Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1959. március 26. Összeült a NATO állandó tanácsa PÁRIZS (AFP). Szerdán délelőtt összeült a Cliaillot- palotában a NATO Állandó- Tanácsa, s megkezdte a már­cius 2-i szovjet jegyzékre adandó nyugati válaszlerve- zet végleges szövegének ta­nulmányozását. (MTI). Nagy diplomáciaitevékenység nyugaton Amint már beszámoltunk róla, Macmillan angol mi­niszterelnök kedden este visszaérkezett Londonba. A Reuter jelentése szerint a re­pülőtéren kijelentette: a ke­letnek és nyugatnak „egyfor- ..................... Sa jt óértekezlet a kubai földreformról és más politikai kérdésekről Montevideo (TASZSZ.) Az Uruguay-ban tartózkodó ku­bai küldöttség sajtóértekez­leten részleteket közölt a ku­bai földreformról. Mendoza, a küldöttség vezetője elmon­dotta, hogy minden olyan nagybirtokot, amely 650 hek­tárnál nagyobb kiterjedésű, elkoboznak. 25—65 hektáros parcellákra tagolnak és szét­osztják a parasztok között. Ez az intézkedés a külföldi kézben lévő nagybirtokokra is vonatkozik. A kubai föl­dek 45 százaléka jelenleg külföldi monopóliumok tu­lajdonában van. Dulles ame­rikai külügyminiszter is nagy összegeket fektetett be Kuba és más latin-amerikai orszá­gok mezőgazdaságába. «eeeeeetteeeweeeoeec Külföldi hírek BAGDAD (AFP). Sawaf bűntársainak pere kedden este megkezdődött a bagdadi katonai törvényszéken — je­lenti az iraki rádió. PÁRIZS (MTI.) A százöt­ven tagú Szajna Megyei Ta­nács kedden tartotta alakuló ülését és ezen nyolcvanhá­rom szavazattal városának szocialista polgármesterét, Georges Dardolt választották meg a tanács elnökévé. — Georges Maranne, Ivry kom­munista polgármestere hat­vanegy szavazatot kapott. A szocialista jelölt a jobboldal támogatásának köszönhette megválaszt ását. ♦ PRÁGA (MTI.) Kedden Prágába érkezett Pór Berta­lan Kossuth-díjas festőmű­vész, hogy részt vegyen ki­állításának megnyitóján. * 35 MILLIÓ japán lakos, vagyis az egész lakosság 40 százaléka követelte aláírásá­val az összes nukleáris fegy­verek eltiltását. (MTI.) Constant ine-íerv Hosszú évek óta folyik már az algériai háború, s most a francia gyarmatosí­tók újabb tervet dolgoztak ki Algéria „pacifikálására”. — Eszerint nemcsak fegyverek­kel, hanem szociális refor­mokkal is igyekeznek véget- vetni az algériai nép szabad­ságharcának. Az ember torka elszorul a meghatottságtól, ha elolvassa a nagyszabású listát a sok­féle jóról, amelyet a Cons- tantine-terv juttatna az ara­boknak. A muzulmán pa­rasztok között 250 ezer hek­tár földet kell szétosztani, kikötőket, lakóépületeket, is­kolákat és kórházakat keli létesíteni, az algériai béreket fel kell emelni a franciaor­szági bérek színvonalára és 450 ezer új munkahelyet kell teremteni. Ezenkívül Bonéban, majd más váro­sokban is nagy kohóműve­ket kell építeni a terv sze­rint és a Szahara olaját és földgázát el kell vezetni az algériai partra. A nagyszabású terv végre­hajtását már meg is kezd­ték. Egy bizonyos Robert Búron nevezetű dinamikus francia politikus nemrég Al­gériában járt és nyilatkozott a sajtó képviselői előtt. Saj­nos, — mondotta —egyelőre csak az olajvezeték építésé­hez lehet hozzáfogni. A nagyszabású Constanti- ne-tervben u^vanis éppen ez az olajvezeték az, amely nem az arabok. hanem az otajniágnások érdekeit szol gálja. A Cons'amine-terv- ben úgy is ez a lényeg. — bd — Más kérdésekről szólva Mendoza kijelentette: — Imperialistaellenesek vagyunk, de nem kommunis­ták. Azelőtt az Egyesült Ál­lamok katonai missziókat tartott Kubában. Most a kor­mány felülvizsgálja azokat a katonai egyezményeket, ame­lyeket az amerikai kormány kötött Batistával. Mendoza elmondotta, hogy Kuba önállóan kívánja fej­leszteni gazdasági életét. A szabadkereskedelem hívei va­gyunk — mondotta — és el­adjuk cukrunkat Csehszlová­kiának, Oroszországnak, vagy bármely más államnak, amely jó árat fizet érte. Mendoza hangsúlyozta: Kuba kapcsolatokat kíván létesíteni minden szocialista országgal. (MTI.) mán érdeke a béke”. Az an­gol miniszterelnök hozzátet­te: „nem az egyik, vagy a másik fél, hanem a józan ész győzelmére kell törekednünk. Mindenesetre a kezdeti lépé­sek már megtörténtek és vé­leményem szerint jó úton in­dulhatunk el. Mindent meg­teszünk majd a sikerért”. Jólértesült körök szerint Macmillan úgy határozott, hogy nem támogatja Olasz­ország részvételét a külügy­miniszteri értekezleten. Az AFP beszámol róla, mi­lyen találgatások vannak a csúcsértekezlet helyéről. Ál­talában úgy látják, hogy Genf a legesélyesebb. Az an­gol kormány szóba hozta az osztrák fővárost és volt szó New Yorkról is. Londoni tá­jékozott körök szerint De Gaulle Európában szeretné a csúcsértekezletet. Csaknem 90 ezer munkanélküli Nyugat-Berlinben A nyugatberlini munkahí- vatalok február végén majd­nem 90.000 — pontosan 89 ezer 932 — munkanélkülit tartottak nyilván. A nyugat­berlini szenátus sajtószolgá­lata március 5-én aggódó hangnemben állapította meg, hogy habár február utolsó harmadában már megeny­hült az idő, még sincs több munkalehetőség. Az építési szakmában még február 28-án is 17.375 munkanélküli volt. Macmillan és kísé­rete visszaérkezett Londonba London (Reuter). Macmil­lan angol miniszterelnök és Selwyn Lloyd külügyminisz­ter kedden este repülőgépen Washingtonból visszaérkezett Londonba. Az angol államférfiak — mint ismeretes — öt napig tartózkodtak Kanadá­ban és az Egyesült Államok­ban. ahol tárgyalásokat foly­tattak Eisenhower elnökkel és több más amerikai veze­tővel. Az angol miniszterelnök előreláthatólag március 25- én, szerdán nyilatkozik majd az Alsóházban a Párizsban. Bonnban, Ottawában és Washingtonban tett látogatá­sáról. (MTI.) A Német Szocíáldem krata Párt titkos okmányokat közölt a német kérdésről Bonn (TASZSZ). A Né­met Szociáldemokrata Párt részleteket hozott nyilvános­ságra a nyugati hatalmaknak a német kérdéssel kapcsola­tos 1953. évi titkos okmá­nyaiból és a Nyugatnémet Külügyminisztériumnak ezek­re az okmányokra vonatkozó nyilatkozatából. Az okmányok azt bizonyít­ják, hogy a Német Szövetségi Köztái-saság kormánya 1953- ban helyeselte a német kér­dés olyan megoldását, amely szerint „egy össznémet szerv Kínai tiltakozás az angolok nyaszaföidi terrorja ellen Peking (TASZSZ.) Mintáz Uj Kína hírügynökség je­lenti, az Ázsiai-Afrikai Szo­lidaritás Kínai Bizottsága nyilatkozatot adott ki, s eb­ben támogatja Nyasza-föld és a többi közép-afrikai or­szág népeinek a nemzeti füg­getlenségért vívott harcát. A kínai nép — hangsú­lyozza a nyilatkozat — fel­háborodással figyeli az angol gyarmattartók véres meg­torló rendszabályait és el­ítéli az angolok barbárságát. Követeljük — mondja a nyi­latkozat —, hogy az angol gyarmati hatóságok azonnal n rhodéziai és a nyaszaföidi eseményekhez AZ AFRIKAI FÖLD ég a gyarmatosítóik lába alatt. A hatalmas kontinensnek hol az egyik, hol a másik részén lobbannak lángra népi felke­lések. Nemrégiben a Belga- Kongóban lejátszódott véres események vonták magukra a világközvélemény figyel­mét. Most pedig a szomszé­dos angol területen, Nyasza- földön és Rhodézdában emel­kedett magasra a népi-felsza­badító mozgalom hulláma. Az angol imperialisták 1953-ban az afrikai nép aka­rata ellenére létrehozták a rhodézia és nyaszaföidi ál­lamszövetséget. A Nagy-Bri- tanniától ötször nagyobb te­rület gazdag természeti kin­cseket rejt méhében. Észak- Rhodézia a világ egyik leg­gazdagabb rézlelőhelye, Észak- és Dél-Rhodézia bá­nyáiban cinket, ólmot, ara­nyat, krómot, vasat, szenet, azbesztet is bányásznak. A külföldi, főleg az angol részvénytársaságok óriási profitra tesznek szert az afri­kai lakosság embertelen ki­zsákmányolásából. Egy afri­kai munkás átlagos havi bé­re mindössze 6 font-sterling, az európai bányászok lő—16- szor több bért kapnak. Rhodézdában és Nyasza- fcldön együttvéve mintegy 7,8 millió ember él, az ország igazi urai mégis a lakosság­nak mindössze 4 százalékát kitevő európaiak. Az állam- szövetség parlamentjének 59 tagja közül mindössze 12 az őslakos. így néz ki az angol imperialisták által adományo­zott „demokrácia’’. A rhodéziai és a nyasza­föidi afrikaiak sok vért és könnyet hullattak azóta, mi­óta az angol Cecil Rhodes 1890-ben meghódította föld­jüket. Többször harcba is in­dultak rabszolgatartóik ellen. 1958-ban erősen fellendült a nemzeti-felszabadító moz­galom. Szeptemberben tünte­tések zajlottak le az állam- szövetség legelmaradottabb részében, Nyasza-földön. Az afrikaiak haladó pártja, a Nemzeti Kongresszus felhív­ta a lakosságot, hogy bojkot­tálja a soronkövetkezö parla­menti választásokat. Nemré­giben kezdődött meg a Zam- beri folyónál épülő víziercmű munkásainak nagyarányú sztrájkja. 1959 februárjában Nyasza- föld északi részén sok telepü­lés lakói resztvettek a töme­ges tüntetésekben. Követel­ték, hogy valóban képviselve legyenek a hatalmi szervek­ben, hogy Nyaszaföld váljon ki az állam-szövetségből, s ja­vítsák meg az ország gazda­sági helyzetét. A rendőrség — válaszul e jogo-s követi lé­sekre — rálőtt a tüntetőkre. Sokan meghaltak, vag^ meg­sebesültek. Véres összeütkö­zések történtek Rhodesiában lenek vagyunk győzni”... — ilyen és elvhez hasonló nyílt beismeréseket olvashatunk az angol lapokban. A szocialista országok né­pei nagy -gyelemmel kísérik az afrikai népek igazságos harcát. ,Rokon=?.envünk. sze­retetünk — jegyezte meg Hruscsov elvtárs nemrégiben Lipcsében — ezeknek a né­peknek az oldalán áll”. szüntessék be a vérontást, bocsássák szabadon a Nya­szaföidi Afrikai Nemzeti Kongresszus főtitkárát és többi bebörtönzött vezetőjét. (MTI.) fT*»»fTTTT»»TTTn»?»»»m»T* Április 1-től nyári nyiivafarlás az üzletekben A Belkereskedelmi Minisz­térium rendelete alapján Szolnokon a Kereskedelmi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság a nyári időszakra új nyitvatartási időt állapit meg. Az új nyitvatartás áp­rilis elsején lép életbe. A rendelkezés elsősorban a hús és a tej árúsításával foglal­kozó üzleteket érinti. A tervek szerint a húsbol­tok közül kerületenként va­sárnap egy-egy bolt tart nyitva az időjárástól függő­en reggel 6 órától délelőtt 10 óráig. A tej árusítása va­sárnap — a korábbi évek so­rán kialakult gyakorlat sze­rint — reggel 6.30-tól 7 órá­ig történik. Nem érinti az új nyitva­tartás a boltok hétköznapi árusítását, valamint a ruhá­zati cs hasonló szakmaba tartozó üzletek üzemelését. létrehozásával egyidejűleg,, átmenetileg fennmaradna a Német Szövetségi Köztársas'g és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya. Ez a nyugati diplomaták által ki­dolgozott terv (amelyet azon­ban hivatalosan soha nem ter­jesztettek elő), előirányozta a két német állam szakaszon­kénti újraegyesítését, mint „a legóvatosabb lépést a német újraegyesítés kérdésé­nek megoldására". A nyu­gati hatalmak okmányaikban már akkor irreálisnak minő­sítették a . szabad választá­sok1’ haladéktalan megren­dezései és azt, hogy ..szabad választások nyomán alakítsa­nak össznémet kormányt. A Páriámén tarisch-Pliti- scher Pressedienst hangsú­lyozza, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság Külügymi­nisztériuma annakidején he­lyeselte a nyugati hatalmak­nak ezt a tervét. Ezzel összefüggésben a Ne­me* Szociáldemokrata Párt Vezetőségének képviselője hétfőn ismét bírálta a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányát. mert az élesen nem­leges álláspontra helyezke­dett a pártnak a német kér­désre vonatkozó, s a napok­ban ismertetett tervével szemben. Mint az MTI berlini tudó­sítója jelenti, a CDU sorai­ban nyugtalanságot keltett a szociáldemokraták újabb lé­pése. A titkos okmányok nyilvánosságra hozatala ugyanis kellemetlen az Ade­nauer-kormány számára, hi­szen kiderül, hogy azokat az elgondolásokat, — melyeket most mereven visszautasít, néhány évvel ezelőtt még helyesnek tartotta. (MTI). ..................................... ..................................................................................................................................... luiiuiumuiii/ 1 L ukácsi László t „Kiad/am a munkaköriyüéf?.." is. az Államszövetség! miniszterelnöke új rend őr-f egységesket és katonai erősí-| téseket küldött a forrongó te-1 rületekre és kijelentette! hogy kész a „legszigorúbb in f tézkedéseket” életbelép' etn'; az elégedetlenkedők ellen. j A legutóbbi események ar-j rói tanúskodnak, hogy e-gézi Nyaszaföldön, Észak- és Dél- j Rhcdéziában hatalmas tilta-l kozó hullám vonul végig az; angol gyarmatosítóik véres ] kegyetlenkedései ellen. A helyi gyarmattartó ha-j talmak igazolni próbálják a; nemzeti-felszabadító mozga- \ lom résztvevőivel szembeni elkövetett kegyetlenkedése-; két és álhíreket terjesztenek; arról, hogy Nyaszaföldön ál-; Utólag az ..afrikaiak csszees i küdtek a fehérek ellen” ,fi-j zikai megsemmisítésük” cél- i jából. Blantyre, Zomba és mási dél-nyaszaföldi laikóitelepülé- i sek körül nagy katonai és: rendőri egységeket vonnak; össze, hogy a lázadó vidékek­re dobják át azokat. Harci készültségbe helyezték a i szomszédos angol területei;; katonai támaszpontjain állo­másozó egységeket. Rhode-, ziában kihirdették a rendkí-i vüld állapotot, és tömeges le-1 tartóztatásokat hajtanak; végre. A RHODÉZIAI és nyas?a-i földi Államszövetségben vég-; bemenő események ismét azt; igazolják; hogy az afrikai la-j kosság szabadságra és faggét- j lenségre törekszik. A kor-i hadt, alapjaiban ingadozói gyarmati rendszer nem képes; megakadályozni az afrikai i népek ébredését. „Az eurő-\ paiak úgy érzik magukat, [ mintha vulkán tetején lenné.] nek...”, „Afrika gyors lép-\ lekkel halad a függetlenség] felé’’.. „Végső soron képte-i fi ama arat a tüzolányok : ■'* elnevezték Kisgömböc. \ nek. Mert a sok evés-Ivántól úgy ;megnőtt a hasa, hogy a lá­nyoknak a mesebeli kisgöm- [böc jutott eszükbe, amint rá- ;néztek. Persze, nem is sej­tették, hogy azért találó ez az \elnevezés, mert ahogyan az \ö alakjuk egyre soványabb, [arcuk egyre sápadtabb leit, \úgy növekedett a kisgömböc­éé vált Barna úr pocakja, és íúgy nőitek hájas arcán a pi. Iros borvirágok. Barna úr most is ivott, [mint mindig, amikor határoz­nia kellett valamiben, írás ;után kezeféjével törölte meg [a száját, állát és tenyerével \mázolta szét köpenye elején \a lecsurgatt bort. Bogdán Ve. \ra nem mert most a mester \arcába nézni. Izgalmában [csak a kövér karon a nagy jvörös szőrök tövénél csillogó [borgyöngyöket látta. í — Előleg nincs, nem adha­ttak. Hiszen még csak szerda ;van. Persze, tik nem törőd­tök a holnappal. Máma hopp, [holnap kopp. Hát csak koplal. [jón, aki. nem tudja beosztani ja keresetét!... És szabadsá­got sem adhatok, ötszáz pár ;bakancsot kell szállítanom a ;hadseregnek. — Szemrehá­nyóan nézett szembe vele. — ;Katonáink lába lefagy az prosz fronton, te meg szabad­ságra akarsz menni?! ; — Nagyon fontos ügyben, Barna úr. Betegség miatt. Be. 'eg a ... Beteg egy rokonom. Ha csak egy napra is... tessék engem elengedni! — Beteg egy rokonod, mi? Csakhogy én már ezt a mesét [nagyon sokszor hallattam. Mást se tudtok kitalálni! És én engedjelek el, mi? Mert most büdös a munka! —Szú­rós szemmel nézett Vera ar­cába: — Ki a beteg? — Egy közeli rokonom. Táviratot kaptam. — Mutasd! Vera az ajkába harapott. Izgalmában ott gyűrögette száradt csirizzel fedett ujjal között a köpenye zsebében a táviratot. Éjfélkor kököi s fel vele a postás. — De hogyan mutassa meg ezt a mester­nek? Hiszen ő nem tudja, hogy neki gyermeke van. Fel sem vette volna, ha ezt tudja! A Friss Újságban is ez állt: „Tisztességes, jó házból való lány tűzönöméic felvétetik." — Még a lélegzetét is vissza­tartotta, úgy gondolkozott: mit mondjon most? Csak nagySokára tudott válaszolni: — A ... a táviratot nem 1 hoztam el. Otthon felejtet­tem. — Ügy?! — Barna úr fölé­nyes masdh/ai figyelte zava­rát. Felsöbbrendű lénynek érezte most magét, mert azt hitte, hazugságon kapta a munkásnőt. — Három hóna­pig ingyen tanítottalak, szak­mát adtam a kezedbe, és most így köszönöd meg a jó­ságomat? Pedig jól tudod, hogy szombaton szállítanom kell. Mert különben az újabb rendelést elviszi előlem a Vé­nák. Mit fogtok zabolni ak­kor, ha nem lesz munka? Er. re nem gondolsz, mi? Mert most lebzselni akarsz egy ki­csit. Szegyeid megad! Vera csüggedten hajtotta le a fejét. Megfordult és senki­re sem nézve, lehajtott fej­tei sietett an a h pŰrére Érezte, hogy a szégyentől ki­pirul az arca. Istenem, hál ide jutottam — gondolta — mindenki azt hiszi, hogy ha­zudtam. És nem is mutatha­tom meg nekik a sürgönyt Hiszen ez még szörnyűbl lenne! Még ha nem kergetne is el Barna úr, azt mondaná, megesett lány vagyok! Félt ettől a szótól. Sokszot hallotta már gúnyosan, vád­lón, lenézően, vagy sajnál kozva... S mindig úgy hatot, rá, mintha korbáccsal ütöttél volna az arcába. Nem, nen tudta volna elárulni itt, c munkahelyén, hogy ö mát nem lány... Pedig tisztá nál érezte magát. Csak egy férfi: szeretett, s ehhez a férfibe: hű maradt, és hű is marac hozzá, amíg csak él! U issen mindennek az any­ja az oka. Az a gonosz asszony! Aki — miután be­adta öt a lelencbe — feléjt sem nézett többé. Csak ami­kor már keresőképessé nőtt akkor vette magához. S úr­isten! — milyen szörny £ sorsra akarta kényszerűen, már olyan fiatalon! Azt akar­ta, hogy árulja a testét, a szerelmét, mint ahogyan c teszi. Persze, akkor gondta­lanul. élhetne az ő pénzén. — Vera irtózott ettől az élet­től, ezért szökött t meg az anyjától. Sándor becsületes, jószán­dékú ember volt. Szabályosan megkérte anyjától a kezét. De az nem egyezett bele a há­zasságba. Arra számítolt, hogy majd a szükség vissza­viszi őt hozzá. S tényleg, mikor egy év múlva elbocsá­tották a gyárból, csak két út maradt előtte: vagy az, ami-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom