Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

19S9. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A jászjákóhalmí Petőfi Tsz EGYÜTT ERŐSEBBEK mindennap lép egyet Nagy Sándor, a jászjákó- halmai Petőfi Tsz elnöke feb­ruár közepén még 19 holdon gazdálkodott. mostanában meg azt mondják róla a fa­luban: „Olyan ügyesen, lendülete­sen irányítja a szövetkezetét, mintha ezt a .mesterséget’ már a nagyapjától tanulta volna.” Amikor azonban erre for­dítjuk a szót, az elnök moso­lyogva a termelőszövetkezet százötvennégy tagjára hárít minden jót: Munkaszerető, igyekvő em­berek álltak be a szövet­kezetbe, akik igen hamar be­lekóstoltak a közös munkába, ízlik is nekik, és most halad­nak is előre az 1420 holdas gazdaságban, hogy csak úgy csattog belé a sarkuk. Nincs nap, hogy egy jókorát ne lép­nének. És már sorolja is az elnök a közös munka megindulásá­nak legfontosabb állomásait: A tagok lelkesen támogat­ják az „egymalacos” mozgal­mat, amely azt jelenti: Minden tag azonnal bevisz a közös állattenyésztésbe egy malacot, az így összegyűlt te­kintélyes számú állományt meghízlalják, s ősszel kicse­rélik bábolnai fajtáin hússer­tésekre, amelyek majd ugyan­csak megszaporítják a szövet­kezet pénzét. A baromfitenyésztés alap­jait ehhez hasonlóan az „egy darabot mindenki behoz” mozgalommal vetik meg, ezenkívül terveik szerint jövő tavasszal a keltetőállomásról 2000 naposcsibét rendelnek. A tagok jórésze még egyé­nileg szerződött cukorrépára, s ősszel répaszeletet is kap­nak a gyártól. Nos, úgy dön­töttek, hogy a répaszeletet is egyben, közösen íratják le a gyártól és besilózzák a közös takarmányalapba. Persze, a közös takarmány­alap megteremtése a terme­lőszövetkezet egyik legfonto­sabb gondja — veszi át a szót Kovács Béla, az ellen­őrzőbizottság elnöke. Ma is igaz az a mondás, hogy jó­szágneveléshez teli jászol kell. Szövetkezetünk közösen vetett 50 hold vörösherét, szétszórtan van még 100 hold- nyi takarmányunk, természe­tesen ez is a közösbe megy, ezenkívül 25 hold silókukori­cát is vetettünk közösen. Sőt takarmányozás terén újabb jól sikerült mozgalmat is indítottunk: A tagok, holdakra szétoszt­va, a tervünkben elfogadott mennyiségnek megfelelően, takarmány- és alomszalmát, szálastakarmányt és abrak­takarmányt visznek be a kö­zösbe. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szálastakar­mányt az első kapálástól kezdve folyamatos;m vigyék be. Az ellenőrző bizottság el­nöke nem bírja megállni, hogy meg ne dicsérje a szor­galmas Fodor Imrét, aki egymaga 7 hold herét vetett el, bár hozzáteszi: Mostaná­ban igen sok ember rászol­gál nálunk a dicséretre. Szöllösi Gabriella, a tsz szakképzett könyvelője hoz most aláírnivalókat az elnök­nek. Ezek között szerepel a két nappal ezelőtt megtartott közgyűlés jegyzőkönyve is, amelynek már a tárgya is igen jellemző és örvendetes: „A tsz területén lévő férő­helyek felülvizsgálása a jó­szág elhelyezésének biztosí­tására, valamint a tsz terü­letén lévő lebontható épüle­tek anyagának felhaszná­lása.” Megtudjuk, hogy 300 férő­helyes bírkahodály, 2000-res baromfiól. tizenöt férőhelyes anyakoca-ól épül. Tehenek számára máris van 50 férő­helyes istállójuk. Ezenkívül brigádszállások, gazdasági épületek felújítása. ~ fészerek építése szerepel terveik kö­zött. Minden építkezés saját erőből történik. Most Lukácsi István, á szövetkezet egyik oszlopos tagja kapcsolódik bele a be­szélgetésije. Büszkén mondja el, hogy három növénytermelési és egy állattenyésztési brigádot alakítottak ki. A brigádok a közgyűlésen'megvitatott ter­melési tervek alapján dol­goznak. Van már három bri­gádszállásuk is, egy a köz­ség belső területén, kettő pe­dig odakint a határban. Ál­talában véve az a törekvé­sük, hogy minél belterjeseb­ben gazdálkodjanak. Ezt a célt szolgálja a 2—3 éves trágyázási forgó kialakítása, amelyért máris dolgozik a tagság. Lukácsi István maga ré­széről mintaszerűnek tartja az öregekről való gondosko­dást is. Problémák, nehézségek? Azok is akadnak, veszi át a szót újból az elnök. A tagok egy része bizony nehezen érti meg, hogy nem kellene a közösbe bevitt 44 lóhoz annyira ragaszkodni, hiszen most már a gépek is sokat segítenek. Mások régi­módon jóformán csak a ka­lászosok és a kukorica ter­melését tartják fontosnak, viszont vannak olyanok is, akik a szárazkertészetet akarják erőltetni, holott a mi adottságaink, azt kíván­ják, hogy igazi állattenyésztő szövetkezet legyünk, ezért akarjuk többek között a 30 darabból álló behozott te­hénállományt 50-re kiegészí­teni. Dehát legyőzzük a nehéz­ségeket is — monoja az el­lenőrző bizottság elnöke éppen a jövőbe tekintő, te­kintélyes tagjaink segítségé­vel. Célunk az, hogy saját erőnkből olyan virágzó szö­vetkezetét hozzunk létre, amely már az első esztendő­ben jóval többet nyújt a ta­goknak, mint a legjobb egyé­ni gazdaság — hangsúlyozza az elnök és hozzáteszi — és nincs egyetlen tagunk sem aki ne bizakodna ebben, de olyan sincs, aki meg ne tenne ezért mindent! — r-ű.— A Vízművek közleménye A Vízművek igazgatósága értesíti Szolnok város lakos­ságát, hogy a fönyomóveze- téken történő átépítési mun­ka miatt a vízmű csak kor­látozott mennyiségű ivóvizet tud — május elsejéig — a városi elosztó hálózatba to­vábbítani. Ezért felhívjuk a város lakosságát, hogy vízhaszná­latát a legszükségesebbre korlátozza; az emeleten la­kók gondoskodjanak víztar­talékról az esetleg átmeneti­leg jelentkező vízhiány idő­szakára. Szolnoki Víz- és Csatorna- művek Vállalat Kovács Istvánná, az örményesi Üj Élet Tsz-be lépett társaival együtt. Most még így, ősszel már munkaegységre dolgoznak. A mákot ritkítják és gyomtalanítják. Bagolyrúgta becsali csárda Kérem, tessék elhinni, hogy e tiszteletlen megjelölés nem tőlem ered; az autóbuszra vá­rakozóktól hallottam a jános- hidai földművesszövetkezet 1. számú büféjénél... Piszkos falak, hiányos, kopott székek, s olyan linóleumabrosz, melyre ebéd előtt nem is szí­vesen gondolok; a fal mellé állongatott söróshordók sem­miképpen sem emelik az amúgyis hiányzó kellemes esztétikai benyomást... Nehéz megérteni, hogy a havonta kereken 30 ezer fo­rintot forgalmazó büfére mi­ért sajnálja a szövetkezet a pénzt. Öt-hatszáz forintból jól zárható ajtót lehetne építeni a nagy pincére — melyben nyáridőben sört, bort, szódát lehetne hűteni. Erősforgalmú napokon olykor 60—80 utas várakozik itt — esős időben a söröshordók foglalják el he­lyüket a várócsarnokban... Meddig? — b. z. — Megkezdődött a rizsvetés Szolnok megye termelőszö­vetkezeteiben a múlt hét vé­gén, ezen a héten megkezd­ték a rizs vetését. Az idő kedvező, s így a mag már többszáz holdon került a földbe. A vetés után rövide­sen megkezdik az árasztást is. Kenéz Sándor, a mezőtúri Bercsényi Termelőszövetkezet tagja és Vetési Sándor megtöltik a vetőgéuet. Az újságíró noteszében az egyik oldalon semmi más nem található, csak néhány egy­szerű számítás, gyerekes, gon­dosan rajzolt számjegyekkel. Például: 12:2 — 6. Vagy: 107:2 = 53, marad 1. Mellet­te az ellenőrző számítás: 2x53 — 106. 106 + 1 = 107. Ezeknek a számoknak tör­ténete van, nyomukban elin­dulva a libalegelőről, eljutot­tam egy tanulni vágyó faluig. Tiszagyendán a libalegelön találkoztunk Hannuszka Jós­kával, amint Szepesi Ilikével és Piroskával, Kontra Mari­kával és még néhány kislány­nyal, Nahoczki Jancsival és Katival komolyan üldögéltek az árokparton. Nem is cso­da, hogy komolyak voltak, iqen fontos dolguk volt: a Szepesi kislányoknak segítet­tek a birkák őrzésében. Dél­után volt, a nap lemenőben alig emelte sugarait a házak fölé: egyszóval jól elmúlt már az iskolaidő. És ekkor kide­rült, hogy a kislányok és kis­fiúk — nagyon szeretnek szá­molni. Nem tudom, melyik gyerek hozta már szóba: egyszercsak mindegyik azon versenyzett, melyikük oldja meg gyorsab­ban, könnyebben az újságírók által feltett fogas kérdéseket, mint például: mennyi kétszer huszonnégy. Sőt Hannuszka Jóska még a noteszt is elkér­te, hogy jobban számolhas­son Beszélni akartam a peda­gógusokkal, akik ezt a kiváló eredményt elérték. Az iskola igazgatója, Tari Kálmán, nem lakott messze. Felesége is ta­nító: Jóska az ő tanítványa. Szép új házban él az igazgató házaspár, a község építette. Itt tehát nemcsak az orvos­nak, hanem a pedagógusnak A LIBA LEGELŐI ÖL A FALUIG i i -i ■■■■■■II ■ -i. ide, akiknek gyermekkoruk- • ban nem volt elég idejük, [ módjuk a tanulásra, A leg- ■ idősebb, a 63 éves Makó bá- ] esi volt a hallgatók közül, de • a többiek is érett emberek. ’ Eljött a tanítókhoz a terme- - lőszö vetkezeti elnök, eljöttek l tanácstagok. Volt, aki tanyá- I róí járt be, mint például Ná- ■ das Imre. Hetven-nyolcvan I előadást hallgattak végig ‘ szorgalmasan. De ez csak egy I új vonás a sok közül. Azt hiszem, kevés olyan fa­lu van, ahol így megbecsülik az iskolát. Lehet, hogy azért, mert a tsz-elnök is nemrég okosodott a tanítók szava nyo­mán, de lehet, hogy azért is, mert saját fiaikból akarnak művelt, okos embereket ne­velni. Az iskola kútját 80 000 forint beruházással fúratták meg, ebből 20 ezer a község­fejlesztési alapból adódott. Amikor a pedagógusok télen nem tudtak fűteni, a községi párttitkár, Kun László, sze­mélyesen ment el segíteni. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet szombaton az is­kola felső tagozatát moziba vitte. Igaz, hogy a fiúk előző­leg a termelőszövetkezet föld­jein szedték össze a kukorica- csutkát — 50 holdon. A falu­tól kaptak 2 hold földet, a Dózsa szövetkezet boronálta el. Es azt hiszem, ezzel ma­gyarázható az is, hogy ebben a faluban a továbbtanulni kí­vánók fele mezőgazdasági technikumba jelentkezett. Fel is vették őket. Azt hiszem, Tiszagyenda jő- ' vendő sorsának alakulásában ] még nagy szerepet fog ját- \ szani ez az égő tudásvágy, \ amellyel az újságíró — még • a libalegelön is találkozhat. — bd — .- Utána nyomban megindul a vetőgép, s míg a háromszáz “ hold el nem lesz vetve, meg sem áll. ;A kisújszállási tsz-ek életéből r Kisújszálláson kilenc ter- Imelőezövetkezet 21 243 kh te- Irülettel rendelkezik. Ezen a ^tavaszon jelentősen megnöve- “kedett a közös gazdaságok ^területe, ugyanis a korábban "működő tizennyolc tszcs tag­ijai valamennyien a meglévő Ilii. típusú termelőszövetfce- Izeteklbe kérték felvételüket. 4Az Ady Tsz 2720 holdas kö- -zös gazdaságról 4416 holdasra fnövekedett. A Búzakalász Tsz 'korábbi 2161 hold földje ne- Ilyett 3482 kh-at mond magáé­inak. A Dózsa Termelőszövet- Ikezet tagjai pedig már nem ■2206, hanem 4042 kh termet- ' fel rendelkeznek.- * A kisújszállási Kinizsi Tsz- ben szorgalmasan dolgoznak a szövetkezeti gazdák. Ezév- ben jelentős lépést tesznek előre az állattenyésztés fej­lesztésében. Ennek egyik fel­tételeként a takarmánybázis megteremtését tűzték célul. Elvetettek 146 kh lucernát 95 kh vörösherét és 40 kh füves legelőt. Emellett a kö­zös művelésben lévő kukori­ca vetéséhez Martonvásári 5- ös hibrid vetőmagot használ­taik. Az építkezésre is nagy gon­dot fordítanak. A karaSát; üzemegységben most folyik egy brigádiszállás építésé, amelyet túlnyomó részt saját erőből készítenek. Tervükben szerepel 52 férőhelyes mag- tárpadlasos tehénistálló léte­sítése is, amelyet szintén a Karaháton építenek meg. is építettek lakást. Pedig a falunak nincs több lakosa kétezernél, iskolása pedig 311 csupán. Csakhogy ebben a kis fa­luban nagy becsülete van a tudásnak. A Néplap már egy­szer írt arról, hogy népkö­zépiskolát szerveztek az isko­la tanítói: felnőttek jártak

Next

/
Oldalképek
Tartalom