Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
4 SZOLNOK MEG l El NELL Megmozdult a határ... A tavasz korai beköszöntésével megmozdult a határ. Szerte amerre csak nézünk szorgoskodó termelőszövetkezeti gazdáikat látunk. Mindegyik a maga posztján végzi a rábízott munkát Az alábbi képekben bemutatjuk, hogy a rákócziújfalui Uj Élet Termelőszövetkezetben hogyan kezdenek munkához Segítsen szomszéd, mindjárt könnyebb lesz! — mondja Habara György Borkő Jánosnak, mindketten új belépők, s hogy még könnyebb legyen, segít egy régi tapasztalt társuk Deák Józscí is. Műtrágyát raknak kocsira s viszik ki a határba. Megérkezett a műtrágya. Itt kint Kiss Mihály traktoros feladata a többi, ő majd a zetorral rászórja az éledő ve tésre. Március 15-ig fari a lucerna és vörös- here vetőmag cseréje A Földművelésügyi Mi- isztérium akciót indított lu- erna és vöröshere vetőmag serére. Az akció keretében nyers lucerna és vöröshere mag arankamentes, tisztított, lomzárolt vetőmagra cseréltető. A vetőmagcserét a tsz-ek részére a Mezőmag Vállalat tirendeltségei bonyolítsák le. csereakció március 15-ig art. Dániából 6-7 ezer napospulyka érkezik A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Barnevál évek óta segíti a környező mezőgazdasági tsz- eket abban, hogy minél több baromfit neveljenek a szövetkezeti gazdák saját szükségletükre és a piacra. Ma már felesleges különösebben bizonygatni az aprójószág tenyésztésének népgazdasági jelentőségét. Az elmúlt évben az is bebizonyosodott, hogy a nagyüzemekben igen is kifizetődő, jövedelmező a csirke és a viziszárnyasok tartása, tenyésztése. Hogy itt Szolnok megyében jelentős előrehaladás történt e téren és a további fejlődés is bíztató, az jórészt a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat fáradhatatlan szakembereinek köszönhető. Járták a közös gazdaságokat, beszéltek, érveltek, s a szövetkezeti gazdák jelentős része megértette szavaik igazát. A vállalat ez évben is patronálja a szerződő közös gazdaságokat, A baromfitenyésztési szerződések kötését a tsz-ekben megkezdték. Ezidáig több, mint két vagonnyi árubaromfira kötöttek szerződést. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján a túrkevei Búzakalász Tsz gazdái 16 ezer csirkét adnak a népgazdaságnak. A tsz előreláthatóan jeMit tenne most a jasEkapttány? — Jászdózsa hadbaszállt — EQr Néhány kilométerrel odébb egy másik új belépő. Mészáros Imre. El van vetve a mák s a poros földdel be kell takarni az aprócska magot. gy biztos, káromkodna oly cifrát, hogy remegnének az öreg falak, és oly vagyat, hogy hangja még Lehel kürtjét is túlharsogná. Azután úgy lehet, ösz- szébbhúzná bozontos szemöldökét, dühösen körülnézne és llő komolysággal dorgálni kezdené derék alattvalóit, megszeppent híveit. Ügyelvén azonban arra, hogy bajusza alatt a szája szögletében bujkáló félmosolyt népei ne vegyék észre. Mert komoly ez az ügy, nagyon komoly. Adta-teremtet- te, zabolátlan emberiség. Szabad ilyet csinálni? Szóval, komoly a dolog, de egyben nevetni való a hascsikarősig. Ez a piciny Jászdózsa megbokrosodott és se szó, se be- tszéd, hadba lépett a nálánál 1 vagy ötször, ha nem többször nagyobb Jászberénnyel. Nem félt attól, hogy ennek a hadviselésnek nadrágporolás lesz a vége. Vagy ha nem is nad- "rágporolás; de valami efféle fi nem éppen kellemetes dolog. Eddig jó szomszédokhoz il- ően a legnagyobb békességE ’ben és egyetértésben élt egy- m más mellett Jászdózsa és Jász- i berény. (Élnek majd persze ,£ezután is, de előbb a fölsőbb- “ ségnek bölcs salamoni ítélettel be kell fejezni a viszály- é kodást.) A dózsai gazdák “időnként beszekereztek a be- \rényl piacra és nemritkán '.nagy békességgel éppen abe- •rényi szomszéddal ittak áldomást egy-egy jó vásár örömére. Hogyan is jutott volna Ieszébe a dózsai gazdáknak fi 1, ■ íA kertészetben a lányok serénykednek. Bujdosó Margit és Katona Margit a fiatal gyümölcsfák tövein a földet lazítják meg. Akad dolguk, míg a 20 holdas táblával vég eznek. akár egyetlen egy rossz szóval illetni a herényi komát, amikor az olyan város, amely jogokban egész járással felér, mivelhogy Jászberény járási jogú. Dózsa meg. Hiába no, Jászdózsa csak község és a jászapáti járáshoz tartozik. Nincs tehát olyan hatalma, mint a nagy erős szomszédnak. Lehet, hogy éppen ez paprikázta fel a dózsaiakat, arra gondolván, hogy kicsi a bors, de erős és majd megmutatják, hogy ők is valakik. Amúgy különben a szomszéd erős emberhez, illetőleg városhoz illően soha nem kö- töszködött. Az sem jutott eszükbe a jászberényieknek Jászdózsa fennállása óta még egyetlen egyszer sem, hogy valami tavaszi hajnalon ösz- szetoborozzák magukat és a kicsi szomszéd határából kl- kanyaríianak maguknak még vagy ezer holdat. \ f i ütött a jászdózsaiakba? 1 * Ki tudja. Annyi azonban bizonyos, hogy nekik éppen az jutott eszükbe, amire a jászberényiek soha nem gondoltak. Jó néhány nappal ezelőtt elhatározták, megnyújtják a határt. Csak úgy: megtoldják még ezer holdacs- kával. Ha a határ gumiból lett volna, akkor talán körül- állják vagy háromszázan, belekapaszkodnak a szélébe és széjjelebb húzzák. De csak a gumi van gumiból, a jászdó- zsai határ nem. Ezért aztán felkerekedtek, kinéztek maguknak három dűlőt a jászberényi határban az úgynevezett Tarnasarokban és se szó, se beszéd, nagymorcosan birtokukba vették. Szántottak és vetettek, meg mint afféle hadban állókhoz illik, fenyegetődztek. Uram. fia! Odakeveredett néhány jászberényi gazda és csak kerekre tágult a szeme, hogy itt a Tarnasarokban mi történik. Nyüzsög a sok jászdózsai nép, s fenyegetődzve kergetik haza a jászberényieket. No, ennek fele sem tréfa. J ászberényből gyorsan felhívták telefonon Csóló elvtársat, a megyei tanács elnökhelyettesét. Ment az üzenet, avatkozzon közbe a megye, a jászdózsaiaknak húzza el a nótáját. Dehát milyen címen jutott eszükbe a jászdózsaiaknak ez a manapság már nem éppen divatos honfoglalás? — kérdezte a megye. A jászdózsaiak ettől a kérdéstől megszeppentek, de nem jöttek zavarba. Azt, mondták, hogy nekik a jászberényi ha. tárban van vagy ezer hold juk és most ők azt kikerekítették egy tagban, mivel hogy ők szövetkeztek. Természetes, hogy ott kerekítették ki, ahol nekik legjobban megfelelt Hát ilyen ügye a jász kapitányoknak nemigen vo’t. A megye azonban nem ismer irgalmat, mert Jászdózsa ide, Jászdózsa oda, a törvény mindenütt törvény Nincs irgalom. Erre most a jászdózsaiak már szánják-bánják a Juidiállapotot, s ígérik, hogy helyrehozzák a bajokat, soha többé nem lépnek hadba Jászberénnyel. SZEKUL1TY PÉTER lentős jövedelemre tesz szert a korai rántanivaló csirkék eladásából. A mesterszállási Úttörő Tsz. a kisújszállási Ady Tsz, a túrkevei Táncsics Tsz februárban 5 ezer csirkét vásárolt. Az aprójószágot április végén adják át a baromfifeldolgozó vállalatnak 80 dekás súlyban. Mintegy másfél vagonnyi rántanivaló csirkét adnak el ilymódon primőráron. A BAROMFIFELDOLGOZÓ vállalattal egyébként március elejéig 18 mezőgazdasági tsz kötött baromfinevelési szerződést. A patroná- lási szerződés értelmében a naposcsibéket a vállalat szállította a termelőszövetkezeteknek. A gondos és szakszerű szállításra vall, hogy a 36 ezer naposcsibéből egy sem hullott el. Érdemes megjegyezni, hogy a kis pelyhesek fűtött teherautón utaztak a gazdaságokba. Az elmúlt napokban többtízezer egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot és szövetkezeti gazda lett. Az új belépők jelentős része a korábbi években szintén nevelt szerződéses baromfit. Most van valamiféle bizonytalanság, — nem tudják, hogy újabban köthetnek e szerződést. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? Az. hogy a szövetkezeti gazdák a földmű vessző vetkezettel megköthetik a baromfi- nevelési szerződést, mert háztáji gazdaságukban nyugodtan felnevelhetik az aprójószágokat. A keltető-állomások dolgoznak. Az igényeket kielégítik. Várakoznivaló idő nincs. Az új szövetkezeti gazdák kössék meg a szerződést. Ez annál is inkább érdekükben áll, mert a szerződéses ár ez évben magasabb lesz, mint a szabadpiaci. Államunk nagy gondot fordít a baromfinevelésre, s áldozatokat is hoz. Külföldről szerzünk be tenyészanya- got. Dániából rövidesen megyénkbe érkezik az a 6—7 ezer napospulyka, amely a jövő pulykatenyésztés törzsanyagát adja. Ez a pulykafajta bronz mamut, melynek rendkívül előnyös tulajdonsága a gyors növekedés. A tojó 6—7 kilogrammos súlyt ér el, míg a bak 14—15 kilogrammra nő. Ez a pulyka- fajta évente egyedenként 70—90 darab tojást ad. A Dániából érkező pulykákat április elején azokba az állami gazdaságokba és tsz-eikbe helyezik, amelyek biztosítják a tenyésztörZs állomány kinevelését. Államunk a pulykákat hitelbe adja. A hitel visszafizetése kevezményes. A. B. Bódi József a tiszaiöldvqri Lenin tsz elnöke Tenyészkocasüldőket kedvezményes feltételekkel vásárolhatnak a tsz-ek Immáron több mint három esztendeje, Jiogy új fejezet nyílt egy ember életében. — ;Bódi József elvtárs, a Kohó- ; és Gépipari minisztérium munkatársa a párt hívására ; önként jelentkezett falusi lmunkéra. Mindegy volt ne- Jki, hogy a főváros zajos forgataga után, hol lesz új állo- ;más helye. Egy célt tartott ;szem előtt: oda küldjék, ahol a legnagyobb szükség van önzetlen segítségre, elvtársi támogatásra. így került Ti- szaföldvárra az akkor sok nehézségekkel küzködő Lenin Termelőszövetkezetbe. Igaz. voltak akkor néhá- nyan, akik azt mondták, mit akar a mezőgazdaságban olyan ember, aki az iparban dolgozott. A tagság zöme azonban máskép értékelte küldetését, miután Bódi elvtárs már a kezdet kezdetén nagy rokonszenvvel, hozzáértéssel munkához fogott. Volt bőven tennivalója, mert' a szövetkezetnek csaknem háromnegyed millió forint — „sorbanállása” volt a banknál és az eladósodott tsz-ben alacsony volt a tagok részesedése is. Bódi elvtárs nem csinált csodákat. A tsz vezetőségével Kormányunk ez évben is lehetővé teszi, hogy a tsz-ek tenyészkocasüldőt és kant vásárolhassanak. A tsz-eknek a megrendelést akkor kell elküldeni, ha a tagság a fajtára és a darabszámra már meghozta határozatát, s ezt az illetékes mezőgazdasági szerv jóváhagyta, a vételára! pedig középlejáratú hitellel biztosítja^ ___ A megállapított hitelkeretből a bank fedezetigazolást ad, s ezt a kocaigénylő levéllel együtt kell megküldeni a TEGI-nek Budapestre. A megrendelőlevél tartalmazza a fajtát, típust, darabszámot. és a kb. súlyt. Ezenkívül a tsz adottsága szerint azt, hogy milyen minőségi, vagy vegyes osztályzatú kocákat igényelnek, továbbá a szállítás időpontját és a szállítás módját. Kívánságra a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda kocaigénylő forma- nyomtatványt küld. A válogatáshoz a tsz-ek meghívást kapnak. A kocasüldő ára még nem rögzített. A TEGI összesen 13 ezer tenyészkocasüldőt és 400 kant bocsát a tsz-ek rendelkezésére. Ezek szállítási költségét az állam viseli. felmérte a reális lehetőségeket és alapos megfontolt terveket készítettek a gazdálkodás, a termelés megjavítására. S hogy ezt jól csinálták bizonyítja, hogy az új elnök működésének első esztendejében 10 forinttal emelkedett egy-egy munkaegység értéke. — Amikor munkámról beszélek, magam és a termelő- szövetkezet érdekét nem tudom külön választani az égész község munkájától — mondotta. A decemberi párt- határozat után szövetkezetünk vezetői és tagjai egységesen láttak hozzá a tsz mozgalom fejlesztéséhez. — Magunk eredményeiből indultunk ki, s útunk során mindig azzal „kérkedtünk” az egyénileg dolgozó parasztoknál. A jó szervező munka eredménye ismeretes, Ti- szaföldvár termelőszövetkezeti község lett s ebben a vezetőszerep mondhatom az alaposan megnövekedett Lenin Termelőszövetkezeté. — Gazdaságunk taglétszáma 600-ra, a földterületünk pedig 4.500 kát. holdra emelkedett. Számolunk azzal, hogy ai nagyarányú növekedés sok nehézséget fog támasztani, ezért arra törekszünk, hogy a közösség erejével az eddiginél is határozottabban, következetesebben dolgozzunk. Mit lehet tenni? Úgy gazdálkodni, hogy minél kevesebbet kérjünk az államtól és minél jobban támaszkodjunk saját erőforrásainkra. Terveink sokaságából csak néhányat szeretnénk említeni: termelőszövetkezetünkben minden családra 8 kát. hold föld jut, ezért rendkívül fontos feladatnak tartjuk a belterjes gazdálkodás kialakítását. A sok közül elsősorban kiemelem, hogy az idén 25, két éven belül pedig 100 kát. holdra emeljük fel a dohánytermelő területet. Erre minden lehetőségünk meg van, mert a talaj- adottságok igen kedvezőek és vannak hozzáértő dohánykertészeink is. Elgondolásaink szerint 50 kát. holdon bőventermő csemegeszőlő fajtákat is telepítünk. A tagság egységes véleménye alapján módot akarunk találni az öntözéses gazdálkodás kialakítására is. Mivel adottságaik ezen a téren már nem olyan jók, úgy tervezzük, hogy a környék nagyüzemeivel közösen néhány éven belül megépítjük a Kőröst és a Tiszát összekötő csatornát, ezzel korlátlan lehetőséget biztosítunk az öntözés fejlesztésére. Nem érdektelen az sem, hogy a következő évben csaknem 5 millió forint értékű beruházást akarunk megvalósítani. Többek között építünk egy 30 vago- nos magtárat, hat hold dohánytermését befogadó pajtát, 100 férőhelyes növendék- marhaistállót és egy 50 köbméteres víztornyot. Szépek azok a tervek, amelyet a tiszaíöldvári Lenin Termelőszövetkezet tagjai, Bódi József elnök vezetésével célul tűzték ki. Megvalósítása nagy lépés lesz majd előre a boldogabb paraszti élet kialakulása felé. Szép és megtisztelő feladat ma falun élni és dolgozni — ezt tartja Bódi elvtárs. Szép családi otthona, havi 3000 forint jövedelme a termelő- szövetkezet közösségének jóegyüttműködése mind, mind jó megélhetést, emberi körülményt biztosít számára. Azt üzeni elvtársainak, s barátainak, akik áz állam- igazgatásban, vagy az élet más területein dolgoznak, — jöjjenek minél többen falura, mert ezzel nemcsak maguknak tesznek jót, hanem az ország fejlődését is elősegítik.
