Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-08 / 33. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NEPL/ P 1958. február 8. Á JÁSZ LADÁNYI HELYZET Nagy munkában találta a jászladén yi agitátorokat a megyei pártbizottság brigádja. A brigád megérkezése előtt is naponta 3—400 tsz-tag járta a tanyavilágot, hirdetve a szövetkezeti gazdálkodás magasabbrend űségét. A brigád azonnal munkához látott és a járási pártbizottságtól érkezett elvtársak segítségével fokozódott a szövetkezeti agitáció. Bővült, az eglésznapos nevelőmunkán résztvevők száma és szervezettebb lett a délutáni és esti agitáció is. öt agitációs körzet működik a községben és a fejlesztés főhadiszállása a községi pártszervezet, aho] esténként az agitációs csoportok vezetői és az egésznapos fejlesztésben résztvett elvtársak mondják el napi tapasztalataikat. Jászladányban is mozog a föld. Az elmúlt napokban 120 holddal bővült a tsz-ok földterülete és legtöbben az Uj- barázda Tsz-be léptek b?. A szocialista szektor aránya így 57 százalékra növekedett. A község pedagógusai egy PTOpagandabizottságot alakítottak, amely feldolgozza és népszerűsíti a tsz-ek eredményeit, grafikonokon mutatja be a szövetkezetek fejlődését és a jövő távlatait. A propaganda munkában mindegyik pedagógus részt vesz és naponta friss híranyaggal látják el a hangoshíradót A tsz-fejlesztéshez naponta újabb erők érkeznek. Legutóbb a Jász kiséri Gépállomásról és a Pusztakürti Állami Gazdaságból érkezett negyven agitátor. Szombaton és vasárnap tovább fokozódik az agitáció és a megyei Építőipari 'Vállalattól is a legjobb elvtársakból álló ági- tációs brigád érkezik a községbe. Vasárnap több mint félezer ember vesz részt az egésanapos tsz-agitációban. A termelőcsoportok is mozognak. Vasárnap és hétfőn is gyűléseken beszélik meg, hogy helyesebb volna termelőszövetkezetként dolgozni. E0 Vincze Imre a MÉSZÖV felügyelőbizottságának tagja HA KUNHEGYESEN megkérdeznénk, jci a legnépszerűbb ember a faluban, minden bizonnyal sokan szavaznának Vincze Imrére, a helyi földművesszövetkezet igazgatósági tagjára. Gazdatársai úgy mondják róla, derék, becsületes ember, egyszerű, józan paraszti eszével mindig ott segít, ahol arra legnagyobb szüksége van a közösségnek, önzetlen, hasznos munkájának tulajdonítható, hogy immár öt év óta helyet kap a szövetkezetek megyei felügyelőbizottságában is. Új település A Tószeg határában gazdálkodó termelőszövetkezetek termelési érdeke már régen indokolttá teszi, hogy a tószeg—abonyi út mentén, a Háy-tamyán új települést hozzanak létre. A megyei tanács VB legközelebbi ülésén tanácskozik a települési helykijelöléséről. A javaslat szerint egyelőre mintegy 30 kh területű lenne a település és az első 20 lakóház felépülése után világítással és vízzel is ellátják. Az Építésügyi Minisztérium és más szervek szakvéleménye megfelelő a területre vonatkozóan. Az új településsel felépülte után megoldást nyer majd a külterületi részen lakók elhelyezése. nmtwini Idejében szerezzük be az arankamentes tiszta lóhere- és Jucerna-vetőmawot Az elmúlt évben, amikor valaki járta a határt, megdöbbenve tapasztalhatta azt a mérhetetlen kárt, amit a lucernásokban, lóherésekben az aranka okozott. Fiatal vetéseket kellett feltörni, mivel ezek annyira fertőzöttek voltak, hogy a védekezéssel már célt nem lehetett elérni. Ha ez így megy tovább, bárki beláthatja, hogy az aranka veszedelem a lucerna és lóhere termelésünk csődjét fogja jelenteni. A veszedelem egyik legkomolyabb előidézője, okozója a fertőzött vetőmag. Sajnos, de már ott tartunk, hogy arankamentes lóhere és lucernamag nincs a megyében. Ezt legfeljebb a gyakorlatlan szem nem veszi észre. így minden magot ki kell tisztítani, ólomzároltatni és csak így szabad elvetni. Az aranka mentesítéshez komoly berendezés szükséIMItmMMHtMtmMNNWtimitlimiimHIIHHHIHIIIHHlUHmiHtWMWMI Pártmegbízatása: az Ifjúság Tsz erősítése ppu»vii Ifi szövetkezeti gazdatársával járnak ki a határba, s különösen a S zen tistvány-pusztai részen végeztek felvilágosító munkát. ges, amellyel a gazdák nem rendelkeznek. Kormányzatunk ez évben is megadja a lehetőségét annak, hogy minden termelő ólomzárolt magot vessen, a nyers lóhere és lucernavetőmagját ólomzárolt vetőmagra kicserélje. A termelőszövetkezetek nyers lóhere és lucerna vetőmagját a MEZÖMAG Vállalat kirendeltségei cserélik ki előzetes igénybejelentés alapján. A társulások és egyéni termelők nyers lucerna és lóhere vetőmag készletét külön igénybejelentés nélkül a helyi földművesszövetkezetek cserélik át. A termelők által átadott 88 százalék tisztaságú nyers lucerna és vöröshere vetőmagért 100 kilogramm nettó súly után számítva 82 kilogramm ólomzárolt vetőmagot kap a termelő. Ha az átadott áru tisztasága 88 százaléknál magasabb, minden további százalék után 1.5 százalékkal több fémzárolt vetőmagot kap. Ha a tisztaság S3 százalék alatt van, minden százalék után 1,5 százalék levonásnak van helye. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők az átadott nyers lucerna és lóheremag minden kilogrammja után 3 forint költséget fizetnek annak a szervnek, amely a cserét lebonyolította. A nyers vetőmagot kicserélés végett 1959 március hó 15-ig lehet átadni, illetve átvenni. A termelőszövetkezetek az elmúlt esztendőben is magukévá tették a MTVB ama határozatát, amelyben elrendelte, hogy minden tsz vezetősége felé javasolni kell. hogy ólomzárolatlan vetőmagot ne vessenek. Ilyen nem is fordult elő. Az egyénileg dolgozó parasztok már kevésbé fogadták meg javaslatainkat. Többen saját vetőmagkészletüket vetették el. Fejlődés szempontjából egy év rendkívül sokat jelent éppen ezért jogosan reméljük, hogy ez évben már nem lesz olyan egyénileg dolgozó paraszt, aki ki ne cserélné vetőmag- készletét. Ha esetleg mégis lenne ilyen, a kárát elsősorban maga látja. Meg kell azonban akadályozni, hogy ólomzárolatlan vetőmag a piacon forgalomba kerüljön. A MEZÖMAG Vállalat és a földművesszövetkezetek gondoskodnak arról, hogy a cserevetőmag idejében rendelkezésre áHjon és a cserét zökkenőmentesen lebonyolítsák. Vedrődy Gusztáv megyei tanács VB főagronómusa Az emberek bizalmára — úgy mondja — tisztességgel rá kell szolgálni. Ügy, mint már annyiszor, most is részt vállal a nagy mozgalomból, amely ezekben a napokban indult meg a falu, a mező- gazdaság szocialista átalakításáért. Tudja, érzi és elmondja gazdatársainak is, hogy a földművesszövetkezetek tagjainak élen kell járni az újért, a jobbért való küzdelemben. Vincze Imre bácsinak már nem egészen új a szövetkezeti mozgalom, mert nyolc év óta tagja az egyes típusú Kossuth Tszcs-nek. Ehhez nem kell külön kommentárt fűzni, de nem érdektelen az sem, hogy a közelmúltban már négy gazda lépett ki a Kossuth tszcs- ből, mondván, hogy nem lesz soha életképes. És ez a négy ember, aki ma már mező- gazdasági termelőszövetkezetben dolgozik, igazat mondott. — Belátjuk; az egyhelyben topogás azt eredményezi majd, hogy messze lemaradunk a község többi szövetkezete mögött — mondotta. Mi földművesszövetkezeti tagok kereken kijelentettük: még a tavaszi munka megkezdése előtt áttérünk a magasabb gazdálkodási formára. Rajtam kívül olyan tekintélyes gazdák is aláírták már belépési nyilatkozataikat, mint Cup János 5 holdas, Halas József 12 holdas, Halas István 14 holdas, Sári György 15 holdas középparasztok. S velük együtt 35-re emelkedett a magasabb színtű gazdálkodási formát választók száma. HA FIGYELEMBE VESZ- SZÜK, hogy az egyes típusú tszcs tagjai mind jómódú tekintélyes középparasztok, akkor előrebocsájthatjuk, hogy átalakulásuk után minden feltételük meglesz ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a község idősebb szövetkezeti gazdaságaival. — Azt üzenem minden földművesszövetkezeti tagnak, kísérje figyelemmel és járjon élen a párt és a kormány határozatainak végrehajtásában. Legyenek kezdeményezők és igyekezzenek mielőbb felzárkózni azokhoz, akik már a gazdag élet felé vezető úton a termelő- szövetkezetekben dolgoznak. Mindnyájan látjuk majd a hasznát, mert nagyüzemi módon több kenyeret, tejet, zsírt, húst tudunk termelni és adni az országnak. Kövessék példánkat és ahol még húzódoznak a szövetkezetektől, ott fokozzák személyes példamutatásukat, legyenek zászlóvivők a földművesszövetkezeti tagok — mondotta Vincze Imre. ES Hagvlétszámú tsz alakítását tervezik a tiszasülyi gazdák Pénteken Tiszasülyön újabb jelentős lépéssel haladt előre a mezőgazdaság átszervezése. Húszán a község gazdái közül — többnyire középparasztok — elhatározták, hogy Búza- kalász néven termelőszövetkezetet alakítanak. Mindany- nyian már akkor este, Páz- mándi Béla 14 holdas gazda lakásán aláírták a belépési nyilatkozatot. Az aláírók között találhatók Pipis József 17, Tóth László 17 holdas középparasztok, akik a megalakítandó szövetkezet tagjaival együtt elhatározták, hogy mielőtt még az alakuló közgyűlést megtartják, 30 családot hívnak maguk közé a község egyénileg dolgozó parasztjai közül. A Tiszamenti Tszcs házatá-,. ján is nagy változások várhatók a közeljövőben. A tszcs elnök Tajti Illés javaslata alapján elhatározta a tagság, hogy legközelebbi közgyűlésükön termelőszövetkezetté alakulnak át. OOOOOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCHúOOOOOOO>o<K>o<>0<>-0-0<KXK><><>0<K>0<KKK>0<><KK>0<><>0<><><>0-OtP00CK>CK>0<>00 Móra Ferenc: Talán nincs Is olyan em-J bér Besenyszgön, aki ne is-< merné Csapó Pál elvtársat. Itt nőtt fel a községben, s innen az ismeretség. Az el- J múlt években a Hunyadi Termelőszövetkezetben dolgozott, s most, hogy Beseny- szögön is „mozog a föld”, Csapó Pál elvtársat a helyi pártszervezet a tavaly őszön | alakult Ifjúsági Termelőszö-J vetkezetbe küldte. ! Csapó elvtárs már az új j munkahelyén dolgozik, de \ napi munkáján felül bőven I talál arra lehetőséget, hogy ■ felkeressen még egyénileg dolgozó paraszt embereket s \ beszélgessen velük a nagy-j üzemi gazdálkodás előnyei- J ről. Danyi István termelő-! Újabb amerikai kölcsön Jugoszláviának Az Egyesült Államok kor-< mánya öt millió dolláros! hosszúlejáratú kölcsönt nyuj- < tott Jugoszláviának Diesel- J mozdonyok vásárlására. A < vásárlást a jugoszláv vasú- < tak ötéves fejlesztési tervé-J nek keretében bonyolítják < les Földhözragadt Jánosék 1932-ben Huszonöt éve távozott közülünk a a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, Móra Ferenc. A szegedi tanyavilág, a szegényparasztság, a földhözragadt jánosok életének nincs nagyobb ismerője nála talán az egy Móricz zsigmondot kivéve. Novelláinak kedélyes mikszáthi anekdotázó hangja csak forma, amely talán még jobban kiemeli a leleplező tartalmat a szegénység rettenetes életéről. Most huszonöt év után mély tisztelettel emlékezünk meg Móra Ferencről, a nagy regényíróról és a publicistáról is. Mint a szegedi lapok fömunkatár- sa harcosan bátran állt ki a nép elnyomásával szemben. • • Ünnepel a tudományos élet Is. A szegedi múzeum igazgatója, a tudós őslénytani kutató emléke a világ tudományos köreiben is él és hat. A lent közölt elbeszélés vádirat az elmúlt rendszer embertelensége ellen, hiteles korképe a sovány földön küszködő, gazdasági válság által fojtogatott parasztember életének. fyöldhözr apadt Jánosnak 1924- ben volt tgy kis bérlete n la- dányi dűlőben. ;Húsz holdacska városi bérlet. Szép fehér homok, már annak, aki nemcsak menyecskében szereti a fehéret, hanem homokban is. Nem lehet mondani, hogy semmi se termett volna meg benne. A kígyószisz ölesre megnőtt, a gyujtoványfű kötésig ért, és a gilicetüske akkora szuronyokat növesztett, mint a glédics tövise, amivel Krisztus urunkat megkoronázták. De a rozs bizony soványalta a fehér homokot, és a kukorica is lemaradt benne. Hanem azért János nem panaszkodott, mert mi jusson panaszkodna az, akinek úgy fölvitte isten a dolgát, hogy a maga szegénye lehet? Aztán meg, az igazat megvallva, hiába is panaszkodott volna. Ha azt mondta volna a városnak, hogy isten ellen való vétek ezért a hitvány homokért holdanként három mázsa évi bért szedni, akkor a város azt mondta volna neki: — Hja, édes cselédem, késő bánat, ebgondolat! Nem vagy vak, láthattad a' magad szemivei, mivel házasodsz össze huszonöt esztendőre. De mikor földárverés van, mind meg vagytok keveredve, és rálicitálnátok a Dárius királyra is. Most már ha vállaltad, nyögjed, belesegíthet az asszonyod is meg a gyereked is, van elég. S ha János azt sóhajtotta volna, hogy a gyerek enni is kér, meg az adó is harapdálja a jövedelmet, akkor a város azzal tromfolt volna vissza: — Olyan ára van a gabonának, hogy olyant az öregapád öreganyja se hallott. Annyi bankót kapsz érte, hogy lapáttal szelelheted. Jut is, marad is belőle. ^Jánosnak ezt senki nem mond'íf~ ta, de mint belátó ember, tudta magától is, hogy ezt mondhatnák neki. Az édes jó istenbe vetette tehát reménye horgonyát, tanyát épített a homok leghaszontala- nabbján, és egész házanépével dolgozott látástól vakúlásig. Nem is lehet mondani, hogy éhenhaltak volna, csak mire kiporciózta a városnak is, meg az államnak is a magáét, akkorra nem maradt több a befaló falatnál. Pedig a tarhonyacsináló teknőböl megint bölcsőt kellett csinálni, megjött az ötödik gyerek is, mert isten úgy rendelte, s János jó katolikus ember volt, aki nem avatkozik az isten dolgába. Az ördög azonban, áld sose nyughat, beleavatkozott a Jánoséba. Nem olyanformán, hogy pálinkával, kártyával vagy capa asszonnyal kísértette volna meg — János már a dohányról is letett, mióta az idők megnehezedtek; el is adta a tajtékpipáját is, pedig Kossuth atyánk volt rajta kifaragva, és annak az árát is beleinstruálta a gazdaságba: vetf. rajta egy szamárcsikót. r-ÚZ ördög úgy vetette a kelepcét, '-'L hogy belebújt a János malacába — már az újtestamentumban is igen szeretett disznókban tanyázni a Gonosz — és elösztökélte a zsadányi dűlőbe, ott is a földhözragadt Pál herésébe. Ott találta meg János a malacot, és amint fülönfogta, azt mondta Pálnak: — Ej, de jó kis heréd van. — Az ám — felelte Pál — jól jár vele, aki lekaszálja. — No, — rebbent meg János — fán. fölköszönsz a bérlettel? — Én föl. — Pedig ez jó kis homok. Barna homok. Nem olyan istenverte fehér, mint az enyém. — Ez ügön — bólintott Pál. — Ezt nem bánja meg, aki átvöszi. Tíz hold itt többet ér, mint tifelétek húsz. — Hát te? Pál elmondta, hogy szerencsét próbál a városban. Nagy rokonságba van ott. A bátyja rendőr. A sópora vámos. A kereszt-testiére szolga a telekkönyviméi. Azt ígérték neki, fölkarolják. Kicsinálják, hogy bejusson valahova iskolaszolgának. Ezt kihúzott derékkal mondta, mintha már a gyerekeket regulázná. Próbálta a tekintélyt. — Akinek isten a barátja, köny- nyen üdvözül — állapította meg János meggyőződéssel, de irigység nélkül. — Csak evvel a rongyos bérlettel vagyok bajban — kushadt vissza Pál az álmok világából a valódilagos léetbe. — Olyant keresek, aki átvögye. — Nem tanálsz? — János marko. lászta a homokot, egyik tenyeribül a másikba eresztette, az ujjat közt morzsolgatta, szaglászta. — De csak szép homok- Szinte olyan vakon- dok-szín. — Sok péz ám ez, hé — vakar- gatta Pál az állat. — Az idei áren- da még nincs kifizetve, meg egy kis tavalyi hátralék is van. Le köll tönni a jövő félesztendei árét dót is előre. — Mi summa ez együtt? — Van egy 1300 pengő. Möj az én kauciómat is mög kött téríteni az illetőnek. — Hogy szaporodott így föl? — Pörösködt ünk a várossal. Áren- daleszáüításért. Mög is ítélte a bíróság. De két esztendeig tartott a pör, addig föl volt függesztve a sarc. Az ügyvéd erre is pénzt kóstál. így oszt megnőtt az adósság. Jobb hízó az, mint a disznó. S~Y1 em lehet mondani, hogy Pál a maga lábából kihúzandó tüskét nagyon igyekezett volna a Jánoséba szúrni. János magától gaba- lyodott bele a barna homokba. A maga húsz holdas fehér homokját átíratta valakire, szintén a Földhözragadt nemzetségből valóra. Kapott érte valamicske készpénzt, azt leolvasta Pálnak. A kaució, meg a barna homokon lévő kunyhó fejében. Az csak olyan fűtetejű viskó volt, nem olyan gazdaemberes, mint az övé. De a homok barna volt, s János kiszámította, hogy nem kétszer, hanem háromszor többet ér az övénél. Még az 1300 pengős teher átvállalásával is. Majd megmutatja ő, mit lehet a barna homokból kihozni, csak a nevén legyen. Ügy plajbászolta ki János, hogy esztendő múltán a szomszéd tíz holdját is átveheti, özvegy asszony volt a szomszéd, nem tudta a gyeplőt tartani. Az ő asszonya más, latolgatta János az esélyeket, öt magát akármi érné — az ötvenen túl
