Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
1959. február 3. SZOLNOK MEGYEI! NÉPLAP 3 Uj félév küszöbén n Nagy napja van ma diáknak, tanárnak egyaránt. Bizonyítványt kapnak a kezükbe, amelynek számai hűségesen tükrözik, egy-egy fiatal előrehaladását, sikereit a tanulásban, vagy megtorpanását. De mást is lemérhetünk rajta: pedagógusaink munkájának értékét, a tanításban eltöltött órákat, a töprengést, hogyan adjam tovább a tudást, hogyan neveljem még jobban a rámbízott életeket? Az elmúlt félévnek komoly eredményei születtek. Oktatásügyünk hatalmasat lépett előre. Haladását jelentős mértékben a párt művelődéspolitikai irányelvének köszönhette, amelyek megszabták a pedagógusok feladatait, utat mutattak az elméleti képzés, az ifjúság elvi-politikai nevelése terén. Megyénk iskoláinak nagy többségében a pedagógusok megértették, mit vár tőlük a szocialista állam. Sokkal bátrabban és határozottabban nyúlnak a világnézeti nevelés kérdéseihez. Rendszeressé váltak az osztályfőnöki órák, amelyeken erkölcsi-politikai kérdéseket tárgyalnak olyan szinten, hogy a gyermek azokat megérthesse és annak magasrendű szocialista tartalmát Saját meggyőződéseként sajátítsa el. A tanórákon is sokkal pólitikusab- bgn oktattak a pedagógusok, zömmel már nem féltek kifejteni a szaktárgy politikai vonásait. Nagyok az eredmények a szakmai oktatásban is. A megye huszonöt iskolájában folyik a műszaki-technikai oktatás, hogy sokoldalú, a technikát jólismerő, a fizikai munkát megbecsülő fiatalság kerüljön ki iskoláinkból. A Verseghy Gimnázium diákjai különböző üzemeknél szerzik meg a szákmai gyakorlatot és kerülnek barátságba a fizikai dolgozókkal. De már a me- «K. itcfebi. iskolájában is folyik 'iá a nevetés’, ’ábiely az . eddigi arisztokratikus szemléletet, a munka lebecsülésének burzsoá szellemét van hivatva száműzni a felnövekvő nemzedékből. A tanulmányi eredmények számadatai még nem érkeztek be. Előzetes becslések szerint általánosságban az 1957—58-as tanév első félévével összehasonlítva, némi javulás mutatkozik. Ezt a javulást azonban meg kell szilárdítani és tovább kell fokozni. Ez a következő félév egyik legfontosabb feladata. A szocializmus építésében utánunk következő ifjú nemzedéknek hatalmas szellemi és fizikai tudással, jó képességekkel, szilárd marxista—leninista világnézettel felvértezve kell kilépnie az életbe. Pedagógusaink megtisztelő feladata, hogy saját magukat szilárdan elkötelezve neveljék a fiatalokat. Uj félév előtt állunk. A mérleg kedvezőbb, mint az elmúlt év végén. Azonban a fejlődés megköveteli, hogy ne elégedjünk meg önmagunkkal, ne álljunk meg egy pillanatra se. Pedagógusok, szülők, gyermekek — fogjunk össze a fényes jövő, a felépülő szocialista Magyarország érdekében. Hasznosan töltik a téli estéket A jászálsószentgyörgyi nőtanács a közelmúltban szabó- varró-kézimunka tanfolyamot szervezett. Az érdeklődést bizonyítja, hogy néhány nap alatt ötvenen jelentkeztek, , s így két tanulócsoportot kellett létrehozni. Az egyikben a lányok, a másikban pedig a szabás-varrásban már gyakorlottabb asszonyok hajolnak esténként a varrógép és a szabászasztal fölé. Az építőipar elsőrendű feladata: közös gazdaságok építkezéseinek gyorsítása Pusztabáurévén is érlelődik az összefogás gondolata Pusztabánréve 1956 előtt termelőszövetkezeti község volt. A jelek szerint most újból az lesz, ismét érlelődik az összefogás gondolata. A Búzakalász Tsz helyén az elmúlt év őszén megalakult a Haladás. A két tsz a közeljövőben egyesül. — Nemrég alakították a Kossuth Tszcs-t is. A SZOLNOK MEGYEI Állami Építőipari Vállalat ösz- szevont műszaki párt és szak- szervezeti értekezleten vitatta meg az 1959. évi terv feladatát. 1958-ban a vállalat 90 létesítményt épített fel 80 millió forint értékben. A többek között 422 lakást, 9 iskolát és más fontos épületet adtak át. Eredmény volt, hogy a szétszórt építkezések ellenére is stabilizálódott az egy főre eső termelési érték, amit koi'ábban megalapozott a vállalat. — Az elmúlt évben a jó munka ellenére is van egykét komoly hiányosság — mondotta — igazgatói beszámolójában László elvtárs amit feltétlen ki kell küszöbölni a megnövekedett feladatok megoldásával együtt. Ilyen a magasépítő és a szakszerelő dolgozók gyenge kooperációja. A múlt évben nem egy építkezés azért ment túl a határidőn, mert nem volt meg a jó kapcsolat a főépítésvezetőségek között. Most, mikor a feladatok 30 százalékos emelkedő sáléi beszélünk ilyen hiányosságok lehetetlenné tennék a terv teljesítését. A LEGNAGYOBB HIBÁNK a múlt évben az volt, hogy munkánkat nem jellemezte a tervszerű előkészítés, elhanyagoltuk a tervszerűség legnagyobb segítőjét a munkaversenyt is. Azt a mozgalmat ami segíti a számokat élettel és tartalommal kitölteni. Mi vezetők és nem utolsósorban a középkáderek is— eddig keveset foglalkoztak a szocialista verseny nevelő, embert formáló hatásával. Az építőiparban a munkaverseny nemes hagyományokra tekinthet vissza és ezeket nekünk ápolnunk kell. Célunk legyen ebben az évMinden erőt a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésére — A MÉSZÖV elnökének tájékoztatóid — Az ímsz-ek helyi vezetői, dolgozói segítsék az egyéni gazdákat ahhoz, hogy belépjenek a tsz-be. Elsősorban a vezetők és a dolgozók mutassanak jó példát a belépési nyilatkozatok aláírásával. Varga elvtárs beszélt arról, hogy jónéhány fmsz-ve- zető az elmúlt napokban már szövetkezeti gazda lett. Megemlítette Vincze Imre elvtársat, a MÉSZÖV megyei felügyelőbizottságának tagját, aki 20 hold földdel választotta a nagyüzemi gazdálkodást; ’ezzel példát mutatott a földművesszövetkezetek választott vezetőinek. Vincze Imre elvtárs saját jobblétét alapozta meg ezzel az elhatározásával. Szóbakerült a tájékoztatón a kétlaki fmsz-dolgozók helyzete. Azokról van itt szó, akik egyénileg gazdálkodnak A beruházásokat érintve Varga elvtárs elmondotta: 11 millió forintot fordítottak az elmúlt évben a hálózat bővítésére s ezen belül elsősorban a raktárépítésre. Jelentősen bővült a bolthálózat is. így egyebek mellett a tavalyi boltsűrűség 9 százalékkal, a vendéglátó üzemegységek — elsősorban cukrászdák — 24.5 százalékkal szaporodtak. Idei terv, hogy elsősorban a külterületeket kapcsolják be és itt biztosítsák a jelenleginél jobb áruellátást. Több kérdés hangzott el a vagyonvédelemmel és a takarékossággal kapcsolatban. Ezekre válaszolva Varga Illés elvtárs elmondotta: A megye szövetkezetei 1 millió 300 ezer forintot takarítottak meg ez évben s kezd kialakulni egy olyan légkör, — amelyben a dolgozók elítélően nyilatkoznak a pazarlásról, a hanyag gazdálkodásról. A tartós javulás érdekében a MÉSZÖV még tovább tökéletesíti a leltárfelvételeket s azokat állandóan szakemberek bevonásával végzik. ben felhasználni a munkaverseny segítségét és megszüntetni a hiányosságokat, hogy megnövekedett tervünket teljesíteni tudjuk. Áz igazgató elvtárs beszámolója után Redler Károly főmérnök elvtárs, részleteiben ismertette a tervet. Az éves feladatot már most felbontották a főépítés vezetőségekre és ebből az építési feladatból még az igazgatóságnak is jutott. Ugyanis az igazgatóság irányításával építik meg a Hibrid kukoica üzemet. Részletes tervfeladatok közvetlen az építésvezetőségek munkabeosztását segítik elő. így a fegyvemeki iskolát az építésvezetőségnek az első negyedévben az első emelet falegyenig kell elkészíteni. A második negyedévben a tető és válaszfalak befejezése a főcél. MARTFŰN az iroda épületet a második negyedév végére teljesen készen kell átadni. A mezőtúri IV.-es lakást teljesen be kell fejezni szintén az első félévben. A célkitűzéseket és a munkákat úgy bontották, hogy a termelőszövetkezeteknek építendő istállók, amelyek 1811 állat befogadására készülnek, még az első félévben készen legyfenék. Ugyanez a feladat az épülendő 12 iskola 48 tantermével is. A vállalatot az a cél vezette, hogy a nyári időszakban az épületek tökéletesen kiszáradjanak és egészséges épületek kerüljenek átadásra. A részletes terv ismertetése után a műszaki vezetők mondották el véleményüket. Hangsúlyozták, hogy a feladatok jóval nagyobbak, mint a korábbi években. Időszerű veit a terv ilyen alapos és tudományos alapokon való feldolgozása. — Vállalták az építésvezetők az MSZMP kongresszusára, hogy a tervben rögzített feladatokat határidőre teljesítik. Javaslatok hangzottak el a tervben nem rögzített munkákra, melyeket a munkaverseny segítségével többletmunkaként vállaltak. ) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiimimiiiiinnHiinn T ovábbra, is legfontosabb feltételnek a meglévő tsz-ek politikai, gazdasági megszilárdítását tartjuk. A politikai és gazdasági vezetés megerősítése minden vezető szerv elmulaszthatatlan kötelessége. A jó pártszervezet, az elnök és a szakvezetés alapvetően befolyásolja a tsz-ek jövedelmezőségét. Van egy orosz közmondás, amely különösen a kozákság között terjedt el: „A jó atamán fél kozákság”. Nemrégen olvastam egy könyvet, melyben a közmondás módosult formájára akadtam, mely egész Szovjetunióban elterjedt „egy jó kolhozelnök félkol- kolhoz”. És hogy ez menynyire így van, sok példával lehet igazolni, de vegyünk csak egyet: A mezőhéki Táncsics Tsz 1955-ben, bár többezer holdas tsz volt, 205 szétszórt tanyával cs egy rosszul megépített 80 férőhelyes istállóval rendelkezett. Gazdálkodásuk is rendkívül gyenge volt. Ilyen helyzetben került a tsz élére elnöknek Csótó István elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyettese és Tresser Pál agronómusnak. — Bátran támaszkodtak a pártszervezetre, a szövetkezet tagságára, szigorúan betartották a legfontosabb termelési szabályokat és ennek eredményeként elmondhatjuk, hogy a héki Táncsics Tsz-ből az üzemegység rendszerén alapuló nagyüzem alakult ki. Itt ma már az egy kát. holdra jutó állóeszköz érték közel 3 ezer forint. A megye egyik legkorszerűbb teljesen gépesített 100 férőhelyes tehénistállójával rendelkeznek és most épül a másik. Épül a kultúr- házuk és az irodaházuk is. Ezekből és sok más tényezőből következik, hogy a járási párt VB és a tanács VB semmilyen áldozatot nem sajnál ahhoz, hogy egy tsz vezetését rendbe tegye. Amikor Csótó elvtárs visszakerült a megyei tanácshoz, a járási párt VB Détár Mihály elvtársat, a pártbizottság termelési főelőadóját bízta meg a Táncsics Tsz vezetésével. Jelenleg a tsz fejlesztése a legjobb úton halad. A tsz vezetés megjavítása sok vonatkozásban kihat a tsz egész életére. De különösen kihat a gazdálkodás általános színvonalának növelésére. A héki Táncsics Tsz-ben, ahol 1955 előtt alig trágyáztak, 1958-ban már a szántóterület 13 százalékát terítették meg szervestrágyával és az egy kát. holdra jutó műtrágya elérte a 214 kilogrammot. Milyen eredményeket hozott ez? Háromszáz kát. hold földön 12.2 mázsa őszi árpa termést értek el. Ezer holdon 10.5 mázsa átlagot. Árutermelésükre jellemző, hogy 100 kát. holdra 31 árusertést adtak át az Allatforgalmi Vállalatnak. Külön megemlítem, hogy 100 holdanként 100 árubaromfit értékestettek, megcáfolva azt a tarthatatlan elméletet, hogy nem érdemes baromfitenyésztést nagyüzemben folytatni. A helyes agrotechnikai eljárásokkal egy kát. hold szántó megművelésére 34 munkaegységet fordítanak. Ezekkel magyarázható, hogy a Táncsics Tsz-ben a munkaegység összértéke egyre magasabb lesz és 1958-ban már jóval 30 forint fölé emelkedett. — Míg például az olyan tsz-ek- ben, ahol nem fordítanak a fentebb felsorolt ossz ható tényezőkre gondot — ilyen volt az újszászi Bem Tsz, ahol egy kát. hold megművelésére 66 munkaegységet fordítottak — a munkaegység összértéke is nagyon alacsony volt. Ennek a tsz-nek a tagsága, látva a vezetőség tehetetlenségét, nagyon helyesen egyesült a járás legjobb tsz-ei közé tartozó újszászi Szabadság Tsz-szel. Ezek a tényezők megítélésünk szerint nagyon fontosak a tsz-fejlesztés szempontjából, a mezőgazdasági termelés fellendítésének szempontjából. Ennek ellenére is csak feltételek és lehetőségek, melyeket nekünk helyesen fel kell használni. Ezért mi a számszerű fejlesztés érdekében a következőket tesszük: E lőször kijelöltük azokat a községeket, ahol az átszervezés egyértelmű feltételei megvannak, ezekben a községekben nagyobb helyi erők igénybevételével beindítottuk az agitációt. Ezzel egy- időben megindult a munka a járás minden községében. A fejlesztést járási tsz-fejlesz- tési bizottság irányítja, mely a szövetkezeti mozgalomhoz jól értő, ötven legképzettebb agitátorból és szakemberből áll. Két albizottsága működik. Egyik az agitációs és szervezési feladatokkal, a másik az üzemszervezési feladatokkal foglalkozik. Természetesen nem mereven elválasztva egymástól. Az ötven tagú fejlesztési bizottságnak van egy végrehajtó szerve, az operatív bizottság. Tagjai a párt, állami, társadalmi, tömegszervezetek járási vezetői. Hasonló a helyzet a községi fejlesztési bizottságoknál. Ebből következik, hogy a járási szervek által egy községbe küldött munkatársainkat, a községi fejlesztési bizottság rendelkezésére bocsájtjuk, nem pedig afölé rendeljük. Másodszor tsz fejlesztési agitációnknak főbb erejét a lelkes agitátor csoportokból képezzük és szervezzük. Először főleg a súlyponti községekben^ később pedig más községekben is azt tesszük. Munkánk során a pártszervezetekre támaszkodunk. A tsz tagokból és munkásokból alakított agitációs csoportokat kiegészítjük helyi vezetőkkel. Az agitátor csoportjainkat a következőképpen készítjük fel a munkára: Először is a tsz-ek eredményeit, a tsz-be való belépéssel járó előnyöket papírra vetjük és az agitátor kezébe adjuk. Egyéni paraszt és agitátor találkozókat szervezünk, ahol az agitátorok megbizonyosodnak arról, hogy az egyéni parasztok várják őket. Megmutatjuk, hogy a termelőszövetkezeti tag az igaz barátja az egyéni gazdálkodónak, amikor a tsz-be hívja, nem pedig az, aki arra ösztönzi, hogy egyéni paraszt maradjon. Agitátorainkat viszont figyelmeztetjük: az egyéni parasztok a kisparcellás gazdaságba vetett hitüket elvesztették, de még nem találták meg az útat egyértelműen a tsz-hez. Komoly lelki. tusán mennek keresztül. Ezért igyekezzenek őket átsegíteni a vívódáson, értsék meg ingadozásukat. I gyekszünk az egyéni parasztok között mi, járási vezetők is minél többet forgolódni, s bebizonyítani, hogy makacsságuk alaptalan és nincs komoly érvük az egyéni parcellák megvédésére. Szerte a világon, szocialista vagy kapitalista országokban egyaránt, egyre inkább a nagyüzem a domináló és a kisparcellás gazdaság útjának végéhez ért. Külön szólunk a tekintélyes parasztokhoz, akik évtizedek óta a községben Íratlan szabályok alapján, a parasztok vezetőivé váltak, akiket gazdálkodásukból ás emberi magatartásukból következően mindig követtek a többiek. Ezek a tekintélyes parasztemberek a falu szószólói, a gazdakörök vezetői. Emlékeztetjük őket, hogy kötelezettségeik vannak a többi egyéni dolgozó parasztokkal szemben és ha évtizedeken át mindig jót akartak a dolgozó társaiknak, most se hagyják cserben őket. Milyen gátló körülményeket látunk a tsz fejlesztés terén? Most miután igyekszünk meggyorsítani a munkát, az osztályellenség is egyre jobban rákapcsol. Módszereiben az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva változás állt be. Ma már a csajkamesét, a „közös asszony” elméletet valamire való parasztember nem hiszi el. Éppen ezért más módszerhez folyamodott. Igyekszik azoknál a dolgozó parasztoknál, akik beléptek a tsz-be elérni, hogy vonják vissza belépési nyilatkozatukat. Fenyegetésekkel, különböző lelki ráhatásokkal teszik. Aktivistáink feladata, hogy az osztályellenségnek ezt az eléggé kifinomult ténykedését leplezzék le és védjék meg a tsz-be belépett új termelőszövetkezeti gazdákat. M ásik gátló körülmény még az egyes embereknél meglévő felfogásban rejtőzik. Abban, hogy mivel nem ismeri a tényleges erőviszonyokat, bátortalanságból azt az elvet vallja: úgyis hiába megyek az egyéni paraszthoz, nem lépnek azok be. Helytelen felfogás következik nem egy embernél abból is, hogy különböző közéleti funkciót lét el, fmsz.- ügyvezető, tanácsvezető, — pártszervezeti titkár, de közben 4—5 hold földön gazdálkodik. Ezek az elvtársak barátaink, bár sok kérdésben egyetértenek velünk, e kérdésben még saját magukkal is szembe kerültek és nehezen válnak meg földjüktől. Megítélésünk szerint, e tekintetben kell elsősorban rendet teremteni, mert leggyengébben eddig is ott alakult a tsz fejlesztés eredménye, ahol 4—5 holdon gazdálkodó emberek nagyszámban a vezetésben voltak. összefoglalva, mi a szolnoki járás kommunistái és velünk nagy létszámban szimpatizáló munkások és tsz tagok segítségével, a munkánkat úgy szervezzük, hogy a tsz mozgalom számszerű fejlesztésében ne maradjon el a megye többi járása mögött; , Ungor Tibor, a Szolnok járási Párt VB. titkára. Szombaton a Szolnok megyei MÉSZÖV elnöke tájékoztatót tartott. A földmü- vesszövetkezetek jelenlegi munkájáról tájékoztatta a megjelenteket. Jelentős tényként említette, hogy az elmúlt két esztendőben a földművesszövetkezetekben mindenütt kialakult a mezőgazdasági üzemág és emellett választott szervként a tagbizottság. Jelenleg a mező- gazdasági üzemágakban közel hetven mezőgazdász segíti a falvak dolgozó parasztjainak munkáját. Varga Illés elvtárs, a MÉSZÖV -elnöke hangsúlyozta, hogy most ebben az időszakban az fmsz-eknek mindenütt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére kell minden erejüket fordí- taniok. Részletesen beszélt a MÉSZÖV igazgatóságának ezzel kapcsolatos terveiről. és emellett földművesszövetkezeti alkalmazottak is. Általános tapasztalat: sem az egyik, sem a másik munkában nem állnak helyt. Másrészt pedig nincs erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy a nagyüzemi gazdálkodást propagálják. Varga Illés elvtárs elmondotta, hogy ezt a problémát jó felvilágosító munkával hamarosan megoldják. a szövetkezeti kiskereskedelemmel kapcsolatban elhangzott több kérdésre válaszolva Varga elvtárs elmondotta: az elmúlt esztendőben jelentősen javult a szövetkezetek kereskedelmi munkája, Az üzletek és raktárak áru- összetétele ma már sokkal jobb, mint néhány éve. — Megteremtődött a lehetőség arra, hogy a szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat véglegesen megszüntesse a választékhiányt.
