Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

1959. február 8. S/DÍNOK ÍVlLG 1 L.1 NÉPLAP Hmsdwó. h&wkmsáQ. besenyszögi napok A furfangos ügyvezető Már a verebek is csiripe­lik, iffy nem érdemes külön ideírni ennek az ügyvezető­nek a nevét. Aki elolvassa a róla szóló históriát, úgyis rá­ismer. Ez a furfangos ügyve­zető arról nevezetes, hogy amint az irodája előtt megáll egy gépkocsi, nyomban veszi a kabátját, s amikor a be­lépő, messziről jött kiküldött megkérdezi tőle: hová indul, akkor ő felhúzza a szemöldö­két, mint aki nem érti ezt a furcsa kérdést és magától ér­tetődő hangon válaszol: — Hová? Hová? Hát agi­tálni, elvtársam. Fejlesztés van, nem táthatom a számat. Egyszer aztán valamelyik kiváncsi kiküldött azt talál­ta kérdezni: — Mondja csak, ügyvezető elvtárs, magának megvan még az a hét hold földecs- kéje? Az ügyvezető szomorúan bólogatott, de nem jött za­varba. — Sajnos, elvtársam, saj­nos, még megvan. Annyi a dolgom ezekkel a makacs egyéni gazdákkal, hogy ma­gamat még nem értem rá megagitálni. Boda-nap Ez ugyan nincs benne egyik naptárban sem. De azért a Nagykunság egyik községé­ben most már évről évre szor­galmasan megtartják a Boda- napot, ami abból áll, hogy isznak és mulatoznak, alio­VTYY'WYYYYTYYYTTYTYTTTTTYTi Elmélyültebb szakmai tudás, hozzáértőbb vezetés A Belkereskedelmi Minisz­térium vendéglátóipari fő- igazgatóságán elhatározták, hogy a szakmai továbbkép­zést a jövőben kiszélesítik 'és az oktatásba bevonják azokat az új vezetőket is, akik az ellenforradalom után kerül­tek egy-egy vállalat élére. — (MTI) gyan ez már ilyen alkalmak­kor szokás. Hogy, hogy nem, erre az idei Boda-napra oda- keverődzött Mihály gazda is, mint később kiderült, teljes joggal. Mikor aztán bevette a ma­gáét, imbolygó léptekkel — ahogy arrafelé mondják — megkezdte a hazatolatást. A kultúrház előtt ott lát egy autót, gyufát gyújt és nagy gonddal vizsgálgatja a rend­számtáblát. Jön a párttitkár, hogy résztvegyen a kultúr- otthonban Iává gyűlésen. Meglátja Mihály gazdát. — Megjött, Mihály bácsi? Magát is hívtuk, kerüljön csak beljebb — invitálta a Boda-napi hangulatban lévő derék gazdát. Mihály bácsi kihúzta magát és akadozó nyelven, de azért szabályosan megfelelt. — Maguk elkéstek, titkár elvtárs. Amiért maguk en­gem hívnak, azon már kere­ken kétórahossza óta túl va­gyok. És meglobogtatta az aláirt, kitöltött belépési nyilatkoza­tot. A huzatból is, a maradlségbói Is Ez meg Tiszagyendán tör­tént a hét elején. Este volt már. A népnevelő bemegy az egyik egyéni gazda portájára és mondja a mondákáját. A gazda meg csak hallgat, meg bóbiskol. Az agitátor pedig izzad. — Kedves gazduram, szól­jon már valamit. Vagy bút, vagy bát. Gazduram felnyögött és a füle tövét tapogatta. — Szólnék én, kedves fiam, de olyan huzatot kaptam, hogy már nézni se tudok. Me­gyek is lefeküdni — és a meglepett népnevelőt ott­hagyta. Az nem éppen derűs kedvvel szintén távozott. Hát másnap reggel jön ám a mi huzatos gardánk a ta- hacshazára. tíelépési nyilat­kozatot kér, s azt mondja: — Az éjjel kigyógyultam a huzatból is, meg a maradi- ságból is. — szp — Itt már nincs szükség agitációra. Ócsai János 6 holdas egyéni gazda felismerte hol a helye, hol lesz családjának több jövedelme, s ezért feleségével együtt néhány nap­pal ezelőtt aláírta a belépési nyilatkozatot a besenyszögi Hunyadi Termelőszövetkezetben. Idő járásjelentés Várható időjárás: erősen felhős, párás, ködös idő, többfelé kevés hó, zúzmara­képződés, mérsékelt délkeleti déli szél, a hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet: mínusz 1— 4 fok között. A szlovák népgazdaság fejlődése A Szlovák Nemzeti Front központi bizottságának Po- isoűyban 'megtartott ülésén, a szlovák tervhivatal elnöke ismertette Szlovákia 1959. évi népgazdaságfejlesztési tervét. A szlovák ipar 1958-ban tervét 103.7 százalékra telje­sítette. ÍMérni-fétütm Napról-napra olvashatjuk a sajtóban, hogy megyénk dolgozó parasztjai közül egy­re többen választják a nagy­üzemi gazdálkodás útját. — Egy-egy községben naponta tízen-húszan írják alá a be­lépési nyilatkozatot. — Az egyéni gazdák legtöbb he­lyen már nem azon problé- máznak, hogy jó-e a terme­lőszövetkezet, hanem inkább olyan kételyek foglalkoztat­ják őket, amelyek gyakorlati jellegűek. Többek kérésére közöljük, mit kell tudni a tsz-be lépő dolgozó parasztoknak. Miket hoteles bevinni a belépő a közősbe ? A termelőszövetkezetbe be­lépő dolgozó parasztoknak a művelésük alatt álló összes földterületet a tsz közös használatába kell adniök. A saját tulajdonban lévő föld­volt már akkor János, és „hatvan felé hazafelé” — az ő asszonya asz- szony a talpán, s megőrzi a barna homokot az öt gyereknek, fejenként négy holdat. Azonban az első tíz hold átírá­sából se lett semmi. — Mig a hátralék ki nincs fi­zetve, addig nincs átírás — mondja a város. — Ami szabály, szabály. Nekem mindegy, ki fizet, de még a teherből ki nem mosdik a föld, addig Pál szavatol az árendáéri. (T)ál is azt mondja, János is, K hogy így is jó. Pál regulázta a városi gyerekeket, és János fizette a sarcot. Mikor mennyit birt. Az első évben százötven pengőt egy summában. Tizet, húszat, harmin­cat apránként. A malacból, a kuny­hóból, a csirkéből. A második év­ben is majd annyit. A harmadikban már csak felét. A negyedikben sem­mit, mert nem volt miből. Az 58 pengős búzán bérelt föld 6 pengős búzát termett. — Nincs, oszt nincs — nézegetett föl János a mennyben lakó isten­hez, aki csak a világot teremtette, de hogy az emberek azt nem talál­ták tökéletesnek, ők meg kiegészíté­sül gazdasági válságot teremtettek. — A nincsből is lenni kell, mert másképp hogy tartom én el maga­mat? — mondja a város, mint föl­desúr. De nem Jánosnak, hanem Pálnak. János nem szerepelt a nagy könyvekben, amelyekben föl van­nak fektetve a bérlők, mint a ko­porsók a hullaházban. — Állj elő, Földhözragadt Pál! Az iskolaszolga elő is állt, s mint afféle városi ember, aki uraknál bennfentes, ki is törülközött a baj­ból. Mit szükszálják őt, mikor ötö­dik esztendeje ez a bizonyos neve­zetű János élvezi a bérletet? — Hát akkor álljon elő az a bi­zonyos János, a haszontalan, és fe­leljen meg! — rendelte a város. János megfelelt. Írásokat húzott elő az ingderékból, és bebizonyí­totta velük, hogy ő csak árendába kifizetett 700 pengőt, hát méo az a tömérdek adó! Ő maga se hinné. hogy ennyi telt tőle, nem is érti, miből telt, de hát higgyenek az urak a saját írásuknak. gén, ami igaz, az igaz, az c-*' urak egy szóval se mondták, hogy János hazudik. Fizetett, de nem magáért, hanem Pálért. Az átvett terhet törlesztette, de azt is csak felibül, harmadábul. A ma­gáéra semmit. Hát hogy állunk, János? — Tavaly leégett a tanya, újra kellett építeni. Az asszony két esz­tendeje fekszik valami minekis- mondjakban, ügön, méhrágasban — No jó, ez nem számos. De van tán valami értéke? Ló? Tehén? Disznó? i — Csak disznó van, kérem. — No látja. — Már most nem látom, mert tegnap ástam el őket az árokba. — Hát akkor nincs egyéb hátra, mint a kilakoltatás. Megértette? — Miig — ejtette le a fejit Föld­hözragadt János, kibotladozván az ajtón. Pedig nem értette meg. Hogy őt kivethessék a barna homokbul, amit öt esztendeje öntöz a maga verejtékével meg a családjáéval? A leégett házbul, amit újra gyúrt, mint a fecske a levert fészkit? Nem lehet az, ha isten vám, az égben. Pedig lehet az. A fecske fészkit is leverik, pedig arról mindenki tudja, hogy isten madara. Csak az emberi fészekleveréshez többen kellenek. Kell hozzá egy bírósági végrehajtó. Kell a végre­hajtó védelmére egy, két, három, négy rendőr, aszerint, milyen matu- rájú a kilakoltatandó emberfecske, csíp-e, rúg-e, harap-e, vagy csak jajveszékel. Kell a városi tiszti­ügyészségének egy embere. Kell egy közigazgatási funkcionárius, aki átveszi a kiürítendő területet, s hogy a zsellér vissza ne térhessen, ami a köztekintélyt köznevetség tárgyává tenné, levéteti és bizton­ságba helyezteti az ajtót és az abla­kokat. Kell egy községi bíró, aki mint népjóléti intézmény, bedugja valahová a megfödéltelenitendő jobbágyokat és helyet keres a cók­mókjaiknak. Kell egy bérautó sofőr­rel, amely a hatalom képviselőit kihozza a pusztára, ötven kilomé­terre a várostól, és a rendcsinálás után visszaviszi őket. Kell végre egy városi fogat, két napra, egy kocsis­sal és két arra termett férfiúval, aki a cellecullát majd fölrakja a kocsira, a végrehajtó intésére, és leszedi róla, a községi bíró paran­csára. "If.át ez a sok hadinép mind ki- érkezett a barna homokra. Rendőr csak egy, annak se volt egyéb dolga, csak a szeméi törül- getni. Mért nincs az a szőrösszívű ember, aki azt száraz szemmel meg- állhatta volna, amikor a méhrákos anya felült a vackán, belemártotta az ujját a tükör alatt a szentelt­víztartóba, és először magára ve­tett egy keresztet, aztán az urára, aki a kanapé sarkában gubbasztott, aztán a gyerekekre, akik álltak ka­rajban a szoba közepén; a nagyja csüggedt topogással, az apraja fe­szült kíváncsisággal szopván az uj­ját. — Az Atyának, Fiúnak és Szent­lélek Istennek nevében ... — Nini, — mondom — hiszen itt nem öt gyerek van, hanem hét. — Kettő velencei — magyarázta a rendőr. Igen, tudom már, gyámságba vett lelenc-gyerek. Mint gazdasági be­fektetés. Nem hoz annyit, mint a disznó, de nem olyan lutri. — Ezeket hova lakoltatjátok? — kérdem az urakat. A vállukat vonogatják, és kivo­nulnak tanácsot tartani a pitvarba. — Teljes lehetetlenség — mondja a gazdasági felügyelő, akinek az volna a hivatása, hogy átvegye az impériumot a kiürítendő putri fö­lött. — Biztos vagyok benne, hogy a polgármester úr mindnyájunkat elcsapna, ha megtennénk. Pbben mindenki egyetért. A végrehajtó úr nem győzi a szemüvegét fujkálni és sürgetni a városi delegátusokat, hogy találja­nak valami emberi megoldást. A felügyelő kiinti Jánost. — Mennyi volt az idei termés? területen kívül haszonélve­zetben, haszonbérben, vagy bármilyen címen tényleges használatban lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás cél­jára megtartható terület ki­vételével — a tsz-be kerül. A háztáji terület kialakítá­sát a termelőszövetkezet köz­gyűlése határozza meg 800— 1600 négyszögöl között. Ház­táji területet a községhez közelfekvő területen, vagy a közös táblán belül is lehet kialakítani. A termelőszövetkezetbe lépő dolgozó paraszt köteles a közös gazdaságba bevinni az összes igásállatokat, a háztáji gazdaság kereteit meghaladó haszonállatait, összesfőbb mezőgazdásági termelőeszközöket , (igás ko­csi, lószerszám, vetőgép, bo­rona, fűkasza, melegágyi felszerelés, stb.), a kisiparos munkaeszközeit a közgyűlés határozatának megfelelően. A közösbe adott földterü- ■*■■■■■»■■■■■■*■•■■■■■■■■■■■■■■■»■■»; jet bevetéséhez szükséges . »vetőmagot, a közös tulajdon­— Harminckéí mazsa nyögi ezJba adott állatok eltartásához ember. ..................... »az új termésig szükséges ta­Gyors f ejszámolás következik. »karmányt is biztosítania kell — Elég maguknak fogyasztásra »a belépő tagnak. meg vetőmagnak tizenhét méter-* mázsa. ■ — Nagyon ölég — csillan föl «; remény az emberfecske tört sze- ■ méhen. I — Akkor annyit meghagyunk, 5 tizenöt mázsát pedig beszállítunk — 2 ellenértékének kifizetési mód­mondja a felügyelő. S ját a közgyűlés állapítja _ Egy esztendeig aztán nem vételünk magától semmit - ^szerelés, stb.)’ értékének hozza az ügyész - addig majd csak.^. sz^zalékát a közgyű. összeszedi magot. S lés határozatától függően a A halálkodast itt tan meg rósz-;m nem ouXhM ^vetke- szabb hallgatni, mint a jajgatást. A»zet} alaphoz kell csatolni. A községi bíró szava felharsan. S bevitt takarmány, vetőmag — Zsákjai vannak-e kendnek? háztáji gazdaság szükség­— Csak lyukasak. »letét meghaladó gazdasági — Hát szerezni költ. Kölcsön be. »épületek ellenértéke a szö­Sebesen. »vetkezeti alap levonás nél­Hatan hatfelé szaladnak a szom-» kül kifizethető. szádokhoz. Segít nekik a rendőr is," a bevitt közös vagyontár- a kocsis is, a sofőr is. Sgyakat a termelőszövetkezet Ránk homályosodik, mire isten- * közgyűlésének határozata nek ajánljuk egymást. A szent Jánosi alapján saját erőből egy ösz- bogarak gyújtogatják az egyelőre 5 szegben is kifizetheti. — adómentes mécsest a cserjékben. »Amennyiben a vagyontár­— Mibe került ez a rendcsinálás?}gyak kifizetéséhez a tsz kö­— kérdem az urakat. Jzéplejáratú hitelt vesz igény­Azt felelik, körülbelül száz pengő.. he, úgy az igásállatok és A végrehajtót kivéve, senki se kap » gazdasági felszerelések el- kiszállási dijat. Csupa dologi ki- > lenértékét négy év alatt adás a száz pengő. s egyenlő részben lehet ki­— Ki fizeti ezt? »egyenlíteni, míg a haszon* — Természetesen a végrehajtott, »állatok (szarvasmarha, ser­™zTt?rghedt UnOS' EnnVÍVCl tÖbbl^, juh stb.) ellenértékét — Gondoljátok, hogy jövő ilyen- »hitelből egy összegben ki korig azt is kinyögi a többivel? Ilehet fizetni. — Dehogy. A többit se, az isten­adta. ■ ÄÜfi í* Mö«3ki- *«vao­roncsolnak. Hát okkor ki itt rossz? Halkan, vonakodva felelnek. Az-J zal, amivel mindig, mindenütt a 2 magyar élet egész vonalán szokás. 2 — A rendszer..s S ■ Igen, a misztikus, a megfoghatat-1 lan a torkonragadhatatlan, a le- 2 Hogyan fizetik ki a beviíl vagyontár­gyakat ? A bevitt vagyontárgyak “iGépkereskedemi Vállalat (Műszaki Bizományi) győzhetetlen Rendszer, való rettenetes kőszikla. a ködből műszaki becslést végez 1959. február hó Il-én Szolnok. Mártírok útja 9. sz. alatti MÉH he­lyiségben. £ Címeket kéri előre leadni. * - —— -v «V VV ♦ V — « - w Álljanak meg né­hány szóra István Bátyám! — szólít­ja meg Danyi Sándor, a beseny- szögi Hunyadi Tsz elnöke, Csajbók István 20 holdas egyéni gazdát. S miről esik szó a leghamarabb, mint arról, hogy István bácsi is hagyjon fel az egyéni küszkö­déssel. Mit huzzuk a szót. tovább azóta, mint később hallottuk, Csajbók István döntött, s a Hu­nyadi Tsz-be lé­pett. Ifj. Tarján Istvánnét a lakás án keresik fel a notanacs aktívái. Molnár Antalné és Boros Emőné már több eset­ben szóba hozták Tarján 1st vánné előtt a termelőszövet­kezetbe lépést, s az asszony már határozott is. O is be­lépne a lakásához 150—200 méterre lévő Lenin Termelő­szövetkezetbe, csak egyelőre még a férje akadékoskodik. _______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom