Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

1959. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A% asszonyok is részt akarnak venni közös munkában de a Aki ismeri a dolgozó pa­rasztok életét, annak nem kell bizonygatni, hogy a csa­lád jövedelméhez a gazdasz- szony szorgalma is hozzájá­rul. A legtöbb helyen a ház­tartási munkák, a gyermek- nevelés mellett ő gondozza az állatokat, s kint a földe­ken is segít, főként a nö­vényápolás és betakarítás idején. A fürge asszonyi kezekre a termelőszövetkezetekben is szükség van, — A növény- ápolás, a kertészet, ál­lattenyésztés, de a gazdálko­dás más ágai is számtalan munkalehetőséget biztosíta­nak a nők számára. Az asz- szonyok részt is akarnak venni a közös munkában, de közülük igen sokan — főleg a sokgyermekes édesanyák — nehéz problémával küzde­nek. Amíg a maguk kis gaz­daságában dolgoztak, megte­hették. hogy addig is kimen­tek kapálni, vagy más mun­kát végezni a földekre, amíg kisgyermeküket lefektették aludni. Viszont a termelő- szövetkezetben nem párórai munkát várnak az asszo­nyoktól, hanem azt, hogy a közös feladatok megoldásá­ban nap, mint nap részt ve­gyenek. Ez nemcsak közös érdek, hanem a családnak is az válik hasznára, ha az édesanya a kötelező munka­egységnél többet teljesít. Az asszonyok munkájának egyik feltétele, hogy gyermekeiket elhelyezhessék, biztos helyen tudják, amíg ők a közösben dolgoznak. S ez jelent még jelenleg problémát. Valamit tenni kell — ké­rik, sürgetik a szerkesztő­séghez és a megyei szervek­hez érkező levelek. A me­gyei tanács illetékes osztá­lyait is gyakran keresik fel egy-egy termelőszövetkezet, vagy község küldöttei ebben az ügyben. A Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott e problémával, s keresi a le­hetőséget ! annak megoldá­sára. Őszintén meg kell azonban mondani,-hogy fül- sokat nem várhatunk. Az or­szágos és a megyei szervek segítik a termelőszövetkeze­tek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítását, az ott felmerült kezdeti ne­hézségek leküzdését, de azt nem kívánhatjuk, hogy most azonnal milliókat ruházza­nak be bölcsődék, óvodák, is­kolai napközi otthonok épí­tésére. A meglévő intézmé­nyek viszont nem képesek befogadni minden gyerme­ket, akiknél a szülők mun­kája indokolttá tenné azt. Nehézséget jelent a szakkép­zett óvónők, nevelők bizto­sítása is. Az asszonyok munkába ál­lítása sürgeti e kérdés meg­oldását, ezért nagyon fontos, hogy a helyi szervek és a közös gazdaságok vezetői, tagjai is gondolkozzanak: mit lehetne tenni? Elképzelhető, hogy nagyobb termelőszövet­kezetek saját erejükből meg­oldják a gyermekek elhelye­zését, a róluk való gondosko­dást, amíg szüleik dolgoz­nak. Várható, hogy az idény­napközi otthonok üzemelte­tésére a korábbi évekhez vi­szonyítva nagyobb keretet kap megyénk. De ezek meg­szervezéséhez is megfelelő helyiségekre van szükség, • • • ami szintén a helyi szervek gondja. Mint olyan sok más meg­oldásra váró feladatnál, e kérdésnél is az összefogás, a kollektív bölcsesség segít­het. Gondolkozzanak a helyi szervek vezetői, s maguk az édesanyák is, milyen módon oldhatnák meg a gyermekek elhelyezését. Elgondolásaikat, javaslataikat hozzák tudo­mására az illetékes szervek­nek, . hogy mire beköszönt a tavaszi munkák dandárja, az asszonyok is nyugodtan dol­gozhassanak a termelőszö­vetkezetekben. Nagy Katalin. Száj ólban már kicserélték a hibridkukorica vetőmagot A szolnoki járás területén mindenütt megkezdték a hib­ridkukorica veiőmagcserét. Besenyszögön az oda küldött 180 mázsából 120 már elfo­gyott. Szajolban a 90 mázsát kicserélték. Ugyanez a helyi zet Rákócziujfalun és Rákó- czifalván is. Dicséret illeti Szajol, Rákócziújfalu és Rá- kóczifalva vezetőit, a szövet­kezeti gazdáikat, akik megér­tették, hogy milyen nagy je­lentősége van a hibrid-kuko­rica termesztésének. Célszerű lenne mindenütt követni a szajoliak, a rákó- czifalviak és a rákócziújfalu- siak példáját. IIŰTSRíÍkYI! ■k. Borsi Ernő íőmérnök Megyénk mezőgazdasági jellegű üzemeinek egyike a kunhegyest Vízgépészeti Vál­lalat ma már világhírnévre tett szert. Gyártmányairól el­ismeréssel nyilatkoznak Ju­goszláviában éppúgy, mint a távoli Indiában. A kivívott magas elismerésekben orosz­lánrésze van Borsi Ernő fő­mérnöknek. Amikor munká­jukról, terveikről beszélget­tünk, a kiváló jő érnök sze­rényen jegyezte meg: „Leg­főbb törekvésünk, hogy min­dig olyan feladatokon mun- kálkadjunk, amelyekkel a legtöbbet nyújthatjuk a me­zőgazdaságnak.” Tudott dolog, hogy nap­jainkban legfontosabb fel­adatok egyike az új termelő- szövetkezetek és a létszám­ban, területileg megnöveke­dett régi közös gazdaságok megszilárdítása. Olyan mun­kaeszközökkel, berendezések­kel kell ellátni őket, amelyek a magasabb termést eredmé­nyezik és a fiatal té'rrrielőszo- rctkezetctcts'idűnap-elött Jel - zárkóznak a régi, sikeres gaz­dasági eredményekkel büsz­kélkedő nagyüzemekhez. Borsi Ernő főmérnök szak­mai irányításával dolgozó vállalati kollektíva, örömmel vállalta a főhatóságnak azt a megbízatását, hogy mielőbb oldják meg a permetező öntö­zés országos szintű problémá­ját, mert ezzel szinte felmér­hetetlen nagy lehetőséget nyitnának meg a termelő szö­vetkezetek számára. A nem­zetgazdasági szempontból is nagyjelentőségű feladat telje­sítését máris megkezdték. Olyan öntözőgépek előállítá­sát tervezik, amelyek tökéle­tesebbek az eddig ismerteknél és működésükből pontosan megállapítható, hány milli­méteres csapadékot kap a föld. Az első két öntözőbe­rendezés mintapéldányát egy 120 és egy 50 holdas földbe­fektetett csőrendszerű telepet a Debreceni Vízügyi Igazga­tóság részére készítik. Ezen­túl Kunhegyesen és Gyulán speciális bemutatótelepekei létesítenek azzal a céllal, hogy a vállalat által készített öntöző berendezés működését gyakorlatban is bemutassák a nagyüzemi gazdaságok szak­embereinek. Mivel nemcsak Szolnok megyében, hanem ez egész országban növekszik az érdeklődés a hasznosabb és gazdaságosabb esóztető öntö­zés iránt, ebben az esztendő­ben háromezer kát. hóid szán. tóföld öntözéséhez szükséges gépeket gyűrianak^La követ­kező három évre pedig gyárt­mányaikkal mintegy 70 ezer hold szántó és kertészet ész­szerű öntözését teszik lehe­tővé. — Vállalatunk neve is azt mutatja,^hogy minden tevé­kenységünk a vízzel van ősz- szefüggésben — mondotta. Borsi főmérnök elvtárs. — Ha munkánk további részéről beszélek, akkor is ezt kell előtérbe helyeznem. Rendkí­vül nagy segítséget adhat mezőgazdasági termelésűnk öntözésének fejlesztéséhez az új szivattyútelep, amelyet <a­ját tervezésünk alapján gyár­tunk majd a közeljövőben. Ez a géptípus a középteljesítmé­nyű szivattyúk csoportjában egyedülálló. A hathengeres Csepel Diesel-motorral meg­hajtott gép 81 százalékos ha­tásfokkal dolgozik és másod­percenként hatszáz liter víz kiemelésére képes. Nem kell különösen bizonygatnom­hogy mit jelent ez a földek vízzel váló ellátásában, avagy a belvíz elleni védekezésben. Borsi Ernő főmérnök, aki nevét munkája révén mar a tiszxmöki Vízmű nagyarányú építkezéseinél is ismertté tet­te, a kunhegyest Vízgépészeti Vállalatnál is ,,univerzális” feladatokat teljesít. Résztvesz az ivóvízellátás megoldásá­ban, fáradhatatlan munkatár­sával törpe vizieröművekei! készít a termciöszövetkeze- j leknek és még kvtudja, ml-j Igen sokoldalú szakmai tévé-1 kenysépzl folytat. Ezekben a j sorsforduló napokban több­ször jönnek össze tanácsko­zásra, amelyen az a beszédté­ma, hogyan segítsék-közvet­lenül is a termelőszövetkeze- teket. Bizonyosak vagyunk benne, hogy gyakori vendé­gek lesznek majd a termelő­szövetkezetekben, de szívesen látják azokat is, akik felkere­sik a vállalatot egyik, vagy másik öntözési probléma meg­oldása végett. A jelek azt mu­tatják, hogy a hétköznapi munka egyszerű hőse, a vál­lalat valamennyi dolgozójával karöltve jelentős részt vállal mezőgazdaságunk fejlesztésé­ből, a szocialista termelés emeléséből. Ifjúsága elhagyta, de a Vörös Mező nent SZANDASZÖLLŐSÖN teli a határ. A Vörös Mező lányai a gyümölcsfák alját fordít­ják, négy-öt ember fát aprít a központ udvarán, a kerté­szetben foglalatoskodnak az odavalók, a többiek kint a földeken, Csató Karcsi bá­csi meg tötyörészget az udva­ron. Csató Károly idős ember már. Több, mint hat évtize­den át suhogtatta a kassát, esztergálta a szandai homo­kos talajt, rázatta magát zöldségjeivel a piacra. Szó­val Csató Károlyt mostanra elhagyta az ifjúsága, az élet ereje, de a Vörös Mező nem. Azt mondta neki Ruskó, az elnök. — Károly bácsi! Maga nap­pali őr lesz. Ez a fogalom ugyan rit­kán használatos a magyar szókincsben, de a szandai Vörös Mezőben kilencen is­merik. Efféle tisztséget tölt be 70 évével Markót And­rás, 65 évével Molnár Ferenc, félkari bénulással Pozderka Mihály. Miből áll a nappali őrség? Szabó Lajos 72 éves ember, a tehenészetbe került. Arra vigyáz, ha netán elszakadna valamelyik barom lánca, szól a tehenésznek. Négy ember­ből határcsősz lett. ahogy mindják, felvigyázó. Hama­rosan kel a borsó, csőszt kap az is. Ugyanígy a kukorica, az öntözés, sőt a kazlak kö­zött is lesz egy gereblyés tisztasági felelős. Vagyishát nem egyébről van szó, mint az öregek el­tartásáról, a munkaképtele­nekről való gondoskodásról. Ennyi éjjeliőr, nappali vigyá­zó világos, hogy egyetlen szövetkezetben sem lenne szükséges. S mégsem zúgo­lódik a Vörös Mező tagsaga a kiadás ellen, SŐT. A PETŐFI utcában találtam Szűcs bácsiékra, nyugdíjas termelőszövetkeze­ti tagra. Nagy betegsége mi­att a felesége állt velem szó­ba. „Nincs nekünk panaszunk — öntötte ki a tejet a tálba — itt van ni ez is. Minden nap fél liter tej, mióta az öregem beteg. Bemegyek a szövetkezetbe. Kérdezem: — Mit fizetek, jó embe­rek? Merthogy kaptam 75 kéve rozsét tűzre, hazai'uvarozták a szenemet, a gabonát, a burgonyát, a bort, amit ők adtak. Viszem a baltát vagy a fűrészt élesíttetni. Az a válasz: — Azzal fizet Szűcs néni, ha legközelebb megint hoz­zánk fordul. Hát nem dobtak azok el bennünket”. Benn a Vörös Mező iro­dájában tételesen kapom meg mindazt, amit elsorol­tak Szűcs néniék, Szarvák Paljék, Szemák Györgyék — a szövetkezet eltartottjai. Jobbanmondva: nyugdíjasai, hiszen a 315 forintot havon­ként megkapják és ezenkí­vül ad a Vörös Mező éven­ként magánosoknak 150 kiló búzát (másodmagára 250-et), 100 kilogramm árpát, 5 kilo­gramm cukrot, 15—20 kiló rizsát, 15—20 liter bort, 50 kiló burgonyát éshát min­den terményféleséget: Ked­vezményt kapnak a zöldáru­ra, abban az árban vásárol­hatnak mindent, ahogy a szövetkezet átveszi a tsz-től. A fél hold háztájit bevetve, megművelve kapják, a ter­més hazatakarítása is a tsz gondja. Orvoshoz, malomba, ide-oda a Vörös Mező viszi az öregeket. S AMIT NEM LEHET meg­fizetni — így mondják leg­alább is a nyugalombavonul- tak. Az elnök rendszeresen meglátogatja, felkeresi őket: mi bajuk, mi gondjuk. Be­számol a tsz-ről is. Meg ar­ról is: megnövekedett a nagy család és a munkaképtelenek száma is harmincra szaladt fel. Nem nagy szám 2000 holdra harminc eltartott. — Dehát az emberség, a szövet­kezeti becsület ez esetben nem holdakban, nem gazda­sági számításokban beszél. A vörös mezőbeliek úgy gondolkodnak: megnőtt a te­rület, nő a jövedelem is. Tíz ember van, aki egyáltalán nem tud dolgozni már. A többieket még palánta pikí- rozásra, locsolgatásra, ide- oda eldugdossák. Egy a cél: bármilyen foglalatosságot ne­kik, amiért fizetni lehet. A többiek? A szociális alap 2 százaléka körülbelül 50 va­gon gabonát jelent, pénzt és & többi terményt ugyanilyen arányban. Ebből futja. Hogy ráfizetnek? Hát az sem egészen áll, 150 hold állami tartalékterületet hasz­nálnak. Annak a jövedelme sokszoros, hát. fordítanak rá belőle az öregek eltartására. NINCS MÉG UGYAN el­döntött formula: véglegesen hogyan rendezik az öregek sorsát. A tavaszi munkaszer­vezés lekötötte őket, de azt nem felejtették: az átszerve­zés során azt ígérték az öre­geknek: ne féljenek, nem hagyják magukra őket. Hát a szandaszöllősi Vörös Mező ura marad szavának. Borzák Lajos Közösen könnyebb így határoztak a tiszaföldvári Aranykalász Termelőszö­vetkezet gazdái. Ezek az emberek a múlt gazdasági év­ben még egyéni parcellákon gazdálkodtak. De most már összefogtak, így könnyebb. Hat fogat szánt egyszerre, s készíti a bükkönyös zabnak a talajt a Kövér-réten. Varga István 9, Kazal Lajos 16, Kiss János 1,5, Danku János 21, Kiss Pál 1,5, Varga Sán­dor 13 holddal lépett a közös gazdaságba. Ifi. Makó Mihály és K. Nagy Ernő fiatal szövetkezeti gaz­dák árpát vetnek. A közös gazdaságban a hét derekáig 28 hold árpát vetettek.-----------­TA VASZ a szőlőben Megyénkben több olyan termelőszövetkezet alakult, mely­be a tagok nemcsak szántóföldet, hanem szőlőt is Vittek be. Egyik ilyen a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetke­zet, ahol az újonnan belépett szövetkezeti gazdák meg­kezdték a szőlő nyitását. Ifj. Czene Pál a magascsapos lugasban szálvessző húzását végzi villával. A puha homokos földben szépen áttelelt a vessző. tiiiiittitiittiiiiifliitiiiiiiitiitirtiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiii Ma 10 órakor ruha­be mutató díjtalan belépéssel SZOLNOKON a Nemzeti Étteremben Különleges zóna ételek! Csapolt Kinizsi sör! Közérdekű kösíemény Az influenza járvány miatt — a betegek védelmében — a Szolnok megyei Tüdőbe­teggyógyintézetben a beteglátogatás szünetel A járvány megszűnése után az eddig szokásos lá­togatási napokon természete­sen újra megengedjük a be­tegek látogatását. Dr. Perényi s. k. igazgató főorvos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom