Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

1959. február 22. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 5 Amikor a mezőhéki állami gazdaság megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét országszerte megismerték Oláh János igazgató nevét. Ahogyan Dögéi elvtárs, föld­művelésügyi miniszter ünne­pi beszédében mondotta — okos, határozott irányítása döntő mértékben segítette a kitüntető cím elnyerését. Ve­zetésével a jóhírű mezőgaz­dasági nagyüzem tovább öregbítette jóhírnevét. Az el­múlt gazdasági év még az előző esztendő sikereit is fö­lülmúlta. öt és félmillió fo­rint tiszta nyereséget értek el, tervszerű, jó munkával, Csatlakoztak a bánhalmi állami gazdaság azon felhí­vásához, amely az újonnan alakult közös gazdaságok megerősítésére irányul. S mióta megindult a ne­mes küzdelem, Oláh elvtárs éjt-nappalá téve fáradozik, hogy segítse a párt és a kor­mány határozatainak gya­korlati végrehajtását. Mun­kájukat szerte a környéken a kivívott győzelmek és sike­rek jellemzik. A megyében elsőnek Mező- héken végezték el a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sét. A legutóbbi napokban a szomszédos Tiszaföldváron mondották ki a szövetkezeti átalakulást, — A gyorsütemű fejlődés következtében az eddiginél is nagyobb feladatok hárul­nak ránk — mondotta Oláh János elvtárs. Szilárd elhatá­rozásunk, hogy önzetlenül, anyagi és erkölcsi javainkkal segítsük az új termelőszövet­kezeteket. Néhány konkrét példát említek: a mezőhéki Augusztus 20. termelőszövet­kezetnek — amely 3400 hold­ra növekedett — jól képzett szakembert adtunk, Tóta Mi­hály elvtárs személyében. Ű hosszú időt tölt majd a kö­zös gazdaságban, segít az üzemszervezésben, termelési tervek elkészítésében, hogy már az első esztendő meg­hozza a kívánt eredményt. Felmértük vetőmagkész­leteinket, gépparkunkat is, hogy az ilyenirányú igénye­ket is teljesíthessük. Ezúton is tudomására hozom az új szövetkezeteknek, hogy F. 1-es kukoricavetőmagot szin­Oláh János * elvtárs te korlátlan mennyiségben tudunk biztosítani. Az Augusztus 20. Tsz-nek 320 mázsa tavaszi árpa s mintegy 300 mázsa zabvető­magot is juttatunk. Úgy vé lem, hogy a gépállomások nem mindenütt tudják a meg növekedett igényeket kielégí­teni. Ezért két nagyteljesít­ményű erőgépet adunk a szö­vetkezetnek meghatározatlan időre. Sokat lehetne beszélni ar­ról, hogy Oláh elvtárs és bri­gádja milyen sok ötlettel és lelkesedéssel végzi munká­ját. Több egyéni gazdát vendé­gül hívott az állami gazda­ságba, ahol bemutatta a nagyüzemi gazdálkodás fej­lett eredményeit. Végső céljuk az, hogy a falvak társadalmának összefogásá­val február végére befejez­zék a szolnoki járás mező- gazdaság szocialista átszerve­zését. E. S. Tsz elnök a Jászság legjobb gazdája Konkoly Béla Nagy esemény színhelye volt Jászboldogháza február 17-én. Uj hármastipusú ter­melőszövetkezet alakult ti­zenöt taggal, közel 100 kát, Jlw LL k a ttí íia f iam té l... hold földterülettel. A jász- boldogházi egyéni gazdák megértették az idők hívó sza­vát. A vasárnapi falugyű­lés után, melyet Csótó István elvtárs, a megyei tanács el­nökhelyettese tartott meg, — összegyűltek és döntöttek. A nagyüzemi gazdálkodás alap­ján művelik meg ezután földjüket.. Az alakuló gyűlésü­kön Konkoly Bélát — tekin­télyes középparasztot — vá­lasztották meg elnöküknek. Azt a Konkoly Bélát, akit a jászboldogházai, de a kör­nyék községeinek egyénileg dolgozó parasztjai és terme­lőszövetkezetei is úgy ismer­nek, mint kiváló állatte­nyésztő. Az alakuló gyűlésen úgy döntöttek, hogy termelőszö­vetkezetüket napokon belül 1000 holdassá fejlesztik. Minden becsületes dolgozó parasztnak a termelőszövet­kezetben van a helye — így fejezte be Konkoly Béla új tsz elnök az alakuló közgyű­lést. Szabó Ernő JOBB KÉSŐN, mint soha... a termelőszövetkezeti gaz­dálkodást választani, még a jászsági egyéni gazdáknak is. A képen látható két gazda kijelentette: Bár évekkel ez­előtt léptünk volna valame lyik termelőszövetkezetbe, most bizonyára könnyebb lenne. Mindketten a jászkisé- éri Rákóczi Termelőszövetke­zetbe léptek: Lukács András 10, Pásztor István 6 holddal. flz új termelőszövetkezetek megszilárdítása a törökszentmiklósi járásban LUKACS ANDRÁS PÁSZTOR ISTVÁN Derűvel kezdődött a megbe­szélés. Nagy Illés, a tisza- püspöki Győzelem elnöke az zal köszöntött be Kuczera elvtárshoz, a járási tanács mezőgazdasági osztály veze­tőjéhez: — Na, megint találkoz­tunk. Ami annyit jelent, hogy Nagy Illés már volt terme­lőszövetkezeti elnök az el­lenforradalom idejéig, s most a mezőgazdaság nagy átalakulása napjaiban újból azzá választották a termelő­szövetkezetet alakító tisza- püspöki parasztok. Van ilyen ember több is a járás­ban. Uj termelőszövekezeti elnök minden esetre szép számmal akad. Őket hívta össze megbeszélésre a járási tanács. Nyolcán ülték körül a já­rási tanács elnökének foga­dó asztalát: Búzás Sándor, a kengyeli cseberéri Petőfi Tsz, Bojtok Imre, az örmé­nyes! Táncsics Tsz, Szathmá- ri Lajos, a kétpói Deák-dü- lői Hajnal Tsz, Szabados Mi­hály, a fegyverneki Úttörő Tsz, Nagy Illés, a tiszapüs- pöki Győzelem termelőszö­vetkezet elnökei. Szathmári Lajos magával hozta Deák Antalt is. Járatlan még a ve­zetésben, úgy van vele, jobb, ha többen csinálják. Mert valóban annyi min­den hozzátartozik egy új ter­melőszövetkezet elindításá­hoz. Első az agronómus, — könyvelő beállítása, brigád és munkacsapatvezetők kineve­zése, a termelőszövetkezeti tagok beállítása aszerint, ki hol érzi jól magát: az ál­lattenyésztésben, avagy a növénytermelésben. Az el­lenőrző bizottság, a társadal­mi bíróság választása is e napok feladata. Kezdődik a trágya összegyűjtése, a mű­trágya rendelés, a gépállo­mási szerződéskötések, Aki csak tud segít. Az ál­lam már megtsíte a magáét, a 3004-essel a legmesszebb­menőkig segítette az új ter­melőszövetkezeteket. A járá­si tanács mezőgazdasági osz­tálya a tervek elkészítéséhez küld szakembereket. A gép­állomásiak háronjhetenként felkeresik a most alakult kö­zös gazdaságokat. Természe­tesen nem megy minden úgy, mint a karikacsapás. Az új tsz-ek nagyobb segítséget vár­nak a hosszabb ideje műkö­dő termelőszövetkezetetektől, amelyek lekicsinylik őket. — Sok helyen nem tudnak mit kezdeni a kivénhedt állatok­kal, főképp a lovakkal. A fegyverneki Úttörőben a gyü­mölcstermesztés képezi a fő foglalkozást. A tiszapüspöki- ek az őszön kezdték a közös gazdálkodást, de már most közösen termelik a takar­mányt a gazdasági év végére behozandó állatok számára. Nyolc új termelőszövetke­zet küldte el elnökeit a meg­beszélésre. A szervezésen, az alakuláson túl vannak a megszilárdítás, a közös gaz­dálkodás elindítása vár e na­pokban rájuk. BL. A tószegi útcákon A tószegi utcákon minden­felé embercsoportok állnak, beszélgetnek. A téma mindé- 'nütt . ugyanaz: ki melyik,,tsz- bé lépett, ki melyik közös gazdaságot tartja jobbnak. Én is megállók az egyik beszél­gető csoportnál. Roppant nagy vitában vannak. Virág János és Piros István váltig erősí­tik, hogy a Dózsa Tsz a leg­jobb, mert ott jól begyakorolt vezetők szakszerű irányítása mellett jó eredményt tudnak elérni. Olyan kukoricát ter­meltek tavaly, hogy a határ­ban ném lehetett párját ta­lálni. Ebből sok jószágot meg tudnak hizlalni és értékesí­teni. Szolnokon elárusító standjuk van, s a Dózsa a legrégibb közös gazdaság. De ezt már Stuhl András és Búkor Mihály nem hagy­ják annyiban. Ök meg azt bi­zonygatják — mivel az Al­kotmány Tsz tagjai —, hogy az Alkotmányt nem lehet le­pipálni. Szőlőjük, jó kertésze­tük van. amely ugyan mun­kaigényes. de jól jövedelmező is. Búkor Mihály még azzal — S vajon mit ír? Azt, hogy az édesapja se kínlódjon egyedül néhány hold földjén, hanem lépjen |a közösbe. S lett is eredmé- Inyc. Másnap Kelemen Ba- ilázs kuncsorbai egyéni gazda I belépett a Kossuth Tsz-be. is megtoldja, hogy ök máj olyan tehénállományt állíta nak be, amelynek csodájár JÜEtotpak. Gajdos Gábor viszont, a újonnan alakuló termelőszö vetkezetet képviseli. S ner enged sem a dózsásoknak sem az alkotmányosoknak. — Bennünket sem a góly; költött — mondja tréfásan— s megmutatjuk, hogy a léte sítendő 40 holdas halastóbai mekkora potykák lesznek. — A karjával mutatja, hogy mi lyen nagy halakra gondol. — Megnézhetik majd azt is hogy milyen juh-állomány í állítanak be. Libát, kacsát i [nevelnek. í Ezek az emberek tegnaf ►még egyéni gazdák voltak ► Ma már arról vitáznak, ho ► gyan építsék a nagyüzem ; gazdálkodást. Beszélgetésük ;ből kialakul Tószeg nagy­iüzemi gazdálkodásának táv- Lati terve. Öröm hallgatni at hlyen vitát, s közben arn | gondolni, hogy ezek az em­berek nemcsak terveznek, d< meg is valósítják, amit el­gondolnak, s közös erővel építik a jobb jövőt. Kass Imre A kuncsorbai „híres" ember Ki erről, ki arról szerez hírnevet magának. Akik el­sőnek léptek be a faluba a termelőszövetkezetekbe, fel­jegyzi nevüket a krónika, so­káig tisztelettel emlékeznek majd rájuk. Van aztán egy másik híresség is. Története­sen lenni kell valakinek, aki nem első, hanem utolsó be­lépő. Kuncsorbán Pásztor Ferenc 15 holdas gazda jutott ebbe a lelyzetbe. Egyszercsak azon -ette észre magát: ő az utol­só a faluban. Jómaga ugyan írről sem tudott, hiszen any- nyira elzárkózott minden elől. A járásban viszont szét- ’utott a híre. Reggelenként gy jelent: a kuncsorbai cözségi tanács: — Egy szem egyénink van nég, Pásztor Ferenc, az ötös lülőben. No, az az igazság, hogy két lapig jelentett így a tanács. 5ásztor Ferenc 1959. február 8-án kitöltötte a belépési lyilatkozatot. Zsiga nagyon ócsárolja ezt a mostani dolgokat. Nem áll­hattam szó nélkül. Azt mon­dom neki: Hallod-e Zsiga, ne kísértsd az istent, ne merd a szádra venni, hogy ez a mostani világ nem jó. Negy­venöt óta ettél-e görhét? Még a színét se láttad. Na a Zsiga erre meg is csende­sedett. Lehajtotta a fejét és azt mondta: „Jól van Erzsi néném, csak olyan furcsa még nekem ez a szövetke­zés”. Megszokod Zsiga öcsém. Ne félj, esztendő múlva már a kutyának se mutatsz utat. És elsoroltam neki, hogy nemcsak mi, hanem a test­véreim Kisújszálláson vala­mennyien csoportban van­nak. És amikor elmegyek hozzájuk, mindig azt mond­ják: néném, nem cserélnénk soha senkivel. fi rzsi néni somolyog ked-1 vesen. Mondja, mond- l ja egyszerű kedves szavak-' kai a történeteket. S amikor < megkérdezem tőle: hát miért < nem megy agitálni, akkor < elneveti magát és így vála-; szol: i — öregasszony létemre? j Meg én már nem értek j annyira a politikához. Nemi tudom, hogy kell elmondani, j — szerénykedik megható egy- i szerűséggel. Kedves kicsit Erzsi néni. Méghogy nem J ért a politikához. ; Erzsi néni ott él a kis fa- ? luvégi utca egyik házában.* A szoba, a konyha, és az ud-( var a birodalma. De övé azt utca is. Csendesen, észrevét- 2 lenül, de szívből jövő sza-t vakkal magabiztosan formai- { ja a közvéleményt. S ezért | is nagyon erős a mi pártunk,( a mi rendszerünk, mert sok-1 százezer Erzsi nénink van. • SZEKULITY PÉTER.} ä MÉoietejHeK- ményeinek taglalásába. Erzsi . néni mosolygott és sorolta: — Jaj, Jankuné, egész éj­- jel nem aludtunk, mondta ma i délután Ferenczi András 5 szomszédom. Megkérdeztem I tőle, és miért nem aludtak? , Hát a belépés miatt. Aláír- > tűk, de nem tudjuk hogy lesz,- mint lesz. Megkérdeztem Erzsi nénit, ■ hogy ő mit válaszolt erre. — Mit válaszoltam? Azt ■ mondtam nekik: mi 50-ben ■ beiratkoztunk a csoportba és ; kihez mentünk azóta kenyé- < rért? Kitől kértünk ezt, vagy ■ azt? Dolgozni kell, s aki dol­■ gozik, az ne féljen. Aki sza­■ porítja a munkát, az megta­- látja számítását. Őszintén szólva nagyon el­csodálkoztam azon, amit Er­■ zsi néni még ezután mon­■ dott. Hát ki hinné róla, hogy , ő ennyire ért a politikához. . Mert halljuk csak. — És tudja fiatalember, én mindig szoktam ám a szö­vetkezetről beszélni. Ha a kútra megyek, akkor is, ha a botba megyek, akkor is. Azt már nem hagyom, hogy a kö­zösre rosszat mondjanak nem én. Mert nézze, most ha azt vesszük alapul, nemcsak mindig a magunkét kell nézni, hanem az egész or­szág dolgát, ügyét. És én a magam eszétől azt tartom, a szövetkezet az egész ország ügye, meg dolga. És Erzsi néni belekezdett egy másik történetbe. • — Az este is jövök a kút­ról, hozom a vizet. Hallom, hogy az egyik szomszéd, a nem hogy leírni, de elmon ‘ dara is körülményes lenne * Először is ott van az a szom­batesti tanácsülés. Filmsza ’ lagra kívánkozna mindet mozzanata. Amikor Zsiroi ’ József elvtárs, a tanács VE elnöke elmondta a magáét nyomban felállt D. Szabi István, aki eddig csak a leg- [ ritkább esetben hallatta hang­ját. És lám, most mit mon- ’ dott? — Elvtársak, a tanácsvá- . lasztáskor is az volt a jelszó. . szervezzük át a mezőgazda- t Ságot. Mi egyénileg dolgozó paraszt tanácstagok járul- , jiink hozzá* Egy belépési nyi- latkozatot kérek elnök elv- ' társ! — jelentette ki és a ’ szót követte a tett. Aztán ’ felállt a másik: ; — Tanácstag elvtársak, Ti­i szasülyön jártam. Az már : szövetkezeti község. A házak, i az utcák lobogó díszbe öltöz­■ tek, mi se maradjunk el. Mi- i nél hamarabb tűzzük ki a pi­■ ros zászlókat. [ Aztán pár nappal később ’ megalakult az Aranykalász I Tsz és jönnek a belépők. Hát ilyen dolgok közepette ho- ’ gyan is kerülhetett szóba Er- ' zsi néni neve? l\j em is róla akartam írni, csak véletlenül ismer­tem meg. Egy régi jó bará­tomat kerestem, amikor a ta­nácsházáról elindulva beko­pogtattam hozzájuk és ő csendes adjon istennel foga­dott. Meg nyomban hellyel kí­nált és hogy vagy hogy se, azon nyomban belecsöppen­tünk a falu friss, lüktető ese­j • rzsi nénit nem ismer­• tem, soha nem lát­*iám... Pénteken késő este a • tanácsháza nyüzsgött az em­• berektől. Ő otthon volt, ta- . ♦ Ián éppen a vacsorát főzte. . • Ide ritkán jár. Mi a község .} vezetőivel beszélgettünk, s (róla ott, akkor szó se esett. ( Dehát kinek is jutna eszébe (ebben az embereket, falut, ( határt formáló nagy munká­iban ez a berlinerkendős, ki- tcsi öregasszony? Ott él a falu t szélén az egyik házban nagy­• bajuszú emberével, meg le­• gény fiával. Elmegy a kútra, • a boltba, s amikor mondjuk • a tanácselnök elvtárs tálál­• kozik vele, akkor az időseb­• beknek kijáró tisztelettel kö- tszönti, s legfeljebb ennyit (kérdez tőle: • — Hogy van Erzsi néném •— ennyit és ennél többet • nemigen. Mit is beszélhetne fezzel a nénikével? Hozakod- (jék elő azzal, hogy itt most 1 történelmet írnak mindenféle (frázis és nagyszavak nélkül, {hogy népnevelők járják az (egyéni gazdákat, s a tegnap f egyéni gazdái ma már tsz ♦szervezők. Beszélgetnek és • viszik a községet előre a kol­lektivizálás teljes befejezése $felé. Ugyan! Ezek a dolgok (nem nagyon izgatják az effé- (le idősebb asszonyt. Tiszaroff (ma ilyen, holnap amolyan, (holnapután meg másmilyen, • Meleg szoba, meleg gúnya, • Este vagy napközben egy kis jszomszédolás. Ez már érde­• kesebb ... ( Mondom, a nevét fel se (hoztuk. A mozgalmas napok­éról beszélgettünk, a nagy (változásról és a hatalmas elő­• | reiramodásról. Mert annyi •minden történt itt Tiszar of­*fnn d--'nein ni ntf hrtnii nvt. A tsz-tagság nem érinti a nyugdíj folyósítását A termelőszövetkezetek taglétszámának emelkedése azt bizonyítja, hogy egyre többen ismerik fel a mező- gazdaság szocialista átalakí­tásának jelentőségét. A kö­zös gazdaságokban nemcsak a fiataloknak, hanem az idő-: sebbeknek is helye van. ‘ Szükség van gazdag életta-; pasztalatukra, szaktudásukra.; Sok nyugdíjas szívesen be-; lépne a tsz-be, de nem tudja,; hogy ez mennyiben érintenél nyugdíjának folyósítását. ! Nap, mint nap fordulnak az j SZTK Alközponthoz és a; Szolnok megyei Néplap szer- J kesztőségéhez ilyen irányú! felvilágosításért, ezért az ér-! dekelteknek a lapon kérész-! tül is válaszolunk. j Az 500 forintos keresti ha-! tár a nyugdíj folyósítása ] szempontjából csak az ipari, J vállalati stb. munkakörökre J vonatkozik. 1 A termelőszövetkezeti tag- \ súg ideje alatt — függetlenül! attól, hogy a nyugdíjas hány! munkaegységet teljesít — a ] m/ugdij teljes összegben kifi- J ráíésre kerül. Ez a rendelke-\ zés azonban a tsz nyugdija. J sokra nem vonatkozik, ők a\ meghatározott munkaegyég-! nél többet nem teljesíthetnek. * Az olyan nyugdíjasok te-] hát, akik még tudnak mun-« kát vállalni, nyugodtan be-í léphetnek tagként a termelő-J szövetkezetekbe, megkapják« továbbra is a nyugdíjukat, s| a munkaegység járandóságot« IS,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom