Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

2

SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP

1959. március 11.

A berlini nagygyűlés

(Folytatás az első oldalról)

Azt akarjuk — mondotta Hruscsov, — hogy mindenki világoséul megértse: a két német állammal kötendő békeszerződésre és a nyugat- berlini rendszer megszüntetésére vonatkozó javaslataink abból a gondoskodásból fakadtak, hogy elkülönítsük egymástól a két tábor fegyveres erőit, és rendezzük a helyzetet a világ e térségében. Abban az esetben, ha a nyugati hatalmak megtagadják e békeszerződés aláírását a két német állammal, mi aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mi ezt megtesszük, függetlenül attól, hogy tetszik-e ez Adenauer úrnak, vagy sem. És akkor majd politikájáról végképp lehull az álarc, mint a háborús készülődés politikájáról.

Hruscsov utalva az Ollen- hauerral, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével történt találkozásra, ezeket mondta: a jelen körülmények közepette a német szociáldemokratáktól elvárják, hogy józan megértést tanúsítsanak a kialakult helyzet iránt. — Amennyiben azonban nem tanúsítanak ilyen megértést, nem teszik meg mindazt, amit a nép javára, a béke érdekében meg kell tenniök, a történelem sohasem bocsátja meg nekik azt! (MTI).

Walter Ulbricht elrtárs felszólalása a berlini nagygyűlésen

Walter Ulbricht hangsúlyozta, hogy a békekonferenciára vonatkozó szovjet javaslat teljesen megfelel a német nép érdekeiméit és vágyainak. — A békeszerződés meglesz — mondta, majd Adenauer és De Gaulle titkos megbeszéléseivel foglalkozott. Utal rá, hogy egyesek azt kérdezik, nem élhetne-e a német nép továbbra is béke- szerződés nélkül. Ez — mondotta — súlyos veszélyeket rejtene magában, mert Nyu- gat-Németországban és Nyu- gat-Berlimben veszélyes háborús tűzfészkek jöttek létre. Adenaeuer ugyan azt állítja, hogy újraegyesítést akar, de mindeddig még egyetlen javaslatot sem tett erre vonatkozólag. Sőt azt is mondja, hajlandó a külügyminiszteri konferenciát is támogatni, de hogy ott milyen terveket- akar előterjeszteni, azt mindeddig nem árulta el. Nyilván annyira népellenesek ezek a tervek, hogy nem hozhatók nyilvánosságra.

Ezután Walter Ulbricht Adenauer nyilatkozataiból vett idézetekkel bizonyította, hogy a NyUgat-Németország és a NATO támadó háborúra készül, és hangsúlyozta, akinek ilyen tervei vannak, annak természetesen nem érdeke a békeszerződés aláírása sem.

Ulbricht hangoztatta: Nyugat Németországban atom- és rakétafegyverek vannak ellenünk fordítva. Mi azonban az atomfegyverkezés megtiltásának, a békeszerződés megkötésének javaslatával felelünk. A német népnek és a világ népeinek ma az a feladata, hogy elzárják a militaristák útját, mégpedig a békeszerződés kiharcolásával. Segítsetek nekünk, segítsetek a német népnek.

Amerikai kémet ítéltek el Varsóban

Varsó (TASZSZ.) A Varsói Katonai Bíróság most tárgyalta R. Smole amerikai kém bűnperét. Smole 1957 végén Nyugat-Berlinbe szökött s az amerikai kémszolgálathoz szegődött. Hannau- ban és Majna-Frankfurtban képezték ki, később amerikai repülőgépen Nyugat- Berlinbe szállították, majd megfelelő felszereléssel ellátva a kémfeladatok teljesítésére Lengyelországba küldték. A bíróság a vádlottat hét és fél évi börtönre ítélte.

désre vonatkozó javaslatáért és kijelentette:

— A békeszerződés azt jelenti, hogy a német nép életéből mindörökre eltűnik a háború gondolata. A nyugatnémet atomfegyverkezés a német nép részére csak szerencsétlenséget hozhat. Ezt meg kell akadályozni, a békeszerződés megkötését ki kell erőszakolni, a militaristák kezét meg kell kötni.

Itt van a békemozgalom döntő nyugat-németországi áttörésének lehetősége. Ma kimondjuk: ha szereted hazádat, harcolsz a békeszerződésért. Elérkezett a nyugatnémet lakosság számára az idő, hogy megvonja a két háború mérlegét, hogy levonja a szükséges következtetéseket. A békeszerződés megadja a lehetőséget, hogy a német nép saját kezébe vegye jövőjének irányítását.

Nyugat-Berlin szabad várossá alakításának kérdésével foglalkozva Ulbricht hangsúlyozta: ez átmeneti

megoldás, amíg egész Németország nem válik egységes, demokratikus, békeszerető állammá. Nyugat-Berlin szabad várossá alakulása kétségtelenül hozzájárul egész Németország kérdésének békés megoldásához. Mi azt akarjuk, hogy & békeszerződés mindkét német állammal aláírják. Ha azonban ez nem történhetik meg, akkor a Német Demokratikus Köztársaság alá fogja írni a békeszerződést és ezzel kezébe veszi a német nép békés jövőjének és a haladásnak a zászlaját. (MTI).

Angol lapok

Macmillan párizsi fogadtatásáról

hogy megkapja végre ezt a békeszerződést és hogy meg tudjuk akadályozni a harmadik világháborút! Emelte fel szavát Walter Ulbricht a világ népeihez. Ezután így folytatta:

— Adenauer politikája zsákutcába jutott, helytelenül mérlegelte a világ erőviszonyait s ennek hatásai nem maradtak el. Az erő politikája kudarcot vallott, ezt ma már Nyugat-Németország polgárai is látják. Reméljük, hogy ehhez a felismeréshez jelentősen hozzájárultak N. Sz. Hruscsov lipcsei és berlini beszédei is.

Walter Ulbricht ezután köszönetét mondott a Szovjetuniónak a német békeszerzőAz Angol Alsóház

héttői vitája

London (TASZSZ.) Az Angol Alsóház március 9-i ülésén a munkáspárti képviselők felszólították a kormányt, kössön kulturális csereegyezményt a Szovjetunióval. Zilliacus biztosítékot kért arra vonatkozólag, hogy az angol kormány a berlini kérdést tárgyalások útján törekszik megoldani, nem pedig erőszakkal. — Ormsby-Gore külügyekkel foglalkozó államminiszter így válaszolt: „Szándékunkban áll, hogy tárgyaljunk”.

Munkáspárti képviselők követelték azt is, hogy a kormány gyorsabban vizsgálja meg azokat a javaslatokat, amelyeknek célja az Európai Biztonság megszilárdítása a fegyverzetnek egy bizonyos övezetben való korlátozása útján.

Zillianus munkáspárti képviselő biztosítékot követelt arra, hogy a kormány támogatja a lengyel tervet, mint a Moszkvában március 3-án kiadott közös közlemény gyakorlati megvalósításának útját. (MTI.)

Grotewohl elvtárs 65 éves

Otto Grotewohl elvtárs, a NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke 65 éves. Mindany- nyian ismerhetjük élete célját, eddigi munkásságának értelmét. Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht nyomdokain halad ő, a német nép szabadságáért, szabadságának védelméért, egységének megteremtéséért száll síkra. — Ezekben a napokban mondotta a lipcsei nemzetközi kiállításon a német béke- szerződés megkötésére vonatkozóan: „Megtesszük a szükséges intézkedést a tényleges békeállapot megteremtésére és meggyőződésünk, hogy ily módon a német nép igazi nemzetközi érdekének megfelelően fogunk eljárni”.

A hazafi hangja ez, amely

visszhangozza a német nép, sőt Európa népeinek békevágyát, azt, hogy hunyjon ki végre a háborús tűzfészek, egyesítsék az erőszakkal kettéosztott államot, s bízzák a német népre országa sorsát.

De lapozzunk vissza akár a NSZEP V. kongresszusára, akár az újságok mindennapi hasábjaira, láthatjuk: Grotewohl elvtárs az országépítő munkálódás közepette sohasem szűnt meg bátor hittel, a marxista vezetők meggyőződésével hirdetni, hogy a német népben kitörölhetetlenül ég a békevágy.

Köszöntjük Grotewohl elv. társat 65. születésnapján, s őszinte, baráti szeretettel, tisztelettel kívánjuk: még sokáig vezesse országa építő munkáját, s mielőbb szerezzenek érvényt a német nép akaratának, az ország egyesítésének.

Dokumentációs kiállítás készül a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójára

London (MTI). A nyugati szövetségesek közötti megha- sonlás külső jeleit részletezi az Evening Standard párizsi tudósítója.

— A fagyos fogad tatás — írja a lap —, amelyben Macmillan a Le Bourget-i repülő- térn részesült, teljes mértékben kifejezte Franciaország kételyeit és gyanakvását moszkvai útja miatt. Mindjárt megérkezését kellemetlen félreértés zavarta meg. Macmillan meg akarta szemlélni a díszőreéget, azonban Debré ezt mellőzni akarta. Végre abban egyeztek meg, hogy Macmillan kezet fogott a díszőrség parancsnokával. Feltűnően éles az ellentét Macmillan kétnapos tartózkodásának programja és Adenauer párizsi látogatása között. Utóbbinak négyszemközti beszélgetése De Gaul- le-lal majdnem két napig tartott. Ilyen megkülönböztetett bánásmódban nem lesz része Macmillan-nek. A brit miniszterelnöknek várnia kell kedd délig, midőn hivatalos villásreggelin beszélhet majd De Gaulle-lal.

Az erősen jobboldali Western Mail írja vezércikkében:

— Amerika húzódozik a csúcstalálkozótól. Ez most súlyos baklövés, mivel Hruscsov hajlandó azt külügymiSzedov akadémikus nyilatkozata az amerikai mesterséges bolygóról

niszteri értekezlet útján előkészíteni. Ha Eisenhower a csúcstalálkozó ellen dönt, válságot robbanthat ki a NATO-ban, sőt általában a nyugaton. Mindenesetre az elé a súlyos döntés elé állítaná Macmillant, De Gaul- le-t és Adenauert, hogy tartsanak-e korlátozott csúcs- találkozót az Egyesült Államok nélkül. Eddig ez a kilátás elképzelhetetlen lett volna, de most Amerika ezt kényszerítheti szövetségeseire. (MTI.)

A megye múzeumai nagyszabású dokumentációs kiállításokat rendeznek a Tanácsköztársaság dokumentációs anyagaiból. A szolnoki, jászberényi, karcagi, túrke- vei és a tiszafüredi múzeumok a helyi anyagokból rendezik meg a kiállítást.

Nagy előkészületeket találunk a szolnoki Damjanich múzeumban is. Az elsőemeleti teremben rendezik meg a dokumentációs anyag bemutatását. Most még kőművesek dolgoznak ott, átfestik, renoválják a helyiségeket, de a munka már a. befejezéshez közeledik. A közeli napokban pedig rendezik a kiállí- ás anyagát és a viszonylag sok dokumentációs anyagból a 133 nap legjellemzőbb történelmi eseményeit tükrözőket válogatják ki.

A kiállítás főanyagát a korabeli felvételek, fényképek képzik. Igen sok a szolnoki eseményekkel kapcsolatos felvétel ami eddig is a múzeum birtokában volt,

mint helytörténeti anyag.

! Nemcsak a tömegmozdulásokról, hanem a Vörös Hadsereg életéről s a városban lezajlott egyéb eseményekről is lehet majd felvételeket látni a kiállításon.

A kiállítás másik része magában foglalja az irattári anyagokat is. Jelentős számú helyi intézkedést hozott a Tanácsköztársaság városi szerve, a direktórium és ezekből a városi rendeletekből, intézkedésekből is állítanak ki néhányat. A Tanácsköztársaság igazságügyi szerveinek vizsgálataiból és ítéleteiből is láthatni majd a kiállításon. Ezekből az anyagokból jelentős mennyiség volt a múzeum birtokában, de egyrésze felkerült a budapesti Párttörténeti Múzeumba.

A Tanácsköztársaság eseményeivel kapcsolatos helyzetet, eseményeket hűen tükrözik a korabeli újságok is, amelyekből néhányat kiállítanak. Az újságok mutatják azt a nagy küzdelmet, amit a

Tanácsköztársaság a népjólét emeléséért tett a különböző szociális jellegű rendeletekkel és munkásvédelmi intézkedésekkel. Az újságok továbbá a Tanácsköztársaság harcait is tükrözik a Szolnok környéki harcoktól kezdve az ország különböző részein lefolytatott csatározásokig, a honvédő harcokig. A kiállításnak ezen a részén nemcsak szolnoki, hanem országos lapokat is lehet találni.

Igen nagy érdeklődésre számíthat a plakátkiállítás. A Tanácsköztársaság toborzó, egészségügyi jellegű, kulturális jellegű plakátjaiból állítanak ki jónéhányat. Ezenkívül a Vörös Hadsereg harcairól szóló plakát-tudósításokat is lehet majd találni a dokumentációs kiállításom

Kisebb méretű tárgyi kiállítás is lesz, nemcsak a szolnoki, hanem a többi múzeumokban is. Általában ott is fénykép, irattári anyag, plakát és tárgyi jellegű kiállításokat rendeznek.

Moszkva (TASZSZ.) Örömmel értesültünk azoknak az amerikai tudósoknak és mérnököknek a sikeréről, akik március 3-án rakétarendszert lőttek ki a Hold irányában, — jelentette ki Szo. dov akadémikus a Pravda munáktársának. — A szovjet űrrakétához hasonló nagyméretű rakéták felbocsátása mellett a tudományos kutatómunka szempontjából igen hasznosak az olyan kisebb méretű űrrakéták is, mint a „Pioneer”, amely sajtójelentések szerint a második kozmikus sebességnél valamivel nagyobb sebességet ért el, mintegy hatvanezer kilométer távolságra haladt el a Hold mellett és nem tért

vissza a Földre. (A „Pioneer” súlya 5.9 kilogramm. A szovjet kozmikus rakéta súlya tüzelőanyag nélkül 1.478 kilogramm volt. Ez a rakéta rengeteg tudományos berendezésével együtt hatezer kilométerre közelítette meg a Holdat és a Nap mesterséges bolygója lett.)

Szedov akadémikus a siker alkalmából gratulált az amerikai kollégáknak, egyszersmind szoros nemzetközi együttműködést javasol, sürgeti a legkülönbözőbb országok tudományos erőfeszítésének összefogását a bolygóközi közlekedés és a kozmikus kutatások technikájának továbbfejlesztésére. — (MTI.)

fsutkás Péter abban az esztendőben halt meg, amikor először festették pirosra a búzát, az első világháború után. A gazdasági válság úgy oldalba rúgta akkor az országot, hogy minden szegény ember jajgatott bele. Volt olyan paraszt, jaki cédulát kötött a lova nyakára, úgy engedte világgá: etesse, aki akarja. — A Idisznópiacon egy pengő volt párja a választási malacnak.

! De még úgy sem tudta megvenni senki. A pénz olyan \ritka madár volt akkoriban, |hogy a faluvégi szegénység a csodájára járt. — Azért mondta Csutkás Péter a halálos ágyán a feleségének:

— Örzsi, ne a fekete ruhámban temettess el, hanem a hétköznaplóban. Jó lesz a földbe az is. A fekete ruhát tedd el. Hátha még nagy szükségbe kerülsz. Hozhat az még neked szerencsét is. í Csutkás Péter örök életében napszámos ember volt. A Tisza partján lakott egy nádas törpeházban, amit még az apja vert össze valamikor. A ház körül akkora kert volt csak, hogy egy kutya három lódítással keresz- tülugrotta. A fekete ruhához úgy jutott, hogy egyszer Budán. valami gazdag gyáros villájában ásta a kertet. A gyárosnak akkoriban halt meg az apja. Az egyik ruháját, a feketét neki adta fizetség fejében. Nagy örömmel hozta haza a drága kincset. Es csak esztendős ünnepen merte fölvenni, örzse néni az utolsó akarat hallására csak bólintott. S a temetés után kikefélte, összehajtogatta a ruhát. Betette a sublót legfelső fiókjába. Az\ FEKETE RUHA

Irta: Gyomai György

tán esténként elővette. Nézegette. Simogatta. Sokáig sír- dogált fölötte. S arra gondolt, hogy ilyen szép ruhája egyik embernek sincs a faluban.

Özvegységben, szegénységben keservesen telnek a napok. örzsi néni télidőn tollat vállalt f osztásra. Nyáron tarhonyát gyúrt az ismerősöknek egy kis élelemért. Szappanfőzéssel is szerzett magának egy-egy kicsit a kamrájába. Nyáron jóidéig az eperfa volt az élelmezője. Télen meg a répaleves volt a legsűrűbb vendég a faze- liában. Így éldegélt Örzsi néni a nagy árvaságban, a törpe házban s azon tűnődött éjszaka, hogy mikor lesz már vége ennek a kegyetlen, kenyérfélén, krajcártalan életsornak.

Egyik sáros őszi este magas, feketebajuszos legény kopogtatott az ajtón. A Csillag Mari fia a másik utcából.

— Jóestét, Örzsi néném.

— Jóestét, gyerekem, — nézett rá az özvegy csodálkozva, — Hát téged milyen szél sodort erre?

A legény krákogott, moz- golódott egy darabig. Forgatta kezében zsíros kalapját. Aztán lassan kinyögte az igazságot.

— Házasodnék, örzsi néném. De nem bírok vőlegényt ruhát venni. Azért jöttem, hogyha ideadná egy napra a fekete ruhát. Megfizetem a használást rendesen.

Örzsi ném egy pillanatig gondolkozott. Aztán kivette a sublótból a drága kincset. Szépen, vigyázva belecsavarta egy terítőbe. Átadta a legénynek.

— Odaadom, de nagyon vigyázz rá.

— Nyugodt lehet, Örzsi néném — köszönt el a legény boldogan és a hóna alá szorítva a csomagot, mosolyogva indult haza.

Jt aluhelyen az ősz a lakodalmak ideje. A szerelmes fiatalok ilyenkor raknak fészket a párjukkal. így esett a sors, hogy a fekete ruháért minden héten bekopogtatott egy-egy alázatos vőlegény. S használat után lopott tyúkkal, pár tojással hálálták meg az Örzsi néni szívességét.

Egyik téli este a tőszomszéd, Szabó József kopogott be az ajtón. Szabó József is olyan magányos, ágrólszakadt ember volt. Abból élt, hogy fűzfagallyat vágott a Tisza• hajlatain, és kasokat, kosarakat font. De nagyon ügyesen és takarosán. Így keresett néhány krajcárkát. Abból éldegélt.

— Tudod-e, miért jöttem, örzsi? — csavargatta ősz bajuszát és lehúzódott a padkára.

— Majd megmondja, ha akarja — húzgálta a kötője szélét elgondolkozva az asz- szony.

— A ruha kellene , ha lehetne.

— Tán maga is házasodik? — csodálkozott örzsi néni.

— Nem házasodok. Nem is lakodalomba kell a ruha.

— Hát mire kell?

— Temetésre — nézte meredten rongyos bakancsa orrát Szabó József.

— Ki halt meg?

— Pista, az öcsém.

— Pista?

— Az. Agyonverték, a városon a rendőrök, mert vörös- katona vált. Otthon húzta egy darabig, de csak belehalt. Most üzent a felesége, hogy holnap temeti.

Örzsi néni szótlanul csomagolta össze a ruhát. S fejét csóválva nyomta a szomszéd kezébe.

— Itt van, Vigye. Öltözzön fel a temetésre tisztességesen.

W zabó József másnap este

^ szótlanul állított be az özvegyhez. Még köszönni is elfelejtett. Csak állt a csomaggal a kezében és úgy maga elé merdt, mintha meg- zavarodott volna.

— Ketten voltunk a temetésen. Az öcsém felesége, meg én. Osztón kettőnkre is egy rendőr vigyázott tíz lépésről. A temetés végén meg azt kérdezte, hogy kitől loptam a fekete ruhát. Alig akarta elhinni, hogy innen kértem ltölcsön — morogta maga elé elgondolkozva s * bajuszát rágva tette utána.— Már ruhát se kérhet kölcsön a szegény ember. Már az iß feltűnő, ha rendes kabát van rajta.

örzsi néni a könnyeit törül- gette. S vigyázva visszatette a ruhát a sublót legfelső fiókjába.