Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

1959. március 8; SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 JCäizöt ltjuk Szálnak megye. asszanyaU, leányait a Qlemzetközi Qlihiap alkalmakat! Az asszonyokra, leányok­ra mint édesanyákra, illet­ve leendő édesanyákra min­dig tisztelettel nézünk. Ma ez a tisztelet különös hang­súlyt kap, hiszen éppen őket ünnepeljük. Tiszteletünk, szeretetünk, megbecsülésünk övezze a nőket, az édesanyákat, az asszonyokat és a lányokat. Ma hazánkban ünneplés, megbecsülés, egyenlőség a nők osztályrésze. Köszönt­jük napjaink dolgozó asszo­nyait, lányait, de tisztelettel és megbecsüléssel gondo­lunk azokra az asszonyok­ra, lányokra is, akik a múlt rendszerben megalázó kö­rülmények között, alacsony bérért dolgoztak. Kényte­lenek voltak robotolni, éh­bérért dolgozni, a kapitalis­ták vagyonát gyarapítani, de sorsuk irányításába be­leszólni nem volt joguk. Ez a szomorú sors az osztályré­sze minden dolgozó nőnek ma is a kapitalista orszá­gokban. a nemzetközi nő­napon az ő sorsuk jobbra- fordulásáért is harcba kell szállnunk. A megye KISZ fiataljai nevében köszöntjük az édesanyákat, akik egyre több munkaterületen végez­nek a férfiakkal egyenlő ér­tékű, kiváló munkát. Kö­szöntjük ' a kiszista lányo­kat, asszonyokat, akik síkra szálltak a fiatalok szebb, jobb életéért. Az édesanyáknak, asszo­nyoknak, lányoknak adjon erőt, ösztönzést, buzdítást az a forró szeretet, amellyel ma pártunk, államunk, ifjú­ságunk és egész társadal­munk feléjük fordul. Féltőn szerető, gondos munkájukhoz erőt, egész­séget kíván a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága jNégy nagy kerté­szeti bemutató Szeptemberben Budapesten kertészeti konferencián vesz­nek részt a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa álla­mainak, valamint Kínának, Koreának és Mongóliának ^kiváló kertészeti szakembe­rei. Az Országos Mezőgazda­sági Kiállítás területén ez .'alkalomra négy nagy bemu- < tatót készítenek elő. Az egyik pavilon csak a kertészeti do­kumentáció céljait szolgálja. ’< Ezer négyzetméteres sza­mbád területen egy-nyári virá­gokból rendeznek különleges /bemutatót. Egy másik nagy parcellán szabadföldi zöld- <ségtermesztési és fajtabemu­tatót rendeznek. Külön terü­leten szemlélhetik meg az érdeklődők a hazánkban ho- <nos gyógy- és illóolajnövé- í nyékét. Elgondolásaink a tömegszervezetek további munkájáról Elmondta : Gál Andrán, a jászki séri községi pártbizottság titkára — Mivel községünk a ter­melőszövetkezeti községek so­rába tartozik, új feladatok előtt állnak a tömegszerve­zetek is. A Nőtanács, a KISZ, a község lakosságának jóré­szét magában foglalja. Eddig ezek a szervezetek egységes területi szervezetként mű­ködtek, és nem volt például nőtanács, vagy nőbizottság a szövetkezetekben, vagy az egyéb szerveknél. KISZ szer­vezet ugyan volt a termelő- szövetkezetekben is, de volt egy területi KISZ is, amely a parasztfiatalokat tömörí­tetté. Mintegy negyven fiatal volt tagja a területi KISZ szervezetnek. A TERÜLETI KISZ SZER VEZET eddig nem töltötte be feladatát. Nem tudta megfe­lelő mértékben mozgósítani a fiatalokat a kultúréletre, tagjelöltet sem javasoltak a pártszervezetek. A szerveze­ti élet sem volt kielégítő. Most az az elgondolásunk, hogy feloszlatjuk a területi szervezetet és helyette a termelőszövetkezetekben lé­vő KISZ szervezetekhez irá­nyítjuk a parasztfiatalokat. A fiatalok nagy része ugyan­is belépett valamelyik ter­melőszövetkezetbe és ezért Most ez a feladat a községfejlesztésben AMIKOR néhány évvel -'ezelőtt megjelent a kormány /községfejlesztési határozata, X mely lehetővé tette, hogy a << lakosság hozzájárulását x kommunális, szociális és '•egészségügyi célokra fordít­ják — hatalmas lendületet ívett a községfejlesztés. Túlzás nélkül mondhatjuk: a jelszavak nyomán tettek születtek. Karcagi, mezőtúri példák nyomán sok község is célul tűzte ki, hogy felszá­molja a múlttól örökölt el­maradottságot. Az a tény, hogy 1958-ban Szolnok me­gye lakosai egymillió 700 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a fejlesztéshez — egymagában is dokumentálja: a legszéle­sebb néprétegek helyeslésé­vel találkozott a fejlesztés­ről szóló kormányhatározat Megyénkben egyetlen eszten­dő alatt — kiragadott példa­ként — 28 ezer folyóméter járda, 30 ezer folyóméter vil­lanyvezeték, 23 és félezer folyóméter vízvezeték épült. Uj orvosi rendelőkről, tan­termekről szinte naponta je­lennek meg hírek. A terv tehát nem marad, papíros: valósággá vált. A lakosság szinte hónapról-hó- napra jobban érezte, hogy mennyire a maga jóli'elío- gott érdekét szolgálja a köz­ségi fejlesztés. Csoda e hát, hogy nem egy községben több épült a tervezettnéll... Aligha. A kétpólak — példá­ul — terven felül — láttak hozzá tavaly egy kultúrház és egy állatorvosi lakás épí­téséhez. Idén végére járnak mindkét munkának. NAPJAINKBAN, a mező- gazdaság előrelépése — sót mondhatjuk: újabb forradal­ma — idején új helyzet alakult ki a községfejlesztésben. A községek vezetőit az eddigi­nél jobban lefoglalják az újonnan alakult s felfejlődött szövetkezetek megerősítésé­nek feladata. Ugyanakkor: a közelmúlt egyénileg dolgozó parasztjai ma már szövetke­zeti gazdák — így keveseb­bel járulnak a községfejlesz­Az északkoreai ifjúság a bányászat fejlesztéséért A népgazdaság fűtőanyag- szükségletének megfelelő ki­elégítése céljából a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság első népgazdaságié j- lesztési ötéves terve (1957— 1961) szerint 10 millió tonná­ra kell fokozni a szénterme­lést. E feladat megoldása ér­dekében az állam mindent megtesz, hogy javuljon a mű­ködő bányák munkája, s újabb szénmedencékben in­duljon meg a termelés. Ezek között van a „Phe- nan” ifjúsági szénmedence, amely az ország egyik legna­gyobb szénmedencéje. Phen- jantól 60—80 kilométerre észak-keletre terül el, 300 négyzetkilométeren. A föld méhe itt kb. 1—1,5 milliárd tonna szenet rejt magában. Ebben a szénmedencében a bányászoknak 1963-ban 3,5 millió tonna füstnélküli sze­net kell kitermelniük. A szocializmus ifjú építőd­nek alkotó munkája eredmé­nyeként a „Phenan” ifjúsági szénmedence kiépítése sikere­sen folyik. Még 1957 júniu­sában a köztársaság 253 vál­lalatától érkeztek ide az első fiatalok, s kezdték meg a szónmedence kiépítését. Most már többtízezer ön­ként jelentkezett ifjú dolgozik itt. A Demokratikus Ifjúsági Szövetség központi bizottsá­gának javaslatára a párt és a kormány teljesen a fiata­lokra bízta a „Fhenan” ifjú­sági szénmedence kiépítését. Olcsóbb de nem rosszabb Mostanában gyakran esik szó leértékelt árukról. Az a téves hiedelem terjedt el, hogy a leértékelés hibás, vagy selejtes árukra vonat­kozik. Ez nem mindig így van. Ä leértékelésre azért kerül sor, mert a kereskedelmi há­lózatban az áru magasabb költségek nélkül legfeljebb egy évig tárolható. Viszont a fogyasztók naponta újabb és újabb áruféleségeket igé­nyelnek, amelyet az ipar fo­lyamatosan le is szállít. Egy elhúzódó tavasz, a szezonális jelleg megváltozása, vagy egy erőteljes divathullám miatt egyes cikkek értékesí­tése nehezebbé válik. Ezért ilyen esetben leértékelést hajtanak végre, ami végered­ményben a fogyasztóknak kedvez. Számolni mindenki tud, így különösebben nem kell magyarázni, hogy a 35— 40 százalékos árcsökkentés mit jelent. A leértékelés keresett ru­házati és egyéb ipari cikke­ket érint. Jóminőségű férfi­szövetek 110 forinttól, női szövetek 100 forinttól, női ruhák 75—90 forintos árban, kabátok, blúzok, cipők, szan­dálok állnak csökkentett áron a fogyasztók rendel­kezésére. tési kiadásokhoz. önként — s fontosságánál fogva gyors választ követel­ve — adódik a kérdés: Mit kell tennünk, nehogy vissza­esés következzék be a köz­ségfejlesztésben? Kétségte­len, hogy a kormány — mint annyiszor, — most is hoz megfelelő intézkedést bizto­sító határozatokat. Ugyanak­kor a községi tanácsoknak is meg kell tenniök a magu­két, hogy visszaverjék a meg­torpanás veszélyét. Most ez a dolog: megolda­ni a mezőgazdaság szocialis­ta átalakulásából fakadó köz­ségfejlesztési feladatokat. Sok községben akad ma is, — jóllehet a határ aránylag csekély részén — ősláp, el- mocsarasodott terület. Erre a régi tulajdonos — anyagi eszközök hiányában — mit- , sem fordított. A lecsapolás, I csatornázás megvalósítása, ! mely egyben a termő terület Új „neutroncsillagaz égen megnövekedését is eredmé­nyezi, immár tanácsi feladat. AZ UNT ALAN „miből? miből?” kérdést hajtogató aggályoskodóknak könnyű megfelelnünk, noha valóban nem áll sehol zsákszámra a bankó. Az előrelátó közsé­gekben ellenben mindenütt kerül tartalék, melyet előre nem látott kiadások fedezé­sére irányozták elő a taná­csok. Napjainkban már jóváha­gyott tervek várnak megva­lósításra. Az új feladatok megvalósításához szükséges erőforrás tehát az úgyneve­zett bontatlan tartalék le­gyen; ebből merítsünk mező- gazdasági célokra. A követ­kező években pedig már kü­lön tételben szerepeltethetjük a tervekben a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére for­dítandó összegeket. — nagy — tartjuk helyesnek, hogy ez­után ott dolgozzanak. Elgon­dolásunk, hogy a területi szervezet mostani vezetősé­gét a termelőszövetkezetek­ben is vezetőségi beosztás­sal bízzuk meg, hogy tapasz­talataikat hasznosíthassák. A NÖTANACS is területi szervezetként működött ed­dig községünkben. Most mind három termelőszövetkezet­ben. a Táncsicsban, a Kos­suthban, az Alkotmányban megszervezik a nőtanácsokat. Azokat az asszonyokat, akik nem tartoznak a terme­lőszövetkezeteikhez, az fmsiz nőbizottságához irányítják át. A vezetőiből egy községi egységes irányító szervet hoznak létre, amely vezeti és ellenőrzi a nőbizottságok munkáját. Pártvezetőségünk már olyan megbízást is adott Né­meth Bertalannénak, a köz­ségi nőtanács titkárának, hogy a termelőszövetkezetek­ben szervezendő nöbizott sá­sok például gondoskodjanak a sokgyermekes anyák mun­kalehetőségeiről és segítse­nek az ilyen asszonyok prob­lémáinak megoldásánál, Elgondolásunk szerint egységes szervezetként ma­rad meg, és a Hazafias Nép­front vezetőségében sem lesz változás. Az ottani vezetősé­gi tagok ugyanis termelőszö­vetkezeti tagokká váltak és így nincs szükség a vezető­ség ujjáválasztására. A községi pártbizottságnak az a véleménye, hogy a ter­melőszövetkezetekben meg­szervezendő nőtanácsok és a megerősített tsz KISZ szer­vezetek jobban be tudják töl­teni feladatukat az eddigi­nél. Elgondolásunknak azon­ban a gyakorlat lesz a pró­baköve, de úgy hisszük, a íömegszervezeti munka ez­után fellendül. A BB villany- mozdony sikere A francia Nemzeti Vasút- vállálat technikusai Stras­bourg és Sarrebourg között kipróbálták a BB—16.500 vil­lanymozdonyt. Az új moz­dony több mint 600 tonna súlyt húz óránként 140 kilo­méteres sebességgel. A fran­cia személyvonatok ezzel a mozdonnyal óránként 150 ki­lométeres sebességgel halad­hatnak. V f tt ül előttem Bede Ist­vánná, a Tisza. Bútor, gyár munkásnője. Kockás kendője alól őszülő fürt bú­jik elő. — Most boldog és elégedett vagyok — mondja. — Talán én érzem csak ezt a boldog­ságot, pedig sokan vagyunk így. Mindig azt hiszem, ha visszagondolok a múltamra, hogy csak nekem jutott a rossz osztályrészül. Pedig so­kan gömyedeztiink gróf Des- sewffy ujszászi birtokán. — Alig múltam tíz éves, mikor már markot szedtem az uraságnál. A cselédsors keserű kenyerét ettük. Isko­lába is akkor jártam, mikor nem kellett dolgozni. Kapál­tam, arattam, kukoricát tör­tem szürkülettől késő estig, mégsem haladtunk előre. A betevő falat is alig-alig volt meg. Csak szomorú gyermek­sorsra emlékezhetem. A há­zasság"? — talán jobb le zz — reménykedtem. Nem hozott változást. Tovább dúrtuk az uraság földjét. Majd a gyere­kek is tetézték a munkát. Észre sem vettük, hogy már tízen ülünk ez asztalnál. A cAsszőntpőtJ gyerekek miatt házakhoz jár. tam takarítani, hogy néha a családdal is együtt lehessek. — A világ zajáról nem is nagyon hallottam. Nekem, mint nőnek, mint anyának nemhogy a társadalom életé­be, de még otthon sem volt semmibe beleszólásom. A munka, a gyerekek nevelése — ez volt az enyém. — A háború után új szelek fújdogáltak még a tanyá­kon is. A férjem gyárba ke­rült. Én takarítással segítet­tem a keresethez. A gyerekek is kezdtek saját lábukra áll­ni. Most már gyűlésekre is eljutottam. Olyasmit mondtak ott, hogy egyenjogúak va­gyunk a férfiakkal, meghagy választási jogot is kaptunk. Furcsállottam ezeket az új dolgokat. Hittem is, meg nem is. Érezni úgy éreztem, jó vol­na hinni. — El is határoztam, kipró­bálom. A magam gazdája akartam lenni. Hét évvel ez­előtt azután munkásnő lettem ebben a gyárban. Szívesen fo­gadtak. Nem kellett mások szeszélye szerint ugrálni. Munkám után megbesüttek. És már kezdtem hinni, amit a gyűléseken mondtak az egyenjogúságról: igaz. Az első keresetem összege végleg meggyőzött. ésőbb már a családból hárman dolgoztunk az üzemben. A két kisebb lá­nyom is itt nyert alkalmazást. Az új szél melengetett ben­nünket. Már nem nyomorog­tunk, hanem tervezgettünk. — Boldog és elégedett va­gyok — csak ezt mondhatom, mert a múltban csak cseléd voltam a szó szoros értelmé­ben. Ma megkérdezik: Bede néni, helyesnek tartja ezt, vagy azt? Jól esik ez nekem — higgye el. Nem beszél tovább, csak néz rám mosolygós szemével Bede néni, s közben a fűrész- port söpri ruhájáról. Én úgy érzem, ezek a szemek beszél­nek és mondják, hogy meg­változott a sok-sok „Bede né­ni” élete a mi társadalmunk­ban. Női sorsok 40 évvel ezelőtt Minek a női kereskedelmi iskola? Néhány év óta a fiatal, serdülő leánykáknak igen nagy része képezi magát to­vább a négy polgári iskolá­nál: Ennek mozgató rugója a női kereskedelmi iskolai szaktanfolyam, de mozgató rugói a feministák ügybuz- gósága is, akik alkalmat és támogatást nyújtottak a leánykák továbbképzésére; alkalmat nyújtottak az író­gépek kezelésének elsajátítá­sára és más egyéb tisztessé­ges kenyérkereset elérésére. A háború leszerelése után egyenként és százanként bo­csátják el a hivatalokból, a részvénytársasági, a kereske­delmi és magánhivatali al­kalmazásból a hivatalnoknő­ket; hogy azok helyeit volt katonák és rokkant katonák­kal töltsék be. Ezrével járnák-kellnek állás és kenyér nélkül a hivatal­noknők. El lettek bocsájtva (A Haladás című lap 1919. január 5-i számából.) * Szervezkedtek a háztartásbeli nők Csak nem régen szervez­kedtek Szolnokon a mosónők, kik 16 korona napidíjat kö­vetelnek 6 órai munkaidőre. Most ezek után a háztartás­beli nők is szervezkedtek helyzetük javítása érdekében. Papp Illésné szakácsnéja (bo­csánat a kifejezésért) özv. Fráter Józsefné hívta őket össze a szolnoki Szervező Bi­zottság útján. Magasabb fize­tést óhajtanak. Csütörtökön és vasárnap délután 2 árától másnap reggel 6 óráig szabad időt követelnek, hogy ezen idő alatt magán dolgaikat végez­hessék. A cselédügyet el akarják venni a rendőrségtől és hét bizalmi nőt akarnak a maguk kebeléből; hetet pe­dig a munkaadó úrnők közül, akik azután ítélkeznének c felmerült ellentétek és pana­szok felett. Arról szó sem volt, hogy a két szabad éjszakán otthon kötelesek-e tartózkod­ni, vagy elcsavaroghatnak másfelé. (A Haladás című lap 1919. január 5-i számából.) A „Neue Tageszeitung” cí­mű osztrák lap arról ad hírt, hogy két amerikai tudós új csillagot fedezett fel, amely­nek tömege olyan sűrű, hogy egy köbcentiméter anyag sú­lya feltehetően többmillió tonna. Az új égitest, amelyet dr. XV. I. Luyten, a tninne- soíai csillagvizsgáló munka- \ társa és dr. G. Haro 13JS ■novemberében a kaliforniai | .'fonni Paiomaron lévő óriási j tükrös távcsővel fedezett fel, i;valószínűleg ,,neutroncsil- I lag”, ilyen csillagok létezé­sét dr. Fritz Zwicky, a kali- ! jorniai műszáki főiskola csil- ■ lagásza már régebben bizo- ' nyosra vette. Dr. Zwicky teóriája szerint a „neutroncsillagok” az ú. n. „elhaló” égitestekhez tartoz­nak. Hirtelen, rendkívül erős fénykitörés után, olyan gyor­san és oly hatalmas nyomás alatt zsugorodnak össze, hogy egész atomszerkezetük egyet­len atommag nagyságra sű­rűsödik össze. A csillagászok már ismer­nek egyfajta „elhaló” csilla­got, az úgynevezett „fehér törpéket”. Az ilyen csillagok állagának súlyát 6.45 köbcen- timéterenként 1G—20 tonnára becsülik. A tudósok szerint a „fehér törpék” állagának sűrűsége a „neutroncsilla­gokéhoz” képest valósággal „laza”. ■'■■mi unm nirnrwninTWiTBft Jf MttMMUMMMMMM—i A mi társadalmunk megbecsüli a nőket. Arra. mi­lyen megalázó sorsból emelte fel őket a népi demokrá­cia, szolgáljon bizonyítékul két cikk 40 évvel ezelőtti új­ságokból. Nem kellett sokat kutatni e két írás után, sőt ezer ennyiért sem kellene. De talán e néhány sor is bizo­nyíthatja: sem az ifjú lányok ábrándokkal telt fiatal­sága. sem az éüetlapasztalt asszonyok sorsa nem volt irígylésreméltó néhány évtizeddel ezelőtt. állásukból; ki lettek dobva, mint a kifacsart citromhéj. Minek tehát a női kereske­delmi iskola, minek a to­vábbképzés, mely a szegé­nyebb családoknak terhes ki­adásokat okoz, amikor tanul­mányaiknak, tudásuknak nem vehetik hasznát, nem élvez­hetik gyümölcsét, mert nem kapnak alkalmaztatást. Százötven-kétszáz koroná­ért dolgoztak havonként. Ma 500 korona és koszt a havi fizetése a mosónőnek, de nem kívánhatjuk, hogy az íróasztal mellé nevelt leány­kák mosónők legyenek, mert ahhoz 12 éves koruk óta kel­lett volna szoktatnunk. A legsajnálatraméltóbb em­berek; — az aktív tisztek pá­lyájának rombadőlése után ezek a munkanélküli leány­kák következnek, kik önhi­bájukon kívül maradtak ke­reset és kenyér nélkül. Szomorú és szomorúan kétségbeejtő állapotok ezek és még csak kilátásunk sín­esen rá, hogy helyzetükön segíteni tudjunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom