Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

SZOLNOK MEO'E) NEFI.AF 1959. március 14. 2 A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete Aktuális kill- és belpolitikai kérdések Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken sajtóérte­kezletet tartott, amelyen vá­laszolt a bel- és külföldi tudósítók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy ho­gyan értékeli a szóvivő a a szovjet miniszterelnök NDK-beli látogatásának ered. ményeit, Gyáros László rá­mutatott e látogatás igen nagy jelentőségére. A széleskörű eszmecserék és a szovjet miniszterelnök beszédei jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az egész világon mind széle­sebb körökben felismerjék: a Szovjetunió a német kér­dés és Nyugat-Berlin státu­szának békés rendesésére tö­rekszik. A látogatás alkal­mával ismételten bebizonyo­sodott, hogy a szovjet kor­mányt e problémák rende­zésére irányuló erőfeszítései­ben egyetlen alapvető célki­tűzés vezérli: megszüntetni a nemzetközi feszültség ve­szélyes tűzfészkét Európa szívében. E cél elérésére reá­lis lehetőség van. Az erre vonatkozó szovjet javaslatok csak a hidegháború élőskö­dőinek érdekeit sértik. A béke fenntartása és megszi­lárdítása szempontjából ör­vendetes tényező, hogy a ka­pitalista országok vezető kö­reiben is figyelemreméltó új jelenség tapasztalható. — Mindinkább hangot kap e körökben is az a nézet, hogy a különböző vitás kérdése­ket tárgyalások útján, béké­sen kell megoldani. A békés tárgyalások eszméjének tér­hódításával párhuzamosan mind szőkébb keretek közé szorulnak és lelepleződnek a hidegháborús erőpolitika lo­vagjai, köztük nem utolsó­sorban az Adenauer politika követői. Ezután a magyar kormány álláspontja felől érdeklődtek a szóvivőtől a Szovjetunió­nak a német békeszerződéssel kapcsolatos legújabb javas­lataival összefüggésben. — Gyáros elvtárs rámutatott, hogy dr. Sík Endre, a Ma­gyar Népköztársaság külügy­minisztere az MTI-nek ja­nuár 16-án adott nyilatkoza­tában, majd dr. Münniqh Ferenc, a kormány elnöke február 18-j parlamenti be­számolójában részletesen ki­fejtette a magyar kormány álláspontját. Az utóbbi hetek eseményei is azt bizonyítják, hogy a német békeszerződés megkötése halaszthatatlan feladat, történelmi szükség- szerűség. Ismételten hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tel­jesen egyetért a szovjet kor­mánynak a német békeszer­ződés megkötésére irányuló javaslataival és minden ren­delkezésére álló eszközzel támogatja azokat Több kérdés érkezett a külügyminisztériumnak az amerikai követséghez kül­dött jegyzékében kilátásba helyezett intézkedésekkel kapcsolatban: érvényben van- nak-e ezek az intézkedések, a közbejött fejlemények meg­változtatták-e azokat, vagyis mikor és milyen intézkedé­sek várhatók? A szóvivő a kérdésekre kijelenttette, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya legutóbbi jegyzé­kében és annak visszakül­dése után nyilvánosságra hozott külügyminisztérium sajtóközleményben világosan kifejtette álláspontját a ma­gyar-amerikai kapcsolatok­ról. Ezekhez nincs mit hoz­zátennie. Macmillan angol minisz­terelnök Szovjetunió-beli lá­togatásával kapcsolatos véle­ményét kérdezték ezután a szóvivőnek. Gyáros László rámutatott: az angol minisz­terelnök Szovjetunió-beli lá­togatása hozzájárult ahhoz, nogy a tárgyaló felek köl­csönösen megismerjék egy­más álláspontját. Ezt a láto­gatást, mint diplomáciai gya­korlatot csak üdvözölni le­het. A magyar légiforgalom fej­lődésével kapcsolatos érdek­lődésre Gyáros elvtárs kifej­tette: az ellenforradalom le­verése óta- tovább fejlesztet­tük nemzetközi légügyi kap­csolatainkat. 1959. január 1- ig — a már meglévő egyez­ményeken kívül — Belgium­mal, Hollandiával, Svédor­szággal, Dániával, Norvégi­ával, Albániával és az Egye­sült Arab Köztársasággal kötöttünk légügyi egyez­ményt. Ezek az egyezmények is hozzájárultak nemzetközi kapcsolataink megszilárdítá­sához és bővítéséhez. Gépe­ink egyre inkább résztvesz- nek a nemzetközi légiforga­lomban — jelentősen meg­növekedett az átmenő forga­lom. 1958-ban például több, mint 19 ezer fel- és leszál­lás történt a ferihegyi repü­lőtéren. Az érkező és induló utasok száma meghaladta a 242 ezret. Jellemző az is, hogy a külföldi átutazók szá­ma tavaly 49 ezren felül volt. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a MALÉV vonala­in 1949-ig visszamenőleg egyetlen halálos baleset sem fordult elő. Ez a kitűnően képzett személyzet :ió mun­kájának és a korszerű mű­szaki berendezéseknek kö­szönhető. Ami a jövőt illeti, igyekszünk tovább bővíteni a légihálózatot, folytatjuk a Fe­rihegyi Repülőtér korszerűsí­tését. Az elkövetkezendő években még modernebb, na­gyobb teljesítményű gépek­kel is igyekszünk kiegészíteni a MALÉV gépparkját. To­vábbi országokkal kötünk ál­lamközi légügyi egyezménye­ket, amelyek révén újabb lé­giforgalmi társasagok is be­kapcsolódhatnak a ferihegyi légiforgalom hálózatába. Ezután a szóvivő azokat az új intézkedéseket ismertetve, melyeket a kormány tesz a mezőgazdaság szocialista szektorának növekedésével kapcsolatban. Elmondotta, hogy a terme­lőszövetkezetbe most belé­pett tagok még egyéni gaz­dálkodásuk időszakában nö­vénytermelési és állatte­nyésztési szerződéseket kötöt­tek. Határozat születe t ar­ról, hogy a szerződést kötött dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezetekneu kell egymás között megállapodnl- ok arról, hogy a szerződést a szövetkezet vállalja-e vagy pedig a már megkötött szer­ződést az illető termelőszö­vetkezeti tag egyénileg telje­síti. Másik új intézkedés biz­tosítja, hogy a termelőszövet­kezetek az államnak eladctr zöldségért és gyümölcsért a szerződésben megállapított ár mellett méa külön megkü­lönböztetett felárat is kap­nak, mégpedig az eladás idő­pontja szerint, vagyts a pri­mőridő*, •».altban magasabb árat kapnak termékeikért, mint a teljes beérés idősza­kában. A harmadik ilyen friss ren­delkezés kiterjeszti a terme­lőszövetkezetek részére a szabadpiac határait. A ter­melőszövetkezetek ugyanis a szerződésben lekötött árun felül termelt termékeit sza­badpiacon nemcsak a saját megyéjükben ajánlhatják el­adásra a fogyasztóknak. Sa­ját megyéjükben viszont nemcsak az állami felvásár­ló szervekkel, naoem kórhá­zakkal, üzemélelmezési vál­lalatokkal, hasonló intéz­ményekkel is köthetnek szer­ződést. Ha azonban a me­gyéjükön kívül működő vál­lalatokkal akarnak ilyen szerződést kötni, ezt be kell jelenteniük az állami felvá­sárló szervnek. A mezőgazdaság kollekti­vizálásában a közelmúltban tapasztalt előrehaladás kesz- tette-e a magyar kormányt arra, hogy a szomszédos or­szágokat telkérje: segítsék az új kollektív gazdaságokat mezőgazdasági felszereléssel — kérdezték ezután Gyáros Lászlót, aki hangsúlyozta: A magyar kormány rendel­kezésére állanak azok a lehe­tőségek, amelyekkel az újon­nan alakult termelőszövetke­zetek megerősödését elősegít­heti. Majd a következő kér­désre elmondotta:-,z állattenyésztésen belü, a baromfitenyésztés további fejlesztésére is nagy gondot fordítunk. A Szovjetunióban működő nagyketreces barom­figyárak mintájára két, egyenként 80 ezres lojóálio- mányú barcmfigyár építésére 5—5 millió forintot biztosí­tott a kormány. Ilyen barom­fi-üzemeket elsősorban az ipari centrumok köze.ében lé­vő állami gazdaságokban lé­tesítenek. Az árutenme.ö ba­romfitelepek létesítésében a termelőszövetkezetekre is nagy feladatok várnak. Két kutatóintézetünkben az idén egy-egy hatezres baroanfitojó telepet építenek. Ilyen tele­pek létesítését a termelőszö­vetkezetekben is elősegítjük. A tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban fel­tett kérdésre elmondotta: Március első hetében az időjárás kedvező volt, ország­szerte megkezdődhettek a koratavaszi mezőgazdasági munkák. Az őszi gabona át- telelletése eddig kielégítő volt. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek hozzá­fogtak a felfagyott vetések hengerezéséhez és a gyenge fejlettségű gabonafélék íej- Irágyázásához. Megyei jelen­tések szerint a termelőszö­vetkezetek eddig több, mint 210 ezer kát. hold, az egyéni termelők pedig mintegy 110 ezer kát. hold őszi kalászost fejtrágyáztak. Több termelőszövetkezet már is be is fejezte a borsó, és a mák, valamint a tuva- vaszi árpa és zab vetését. A megyék nagy részében a cu­korrépa, a rostién, a csillag­fürt, vöröshere és a lucerna vetését is megkezdték. A ta­lajmunkák és a vetési mun­kák minősége általában jó. A Minisztertanács egyik korábbi üléséről megjelent közleményben szó volt arról, hogy a közeljövőben kiadják a hatályos jogszabályok gyűjteményét. Mit tartalmaz majd ez a gyűjtemény és mi az indoka a kiadásnak? — kérdezték ezután a szóvivőt, aki elmondta, hogy a köz- igazgatásban, a vállalatok­nál és a jogszolgáltatásban dolgozó jogászok már több­ször szóvátették, hogy nincs olyan összefoglaló gyűjte­mény, amely áttekinthetően tartalmazná a hatályos jog­szabályokat. Tőlük indult ki a kezdeményezés, hogy az Alkotmány tizedik évfordu­lójára állítsák össze e gyűj­teményt. Erre azért van szükség, mert a korábban megjelent jogszabályok fel­kutatása egyeseknek nehéz­ségekbe ütközik, sokszor ne­héz megszerezni a Magyar Közlöny régebbi számait, vagy a törvények és rendele­tek hivatalos gyűjteményé­nek régebbi köteteit. E hiá­nyokat pótolja majd a hatá­lyos jogszabályok gyűjtemé­nye, amely az 1945 janiár 1-től 1957 december 31-ig ki­hirdetett érvényes jogszabá­lyokat tartalmazza. Hányán kapnak az idén Kossuth-díjat és milyen el­vek alapján? — kérdezték ez­után. A Ko&suth-dijat holnap osztják ki, a lapok köz’ik majd a kiüntetettek névsorát. 67 éve halt mer MARX KAROLY H a tvan hét évvel ezelőtt, 1883. március 14-én halt meg Marx Károly. Kora ieg- j nagyobb gondolkodója. a munkásosztály első igazi nagy {vezére szűnt meg gondol- tkodni ezen a napon. Az az ♦ ember, aki megtisztította az ♦ addigi ideológiai burjántól ♦ azt a tényt, hogy az embe- Jreknek, mielőtt politikával. 4 tudománnyal, művészettel foglalkoznának, előbb enrűök lakniok, ruházkodniok kell, hogy mindenkor az anyagi létfenntartási eszközök ter­melése az az alap. amelyből az emberek állami berendezé­sei, felfogásai kifejlődtek és nem fordítva, ahogy azt addig magyarázták. Világosságot teremtett ő ott, ahol addig a polgári közgazdászok sötét­ben botorkáltak, mert kidol­gozta a polgári társadalom sajátos mozgási törvényét is. Marx igazi forradalmár ♦ volt, aki élete végéig közre- | működött, hogy a proletariá- •tus ráébredjen felszabaduiá- Isának feltételeire, szükségle- {teire. S ezért oly szenvedélye- tsen, oly kitartóan küzdött, »mint addig kevesen. A rágal- {mat, a gyalázkodást. amivel ♦ ezért a burzsoák, a konzerva­♦ tívok illették, figyelembe se j vette, mert figyelmét, erejét ♦ az alkotásra összpontosította. {Ezért álltak koporsója mellé j67 évvel ezelőtt forradalmár ♦ munkás-baj társainak milliói {nagy tiszteletiéi, mély gyász- {szal. arx — bár 33 éves korá­ra a filozófia doktorá­„ ______k — sokáig csak ki­ís ebb lapokat szerkeszthetett. ♦ De ott is hamar feltalálta ma- fgát, s m-aró gúnnyal, lelep- ♦lezéssel irt az akkori nyomo­♦ rúságos német abszolutizmus- Jról. És minden fenyegetés, az {országból való kiutasítások {ellenére egyre közelebb ke­♦ rült a munkásmozgalomhoz, ♦ egyre mélyebben látott a pro­{letariátus életébe és jövőjébe. { 1843 januárjában nagy há­trálj ával. hűséges munkatár­sával, Engels Frigyessel ki­dolgozták a Kommunista Kiáltványt, amely azóta kí- sértetként járja be most már nemcsak Európát, hanem az egész világot. A törvények elé való citálá- sok, az internálással való fe­nyegetések csak érlelték ben­IM _ _ jvá avatták ne a felismerést,' a meggyőző­dést, mire van szükség: „Vi­lág proletárjai egyesüljetek!1’ Miután napjaink egvik leg­fontosabb tankönyvét, a ,.Tőké”-t kidolgozta, ismét gyakorlatilag is részt vett a munkásmozgalomban. Szi­lárd vezetője, elvi irányítója lett az 1864-ben alakított In- ternacionálénak Marx dol­gozta ki az Internacionálé szervezeti szabályzatát, amelynek alapján egyetértés­ben működhettek a francia proudhondsiák, a német kom­munisták és az új angol szak- szervezeti mozgalom tagjai mindaddig, amíg fel nem bukkantak azok az emberek, akik azóta is minden mun­kásmozgalom megzavarását megkísérelték. Marx levelezett a külön­böző országok csaknem vala­mennyi munkásvezérével, s azok ha csak tehették, sze­mélyesen is felkeresték őt. aki egyre inkább a harcoló proletariátus készséges ta­nácsadója lett. E gyik kedvenc mondása volt, hogy „az emberi­ség számára kell dolgozni”. És bár mélyen együtt; érzett a munkásosztály szenvedései­vel, nem érzelmi okok vezet­ték el a kommunizmushoz, hanem a történelem és a poli­tikai gazdaságtan tanulmá­nyozása. Gyakran mondta, hogy' minden elfogulatlan gondolkodónak, akit nem be­folyásolnak magánérdekek, és nem vakítanak el osztály­előítéletek, feltétlenül ezekre a következtetésekre kell jut­nia. Mindig azzal a szilárd és eltökélt akarattal írt, hogy a szocialista mozgalomnak, amely az ő koráig az utópiák fellegeibe veszett, tudomá­nyos alapot teremtsen. Marx tevékenysége nem szorítkozott arra az ország­ra, amelyben született. Inter­nacionalistának vallotta ma­gát. s azt mondta: Ahol va­gyok, ott működöm. S való­ban. Ahová az események ve­zették, ahová az üldözések vetették, mindenhol részt vett a forradalmi mozga­lomban. Családja, kortársai, bará­tai, tanítványai, akik köze­A számszerűséggel tehát vár­hatunk. Annyit azonban már most is elmondhatok: az idér. sokkal kevesebb Kossuth-dí­jat osztanak ki, mint az el­múlt években. Érvényesítjük a Kossuth-díj alapszabályá­nak azt a hely'es elvét, hogy csak valóban kiemelkedő tu­dományos, művészi vagy ter­melési eredményt, illetve ma­gas színvonalú eredménye­ket felmutató életművet lehet a díj kiosztásánál figyelembe venni. A Kcssuth-díi bizott­ság e szigorúbb elbírá’ás el­vét érvényesítette, amidőn ak­idén nem tett javaslatot a Kossuth-díj I. fokozatával való kitüntetésre. A maga­sabb mérce alkalmazási egyébként már huzamosabb ideje sürgette a közvéle­mény. A 15 éves lakásfejlesztési tervről érdeklődésre elmon­dotta a szóvivő: Ismeretes., hogy az MSZMP Központi Bizottsága a mun­kásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról szóló ha­tározatában megszabta a la- káakérdés megoldásának főbb irányelvét. Az Építésügyi Miniszté­rium és az Országos Terv­hivatal illetékes főosztályai a szükséges számításokat az­óta elvégezték. A Központi Bizottság határozatában meg­jelölt célt figyelembevéve a jelenlegi lakáshiányt, bele­értve a természetes szaporo­dásból eredő szükségletet és a nagyszámú kieső lakások pótlását is — 15 év alatt mintegy egymillió lakás épí­tésével szüntethetjük meg. Ez évekre elosztva — a jelen­lebbről ismerték Marxot, sok kedves, mélységes szerény­ségre, egyszerűségre valló jellemzést jegyeztek fel ró­la. Leánya, Eleanor Marx azt írja: „A gyermekek nem is kívánhattak maguknak jobb játszótársat... Vállán ülve, kezemmel sűrű sörényébe kapaszkodva, — amely akkor még fekete volt, őszbehajló árnyalattal — legszívesebben kiskertünkben vágtattam körbe.” Paul Laíargue-nek mondot­ta Marx, amikor a Tóké-t irta: „A Tőke nem hoz majd annyit a konyhára, mint amennyibe a szivarok kerül­tek, melyeket megírása köz­ben elszittam.” Engels, akire Marx büsz­ke volt, akinek véleményét Marx mindenkiénél többre becsülte, kedves barátja, gya­kori vendége volt Marx ott­honának. Engels volt az a férfi, akit Marx képesnek tartott arra, hogy munkatár­sa legyen, s egész közönség­gel felért számára. Sokszor hosszú, szenvedélyes viták­ban igyekezett őt meggyőzni, valamely eszméjének meg­nyerni. De azt is mindig rendkívül fontosnak tartotta, hogy a munkásokkal össze­jöjjön és elbeszélgessen ve­lük. Azok társaságát keres­te, akik nyíltan beszéltek ve­le és nem untatták hízelgé­sükkel. Tudni, ismerni akar­ta véleményüket a mozga­lomról. M arx Károly, a tudós, a legyőzhetetlen forra­dalmár minden európai nyel­ven olvasott, s németül, fran­ciául és angolul remekül írt. „Minden idegen nyelv fegy­ver az életért való küzdelem­ben” — szerette mondogat­ni. Bámulatos tehetsége, aka­rata, sokirányú tudása azon­ban nem tudott megbirkóz­ni elhatalmasodó betegségé­vel. Hatvanöt éves korában kiesett kezéből a toll, a pro­letariátust vezérlő lobogó, s örök álomra szunnyadt lon­doni lakásán. Markra emlékezve nem mondhatunk többet, kifeje­zőbbet, mint amit Engels mondott Marx Károly sírjá­nál: Neve, és müve is, élni fog századokon át! legi lakásépítkezés mintegy kétszeresének felel meg. — Ezen belül jelentős mérték­ben növekszik az állami ki­vitelezéssel épülő, lényegé­ben városi lakások aránya de a terv megvalósításából a lakosság, a társadalom is ki­veszi a részét. Hogy a bérből és fizetés­ből élő városi dolgozók, el­sősorban a munkások a la­kásépítkezésben tömegesen résztvehessenek és ezáltal lakáshoz juthassanak, meg­felelő intézkedés készül a szövetkezeti lakásépítő moz­galom széleskörű kifejleszté­sére. A szövetkezeti lakás- építkezésben résztvevő dol­gozók kedvezményes áron nem nagy összegű készpénz — előtakarékosság és rend­kívül kedvező részletfizetési feltételek mellett házhoz, il­letve öröklakáshoz juthat­nak. A parasztság családi lakóházépítkezését az állam a szükséges építési anyagok: a házhelyek és típustervek biztosításával, indokolt eset­ben hosszúlejáratú kölcsön nyújtásával támogatja. Már a hároméves tervben megkezdődik az építőipar, az építőanyagipar és a kapcso­lódó iparágak fejlesztése, a legmegfelelőbb lakástípusok kialakítása, új építési anya­gok és szerkezetek gyakor­lati kipróbálása. Űj építési technológia alkalmazásává) és a gépesítés fokozásával nemcsak az építési időt, ha­nem a lakásépítkezés költ­ségeit is fokozatosan csök­kentjük. A 15 éves lakás­fejlesztési terv megvalósítása az egész társadalom erőfeszí­tését kívánja — mondotta befejezésül Gyáros László. (MTI.) Szabadságot Manolisz Giezosznak I Megyénk minden részéből érkezik híradós, hogy a fal­vak. városok lakói egyem- berként tiltakozásukat feje- ! zik ki Manolisz Glezosz és ! társai letartóztatásáért. Ezek a hős görög hazafiak a há­ború ellen, a népek békéjé­ért emelték fel szavukat és bátor kiállással elítélték :a háborús készülődéseket. „A Szolnoki Állami Verseghy Ferenc Gimnázium nevelőtestülete és tanulóifjú­sága titltakozását fejezi ki a görög nép nemzeti hösé- ; nek. a fasizmus elleni há­ború bátor hősének jogtalan bebörtönzése miatt. Egysé­gesen és hangos szóval kiált­juk Magyarország és a világ valamennyi haladó gondol­kodású fiataljával: Szabad­ságot Manolisz Glezosznakés szabadságot a többi meghur­colt görög hazafinak” — szö- vegezték meg tiltakozásukat a gimnázium tanulói. Az Állatforgalmi Vállalat­nál ebédszünetben tartották meg a röpgyűlést és távira­tot küldtek az Országos Bé­ketanácshoz a görög hős sza- badonbocsájtása érdekében. Szabadságot a béke harco­sainak, fogjuk le a háborús gyújtogatok kezét, tiltako­zunk a jogtalan cselekedetek ellen — írták a tiltakozó ív fölé a Szolnoki Ruházati KTSZ dolgozói és száznegy­venen írták alá a tiltakozó ívet. A Bőripari KTSZ százhu­szonegy tagja is elküldte til­takozását a Béketanácsnak ..követeljük, bocsássák sza­badon a béke harcosait” — í rtá lé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom