

De nem megy mindig ilyen „símán” az olajbányászok munkája.'Vannak komoly — előre nem látott akadályok is, amelyek napokra vetik vissza a munkát. Erről viszont a békés szemlélő nem sokat sejt. Ki gondolná itt Szolnokon, hogy a szajoli országút mellett emelkedő közel 50 méteres torony tövében napok óta harcol a műszaki baleset leküzdése ellen

A JÁRÁSI vezetők a nagykörűi Kossuth Tsz-t egyre-másra úgy emlegetik, mint az újak közül a legjobbat. Itt a legjobb a munkakedv, legtöbbet tettek a lözös takfirmányalap megteremtéséért. Az a tény, hogy ősszel kezdő tsz létükre 100 holdas közös táblát létesítettek, a járásban egyedülálló.

Ha valami legjobb, vagy legrosszabb, általában a felsőfokot jelző „leg” szócskával kezdődik, az különösen az újságíró szempontjából megkülönböztetett érdeklődésre számíthat. Xgv volt ez a Kossuth Tsz-szel is.

*

Takaros nagykörűi ház udvarán halkan dohogó Ze- íor mögött félig megrakott gumikerekű pótkocsi áll. Tetején idősebb ember igazgatja, lentről meg négyen dobálják felfelé a trágyát. Az érkező idegent észreveszik ugyan, köszönnek is, de kezükben nem áll meg a munka. Egyikük középkorú, csendes beszédű ember mégis közelebb lép megtudni, kit keresünk.

— Mi a Kossuth Tsz-t, meg az elnökét.

— No, ez az öt ember itt Isz-beli, az elnök meg én vaEszényi Dezső fúrómester brigádja.

A fúró hegye alig érte el az 500 métert, máris áttör* hetetlennek látszó akadályba ütköztek a bányászok. Betört a fúró.. A kemény homokkő okozta a bajt.- Két nap —■ két éjjel próbálkoztak á ’fúró' kivételével. Nem sikerült. A betört — közel egy méteres — szerszám ferdén fúródott a lyukt oldalába. El kellett zárni ce- ménttel a sérült helyett Négy napig azon fáradoztak; hogy a lefúrt lyukat elferdítsék és kikerülve a cementezett részt, tovább haladjanak a kitűzött cél felé.

Eszényi Dezső brigádja nem hátrált, meg. A műszaki baleset hat nap kiesést okozott; má az -elferdített lyukon tovább fúrhatják a kutat, hogy olajat és gázt nyerjenek a népgazdaság-: nak. — ab —

gyök, Juhász János — mutatkozik be kezetrá.zva. De ha nem sietős nagyon a dolguk, akkor várjanak vagy tíz percet, míg megrakodunk, aztán majd beszélgethetünk. Ráérnek? Akkor rendben van — és máris nekifog. Kemény markában szaporán perdül a villanyéi. Az udvarról fogy, a vontatón nő a trágyahalom. Hamarosan végeznek is.

— Ezzel két legyet ütünk egy csapásra — magyarázza, miután a Zetor kipölögött az udvarról. — Eleget teszünk a tisztasági hónap követelményeinek, meg a tsz is jól jár. Ősszel vagy száz-százharminc holdra futja.

— Ez az öt ember egy brigád?

— Nem a, csak összebeszéltünk mi, szomszédok, hogy segítünk egymásnak. A következő házakból megint mások«, társulnak. így köny- nyebb, meg jobban is halad. Még csak tegnap kezdtük, de már több mint 200 mázsa kint van.

Azután a közös takarmányalapról esik szó. Megtudom, 28 hold árpát, 20 hold zabot vetettek. Tizenöt hold meg silókukoricának van előkészítve.

A

ki sokszor volt már párttaggyűlésen, megszokhatta, hogy az elnöki megnyitó után a titkár, vagy valamelyik vezetőségi tag külpolitikai, belpolitikai, és gazdasági jellegű beszámolója következett, majd a hozzászólások és a taggyűlés vége felé a tagjelölt felvétel. A kommunisták egyrésze már kivitázta magát a beszámoló felett, és sok esetben csak ezt mondották a javasolt emberre: elfogadjuk, s az utolsó napirendi ponttal be is zárult a taggyűlés.

A kunszentmártoni Búzakalász Tsz kommunistái másként tanácskoznak, mivel igen lényeges dolognak tartják — mint ahogy az is — és a taggyűlés első napirendi pontjaként tűzik ki a tagjelöltfelvételt. Alaposan megvitatják, hogy a felvételre ajánlott minden téren eleget tesz-e, eleget tud-e tenni a párttagsággal járó követelményeknek. Megtárgyalják munkáját, a szövetkezeti életben való helytállását és ez így % helyes.

A legutóbbi párttaggyűlésükön is így kezdte a tanácskozást Kovács Mihály párt- titkár.

— Lázi József tf^Möltfeí- vételi kérelme érkezett a pártvezetőséghez. Ő a tsz raktárosa. Munkáját példásan ellátja, nincs raktárhiánya, s a közös gazdaságért folytatott tevékenysége is jó. Én javaslóin felvételét.

Alig fejezte 1 be a titkár, Kiss József nyújtotta a kezét. Szót kért.

— Az ellenforradalom idején kitartott a szövetkezet mellett, őrködött a közvaA kengyeli Rákóczi Tsz-be 79 család tömörült. Huszonötén már tavasszal felvették a munkát, s azok ez évben már közösen művelnek mindent. A többiekkel együtt viszont ugyancsak közösen teremtik meg a Rákóczi Tsz gazdálkodásának alapjait. Májusban 13 vemhes üszőt vásárolnak, 506 napos baromfi már megvan, melyet közösen nevelnek, s ugyancsak má— VETETTÜNK 110 hold

Vörösherét is. Eből 100 hold egy tagban van.

— Ezt hogy csinálták? —

— Megszerveztük — mondja hunyorítva. Kinéztük azt a határrészt, ahol a legtöbb kalászos van egymás mellett. Itt persze voltak olyan földek is, amiket gazdájuk kukoricával, vagy répával akart bevetni. Ez úgy tizenöt embert érintett. Velük megbeszéltük, hogy oda vessenek kalászost; árpát, vagy zabot, amit herével felül lehet vetni. Másutt meg adtunk nekik kukoricaföldet. Hát1 így volt.

— És mindenki megértette, hogy miért kell ez?

— Általában mindenki. — Igaz volt egy-két gáncsos- kodó, deltát a kutya ugat, a karaván azért halted. Általában jó gazdák, rendes emberek vannak itt. Olyanok, mint a fogatosok között Juhász Jenő, Bálint Sándor, Bózsó József. A gyalogmunkások között Rácz László, Majzik Miklós, meg Pintér Antal. Akármilyen közös megmozdulásról van szó, legyen az vetés, vagy fahordás, mindig az elsők között jelentkeznek. Tudják, dolgozni a közösben is csak úgy

•gyón felett. Vegyük fel sorainkba.

Gulyás Ferenc pártvezetőségi tag is a felvételre jelentkező mellett szólt. Azután kivétel nélkül a levegőbe emelkedtek a piros tagsági könyvek. Megszületett a döntés: az alapszervezet elfogadta felvételre Lázi Józsefet.

— Második napirendi pontként az elmúlt taggyűlésen jelentkezett tagjelölteknek adjuk át tagjelölt igazolványunkat — mondotta a párttitkár.

És forró elvtársi kézszorí- tás keretében, baráti szavak, tanácsok kíséretében adja át a titkár a tagjelölt könyveket Szabó Lászlónak, Varga Miklósnak. De az elmúlt taggyűlésen felvették Simándi Józsefet. Pálinkás Jánost és Karsai Istvánt is. Nem múlik el taggyűlés, hogy e'gy-ket jelentkező felett ne döntsenek.

— Hogy tagjelöltek lettek, ezzel nem váltak kommunistákká — mondotta a titkár. — Bizonyítani kell a párthoz való további hűségüket. A munkában példásnak. az egyéni életben példamutatónak kell lenn!. — Csak akkor válhatnak jó kommunistákká, ha rendszeresen képzik magukat, és hirdetik a párt politikáját is.

A tagjelöltek megígérték: nem csalatkozik bennük a párt.

Mivel állandóan növekszik a taglétszám, két új pártcsoport megalakítására is sor került. Javaslatot kért a párttitkár: ki lesz a legmegfelelőbb a bizalmiságra. Rövid gondolkodás után határozott a tagság: Karsai Ferenc és Sípos János legyen

jusban 25 süldőt hízóra állítanak be.

Ez évben építették fel ba- rom.fióljukat, 24 férös tehén- istállójukat, jószággondozói lakásukat s még ugyancsak ebben az évben létesítenek egy 25 férös sertésszállást. A kialakuló állatállomány takarmányozására közösen vetettek 10 kh silót, 20 kh takarmánykeveréket, 15 kh lucernát.

kell, mint otthon. Nem azt nézik, ki fizet érte, hanem hogy maguknak csináljuk, mi jutunk előbbre vele. Ezért sikerült már az első közgyűlésen határoznunk a legfontosabb kérdésekben.

— Azok mik voltak?

— Lényeges kettő volt: a közös takarmány biztosítása, meg az építkezés. Ott határoztuk el ennek a 100 holdas táblának a kialakítását is. Az építkezésre három nap igás, vagy öt nap gyalogmunkát vállaltak a tagok. Kell is. Mire felépül a 350 férőhelyes juhakol, mindenki le tudja tölteni. Tehénistállót vállalati kivitelezéssel kapunk. Probléma csupán a lóistálló építésével lesz. Idén sem anyagunk, — sem pénzünk nincs rá. Valószínűleg 2—3 meglévő nagyobb istállóban helyezzük el a lóállományt. Ez ugyan nem a legjobb megoldás, de szükségből megteszi.

—NO DE ITT IS már a

vontató, mennem kell rakodni. Most az elnöki teendőktől ráérek, holnap meg az én udvaromból is kihordjuk a trágyát, hát segíteni kell.

Mi is búcsúzunk azzal a benyomással, hogy a nagykörűi gazdák a tsz-ben megállják a helyüket. Ha továbbra is így dolgoznak, — nemcsak az új tsz-ek között lesznek elsők, hanem egy-két év múlva a régiekkel is felvehetik a versenyt.

Patkós Mihály

a két új pártbizalmi.

Csak ezek után került sor a gazdasági jellegű kérdések megtárgyalására. A pártszervezet taggyűlésein mindig megvitatják: hogyan állnak a munkák a termelőszövetkezetben. hol van orvoslásra váró baj. Hogy jobban menjen a vita, a gazdálkbdásról a párttitkár felolvasott néhány olyan részt a 3004/1. Kormányrendeletből, melynek alkalmazása jövedelmező lenne a szövetkezet számára.

— I rja a rendelkezés — I mondta Mrena Ferenc, hogy nagy lehetőségek vannak az öntözéses gazdálkodásra. Létesítsünk mi is alagcsöves öntözéses kertészetet, de meg kell ismerkednünk az ilyenfajta gazdálkodás tapasztalataival. — Küldjük el tanulmányújra, egy-két napos tapasztalatcserére azokat, akik a kertészettel foglalkoznak.

Aztán még azt is hozzátette, hogy a vezetőségnek segíteni kellene egy palánta ültető gép beszerzésében. Arra törekedjen a tagság, hogy minden munkát gépesítsenek.

— Én már öreg ember vagyok — mondotta a nagyba- juszú Szepesi György a gyűlésen. Én meg tudom mondani, hogy mit jelent a kétkezi munka, hisz eddig hz<

, csináltam. Bizony megszenvedtünk a föld bemunkálá- sán. Támogassuk hát a gépesítést, amely a kétkezi munkát könnyíti.

Csak ennyit mondott, de minden szavából kicsendult hogy idős ember létére nagy híve a korszerű gazdálkodásnak.

— Javasolja a pártlaggyű- lésünk a tsz vezetőségnek, hogy intézkedjenek az istállótrágya termelés fokozásáról. A tehenek alatt nincs mindig friss alom. és jó volna a szabadállást is megtöl- tenni szalmatörmelékkel, pelyvával, hogy szaporodjon az istállótrágya, mert az a föld zsírja — mondta el véleményét Karsai Ferenc;

Ebből nagy vita lett, hogy kit terhel a felelősség az al- mozás elhanyagolásáért. Végül megállapodtak; a brigád- vezető ügyeljen jobban erre.

— Arról is beszéljünk elvtársak, hogy mi lesz a versenyünkkel. Az idén meg- nyerjük-e az öcsödi Szabadság Tsz-szel folytatott páros- versenyt. s remélem, nem vallunk szégyent.

Tavaly vándorzászlót és párezer forintot kapott a szövetkezet a versenyben elért jó eredményéért. De legfontosabb a becsület volt, az hogy jobban gazdálkodtak a versenytársnál, s az . öröm, hogy legyőzték őket. Ezért mondta most Gulyás Ferenc pártvezetőségi tag: úgy gazdálkodjunk. hogy nálunk .maradjon továbbra is az elsőség. na meg a vándorzászló.

S

>k szó esett a párttaggyűlésen a jószágállomány növeléséről. Ügy foglaltak állást, hogy ezután ne a jószágtartás, hanem a jószágtenyésztés legyen a cél. Most bővítik a törzsállományt és ha az Állatforgalmi Vállalat megkezdi a felvásárlást, legyen ott a tsz szakembere is, hogy márpedig ez a tehén kell, és amaz nem. Ne forduljon elő az, mint néhány évvel ezelőtt, hogy vemhes üszők helyett meddő teheneket kapjanak. Ennél a pontnál elmondta Karsai Ferenc azt is, hogy az üszőknél nem jó az állatorvosi felügyelet, mert megengedik. hogy az üszők a növendékbirkákkal együtt nevelkedjenek, pedig külön gulyába kellene azokat tenni. , Jól megvitatták, megtárgyalták a párttaggyűlésen a szövetkezet problémáit — igazi gazdákhoz mérten. Javaslatot hoztak egy-egy baj orvoslására, egy-egy gazdasági kérdés kivitelezésére. A szövetkezetért érzett felelősség jegyében tanácskoztak, vitatkoztak, tudván, hogy ezzel is sokat segítenek a gazdálkodásban.

S a taggyűlés másnapján pedig megkezdték a harcot azért, hogy amit határoztak, az meg is valósuljon.

— Tóth —

így

szervezték meg a trágyahordást alakították ki az első százholdas táblát építik fel a 350 férőhelyes juhakolt

Tehenet vásárol, napos baromfit nevel, jószág- gondozói lakást építtet

a kengyeli Rákóczi