Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-23 / 94. szám

VILÁG MM ETÁM AI EGYESÜLJETEK? (SZOLNOK MEGYEI X. évfolyam, 94. szám. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS. A’ MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara SO fillér 1959. április 23. csütörtök. ! s 3 Az öreg ellenzéki t " ► t * .tiinmtntmuimmiiiáumimiátikuitm i 5 <4 4 4 4 Két csengetés között * Családi körben (f»TTWnm»TTt*mmTT»TTTTTTmmmTmfT*. Az Aprítógépgyárban elkészült a vályogvetőprés kísérleti példánya Vasas szemnek szokatlan „termék” fekszik az Aprító­gépgyár hatalmas csarnoká­ban; egy halom — törekkel kevert — nedves föld. Mel­lette az üzemiek új gyártmá­nya, a termelőszövetkezetek részére készülő vályogvető prések kísérleti példánya áll. Zyara Lajos konstruktőr, Rékási Ferenc művezetővel együtt sokat törte a fejét. Szabó Mihály, Bárdos József és Szabó Albert lakatos jó- néhányszor megfogta a szer­számot, amire testet öltött^ elképzelésük, az elfekvő anyagokból gyártott présen megszülettek az első vályog­példányok. A gyáriak mun­kájának híre már messze föl­det bejárt. Elgondolásuk he­lyességét, a vályogvetők gyártásának szükségességét Igazolja, hogy már hajdú- böszörményi tsz tagoktól is kaptak ezzel kapcsolatban levelet. A vályogvető berendezések legfontosabb részét, a prést most mutatják be az érdek­lődőknek, a keverő majd csak 2—3 hét múlva műkö­dik. Itt áll a prés mellett egy szállításra váró őrlőbe­rendezés, összetöri az az agyagot, s így működés köz­ben is látható a prés. Horti elvtárs készséggel ismerteti: — Percenként 3 nagymé­retű vályogot készít. Ez kb 10 normál téglának felel meg. Nem kell sár hozzá, csak törekkel kevert nedves föld. Arra törekedtünk, hogy minél több egyszerűbb, kézi erővel kezelhető legyen, s különleges anyagot se igé­nyeljen. Az anyagelőkészí­tést végző keverőt 5 kilowat- tos agregátor hajtja majd. Azt könnyen be lehet sze­rezni, s más célra is felhasz­nálható. A prés alól kikerülő vályog igen szilárd, erősebb a harmadosztályú téglánál. Közben megérkeznek a me­gyei pártbizottság vezetői, s szakértő szemmel megvizs­gálják a prést, majd az azon gyártott vályogot. Elismerik, hogy jó munkát végez, csak teljesítményével nincsenek megelégedve. Czi- nege Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára ta­nácsot is ad, hogyan készít­sék el az újabb típust. El­képzeléseit rögvest le is raj­zolja a papírt helyettesítő betonpadlóra. Javaslata sze­rint a vályoggyártás lénye­gesen meggyorsulna mert a prés mostani egy helyett — o mérettől függően — 20—30 vályogot préselne egy nyo­mással. Anyag sem kellene hozzá sokkal több mint a mostanihoz. A módosítás elő­nye tehát vitathatatlan. Elismerik ezt a gyáriak is Megígérik, valóraváltják az elképzelést, — bár az ilyen irányú munkát terven felül végzik. Éppen ezért dicséretes, hogy napi feladataik végzése mellett sem feledkeznek meg a termelőszövetkezetek tá­mogatásáról, s tőlük telhe­tőén ötlettel, munkával se­gítik az új útra lépett szö­vetkezeti gazdákat. Az elhagyott, m^gműreletlen földek felkutatásával számos új tsz-ben megduplázzák a siló• kukorica korábban tei'vezett vetésterületét A határszemlék megtartása a szövetkezeti gazdák elsőrendű érdeke íY’nes helye a várakozásnak — A jászágót szövetkezeti gazdák nem tétlenkednek, száz ho’ddal növelik a takarmány termőterületét — Hogyan alakították ki a tiszapüspüki Győzelem Tsz tagjai az első közös táblát? Jászágén a Haladás Tsz fag[ai összeadták a vetőmagot Jászágó három új termelő- szövetkezete: a Kossuth, Ha­ladás és az Űj Barázda jó munkát végzett az őszi közös takarmányalap megteremté­séért. A Kossuth Tsz szántóterü­letének több mint 30 száza­lékán termel takarmánynö­vényt. ötven holdon lucer­nát 170 holdon vörösherét vetettek. Ebből 109 hold fe- lülvetés. Igaz, három mázsa vörösheremagot hitelre vásá­roltak, de megéri a befekte­tést, mert ha jó lesz az idő­járás, még a felülvetés is szénát ad az idén. Silókuko­ricát ötven holdon termel­nek. A Haladás Tsz — bár csak 400 holdon gazdálkodik —, közel 100 holdon takarmány­növényt vetett, ötvennégy hold vöröshere és lucerna- vetéshez, valamint 22 hold silókukoricához a vetőmagot a tagok közösen adták össze. A kis terület jobb kihaszná­lásáért a tavaszi kalászosok­ból 32 holdat vörösherével és 11 holdat lucernával vetettek felül. Nem lesz baj a közös ta­karmánnyal az Üj Barázda Tsz-ben sem. Százötvenegy holdon termelnek fővetésű takarmánynövényt, amiből 60 hold silókukorica. Ezenkívül több mint 60 hold kalászost lucernával és vörösherével vetettek felül. A földrendezés során a községben körülbelül 100 holdnyi kihasználatlan terü­letet „találtak”, amit a ren­Sziz hektárral teljesítette túl megyénk tavaszi lásítási tervét Faállományunk kilenc év alatt megháromszorozódott Nagy vonalakban már el­készült az összesítés a fásí­tási hónap eredményeiről. Ahhoz, hogy ezeket kellő­képpen tudjuk méltányolni, vessünk egy pillantást az or­szágos statisztikákba. Egy ország akkor tekint­hető fából önellátónak, ha területének legalább 20 szá­zaléka f ásí.tott; — hazánké Kihasználták az esős időt mindösze 13,6 százalékban az. Szolnok megye beültetett- sége pedig csupán 2,3 száza­lékra becsülhető az idei ta­vaszi eredményekkel együtt. Érdemes megjegyeznünk, hogy a 0,75 százalékos fásí- tettságtól jutottunk el idáig kilenc év alatt. Negyánk tavaszi fásítási terve 800 hektár volt; amit az erdőgazdaságok dolgozói, a kiszisták, szövetkezeti gaz­dák 900 hektárra (1206 kát, hold) teljesítettek túl. Ezzel elősegítették a kormányprog­ram mielőbbi megvalósulá­sát. Legnagyobb arányban Ti- szaörs határában fásítottunk; szikkadt nádasból tavaly fel­tört szűzföldbe kereken 300 ezer fiatal nyár került. Az egykori maláriafészek helyén 10—15 év múltán csattanhat a fejsze; papír-, rúd-, ka­rámfát kap innen a népgaz­daság. Jászberény környékén — Pórteleken — körülbelül 40 hektáron került szürkenyár a földbe. Jásaárokszállás ha­tára 30 hektárnyi tölggyes- sel—nyárassai gazdagodott. A sze'eványi községi tanács 12 hektáros állami tartalék- területet hasznosított akác- és nyárültetíssel. Termelőszövetkezeteink 400 ezer forint értékű fát kaptak az államtól — térítésmente­sen — az Erdőgazdaság út­ján. Ily módon a közös bir­tokoltra kereken 300 ezer csemete és 100 ezer suháng került. Az eddigi eredmények bir­tokában úgy látszik: Mező­túr kiszistái, fiataljai tették legtöbbet társadalmi munká­ban megyénk fásításáért. — Emlékszünk; tavaly ők nyer­ték a megyei vándorzászlót. A kertészeti vállalat, a szö­vetkezetek, az Erdőgazdaság adott csemetét, suhángot a fiataloknak elültetésre. Csu­pán az utóbbi szerv által át­adott mennyiség 116 ezer su- hángra és 58 ezer csemetére becsülhető. A megyei KISZ- bizcttság és az Erdőgazdaság do'gczói egyetlen vasárnapon 600 suhángot ültettek el Szandaszöllősön. Nem csekély munka volt ez; a suhángok 70 centiméteres gödörbe ke­rültek. Az erdészeti dolgozók kö­zül többen kaptak elismerést jó munkájukért. így Kiss Ist­ván tiszaőrsi erdész minisz­terhelyettesi dicsérő oklevél­ben részesült; Velkei Rozália jászberényi munkacsapatve­zető Kiváló dolgozó lett. A szakmabeliek őszinte megbe­csüléssel emlegetik — többek között — Gólya János abéd- szalóki és Túri Ferenc kun­szentmártoni erdészt. (iMiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimmiiiMiiniiiiiiiiiiiMiiiiiMiiiiiiiiiiiiimii Szolnokon rendezik meg a középmagyarországi területi ku.túrverseny döntőjét Esett az eső, a földekre még nem mehet az ember. Aki viszont keresi a munkaalkalmat, az talál is. így például a tiszaszentimrei Ej Barázda Tsz tagjai. Kovács Zsig- mond, Tóth Mihály, László Sándor a szabad kúthoz kávának rámát készítenek. A Munkaügyi Miniszté­rium 605. számú Ipari Tanu­ló Intézet Igazgatósága és KISZ szervezete vasárnap rendezi meg a középmagyar- crszági területi kultúrverseny döntőjét, a szolnoki Móricz Zsigmond Művelődési Ott­honban. \ döntőn mintegy 15 város ipari tanulói vesznek részt. így többek között: Sze­ged, Makó. Jászberény, Kecs­kemét, Békéscsaba, Orosháza és Gyula ipari tanulóinak' ze­nekara, népitánc és színját- szócsoportja, valamint ének­kara vendégszerepei a dön­tőn. Az ünnepélyes megnyitót Bihari László, a városi KISZ bizottság titkára tartja. delkezések értelmében május 1 után a tsz-ek hasznosíta­nak. Ez a három termelő­szövetkezetnek újabb 100 hold silókukorica-területet jelent. Takarmányfelesleg Kilencszáz holdon gazdál­kodik, 181 holdon termel ta­karmánynövényt a martfűi Ezüstkalász Termelőszövetke­zet. A határ felülvizsgálása során mintegy tizenöt-húsz holdnyi olyan területre számítanak, amit a tsz kap meg hasznosításra. Ezt a már betervezett 20 hold mellett szintén silókukoricával vetik be. Elnökük szerint a közös területről összejön annyi ta­karmány, amennyi a szűk­a nagykörűi Petőfi és a Szebb Élet Tsz. öt kilométer­nyi Tiszagát-részüket áten­gedték fiatal testvérüknek, a Kossuth Tsz-nek. Ez sok sze­kér szénával gazdagítja a közös takarmányalapot. Igaz, a Kossuth Tsz maga is igyekszik. Száz hold egy tagban lévő kalászost vörös­herével vetettek felül, ezzel kialakították az első közös táblát. Huszonöt hold zabot is elvetettek. Eredeti tervük szerint csupán a még beve­tetlen húsz holdon termel­tek volna silókukoricát, de a jelek úgy mutatják, sikerül 20—30 holdnyi elhagyott, megműveletlen területet fel- támiok. Ezt is silókukoricá­val vetik be. Ez persze még mind nem elég. Ősszel a ta­gok szálas- és abraktakar­mányt is visznek a közösbe. Felenként 10 forinfo’ tizeitek be ve omagra és egyéb kiadásokra a ti- szapüspöki Győzelem Tsz tagjai. Ebből vásároltak 150 kilogramm vörösheremagot, 60 kilogrammot pedig maguk adtak össze. Igv az első 23 holdas közös táblát az egyik legfontosabb takarmánynö­vénnyel. vörösherével vetet­ték be. Szemestakarmányt 21 holdon termelnek. Még a hé­ten befejezik a határszemlét és a fellelhető kihasználatlan területet silókukoricával ve­tik be. A közös takarmányalapot gyarapítja az a széna is, ami1 a repülőtéri területen kaszál­nak. Most folytatnak tárgya­lásokat a Vízügyi Igazgató­sággal 3—4 kilométernyire Tisza-gát bérbevételéről. Mindez — bár jelentős meny- nyiség, még nem fedezi a tsz egész takarmányszükségletét, ezért a közgyűlés úgy hatá­rozott, hogy ősszel a tagok holdanként 200 kilogramm takarmányt adnak be. így már bizonyára nem kell fél­niük a téli-tavaszi takar- mányhiánytóL Kölcsön kapták a heremagot a kőtelki Hunyadi Tsz tagjai. M.vel megfelelő nagyságú szabad területük már nem volt. őszi és tavaszi kalászo­sokat vetettek felül. így ara­tás után egy táblában 50 hold vörösheréjük lesz. Hu­szonöt hold állami tartalék- területen árpát és silókukori­cát vetettek. Tervük az, hogy ha az időjárás engedi, a ko­rán lekerülő növények után másodvetésként csalamádét termelnek. Megkétszerezték a tengeri területét A kengyeli Dózsa Termelő- szövetkezet a múlt évben 110 holdról takarított be kuko­ricatermést. Ezévben a 210 hold kukoricát az utolsó hol­dig négyzetesen vetette a termelőszövetkezet. S vala­mennyi Martonvásárhelyi hibrid mag. így nagy ter­mésre számítanak, s aligha lesz takarmánygondjuk, hi­szen ezen felül még 90 hol­don silót is termesztenek. Régét? Indiák a knnesorbai Vörös Október Tsz gazdái rös Október négyzetes kuko­ricáját, melyet széltében- hosszában egyaránt gépi erő­vel művelhet majd a ter­melőszövetkezet. A múlt évben nagy terü­leten. 212 holdon termesztett kukoricát a kuncsorbai Vö­rös Október Termelőszövet­kezet. Régóta tudják a szö­vetkezet gazdái: a kukorica­termesztés. az állattenyésztés fellendítésének elsőrendű kö­vetelménye. Ebben az évben már a dupláiénál is többet tesznek a földbe kukoricából a tavalyinál, összesen 470 holdon termesztenek tenge­rit. Ebből 100 holdon — ame­lyet sorosan vetettek — lo­vas fogatokkal már elvégez­ték a vetési munkálatokat. A sorosan történő kuko­ricavetésnél részt vettek s munkában fogataikkal az új belépő tagok is. A többi területen siló és n^pv-zotps ki ”V<>tpf*át a Vörös Október. Silóból 137 holdat vetnek be, s az eddig elvetett 300 hold sze­meskukoricából 200 holdat négyzetesen vetettek. — A Fegyvernek! Gépállomás két tieuctoros brigádja veti a Vö­Négyzeíesen vetettek a kengyeli Sallai Tsz-ben A kengyeli Sallai Termelő- szövetkezetben a régi tsz ta­gok és az új belépők egy­aránt szívesen foglalkoznak a kukorica termesztésével. Jól tudják, ettől függ jövő­beni gazdálkodásuk, állatte­nyésztésük előkészítése. A régiekkel együtt Molnár Sán­dor új belépő is ezért ült napról-napra a vetőgép há­tulján. A termelőszövetkezet ugyanis a múltévihez képest 35 holddal növekedett kuko- ricavetésterületét mind négy­zetesen vetette be. Sorosan egyedül a silókukorica keni’ a földbe 50 holdon. önzetlenségből Jeles! érdemel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom