Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

1959. március 8. SZOLNOK ÄiLoVbl NÉPLAP •> 1 ermelőszövetkezeteket patronál, üzemszervezési terveket készít, helyszíni művelési bemutatókat tart a Nagykunsági Kutató Intézet Karcag város és az egy­kori puszta közé ékelődve meteorológiai megfígyelőál- lomások, széljárás-jelzők mu­tatják: kutató emberek mun­katerületére jutottunk. Va­lójában Szolnok és Hajdu- Bihar megye talajtanát, táj- növényféleségeit tanulmá­nyozó nagykunsági kutató- intézet ez itt. Évek óta a mezőgazdaság tudósai — je­lenleg tizenhatan — felbe­csülhetetlen munkát végez­nek e helyen. Nos, a kutatás 1959-ben sem változik, án\ a gyakor­lati • munka, a termelőszövet­kezetek segítése került elő­térbe e leghasznosabb tudo­mányág művelői elé. Oly­annyira, hogy még az appa­rátus sem marad változás nélkül. Mohácsi Imre, az in­tézet tehetséges gazdasági vezetője a karcagi Leninbe megy agronómusnak. Az egyetemi végzettségű, kiváló gazdász munkáját munkatár­sai végzik majd el, s nevel­nek utódot helyette. Szövetkezeteket patronálnak A Nagykunsági Kutató In­tézet intézményesen a kar­cagi Hunyadi, a kisújszállási Búzakalász és a kunhegyesi Vörös Csillag fölött vállalt védnökséget. A megye legtá­volabb eső, Tiszafüred járás­beli községek, Nagyiván, Ti­szafüred, Tiszaigar szintén hozzájuk tartoznak. Ezeken a helyeken az intézet kuta­tói és segédkutatói heti egy napot töltenek el. A Megyei Tanács VB Me­zőgazdasági Osztálya kijelö­lése után tíz községben a kisújszállási öntözési csoport bemutatót tart. Mihályfalvi István irányításával a kuta­tók vállalták, hogy öntözési brigádot alakítanak. Az ön­tözési brigádnak a szolnoki Vízügyi Igazgatóság, és a Szarvasi Kutató Intézet is tagjai lesznek, együttesen dolgozzák ki a termelőszö­vetkezetek legmegfelelőbb öntözési módozatait. Távlati tervek, művelési bemutatók 1958-ban az intézet kuta­tóig az üzemszervezési ^Cso­port elkészítették a városi tanács mezőgazdasági osztá­lyával Karcag termelőszövet­kezeti város távlati gazdál­kodási tervét. A közel 70 ezer'holdas határú nagy vá­rakban Öt termelőszövetkezet gazdálkodik majd, megfelelő majorság, öntözési lehetősé­gek kialakítása után. A táv­lati tervek azt is tartalmaz­zák, melyik termelőszövetke­zet melyik határrész milyen növényféleségeket termesz- szen, milyen állatfajtákat te­nyésszen. Ezévben Kisújszál­lás város távgazdálkodási tervét készítik, utána pedig sorban következnek a közeli városok. Az intézet négy munkatár­sa négyhetet tölt a brigád­vezetők részletes kioktatásá­val. A termelőszövetkezetek elnökeit, brigádvezetőit alkal­manként behívják a kutató- intézethez kísérleti bemuta­tókra. Máskor viszont a ter­melőszövetkezetek parcellá­in, vagy állattenyésztésükben mutatják be a kutatás leg­jobb eredményeit, amelyet ezidáig csak az állami gaz­daságokban ismertettek. A bemutató kísérletek öt üzemágban történnek. Töb­bek között öntözéses, nö­vénytermesztési, növényne- ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦ ♦ ♦ » Megnyílt megyénk második önkivá­lasztó cipöboltja Tegnap reggel 9 órakor nyílt meg Törökszentmiklóson a Karcagi Kiskereskedelmi V ál- lalat önkiválasztó cipőbeit ja. Az elsőt Szolnokon létesítet­ték, ennek tapasztalatai alap­ján határozták el kereskedel­mi szerveink, hogy év végéig több boltot önkiválasztóvá alakítanak át. Az ilyen rend­szerű boltokban sokkal gyor­sabb, könnyebb a kiszolgálás, nagyobb forgalmat tudnak le­bonyolítani. Előreláthatólag egy hét múlva ugyancsak Tö- rökszentmiklóscn megnyitják a megye első önkiválasztó méteráru boltját. mesítési. üzemszervezési és mezőgazdasági gépek minő­sítésében. Tudományos tanácsok A közvetlen gyakorlati munkán kívül a Nagykun­sági Kutató Intézet nagy gondot fordít arra 1959-ben, hogy kutatáson alapuló tu­dományos tanácsokat adjon a termelőszövetkezeteknek. Őszi búzából például a Fer- tődi 293-as, a Kompóti 169-es, a Karcagi 512-es búzafajták termesztését ajánlják. Sok termelőszövetkezet a takar­mánybázis megteremtése cél­jából vörösherét, lucernát telepít az idén. A kutató intézet azt ajánlja, lucerná­ból legjobb tájfajta nálunk a nagyszénási és a békés- szentandrási. Silókukoricából a magyar és a külföldi hib­rid a legkifizetőbb. Tudományos tanácsokat tudnak adni az újragyepesí- tés, a szíkeslegelők javításá­ban. Ismertetik a nemesí­tett fajták nagyüzemi ter­mesztését, ezeknek agrotech­nikáját. Áz öntözésben főleg a szántóföldi kertészet elter­jesztésére törekszenek. Szolnok megye termelőszö­vetkezeti megye. Üj tavasz virradt a Nagykunság, Jász­ság, Tiszazug falvaira. S ez a tavaszi lehellet senkire sem marad hatástalanul, leg­kevésbé a Karcagi Mezőgaz­dasági Kutató Intézet mun Segítsük a tsz-eket! Túlzás nélkül elmondhat­ják a Szolnoki Vízügyi Igaz­gatóság dolgozói: ilyen nagy feladat előtt még sohasem állottak. Hogy mi ez a nagy feladat, erről nyilatkozott Vasadi János, a Vízügyi Igaz­gatóság igazgatója: — A Vízügyi Igazgatóság valamennyi dolgozójára az elkövetkezendő hetekben, hó­napokban nagy feladatok várnak. A napi munkánk mellett — amit természete­sen maradéktalanul el kell végeznünk — magunkra vál­laltuk az újonnan alakult és a területben megnövekedett termelőszövetkezetek patro- nálását is. Hogy ez gyakor­latban mit jelent, néhány példán keresztül érzékeltet­ném. — Igaz, elég nehezen, de hozzájárultunk ahhoz, hogy a Vízügyi Igazgatóságtól né­hány dolgozónkat átengedjük a termelőszövetkezetekbe ve­zetőknek. Ezek egyike Se- j bestyén Miklós munkatár­sunk, aki Tiszaföldvárra | ment tsz elnöknek. Egész ap- i parátusunk azon fáradozik, ' | hogy minél nagyobb segítsé- ;et nyújthasson szocialista lalta az általunk patronált termelőszövetkezetekben a gépek karbantartását, javítá­sát, elektromos berendezése­ik üzembentartását. Ehhez a patronálási szerződést már meg is kötöttük. A szállító­ink vállalták, hogy a megta­karított üzemanyagot átenge­dik az újonnan alakult ter­melőszövetkezeteknek. A katársaira, akik szívvel-lé- lekkel mezőgazdaságunk fej- j mezőgazdaságunknak. A gép- lesztésének ügyét szolgálják, javítóműhelyünk például vál­a NÉpTapI^/z^ meg a határt jól ismerő me­zőőrök, postások, jól gazdál­kodó parasztemberek véle­ményét. Hogyan fúlnak műtrágyához az új termelő- szövetkezetek? A Műtrágya és Növényvé­dőszer Értékesítő Vállalat felkészült a mezőgazdaság átszervezése utáni helyzetre. Többszáz vagonos pótmeg­Együttes munkánk eredménye A Kunságban a mangalicasenés tenyásztése a hifizetőbb Mezőtúri olvasónk arról panaszkodik: gyakorta hallja a rádióban, olvassa a sajtó­ban, hogy térjenek át a fe­hérhúsú sertések, a yorksí- rei, berksírei sertések te­nyésztésére. Ugyanakkor Me­zőtúron mangalica tenyész­kanok vannak. Nem érti az összefüggést. Pedig van benne logika. A hússertések tenyésztése nem mindenhol kifizetődő. Még megyén belül is más a Jászság, s más a Kunság táj­fajtája. Amíg a Jászságban valóban előnyösebb a hús­sertések tenyésztése, addig a Kunság legkifizetődőbb ser­tésfajtája a mangalica. Kikből ált a föld- rendezési bizottság? Nagyon fontos munkát vé­geznek termelőszövetkezeti községeinkben az általános földrendezést végrehajtó föld- rendezési bizottságok. Tőlük függ, milyen létalapot kap egy-egy termelőszövetkezet, hogyan tud tovább gazdál­kodni. Olvasóink aziránt ér­deklődnek, kikből tevődnek össze a földrendezési bizott­ságok. A bizottságnak hivatalból tagja a községi, vagy városi tanácselnök, a párttitkár, a földművesszövetkezeti ügyve­zető, a községi agronómus, a gépállomási agronómusok, a termelőszövetkezetek elnö­kei. Helyes viszont, ha minél többen vesznek részt a bi­zottság munkájában, ha egy- egy termelőszövetkezet nem­csak az elnököt, hanem még négy-öt főt delegál. A bi­zottságnak tagja kell hogy legyen — ahol még van ilyen — az egyéni parasztok kép­viselője is. Ezenkívül a bi­zottság feltétlenül hallgassa miiiiiiiiiimHiimiihiiiiiiiHiiiimiiiiiHiiiiiiimiimniiHiiiiiiiiiiniiiiiiiiimiiiiiiHiiiiiiiiiiim Kössön hizialási szerződést SERTÉSRE! Kamatmentes előleg! A szerződéses hizlalás biztos jövedelem A szerződést a Szoinok-Hsves megyei Állalíorgalm. Vállalat községi felvásárlói kötik nyáron pedig több termelő- szövetkezetnek adunk perme­tező, öntöző berendezést. Ez­zel az a célunk, hogy meg­tanítsuk a termelőszövetke­zeti gazdákat a permetezés­re. — Műszaki gárdánk is be­kapcsolódik a mezőgazdaság megsegítésébe. Mérnökeink feltérképezik a termelőszö­vetkezetek területét, s agro- nómusainkkal karöltve meg­tervezik a helyes vetésforgót, s javasolják a termelőszövet­kezetnek az általuk célss-a- rűbbnek tartott, gazdaságo­sabb termelési módot. — Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a Vízügyi Igazgatóságra azért is várnak megnövekedett feladatok, mert a meglévő termelőszö­vetkezetek legtöbbje felis­merte az öntözésben rejlő nagy segítséget, s nemcsak igénylik, hanem egyenesen követelik az öntözővizet. De hasonlóképpen az újonnan alakult termelőszövetkezetek is sok kéréssel fordulnak hozzánk. Nyugodt lelkiisme­rettel kijelenthetem, hogy a Vízügyi Igazgatóság vala­mennyi dolgozója szívvel-lé- lekkel azon munkálkodik, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás útjára lépett parasztsá­gunk minél előbb megtalál­ja számítását, — fejezte be nyilatkozatát Vasadi János elvtárs. rendelést kért és kapott az új termelőszövetkezetek mű- trágyaellátására. Van is ér­deklődés. Viszont sok ter­melőszövetkezetben nem tud- j ják, hogyan igényeljenek j műtrágyát. A működési engedély ki- j állítása után a Magyar Nem- f zeti Bank fiókjai azonnal ad- j nak műtrágyavásárlási hi- j telt az új termelőszövetkeze- { teknek is. Erre aztán a MI- i NÖSZER a megrendelés .' után rögtön küldi a. kér.t !. Hoffher pöfög.,. műtrágyaféleségeket. A napokban rendkívüli ta­nácsülést tartottunk. A ta­nácsülés kérte a községünk szövetkezeti községgé való nyilvánítását. A tsz szervezésben kiváló eredményt ért el V. Kovács József, a Haladás Termelő- szövetkezet tagja, ifj. Cs. Süveges Miklós, a Haladás Termelőszövetkezet tagja, Cs. Kun Gábor, Demeter István és Inczédi István, a Vörös Csepel Termelőszövetkezet tagjai. A Haladás, a Vörös Csepel Termelőszövetkezet tagjai a Növényvédő Állo­más és a tömegszervezetek aktívái együttes munkájá­nak eredményeként értük el A Miiszaki, Anyag- és gépkereskedelmi Vállalat (Műszaki Bizományi) 1959. március hó 11-én műszaki becslést végez Szolnok. Mártírok uija 9. sz. alatti MÉII he­lyiségben. Címeket kéri előre leadni. Karászek Ferenc, a Tószegi Gépállomás traktorosa a ta­nyujtottajc az ági-| vasad vetéshez készíti a magágyat. iw//////////////////////////////////////////////////////za 'hetHíetkábi a tsz község címet. Komoly segítséget tációs munkában a Csepeli Csőgyár dolgozói. Pataki István Kenderes. HJÓOOOOOOOOOOOOOOOOOO ÁLLAMI GAZDASÁGOK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK ! EGYÉNI GAZDÄK! FIGYELEM! A Pankotai Állami Gazdaság 1959. március 16-án a gaz­daságban választott » iittl A vásár előtt érdeklődni lehet a gazdaságnál, — Szentes, Pf. 27. Tel.: 196. alkalmával szeretettel üdvözöljük kedves női vásárlóin­kat. Kívánjuk, hogy a szocializmus építése ér­dekében végzett mun­kájuk során újabb si­kereket érjenek el. KARCAG ÉS KÖRNYÉKE KISKERESKEDELMI V. DOLGOZÓI A VASIPARI VÁLLALAT autójavító részlege vállal mindenféle személy­es teherautó javítását, elektromos berendezés­sel együtt. Vállalja to­vábbá teher és sze­mély, valamint vontató gumik javítását és futó­zását. Hunyadi János u. 4. Szolnok. Rózsatőnek is jó lenne... ... olyan finom porhanyós ez a föld. állapítja meg Zagyva József, a kengyeli Vörös Hajnal Termelőszövetkezet agronómusa és Csiszár József szövetkezeti gazda. Bizony, bizony, már hozzá is lehet kezdeni a tavaszi mun­kához. ..És másnap a szövetkezetnek hat lófogata kezdett hozzá a boronáláshoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom