Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. február 1. ÍIMeQyet költők, albumai; Ha a nagyapám... Ha a Nagyapám, Aki a talicskát tolta A Körösök mellett nyolcvannyolcba, Ha csak egyszer is láthatta volna Ezt az otromba markológépet Itt Lőrincen, ahol a tépett Föld testéből nagyokat harap. A viharvert, feltolt kalap Alól csudáivá nézték volna A tiszántúli szikkadt magyarok, Combtőig feltúrt gatyájú Többi kubikosoké Megállóit volna egy pillanatra A verejtéket csapoló munka, A lapát és a szörnyű csákány, Amit a mi korunkba Hümmögve emelnének a fiatalok. Nézték volna a füttyös legényt, Aki a gépről könnyed Mozdulattal emel fel fél köb földet. Ámultak volna, Hogy az urak, meg a tudomány Ravasz dolog, MU ki nem talál? De úgy elszorult volna a szivük, Mert tudták volna, hogy a gép Nemcsak a munka nehéz ízét, A verejtéket, a sok köb földet; A pirosra sült fehér kenyeret is Elharapta volna előlük.». 1 9 5 8. OLÁH SÁNDOR 16á Ropogós, friss szőnyeg a hó:! most rajta járni, jaj, de jó. A szürke földön csillagok ezer fény-nyila csillan ott: ! A lámpa lángja széttörik: A fa hó-díszbe öltözik. A táj most alvó szűz-leány, ezüst hold-ékkel homlokán: Házakon hűvös takaró: fehér-mezt öltött Télapó. Messze zúgnak a vad szelek: az egész vidék szenderegi Szikrázó ezüst liliom nyílik a kertben millióm. Vágyódva nézek most körül: folt itt én vágyóik egyedül. Nézem a fának gallyait, Villogó fénye 'elvakítj Megrázom. Halkan hull a hó: hadd legyek én is tiszta, jó! Kemény Erzsébet Varga Lássló: SAKK Fáradt fejem fölemelem: éjfélt zenél az óra. A torna tart. Ki ellenem, ha győzök virradóra? Bástyám a tábla tengelyén, parasztom hull a mélybe, mégis királyom lelke: én, ma hiszek a fehérbe! Ha van paraszt, ha nincs [paraszt! A nő hatalma vélem, akit a hűség ittmaraszt s parancsával a vérem. Kihez a szivem felkiált: Királynő! Védd meg a [királyt! gólon Az asztalon kilőne pohár bor, kilenc kéz nyúl egyszerre érte. Kis női kéz, nagy, csontos ujjak... Farsang van, hát igyunk! Miért ne! Hej, farsang jött, igyunk! Miért ne? Kilenc pohár koccan vidáman, kilenc szempár mosolyog össze, szépet keres mégint a mában. Szépet keres megint a mában, szemekben fény, szívekben álom, arcon mosoly, bor a pohárban, az új, zajos, farsangi bálon. Zene, berr, a farsangi bálon, fiatalságnak mindig jókor... Suhogó selymek, kis topánkák ... s kilenc pohárban csillogó bor. i. ANTALFY ISTVÁN TEGNAP Ez az új magyar film szép és szükséges feladatra vállal­kozik. A kortársat hallatla­nul érdeklik az események, amelyeknek szemlélő, szen­vedő vagy cselekvő részese volt, de a TEGNAP lénye­gesen több, mint a kortárs érdeklődésének kielégítése. Az 1956-os ellenforradalom ma már visszavonhatatlanul múlttá, tegnappá lett, építő munkánk eltüntette rombolá­sait, emberséges politikánk írt adott a lelkek sebére is — mégis hasznos dolog ma­ja: egy kisváros laktanyája és a „varjasi” tanyavilág. Dobozynak sikerült mindkét ponton megragadnia a leglé­nyegesebb mozzanatokat. Né­hány karakterisztikus vonás­sal megdöbbentő élességgel rajzolja meg a „forradalom” valódi arculatát: a nyugat­ról jött horthysta tiszt izgató csoportját, az ellentmondó parancsok okozta zavart, Nagy Imre áruló „tűzszüne­tének” végzet ességét. Valósze- rűen ábrázolja a tsz vagyo­nát hordani kezdő megzava­Leginkább az öreg Csendes Imre alakja magasodik elénk, az igazság útján szilárdan megálló paraszté. Makláry Zoltán kitűnő alakításában sugárzik a belső igazság, a tántoríthatatlan meggyőző­dés ereje. Játéka mélysége­sen humánus, egyszerű, esz- köztelen, ezért érthető és ro­konszenves. Bitskei Tibor eleveníti meg az ifjú Csen­des Imre főhadnagy vívódó, szenvedélyes figuráját. Jól felhasználta gazdag lehetősé­geit Szabó Gyula, aki Szusza Kis honvédet játssza. Arca tükrözi magában hordott sé­relmeit, nyugtalanságát, in­gadozását és játéka érthető­vé teszi, hogy miért áll szem­be bajtársaival. A film leg­inkább neki kedvez, mert éles drámát rejt szerepébe: kis földecskéjéért teszi, amit tesz s keservesen kell lakol- nia, amíg rádöbben: „Nem így gondoltuk... Lőni kel­lett volna;..” ö ismeri fel, hogy a „bizottmány” nem az ő kis földjéért és igazáért harcol, nem a hozzá hason­lók jobb életéért, hanem Má- csay úr földbirtokáért és ha­talmáért. Szusza Kis, a pa­rasztfiú az életét adja ezért a felismerésért Köréjük sorakozik számos kisebb, de nem kevésbé fon­tos szereplő. Ladányi Ferenc és Pécsi Sándor rövid szere­pükben jól ábrázolják az es­küjükhöz hű tiszteket. Mádi Szabó Gábor az őrmester és Pálos György a „helyezkedő” tiszt szerepében nem kapott alkalmat árnyaltabb alakí­tásra. Payer Antal Mácsay urat a szerephez híven, tár­gyilagosan és tartózkodóan játssza, hitelesen ábrázolja az egyre inkább vérszemet kapó földbirtokost. Ungvári László gátlástalan és romlott, nyugatról jött lázító hor­thysta tisztet állít elénk, Kautzky József méltó társa, mint „felkelő”. A sok na- raszti figurát, a széles sta-? tisztériáí dicséret illeti a hír­adószerű, hitelességre törő játékmódért. A TEGNAP filmgyártá­sunk tanuságtétele közelmúl­tunk nagy viharáról. — Ér­dekes, jólsikerült alkotás, mely filmművészetünk újabb, jelentős eredménye. A HUNNIA FILMSTUDIÓ- ban Maíkk Károly 39-es Dan­dár című új filmjének mű­termi felvételei befejeződtek, ezzel a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára készített nagy­szabású film forgatása véget) ért; v Tűz virág címmel indult)" meg Darvas József Vízke-V reszttől Szilveszterig című) regényének filmrevitele. Ra-> nódi László elkészítette a< próbafelvételeket és jelenleg V folyik a szereplők kiválasztá-) sa. >: Máriássy Félix nagy érdek-V lődéssel várt Álmatlan évek}, és Fehér Imre Kard és kockái című filmjének utómunkála-6 tain dolgoznak az alkotók. V A PANNÓNIA FILMSTU-V DIÓ-ban előkészületek foly-?! nak a lipcsei pert megeleve-V nítő szovjet—bolgár kopro-) dukciós film, A gyűlölet láng- y jai feliratozására. Ezen kívül) több más film feliratozásánV dolgoznak már a stúdióban:) Egy bűntény körül bonyoló-y dik A vihar kapujában cí-V mű japán film története, sv Alvajáró Bonifác a címe a'; legújabb Femandel-filmnek.^ Feliratozzák még a közeljövő-« ben bemutatásra kerülő iz->j galmas lengyel repülőtörténe- ; tét, az ... És Varsó messze : TWTTWTT /, Csaknem 2 millió rádióelőfizető' $ V A posta adatai alapján a ' múlt évben több mint 190 * ezerrel növekedett a rádió- ) előfizetők száma. Budapesten < 36 ezer új készüléket jelen- j tettek be. A növekedést és a < 247.628 vezetékes rádiót fi- j gyelembevéve jelenleg —, 1,944.351 rádió előfizetője van az országnak. Egyedül *] Budapesten 525 ezer rádió-*' készüléket tartanak nyilván. A televíziónál 16.038 előli-\ zetőt tartanak nyilván a po=-/ Un ÍTVTTn y Mi újságfl FILMVILÁGBAN van-t és Joris Ivens új alko­tását, amelynek címe öt or­szág, öt asszony. A stúdió mű­termeiben befejeződött az Apák iskolája című cseh­szlovák film szinkronizálása és folyamatban van a Per a város ellen című érdekes olasz film magyar hangjai­nak felvétele. Itáliai ÚTINAPLÓ *9* ‘T — Róma, Termini — Róma, december. > l\em tudom, írták-e \ 1 ' már könyvet Európa < ipályaudvarairól. Érdekes és < (különös munka lenne: csak a < :pályaudvarokról szólna és • (.mégis benne lenne az egész ■ ;kontinens — hiszen minden i (■vasútállomásban benne van az < [egész város. A bécsiek óriási : (csarnokot építettek, aztán — ' £könnyedén és gondtalanul — • (üresen hagyták. Csak vcla- i '.melyik élelmes utazási ügy- : (nökségnek jutott eszébe oda- ; [;helyezni a- osztrák Alpok fe- ■ (hér műanyagból készült csú- i 'csati. < ! Velencébe a tengeren át ro- ,bog be a szerelvény, s az ál­domás előtt a Canale Grande : .vize hullámzik. Motoroshajók , ’berregnek az állomás elölt és lézengő olaszok várnak egy [jó nehéz bőröndre — egy kis >keresetre. A párizsi Gare de [l’Est-et Ady verséből ismer- ’jük (ki tudja, mit változott [azóta ez a pályaudvar, hiszen < Párizs sem Ady Párizsa már). ’ \/tináén pályaudvar külö- ! ''■* nős hangulatát éppen ez ’adja meg: egyszerre része >egy város életének és ugyan­iakkor a külvilág kapuja, az >utazók felé fordított arc, ud- >varias mosollyal. És Róma inagy pályaudvara, a Termini >egycsapásra megteremti én­ének a városnak hangulatát >Hatalmas, modem, csupa >fém, csupa, fény, csupa >üveg építmény. Van ben iné valami a régi korok fmonumentalitásából. A hom­okhát furcsa tetőként hul- ámzík előre, a főépületnél alacsonyabban. S egy helyen :z a hullámalakú tető és az itatta lévő csarnokok sora negszakad, hogy helyet adjon — egy rómaikori falnak. Ma- ryarázó szöveg hirdeti, hogy :z a fal a IV. századból való dőszámítás után. Része a lágy városfalnak, amely ke- •esztül-kasul kígyózik Rómá­ban. Körülötte egy korszerű, nai világváros éli életét, a ál 10—15 méter magas fcő- ■engetegében átjárókat épí- ettek a villamosok és az lutóbuszok számára, ahol a lőutak keresztezik a régi tóma határát — de ez a fal negmaradt és bármerre jár íz ember, figyelmezteti a lajdani nagyságra. Nagyon jellemző a páiya- idvar, amelyet egyenesen úgy Róma: Folyósórészlet a Nemzeti Múzeumban terveztek, hogy ezt a régi. fal­részletet megőrizzék. És ter­mészetesen rögtön, ahogy a vonatból kilépsz, egy múzeum előtt találod magad, még az állomás épületében: igaz. hogy ez csak a vasúti mú­zeum. Ebben az országban mindent megőriznek, ami el­múlt. Nem rombolják le mé(, azt sem, amivel nem értenek egyet. Mindig így volt ez fi még a középkor nagy sötét­sége sem tudott döntően vál­toztatni ezen) s ezért özön­lenek ma a világ minden ré­széből a túristák: mert bebal­zsamozták az elmúlt időket. A Termini valóságos kil lön város. Van szállo­dája az utazók számára, ét­terme, fodrászata, minden üzlet megtalálható a csarno­kokban, s éppúgy vásárol­hatsz filléres kacatokat, mini értékes ajándékokat; itt a metró végállomása, melynek egy vonala keresztülszeli a várost és aztán robog kifelé a Lidóra, a tenger partjára (3C kilométerre a várostól). Meg­találhatsz itt minden típust láthatsz dallamos beszédű tos­- canait, hangos nápolyit, roha­- nó génuai kereskedőket, ko- l pott szicíliai parasztokat — i itt van egész Olaszország. De z itt van Róma is. ’■> Ha kilépsz a csarnokból, ott találod magad a város 1 központjában: a Termini előtt- minden irányba indulnak j autóbuszok, villamosok, troli- c buszok. Örökké forgalmas ez s a tér, ez a város közlekedé­- sértek szilre. Jólöltözött, siető- forgatag ez. S ha kissé job­- ban körülnézel, furcsa embe­- reket is látsz, akik nagyon- elütnek ettől a vidám római kavargástól, kopottak és nem- egészen világos, tulajdonkép­- pen mit is csinálnak. Furcsa . dolgokat ajánlanak eladásra t és egy fiatalember ott a pá- _ lyaudvar egyik lépcsőjén _ egész műhelyével együtt va- t lami szitafélét készít. Az em- j berek körülállják és nézik: c így talán sikerül eladnia ter- t mákéiból valamit. Aztán fel- . tűnik egy fekete egyenruhás “ ,,carabinieri”, az olasz rend­őr. A fiatalember felkapja . kosarát, melyben ott az egész _ üzem, teljes felszerelésével együtt és eltűnik, A pályaudvarral szemben ** vagy 150—200 méterre vannak Diocletianus fürdői. Körülötte pálmák és tengeri fenyők. Autók robognak és emberáradat siet el mellette mindennapi dolgainak inté­zésére — bent csend honol, hűvösen hallgatnak a több­ezeréves szobrok. Valaha az előkelő Róma arisztokráciája találkozott itt a hatalmas fa­lak alatt, a medencében. A fürdő fényűzés volt akkor, — sőt még 1500 évvel később is a luxus teljének számitatt, hogy az egyik pápának az Angyalvárban valódi fürdő­szobája volt. — Itt dőltek el sorsok és politikai fordula­tok, itt szövögették intrikái­kat a római nemesek, politi­kusok a csobogó vízben, míg rabszolgák gyúrták elpuhult testüket. Most a romok között a vi­lág leghíresebb antik szobor- gyűteményét helyezték el: Nemzeti Múzeum ez, ahová az egész világ elzarándokol. Azonban most nem Miron castelporzianoi diszkoszvető­jéről, nem a csodálatos cire- nei Vénuszról, nem a Herma- froditáról és nem is a pihe­nő harcosról szeretnék írni, nem a világhírű szobrokról, hiszen ezt megtették már má­sok. Szóval visszaadni a szem élményeit úgysem lehet. De volt valami, ami talán jel­képe lehet mindannak, ho­gyan aránylik ami tudásunk az antik világ valóságához. Az egyik teremben, ahol tízesével álltak a jelentékte­lenebb szobrok, láttam egy torzót, amelyre ez volt írva: „Leányt rabló szatír’’, Jobban megnéztem a szobrot, kar- és lábak nélküli torzó volt, egy nőalak, kétségbeesett arckife­jezéssel. De hol a szatír? Mégegyszer körüljártam a szobrot és ekkor észrevet­tem — a nőalak derekán — egy ujjat. Semmi más nem maradt meg a leányrabló sza- tírból de mégis tudjuk, mit ábrázolt n kompozíció. A sza­tír eltörött, megsemmisült az ezredévek során. De otthagy­ta ujjlenyomatát a lány dere­kán. Könnyű megállapítani: ő volt a tettes. Az hiszem, mindennel együtt, ami megmenekült, körülbelül ennyit tudunk ar­ról, ami az ő életük volt. BARACS DÉNES (Folytatjuk.) gunk elé idéznünk ezt a múltat, okulásul és tanulsá­gul a jövőre. — Ezt tészi a TEGNAP. Szocialista film, őszinte és tárgyilagos, de tisz- ; tán felismerhető a szándéka: ; új világunk oldaláról figyeli : és festi az eseményeket, fo­galmazza és hirdeti monda­nivalóját. A forgatókönyvet Dobozy Imre írta, a szolnoki színház előadásában is bemutatott i „Szélvihar” című ismert drá­mája alapötletét felhasznál­va, de a film gazdagabb le­hetőségeit kiaknázva, a tör­ténetet lényegesen megvál­toztatva és sokkal megraga- dóbb erővel. Az őszi vihar sokrétű és szerteágazó ese­ményhalmazában úgy vezeti a mese fonalát hogy egyéni drámákat állít az előtérbe. Történetének két gyujtópont­rodottakat és a keményen megálló, a nép sorsát vál­laló katonatiszteket és meg­fontolt parasztokat. Keleti Márton rendezését az igényesség, a jelenetek be­állításának feszültsége jel­lemzi. A TEGNAP egyik leg­megrázóbb képsora. A kisvá­ros főterén farkasszemet néz a „felkelők” és a honvédek rajvonala, éles, életre-halálra menő párbeszédüket Keleti Márton szép, filmszerű, kife­jező módon ábrázolja. Nagy súlyt 'helyezett a hitelesség­re, szinte riportszerűvé tetté a történetet s ebben nagy se­gítségére volt Hegyi Barna­bás operatőr. A film doku- mentáris erejét fokozzák mű­vészi képei. A történet szándékkal ke­rülte el, hogy egyetlen fő­hőst állítson a középpontba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom