Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. április 26.

£ taskonyí evdőszélen~.

A taskonyi erdőszélen nagy- területű füves tisztás fut a Lenin Termelőszövetkezet búzavetéseinek. S a mező és az erdő találkozásánál furcsa mozgolódást észlelhet az arra járó-kelő.

A pázsitot felvágták jó pár négyzetméteren, sárga ho- számolt mokka! leterítették, olyan tetszetősre, hogy szinte vendéglői asztallapok benyomását kelti simaságuk. Csakhogy rajtuk nem birkapör- kőlt csiklandozza az ember nyálkahártyáit, hanem szénkupac, nagy lajtorja víz, téglavető asztal növeli kíváncsi természetünket.

Mi a hétveretű csuda történik itt?

— No. az mégse.

— Hát?

■— Csak éppen téglát verünk.

Varga Barnának hívják a fiatalembert, aki készségesen rákja a feleleteket kérdéseink után. Azt is tőle tudtuk meg, ő itt a csapatvezető, s a Bátor Ifjúság küldte őket ide.

— Maga a Bátor Ifjúság tagja?

— Nem is másé!

— Itt mindannyian?

— Mér lennénk? Vannak a Leninből is.

— A Lenin is éget téglát.

— Közös vállalkozás ez.

Vagyis a tiszaburai Bátor

Ifjúság Termelőszövetkezet összefogott az itteni Leninnel. Mindketten akarnak téglát verni, építkezni, hát miért ne csinálnák együtt? így sokkal könnyebb. Az embereket fele-fele arányban adják, a kellékeket közösen biztosítják. Majdnem félszeresére csökkentik az önköltséget.

Hogyan?

„szakemberei” vannak. Túró Béla hároméves Lenin tag, ugyan világéletében szénporos téglát nem égetett, vályogot annál többet vetett.

Volt olyan nyár, 120 ezret le az asszonnyal együtt. Már pedig a szénporos téglaégetés szakasztott

Folytonossággal mindaddig, amíg Abádszalók felől meg nem dördül az ég. Slágmül- ler János futva teríti rájuk társával a kátrányszalagokat.

Jaj, mert a tégla át nem vizesedhet. Igazság szerint az embereknek sem szabadna megázniuk, dehát a két

Kettős sorban szárad a szénporos tégla

„Máskor is eljöhettek ám,

nemcsak hivatalos ügyben"

Martfűi munkásfiatalok a termelőszövetkezetben

ALIG TEILT LE a műszak a Tisza Cipőgyárban, a fiatalok sietve mentek a kultúrterembe. H. Nagy Bertalan, Marton Mária, Zamócz Erzsébet és a többi fiatal. A szakiskol ásókból is jöttek vagy húszán. Most nem kellett gokat várniok, úgy mint más esetben. Meg is kezdték a megbeszélést.

H. Nagy Miska, a KISZ titkár el is mondta röviden, hogy a tiszaíöldvári Aranykalászban a napokban kezdik a leltározást. Oda kel' a segítés, a leltáríveket készítenék egy-egy új belépőnél

— Kik azok, akik részt kívánnak venni ebben a munkában? — kérdezte a megjelentek tpL

A karok egyszerre lendültek fel. Mindenki ott akart lenni. Hiszen az alapszervi gyűléseken már megbeszélték, hogy a megszilárdításbari minden KISZ-tag havonta 6 társadalmi munkaórát teljesít. Itt az első alkalom, hogy szavukat valóra váltsák. Szívesen is mennek az Aranykalászba, mert majdnem minden új tagot ismernek a fejlesztés idejéből. Jó barátság fejlődött közöttük. Már azóta is jártak Tiszaiöldváron.

— Hátha mindenki akar menni, akkor be kell osztanunk a tagságot csoportokra, akik váltják egymást, mert egyszerre csak körülbelül húsz ember kell a leltározáshoz — mondta a titkár és máris összeállította a csoportokat.

MIKOR MENTEK HAZAFELÉ, már arról beszéltek, jó lenne holnap kezdeni. Az sem volna rossz, ha azokhoz a gazdákhoz mennénk, akiknél a fejlesztésnél voltunk — mondogatták.

— Tudjátok — szólt Marton Mária —, olyan jól elbeszélgettünk a fejlesztés idején. Sokat tanultam akkor. Megismertem az emberek életét, gondját, baját. Hallottam a múltról, a szenvedésekről, a földesurakról, kulákokról és a csendőrökről. Most már könnyen beszélnek róla, de még mindig érzik a keserű íz a beszédükön. Amikor a jövőről volt szó, bizakodva beszéltek. Ismerték ők jól a jelent. Akkor sem hazudok, ha azt mondom, jóval jobban mint én. Ügy sorolták az elért eredményeket, mint egy termelési tanácskozás előadója. Nem is kérették magukat nagyon. És milyen jóérzés volt nekem, hogy fiatal korom ellenére figyelmesen hallgatták az érveimet. Esténként, mikor végeztünk, nem egy helyre visszalátoA mezőgazdasági műszer- és mérőeszközkiállításról

Formába öntik a masszát

termel őszövetkezet ezideig elfeledkezett valami kalyiba felállításáról. Egy kunyhó kellene, ahová berakhatnák a szerszámokat, elemózsiájukat, gúnyájukat és maguk is meghúzódhatnának az időjárás elöl. így aztán hátunkat a csapkodó esőnek vetve dobáljuk a szólabdát egymástól egymáshoz.

— Mennyit vernek?

— Tán ötezret, ez lesz a próbaégetés.

Körülvesznek az emberek. Sáros bakancsokkal, patinás kalapokkal Fehér Gusztáv, Túró Béla, leninbeliek, meg a többiek a Bátor Ifjúságból. Nézem őket. s hogy véletlenül sem kottyantják ki, Irat nem állom tovább.

— Honnan tanulták ezt maguk?

Hogy honnan is? Járt ott a járástól egy elvtárs, s valami szakkönyvet hagyott a termelőszövetkezetben. Var ga, a csapatvezető Özdon már foglalatoskodott téglaégetéssel, hozzá került a könyv is, a szénporos tégla ügye is.

— Na, érti ezt?

Értem... A Lenin megnövekedett, a Bátor Ifjúság új termelőszövetkezet. Építeni akarnak minél többet: istállókat, ólakat, juh-hodá- lyokat, sertésszállásokat. S hogy a lehető legolcsóbban építsenek, hát összefogtak közös szénporostégla-égetés- re.

Ez a világ legérthetőbb dolga.

Borzák Lajos.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Mezőgazdasági Tudományos, Technikai és Állandó Bizottságának határozata alapján kiállítást állítottak össze -öt ország mező- gazdasági műszereiből és mérőeszközeiből. A kiállításon, amelyet először Moszkvában mutattak be, a Szovjetunió

után Magyarország mutatta be a legtöbb mérőműszert, összesen száznyolcvanhármat.

A mezőgazdasági műszer- és mérőeszközkiállítás a moszkvai bemutató után Lipcsébe vándorol, a júniusban megnyíló Lipcse—Markieebergi mezőgazdasági kiállításra. (MTI)

HimiMmimiiininmimMiimiiiiiMiiiiiimiiiHiimiiiiimiiiimiimiuMiiimimiiimiimiimii

Felkészül az őszre az öcsödi József Attila Tsz

Az öcsödi József Attila fiatal termelőszövetkezet. Tagjai idén választották a közös gazdálkodás útját. A tagok elhatározták, hogy saját erőből teremtik meg, ahol csak lehet, a közös gazdálkodás alapjait. Harmincezer vályogot vetnek és ebből felépítenek egy 15 férőhelyes sertés- fiaztatót, mellé pedig süldőszállást, valamint megépítenek egy barcmfiólat is. Állami támogatással 40 holdon végeznek talajjavítást digó- zással, 70-en pedig meszezés- sel és gipsszel.

Ügy tervezték, hogy minden emberre egyformán jusson a munkából, következésképpen a munkaegj'ségből is. A vályogvetésre brigádot állítottak fel. A kocsival, lóval rendelkezők végzik a fuvart a vályog elhordására, az építkezéseknél a fogat-nélküliek dolgoznak.

gattam. Érdeklődésükre sokat meséltem az üzemünkről, a KISZ szervezetről, az ifi exportbrigád munkájáról. El- magyaráztatták, hogy készül a gyárban a cipő. Benne van-e minden anyag, jó-e a minőség, nehéz-e a munka a fiatal lányoknak?

— Jó lenne, ha Lakosékboz is én mennék, mert, tudjátok, rendes emberek azok. No, szervusztok, én már itthon vagyok — búcsúzott.

Másnap az üzemben is az új munkáról beszélgettek a fiatalok és alig várták az indulás pillanatát. Az nem is késett, mart harmadnap reggel már útban voltak Tisza- földvár felé.

Ahogy megérkeztek az Aranykalászba, a régi tss- tagck örömmel fogadták őket. Sok régi ismerősre találtak közöttük. Egy-kettőre megvolt á párosítás: egy tsz-gaz- da és egy fiatal. A feladat megjelölése után megegyeztek, hogy ki, hova megy.

Marton Mária örömmel látta, hogy a névsorban szerepel Lakos Károly neve is. Nem késlekedtek, indultak. Az első háznál nem voltak otthon, a piacon jártak. A másiknál is az volt a helyzet. Lakoséknál megállapodnak: várunk”. Majd jönnek mér. Valóban. Rövid negyedóra után feltűntek a háziak az utca végén.

— A ©'isten! — üdvözölte régi ismerős módjára Lakosa várakozókat és már tessékelte is őket a házba.

Gyorsan le is ültette a jövevényeket. Került, fordult a gazda, máris teli kancsóvalés poharakkal zsúfolta az asztalt.- De térjünk a tárgyra — szólt a tsz-tag. — Azért jöttünk, Lakos komám, ho©' megcsináljuk a leltárt a kezdéshez.

— Éppen ideje, már vártalak benneteket. Hozom mindjárt a papírokat, mert, tudod, itt minden rendbe van rakva — hangzott a válasz.

VALÓBAN NEM SOKAT kellett időzni. Mária alig győzte írni az adatokat. Minden rendben volt a jó gazdánál. Azután felhörpintettéit egy pohár bort és máris búcsúzott a kis brigád.

— Máskor is eljöhettek ám, nemcsak hivatalos ügyben — szólt utánuk az új tsz gazda.

Marton Máriáék két hétig segítettek az Aranykalásznak. Becsülettel dolgoztak. Meg is voltak velük elégedve.

— ab —

r

a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz elnöke

VIRUL HATÁR

Ott, ahol a Jászság szélén a Zagyva ka- g nyarog, terül el a tsz 16 holdas kertészete. § Ez a két KISZ brigád munkahelye. Joó §j László, a 15 tagú brigád vezetője, csendes = szóval beszél az eredményekről.

— A kedvező időjárás lehetővé tette, g hogy korán kezdjük a kerti munkákat. Már | kipalántáltunk 1000 négyszögöl karalábét, = egy hold korai káposztát, 600 né©szögöl § kelkáposztát, sok zellert, paprikát, paradi- § csomót. A borsót, hagymát, retket megka- § páltuk. §

A tsz másik kertésze, Joó Mihály 6 ta- 1 gú brigád vezetője.

Már február derekán megkezdtük a g melegágy készítését. Brigádunk na© igye- =f kezettel dolgozott, hogy a magvak minél 1 előbb a melegágyba kerüljenek. A földet g még äz ősszel elkészítettük a tavaszi mun- =| kához, ez is elősegítette haladásunkat. Ko- g rábban kezdhettük a veteményezést is, így = az ágyak már szépen zöldéinek. Míg a kert- g ben a csatornázással, ágvigazítással voltunk fj elfoglalva, addig a melegágyban fejlődött g a palánta. Most kezdtük a palántázást. Gon- = dósán és szorgalommal akarjuk elvégezni ß munkánkat, hogy a kertészet jelentős ősz- íl szeggel járulhasson hozzá a közös jövede- § lemhez. s

Földi Kálmán Szászberek 1

— Szeretjük, becsüljük. — Úgy vagyunk véle, mintha mindig közöttünk lett volna. — Ezt mondják a régi és az új tagok ifj. Sebestyén Gézáról, a tiszajöldvári Szabad Nép Tsz fiatal elnökéről. Nem fukarkodnak a dics érőjelzőkkel. Joggal. A fiatal mezőgazdasági szakember városi munkahelyét adta fel azért, hogy segítse a Szabad Nép Tsz gazdáit, velük együtt irányítsa ezt a szépen fejlődő nagyüzemet.

A közelmúltban még a Szolnoki Vízügyi Igazgatóságon dolgozott. Munkahelyével elégedett volt, jól keresett. S mégis Tiszaföldvárra ment, önként jelentkezett, odavaló, ott született és szülei is ott élnek. Édesapja ugyancsak a Szabad Nép Tsz-ben dolgozik és örül fia elhatározásának.

Nem könnyű ma termelőszövetkezeti elnöknek lenni, különösen nem olyan gazdaságban, mint a Szabad Nép Tsz, amely hatalmas mértékben megnövekedett. A földterület csaknem négyezer hold, a taglétszám 800-nál is több. A szerteágazó gazdasági és szervezeti kérdések alapos hozzáértést, szaktu- i dást követelnek. A fiatal elnök néhány hónapos működése alatt bebizonyította, hogy alkalmas e felelősség- teljes tisztség betöltésére, s a szövetkezeti gazdák joggal mondják, hogy csak nyert vele a közösség. Alkotókedvét kibontakoztathatja, különösen, ha nem bízza el magát.

ö szerény ember. Számtalanszor kijelenti, nem azért kérte magát a tsz-be, hogy ott kisldrályoskodjon, vagy mindenttudó elnök címre pályázzon, ilyen gondolatai soha nem voltak és még a látszatát is elkerüli annak, hogy effélét tartsanak róla. A tsz tagjai nagyobbrészt idősebb, tapasztalt gazdák, akiket az élet, a gyakorlat avatott igazi mesterré. I fj. Sebestyén Géza elsősorban és nagyon helyesen rájuk támaszkodik.

Együtt beszélnek meg mindent a szövetkezeti demokrácia érvényesítésével. Szép terveket akarnak megvalósítani. Ez évben csaknem kétmillió forintot fordítanak beruházásokra. Egyebek között 52 férőhelyes tehénistállót. 50 sertést befogadó fiaztatót, 500 férőhelyes süldőszállást és 600 juh számára hodályt

építenek. Az istállók, az ólak már ez évben megtelnek jószágokkal. Fejőstehén-állományukat év végéig nyolcvannéggyel emelik. Tovább- tenyésztésre beállítanak 42 üszőt, 66 tenyészlcocát, 148 süldőt. Persze csak néhányat jegyezhettünk meg azokból a célkitűzésekből, amelyeket a Szabad Nép Tsz tagjai a fiatal elnökkel együtt r. -valósítanak.

A növénytermesztők között versengés indult. A termésátlagok növelésére. Nyolc- száztizenkií.nc holdon termelnek kukoricát, hibrid magot vete“-'-. Cél: 11 mázsa májusi morzsolt elérése holdanként. Ez viszonylag nem sok. De azért nem, mert az új belépők szétszórt földjeit ez évben még nem lehet nagyüzemi módon művelni

Ifi. Sebestyén Géza, a fiatal és tehetséges tsz elnök ezt az esztendőt a tagok segítségével arra akarja felhasználni, hogy kialakuljon a régi és az új szövetkezeti gazdák között az együttműködés. rendezzék és n agn- üzemi művelésre alkalmassá tegyék a táblákat, ezzel megteremtsék a további előrehaladás feltételét.

Lajtorjás fogatból is kettő kellene. Kettő esne ki más munkálatokból, ha külön-kü- lön égetnének a tsz-ek. Szerszámokat mindkettőnek biztosítania kellene a maga emberei számára. A szénpor- szállításhoz ugyancsak egy- egy fogatot foglalnak le mind a két termelőszövetkezetnél a munkára.

Szóval, gazdaságosabb így.

Na meg.

Ügy igaz, a Leninnek

ról bányásszák, s ott a helyszínen mindjárt ki is verik. Pontosabban annyi vizet adnak hozzá, hogy kapával átvághassák a sarat. Aztán belé az átrostázott szénport. Ezzel kész a massza.

Az anyag további útja a vetőasztalhoz vezet. Innen a íormázóból szinte szériában jönnek a nyerszöld színű szénporos téglák. Kettős sorokban várják a száradást.

Nagyjából ez a körforgás.

Napsütéses áprilisi délután vidám füttyszó és gépzakatolás mellett veti a tér- 1 melőszövetkezet a közös és háztáji kukori- 1 cát. Hibrid vetőmag kerül a gyommentes, 1 morzsás talajba. Lesz kukorica, lenni kell í — így vélekedik a vetőbrigád, mert időben kerül a mag a földbe. Lendületesen dolgoz- j nak, hogy a vetést minél hamarabb befe- . jezzék. Ma már a tsz tagsága bizalommal néz a jövő elé. Ügy vélekednek, hogy el- ! érik a betervezett munkaegység részesedést ( és ha az időjárás egy kicsit is kedvez, ak- ' kor túl is teljesítik.

Virul a határ. Ezt nemcsak mi, a szászberek! Béke Tsz tagjai állítjuk, hanem az is; aki csak átmesv a szövetkezet területén. Sorol a répa, kapáljuk a borsót, egyeljük a mákot. Nagy feladat vár az elég kislétszá- i mű növénytermesztő brigádra a növényápolási munkák során. A tsz-ta"ság arra az elhatározásra jutott, hogy a tavaszi munkák időbeni elvégzéséért a növénytermesztő csoport munkáját, segíteni kell. Egyik este a tagság közgyűlést hívott össze, ahol a tsz elnöke és párttitkára, a vezetőségi tagok, a i fogatosok, állattenyésztők és a két ifjúsági brigád területet kértek maguknak a növényápolási és betakarítási munkák elvégzésére. Ezzel a vállalással a növénytermesztési munkák időbeni elvégzését biztosítottuk.

egy a valykolassal. Csakhat ebbe törek helyett szénport kevernek.

— Nono, sokkal finnyásabb ez.

— Miért lenne az?

— Esőben se vethető, összecsomósodik a szénpor benne.

— Máskülönben hogy megy ez az egész?

Csinálják, gyakorlati bemutató. A sarat a partoldal-