Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. február 22.

I :W!

Február végén közeledik jégtörő Mátyás napja. Az idén azonban nemcsak azok beszélnek „a jég megtöréséről”, akik — tavaszt kivánván — az időjárásról vitatkoznak. Az angol parlament csütörtöki ülésén például Macmillan angol miniszterelnök és Gaitskell, a brit ellenzék vezére is használta ezt a kifejezést. Mindketten arról beszéltek, hogy Macmillan februárvégi

moszkvai látogatása „megtörheti a jeget”. Ez a képletes kifejezés pedig ugyanazt jelenti, amit a Pravda cikke a minap úgy fejezett ki: ha az angolokban megvan a jóakarat, akkor Macmillan szovjetunióbeli látogatása hozzájárulhat a hidegháború megszüntetéséhez.

Ha megvan bennük a jóakarat, a megegyezésre való készség..: mert éppen erről van szó, éppen ez a kétséges, bár — amint láttuk — mostanában olyannyira emlegetik a „jégtörés” kifejezést, hogy az embernek egyenesen az a gyanúja támad, már-már a naptárbeli jégtörő Mátyás kenyerére törnek. Sőt: éppen ezzel a frázissal leplezik, hogy ők (mármint a nyugatiak) bizony nem várnak túlságosan sokat Macmillan látogatásától.

Az angol miniszterelnök utazását például jóelőre „nem hivatalosnak” nyilvánították, s Macmillan unosuntalan arról nyilatkozik, hogy ő csupán „felderítő útra” megy a Szovjetunióba, ki akarja puhatolni, mi a Szovjetunió valódi szándéka a berlini-kérdést, a német békeszerződést, a nukleáris fegyverkísérletek eltiltását, a leszerelést és más fontos nemzetközi kérdéseket illetően. Nos; ha Macmillan valóban csak ezt akarja, ezért felesleges ezer meg ezer kilométert utaznia. A Szovjetunió ugyanis születése pillanatától fogva ellensége a titkos diplomáciának, ami tehát a Szovjetunió álláspontját, szándékát illeti, áz egy londoni íróasztal mögött is világosan látható, ha valaki előveszi Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolóját és legutóbbi tulai beszédét.

Ezt nyilván Macmillan is nagyon jól tudja. Felvetődik tehát a kérdés: valójában miért is megy Moszkvába? Ennek kétségtelenül az az egyik oka, hogy az idén választások lesznek Angliában, s mivel a legutóbbi pótválasztások azt mutatták, hogy az uralmon lévő Konzervatív Párt tekintélyét, erejét az ellenzéki Munkáspárt igenigen megtépázta, Macmillan pártja választási sikerét akarMegtörik-e a jég

vagyunk,

ja biztosítani utazásával, hiszen moszkvai útjának bejelentését az angol közvélemény egyöntetű helyesléssel fogadta.

De nemcsak erről van szó. Említésre méltó, hogy Macmillan Londonban nemrég találkozott Dulles amerikai

külügyminiszterrel, továbbá, hogy moszkvai útja végeztével azonnal Washingtonba, Bo-nnba és Párizsba akar látogatni. Mindez nagyon is valószínűvé teszi, hogy Macmillan mégis magával viszi moszkvai poggyászában a

nyugatiak javaslatait, tehát: ha útja „nem hivatalos” jellegű is, Moszkvában fontos tárgyalásokra kerül majd sor.

Annyi bizonyos, hogy Mac. millan szovjetunióbeli látogatásának sikere nem a vendéglátókon múlik. Mindenesetre ez a látogatás csakis akkor „törheti meg a jeget”, akkor járulhat hozzá a hidegháborús feszültség enyhüléséhez, ha Macmillan, mint a nyugati hatalmak követe, ugyanolyan jóakaratot tanúsít majd a megbeszéléseken, mint a Szovjetunió képviselői.

v-nmímeldiuI is ct icgi irefás szólásmondás jut az ember eszébe, amikor arról értesül, hogy milyen feltételekkel állapodott meg Ciprus jövőjében Görögország, Törökország és Anglia. Bizony, ember legyen a talpán, aki kiigazodik a sok megkötés és feltétel között, hogy tudniillik a jövőben állítólag független ciprusi köztársaságban görög legyen-e a köztársasági elnök, vagy török; hány főnyi görög és török csapat állomáshozat a szigeten; görög vagy török nemzetiségű le- gyen-e a főparancsnok, stb.,

stb.

Annyi azonban bizonyos, hogy a megállapodás elsősorban Görögország és a ciprusi görögök részére kedvezőtlen; s elsősorban mem is Törökország, hanem Anglia számára kedvező. Ismeretes ugyanis, hogy Ciprus szigete — amely a Földközi-tenger keleti medencéjében a török partok közelében van, a lakossága 80 százalékban görög és 20 százalékban török — eddig a brit birodalomhoz tartozott. A sziget legfőbb ura az angol főkormányzó volt.

Nos, Anglia ha rá is kényszerült, hogy a szigetnek most látszat-függetlenséget adjon, mégis győztesként állhatott fel a tárgyalóasztal mellől. — A megállapodás ugyanis úgy szól, hogy Anglia Ciprus szigetén tovább is tarthat katonaságot, megőrizheti támaszpontjait, sőt ezek a támaszpontok angol szuverénitás alatt maradnak., Érthető, hogy a megálla-» podásnak nem Athénben és‘>, nem Ankarában örülnek a}} legjobban, hanem Londonban és — jellemző módon — Washingtonban. Az Amerikai Külügyminisztérium szóvivője, a megállapodást kommentálva, csaknem hogy azt mondotta, hogy odavan a gyönyörűségtől. Lord Harding, Ciprus véreskezű volt főkormányzója az angol főrendiházban pedig kijelentette, hogy a megegyezés biztosítja Anglia és szövetségesei katonai érdekeinek védelmét.

Görögországon viszont a felháborodás hulláma csapott végig, s a ciprusi görögök is megdöbbenve fogadták a megállapodás hírét. — Az ugyanis a valóság, hogy Gö rögoszág voltaképpen lemondott Ciprushoz való teljesen igazságos és méltányos jo gairól. A reakciós görög kor mány, amely napról-napra fokozza az országban a terrort, úgy akar külső segítséget kapni népellenes politikája támogatására, hogy a ciprusi kérdésben jó szolgálatot tett a nyugati nagyhatalmaknak, az Egyesült Államoknak és Angliának. Olyannyira, hogy elsősorban a görög küldöttség vezetője: Karamanlisz miniszterelnök gyakorolt nyomást Maka- rioszra. a ciprusi görögök képviselőjére, hogy jókápet vágva, írja alá a megállapodást.

Az ókori görög hitrege szerint Ciprus szigetének partjainál a tenger habjai között született meg a szépség istennője. A sziget valóban csodálatosan szép és gazdag Nem kell túlságosan nagj jóstehetség ahhoz a kijelentéshez, hogy a Londonbari most kötött megállapodás nem zárta le véglegesen s ciprusi kérdést; hogy ezen a szép és gazdag szigeten mé? további nyugtalanság várható. (MTI.)

/W-.-sa.-v /vW)

■V.. *.. .--w ... * y\/‘\Z\AAAAAAAAAA/'

Uj hidegháborús propagandaszerve* zel alakult Nyugaí— Németországban

MOSZKVA (TASZSZ). Nyu- gat-Németországban „mentsétek meg a szabadságot” néven új hidegháborús propagandaszervezet alakult.

Az új propagandaszervezel célja, hogy igazolja az agresz- szív északatlanti tömb résztvevőinek háborús előkészülő- dését, elsősorban a nyugatnémet hadsereg atomíelfegy- verzését. Evégett a szervezet nagy garral hirdeti, hogy meg kell védeni a szabadságot az állítólagos „kommunista veszélytől.” Ilyen „veszélyt” lát a szervezet a német bé- szerződés megkötésére és a berlini kérdés rendezésre tett szovjet javaslatokban is.

A szervezet pénteken tartotta alakuló ülését Kölnben, Spaak NATO-főtitkár, Strauss bonni hadügyminiszter ás Heusinger volt hitlerista tábornok, a nyugat-német hadsereg főfelügyelője jelenlétében.

Spaak beszédet is mondott az ülésen. Durván rágalmazta a Szovjetunió békés külpolitikáját és felszólította a nyugati hatalmakat, mindenképpen utasítsák el a berlini kérdésre vonatkozó szovjet javaslatokat.

A nyugatnémetországi közlemény tiltakozik az új szervezet megalakítása ellen. — (MTI.)

0 BÉKE HADSEREGE

„A Szovjetunió fegyveres ereje, mint a múltban is, a szovjet nép és barátaink békés munkájának megbízható őre, a szovjet állam békepolitikájának biztos támasza és mindig is az lesz” — mondotta Malinovszkij marsall, az SZKP XXI. kongresszusán.

Bennünket is, akik napot nap után a békés építő-munkával töltünk, akik előtt egyre színesebben bontakozik ki a békés jövő képe, bizakodással tölt el a szovjet hadsereg roppant nagy ereje, Optimizmus, hegy amit építünk, van erő. amely meg tudja védeni a háborús gyuj- togatóktól. A mi bizakodásunk a béke ellenségeinek meghunyászkodását jelentheti. Mi sem, de ők sem felejthetik azt a „lélegzetelállító demonstrációt, amelyet nemrég Moszkvában láthattak, tapasztalhattak az emberek, ahol mindenki meggyőződhetett: Ez a harcokban született, ütközetekben edződött hadsereg a világ legjelentősebb haderejévé erősödött. Ezt a hadsereget a tudomány, a technika gátlástalan fejlődésének lehetősége, és a nép békeakarata tette nagy- gyá, legyőzhetetlenné.

Bizalommal, optimizmussal emlékezünk meg a szovjet

iwiimtttmmitMiimitmmmtttHmmMMMiHUMminiimiMiiiMmiiimiMimmiiHMHiMMtw

Tanácskoztak a szolnoki KISZ szervezetek titkárai

A munkásifjúság helyzete, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a VII. VIT előkészítése mind-mind időszerű és fontos probléma. Hogy mit tehet a kommunista ifjúság ezek megvalósításáért, arról tanácskoztak pénteken este Szolnok város KISZ titkárai.

Bihari László, a Városi KISZ VB titkára beszámolója után megvitatták a fiatalok szerepét a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Örömmel üdvözölték a város első termelőszövetkezeti KISZ szervezetét, a szolnoki Üj Élet Tsz-ben. Elmondták, hogy legtöbb üzemünkből már sokan voltak vasárnaponként megyénk falvaiban, községeiben agitá- ciós munkán. Több vállalat ifjúsági szervezete felajánlotta, hogy patronál egy-egy újonnan alakult tsz-t. így például a Fűtőház KISZ szervezete a szolnoki Szabadság Tsz-t, a Járműjavító fiataljai a kétpói termelőszövetkezettel vették fel a kapcsolatot.

A világ ifjúságának találkozója elsősorban a fiatalok nagy ünnepe. — Szolnokon minden KISZ szervezet ajándékot készít a VIT-re.

VIT sorsjegyek, bélyegek eladása, az átutazó delegáció fogadása, munkaversenyek megszervezése, mindmind egy-egy szép eseménye lesz az ifjúság nagy seregszemléje előkészítésének. A Vasipari Vállalat KISZ szervezete a február 28-i álarcos-bál jövedelmének tíz százalékát felajánlotta a VIT-re való utazáshoz.

Már a KISZ titkári értekezleten is számoltak be konkrét eredményekről, de az üzemi KISZ gyűlések lesznek hivatva arra, hogy a feladatokat sikeresen megoldják.

Balázs György.

hadseregről születésének 41.- ik évfordulóján. 1945-ben szabadságunk kivívásában,

1956-ban népi hatalmunk megőrzésében, békés életünk továbbfolytatásában e hadsereg katonái segítették bennünket. 1945-ben felszabadították országunkat a fasiszta iga alól, 1956-ban el hallgattatták a hazaárulók kezébe került fegyvereket.

És idézzünk ismét Malinovszkij marsall XXI. kongresszusi beszédéből: A hős szovjet nép, és valamennyi szocialista ország népe nyugodtan és magabiztosan munkálkodhat a kommunista építés történelmi jelentőségű terveinek megvalósításán, bátran haladhat boldog és örömteli jövendője felé*’. A további munka is könnyebb, derűsebb, szebb, ha tudjuk’ van erő, amely megvédelmezheti mindazt, amit felépítünk gyorsobb, lázasabb a munka, ha azt tudjuk, hogy amit felépítünk, az e hadsereg bástyáit erősíti.

Az agresszorok nem mondanak le könnyen háborús terveikről, tőlük nem lehet békét kérni, őket kényszeríteni kell arra. hogy tiszteljék a..z emberiség békevágyát, történelmet formáló munkáját.

Büszkék lehetünk rá, hogy ennek a hadseregnek vagyunk fegyvertársai, hogy olyan népnek lehetünk igaz barátai, amelynek legyőzhetetlen hadserege van. E hadsereg népe ma már a kommunizmust építi. Azt a társadalmi rendszert, amely a világ erőviszonyait gazdasági vonatkozásban is cáfolhatat- lanu! a szocializmus táborának javára változtatja meg.

Az őszinte barát, a hű fegyvertárs lelkesedésével köszöntjük ezt a harcokban, győzelmekben felnőtt hadse- reget, a béke szilárd őrét.

Macmillan elindul! Moszkvába

LONDON (Reuter). Macmillan angol miniszterelnök szombaton reggel magyar idő szerint 9 óra 19 perckor Selwyn Lloyd külügyminiszter kíséretében Moszkvába utazott.

Indulása előtt a londoni re- pülőtéren nyilatkozott moszkvai útjáról. Ezúttal is hangoztatta, nem hivatalos tárgyalások folytatására utazik a szovjet fővárosba, majd hozzáfűzte: „a tárgyalásos később következnek,”

A könyvek szerelmesei

— EEcgy termelőszövetkezeti város könyvtárában —

A Pravda és az Izvesztyija vezércikke Macmillan moszkvai útjáról

vet az egész család, sokhelyütt a szomszédok is,

— Milyen támogatást kap

a könyvtár?

— Sokat és jót. A városi pártbizottság, a tanács vb rendszeresen beszámoltat a munkámról és instrukciókat ad. Minden évben kapok legkevesebb ötezer forintot a községfejlesztési alapból. A központi támogatással ervütt ez éppen elég arra, hogy majdnem minden könyvet meg tudjak venni. Most meg határozat született arról, hogy meglehetősen zsúfolt könyvtárunkat ki kell bővíteni.

— Mivel nincs megelégedve?

— Ahhoz képest, hogy tsz- város vagyunk, nagyon kevés mezőgazdasági szakkönyvet vesznek ki, azt is legnagyobbrészt affronómusok, szakemberek.

— Mire a legbüszkébb?

— Arra, hogy sikerül az embereket ránevelni a jó könyvekre. Russel: A horogkereszt rémtettei című antifasiszta könyvét újra kellett köttetnem, mert a szó szoros értelmében ronggyáolvasták. Egyébként a könyvvédelem terén újítást alkalmazok: autólakkal vonom be a könyvek fedőlapját. Így az ujjlenyomat nem látszik meg rajta.

—. Ezévben február 10-ig 8514 kötetet vittek ki. Ha így megy, magasan túlhaladjuk a múlt év hasonló negyedévének átlagát.

Az újságíró is büszke. Arra, hogy Kisújszállás termelőszövetkezeti városban sok és jó könyvet olvasnak az emberek.

— ht —

MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda szombati számának vezércikke Macmillan angol miniszterelnöknek és kíséretében lévő Selwyn Lloyd külügyminiszternek moszkvai látogatását kommentálja.

A lap hangsúlyozza, hogy ez a látogatás nem véletlenül vonja magára a világ közvéleményének figyelmét, mert minden nép a hidegháború megszüntetését és a nemzetközi helyzet enyhülését óhajtja. Az államférfiak ezzel kapcsolatos legelső feladata, hogy valóra váltsák a népek jogos kívánságait. A cikk hangsúlyozza, hogy Anglia és a Szovjetunió szorosabb baráti kapcsolatainak kialakulását gátolják azok az angol politikai elemek, amelyek féktelen szovjet-ellenes propagandát űznek Angliában. A békés együttélés eszméje azonban minden akadály és zavaró körülmény ellenére is utat tör magának. Angliában egyre inkább diÖt török, Két görög — hány ember?

adalmaskodik a józan értelem, amit csak üdvözölni lehet — állapítja meg a Pravda vezércikke. '

Nagy-Britannia és a Szovjetunió kapcsolatainak elmélyítésével foglalkozik az Izvesztyija vezércikke is. Megállapítja, hogy sok olyan probléma akad, amelyben a két állam kísérletet tehet, hogy közös nevezőre jusson. Ezek a problémák például az angol szovjet együttműködés kiterjesztése, a német béke- szerződés, a berlini kérdés, az Európai Biztonság problémája, a leszerelés kérdése, stb.

Befejezésül az Izvesztyija hangsúlyozza: a szovjet közvélemény reméli, hogy az angol miniszterelnök látogatása konkrét eredményekkel jár majd és hozzájárul az angol-szovjet együttműködés elmélyítéséhez, s — minden nép érdekében — a béke megszilárdításához. (MTI).

>s Régen ezt a címet nem kap háttá más, csak olyan értei >smiségi, akinek módja és ide »je volt arra, hogy könyveke ><olvasson, sokat és jót. Ma má: »ezt a büszke címet egyre töbi .(munkás és paraszt szerzi meg vEgyre több fizikai munka Jvégző szakember ismeri fel < »betű hatalmát, ízleli meg < «könyvek által megszerezheti >>nagyobb tudást.

» Ezt lemérhetjük azon « «nagy úton, amelyet a kisúj »szállási városi könyvtár tét «meg nem egészen kilenc ét />alatt. Amíg szemben ülünk «Illek Józsefnével, a könyvtá: »vezetőjével, állandóan az já: «a fejünkben: Hogyan, mive »lehet megszerettetni az em «berekkel az olvasás igaz örö

óméit?

>>

>> — Nem titok — mosolyoj «Illek József né —, szerein »kell az embereket és szeret «ni kell a könyveket. És nen »szabad belenyugodni abba «hogy az olvasó megrekedje] >^a fejlődésnek bizonyos fokán mondjuk — Jókainál. Arn kell törekedni, hogy a mai irodalmat is megkedveltes sük.

> — A módszerek? — gon 'fdolkodik el — különfélék. / >\tanyai olvasóval például met i<kell beszélni a könyv tártál ?)mát, amit olvasott, ajánlan

Í

Xkell a másikat, mindjárt meg '/mondani, mi az érdekes ben (ne. Másoknál a tanulmánya

'ilrhriT: VtpII válncfatni 37 ni.- vasnivalót. Nagy szerep jut a- színes plakátoknak, amelye- ken a könyveket ajánljuk. A t könyvesbolttal közösen ren- L- dezünk most könyvesbált, a 3 kultúrotthonban. A belépőjegyhez egy kis könyvet ad- t nak, a legfrisbeb újdonságok ä borítólapjait tablókon állit1 juk ki. Különben tartottunk 5 már könyvpropaganda kiállítást. amelyen a kölcsönzést is népszerűsítettük. Eredménye nyolcvanhét új olvasó.

’ — Mondhatna néhány

számszerű eredményt is?

— 1954 előtt a könyvtár " forgalma évi 7—8000 kötet r volt. 1958-ban 63 347. A kül2 telki iskolákban négy fiók- könyvtárunk működik. így a 12—16 kilométer távolságú tanyák is tudnak kölcsönözni. 1080 olvasónk volt a múlt év% ben. Ebből a nagyobbik fele. i 638 már nem általános isko- iás, túlnyomórészt felnőttek.

1 — Mit olvasnak az embel> rek?

j1 — Nemrégen az olvasók ’ nagy része még megrekedt j Jókainál, Mikszáthnál. Mó- ricznál. Elolvasták a klasszikusokat is, de a mai könyveket nem kedvelték. Hábo- rús, nem szórakoztat, van ne- 1 künk bajunk úgy is — mond- 7 ták. Ma már... hadd mondjak- el egy jellemző esetet.

i — Barabás Imréné a csor- bai tanyaközpontban lakik.- Egyszer eldicsekedett nekem.- „De szép könyvet olvastam”- — újságolta.

— Mi volt a címe?

— Mitcheltől az Elfújta a szél.

— Mi tetszett rajta?

— Nagyon szépen írta le, milyen szerelmes volt a főszereplő, meg a fiatalember halálát.

— Arra nem gondol, hogy olyasmit dicsőítettek ott, amit maga ki nem állhat? A földesurakat, a rabszolgatartókat. Meg dicséri a háborút. Maga csak tudja, hogy az nem ilyen. Itt is voltak háborúk, nem is olyan régen.

— Ezen nem gondolkoztam, de nagyon szép volt.

— Tudja mit, Barabás elvtársnő, olvassa el a Budapesti Tavaszt. Az is szép. szerelemről, meg háborúról szól.

— Elolvasta, viszahozta. „Borzalmas” — mondotta —, de igaza van. Azóta érdeklődése kitágult s már igazi irodalmat is szívesen olvas, Nézze meg, mi van kinn nála.

Kiss Gézáné, a másik könyvtárosad mutatta meg a kartont. Pujmanová: Válaszúton, Hugo: A párizsi Notre Dame, Tamási Áron egy kötete szerepelt a most kivittek között.

— Megható a piacnapokon nézni a forgalmat. Tíz-tizenöt könyvet is visznek a paraszt- emberek, mondva, tavasszal, meg nyáron nem érünk rá. most kell igyekezni az olvasással. Kiolvassa azt a köny-