Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

VILÁG PP07 ET ÁRI AI EGYESÜLJETEK? (SZOLNOK MEGYEI') a megyei pártbizottság és a'megyei tanács Lapja X. évfolyam, 44. szám. Ara 50 fillér 1959. február 21. szombat. < MEGNYÍLT A KAPU * A falusi ifjúság jövője * ÚTTÖRŐK fÓRUMS fTrwMmmmTtTTTTTTTTTTTrrmmmmmTT^ Hogyan tovább? ÜGY IS FELTEHETNÉNK a kérdést, miért alakultak és miért alakulnak rendre-sorra Szolnok megyében a mező- gazdasági tsz-ek? Miért je­lentkeznek naponta régi tsz- ekbe is a dolgozó parasztok ezerszámra? Mert bíznak pártunk és kormányunk po­litikájában, nemcsak egyet­értenek azzal, hanem támo­gatják is. Segítik a célkitű­zések megvalósulását. Belát­ták, értelmetlen a kisparcel- lán való küszködés. Nem le­het a fejlődés, a haladás elé állni, s helytelen a szocializ­mus építését hátráltatni. — Megértették „társadalmunk szocialista átalakítása csak a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével válik teljessé, csak ezzel szüntethetjük meg népgazdaságunk egész terü­letén az embernek ember ál­tal való kizsákmányolását, estük ezzel foszthatjuk meg mindenütt gazdasági alap­juktól azokat az erőket, ame­lyek a kapitalizmus visszaál­lítására törekednek, csak ez­zel vesszük erejét újabb ilyen erők keletkezésének. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése tehát egész társa­dalmunk alapvető érdeke”. (Az MSZMP KB decemberi határozatából). S ami igen lényeges, ezen túlmenően itt Szolnok me­gyében, Kungyalun, Jósz­ágon és számos községben a dolgozó parasztok a dolog leggyakorlatiasabb oldalát nézik, s azért térnek rá a nagyüzemi gazdálkodásra, mart nemcsak jobban, hanem kulturáltabban akarnak élni. Rendszerünk igényessé tette őket. Több könyvet akarnak, sűrűbben eljárni a filmszín­házakba, az ország más tá­jaira üdülni, pihenni és még többet tanulni. Viszont lát­ják, hogy ezt a kisparcella nem adja, csak a nagyüzem biztosítja. A nagyüzemben a korszerű agro- és zootech- nikai módszerek alkalmazá­sával kevesebb fáradtsággal többet ad. NAGYJÁBÓL ÉS VÁZLA­TOSAN tehát a kérdésre íme ez a válasz. Ehhez most ad­va van egy különleges hely­zet. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének utolsó szakaszába érkeztünk itt Szolnok megyében. 1959 ja­nuárjában a Központi Bi­zottság határozatának meg­jelenése és a megyei pártak­tíva megtartása után kez­dődött a hatalmas arányú ki­bontakozás, amelyről jelenleg teljesen pontos képet adni lehetetlen, mert óráról-órára változnak az események és az eredmények. Az elmúlt hetekben tsz-be vitt föld­terület megközelíti a 80 ezer holdat, s az új belépők száma 15 ezer körül jár. A kollek­tivizálás befejezésének idő­pontja jelenleg már nem vész el a ködös messzeségben, itt van már szinte kézzelfog­ható közelségben. A nagy győzelmi áradat közepette félő, hogy kiváló elvtársaink, tsz szervezőink közül néhányan községünk­ben a kollektivizálás befe­jeztével semmittevésre haj­lanak majd. Azt tartván: a nehezén túl vagyunk, most már nincs tennivaló. Erre nagyon vigyázzanak a mi elvtársaink. Ne tévesszék össze az eszközt a céllal. Ne feledjék pártunk tanítását, amely világosan és félreért­hetetlenül kimondja, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése nem öncél, hanem a szocialista társadalom fel­építésének, a több termés el­érésének fontos, elengedhe­tetlen eszköze. ff Ez a lényeg és ez szabja meg máris a sürgető új ten­nivalókat Kunmadarason, Ti- szagyendán, Tiszasülyön, Jászladányon, Mesterszállá­son, Tiszaföldváron és a többi fel nem sorolt termelő­szövetkezeti községekben, va­lamint az újonnan alakult mezőgazdasági tsz-ekben, s ott is, ahol a közeli napok­ban még a tavaszi mezőgaz­dasági munkák megkezdése előtt tesznek pontot az első mondat végére. Mert a kol­lektivizálás befejezése csak az első mondat. Ezután jön a java — túlzás nélkül állít­hatjuk: a nehezebb. UJ TENNIVALÓINKKAL, új feladatokkal és új problé­mákkal kell szembenéznünk. Mik ezek? Fontossági sorrend nélkül említünk néhányat. Tiszaföldváron, Kuncsorbán és még számos tsz közsé­günkben egy-egy mezőgazda- sági termelőszövetkezet tag­létszáma nemcsak megduplá­zódott, hanem egyik-másik helyen megháromszorozódott, megnégyszereződött. Mi a teendő? Az új tagokat be kell osztani, esetleg a növényter­mesztési brigádok számát nö­velni. De mindezt úgy végez­ni, hogy lehetőleg érvényre jusson az új belépők kíván­sága. Egyszerű ez a dolog? Vagy nézzünk másít. A Fegyverneki Gépállomás kör­zetében is az a helyzet, hogy a tsz-ek területe megduplá­zódott. A gépállomáson vi­szont jelenleg is csalt annyi ember van és annyi gép, mint pár hónappal ezelőtt. Tennivaló pedig kétszer any- nyi. Segítségre se számíthat­nak a fegyvemekiek, hiszen a szomszédos gépállomások körzetében pontosan olyan méretű vagy még nagyobb a fejlődés, önmaguknak kell tehát megbirkózni a nehézsé­gekkel. Hogyan? Csakis úgy, ha nyomban dologhoz, az új feladatok felméréséhez és a problémák megoldásához lát­nak. Ha eddig nyolc órát dől-, gozott egy traktor, most 1 órát dolgozzék váltott mű szakban. Ehhez emberre va: szükség. A gépállomás igaz- gaíója beszélgessen a tsz el nőkéivel és gondoskodjanak' emberekről stb., stb. S MÉG EGY IGEN lénye­ges kérdés. Jó, ha a tsz köz­ségekben a mezőgazdasági fejlesztési bizottságokon be­lül már most létrehozzák a szakemberek testületét: gép- állomási, földművesszövetke­zeti, állami gazdasági mező­gazdászokból, s más szakem­berekből. Ök adjanak segítsé­get az újonnan alakult tsz-ek munkájának megindításához, Lássák el üzemszervezési, ag­ronómiái. zootechnikai taná csókkal azokat, akiknek erre szükségük van. Egyszóval ügyeljenek arra, hogy a nagy­arányú felfejlődés követkéz-' tében semmiképpen ne tör­ténjék visszaesés a terme­lésben. Könnyű ez a munka? Bizony nem. Egész embert kíván. Mindig arra gondoljanak elvtársaink, hogy a mezőgaz­dasági tsz-ek a dolgozó pa­rasztok kívánságára a több­termés elérése érdekében jöt­tek létre. Lássunk tehát mun­kához, ne holnap, hanem azonnal. Kezdődjék meg a nagyüzemekben, az újonnan alakult és a megnagyobbodott tsz-ekben a termelőmunkára való felkészülés, s majd pár hét múlva a termelés. Sz. P. MINDENNAP ÚJABB GYŐZELEM! Tovább folyik a nagy átalakító munka Egy nap egy járás: 536 belépő — Abádszalókon megalakult az Ezüstkalász Tsz A jászapáti járásban valamennyi tszcs tsz-szé alakult — Földrendezést kér Nagykörű Törökszentmiklóson 7 r ■ a r • regi, 8 uj termelüszüvetkezet Minden úgy látszott, nehéz lesz a szervezés Törökszent- miklós városban. A kitartó munka után mégis elérkezett az átbillenés forrongó idő­pontja. Az már nem is jó nap, ha csak egy tsz alakul. Csütörtökön a Pozderka- halmon, a Hunyadi, a Kuczori dűlőben a Táncsics alakult meg Pénteken az alatkai ré­szen és a Sűrű dűlőben tar­tottak alakuló gj ülést az aT- ralakók. Csütörtökön kilencvenhé* dolgozó paraszt 567 hold földdel választotta a szövet­kezeti utat. A régi tsz-ek be százhetvenötén léptek be február óta, kéiszázhuszonha- tan az új tsz-ekibe. 4 szolnoki járás tovább fokozta az iramot Egy nap alatt 2.328 holddal növekedett a közös gazdasá­gok területe, ötszázharminc­hat belépővel erősödtek a já­rás termelőszövetkezetei. A fejlesztés mellett arra is gon­dolnak, miként segíthetnék az új útra lépő gazdákat. — Üzemszervezési bizottság ala­kult, amely a termelőszövet­kezetek vezetőségének nyúj­tanak támogatást a munka megkezdésére. — ÜJ TSZ ABÁDSZALÓ- KON Csütörtökön újból erősö­dött Abádszalókon is a ter­melőszövetkezeti mozgalom. Húsz abádszalóki gazda 111 hold földön Ezüstkalász né­ven termelőszövetkezetet ala­kított. KETTŐSZÁZNEGYVENHÉT TAG 1357 HOLD TERÜLET­TEL LÉPETT TSZ-BE CSÜ­TÖRTÖKÖN A KUNHE- GYESI JÄRÄSBAN — Ezen a napon is egyre több egyéni gazda hagyott fel a régi gazdálkodással és vá­lasztotta a nagyüzemi gaz­dálkodás utj,át. Csütörtökön Kunmadarason és Tiszarof- fon volt jelentősebb belépés. Kunmadarason kilencvenhat egyéni gazda 577 hold földet vitt be ezen a napon a kö­zösbe. Tiszaroffon negyven­egy taggal, 244 hold terület­tel gyarapodtak február 19- én a közös gazdaságok, Jászsági HELYZETJELEIVTES Jászberény: 458 tag, 2648 kh föld Jászberényi járás: 1268 tag, 8412 kh föld Jászberényben alig két hete kezdődött meg a tsz-fejlesz- tés nagy munkája és máris nyolc új tsz alakult. A belé­pők száma a mai nappal túlhaladta az ötszáz főt. A szövetkezeti gazdaság terüle­te pedig 2648 kh-val szaporo­dott. Csütörtököm alakult meg a Hunyadi és a Talpra magyar nevet viselő termelő- szövetkezet. Az új belépők közül több mint negyvenen pénteken ellátogattak Kar­cagra, hogy szétnézzenek a£ nagykunsági tsz-ekben. A^jSSZBEÍTíIjTr^iarasEaíi elsőnek Jászárökszálláson kezdődött meg nagyobb ütemben a tsz-fejlesztés. A helyi népnevelők, tsz-tagok lelkes munkájának eredmé­nye, hogy február eleje óta 716 taggal, 5380 kh-val szapo­rodott a közös gazdaság terü­lete. Banka Emánuel községi párttitkár és Faragó Sándor a községi tanács VB elnök« együtt szoktak járni agitálni ök ketten több mint három­száz dolgozó parasztot győz­tek meg a belépésről. A belépők nagy része a jói gazdálkodó T áncsics Tsz-bí kérte felvételét. Alakult ezen­kívül középparasztokból ké tsz, az egyik Szabadság, i másik Viharsarok néven. Né­hány napon belül tsz-közséj lesz Jászárokszállás. volt mindig jó állattenyész­téséről. A gazdák korábban már alakítottak állattenyész­tő szakcsoportot, szövetkeze­tei. Ebből a csírából indult ki a közös gazdálkodás gon­dolata. Három nap alatt 44 gazda 445 kát. holddal vá­lasztotta a közös utat. A mai napon Konkoly Béla középparaszt vezetésé­vel, — ki megyeszerte elis­mert, jó állattenyésztő —. alakul egy új tsz. Vele egy- időben Muhari István közép- paraszt, a Hunyadi Tsz-1 akarja megalakítani. A ta­nácstagok jó példával járnak élen. Erős Béla járási ta­nácstag már tsz-gazda. Úgy­szintén belépett Sóspataki Sándor, a Hazafias Népfront elnöke is. JÁNOSHIDA mindig ve- télytársa volt Jászboidoghá- zának állattenyésztésben. — Amikor meghallottak, hogy Boldogházán megkezdődött a fejlesztés,, itt is hozzáfogtak. A vasárnapi falugyűlés óta ötvenegy tag 267 kh. földdel lépett be. Alakulóban van a tótkéri tanyarészen 80—90 fővel mintegy ezer holdas új termelőszövetkezet. Jásztelken is egyre na­gyobb teret hódít a közös gazdaság. — Negyvenhárom taggal, 145 hold földdel lép­tek be eddig egyéni gazdák a tsz-be. Ezek közül huszon- hatan a jól gazdálkodó Tol- buchin Tsz-be kérték felvé­telüket. Vágási Kálmán. MA TARTJA ALAKULÓ ÜLÉSÉT A NAGYKÖRŰI UJ TERMELŐSZÖVETKEZET Délelőtt 9 órakor tartja alakuló ülését az új termelő- szövetkezet, amely jelenleg 3Í2 taggal, s mintegy 3200 hold földdel rendelkezik. — Megválasztják a vezetőséget, megbeszélik a munkaszerve­zést, hogy majd késedelem nélkül hozzáláthassanak a ta­vaszi növények vetéséhez. Az alakuló közgyűlésen kérik az általános földrendezést is. — TIZENHÉT TSZCS ALA­KULT AT TERMELŐSZÖ­VETKEZETTÉ A JÁSZAPÁ­TI járásban — A jászapáti járásban is napról-napra újabb eredmé­nyek születnek a mezőgazda­ság átszervezésében. Ä lelkes tsz agitátorok, népnevelők meggyőző szóval, példákkal vezetik rá az egyéni gazdá­kat a közös útra. Csütörtökön a járásban háromszázhar­mincegy belépő 2938 hold te­rülettel erősítette a meglévő közös gazdaságokat. A járásban működő 17 ter­melőszövetkezeti csoport tag­sága is tovább lépett előre a fejlődés utján. Pénteken már azt jelentették, hogy vala­mennyi tszcs átalakult ter­melőszövetkezetté. ;iiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiii!iiiii!ii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii;iiii!i!iiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiniiiiiiii!M .............. \i legkorszerűbb hídépítési technikát alkalmazzák Szolnokon Lebontják a „százlábú“ hidat Hogyan oldják meg a közlekedést az építés alatt? lett átvivő híd építését 1962. augusztus végére fejezik be. Hogyan oldják meg az átkelést? Az építés alatt a forgalom a mostani híd déli oldala mellett bonyolódik le, még­pedig úgy, hogy — előrelát­hatóan augusztusban — ha­talmas cölöpöket vernek a folyóba, s arra húzzák át a mostani hídszerkezetet. A kétoldali feljárót Tokajról ho­zott hídrészekkel pótolják. A hídszerkezet cölöpökre való áthúzása idején a forga­lom szünetel. Nagyobb zavart nem okoz ez a közlekedésben, mert 36 óra alatt, egy szom­bat-vasárnap megoldják... Harc a tavaszi árral az úf ártéri hídért A „százlábú híd” környé­kén kotróval, dózerral, több tehergépkocsival éjjel-nappal folyik a munka. Naponta 7— 800 köbméter földet mozgat­nak meg. Igyekezni kell, mert ott, az árterületen is új híd épül, s feljárója egy részét — mintegy 20 ezer köbmétert — még a tavaszi árhullám előtt meg kell építenie a Hídépítő Vállalatnak. A százéves víz­állási átlagot figyelembe vé­ve tervezték a munkát, s most „versenyt futnak” a tavaszi árral. Annak elvonulása után is lesz még ilyen jellegű munkájuk bőven, mintegy 80 ezer köbméter földet kell pluszként megmozgatniok. Az árterületi híd egyébként az ország egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye lesz. 210 méter hosszúságban előfeszí­tett (prefabrikált) vasbeton­elemekből szerelik össze. Az országban ez lesz az első ilyen szerkezet. Az új mederhíd felépítése után a régi „száz­lábú hidat” lebontják. Adandó jellegű felvonulási épületek A munkaerő, az irodák, raktárak elhelyezésére szol­gáló felvonulási épületek kö­zül többet úsy készítenek, hogy a hídépítők elvonulása után lakásnak, fürdőnek, öl­tözőnek stb. tudják használ­ni. A Halászcsárda melletti sporttelep korszerű fürdő és öltöző problémája így meg­oldódik majd. x A Verseghy úton épülő há­romszor 50 fős munkásszál­lásokat minden kényelem­mel ellátják, hogy dolgozóik jól érezzék magukat, s ki­pihenve vegyenek részt a na­pi munkában. (si) Az utóbbi időben megélén­kült a szolnoki Tisza-híd kör­nyéke. A hídfő járdáját lég­kalapáccsal verik szét, a kör­nyező parkban raktárt épí- ;enek, daru segítségével tü­zűknél nagy földkupacot hagyva, áttelepítik a több- íves fákat, előkészítik a tere­pet a nagyobbmérvű felvonu- ásra. Egyszóval teljes ütem- oen megindult a hídépítés, íelenleg az alépítmény készí­tését végző Hídépítő Vállalat dolgozói szorgoskodnak itt, később megjelennek majd a |MÁVAG szerelői is. Szélesítik a hídfeljárót | A járda szétzúzására azért Ivan szükség, mert több mé- fterrel szélesítik a hídfeljárót. |A jelenlegi támfalat meg­fagyják, s attól néhány mé- [terre új kő-támfalat húznak, |s a kettő közti részt betömik. I A nagy teherbírású, kor­iszerű, 186 méter hosszú új [Tisza-híd a mostani helyén |épül. Kilenc méter széles ko- fcsiút és kétoldalt 2.25 méte- |res járda vezet majd át rajta. I Az új vasszerkezet szerelé- Ise előtt a pillérekről 3—4 kő- 'sort leszednek, majd a pillé­itek alapos vizsgálata után a [mostani vasbetonállvány he­lyett is — teljes magasságig — kősort raknak. A Tisza fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom