Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

SZOLNOK MEliVLl NÉPLAP 1959. február 3. 2 As SZKP XXI. kongresszusának hétfői ülése utolsó éveit .töltötte. Más kül­MOSZKVA (MTI). — Az SZKP XXI, sorankívüli kongresszusán vasárnap szün­napot tartottak. A szünnapon a küldöttek felkeresték a szovjet főváros nevezetessé­geit, a kiállításokat, a mú­zeumokat. Sok küldött láto­gatott el például a Gorki községben lévő Lenin mú­zeumba, ahol Lenin életének A beszámoló feletti vitában elsőnek Novikov, villamos- erőmű-építési miniszter szó­lalt fel. A többi között elmon­dotta: a hétéves terv során 58- 60 millió kilowatt kapacitású erőművet építene^ fel. Ez annyi, -— amennyit Anglia, Franciaország és Nyugat-Né- metország a villamosítás egész időszaka alatt épített. Az ipar, a mezőgazdaság és a háztartási szükségletek cél­jaira egyaránt hatalmas mennyiségű elektromos ára­mot szolgáltatnak az új erő­művek. A munkálatok mére­teire jellemző, hogy az épít­kezések során szükséges föld­munkák két milliárd köbmé­ter föld megmozgatásával járnak és a különböző erő­művekbe mintegy harminc millió tonna súlyú berende­zést építenek be. Novikov rámutatott: a vil­lamoserőművek építkezésének ütemét jelentősen meg kell gyorsítani, a hőerőműveknél átlagosan két, a vízierőmű­veknél átlagosan három év­vel kell csökkenteni az épít­kezés idejét, — Ugyanakkor csökkenteni kell az erőmű­vek építésének költségét is. Novikov hangsúlyozta, hogy a hőerőművek építésénél a Szovjetunióban új módszere­ket alkalmaznak. — A régi 200 000—600 000 kilowatt ka­pacitású erőművek helyett 1—2,4 millió kilowatt kapa­citású erőműveket építenek, az áramfejlesztő berendezé­sek kapacitása pedig a jelen­legi 50 000—100 0ÖÖ kilowatt­ról 300 000—600 000 kilowatt­ra növekszik. Ez jelentősen csökkenti az önköltséget. A jelenleg működő kisebb, nem döttségek a Szovjetunió ipari kiállítását keresték fel. So­kan tekintették rfieg a szo­cialista országok képzőművé­szeti kiállítását is. A vasárnapi szünet után hétfőn délelőtt, moszkvai idő szerint tíz órakor Jekatyerina Furceva elnökletével a XXI. kongresszus folytatta tanács­kozásait. gazdaságos erőművek helyett nagyteljesítményű erőműve­ket kell építeni. A hétéves terv során negyven nagyobb hőerőmű létesül. Nagy fontosságúak azok a tervek, amelyek a gázzal mű­ködő erőművek létesítésére vonatkoznak.- Egy-egy ilyen erőművet, amelyek különleges épületek nélkül közvetlenül a gázforrás fölé épített áram­fejlesztőberendezésekkel ké­szítenek el, nyolc-kilenc hó­nap alatt üzembe lehet he­lyezni. Az előregyártott ele­mek alkalmazása ugyancsak csökkenti az építkezési költ­ségeket. Az atomerőművekről szól­va a miniszter kijelentette: a hétéves tervben egész sor atomerőművet készítenek és ezekkel kísérletezik ki a leg­alkalmasabb reaktorfajtát ipari elektromos energia ter­melésére. A vízierőművek építkezésénél ugyancsak az idő és az építkezési költség csökkentésére kell törekedni. A hétéves terv időszakában működésbe lép • a 3,6 millió kilowatt kapacitású bratszki, a 2,5 millió kilowatt kapaci­tású sztálingrádi erőmű és megkezdődik a világ legha­talmasabb erőművének, a 4,2 millió kilowatt kapacitású krasznojarszki erőműnek az építkezése. A miniszter elmondotta: az építkezések költségének csök­kentése érdekében felülvizs­gálják a terveket. A minisz­térium dolgozói elhatározták, hogy kétmilliárd rubellel csökkentik a hétéves terv so­rán a vízierőművek építkezé­jelunió már maga mögött hagyta az amerikai Egyesült Államokat és rövidesen túl­szárnyalja az egy főre jutó tej mennyiségében is. A tej­termelés és a hústermelés céljainak megvalósításához bővíteni kell a takarmány­bázist, elsősorban a kukori­ca vetésterületét és el kell érni, hogy egy hektár kuko­ricáról 500—600 mázsa zöld­takarmányt takarítsanák be. N. G. Ignatov hangsúlyozta: nincs messze az az idő, ami­kor a szovjet mezőgazdaság valamennyi szovjet ember számára a legteljesebb bő­Ignatov után Jefremov, a Szovjetunió Kommunista Pártja kujbisevi területi bi­zottságának titkára szólalt fel. Beszélt a terület hatal­mas arányú fejlődéséről, az ipar, a mezőgazdaság új si­kereiről. A többi között el­mondotta: a kujbisevi terület üzemeiben több mint kétszáz új géptípus és negyven au­tomata-gép, illetve gépsor gyártását kezdik meg. Beszámolt néhány nagy fontosságú javaslatról, ame­lyet a terület dolgozói a hét­éves népgazdasági terv vitá­jában vettettek fel. A többi között elmondotta: az olaj­bányászat mellékterméke­ként a föld felszíne alól nagymennyiségű földgáz tör elő. Ezt a földgázt eddig ríem hasznosították kellőkép­pen, holott például a terüle­ten annyi földgáz tör elő, amennyi elegendő lenne Kuj- bisev szükségleteinek fede­zésére. Javasolta, hogy a hétéves tervben oldják meg ennek a gázmennyiségnek a felhasználását is. Javasolta továbbá, hogy a területen lé­tesülő műgumigyárat a ter­vezettnél jóval hamarabb helyezzék üzembe és előter­jesztette a dolgozók javasla­tát arról, hogy a meglévő gyárak felhasználásával fej­lesszék ki a kujbisevi terüle­ten a nagykapacitású transz­formátorok gyártását. Hatalmas tapssal fogadták a kongresszusi küldöttek a szónoki emelvényre lépő ségben szállítja majd a me­zőgazdasági terményeket. A szovjet nép meg van győ­ződve arról, hogy országa az amerikai Egyesült Államok­kal folytatott versengésben győzelmet arat és saját mun­kájával is elősegíti ennek a győzelemnek mihamarabbi létrejöttét. — Pártunk állandóan gon­doskodik arról, hogy a szov­jet emberek élete mind szeb­bé, gazdagabbá váljék — hangsúlyozta Ignatov. — Ezért vesz részt minden szovjet ember a hétéves népgazdasági terv sikeréért folytatott nagy küzdelemben. Khaled Bagdast, Sziria Kom­munista Párt főtitkárát. Kifejtette: ahogy Hruscsov elvtárs megvilágította az arab kérdést, az teljesen meg felel a valóságnak, teljesen megfelel az arab nép érde­keinek. Hruscsov elvtárs he­lyesen világította meg az arab népi egységfront meg­bontásának veszélyeit. Ezek a szavak minden igaz arab hazafi szívéig jutnak. A továbbiakban Bagdas az Egyesült Arab Köztársaság létrehozását nagy történelmi győzelemnek nevezte. Arról beszélt ezután, hogy Sziria népe ismeri a kommu­nistákat és tudja, hogy nem lehet őket kapcsolatba hoz­ni az imperialistákkal ás a cionistákkal. Az ilyen pro­pagandát csak azok hiszik cl, akik a jugoszláv revizionis­táknál és az európai jobbol­dali szocialistáknál tanulnak, azok, akik bedőlnek a kétfé­le, a nyugati és a keleti im­perializmusról szóló mesé­nek. Az arab nép egysége az imperializmus elleni harcon alapul. Egyiptom és Szírül egyesü­lésének tapasztalatai alap­ján pártunk kidolgozta 13 pontját. Ennek lényege a demokrácia, a szabad vá­lasztások, az egyes gazdasá­gi területek szabad fejlődése és a barátság a Szovjetunió­val és a szocialista tábor­ral. Szíria népe ezt a prog­ramot mint nemzeti progra­mot fogadta. si költségeit. A párt gondoskodik arról, hogy a szovjet emberek élete mind szebbé, gazdagabbá váljék Az ötéves tervben az atomerőművek egész sorát építik A kujbisevi terület több mint 200 új géptípus gyártásába kezd „9 hadkötelesek nyilvántartásából törlőm...“ — Öreg katonák búcsúztatása a Szigligeti Színházban — A cím csak egy mondat, egy bélyegző szövegéből, amelyik így folytatódik: el­érte a felső korhatárt. S utá­na a gondolat: köszönjük, hogy neveli, tanítja a jövő­ben f iataljainkat... Szavak nélkül is ez reme­gett tegnap reggel a Szig­ligeti Színház előcsarnoká­nak, nézőterének levegőjé­ben s ez tükröződött a több­száz őszülő halánlékú, mun­kától kérges tenyerű idős ember kortól, gondtól ráncos arcán, akik búcsúzni jöttek. Egymástól, a barátoktól, régi katonacimboráktól, fegyver­társaktól. Katonanyelven így mond­ják: a „sorvány 30 évvel ez­előtt volt standbeli”. Sokuk, közöttük Peágity Mihály, Terjéki József, Papp Dániel akkor húzta magára a „mun­dért", miután a „fehérlovas tengerész” zsoldosai kímélet­len terrorral folytották vér­be a nemzet jobb utáni vá­gyának szülöttjét, a Tanács- köztársaságot. Milyen volt a soruk? — Csak néhány emlék — révedezik a múltba, Peágity Mihály, miközben az ünnepség hivatalos része pereg. Zom- borba vonultam be. Hogy mást ne említsek, 8 nap alatt 27 kilót fogytam. Miért? Ar­ra talán bajtársaim emlé­keznek legjobban, akik ve­lem együtt „élvezték” az al­tiszti kar „szórakozásait” a gyakorlótéren, a laktanyában. A szomorú emlékek azon­ban elhalványulnak a gondo­san borotvált arcokon, ami­kor a legifjabb nemzedék, a jövő katonái, az úttörők vo­nulnak be köszönteni az idős harcosokat. S felcsillannak a szemek; érdemes volt, az ő jövőjük biztos. Erről szól Berena János ti- szaföldvári idős elvtárs is, amikor a nála néhány évvel fiatalabb „obsitosokat” üd­vözli. — Kívánom nektek, bará­taim, adjon erőt. a továbbiak­ban az ifjúság szeretete, hogy fiatal szívvel dolgoz­hassatok mindannyiunk szebb életéért. Itt is ott is könny csillan a szemekben, amikor az „ob- sitot”, a felső korhatárt iga­zoló okmányt veszik át nép­hadseregünk fiatal tisztjel­nek kezéből a résztvevők. Miért az elérzékenyülés? — Az öregkor, az öregkór, válaszol kissé elszomorodva Borsos Ferenc nagykörűi pos­tás. Ilyenkor jövünk rá: el­szállt felettünk az idő. Lám, már katonának sem kellünk — teszi hozzá kis sóhajtás közben. De azért nem vonu­lunk vissza. Ott, ahol kell, helytállunk — mondja erős fogadkozással — s ha úgy kívánja a helyzet, a fegyvert fogók között sem leszünk utolsók. S ebben lehet is hinni. A székeken ülő közel ötszáz ember láthatatlanul bólint. S miközben a színpadon a Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének tagjai szívhez szóló műsorszá­mokkal szórakoztatják a bú­csúzókat, itt is, ott is köszö­nésre nyúlnak a kezek: Vi­szontlátásra, barátaink. Ta­lálkozunk az élet mindén napján, a munkában. Magyar tervek szerint vasúti beton a Ij-gyárak épülnek külföldön Több országban nagy ér­deklődés nyilvánul meg a magyar mérnökök által ter­vezett vasúti betonaljgyárak iránt. Bulgáriába egy. a Szovjetunióba két ilyen gyár berendezéseit szállítja a Komplex Külkereskedelmi Vállalat. Vietnamban és Irakban is szeretnének terveink szerint magyar berendezésekkel be- tonaljgyárat építeni. Az ira­kiak kérésére a vállalat már küldött ismertető anyagot és a közeljövőben szakemberei is elutaznak Irakba, hogy ott a helyszínen tárgyaljanak az üzletkötésről. (MTI) Ezután N. G. Ignatot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja emelke­dett szólásra. Méltatta a hétéves terv irányelvei vitájának jelentő­ségét. Hangsúlyozta: az a tény, hogy sokmillió szovjet ember vett részt a vitában, mutatja, milyen széleskörűen fejlett a szovjet demokrácia, milyen szoros kapcsolatot tart a párt és a kormány a dolgozók tömegeivel. A pártellenes csoport ak­namunkáját elítélve hangsú­lyozta: a párt megerősödött a csoport felszámolásával. Kitért arra is, hogy a re­vizionisták megkísérlik csök­kenteni a hétéves népgazda­sági terv jelentőségét. A ju­goszláv sajtó nem talált pél­dául helyet arra, hogy ob­jektiven ismertesse a hét­éves népgazdasági tervet: nyilvánvalóan el akarja tit­kolni az olvasók elől a Szov­jetunió eredményeit. » — Vajon nem kapnak-e ezért újabb köszönetét az imperialistáktól, mint ahogy a szovjetellenes rágalmakért már kaptak is ilyen köszöne­tét — tette fel a kérdést Ig­natov. Beszéde további részében a mezőgazdasági termelés kérdéseivel foglalkozott. A többi között hangsúlyozta: a hétéves tervben a mezőgaz­dasági terméseredményeket átlagosan 1.7 százalékkal nö­velik. A kolhozok termelése kétszeresére nő a ' tervidő­szakban. Különösen nagyfon­tosságú ezen belül a gabona- termelés növelése. A gabona- termelő köztársaságok mező- gazdasági dolgozói nagyfon­tosságú kezdeményezéseket tettek ennek érdekében, s ha ezek a kezdeményezések meg­valósulnak, a hétéves nép- gazdasági terv előirányzatát, a gabonatermelés 10—11 mil­liárd púdra történő nő veié-; sét teljes mértékben reali-i zálni lehet. A hús- és tejtermelés kér­déseiről szólva Ignatsv mél­tatta a rjazanyi terület dol­gozóinak kezdeményezését, akik vállalták, hogy már a hétéves terv első évében je­«I tsz-mozgalom fejlesztésének múlt évi tapasztalatai lentősen megnövelik a hús- és a tejtermelést. Hangsú­lyozta: valamennyi szovjet köztársaságnak igen nagy le­hetőségei vannak a húster­melés megnövelésére, de kü­lönösen a hétéves terv első idejében arra kell törekedni, hogy a sertéstenyésztéssel, a szárnyasok tenyésztésével gyorsítsák meg a program valóraváltását. A hétéves tervidőszakban például éven­te százmillió sertést kell fel­nevelni és így kilencmillió tonna húst keli a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. — Ugyancsak nagymértékben kell növelni a vágómarha tenyésztést is. Ignatov szól arról, hogy a szárnyasok húsának felhasz­nálása mintegy 13 százalékot jelent majd a Szovjetunió egész hústermelésében. En­nek érdekében nagyszárnyas- tenyésztő farmokat kell lét­rehozni. A tejtermelésről szólva el­mondotta: az elmúlt évben a Szovjetunió össztermelése 600.000 tonnával haladta meg az amerikai Egyesült Álla­mok tejtermelését. Amikor N. Sz. Hruscsov lenigrádi be­szédében az élenjáró kolho­zok kezdeményezése alapján hangsúlyozta: a Szovjetunió rövid időn belül utoléri és túlszárnyalja az amerikai Egyesült Államokat a hús- és a tej termelésében, a bur- zsoá sajtó azt írta, hogy ez Csupán propaganda szólam. Ez a propaganda azonban azóta hússá és tejjé vált. A tej össztermelésében a Szov­I és 1 int 32 e®ész meS3'e te­li lVl rületén, úgy a mi jará- Esunkban is élénken fcglalkoz- gtatja a tsz fejlesztés feladata |a vezető szerveket, aktivistá­ikat, pártszervezeteket, a tsz- geket és egyre több egyéni gnarasztot is. Azonban mielőtt Igúj célokat tűz maga elé az ie*rber — mérlegre kell ten­gni, hogy korábbi munkája seredményes volt-e, vagy nem. {§ A szolnoki járás kommu- jgnistái, a közös gazdaságok, az =1953-as évben nem dolgoztak Jrosszul. Ezek bizonyítására lime néhány tényszám. A nö- =vénytennelésben általában Imegelőztük az egyénieket. |Ba csak a búzát veszem ala- §pul, a tsz-ek 1,6 mázsával ter- imeltek többet, mint az egyéni üparaisztgazdaságok. Ez azt jjielenti, ha mindenütt nagy- füzemben termeltük volna a Ikenyérgabonát. a járásban Imintegy 32 ezer mázsával ltudtunk volna többet ter- srnelni. Ez egy olyan község Hegész évi kenyérellátása, gmelyneki lakossága 14—15 gezer fő, mint például Tisza- gföldvár. Kunhegyes vagy l-Jászapáti. Pénzben 6 720 C00 gforintot jelent, melyből 67 gkétszoba összkomfortos la­ikust lehet építeni. 1 Hasonló a helyzet az ál- Hlattenyésztésfcen is. Jellemző jfszám, hogy a 100 kát. holdra gjutó számosállat mennyiség feladataink egy esztendő alatt 4,9 darab-/ val, vagyb 14 darabról 19 darabra növekedett. Hason­lók az arányszámok az áru­termelésben is. Például 1957- hez viszonyítva 1958-ban négyszer több sertést adtak» el a tsz-ek az Állatforgalmi Vál­lalatnak. Nem alakulnak rosszul a segédüzemek sem. Tsz-einkben az összjövede­lem 35 százaléka már állat- tenyésztésből, 40 százaléka növénytermelésből, 25 száza­léka pedig segédüzemek és egyéb bevételekből szárma­zik. TiSz-einktben egy eszten­dő alatt az állóeszköz beru­házás holdanként 400 fo­rinttal emelkedett és elérte a 3120 forintot. Az összvagyon ugyanezen idő alatt 131 millió forintra, mintegy 30 millió forinttal emelkedett. E té­nyezők összhatása eredmé­nyeként a munkaegység össz­értéke 33.50 forint volt. Nem kevés az olyan tsz-családok száma, ahol az évi tiszta jö­vedelem megközelíti a 100 ezer forintot. Ezekbe] m.i azokat a ta­pasztalatokat szűrtük le, hegy helyes volt a járási párt VB-nek es a tanács VB-nek az a törekvése, hogy a politi­kai és gazdasági megszilárdu­lása a tsz-eknél meggyorsít­sa. Megállapítottuk azt is, hogy egyre több egyéni pa­raszt fordul a termelőszövet­kezetek irányába és ismeri el a szocialista nagyüzemek fö­lényét. A jól működő tsz-ek példáján felbuzdulva a ki­sebb területekkel rendelkező, a nagyüzem adta lehetősége­ket jól kihasználni nem tudó tsz-ek között is megerősödött az egyesülési törekvés és így 1958-ban mintegy 14 tsz-t egyesítettünk. Megítélésünk szerint, minden feltétel adva van a szolnoki járásban a tsz- ek .számszerű fejlesztésének meggyorsításához is. Úgy ítél­jük meg, hogy az elmúlt évi 583 belépő és a 760 kát. hold föld nem áll egyenes-arányban a t-sz-ek által elért politikai és gazdasági eredményekkel. Azonban az 1958-as belépések alakulásával mégis elértük, hogy a járás 47,2 százaléka szocialista szektor kezelésé­ben van. E zek után önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy a sok pozitív tapasztalat után miért haladt lassan járásunk­ban a számszerű fejlesztés? Erre különböző magyarázato­kat lehet adni, de megmagya­rázni nem tudjuk. Szüksé­gesnek tartom mégis megírni azt, ami minket leginkább gátolt az 1958-as esztendő­ben. Ez az önkéntesség fogal­mának helytelen megítélése és helytelen alkalmazása volt. Az önkéntességet mindenki a maga módján magyarázta. Az egyéni parasztok azt tartot­ták és azt tartják még többen önkéntességnek, ha nem hív­juk a tsz-be. A tsz-tagok azt mondották: az az önkéntes­ség, ha hagyjuk, hogy a pa­raszt maga kopogtasson a tsz ajtaján. Emögött bizonyos elzárkó- zottság. olyan nézet is rej­lett, hogy ,.majd jön. ha akar". Az ellenség pedig, ahol próbálkoztunk a tsz- fejlesztés meggyorsításával, rögtön az erőszakról üvöltö­zött. Mi, vezetőit egy kissé az önkéntesség jelszava mögé bújtunk és mi is hadakoz­tunk egy olyanforma erőszak ellen, amely gyakorlatilag meg sem történt, hisz a te­rületi számszerű fejlesztéssel alig foglalkoztunk. S miköz­ben a nemlétező erőszak el­len” harcoltunk, az önkén­tességből ösztönösség lett. Ez az ösztönösség volt a gátlója nálunk a számszerű fejlesz­tésnek. Álláspontunkat felülvizs­gáltuk és ma úgy ítéljük meg a helyzetet, hegy minden fel­tétel adva van, s a meggyőző szó erejével, az önkéntessé­get helyesen értelmezve, tö­megesen léptessük be az egyéni parasztokat a termelő- szövetkezetekbe. Az önkén­tesség nálunk nem jelenthet többé ösztönösséget. Minden meggyőző eszközt felhasz­nálva végezzük ’ munkánkat, az egyénileg dolgozó parasz­tok és az alacsonyabb társu­lások tagjai között, annak ér­dekében, hogy minél előbb a haladás útjára lépjenek. Melyek azok a főbb felada­tok, • amelyeket a tsz-fejksz- tés során tűztünk ki?

Next

/
Oldalképek
Tartalom