Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
SZOLNOK MEliVLl NÉPLAP 1959. február 3. 2 As SZKP XXI. kongresszusának hétfői ülése utolsó éveit .töltötte. Más külMOSZKVA (MTI). — Az SZKP XXI, sorankívüli kongresszusán vasárnap szünnapot tartottak. A szünnapon a küldöttek felkeresték a szovjet főváros nevezetességeit, a kiállításokat, a múzeumokat. Sok küldött látogatott el például a Gorki községben lévő Lenin múzeumba, ahol Lenin életének A beszámoló feletti vitában elsőnek Novikov, villamos- erőmű-építési miniszter szólalt fel. A többi között elmondotta: a hétéves terv során 58- 60 millió kilowatt kapacitású erőművet építene^ fel. Ez annyi, -— amennyit Anglia, Franciaország és Nyugat-Né- metország a villamosítás egész időszaka alatt épített. Az ipar, a mezőgazdaság és a háztartási szükségletek céljaira egyaránt hatalmas mennyiségű elektromos áramot szolgáltatnak az új erőművek. A munkálatok méreteire jellemző, hogy az építkezések során szükséges földmunkák két milliárd köbméter föld megmozgatásával járnak és a különböző erőművekbe mintegy harminc millió tonna súlyú berendezést építenek be. Novikov rámutatott: a villamoserőművek építkezésének ütemét jelentősen meg kell gyorsítani, a hőerőműveknél átlagosan két, a vízierőműveknél átlagosan három évvel kell csökkenteni az építkezés idejét, — Ugyanakkor csökkenteni kell az erőművek építésének költségét is. Novikov hangsúlyozta, hogy a hőerőművek építésénél a Szovjetunióban új módszereket alkalmaznak. — A régi 200 000—600 000 kilowatt kapacitású erőművek helyett 1—2,4 millió kilowatt kapacitású erőműveket építenek, az áramfejlesztő berendezések kapacitása pedig a jelenlegi 50 000—100 0ÖÖ kilowattról 300 000—600 000 kilowattra növekszik. Ez jelentősen csökkenti az önköltséget. A jelenleg működő kisebb, nem döttségek a Szovjetunió ipari kiállítását keresték fel. Sokan tekintették rfieg a szocialista országok képzőművészeti kiállítását is. A vasárnapi szünet után hétfőn délelőtt, moszkvai idő szerint tíz órakor Jekatyerina Furceva elnökletével a XXI. kongresszus folytatta tanácskozásait. gazdaságos erőművek helyett nagyteljesítményű erőműveket kell építeni. A hétéves terv során negyven nagyobb hőerőmű létesül. Nagy fontosságúak azok a tervek, amelyek a gázzal működő erőművek létesítésére vonatkoznak.- Egy-egy ilyen erőművet, amelyek különleges épületek nélkül közvetlenül a gázforrás fölé épített áramfejlesztőberendezésekkel készítenek el, nyolc-kilenc hónap alatt üzembe lehet helyezni. Az előregyártott elemek alkalmazása ugyancsak csökkenti az építkezési költségeket. Az atomerőművekről szólva a miniszter kijelentette: a hétéves tervben egész sor atomerőművet készítenek és ezekkel kísérletezik ki a legalkalmasabb reaktorfajtát ipari elektromos energia termelésére. A vízierőművek építkezésénél ugyancsak az idő és az építkezési költség csökkentésére kell törekedni. A hétéves terv időszakában működésbe lép • a 3,6 millió kilowatt kapacitású bratszki, a 2,5 millió kilowatt kapacitású sztálingrádi erőmű és megkezdődik a világ leghatalmasabb erőművének, a 4,2 millió kilowatt kapacitású krasznojarszki erőműnek az építkezése. A miniszter elmondotta: az építkezések költségének csökkentése érdekében felülvizsgálják a terveket. A minisztérium dolgozói elhatározták, hogy kétmilliárd rubellel csökkentik a hétéves terv során a vízierőművek építkezéjelunió már maga mögött hagyta az amerikai Egyesült Államokat és rövidesen túlszárnyalja az egy főre jutó tej mennyiségében is. A tejtermelés és a hústermelés céljainak megvalósításához bővíteni kell a takarmánybázist, elsősorban a kukorica vetésterületét és el kell érni, hogy egy hektár kukoricáról 500—600 mázsa zöldtakarmányt takarítsanák be. N. G. Ignatov hangsúlyozta: nincs messze az az idő, amikor a szovjet mezőgazdaság valamennyi szovjet ember számára a legteljesebb bőIgnatov után Jefremov, a Szovjetunió Kommunista Pártja kujbisevi területi bizottságának titkára szólalt fel. Beszélt a terület hatalmas arányú fejlődéséről, az ipar, a mezőgazdaság új sikereiről. A többi között elmondotta: a kujbisevi terület üzemeiben több mint kétszáz új géptípus és negyven automata-gép, illetve gépsor gyártását kezdik meg. Beszámolt néhány nagy fontosságú javaslatról, amelyet a terület dolgozói a hétéves népgazdasági terv vitájában vettettek fel. A többi között elmondotta: az olajbányászat melléktermékeként a föld felszíne alól nagymennyiségű földgáz tör elő. Ezt a földgázt eddig ríem hasznosították kellőképpen, holott például a területen annyi földgáz tör elő, amennyi elegendő lenne Kuj- bisev szükségleteinek fedezésére. Javasolta, hogy a hétéves tervben oldják meg ennek a gázmennyiségnek a felhasználását is. Javasolta továbbá, hogy a területen létesülő műgumigyárat a tervezettnél jóval hamarabb helyezzék üzembe és előterjesztette a dolgozók javaslatát arról, hogy a meglévő gyárak felhasználásával fejlesszék ki a kujbisevi területen a nagykapacitású transzformátorok gyártását. Hatalmas tapssal fogadták a kongresszusi küldöttek a szónoki emelvényre lépő ségben szállítja majd a mezőgazdasági terményeket. A szovjet nép meg van győződve arról, hogy országa az amerikai Egyesült Államokkal folytatott versengésben győzelmet arat és saját munkájával is elősegíti ennek a győzelemnek mihamarabbi létrejöttét. — Pártunk állandóan gondoskodik arról, hogy a szovjet emberek élete mind szebbé, gazdagabbá váljék — hangsúlyozta Ignatov. — Ezért vesz részt minden szovjet ember a hétéves népgazdasági terv sikeréért folytatott nagy küzdelemben. Khaled Bagdast, Sziria Kommunista Párt főtitkárát. Kifejtette: ahogy Hruscsov elvtárs megvilágította az arab kérdést, az teljesen meg felel a valóságnak, teljesen megfelel az arab nép érdekeinek. Hruscsov elvtárs helyesen világította meg az arab népi egységfront megbontásának veszélyeit. Ezek a szavak minden igaz arab hazafi szívéig jutnak. A továbbiakban Bagdas az Egyesült Arab Köztársaság létrehozását nagy történelmi győzelemnek nevezte. Arról beszélt ezután, hogy Sziria népe ismeri a kommunistákat és tudja, hogy nem lehet őket kapcsolatba hozni az imperialistákkal ás a cionistákkal. Az ilyen propagandát csak azok hiszik cl, akik a jugoszláv revizionistáknál és az európai jobboldali szocialistáknál tanulnak, azok, akik bedőlnek a kétféle, a nyugati és a keleti imperializmusról szóló mesének. Az arab nép egysége az imperializmus elleni harcon alapul. Egyiptom és Szírül egyesülésének tapasztalatai alapján pártunk kidolgozta 13 pontját. Ennek lényege a demokrácia, a szabad választások, az egyes gazdasági területek szabad fejlődése és a barátság a Szovjetunióval és a szocialista táborral. Szíria népe ezt a programot mint nemzeti programot fogadta. si költségeit. A párt gondoskodik arról, hogy a szovjet emberek élete mind szebbé, gazdagabbá váljék Az ötéves tervben az atomerőművek egész sorát építik A kujbisevi terület több mint 200 új géptípus gyártásába kezd „9 hadkötelesek nyilvántartásából törlőm...“ — Öreg katonák búcsúztatása a Szigligeti Színházban — A cím csak egy mondat, egy bélyegző szövegéből, amelyik így folytatódik: elérte a felső korhatárt. S utána a gondolat: köszönjük, hogy neveli, tanítja a jövőben f iataljainkat... Szavak nélkül is ez remegett tegnap reggel a Szigligeti Színház előcsarnokának, nézőterének levegőjében s ez tükröződött a többszáz őszülő halánlékú, munkától kérges tenyerű idős ember kortól, gondtól ráncos arcán, akik búcsúzni jöttek. Egymástól, a barátoktól, régi katonacimboráktól, fegyvertársaktól. Katonanyelven így mondják: a „sorvány 30 évvel ezelőtt volt standbeli”. Sokuk, közöttük Peágity Mihály, Terjéki József, Papp Dániel akkor húzta magára a „mundért", miután a „fehérlovas tengerész” zsoldosai kíméletlen terrorral folytották vérbe a nemzet jobb utáni vágyának szülöttjét, a Tanács- köztársaságot. Milyen volt a soruk? — Csak néhány emlék — révedezik a múltba, Peágity Mihály, miközben az ünnepség hivatalos része pereg. Zom- borba vonultam be. Hogy mást ne említsek, 8 nap alatt 27 kilót fogytam. Miért? Arra talán bajtársaim emlékeznek legjobban, akik velem együtt „élvezték” az altiszti kar „szórakozásait” a gyakorlótéren, a laktanyában. A szomorú emlékek azonban elhalványulnak a gondosan borotvált arcokon, amikor a legifjabb nemzedék, a jövő katonái, az úttörők vonulnak be köszönteni az idős harcosokat. S felcsillannak a szemek; érdemes volt, az ő jövőjük biztos. Erről szól Berena János ti- szaföldvári idős elvtárs is, amikor a nála néhány évvel fiatalabb „obsitosokat” üdvözli. — Kívánom nektek, barátaim, adjon erőt. a továbbiakban az ifjúság szeretete, hogy fiatal szívvel dolgozhassatok mindannyiunk szebb életéért. Itt is ott is könny csillan a szemekben, amikor az „ob- sitot”, a felső korhatárt igazoló okmányt veszik át néphadseregünk fiatal tisztjelnek kezéből a résztvevők. Miért az elérzékenyülés? — Az öregkor, az öregkór, válaszol kissé elszomorodva Borsos Ferenc nagykörűi postás. Ilyenkor jövünk rá: elszállt felettünk az idő. Lám, már katonának sem kellünk — teszi hozzá kis sóhajtás közben. De azért nem vonulunk vissza. Ott, ahol kell, helytállunk — mondja erős fogadkozással — s ha úgy kívánja a helyzet, a fegyvert fogók között sem leszünk utolsók. S ebben lehet is hinni. A székeken ülő közel ötszáz ember láthatatlanul bólint. S miközben a színpadon a Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének tagjai szívhez szóló műsorszámokkal szórakoztatják a búcsúzókat, itt is, ott is köszönésre nyúlnak a kezek: Viszontlátásra, barátaink. Találkozunk az élet mindén napján, a munkában. Magyar tervek szerint vasúti beton a Ij-gyárak épülnek külföldön Több országban nagy érdeklődés nyilvánul meg a magyar mérnökök által tervezett vasúti betonaljgyárak iránt. Bulgáriába egy. a Szovjetunióba két ilyen gyár berendezéseit szállítja a Komplex Külkereskedelmi Vállalat. Vietnamban és Irakban is szeretnének terveink szerint magyar berendezésekkel be- tonaljgyárat építeni. Az irakiak kérésére a vállalat már küldött ismertető anyagot és a közeljövőben szakemberei is elutaznak Irakba, hogy ott a helyszínen tárgyaljanak az üzletkötésről. (MTI) Ezután N. G. Ignatot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja emelkedett szólásra. Méltatta a hétéves terv irányelvei vitájának jelentőségét. Hangsúlyozta: az a tény, hogy sokmillió szovjet ember vett részt a vitában, mutatja, milyen széleskörűen fejlett a szovjet demokrácia, milyen szoros kapcsolatot tart a párt és a kormány a dolgozók tömegeivel. A pártellenes csoport aknamunkáját elítélve hangsúlyozta: a párt megerősödött a csoport felszámolásával. Kitért arra is, hogy a revizionisták megkísérlik csökkenteni a hétéves népgazdasági terv jelentőségét. A jugoszláv sajtó nem talált például helyet arra, hogy objektiven ismertesse a hétéves népgazdasági tervet: nyilvánvalóan el akarja titkolni az olvasók elől a Szovjetunió eredményeit. » — Vajon nem kapnak-e ezért újabb köszönetét az imperialistáktól, mint ahogy a szovjetellenes rágalmakért már kaptak is ilyen köszönetét — tette fel a kérdést Ignatov. Beszéde további részében a mezőgazdasági termelés kérdéseivel foglalkozott. A többi között hangsúlyozta: a hétéves tervben a mezőgazdasági terméseredményeket átlagosan 1.7 százalékkal növelik. A kolhozok termelése kétszeresére nő a ' tervidőszakban. Különösen nagyfontosságú ezen belül a gabona- termelés növelése. A gabona- termelő köztársaságok mező- gazdasági dolgozói nagyfontosságú kezdeményezéseket tettek ennek érdekében, s ha ezek a kezdeményezések megvalósulnak, a hétéves nép- gazdasági terv előirányzatát, a gabonatermelés 10—11 milliárd púdra történő nő veié-; sét teljes mértékben reali-i zálni lehet. A hús- és tejtermelés kérdéseiről szólva Ignatsv méltatta a rjazanyi terület dolgozóinak kezdeményezését, akik vállalták, hogy már a hétéves terv első évében je«I tsz-mozgalom fejlesztésének múlt évi tapasztalatai lentősen megnövelik a hús- és a tejtermelést. Hangsúlyozta: valamennyi szovjet köztársaságnak igen nagy lehetőségei vannak a hústermelés megnövelésére, de különösen a hétéves terv első idejében arra kell törekedni, hogy a sertéstenyésztéssel, a szárnyasok tenyésztésével gyorsítsák meg a program valóraváltását. A hétéves tervidőszakban például évente százmillió sertést kell felnevelni és így kilencmillió tonna húst keli a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. — Ugyancsak nagymértékben kell növelni a vágómarha tenyésztést is. Ignatov szól arról, hogy a szárnyasok húsának felhasználása mintegy 13 százalékot jelent majd a Szovjetunió egész hústermelésében. Ennek érdekében nagyszárnyas- tenyésztő farmokat kell létrehozni. A tejtermelésről szólva elmondotta: az elmúlt évben a Szovjetunió össztermelése 600.000 tonnával haladta meg az amerikai Egyesült Államok tejtermelését. Amikor N. Sz. Hruscsov lenigrádi beszédében az élenjáró kolhozok kezdeményezése alapján hangsúlyozta: a Szovjetunió rövid időn belül utoléri és túlszárnyalja az amerikai Egyesült Államokat a hús- és a tej termelésében, a bur- zsoá sajtó azt írta, hogy ez Csupán propaganda szólam. Ez a propaganda azonban azóta hússá és tejjé vált. A tej össztermelésében a SzovI és 1 int 32 e®ész meS3'e teli lVl rületén, úgy a mi jará- Esunkban is élénken fcglalkoz- gtatja a tsz fejlesztés feladata |a vezető szerveket, aktivistáikat, pártszervezeteket, a tsz- geket és egyre több egyéni gnarasztot is. Azonban mielőtt Igúj célokat tűz maga elé az ie*rber — mérlegre kell tengni, hogy korábbi munkája seredményes volt-e, vagy nem. {§ A szolnoki járás kommu- jgnistái, a közös gazdaságok, az =1953-as évben nem dolgoztak Jrosszul. Ezek bizonyítására lime néhány tényszám. A nö- =vénytennelésben általában Imegelőztük az egyénieket. |Ba csak a búzát veszem ala- §pul, a tsz-ek 1,6 mázsával ter- imeltek többet, mint az egyéni üparaisztgazdaságok. Ez azt jjielenti, ha mindenütt nagy- füzemben termeltük volna a Ikenyérgabonát. a járásban Imintegy 32 ezer mázsával ltudtunk volna többet ter- srnelni. Ez egy olyan község Hegész évi kenyérellátása, gmelyneki lakossága 14—15 gezer fő, mint például Tisza- gföldvár. Kunhegyes vagy l-Jászapáti. Pénzben 6 720 C00 gforintot jelent, melyből 67 gkétszoba összkomfortos laikust lehet építeni. 1 Hasonló a helyzet az ál- Hlattenyésztésfcen is. Jellemző jfszám, hogy a 100 kát. holdra gjutó számosállat mennyiség feladataink egy esztendő alatt 4,9 darab-/ val, vagyb 14 darabról 19 darabra növekedett. Hasonlók az arányszámok az árutermelésben is. Például 1957- hez viszonyítva 1958-ban négyszer több sertést adtak» el a tsz-ek az Állatforgalmi Vállalatnak. Nem alakulnak rosszul a segédüzemek sem. Tsz-einkben az összjövedelem 35 százaléka már állat- tenyésztésből, 40 százaléka növénytermelésből, 25 százaléka pedig segédüzemek és egyéb bevételekből származik. TiSz-einktben egy esztendő alatt az állóeszköz beruházás holdanként 400 forinttal emelkedett és elérte a 3120 forintot. Az összvagyon ugyanezen idő alatt 131 millió forintra, mintegy 30 millió forinttal emelkedett. E tényezők összhatása eredményeként a munkaegység összértéke 33.50 forint volt. Nem kevés az olyan tsz-családok száma, ahol az évi tiszta jövedelem megközelíti a 100 ezer forintot. Ezekbe] m.i azokat a tapasztalatokat szűrtük le, hegy helyes volt a járási párt VB-nek es a tanács VB-nek az a törekvése, hogy a politikai és gazdasági megszilárdulása a tsz-eknél meggyorsítsa. Megállapítottuk azt is, hogy egyre több egyéni paraszt fordul a termelőszövetkezetek irányába és ismeri el a szocialista nagyüzemek fölényét. A jól működő tsz-ek példáján felbuzdulva a kisebb területekkel rendelkező, a nagyüzem adta lehetőségeket jól kihasználni nem tudó tsz-ek között is megerősödött az egyesülési törekvés és így 1958-ban mintegy 14 tsz-t egyesítettünk. Megítélésünk szerint, minden feltétel adva van a szolnoki járásban a tsz- ek .számszerű fejlesztésének meggyorsításához is. Úgy ítéljük meg, hogy az elmúlt évi 583 belépő és a 760 kát. hold föld nem áll egyenes-arányban a t-sz-ek által elért politikai és gazdasági eredményekkel. Azonban az 1958-as belépések alakulásával mégis elértük, hogy a járás 47,2 százaléka szocialista szektor kezelésében van. E zek után önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy a sok pozitív tapasztalat után miért haladt lassan járásunkban a számszerű fejlesztés? Erre különböző magyarázatokat lehet adni, de megmagyarázni nem tudjuk. Szükségesnek tartom mégis megírni azt, ami minket leginkább gátolt az 1958-as esztendőben. Ez az önkéntesség fogalmának helytelen megítélése és helytelen alkalmazása volt. Az önkéntességet mindenki a maga módján magyarázta. Az egyéni parasztok azt tartották és azt tartják még többen önkéntességnek, ha nem hívjuk a tsz-be. A tsz-tagok azt mondották: az az önkéntesség, ha hagyjuk, hogy a paraszt maga kopogtasson a tsz ajtaján. Emögött bizonyos elzárkó- zottság. olyan nézet is rejlett, hogy ,.majd jön. ha akar". Az ellenség pedig, ahol próbálkoztunk a tsz- fejlesztés meggyorsításával, rögtön az erőszakról üvöltözött. Mi, vezetőit egy kissé az önkéntesség jelszava mögé bújtunk és mi is hadakoztunk egy olyanforma erőszak ellen, amely gyakorlatilag meg sem történt, hisz a területi számszerű fejlesztéssel alig foglalkoztunk. S miközben a nemlétező erőszak ellen” harcoltunk, az önkéntességből ösztönösség lett. Ez az ösztönösség volt a gátlója nálunk a számszerű fejlesztésnek. Álláspontunkat felülvizsgáltuk és ma úgy ítéljük meg a helyzetet, hegy minden feltétel adva van, s a meggyőző szó erejével, az önkéntességet helyesen értelmezve, tömegesen léptessük be az egyéni parasztokat a termelő- szövetkezetekbe. Az önkéntesség nálunk nem jelenthet többé ösztönösséget. Minden meggyőző eszközt felhasználva végezzük ’ munkánkat, az egyénileg dolgozó parasztok és az alacsonyabb társulások tagjai között, annak érdekében, hogy minél előbb a haladás útjára lépjenek. Melyek azok a főbb feladatok, • amelyeket a tsz-fejksz- tés során tűztünk ki?
