Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

1959. március 14. SZOLNOK MU. * L1 NtPLuf Újítás a sütőiparban A Karcagi Sütőipari Vállalat 23-as számú telepén újítást vezettek be. A sütőkemencéket nem fával, szénnel fű­tik, hanem gázolajjal. Építettek egy gázolaj befecsken­dezésére alkalmas csővezetéket s ez juttat be fűtőanya­got a kemence belsejébe. Ezzel a módszerrel a három mázsa fa vagy a négy-öt mázsa szén helyett elég negy­ven liter gázolaj. Emellett sokkal hamarabb is fel lehet fűteni a kemencéket. Ünnepi tauác«ülcs Kungyalun Csütörtök este igen népes volt a tanácsülés. Itt érté­kelték a mezőgazdaság át­szervezésében elért eredmé­nyeket. A község földterüle­tének 88 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, s a la­kosság 92.3 százaléka tsz-tag. Ennek alapján kérte az ün­nepi tanácsülés Kungyalu tsz községgé nyilvánítását, s az általános földrendezés megkezdését. Ebben a kis községben is gyümölcsöt hozott a felvilá- gisító munka, amelyből dön­tő részt vállaltak Szekeres Sándor, Őze Mihály, Borsós Sándor, Tigyi Antal, Fekete Páter, Bencsik Mihály, Csa­tó József, ifj. Pászti Mihály, s a többi lelkes tsz szervező. Arról is hírt adhatunk, hogy az Űj Élet Tsz-ben — amely 110 családdal 836 kát. hold területen alakult — 25 hol­don megkezdték a takar- mánynövémyek vetését. Ahol a KISZ szervezet a fiatalok második otthona ... A termelőszövetkezet párt­titkára, Adám János elvtárs szerint mind politikai, mind gazdasági téren szinte kifo­gástalanul működik a „Vele- mi” Tsz KISZ szerevezete. A tsz elnök, Horváth Ist­ván is azt állítja, hogy nincs Jászapátin másik olyan jól működő KISZ, mint az övék. Az ifjúsági szervezet tag­jai, mint például Berente Ilona, Tóth Katalin, vagy Ra­dies Margit egyaránt azt vall­ják: Jól érezzük magunkat a KlSZ-ben és nem kívánko­zunk este máshová, csak oda. — A fiatalok először a gazdasági munkában bizonyí­tották be, hogy tiszteletet érdemelnek — mondja Horváth István elnök. Tavaly is külön le­ány munkacsapat dolgozott, Berente Ilona és a fiúkból TÖRVÉNYT HOZTAK A SZLOVÁK TOKAJI BORVIDÉK VÉDELMÉRŐL A szlovák nemzeti tanács törvényt hozott a Tokaj- hegység északi részén lévő borvidék védelméről* A to­kaji szőlőket számba veszik és a következő években a jelenlegi 280 hektárról 648 hektárra terjesztik ki anél­kül hogy ez a bor minősé­gének romlásával járna. A szlovákiai tokaji szőlők termését évi 360 vagonra akarják növelni. (MTI). Két építőbrigádot szerveznek a szolnoki nyugdíjas építőmunkások a lermelőszövelkezetek megsegítésére Csütörtökön délután az Építők Szakszervezetének! Te­rületi Bizottságán rendkívüli taggyűlésre gyűltek össze a nyugalomba vonult építőipari munkások. Az idős és sok harcban járt kőművesek, ácsok nem tudtak nyugod­tan maradni, mikor látták a mezőgazdaság nagyarányú fejlődését. Ügy érezték, ne­Kiváló Kisipari Szövetkezet lett a mezőtúri Cipész Ktsz Egy havi fizetésnek megfelelő összeget osztottak A szövetkezeti tagok már a korábbi években megala­pozták hírnevüket jó mun­kájukkal. Az általuk gyár­tott cipők a lakosság tetszé­sét is megnyerték. Mezőtú­ron bizalommal fordulnak hozzájuk új cipők készíté­séért, javításáért. A kis létszámú szövetke­zet alig ötven dolgozóval 14 ezer 246 pár cipőt készített a kereskedelem számára. A javított cipők száma pedig 10.266 pár. A KTSZ a meny- nyiségi tervét 111.3 és érték­tervét 110.1 százalékra telje­sítette. A terv túlteljesítése mel- \ lett gazdaságosan is dolgoz­tak, mert az önköltségnél 12 százalékos megtakarítást ér­tek el. A takarékos és gaz­daságos munka mellett a terv teljesítését nagyban se­gítette az az 54 ezer forintos beruházás, amelyen a serfe- lőgépet és ágóprés-gépet vá­sároltak. Az év folyamán vigyáztak a bérszíntre. így azután nem is történt túllépés. A terme­lési feladatok megoldása azt tükrözi, hogy a KTSZ gazda­sági tevékenysége szilárd és kiegyensúlyozott volt 1958- ban. A vállalat közel 400 ezer forintos tisztanyereséget ért el, ami a tervezettnél 12.5 százalékkal magasabb. Ma már a szövetkezet össz­vagyona elérte az 1 millió 125 ezer forintot. Ez egy ilyen kis szövetkezetnél igen jelentős. A továbbfejleszté­sének is meg van minden előfeltétele. Jól jövedelmez a szövetkezet üzlete is. A 3—4 százezer forintos forgóáru­alappal rendelkező üzlet 77 ezer forint tisztajövedelem­mel zárt. Ezen túlmenőleg igen jelentősen emelkedett az egy főre eső termelési ér­ték, ami már a szövetkezet­né] közel 52 ezer forintot tesz ki. A tiszta jövedelem felosz­tása megtörtént. A tagok kö­zött 85 ezer forint kerül szétosztásra. Közel 120 ezret a tartalékalapra fordítottak. Gondoltak a kulturális és sport segítésére, továbbá a szociális kiadásokra is. A tagok megelégedetten gondolnak az elmúlt évre. Az eredményes munkának megfelelően részesültek az anyagiakban is. Balogh Já­nos 1861, Hercegit Imre 1903 forintot vitt haza a család­nak a rendes fizetésen felül, — ab — Mikor használjunk tavasszal szuperfoszfát műtrágyát? A TERMELŐK között több­ször felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e műtrágyáz­ni? E kérdésre választ ad­hatnak azok a termelőszö­vetkezeti vezetők és dolgozó parasztok, akik már évek óta rendszeresen használnak műtrágyát. Számtalan termelési tapasz­talat igazolja, hogy a műtrá­gyázás akkor eredményes, ha a műtrágyaféleséget helyesen választottuk meg, továbbá szakszerűen használtuk fel. Különösen vonatkozik ez a szuperfoszfátra, melynek fel- használásánál feltétlenül fi­gyelembe kell venni a talaj műtrágyát hasznosító tulaj­donságát, valamint a növény tápanyagigényét, továbbá az elővetemény utóhatását. Ha a követelményeket figyelmen kívül hagyjuk vagy egyolda­lúan alkalmazzuk a szuper- foszfátot, akkor használatá­tól nem várhatunk megfelelő eredményt. Határjárásaink során több­ször tapasztaltuk, hogy szu­perfoszfátot ötletszerűen, sok esetben tervszerűtlenül alkal­maztak. Az is előfordult, — hogy a gyenge tevékenységű, savanyú erdőségi vagy réti agyagtalajokon a szuperfosz­fátot egymagában adagolták. Ebből az a hátrány szárma­zott, hogy a foszfátműtrágya hatóanyaga a növények szá­mára felvehetetlen módon le­kötődött. Ennek következté­ben a szuperfoszfát termés- íokozó hatása is elmaradt. A SZAKSZERŰ felhaszná­lás érdekében szükségesnek tartjuk, röviden rámutatni arra, hogy milyen adottságok mellett és mikor ajánlatos szuperfoszfátot alkalmazni. Legfontosabb követelmény, hogy a rendelkezésre álló szuperfoszfátot ott és akkor használjuk fel, amikor hato­sára leginkább nő a termés­hozam. Tavaszi vetésű növé­nyek alá az esetben ajánla­tos szuperfoszfátot alkalmaz­ni, ha pillangós elővetemény után vetjük, valamint akkor, ha a talaj humuszban nem szegény vagy pedig az előve­temény istállótrágyázásban részesült. Termelési tapasz­talatok szerint a szuperfosz­fát legjobban érvényesül jó szerkezetű, tevékeny talajo­kon, elsősorban akkor, ha azokban jóminőségű szerves­anyag halmozódott fel. Csak az említett adottságok mel­lett célszerű szuperfoszfátot használni. Másik döntő jelentőségű kérdés, hogy mikor vigyük a talajba a szuperfoszfátot. Ki­magasló terméseredmények tanúsítják, hogy a szuperfosz­fát akkor növeli legjobban a terméshozamot, ha a tava­szi vetésű növények alá is az őszi szántással egyidejű­leg munkálják a talajba. A szuperfoszfát őszi alkalmazá­sának nagy előnye még az is, hogy ható anyaga kora­tavasszal feloldódik, és így a fiatal növények kezdeti fej­lődésük idején megfelelő mennyiségű foszforsav táp­anyaghoz jutnak. Tehát az eredményes felhasználás ér­dekében a szuperfoszfátot —, mely lassabban oldódik, — ezenkívül Uevésbbé mosódik ki a talajból — legalább két­harmad részben az őszi szán­tással vigyék a talajba. Ez elő­nyös azért is, mert az őszi szántással a talaj mélyebb rétegébe juttatjuk a szuper­foszfátot, oda, ahol a táp­anyagot felvevő gyökerek na­gyobb tömege helyezkedik el. Az előzőekből természetsze­rűleg következik, hogy a fel- használásra tervezett szuper­foszfát mennyiségének ta­vasszal mintegy egyharmadát célszerű felhasználni. Tava­szi talajmunkák során a szu­perfoszfát ugyanis sekélyeb­ben kerül a talajba és szá­raz idő esetén kevésbé érvé­nyesül. Gulyás István. Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat, Szolnok. Most, amikor még kevés a munka a szövetkezet gaz­daságában, az esti programok alapján tartja össze a veze­tőség a tagságot. Nézzük egy hét foglalkozási prog­ramját. Hétfő: táncpróba. Kedd: a lányok részére tor­nagyakorlatok. Szerda: egyik héten ezüstkalászos szaktan- folyam, másik héten KISZ politikai iskola. Csütörtök: filmvetítés és vöröskeresztes tanfolyam a fiatalok számá­ra. Péntek: a fiúk részére tornászgyakorlatok. Szombat: táncpróba. A taggyűléseket általában csütörtökön tart­ják és vasárnap sűrűn ren­deznek klubdélutánt vagy táncesteket. E változatos porgram min­denkinek lehetőséget ad, hogy kedve szerint vegyen részt a KISZ munkában. Esténként a tsz párttitkárát, elnökét is ott lehet találni a fiatalok között, mint ahogy a taggyűléseiken és vezetőségi üléseiken is megjelennek. Bár az el­nök azt mondja, hogy őt ak­kor hívják leginkább, ami­kor pénzre van szükség. Leg­utóbb is zenekar felszere­lésének kiegészítésére kértek pénzt. Csak a tangóharmoni­ka 3.600 forintba került. — Ezenkívül hawai-gitárt is kaptak. A tsz asztalosa, Fai- kas L. Ferenc pedig egy nagyméretű gitárt készített, csak úgy ajándékba a fiata­loknak. De van három csa­patra való íutballfelszerelé- sük is. Ezen a nyáron meg szeretnék nyerni a községi tsz-bajnokságot. A KISZ munka eredmé­nyességét elősegíti, hogy a párt és a gazdaságvezetés egyaránt komoly figyelmet fordít az ifjúsági életre. A tanácsoktól kezdve az anya­giakig mindent megadnak nekik. A fiatalok ki is hasz­nálják e kedvező lehetősége­ket és olyan szervezetet te­remtenek maguknak, amely második otthonuknak szá­mít. Most egy mátrai útra készülnek. Külön autóbusz- szal keresik fel a hegyvidék legszebb részeit. A Virágosi rész , területi KISZ szervezete feloszlott és beleolvadtak a fiatalok a Velemi Tsz ifjúsági szerve­zetébe. Még keveset foglal­koztak ezekkel a fiatalokkal a tsz KISZ szervezetének ve­zetői. Csupán ez az egy do­log ront jelenlegi eredmé­nyeiken. A közeli napokban felmérik, hogy hány taggal növekedett szervezetük, kik ezek a fiatalok, hogyan le­het őket bevonni a munkába. Ha ezt megteszik, bátran le­het állítani: a 1sz KISZ szer­vezete példakép lehet a já­rásban. Tóth J. A szovjet filmgyártás tervei 1959-ben A szovjet filmstúdiók az idén 105 játékfilmet gyárta­nak. Ezek legnagyobb része mai témával foglalkozik. Az ország legnagyobb stúdiójá­ban, a lVIOSZFILM-studió- ban 22 film készül az idén. Közöttük lesz az „Ezüstlako­dalom”, amely az ipar és az építkezés irányításának át­szervezését, a gazdasági kör­zetek létrehozását és az em­beri sorsokban ezzel kapcso­latban bekövetkezett változá­sokat tükrözi. A Jakutföldön hatalmas gyémántlelőhelye­ket feltáró szovjet geológu­sok hőstetteiről szól „A kéz­besítetten levél” c. film. Mo­dern témákat dolgoznak fel az „Annuska”, „A vetélytár- sak”. az „Elbeszélés egy ag- ronómusról”, a „Minden az úton kezdődik” c. filmek is. Szovjet filmművészek az idén megfilmesítik Doszto­jevszkij „Fehér éjszakák” c. regényét, Turgenyev ..Mumu” c. elbeszélését, Csehov „A kutyás hölgy” c. kisregényét. Goaol „A köpeny” c. kisregé­nyét s az orosz és szovjet irodalom más kitűnő alkotá­sait. .Koprodukciós filmek készül­nek bolgár, kínai, albán, cseh és francia filmstúdiókkal. Csupán az év első negye­dében 30 egész műsort betöl­tő új film kerül a szovjet közönség elé. Március 17-ig lehet méz-szerződést kötni A szolnoki méhészek 1958- ban 115 mázsa mézre szer­ződtek, amit teljesítettek is. Az idén fokozottabb ütem­ben indult a szerződéskötés. Jelenleg a 140 mázsánál tar­tanak. Most a méhészek az 1959-es évre köthető szerző­dési határidő lejártának napján, 1959. március 17-én. kedden este 6 órakor a szo­kott helyen szakcsoporti gyűléssel zárják a szerződés- kötést. Sándor János szakcsoport elnök kik is van még tennivalójuk. Ha nem is úgy, mint a fia­talok, de korukhoz és ere­jükhöz mérten segíteni akar­ják a termelőszövetkezete­ket. Túri Lajos, a nyugdíjasok elnöke ismertette a szövetke­zeti mozgalom hatalmas elő­retörését. Ez követelőén hat az építőiparra is — fejte­gette. A beszélgetés gyakorlati kérdésekre terelődött. U fel­döntöttek az idős munkások, hogy 2—3 nap, esetleg egy­két hetet is társadalmi munkában vállalnak azon termelőszövetkezetek megse­gítésére, ahol saját erőből építkeznek. Túri Lajos, míg dolgozott az építőiparbaiá műszaki vezető volt, vállal­ta, hogy egy-két épület kitűj- J zését, alapozását, íalfelhúzá- : sát nemcsak műszaki irányi- | tásával segíti, hanem aktívan is résztvesz a munkában. A többiek sem maradtak el á vállalkozásban. Nagy János nyugdíjas épületasztalos meg­ígérte: saját kéziszerszámá­val segít az épülendő gazda­sági épületek ajtó- és ablak munkáinak elvégzésében. — Fenyvesi Antal javasolja, hogy tömörüljenek önkéntes brigádokba és építsék fel egy-egy létesítményét a kör­| nyező szövetkezeteknek. A javaslatokat határozat kö­vette. Ügy döntöttek, hogy egyénileg is, ha kell, két épí­tőbrigádot alakítva lépnek azoknak a táborába, akik a megnövekedett és újonnan alakult termelőszövetkezetek megszilárdításában résztvál- laltak. A megbeszélésen felmerült az a kérdés is, hogy a nyug- • díjas építőipari munkások Jaltai nyújtott segítést, ha a j termelőszövetkezetek anya­giakban honorálják, nem érinti a nyugdíjakat. A nyugdíjasok között van­nak kiváló könyvelő szakem­berek is. Köztük Makó Gyu­la például főkönyvelő volt, míg dolgozott és szívesen sei I gít az újonnan alakult tsz-ek í igényeinek megfelelően a he- I lyes könyvelés kialakíiásá- | ban. Sőt többen vannak olya­nok, akik, ha a termelőszö­vetkezet is akarja, mint tag dolgoznak a szövetkezetben. Az idős munkások segíteni akarnak. Használják ki a termelőszövetkezetek ezt az önzetlen, önkéntes segítést. Igényeljék az építők területi bizottságától az idős és ta­pasztalt dolgozók munkáját, hogy minél előbb meg tud­ják valósítani célkitűzéseiket. — ab — fogatos munkacsapat Berki Imre vezetésével. Mindket­tőt példaképül lehetett állí­tani. Ahogy hírlik, az idén is megalakítják az ifjúsági munkacsapatokat és újra szeretnének a munkacsapa­tok versenyében helyezést elérni. Tavaiy 800 forint ju­talmat kaptak jó munkáju­kért. Már úgy szervezik a munkát, hogy az újonnan be­lépett fiatalokat is bevonják a munkacsapatokba és a po­litikai oktatásba is. A tsz ré­gi fiataljai kivétel nélkül résztvesznek az ifjúsági poli­tikai tanfolyamon. így nem okozott gondot a KISZ veze­tőinek, hogy a pártszervezet a fiatalokat segítségül hívta a tsz-fejlesztéshez. Tudtak megfelelő számú, megfelelő képzettségű fiatalt adni. — Rendszeresen 18—20 KISZ tag járta Jászapáti határát, hogy okos, meggyőző szóval és saját példájukkal hirdes­sék az újat. — De azt mondd el Mar­git, — bíztatja Tóth Katalin Radics Margit vezetőségi ta­got, — hogy az ezüstkalá­szos gazdatanfolyamra já­runk. A gazdatanfolyam névsora tényleg azt mutatja, hogy huszonhárom fiatal vesz részt. A tanfolyamot a KISZ kezdeményezte. Nemcsak a fiúk, hanem a lányok is ezüstkalászos gazdák akarnak tenni A KISZ tizenkét leánytag­ja rendszeresen jár az elő­adásokra. Nagy Teréz, Ko- csics Mária, Tóth Katalin, Mihályi Piroska, vagy Ra­dics Margit nagyon szorgal­mas hallgatók. Igaz, a szak­mai rész után filmvetítés is van, így a tanulást szórako­zás követi. A KISZ tagjai legszíveseb­ben a kultúréletről beszél­nek. A hétköznapi estékről, amikor a maguk építette színpadon próbálják a szere­peket* vagy a táncokat. — Van tánccsoportunk, — j színjátszó gárdánk — mond- I ja Berente Ilona. — A járási sparlakiádon első díjat nyert az öttagú fiú tornászcsapatunk — újságol­ja Mihály László KISZ tit­kár. — A második helyezést pedig a nyolctagú leány tor­nászcsapatunk szerezte meg — számol be a versenyről Radics Margit kultúrfelelős. Szinte egymást túllicitálva tudnak beszélni a KISZ éle­téről, az eredményekről a fiatalok. Mivel a fiatalok egy munkahelyen dolgoznak, a KISZ munkáról, a tenni­valókról munka közben is beszélgethetnek, nem is egy­szer álltak a párttitkár vagy az elnök elé, mondván: a déli ebédszünetben megbe­szélte a munkacsapat, hogy ezt így vagy úgy kellene csi­nálni __

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom