Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-25 / 47. szám

1959. február 25. SZÁ NOK MFOVRi Nfipi 4P $ Arany-, ezüst-, bronzérmet kapnak a sokszoros újítók Készül az új találmányi és újítási rendelet Hazánk sok százezres tö­meget számláló újítótábora az utóbbi hónapokban ör­vendetesen megélénkült. \z fejlődés üteme oly gyors volt, hogy az alig kétéves újítási rendelet néhány rendelkezése elavult. Né­mely dolgokban viszont hiá­nyosságok mutatkoztak — mindenképpen indokolt volt tehát, hogy pártunk és kormányunk vezetői, a SZOT, az OTH dolgozói és az újítómozgalom harcosai az új feladatok felé irá­nyítsák figyemüket. Egy kiállítóh sok tanulsággal Szombaton négy megye kukoricatermesztő szakembe­rei tanácskoztak Szolnokon. A tanácskozással egyidőben nyilt meg az országos kuko­ricatermesztési kiállítás tel­jes anyagát bemutató kiállí­tás a megyei tanács nagy­termében. A kiállítás bemutatja a ku­koricatermesztés fejlődését, valamint termesztésének óriási jelentőségét. A tablók ötletesen ábrázolják azt a forradalmi változást, melyet a hibridkukorica hozott a növénytermelésben. A hib­ridkukorica kísérleteket ha­zánkban a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Martonvásá- ri Kutató Intézete kezdte el« Az éveken keresztül folyta­tott kísérletek eredményre vezettek és jelenleg többféle államilag elismert hibridku­koricával rendelkezünk. A kiállítás legnagyobb része az országosan végzett sikeres kísérleteket igazolja; Több ezer holdon végzett mérések eredményeként meg állapították, hogy a hibrid- kukorica 15—25 százalékkal magasabb termést ad, mint a normál. A kiállítás másik része a silókukorica termesztésének jelentőségét és szükségszerű­ségét méltatja. Például a karcagi Hunyadi Tsz-ben 1 liter tej takarmányozási költ­sége 1.54 forintról 92 fillérre csökkent a kukoricaszilázs fokozottabb etetésével. — Ugyanakkor látható az is, hogy a számosállatok 1 kilo­grammos súlygyarapodásá­hoz a felhasznált abrak sú­lya 3.23 kilogramm, a kuko­rica szilázsnál viszont ez a mennyiség 1.05 kilogrammra csökkent. A kiállítás foglalkozik még az egyes kukoricaféleségek termesztésének módszereivel, valamint a kukorica felhasz­nálásának sokoldalú lehető­ségével. Egybevetve a kiállí­tás tanulságos és kézenfog- ható adatokkal bizonyítja a kukoricatermesztés szükség- szerűségét és gazdaságossá­gát, mint a termelőszövetke­zetek, mint az egész ország hasznára; — táncsics — Megalakult a tisza- bői Búzakalász Vasárnap harmincnégyen 176 hold földdel tértek át a nagyüzemi gazdálkodásra Ti- szabőn. A Petőfi Termelőszö­vetkezethez egy alacsony tí­pusú csoport csatlakozott 160 holddal. Ugyancsak vasárnap új termelőszövetkezet alakult a faluban Búzakalász néven. Csortos István 16, Csortos Imre 19, Urbán Imre 16 hold­dal csatlakozott a közös gaz­dálkodáshoz. Fegyverneken két nap alatt kilenc- venen léptek be A termelőszövetkezeti köz­ség cím elnyeréséhez köze­ledik Fegyvernek. A község 60 százalékán már a terme­lőszövetkezetek dominálnak. Vasárnap megalakult a sza- párfalusi Aranykalász. Sza- párfalu gazdáinak nagy része már belépett az újonnan alakult termelőszövetkezetbe. A tízezer holdas határú köz­ségben köze] 8 ezer hold már a termelőszövetkezetek terü­lete. 1959-ben négy új ter­melőszövetkezet alakult Fegy- vemekan. íjzeuek a szövetkezetekért A termelőszövetkezeti moz­galom soha nem tapasztalt méreteket öltött az utóbbi hetekben. A dolgozó parasz­tok ezrei választják a nagy­üzemi gazdálkodást. A mun­kásosztály jó szóval, gépek tömegének falura való küldé­sével (a törökszentmiklósi Mezőgépgyár például márci­us végéig 150 kombájnt gyárt) sok segítséget ad eh­hez a munkához. A munkásosztály fiai min­denhol ott vannak, ahol szö­vetségesük, a dolgozó pa­rasztság útját kell egyenget­ni. Magától értetődő, hogy elsősorban az egyéni gaz­dálkodás igájától való sza­badulásban kellet jó szó- ' val. bizalmukéit őssel, az alkotásvágy felélesztésével megadni a kellő támoga­tást. Az üzemekből falura kül­dött elvtársak fáradságot r>?rn kímélve, becsülettel tesznek eleget ilyenirányú ieladaluknak. Most már azonban — a tsz-fejlesztés folytatása mellett — mind­inkább e’öiérbe kerül az üze­mek ivárrényú segítsége is. Kövsrrtrt tény, hogy ez újonnan alakult szövtiKeze- tek nagyon sok problémával küzdtt.«*. A tegnap még 5— 10 holddal bajlódó gazdák­nak máról-holnapra száz hol­dak dolgát kell intézniök, s ez kezdetben sok szervezési Sikereinket a gondos szervezés segítette nehézségit, az építkezés ak el­végzése, a gazdasági felsze­relések javítása meg nem egy esetben anyag- és szak- emberhiányt okoz. Az üze­mek ilyen vonatkozásban is sokat tehetnek. A Szolnok megyei Tégla­gyár Vállalat a múlt évi tervhez képest 3 millió téglával gyárt többet az idén. Az új gazdasági épü letek százaihoz kell is a tégla. — éppen ezért elis mérésre méltó ez a célkitű­zés. Más vállalatoknál is ta­pasztalható az őszinte segí tó­szándék. A Szolnoki Cukor­gyár javítóműhelyében igen gyakoriak a helybeli, s most már a tószegi, várkonyi szö­vetkezeti gazdák is, mert hol ez, hol amaz törik, s az üzem tőle telhetőén szívesen segít. De nemcsak a javítá­sokban való közreműködés­sel lehet támogatni a szövet­kezeteket, s nem is mindig az a leghasznosabb segítség. A Cukorgyár termeltetési- osztálya például résztvett Rákóczifalva 15 éves táv­lati fejlesztési tervének ki­dolgozása mellett a helyi építési szükséglet felméré­sében, a vetésforgó kiala­kításában, az új szövetke­zetek gazdálkodásának a megszervezésében. Most Tiszavárkonyra ké­szülnek, — hasonló feladat­tal. Ilyenirányú erőfeszíté­sük többet ér jónéhány tö­rött tengely, vagy elromlott munkaeszköz javításánál. — Sőt, mondhatni, ez most a fejlesztés mellett a legfonto­sabb feladat. A gyárak szakemberei igen hasznosan működhetnek köz­re abban — a cukorgyáriak­hoz hasonlóan, — hogy az új szövetkezetek kezdeti nehéz­ségei csökkenjenek, s minél hamarabb modern nagy­üzemekként működjenek. S e cél érdekében a vezetőknek az eddiginél sokkal nagyobb önállóságot, kezdeményező­készséget kell tanúsítaniok. A Téglagyári Vállalatot pél­dául annakidején megbízták a tiszafüredi Harcos Tsz patronálásával; A szövetke­zet azonban nem igényelte a segítséget. A Téglagyári Vállalat vezetői ezt meg­nyugvással tudomásul vet­ték, s azóta is várják, hogy a pártbizottság majd csak ki­jelöl számukra egy közös gazdaságot. De ha jobban fűtené őket a mezőgazdaság mielőbbi át­szervezéséért és gyors fel­virágoztatásáért érzett fele­lősségérzet, akkor öntevéke­nyek volnának, s erőiket fel­mérve ők ajánlanák fel se­gítségüket az illetékes párt­szerveknek. Nem hisszük, hogy kezdeményezésüket visszautasítanák, hiszen az építkezésekhez (tervezések­hez) műszaki segítséget, a könyveléshez hasznos taná­csot, a különböző motorok, traktorok javításához — sze­rintünk is számottevő támo­gatóst tudnának nyújtani. Példájukból adódik a követ­keztetés: termelési tervük teljesítése, illetve túlteljesíté­se mellett még egy feladat vár a vállalatokra, üzemek­re: a mezőgazdaság lehető legnagyobb mérvű felkarolá­sa. Erről ezekben a sorsdön­tő, jobb jövőt formáló na­pokban nem lehet megfeled­kezni. Az új közös gazdaságok­nak nem utolsósorban a szervezettség, a tervszerű munka, a megbízható, pon­tos adminisztráció, a kü­lönböző gazdasági szervek­kel való jó kapcsolat ki­alakítása okoz problémát. Az üzemek viszont mind­ezzel kapcsolatban hasznos tapasztalatokra tettek szert az elmúlt évtizedek során; Éppen ezért sokat tanulhat­nak tőlük az új szövetkeze­tek mellett még a régiek is. Az említetteken kívül számtalan vonatkozásban le­hetnek a munkások a közös gazdaságok hasznára. A helyi építőanyag bizto­sítása érdekében például a Téglagyári Egyesülés szak­emberei útmutatást adhat­nának a szénporos tégla­égetés bevezetésére. A tsz-ek sokkal olcsóbban juthatnának azáltal épí­tőanyaghoz. S ehhéz hason­lóan más kisegítő üzemágak létesítésében is közreműköd­hetnek; A lehetőség adott az új kö­zös gazdaságok segítésére. — igénylik is az újdonsült szö­vetkezeti gazdák, hasznos is a társadalom szempontjából; Ezért intenzíven foglalkozza­nak vele üzemeink. (si) Az idén már lesz nyereség ülést tartott a szolnoki népfront bizottság A napokban ülést tartott a Hazafias Népfront Szolnok városi Bizottsága. Fontos fel­adatokat, s az eddig végzett munkát tárgyalták meg a bi­zottság tagjai. Hegedűs Lajos elvtárs el­nöki beszámolója hűen tük­rözte azt a munkát, amit vé­geztek s azt, hogy nem akar­nak megállni az eddigi ered­ményeknél. Ezt bizonyítják az elgondolások, melyeket megvitattak. Balyi elvtárs, a népfront városi titkára hang­súlyozta, hogy a népfront ak­tíváinak mindenütt részt kell venni olyan nagy országos mozgalomban, mint a mező­gazdaság szocialista átszer­vezése. Másik fontos feladatként az évfordulókra való felké­szülést tárgyalták. A Haza­fias Népfront a párt műve­lődési politikáját ismerve, komoly munkát akar kifej­teni ennek érdekében. A Szolnok Megyei Vágó­híd Vállalat szolnoki telepén a hideg ellenére is feltűrt ingujjú, vállas vágólegények munkálkodnak. Az egyik só­zott szalonnát szállít a fel­dolgozóba, a másik hatalmas húsokat tol a csigán, a har­madik fát visz a füstölőre. Nehéz volna mind elmonda­ni, ki mit csinál. Egy biztos; serényen dolgoznak. Meg is van az értelme. Kilátás van rá, hogy a szol­noki vágóhíd az ország leg­jobb tanácsi húsfeldolgozó üzeme lesz. A nyereségré­szesedés is valószínű. Tavaly nem volt egy fillér sem. Az utóbbi hónapokban még ex­portra is dolgozott a vállalat. Brüsszelbe szállítottak. Mi­óta az export-munka folyik, minőségi kifogás még nem érkezett. — Milyen volt a terv tel­jesítése a múlt évben? Kér­dezzük Peágity Mihály igaz­gató elvtárstól. A teljes ter­melési értéket változatlan áron 107.8 százalékra telje­sítettük. Az egy főre eső termelési értékünk sem volt rossz a tervév folyamán 3.8 százalékkal emelkedett a ter­vezetten felül. A munkások átlagkeresete is nőtt 8.2 szá­zalékkal. — A fontosabb tervezett termékek gyártásánál túltel­jesítés mutatkozik. így a csontos nyershúst 112.8. a vörösárút 112.1, a kolbász­féleséget 142.5 és a zsír- és olvasztott termékek tervét 152.1 százalékra teljesítet­tük. — A fontosabb cikkeknél van egy kis szégyenfolt is. Ilyen a töltelékárú 91.2 és a füstölt főtt-árú 93.6 száza­lékos tervteljesítése. Itt még az sem lehet mentség, hogy a tervezett mennyiség a ko­rábbi tényszámánál közel egyharmaddal kevesebb volt. A mi hibánk, hogy lemara­dás mutatkozik e két — a lakosság által igen keresett — cikkből. — Az eredmények forint­jait az önköltség csökken­tése hozta. Eredményt hozott a mun­kaverseny is. — A vágó brigád felaján­lotta, hogy 30 mázsa lószín- húst termel terven felül. — Százkilencezer forintot ered­ményezett a vállalás. Dom- bai és társai a villamos füs­tölőgép elkészítésére tettek Ígéretet, ami naponta 600— 800 forint megtakarítást je­lent a vállalatnak. — A dolgozók a múlt év­ben becsülettel dolgoztak, sok nehéz problémán a jó kollektíva segítette át a vál­lalatot. — Megvan a lehetőség — ha nem is tudjuk még pon­tosan — az egyhavi nyere­ségrészesedésre. A másik lehetőség az elért eredmé­nyek alapján az, hogy az or­szágos értékelésen a tanácsi húsfeldolgozó üzemek között könnyen elérhetjük az első helyet. De pillanatnyilag ez még a jövő titka, — fejezi be nyilatkozatát a Vágóhíd Vállalat igazgatója. — ab — A KGST-tagállamok kőolaj- és főldgázíparí szak­embereinek értekezlete A KGST-tagállamok kő­olaj- és földgázipari, gazda­sági és műszaki-tudományos állandó együttműködési bi­zottsága Bukarestben tar­totta meg 5. ülését, amely egy hétig tartott. A teljes nézetazonosság és a kölcsönös megértés szelle­mében lefolyt ülésen megvi­tatták a tavaly végzett mun­kálatok eredményeit, s jóvá­hagyták a bizottság idei munka tervét A bizottság ezenkívül meg­vizsgálta a kőolaj- és föld­gázipar fejlesztésének távlati terveiből adódó gazdasági kapcsolatok problémáit, va­lamint a kőolaj fővezetékek és az új kőolajfinomítók épí­tésével kapcsolatos intézke­déseket. Az ülés résztvevői megál­lapították, hogy a bizottság tavalyi munkája elősegítette a KGST tagállamaiban a kőolaj- és földgázipar sike­res fejlesztését. A A megbeszélések első ereménye: rövidesen új rendelet teremt az eddigi­nél is kedvezőbb feltétele­leket az újítók számára. Mivel még ma sem hat a gazdasági érdekeltség elég ösztönzően arra, hogy ta­pasztalatcsere útján ve­gyenek át újításokat — az ezzel kapcsolatos újítási dí­jat felemelik. Előre látha­tólag 50 százalékra törté­nik az emelés a jelenlegi 20 százalékról. A készülő rendelet sza­bályozza majd az újítási díjak összegét azoknál a cikkeknél is, melyeknek előállítási ára a termelési árrendezés következtében jelentősen emelkedett; Több újító — január else­je után benyújtott javasla­táért — három-négyszer na­gyobb összeget kap majd, mint az árrendezés előtt ka­pott volna. Fokozott megbecsülés jut majd kifejezésre a rende­letben a sokszoros — huszonöt-százszoros — újí­tók iránt. Ezek a dolgozók — újításai díjaikon felül — nemcsak díszes oklevelet, hanem arany-, ezüst-, bronzérmet is kapnak majd. A z elmúlt néhány hét alatt a párt irányításá­val, a kommunisták szilárd helytállásával, a népnevelők, a termelőszövetkezeti tagok helyes agitációs módszereivel elértük, hogy községünk feb­ruár 18-án termelőszövetke­zeti község lett. 13.950 kát. hold szántónkból február 20- ig 13.906 kát. hold szocialis­ta szektor birtokába került. Ezerötszázhuszonkilenc dol­gozó paraszt választotta a szövetkezeti utat. Ezt az eredményt a kommunisták őszinte és magabiztos, a ter­melőszövetkezeti tagok fá­radhatatlan munkája nyo­mán értük el. őszintén szólva, nem mű­veltünk csodát, egyedül az őszinte, meggyőző szó a pár- tonkívüli dolgozó parasztok megnyerése tette lehetővé, hogy községünkben ilyen ha­talmas ütemben tört előre az új. Első feladatnak tartottuk felmérni az erőket, amely rendelkezésünkre állt. Az operatív bizottság elkészítet­te a község fejlesztési ter­vét, megjelölve, hogy a ter­melőszövetkezetek központ­ját, s területét hogyan gon­doljuk elhelyezni a fejlesz­tés befejezése után. Az operatív bizottság hatá­rozata alapján a párt és a tanács közös végrehajtó bi­zottsági ülést tartott, ahol : A Tanácsköztársaság negy­: venedik évfordulóját a bi­■ zottsági tagok együtt akar- i ják szervezni és rendezni a tömegszervezetekkel. Ezt a gondolatot juttatták kifeje­zésre az ülés résztvevői is . hozzászólásukban. — Éppen ezért bővítik aktíva-hálóza­tukat. Még érdekeltebbé te­szik a város lakosságát a . mozgalomban. Tóth Ferencné elvtársnö ’ fiatal koráról beszélt az ülé­sen. Elmondotta, hogy a mai fiatalok boldog életéért és ■ jövőjéért sok kommunista : szenvedett. Meg kell ismer­■ tetni a fiatalokkal a párt ■ hősi harcát. Épp ezért elő kell segíteni, hogy idős har­cosok és fiatalok minél töb­bet találkozzanak. A bizottság tagjai mindany- nyian látták, hogy fontos sze­repe van a Népfront mozga­lomnak az ország, a város építésében, épp ezért sok az ő tennivalójuk is. egyetlen napirendként a ter­melőszövetkezetek számszerű fejlesztése szerepelt, őszintén felvetettük, hogy addig ezzei a munkával sikeresen nem tudunk előrehaladni, amíg saját sorainkban nem te­szünk rendet. A párt és a ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tagjai között öt egyéni dolgozó paraszt volt. A vég­rehajtó bizottsági ülés után ők is a szövetkezeti utat vá­lasztották. Ezután taggyűlé­seken, vezetőségi üléseken foglalkoztunk azzal, hogy a párttagoknak elsőknek kell a belépési nyilatkozatokat alá­írni. Amikor itt tisztáztuk az egyénileg gazdálkodó pártta­gok belépését, utána tanács­ülésen foglalkoztunk az egyénileg gazdálkodó tanács­tagokkal. Nyiltan és bátran kimondtuk, hogy a tanácsta­gok akkor képviselik igazán a község dolgozóinak érdeke­it, ha belépnek a termelőszö­vetkezetekbe. így a huszon­öt egyénileg gazdálkodó ta­nácstagból egy hét alatt hu­szonhármán írták alá a nyi­latkozatokat. A párt- és a tanácstagság sorainak rendezése után megvolt az erkölcsi alap is a további munkához. A fejlesztési bizottság ál­tal elkészített terv alapján február hó 8-tól kezdve két­száz népnevelő vett részt a munkában. A népnevelők nagyrészt termelőszövetkeze­ti tagok voltak, de csatlakoz­tak hozzájuk a Tisza Cipő­gyár, a Mezőhéki Állami Gazdaság és a tiszaföldvári Téglagyár tsz szervezői. A tsz szervezőket a nagy mun­ka kezdése előtt a járási pártbizottsággal közösen a feladatra kioktattuk, s agitá­ciós érvekkel is elláttuk. A községi pártbizottságnál kü­lön bizottság gondolt az agi­tációs érvek kidolgozására és arra, hogy a felmerült kér­désekre nyomban megvála­szoljanak. A pártbizottságon működő külön bizottság na­ponta számoltatta be a nép­nevelőket. A tsz szervezők munkájá­val a község dolgozó paraszt- , sága meg volt elégedve, mert ' őszintén, türelmesen magya­rázták a szövetkezés előnye­it. Eredményeinket fokozta, hogy már az első napokban magalakult középparasztok- 1 bői egy új termelőszövetke- ; zet és ezek a középparasztok ' is azonnal megkezdték szer­vezési munkájukat. Az Aranykalász Termelőszövet­kezetben az újonnan belépet- : tek maguk szervezték szövet­kezetüket. S a tsz-nek közel háromszáz tagja van, kb. két­ezer kh, földdel, Eredménye- v inknek legnagyobb titka, hogy a dolgozó parasztság­ban megvan a bizalom a párt és a kormány iránt. Reszt­vettek a fejlesztési munká­ban a község legtekintélye­sebb középparasztjai is. A községben közös üggyé tettük a termelőszövetkezeti község cím elérését. A Néplapon keresztül min­dünk köszönetét azoknak az elvtársaknak, népnevelőknek, akik lelkes, odaadó munká­jukkal hozzájá; ultak, hogy kézségünk szántóterületének 98 százalékán szocialista i szektor működik. Faragó János párttitkár, Tiszaföldvár

Next

/
Oldalképek
Tartalom