Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

1959. február 1. SZOLNOK ME VEI NÉPLAP ►A így termeltek a Mezfikéki Állami Gazdaságban az elmúlt évben 1200 holdnak minden holdjáról 15,52 mázsa búzát 143 forintos önköltségi áron A mezőgazdaságban min­dig nagyon lényeges volt és napjainkban a világméretek­ben folyó verseny miatt kü­lönösen fontos annak a vizs­gálata, hogy egységnyi terü­leten mennyi költséggel fnennyit termelnek. A cél: kevés költséggel többet ter­melni. Vagyis a búza, kuko­rica, cukorrépa stb. előállí­tását forint értékben a lehető legnagyobb mértékben leszo­rítani. Erre persze elsősor­ban csakis a nagyüzemek ké­pesek. Most azonban nem az a szándékunk, hogy közgaz­dasági elemzésbe bocsátkoz­zunk. Ezt a kérdést, inkább olyan szempontból vizsgál­juk, hogy a gyakorlati gaz­dák is könnyen megértsék á előállítási költségek csök­kentésériek jelentőségét. Nézzük^a Mezőhéki Állami Gazdaságét. Ez a gazdaság az elmúlt évben búzájáért az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon az első díjat kapta. Mint ismeretes, a tavalyi esztendő kedvezőtlen volt. De a Héki Állami Gazdaság­ban szembeszálltak az időjá­rás viszontagságaival, mert több mint 1200 holdas veté­süknek minden holdjáról 15.52 métermázsa búzát taka­rítottak be. Náluk évről-évre nagyobb termésátlagokat ér­nek el, egyenletesen és ha­tározottan felfelé ível a gra­fikon. 1955-ben holdanként 8.1 métermázsa, 1956-ban 13.39 métermázsa, s ez évben már 15.52 métermázsa volt az átlaguk. S ami igen jelen­tős, az önköltségi árat 1958- ban mázsánként 143 forintra szorították. Még ez is elég ma­gas. Az idén még ezt is csök­kentik. (A megyei átlagot figyelembe véve azonban a 143 forint önköltségi ár mé­gis jó.) A terméseredmények és az önköltségek azt bizonyítják, hogy a Héki Állami Gazda­ságban tervszerű és szalcava- tott irányítás folyik. S mint az évről-évre való növekedés mutatja, több esztendő kellett ahhoz, hogy ide jussanak. A gazdaság szakemberei elmon­dották, mit tettek az eredmé­nyek elérése érdekében. Leg­lényegesebbnek a talajerő­gazdálkodást tartják. A gaz­daságban minden 4 kát. hold földre egy számosállat jut. Ez az állatlétszám a szántó- területhez szükséges istálló­trágyát biztosítja. így évről- évre átlag 1000 kát. holdat terítenek meg kát. holdan­ként 160 mázsa istállótrágyá­val. Vagyis négy évenként az összes szántóterületet meg tudják trágyázni. Nemcsak az istállötrágyá- val pótolják a talajerőt, ha­nem műtrágyát is használ­nak. A búzának átlag 200— 250 kg-ot adnak. Ez persze mindig az előveteménytől, a talaj táperejétől stb. függ. < >• C Szerintük az olcsóbban elő­állított több termés második fontos tényezője a talajmű­velés. A gazdaság a legkor­szerűbb gépekkel rendelke­zik. Olyan talajmunkát vé­geznek, amilyenre éppen szükség van. — Vetőszántás előtt kiszórják az alapmű­trágyát, mely általában 150 kilogramm foszfor, 50—100 kilogramm nitrogéntartalmú műtrágya. A szántást előhán­toló ekével végzik 25—28 centiméter mélyen. A vető­szántást másutt nem szokták ilyen mélységben végezni, de náluk már meg lehet csinál­ni. Szántás után a talajt azonnal lezárják. Természe­tesen bőven hagynak időt annak beérésére. Egyik esz­tendőben keresztbe szánta­nak, másik évben hosszában. Ugyanezt végzik a talajmű­velésnél is. így egyenletes te­rületet kapnak és biztosítják a zavartalan kombájnaratást.J ^oyábt) A vetést gépekkel végzik. A mag Bánkuti 1201-es. Ez évben új búzafajták termesz­tésével is foglalkoznak. — Nyolcvanhat holdon U—8-as, 32 holdon pedig két külföldi fajtát vetettek. Az egyik olasz, a másik bolgár. Ez a két külföldi fajta állítólag 20—30 mázsa termést ad holdanként. De megköveteli a 35—40 centiméteres altalaj lazítást és a bőséges táperőt. Hogyan ápolják a mezőhé- kiek a búzát? Erősségétől függően rendszeresen adagol­nak fej trágyát. Szükség sze­rint fogasolnak és hengerez- nek. Náluk a gabonafölde­ken a jó talajmunka követ­keztében a vegyszeres gyom­irtás egyre csökken. Az el­múlt évben mindössze 300 holdon kellett alkalmazni. Az aratásról nem kell külö­nösen beszélni, ezt teljesen gépesítették. íme, ezek azok a fontosabb feltételek, amelyek alkalma­zása lehetővé tette a mezőhé- kieknek a kiváló rekordter­més elérését. Az a cél, hogy valamennyi nagyüzem hasonló módon gazdálkodjék, de azt is el kell mondani, hogy ezeket a mód­szereket a mezőhékiek még tökéletesítik, még többet és még olcsóbban akarnak termelni az időjá­rástól függetlenül. Persze, a kisparcellán ilyenféle mód­szerek alkalmazásáról még beszélni sem lehet. MiiHMiiiimiiiiiHmimHiimimiHHiiMHiiiiimMiiimnimmmtmtimmiiiimmiiimiimim A szentesi mezőgazdasági szakiskola tanulni hívja a Szolnok megyei parasztíiatalokat Az iskola kétéves. A taní­tás szeptember 1-én kezdő­dik és kétszer 10 hónapig tart. A heti tanítási óraszám 45, ebből 16 óra (tehát 2 nap) gazdasági gyakorlat. Ezenkí­vül nyáron egy hónapos gaz­dasági gyakorlat van. Az el­méleti órák egyik részében a növénytermelés, állatte­nyésztés, kertészet, géptan, üzemszervezés tudnivalóit is­merik meg a tanulók, s\a gazdaságban gyakorolják ezek végrehajtását. Az elméleti órák másik részének feladata az irodal­mi — történelmi — politikai ismeretek bővítése. A KISZ szervezet rendez­vényein pedig a nyilvános szereplésben, kultúr- és sportműsorok rendezésében, politikai ismeretek bővítésé­ben és terjesztésében, a szervezeti életoen szerezhet­nek jártasságot a tanulók. Az iskola sikeres elvégzé­se után a végzett tanulók „Szakiskolát végzett mező­gazda” oklevelet kapnak. Ez növénytermelési és állatte­nyésztési szakmunkakörök betöltésére, munkacsapatve­zetői és megfelelő gyakorlat után brigádvezetői — mun­kakör ellátására képesít. Az utolsó .» (ádzdágí &ety.(h A rrafelé a lapályos jász- földön, ahol én szület­tem, nagy időkről tudó jász­sági parasztok, akik közül jöttem, komázó téli esteken mindig szóba hozzák a mult- századvég futó betyárjának históriáit. Legendával hatá­ros tetteket őriz a szájha­gyomány a jászkiséri lókötő- legényröl. Akárki éltesebbko- ru ember is kérdezés nélkül emlegeti a tüskeboronás ló­lopást. Ügy volt az, hogy meghara­gudott Borsos Sándor az egyik nagygazdára pökhendi- sége miatt. Meg is mondta neki a Icocsmában: — A kend pejlovával is vá­sározok még én fiamarosan. — Van még balta a háznál, viszi az a betyár nyakát is — tQy a felfuvalkodott. Na, jól van, Borsos Sándor a tettek embere, nem a szó­beszédé. Annyit tudott a gaz­da is, jobban teszi, ha vigyáz a lovára. JJ árom éjjel, három nap nem mozdult a pejcsikó farától. Még az elemózsiát is odahordatta magának a szol­gálójával. Hanem harmadnap megunta már az a$szonynél- küli éjszakákat, úgy gondol­ta, úgy se jön már a betyár, őrizetlenül hagyta a paripát. Hát éppenhogy bejut a ház­ba, patkó csattogásra figyel. Ott áll a kertajtó előtt szép csikaja utolsó nyerítéssel bú­csúzva a portától, hátán meg a gazdagok réme, a betyár. — Nőhát megtanulla-e, hogy Borsos Sándor szava nem asszonyt lárma — neve­tett. Aizal meo'sarkantyúzta a csikót, aztán ki a határból. Ügy játszotta ki a ktseszű zsírosparasztot, hogy volt annak egy tüskés gallyból font fogasőlója az istálló előtt. Odafészkelte magát, s éhen-szomjan kivárta, míg a gazdag megunja a lóőrzést Arról is igencsak mindenki tud, de nekem Agócs István bácsi jászapáti kisbíró mesél­te el, hogyan tréfálta meg Borsos Sanyi a gazdag asz- szonyt. Az apáti kiserdő szélén le­geltette gyorslábú lovát, amellyel mindig megfutott a csendbiztosok elől. ö maga az Az iskola bentlakásos, a tanulók diákotthonban lak­nak. Az ellátásért, tanköny­vekért, tanításért fizetni néni kell. Az iskola munka­ruhát, havi zsebpénzt ad és évi háromszori hazautazást fizet. Az iskolánk egy tanépület­tel, 1.350 kát. holdas tangaz­dasággal és két diákotthoni épülettel rendelkezik. Tanépületünk a vasútállo­más s'a város középső része közt lévő piactérrel szemben áll. (Ez egyúttal a Mezőgaz­dasági Technikum tanépüle­te is). A tantermeken s a szertárakon kívül itt van az étkező is. Szertárainkban megtalál­hatók a szaktárgyak tanítá­sához nélkülözhetetlen se­gédeszközök. (Képek, model­lek, preparátumok, talaj­vizsgálati felszerelések stb.) Huszonkettő-huszonhét éves parasztfiatalok saját jövőtök és mezőgazdaságunk érdeké­ben gyertek a szakiskolába. Szeretettel hívunk és vá­runk benneteket. Szentesi Mezőgazdasági Szakiskola tanárai és KISZ szervezete árnyékban heverészett, rózsa- gyölcér pipáját tömködte ép­pen. Odaér az asszony, köszön neki Sándor. — Hallom, hogy keresik Borsos Sándort, nénim? — Keresik az akasztófára valót. A nehézség ütne bele, mikor legjobban megy dolga — fakadt ki az. Ránéz a betyár és annyit mond: — Hozna-e nekem egy pa- kéta gyufát, egy tucat gom­bostűt? W zép szál férfinek termett Borsos. Hozta az aßz- szcmy szívesen, kiváltképp, hogy fel se ismerte, kivel be­szél. Erre aztán beletüzdélte a gombostűket az asszony tal­pába a betyár, megsarkan. tyúzta a kesejlovát, bottal üt­hették a nyomát. Rettegtek attól a csend­őrök. A Jászságban pedig szájra kapott az új dűlőúti, holdvilágosesti legényfütyö- résző: „Borsos Sándor kis fegyvere Hat hadnagyot lőtt meg vele. Ha még egyet meglőtt volna, Már hét halottja lett vóna." Elfogni sose tudják, ha a Elhatározták, hogy még ezév tavaszán a környéken lakó valamennyi dolgozó paraszt társukat meggyőzik a nagy­üzemi gazdálkodás előnyéről, s beszervezik őket a tsz-be. Létesítenek majd juhtenyé- szetet és növendékmarha- tenyészetet. Ezt az egyik le­gelőjükön. A másikon lesz majd a törzstehenészetük. A közös földterületen három jó állapotban lévő betonsiló van. Ezeket már a nyár és az ősz folyamán megtöltik szilázs- zsal, így gondoskodnak a téli tsz megalakulásával egyide­jűleg Bánhalmán kigyulladt a villany, így mód van arra is, hogy villanymeghajtású darálót építsenek. Ehhez a kenderesi földművesszövet­kezet ad segítséget. Rendel­kezésükre bocsátja az egyik kihasználatlan darálót, A tsz területén van egy elég jó állapotban lévő mag­tár. A szövetkezeti gazdák levelet írnak majd a Ter­FÁBIÁN SÁNDOR a Füleki András Tsz elnök- helyettese partján egy kis falu, Bán­halom. Itt alakult 1959 ja­nuár 22-én, az új esztendő első Szolnok megyei mező- gazdasági termelőszövetkeze­te. Az új tsz-t Füleki And­rásról, a kommunista mártír­ról nevezték el, akit Horthy pribékjei elevenen fűrészel­tek ketté. Január 22. óta az alapító kilenc család húszra emel­kedett. Földterületük pedig 50 holddal nőtt. A megala­kulás után pár nap múlva összeült az új vezetőség Kóta Lajos elnökkel az élen és megbeszélték lehetőségeiket. Bátor, merész célokat tűztek Vad Gyula alapító tag, mellette Jakus Józsefné a belé­pési nyilatkozatot írja alá. Jakusné férje is a szövetke­Kerék István négy és fél hold földet és minden gazdasági felszerelését bevitte a tsz-be. maguk elé. — Mindezekhez Kakat-folyó mellett öntözé- megvannak az adottságok, a ses kertészetet létesítenek, lehetőségek. Csak néhányat Tyúkot, libát és kacsát is sorolok fel a megvalósításra tartanak. Az aprójószágot a váró célkitűzésekből. A tag- Bánhalmi Állami Gazdaság szervezést tovább folytatják, keltetőjéből szerzik. Mivel a keresztapját nem keverik / bele. A szeretőjénél lepték meg. Irigy menyecskék árulták bel Borsos Sándor szép asszo-( nyát. Ám a csendőrök közt egy se akadt, aki közelébe} merészkedett volna. Három\ éjjel, három nap ólálkodtakC már a tanya körül, s akkorra/ odatoloncolták a keresztap-j jót. Az meg megijedt na­gyon, hogy rajta csattan az( ostor, s beszólt a lakásba: ményforgalmi Vállalatnak Szolnokra, megkérik a Ter­ményforgalmi vezetőjét, ezt a magtárt engedjék át a tsz-nek. Erre nagy szükség lesz. Az új tsz-t a Bánhalmi Ál­lami Gazdaság vezetősége patronálja: Szabó János elv­társ főagronómus segíti őket az üzemszervezésben, növény- termelési és állattenyésztési szaktanácsokat ad. A Füleki András Tsz gaz­dái merész terveiket sorra- rendre megvalósítják. Vár­ják és hívják a egyéni gaz­dákat, hogy közös erővel még gyorsabb legyen az elő­rehaladás. Nyitrai Sándor Kunhegyes, járási pártbiz. Ifi-V ^ ...í? O _ ' M ■ - — WUZt t i „Sándor fiam., keresztfiam, Add meg magad drága fiam”’I ILI aga előtt keresztbe tett 1 karral kijött a derék nagy ember. Kevélyen, büsz­kén odaállít a csendörök elé. Azok hatan vetették rá ma­gukat. Megbilincselték, ökrös szekérre rakták, úgy kisérték a szőlgabíróhoz. Amerre elhaladtak, min* a búcsú járás úgy kísért e a ren­geteg nép utolsó útjára az utolsó jászsági betyárt, ö ott állt kiegyenesedett derékkal a kocsiderékban, s nézte a temérdek embert, akik fiúról| fiúra adják tovább Borsos Sándor cselekedeteit. BORZAK LAJOS Íme a közös juhállomány. Most még csak ennyi. Esz­tendő múlva sokkal több lesz. A juhokat a Bánhalmi Állami Gazdaságtól kapták az induláshoz. ’ annMHMUHwaMMHHanaMnnRMaMMwaB Kössünk r00000000c<xx>rico000000cxx)0000000(»000c000000c>0000000000cx30000000t dohánytermelési szerződést! Magas beváltási árak, ingyenes cigaretta, ka­matmentes előlegek, termes/.etbeni juttatások. Termelőszövetkezeti csoportok és szakcsoportok részére 20 százalék nagyüzemi felár. I Merész tervek és azokhoz jó adottságok a bánhalmi új mezőgazdasági tsz-ben A Kakat-íolyó balpartján találjuk a kiváló Bááhalmi Állami Gazdaságot. Jobb takarmányszükséglet egy je­lentős részéről. A volt Ma- gyari uraság majorjának a helyén sertésólat építenek. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom