Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

4 SZOLNOK MEG l El NELL Megmozdult a határ... A tavasz korai beköszönté­sével megmozdult a határ. Szerte amerre csak nézünk szorgoskodó termelőszövetke­zeti gazdáikat látunk. Mind­egyik a maga posztján vég­zi a rábízott munkát Az alábbi képekben bemutatjuk, hogy a rákócziújfalui Uj Élet Termelőszövetkezetben hogyan kezdenek munkához Segítsen szomszéd, mindjárt könnyebb lesz! — mondja Habara György Borkő Jánosnak, mindketten új belépők, s hogy még könnyebb legyen, segít egy régi tapasztalt tár­suk Deák Józscí is. Műtrágyát raknak kocsira s viszik ki a határba. Megérkezett a műtrágya. Itt kint Kiss Mihály traktoros feladata a többi, ő majd a zetorral rászórja az éledő ve tésre. Március 15-ig fari a lucerna és vörös- here vetőmag cseréje A Földművelésügyi Mi- isztérium akciót indított lu- erna és vöröshere vetőmag serére. Az akció keretében nyers lucerna és vöröshere mag arankamentes, tisztított, lomzárolt vetőmagra cserél­tető. A vetőmagcserét a tsz-ek részére a Mezőmag Vállalat tirendeltségei bonyolítsák le. csereakció március 15-ig art. Dániából 6-7 ezer napospulyka érkezik A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI Barnevál évek óta segíti a környező mezőgazdasági tsz- eket abban, hogy minél több baromfit neveljenek a szö­vetkezeti gazdák saját szük­ségletükre és a piacra. Ma már felesleges különösebben bizonygatni az aprójószág tenyésztésének népgazdasági jelentőségét. Az elmúlt év­ben az is bebizonyosodott, hogy a nagyüzemekben igen is kifizetődő, jövedelmező a csirke és a viziszárnyasok tartása, tenyésztése. Hogy itt Szolnok megyé­ben jelentős előrehaladás történt e téren és a további fejlődés is bíztató, az jórészt a törökszentmiklósi Baromfi­feldolgozó Vállalat fáradha­tatlan szakembereinek kö­szönhető. Járták a közös gaz­daságokat, beszéltek, érvel­tek, s a szövetkezeti gazdák jelentős része megértette sza­vaik igazát. A vállalat ez év­ben is patronálja a szerződő közös gazdaságokat, A baromfitenyésztési szer­ződések kötését a tsz-ekben megkezdték. Ezidáig több, mint két vagonnyi árubarom­fira kötöttek szerződést. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján a túrkevei Búzaka­lász Tsz gazdái 16 ezer csir­két adnak a népgazdaság­nak. A tsz előreláthatóan je­Mit tenne most a jasEkapttány? — Jászdózsa hadbaszállt — EQr Néhány kilométerrel odébb egy másik új belépő. Mészá­ros Imre. El van vetve a mák s a poros földdel be kell takarni az aprócska magot. gy biztos, káromkodna oly cifrát, hogy re­megnének az öreg falak, és oly vagyat, hogy hangja még Lehel kürtjét is túlharsog­ná. Azután úgy lehet, ösz- szébbhúzná bozontos szemöl­dökét, dühösen körülnézne és llő komolysággal dorgálni kezdené derék alattvalóit, megszeppent híveit. Ügyelvén azonban arra, hogy bajusza alatt a szája szögletében buj­káló félmosolyt népei ne ve­gyék észre. Mert komoly ez az ügy, na­gyon komoly. Adta-teremtet- te, zabolátlan emberiség. Sza­bad ilyet csinálni? Szóval, komoly a dolog, de egyben nevetni való a hascsikarősig. Ez a piciny Jászdózsa meg­bokrosodott és se szó, se be- tszéd, hadba lépett a nálánál 1 vagy ötször, ha nem többször nagyobb Jászberénnyel. Nem félt attól, hogy ennek a had­viselésnek nadrágporolás lesz a vége. Vagy ha nem is nad- "rágporolás; de valami efféle fi nem éppen kellemetes dolog. Eddig jó szomszédokhoz il- ően a legnagyobb békesség­E ’ben és egyetértésben élt egy- m más mellett Jászdózsa és Jász- i berény. (Élnek majd persze ,£ezután is, de előbb a fölsőbb- “ ségnek bölcs salamoni ítélet­tel be kell fejezni a viszály- é kodást.) A dózsai gazdák “időnként beszekereztek a be- \rényl piacra és nemritkán '.nagy békességgel éppen abe- •rényi szomszéddal ittak áldo­mást egy-egy jó vásár örö­mére. Hogyan is jutott volna Ieszébe a dózsai gazdáknak fi 1, ■ í­A kertészetben a lányok serénykednek. Bujdosó Margit és Katona Margit a fiatal gyümölcsfák tövein a földet lazítják meg. Akad dolguk, míg a 20 holdas táblával vég eznek. akár egyetlen egy rossz szóval illetni a herényi komát, ami­kor az olyan város, amely jogokban egész járással felér, mivelhogy Jászberény járási jogú. Dózsa meg. Hiába no, Jászdózsa csak község és a jászapáti járáshoz tartozik. Nincs tehát olyan hatalma, mint a nagy erős szomszéd­nak. Lehet, hogy éppen ez paprikázta fel a dózsaiakat, arra gondolván, hogy kicsi a bors, de erős és majd meg­mutatják, hogy ők is valakik. Amúgy különben a szomszéd erős emberhez, illetőleg vá­roshoz illően soha nem kö- töszködött. Az sem jutott eszükbe a jászberényieknek Jászdózsa fennállása óta még egyetlen egyszer sem, hogy valami tavaszi hajnalon ösz- szetoborozzák magukat és a kicsi szomszéd határából kl- kanyaríianak maguknak még vagy ezer holdat. \ f i ütött a jászdózsaiakba? 1 * Ki tudja. Annyi azon­ban bizonyos, hogy nekik ép­pen az jutott eszükbe, amire a jászberényiek soha nem gondoltak. Jó néhány nappal ezelőtt elhatározták, meg­nyújtják a határt. Csak úgy: megtoldják még ezer holdacs- kával. Ha a határ gumiból lett volna, akkor talán körül- állják vagy háromszázan, be­lekapaszkodnak a szélébe és széjjelebb húzzák. De csak a gumi van gumiból, a jászdó- zsai határ nem. Ezért aztán felkerekedtek, kinéztek ma­guknak három dűlőt a jász­berényi határban az úgyneve­zett Tarnasarokban és se szó, se beszéd, nagymorcosan bir­tokukba vették. Szántottak és vetettek, meg mint afféle hadban állókhoz illik, fenyegetődztek. Uram. fia! Odakeveredett néhány jászberényi gazda és csak ke­rekre tágult a szeme, hogy itt a Tarnasarokban mi történik. Nyüzsög a sok jászdózsai nép, s fenyegetődzve kergetik ha­za a jászberényieket. No, en­nek fele sem tréfa. J ászberényből gyorsan felhívták telefonon Csóló elvtársat, a megyei ta­nács elnökhelyettesét. Ment az üzenet, avatkozzon közbe a megye, a jászdózsaiaknak húzza el a nótáját. Dehát mi­lyen címen jutott eszükbe a jászdózsaiaknak ez a manap­ság már nem éppen divatos honfoglalás? — kérdezte a megye. A jászdózsaiak ettől a kér­déstől megszeppentek, de nem jöttek zavarba. Azt, mondták, hogy nekik a jászberényi ha. tárban van vagy ezer hold juk és most ők azt kikerekí­tették egy tagban, mivel hogy ők szövetkeztek. Természetes, hogy ott kerekítették ki, ahol nekik legjobban megfelelt Hát ilyen ügye a jász ka­pitányoknak nemigen vo’t. A megye azonban nem ismer irgalmat, mert Jászdózsa ide, Jászdózsa oda, a törvény mindenütt törvény Nincs irgalom. Erre most a jász­dózsaiak már szánják-bánják a Juidiállapotot, s ígérik, hogy helyrehozzák a bajokat, soha többé nem lépnek hadba Jász­berénnyel. SZEKUL1TY PÉTER lentős jövedelemre tesz szert a korai rántanivaló csirkék eladásából. A mesterszállási Úttörő Tsz. a kisújszállási Ady Tsz, a túrkevei Táncsics Tsz feb­ruárban 5 ezer csirkét vásá­rolt. Az aprójószágot áp­rilis végén adják át a ba­romfifeldolgozó vállalatnak 80 dekás súlyban. Mintegy másfél vagonnyi rántanivaló csirkét adnak el ilymódon primőráron. A BAROMFIFELDOLGO­ZÓ vállalattal egyébként március elejéig 18 mezőgaz­dasági tsz kötött baromfine­velési szerződést. A patroná- lási szerződés értelmében a naposcsibéket a vállalat szállította a termelőszövetke­zeteknek. A gondos és szak­szerű szállításra vall, hogy a 36 ezer naposcsibéből egy sem hullott el. Érdemes meg­jegyezni, hogy a kis pelyhe­sek fűtött teherautón utaz­tak a gazdaságokba. Az elmúlt napokban több­tízezer egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot és szövetkezeti gazda lett. Az új belépők je­lentős része a korábbi évek­ben szintén nevelt szerződé­ses baromfit. Most van va­lamiféle bizonytalanság, — nem tudják, hogy újabban köthetnek e szerződést. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? Az. hogy a szövetkezeti gaz­dák a földmű vessző vetkezet­tel megköthetik a baromfi- nevelési szerződést, mert háztáji gazdaságukban nyu­godtan felnevelhetik az apró­jószágokat. A keltető-állomások dol­goznak. Az igényeket kielé­gítik. Várakoznivaló idő nincs. Az új szövetkezeti gazdák kössék meg a szerző­dést. Ez annál is inkább ér­dekükben áll, mert a szerző­déses ár ez évben magasabb lesz, mint a szabadpiaci. Államunk nagy gondot fordít a baromfinevelésre, s áldozatokat is hoz. Külföld­ről szerzünk be tenyészanya- got. Dániából rövidesen me­gyénkbe érkezik az a 6—7 ezer napospulyka, amely a jövő pulykatenyésztés törzs­anyagát adja. Ez a pulyka­fajta bronz mamut, melynek rendkívül előnyös tulajdon­sága a gyors növekedés. A tojó 6—7 kilogrammos súlyt ér el, míg a bak 14—15 kilo­grammra nő. Ez a pulyka- fajta évente egyedenként 70—90 darab tojást ad. A Dániából érkező puly­kákat április elején azokba az állami gazdaságokba és tsz-eikbe helyezik, amelyek biztosítják a tenyésztörZs ál­lomány kinevelését. Álla­munk a pulykákat hitelbe adja. A hitel visszafizetése kevezményes. A. B. Bódi József a tiszaiöldvqri Lenin tsz elnöke Tenyészkocasüldőket kedvezményes feltételekkel vásárolhatnak a tsz-ek Immáron több mint három esztendeje, Jiogy új fejezet nyílt egy ember életében. — ;Bódi József elvtárs, a Kohó- ; és Gépipari minisztérium munkatársa a párt hívására ; önként jelentkezett falusi lmunkéra. Mindegy volt ne- Jki, hogy a főváros zajos for­gataga után, hol lesz új állo- ;más helye. Egy célt tartott ;szem előtt: oda küldjék, ahol a legnagyobb szükség van önzetlen segítségre, elvtársi támogatásra. így került Ti- szaföldvárra az akkor sok nehézségekkel küzködő Le­nin Termelőszövetkezetbe. Igaz. voltak akkor néhá- nyan, akik azt mondták, mit akar a mezőgazdaságban olyan ember, aki az iparban dolgozott. A tagság zöme azonban máskép értékelte küldetését, miután Bódi elv­társ már a kezdet kezdetén nagy rokonszenvvel, hozzáér­téssel munkához fogott. Volt bőven tennivalója, mert' a szövetkezetnek csaknem há­romnegyed millió forint — „sorbanállása” volt a bank­nál és az eladósodott tsz-ben alacsony volt a tagok része­sedése is. Bódi elvtárs nem csinált csodákat. A tsz vezetőségével Kormányunk ez évben is lehetővé teszi, hogy a tsz-ek tenyészkocasüldőt és kant vásárolhassanak. A tsz-eknek a megrendelést akkor kell elküldeni, ha a tagság a faj­tára és a darabszámra már meghozta határozatát, s ezt az illetékes mezőgazdasági szerv jóváhagyta, a vételára! pedig középlejáratú hitellel biztosítja^ ___ A megállapított hitelkeret­ből a bank fedezetigazolást ad, s ezt a kocaigénylő levél­lel együtt kell megküldeni a TEGI-nek Budapestre. A megrendelőlevél tartalmazza a fajtát, típust, darabszámot. és a kb. súlyt. Ezenkívül a tsz adottsága szerint azt, hogy milyen minőségi, vagy ve­gyes osztályzatú kocákat igényelnek, továbbá a szállí­tás időpontját és a szállítás módját. Kívánságra a Te­nyészállatforgalmi Gazdasági Iroda kocaigénylő forma- nyomtatványt küld. A válogatáshoz a tsz-ek meghívást kapnak. A koca­süldő ára még nem rögzített. A TEGI összesen 13 ezer te­nyészkocasüldőt és 400 kant bocsát a tsz-ek rendelkezé­sére. Ezek szállítási költsé­gét az állam viseli. felmérte a reális lehetősége­ket és alapos megfontolt terveket készítettek a gaz­dálkodás, a termelés megja­vítására. S hogy ezt jól csi­nálták bizonyítja, hogy az új elnök működésének első esztendejében 10 forinttal emelkedett egy-egy munka­egység értéke. — Amikor munkámról be­szélek, magam és a termelő- szövetkezet érdekét nem tu­dom külön választani az égész község munkájától — mondotta. A decemberi párt- határozat után szövetkeze­tünk vezetői és tagjai egy­ségesen láttak hozzá a tsz mozgalom fejlesztéséhez. — Magunk eredményeiből in­dultunk ki, s útunk során mindig azzal „kérkedtünk” az egyénileg dolgozó parasz­toknál. A jó szervező mun­ka eredménye ismeretes, Ti- szaföldvár termelőszövetke­zeti község lett s ebben a ve­zetőszerep mondhatom az alaposan megnövekedett Le­nin Termelőszövetkezeté. — Gazdaságunk taglétszáma 600-ra, a földterületünk pe­dig 4.500 kát. holdra emelke­dett. Számolunk azzal, hogy ai nagyarányú növekedés sok nehézséget fog támasztani, ezért arra törekszünk, hogy a közösség erejével az ed­diginél is határozottabban, következetesebben dolgoz­zunk. Mit lehet tenni? Úgy gazdálkodni, hogy minél ke­vesebbet kérjünk az állam­tól és minél jobban támasz­kodjunk saját erőforrásaink­ra. Terveink sokaságából csak néhányat szeretnénk említe­ni: termelőszövetkezetünk­ben minden családra 8 kát. hold föld jut, ezért rend­kívül fontos feladatnak tart­juk a belterjes gazdálkodás kialakítását. A sok közül el­sősorban kiemelem, hogy az idén 25, két éven belül pe­dig 100 kát. holdra emeljük fel a dohánytermelő terüle­tet. Erre minden lehetősé­günk meg van, mert a talaj- adottságok igen kedvezőek és vannak hozzáértő dohány­kertészeink is. Elgondolása­ink szerint 50 kát. holdon bőventermő csemegeszőlő faj­tákat is telepítünk. A tagság egységes véleménye alapján módot akarunk találni az öntözéses gazdálkodás kiala­kítására is. Mivel adottsága­ik ezen a téren már nem olyan jók, úgy tervezzük, hogy a környék nagyüzeme­ivel közösen néhány éven belül megépítjük a Kőröst és a Tiszát összekötő csatornát, ezzel korlátlan lehetőséget biztosítunk az öntözés fej­lesztésére. Nem érdektelen az sem, hogy a következő évben csaknem 5 millió fo­rint értékű beruházást aka­runk megvalósítani. Többek között építünk egy 30 vago- nos magtárat, hat hold do­hánytermését befogadó paj­tát, 100 férőhelyes növendék- marhaistállót és egy 50 köb­méteres víztornyot. Szépek azok a tervek, ame­lyet a tiszaíöldvári Lenin Termelőszövetkezet tagjai, Bódi József elnök vezetésé­vel célul tűzték ki. Megvaló­sítása nagy lépés lesz majd előre a boldogabb paraszti élet kialakulása felé. Szép és megtisztelő feladat ma falun élni és dolgozni — ezt tartja Bódi elvtárs. Szép családi otthona, havi 3000 fo­rint jövedelme a termelő- szövetkezet közösségének jó­együttműködése mind, mind jó megélhetést, emberi kö­rülményt biztosít számára. Azt üzeni elvtársainak, s ba­rátainak, akik áz állam- igazgatásban, vagy az élet más területein dolgoznak, — jöjjenek minél többen falu­ra, mert ezzel nemcsak ma­guknak tesznek jót, hanem az ország fejlődését is előse­gítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom