Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

J959. íebruár 22.

AZ ELSŐ LÉPÉSEKl szolnoki gazd

szolnoki gazda

szavát adta

| Csütörtökön délelőtt aszol- Inoki Uj Élet Tsz irodájába |fcekopogott Papp József 16 iholdas középpar<-szt. Isme- Irősként üdvözölte a szövetke- |zeti embereket. Az ellenfor- jfradalom előtt ugyanis Papp l-József az Uj Élet Tsz-ben Idolgozott, annak volt a tagja. |Most azért jött, hogy vissza- |vételét kérje. Szívesen fogad- |ták és ő újból aláírta a belé- |pési nyilatkozatot. Amikor ez jmegtörtént, Papp József azt imondta:.

| — Visszajöttem. Örömmel ijöttem és ígérettel. Szavaimat adom, hogy megmozga- |tom itt a környéken lakópa- iraszttársaimat, s meggyőzöm löket a szövetkezetbelépés he- |lyességéről.

| Papp József, az Uj Élet Tsz |immár új gazdája tehát sza- jvát adta. S amit ő mond, ab- Iban hinni lehet.

Másfélszeresére növekszik a szövetkezetek törzsjószágállománya

EZEKBEN, a napokban megyénkben sok ezer egyénileg dolgozó paraszt lép a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az új tsz-ek a meglévőkkel együtt erősödni, fejlődni akarnak. Rendkívül fontos tehát, hogy ne hagyjuk magukra az új és meglévő tsz-eket, hanem segítsük elő, gyorsítsuk gazdasági megerősödésüket.

Ebben a munkában nagy feladat hárul megyénk törzskönyvezési és törzsállattenyésztési dolgozóira.

Jelenleg több, mint 194 tenyészetben 24 ezer tenyészállatot tartunk ellenőrzés alatt. A törzskönyvi ellenőrzött állománynál az elmúlt évben az egy tehénre eső tejtermelés 3445 kilogramm, kocáknál a malacszaporulat 10,8 darab egy kocára, míg egy juhnál 5,3 kilogramm nyírósúlyt értek el. Ez tsz-eink részére sok millió forint jövedelmet jelent. Ezek az eredmények jóval magasabbak a megyei átlagnál. Örülünk annak, hogy törzstenyészeteink országos hírűek lettek és évek óta az elsők között vannak. Csupán az Országos Tejtermelési Versenyben 3 országos első helyet és 9 helyezést értünk el, ezenfelül az ország legjobb 8 tsz-tehene megyénkből való.

A napokban megtárgyaltuk a megyei pártaktíva határozatának végrehajtását, és a 3004/1-63 reánk vonatkozó feladatait. El kell és el is fogjuk érni, hogy a tsz-ek ösz- szes tehénállománya 1960. évre 50 százalékban a törzskönyvi szintet elérje és ellenőrzés alatt legyen. Javuljon a juhállomány minősége, duplájára növekedjék a törzskoca létszám, többszörösére a törzsbaromfi állomány úgy, hogy a megye tenyésztojás

Jobb-e a termelői bor ?

Pápai Mihály aláírja a belépési nyilatkozatot, s átadja T. Kovács Sándornak, a tiszaföldvári Aranykalász Termelőszövetkezet főkönyvelőjének

Újabb belépési nyilatkozatok érkeztek. S Szűcs

| Kocsmában ritkán hallani |ilyen véleményt: „Ejnye, de lió kis bor ez’’. így nem cso- iia, hogy a sörfogyasztás § emelkedett. Távol áll tőlünk |az a szándék, hogy a sörked- fvelő embereket borivásra § buzdítsuk, csupán a minőségi ikifogás okait kutatjuk. Saját I tapasztalatunkon túl a dolog Imiértjére vagyunk kíván- |csiak. Mit tehet ilyenkor az |újságíró? Keres egy olyan lembert, aki megfelelő választ ltud adni a sokakban felme- Irült kérdésre. Választásunk ijelen esetben Huszár Imrére, |a Pest—Szolnok megyei Pin- |cegazdaság szolnoki kiren- iieltségének vezetőjére esett. ^ Huszár elvtárs‘válasza igy =hangzott:

— Nem a borban van a Gábor ibiba, hanem a kezelésiben.

ezeket átadja, maga is új belépő. Szavára hallgatnak az emberek, mert a község egyik legtekintélyesebb és legjobb módban élő középparasztja. Az Aranykalászba lépett s Tiszaföldváron többszázan követték példáját.

— A bor roppant kényes jószág. Jobbak a termelői borok, azt mondja? Igen, elismerem, hogy vannak jobbak. De nem mind. Amelyik gazda ért hozzá, ismeri a borkezelés minden csínját- bínját, annak a borai jók. Ámde „termelői bor” gyanánt ittunk már rossz, savanyú vinkót is.

Italmérésekben egy-egy ellenőrzés során néha súlyos hibák egész sorozata bukkan fel. Leggyakoribb a piszkos, mcsatlan hordó, öblítetlen gumicső, amivel a bort fejtik, vagy a kifcrrázatlan fa-csap. Sokszor előfordul az is, hogy sokáig tárolják a bort anélkül, hogy a hordókat feltolté nék. így az levegővel érintkezik, és a szeszfoktól függően pimpósodik, vagy ecete sedik, ami kis mértékben a minőséget rontja, nagyobb

mértékben teljesen élvezhetetlenné teszi a bort.

Ez tehát a gyakoribb ok, amiért a termelői bor jobb lehet. Van egy másik panasz is; éspedig az, hogy boraink nem kifejezetten táj- jellegűek. A szőlősgazda egyfajta bort párszáz négyszögöl területről szüretel. Mi 10 800 kát. hold termését gyűjtjük össze. így többfajta bor kerül együvé, s nekünk ebből 6—8-félét kell „kihozni“. Ráadásul a beadott must már legtöbbször kevert, így természetesen kevertek lesznek a borok is. Ha majd nem 4— 500 öles, hanem 40—50 holdas parcellákon termelik a szőlöt< akkör ajjáfe-jelleggel sem lesz baj. Boraink — ha megfelelően kezelik' — még így is felveszik a versenyt az átlag termelői borokkal — hangzott a válasz.

— pé —

ellátását biztosítani tudjuk. Legyen szilárd takarmányalap és tsz-enként egy számosállatra biztosítva legyen 10 köbméter siló. Minél több tsz érje el legjobb törzstenyészeteink eredményét.

Azt akarjuk, hogy tenyészbika, tenyészkan, de egyéb tenyészállat szükségletet is néhány éven belül már tsz- eink biztosítsák.

AZ ELMtJLT évek tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy ott erősödtek meg legjobban tsz-eink, ahol fejlett állattenyésztés van és az ossz bevétel több, mint 60 százalékát már az állattenyésztés adja. Példa erre, hogy a megye 12 szarvas- marha törzstenyésztő tsz-e, melynek közös vagyona eléri a 100 millió forintot, csak az elmúlt évben 40 millió forint bevételt ért el és ennek több mint fele jut az állattenyésztésre. Egyedül a kunszentmártoni Zalka Tsz csak az állattenyésztésből 5 millió forintot vett be, ebből is több mint 2 és fél millió forint esik a szarvasmarhatenyésztésre.

A feladatok végrehajtását lehetővé teszi a 3004 1-qs határozatban biztosított nagy kedvezmények, de biztosíték elsősorban tsz-eink dolgozóinak lelkesedése, termelési kedve.

Kitűzött feladataink eléréséért februárban és márciusban felkeressük valamennyi ellenőrzés alatt lévő tsz- ünket, elkészítjük a tenyésztés-fejlesztési tervet.

Feladatunknak tartjuk, hogy most nemcsak egy-két tsz-szel, hanem minden tszszel foglalkozzunk.

BRIGÁDOKAT szervezünk, akik eljutnak az egy-egy területen alakult új tsz-ekhez, segítenek a járási és városi szakemberek munkájában. Azt szeretnénk, ha minél több új tsz-elnök, vezető és dolgozó megismerné a legrövidebb 'Időn belül gyákörtött és tapasztalt tsz-eink vezetési s tenyésztési módszereit.

Muhari Sándor, a Szolnok megyei Törzsállattenyésztő Állomás vezetője.

5 VVYVVVYVYYYVYYVVYYVyVYVTVVVVVVVYYYVVVVYVYVVVYVYVWVVVVYVYWYVVWYAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

AAAAA'

! AGITATOROS

9

POLGÁR eúete

Ti altos Berci borbélymü- \ -*“* helye mindég arról volt híres, ott tárgyalták meg vasárnaponként a falu eseményeit, ott adták tovább az •újsütetű adomákat is. Mitöbb, úgy hallottam, igen könnyen kapott üldögélés közben új nevet egyik-másik \falubeli. Legalább is Szuszi- muszi Tóth Jóska, Tekergő \Nagy Lajos, Hűtlen Kis Lojzi gúnynevét a borbélynál pár- :názták be a falu íratlan csú- folódó anyakönyvébe. Nahát,

\ ötvenöt őszén gyarapította \Polgár Pista bácsi is kéttagú ibecses családinevét háromra.

: Azóta csak úgy ismerik: Agi- tátoros Polgár Pista a kis- i telki dűlőkről.

\ Nade, mi címen jutott a 'kutyabörnélküli nemességhez?

A homoki részen minden évben leszüretelt ez az ember olyan tizenöt hektó riz- linget félhold szöllőjéről. Némi saszlával felkeverte, így aztán a jóivású bor könnyen megcsalta a vendéget.

Nahát bekopogtat hozzá egy olajos uniformisú, meg egy kucsmás ember, névsze- rint Kapusi Mihály, az itteni Petőfiből. Népnevelők, szövetkezeti agitátor minőségben. A gazda túlzottan kedvesnek mutatkozott, de a népnevelők nem fogtak gyanút.

— Túl vannak-e a vacsorán, kedves elvtársak?

— Haraptunk valamit — bólogat a traktorista.

— Ejnye asszony, nem tudod-e a kötelmedet hékám? — fordult a furfangos Polgár Pista feleségéhez.

Sarkon fordult a helyre menyecske, pillanatok alatt fehér abrosz került az asztalra, foszlós kenyér, rajta disznósajttal, füstölt kolbásszal terítve. A nyáluk is majd elcsordult az éheseknek s nem kérették magukat a szíves invitálásra:

— Kerüljenek közelebb, ismerkedjenek a magyaros vendéglátással.

Evett a két ember olyan jóízűen, hogy még a háziak is megkívánták, csakhogy illetlenség lett volna vendég előtt étkezésbe kezdeni.

Pista bácsi ugyan, ahogy kibattyogott a kisbutykossal a kamrába, nagy pofányit harapott a lecsüngő kolbászszálból. Akkorra fel is morzsolta fogaival, mire a csapból megtelt a házifiola.

A népnevelők éppen a vizespohár után nyúltak, mire ott termett a gazda.

— Nem oda Buda, atyafiak, szégyen ne essék a megboldogulton.

A röfire értette ezt, amely- bői jót falatoztak embereink.

Jól csúszott a háziak egészségére az első pohár. A másodikat a népnevelőkre, a harmadikat a Petőfi Termelőszövetkezetére itták.

Sorrakerült a szomszéd község Sallaija, Dózsája, tán még a karcagi Lenin is.

Minek soroljam tovább a kunszentmártoni Zalka Máténál tartottak, mire a vendégek azt sem tudták, mi is a termelőszövetkezet.

Hát bizony, ott aludt a két póruljárt, míg másnap reggel értük nem jöttek. A maradiak kezében pedig messzehordó fegyverré lett ez az eset. Kapusi Mihályon, a helybeli Petőfi tagján pontosan négy évig nevetett a falu.

Hívjuk a tiszatenyöieket!

Az első napokban többször olvashattunk arról, hogyan gyarapodik a tiszate- nyői Lenin Termelőszövetkezet s hogy megmozdult Ti- szatenyő egyénileg dolgozó parasztsága is. Ezen a helybeliek egyáltalán nem is csodálkoznak.

A termelőszövetkezet tehenészete ugyanis járásszerte híres. Tehenenkénti fejési átlag 3050 liter volt az elmúlt évben. A zsírfokmérő pedig

4—4.5 fokot mutatott.

A kívülállók közül sokan megszemlélték az új 50 férőhelyes tehénistállót is, melyhez a szövetkezet építőanyaggal és kézimunkával, 100.000 forint étrékben járul hozzá, saját erőből.

A termelőszövetkezet tagjai

gazdag tervekről tájékoztatják a még egyénileg dolgozó parasztokat. Az állattenyésztés további fellendítése érdekében pl. 150 hold lucernát telepítenek. Ugyancsak e célból folytatják az építkezést. Még egy 50 férőhelyes tehénistállót készítenek, valamint egy 100 férőhelyes hizlaldát, 250 férőhelyes sül- dőszállást. Ezenkívül baromfitelepet is létesítenek.

A 10 hold szőlő mellé borházat s borpincét építenek, számítva arra, hogy a jövőben még tovább szaporítják szőlőterületüket.

Azért hívunk minden Ti- szatenyői egyénileg dolgozó parasztot, hogy segítségükkel még többet alkothassunk.

KURDICS ISTVÁN

Á

Németh István tsz elnök vez etésével megkezdődött a ] „honfoglalás”. A termclőszöv etkezet alapító tagjai — Ko- | vács Ferenc, Pápai Mihály és Szűcs Gábor — azon la- | nakodnak, a meglévő épülete két milyen célra használják. § — Egy háromrészes sertésól, egy 50 férőhelyes tehénis- | tálló és néhány silógödör a legszükségesebb.

Azért négy évig, mert ötvenkilenc tavaszán megkezdődött a nagy fejlesztés Agi- tátoros Polgár Pista szülőfalujában is.

Eleinte úgy tettek az emberek:

— Jártak itt már máskor is. Polgár Pista bácsit kérdezzék, ha nem hiszik.

Hanemhát kérdezhették, legfeljebb felelni tudott, borral kínálni senkit. Az eltelt idő alatt termőtlenné vált a szőlője, nem szüretelt abból egy akónyit se. Annál több magyaros itókát osztottak a Petőfiben munkaegységenként a kialakult nagyüzemi szőlőtáblából. Kiváltképpen sokat kapott Kapusi Mihály, a legszorgalmasabb növény- termesztő, kinek időközben a nyelve is csak feloldódott, mert úgy hírlik, a legmeggyőzőbb népnevelőként emlegetik.

Különös nagy fáradságba ugyan nem került a népnevelés, négy év alatt sokra vitte a Petőfi, belátták ezt az egyéniek is. Csupán a kis- telki-dűlöiek zárkóztak el, Polgár Pistához igazították magukat az arravalók.

— Tudja az, mit csinál, várjunk sorára, kifiguráz még az egy-két agitátort.

Benn a szövetkezetben valóban törték fejüket, mit kezdjenek Polgár makacs fejével. Kapusi Mihály kért szót a rögtönzött tanácskozá- ; son.

— Polgárt vállalom.

ITt i tagadás, még a Petőfi

** tagjai is elmosolyogták magukat bajusz alatt s [ előre találgatták, mi sül ki ' ebből.

Kapusi Teréz, Mihály szö- • vetkezeti gazda nagylánya 1 még aznap sálkendöben, kis- ' kabátban szaladt át Polgá- [ rékhoz.

j — Tisztelteti édesapám . Pista bácsi. Elvárná holnap , estére kártyapartira.

Valamikor sokat kártuázott együtt Polgár, meg Kapusi. Polgár Pista hát jónéven vette, hogy rágondolt egykori komája, s mit sem sejtve, beállított a jelzett időpontra.

Véletlenül-e, vagy sem, éppen akkor vacsorázott a Kapusi család.

— Legyen benne része — kinálgatták nagyszívesen Polgárt. Disznósajt volt és füstöltkolbász.

A rra csúszott jól a munS* kaegységre kapott homoki rizling. Elsőnek a háziak egészségére ittak, aztán a vendégére, majd a Petőfiére. Sorba kerültek a szom- zséd községek szövetkezetei is, még tán a karcagi Lenin sem maradt ki a koccintásból.

Minek soroljam tovább, mire a kunszentmártoni Zalka Mátéhoz értek, Polgár gazda azt se tudta, hány ujja van a két kezén.

Reggel aztán eszébejutott minden, ahogy a hajnallal együtt felébredt a Kapusi lakásban.

Restelkedve annyit mondott a szívből hahotázó Kapusinak.

— Visszaadtad Mihály a teremtésit, alaposan visszaadtad, kollegák vagyunk — nyújtotta a kezét.

— Még nem — hárította a baráti jobbot a vendéglátó — én szövetkezeti vagyok, te meg egyéni.

— Adj egy nyilatkozatot, napok óta elhatároztam már. hogy belépek, csak még azt nem döntöttem el, kinek tölt- sem ki. Hát te vagy a legjogosabb rá.

Kapusi Mihálytól tudom, c maga ígérte meg, a visszavágóról senkinek nem szól. Hogy honnan, honnan nem, de a Boltos Berci borbélyműhelyében mégis azt beszélik már a szövetkezeti község parasztjai Polgár Pistáról, az ítéletidő sose mossa le többé az agitátoros nevet.

BORZÁK LAJOS