Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. február 1. ÍIMeQyet költők, albumai; Ha a nagyapám... Ha a Nagyapám, Aki a talicskát tolta A Körösök mellett nyolcvannyolcba, Ha csak egyszer is láthatta volna Ezt az otromba markológépet Itt Lőrincen, ahol a tépett Föld testéből nagyokat harap. A viharvert, feltolt kalap Alól csudáivá nézték volna A tiszántúli szikkadt magyarok, Combtőig feltúrt gatyájú Többi kubikosoké Megállóit volna egy pillanatra A verejtéket csapoló munka, A lapát és a szörnyű csákány, Amit a mi korunkba Hümmögve emelnének a fiatalok. Nézték volna a füttyös legényt, Aki a gépről könnyed Mozdulattal emel fel fél köb földet. Ámultak volna, Hogy az urak, meg a tudomány Ravasz dolog, MU ki nem talál? De úgy elszorult volna a szivük, Mert tudták volna, hogy a gép Nemcsak a munka nehéz ízét, A verejtéket, a sok köb földet; A pirosra sült fehér kenyeret is Elharapta volna előlük.». 1 9 5 8. OLÁH SÁNDOR 16á Ropogós, friss szőnyeg a hó:! most rajta járni, jaj, de jó. A szürke földön csillagok ezer fény-nyila csillan ott: ! A lámpa lángja széttörik: A fa hó-díszbe öltözik. A táj most alvó szűz-leány, ezüst hold-ékkel homlokán: Házakon hűvös takaró: fehér-mezt öltött Télapó. Messze zúgnak a vad szelek: az egész vidék szenderegi Szikrázó ezüst liliom nyílik a kertben millióm. Vágyódva nézek most körül: folt itt én vágyóik egyedül. Nézem a fának gallyait, Villogó fénye 'elvakítj Megrázom. Halkan hull a hó: hadd legyek én is tiszta, jó! Kemény Erzsébet Varga Lássló: SAKK Fáradt fejem fölemelem: éjfélt zenél az óra. A torna tart. Ki ellenem, ha győzök virradóra? Bástyám a tábla tengelyén, parasztom hull a mélybe, mégis királyom lelke: én, ma hiszek a fehérbe! Ha van paraszt, ha nincs [paraszt! A nő hatalma vélem, akit a hűség ittmaraszt s parancsával a vérem. Kihez a szivem felkiált: Királynő! Védd meg a [királyt! gólon Az asztalon kilőne pohár bor, kilenc kéz nyúl egyszerre érte. Kis női kéz, nagy, csontos ujjak... Farsang van, hát igyunk! Miért ne! Hej, farsang jött, igyunk! Miért ne? Kilenc pohár koccan vidáman, kilenc szempár mosolyog össze, szépet keres mégint a mában. Szépet keres megint a mában, szemekben fény, szívekben álom, arcon mosoly, bor a pohárban, az új, zajos, farsangi bálon. Zene, berr, a farsangi bálon, fiatalságnak mindig jókor... Suhogó selymek, kis topánkák ... s kilenc pohárban csillogó bor. i. ANTALFY ISTVÁN TEGNAP Ez az új magyar film szép és szükséges feladatra vállalkozik. A kortársat hallatlanul érdeklik az események, amelyeknek szemlélő, szenvedő vagy cselekvő részese volt, de a TEGNAP lényegesen több, mint a kortárs érdeklődésének kielégítése. Az 1956-os ellenforradalom ma már visszavonhatatlanul múlttá, tegnappá lett, építő munkánk eltüntette rombolásait, emberséges politikánk írt adott a lelkek sebére is — mégis hasznos dolog maja: egy kisváros laktanyája és a „varjasi” tanyavilág. Dobozynak sikerült mindkét ponton megragadnia a leglényegesebb mozzanatokat. Néhány karakterisztikus vonással megdöbbentő élességgel rajzolja meg a „forradalom” valódi arculatát: a nyugatról jött horthysta tiszt izgató csoportját, az ellentmondó parancsok okozta zavart, Nagy Imre áruló „tűzszünetének” végzet ességét. Valósze- rűen ábrázolja a tsz vagyonát hordani kezdő megzavaLeginkább az öreg Csendes Imre alakja magasodik elénk, az igazság útján szilárdan megálló paraszté. Makláry Zoltán kitűnő alakításában sugárzik a belső igazság, a tántoríthatatlan meggyőződés ereje. Játéka mélységesen humánus, egyszerű, esz- köztelen, ezért érthető és rokonszenves. Bitskei Tibor eleveníti meg az ifjú Csendes Imre főhadnagy vívódó, szenvedélyes figuráját. Jól felhasználta gazdag lehetőségeit Szabó Gyula, aki Szusza Kis honvédet játssza. Arca tükrözi magában hordott sérelmeit, nyugtalanságát, ingadozását és játéka érthetővé teszi, hogy miért áll szembe bajtársaival. A film leginkább neki kedvez, mert éles drámát rejt szerepébe: kis földecskéjéért teszi, amit tesz s keservesen kell lakol- nia, amíg rádöbben: „Nem így gondoltuk... Lőni kellett volna;..” ö ismeri fel, hogy a „bizottmány” nem az ő kis földjéért és igazáért harcol, nem a hozzá hasonlók jobb életéért, hanem Má- csay úr földbirtokáért és hatalmáért. Szusza Kis, a parasztfiú az életét adja ezért a felismerésért Köréjük sorakozik számos kisebb, de nem kevésbé fontos szereplő. Ladányi Ferenc és Pécsi Sándor rövid szerepükben jól ábrázolják az esküjükhöz hű tiszteket. Mádi Szabó Gábor az őrmester és Pálos György a „helyezkedő” tiszt szerepében nem kapott alkalmat árnyaltabb alakításra. Payer Antal Mácsay urat a szerephez híven, tárgyilagosan és tartózkodóan játssza, hitelesen ábrázolja az egyre inkább vérszemet kapó földbirtokost. Ungvári László gátlástalan és romlott, nyugatról jött lázító horthysta tisztet állít elénk, Kautzky József méltó társa, mint „felkelő”. A sok na- raszti figurát, a széles sta-? tisztériáí dicséret illeti a híradószerű, hitelességre törő játékmódért. A TEGNAP filmgyártásunk tanuságtétele közelmúltunk nagy viharáról. — Érdekes, jólsikerült alkotás, mely filmművészetünk újabb, jelentős eredménye. A HUNNIA FILMSTUDIÓ- ban Maíkk Károly 39-es Dandár című új filmjének műtermi felvételei befejeződtek, ezzel a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára készített nagyszabású film forgatása véget) ért; v Tűz virág címmel indult)" meg Darvas József Vízke-V reszttől Szilveszterig című) regényének filmrevitele. Ra-> nódi László elkészítette a< próbafelvételeket és jelenleg V folyik a szereplők kiválasztá-) sa. >: Máriássy Félix nagy érdek-V lődéssel várt Álmatlan évek}, és Fehér Imre Kard és kockái című filmjének utómunkála-6 tain dolgoznak az alkotók. V A PANNÓNIA FILMSTU-V DIÓ-ban előkészületek foly-?! nak a lipcsei pert megeleve-V nítő szovjet—bolgár kopro-) dukciós film, A gyűlölet láng- y jai feliratozására. Ezen kívül) több más film feliratozásánV dolgoznak már a stúdióban:) Egy bűntény körül bonyoló-y dik A vihar kapujában cí-V mű japán film története, sv Alvajáró Bonifác a címe a'; legújabb Femandel-filmnek.^ Feliratozzák még a közeljövő-« ben bemutatásra kerülő iz->j galmas lengyel repülőtörténe- ; tét, az ... És Varsó messze : TWTTWTT /, Csaknem 2 millió rádióelőfizető' $ V A posta adatai alapján a ' múlt évben több mint 190 * ezerrel növekedett a rádió- ) előfizetők száma. Budapesten < 36 ezer új készüléket jelen- j tettek be. A növekedést és a < 247.628 vezetékes rádiót fi- j gyelembevéve jelenleg —, 1,944.351 rádió előfizetője van az országnak. Egyedül *] Budapesten 525 ezer rádió-*' készüléket tartanak nyilván. A televíziónál 16.038 előli-\ zetőt tartanak nyilván a po=-/ Un ÍTVTTn y Mi újságfl FILMVILÁGBAN van-t és Joris Ivens új alkotását, amelynek címe öt ország, öt asszony. A stúdió műtermeiben befejeződött az Apák iskolája című csehszlovák film szinkronizálása és folyamatban van a Per a város ellen című érdekes olasz film magyar hangjainak felvétele. Itáliai ÚTINAPLÓ *9* ‘T — Róma, Termini — Róma, december. > l\em tudom, írták-e \ 1 ' már könyvet Európa < ipályaudvarairól. Érdekes és < (különös munka lenne: csak a < :pályaudvarokról szólna és • (.mégis benne lenne az egész ■ ;kontinens — hiszen minden i (■vasútállomásban benne van az < [egész város. A bécsiek óriási : (csarnokot építettek, aztán — ' £könnyedén és gondtalanul — • (üresen hagyták. Csak vcla- i '.melyik élelmes utazási ügy- : (nökségnek jutott eszébe oda- ; [;helyezni a- osztrák Alpok fe- ■ (hér műanyagból készült csú- i 'csati. < ! Velencébe a tengeren át ro- ,bog be a szerelvény, s az áldomás előtt a Canale Grande : .vize hullámzik. Motoroshajók , ’berregnek az állomás elölt és lézengő olaszok várnak egy [jó nehéz bőröndre — egy kis >keresetre. A párizsi Gare de [l’Est-et Ady verséből ismer- ’jük (ki tudja, mit változott [azóta ez a pályaudvar, hiszen < Párizs sem Ady Párizsa már). ’ \/tináén pályaudvar külö- ! ''■* nős hangulatát éppen ez ’adja meg: egyszerre része >egy város életének és ugyaniakkor a külvilág kapuja, az >utazók felé fordított arc, ud- >varias mosollyal. És Róma inagy pályaudvara, a Termini >egycsapásra megteremti énének a városnak hangulatát >Hatalmas, modem, csupa >fém, csupa, fény, csupa >üveg építmény. Van ben iné valami a régi korok fmonumentalitásából. A homokhát furcsa tetőként hul- ámzík előre, a főépületnél alacsonyabban. S egy helyen :z a hullámalakú tető és az itatta lévő csarnokok sora negszakad, hogy helyet adjon — egy rómaikori falnak. Ma- ryarázó szöveg hirdeti, hogy :z a fal a IV. századból való dőszámítás után. Része a lágy városfalnak, amely ke- •esztül-kasul kígyózik Rómában. Körülötte egy korszerű, nai világváros éli életét, a ál 10—15 méter magas fcő- ■engetegében átjárókat épí- ettek a villamosok és az lutóbuszok számára, ahol a lőutak keresztezik a régi tóma határát — de ez a fal negmaradt és bármerre jár íz ember, figyelmezteti a lajdani nagyságra. Nagyon jellemző a páiya- idvar, amelyet egyenesen úgy Róma: Folyósórészlet a Nemzeti Múzeumban terveztek, hogy ezt a régi. falrészletet megőrizzék. És természetesen rögtön, ahogy a vonatból kilépsz, egy múzeum előtt találod magad, még az állomás épületében: igaz. hogy ez csak a vasúti múzeum. Ebben az országban mindent megőriznek, ami elmúlt. Nem rombolják le mé(, azt sem, amivel nem értenek egyet. Mindig így volt ez fi még a középkor nagy sötétsége sem tudott döntően változtatni ezen) s ezért özönlenek ma a világ minden részéből a túristák: mert bebalzsamozták az elmúlt időket. A Termini valóságos kil lön város. Van szállodája az utazók számára, étterme, fodrászata, minden üzlet megtalálható a csarnokokban, s éppúgy vásárolhatsz filléres kacatokat, mini értékes ajándékokat; itt a metró végállomása, melynek egy vonala keresztülszeli a várost és aztán robog kifelé a Lidóra, a tenger partjára (3C kilométerre a várostól). Megtalálhatsz itt minden típust láthatsz dallamos beszédű tos- canait, hangos nápolyit, roha- nó génuai kereskedőket, ko- l pott szicíliai parasztokat — i itt van egész Olaszország. De z itt van Róma is. ’■> Ha kilépsz a csarnokból, ott találod magad a város 1 központjában: a Termini előtt- minden irányba indulnak j autóbuszok, villamosok, troli- c buszok. Örökké forgalmas ez s a tér, ez a város közlekedé- sértek szilre. Jólöltözött, siető- forgatag ez. S ha kissé job- ban körülnézel, furcsa embe- reket is látsz, akik nagyon- elütnek ettől a vidám római kavargástól, kopottak és nem- egészen világos, tulajdonkép- pen mit is csinálnak. Furcsa . dolgokat ajánlanak eladásra t és egy fiatalember ott a pá- _ lyaudvar egyik lépcsőjén _ egész műhelyével együtt va- t lami szitafélét készít. Az em- j berek körülállják és nézik: c így talán sikerül eladnia ter- t mákéiból valamit. Aztán fel- . tűnik egy fekete egyenruhás “ ,,carabinieri”, az olasz rendőr. A fiatalember felkapja . kosarát, melyben ott az egész _ üzem, teljes felszerelésével együtt és eltűnik, A pályaudvarral szemben ** vagy 150—200 méterre vannak Diocletianus fürdői. Körülötte pálmák és tengeri fenyők. Autók robognak és emberáradat siet el mellette mindennapi dolgainak intézésére — bent csend honol, hűvösen hallgatnak a többezeréves szobrok. Valaha az előkelő Róma arisztokráciája találkozott itt a hatalmas falak alatt, a medencében. A fürdő fényűzés volt akkor, — sőt még 1500 évvel később is a luxus teljének számitatt, hogy az egyik pápának az Angyalvárban valódi fürdőszobája volt. — Itt dőltek el sorsok és politikai fordulatok, itt szövögették intrikáikat a római nemesek, politikusok a csobogó vízben, míg rabszolgák gyúrták elpuhult testüket. Most a romok között a világ leghíresebb antik szobor- gyűteményét helyezték el: Nemzeti Múzeum ez, ahová az egész világ elzarándokol. Azonban most nem Miron castelporzianoi diszkoszvetőjéről, nem a csodálatos cire- nei Vénuszról, nem a Herma- froditáról és nem is a pihenő harcosról szeretnék írni, nem a világhírű szobrokról, hiszen ezt megtették már mások. Szóval visszaadni a szem élményeit úgysem lehet. De volt valami, ami talán jelképe lehet mindannak, hogyan aránylik ami tudásunk az antik világ valóságához. Az egyik teremben, ahol tízesével álltak a jelentéktelenebb szobrok, láttam egy torzót, amelyre ez volt írva: „Leányt rabló szatír’’, Jobban megnéztem a szobrot, kar- és lábak nélküli torzó volt, egy nőalak, kétségbeesett arckifejezéssel. De hol a szatír? Mégegyszer körüljártam a szobrot és ekkor észrevettem — a nőalak derekán — egy ujjat. Semmi más nem maradt meg a leányrabló sza- tírból de mégis tudjuk, mit ábrázolt n kompozíció. A szatír eltörött, megsemmisült az ezredévek során. De otthagyta ujjlenyomatát a lány derekán. Könnyű megállapítani: ő volt a tettes. Az hiszem, mindennel együtt, ami megmenekült, körülbelül ennyit tudunk arról, ami az ő életük volt. BARACS DÉNES (Folytatjuk.) gunk elé idéznünk ezt a múltat, okulásul és tanulságul a jövőre. — Ezt tészi a TEGNAP. Szocialista film, őszinte és tárgyilagos, de tisz- ; tán felismerhető a szándéka: ; új világunk oldaláról figyeli : és festi az eseményeket, fogalmazza és hirdeti mondanivalóját. A forgatókönyvet Dobozy Imre írta, a szolnoki színház előadásában is bemutatott i „Szélvihar” című ismert drámája alapötletét felhasználva, de a film gazdagabb lehetőségeit kiaknázva, a történetet lényegesen megváltoztatva és sokkal megraga- dóbb erővel. Az őszi vihar sokrétű és szerteágazó eseményhalmazában úgy vezeti a mese fonalát hogy egyéni drámákat állít az előtérbe. Történetének két gyujtópontrodottakat és a keményen megálló, a nép sorsát vállaló katonatiszteket és megfontolt parasztokat. Keleti Márton rendezését az igényesség, a jelenetek beállításának feszültsége jellemzi. A TEGNAP egyik legmegrázóbb képsora. A kisváros főterén farkasszemet néz a „felkelők” és a honvédek rajvonala, éles, életre-halálra menő párbeszédüket Keleti Márton szép, filmszerű, kifejező módon ábrázolja. Nagy súlyt 'helyezett a hitelességre, szinte riportszerűvé tetté a történetet s ebben nagy segítségére volt Hegyi Barnabás operatőr. A film doku- mentáris erejét fokozzák művészi képei. A történet szándékkal kerülte el, hogy egyetlen főhőst állítson a középpontba.