Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-21 / 44. szám
2 SZOLNOK MEGXti NLrL/P 1959. február 21. 1919. február 21. „A vörös ár Budapest falait nyaldossa" Valóban jégtörő út? — Macmillan Moszkvában — A KOMMUNISTÁK Magyarországi Pártjának 1918. november 20-i megalakulása után — a párt harcának eredményeként — a tömegek for- radalmisága tovább fokozódott. A kommunisták programja a dolgozók között igen nagy népszerűségnek örvendett. A kormány és a jobboldali szociáldemokraták mindent megpróbáltak, hogy meggátolják a kommunisták tekintélyének és befolyásának növekedését. Ennek ellenére 1919. januárjában világos volt, hogy a kommunistáknak sikerül megnyerniük a dolgozó tömegek bizalmát. A munkásáruló szociáldemokraták kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a kommunista pártot rágalmazással és uszítással nem sikerült megsemmisíteni. Ekkor a kormány és a szociáldemokrata pártvezetőség taktikát változtatott: áttért a nyílt erőszakra. A kommu- nisa párt visszaszorításához példát szolgáltattak Kari Liebknecht és Rosa Luxemburg gyilkosai. E példa nyomán a burzsoázia és cinkosai az első kínálkozó alkalomkor támadást intéztek a proletárérdekek igazi képviselői ellen; 1919. február 20-án úgy látták, hogy elérkezett a kommunistákkal való leszámolás ideje. E napon Budapesten munkanélküliek tüntettek a Népszava-ház előtt. A tüntetésre az adott okot, hogy a Népszava rágalmazta a kommunistákat. A tömeg szétoszlatására rendőr és népőr csapatokat vezényeltek a helyszínre. Bár a tüntető munkásoknál nem volt fegyver, nem sebesítettek meg senkit, a rendőrség ennek ellenére fegyverét használta. A kavarodásban a rendőrök és a népőrök egymásra lőttek. Néhány rendőr és népőr meghalt, megsebesült. Ebből a szociáldemokraták azt koholták, hogy a kommunisták fegyveres támadást indítottak a Népszava szerkesztősége ellen. 1919. február 21-én a SZDP — a kormány támogatásával — tüntetésre hívta Budapest munkásságát a kommunisták ellen. E napra virradóra letartóztatták a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetőségét. Az ügyészi jelentés szerint: „Eddig összesen 77 egyént vett a rendőrség őrizetbe, akik közül folyó hó 23-án délig harminckettőt helyezett £ rendőrség előzetes letartóztatásba.” A KMP VEZETŐI tudták, hogy a Népszava-ház előtti provokáció ürügyül szolgál letartóztatásukhoz: „.;; javaslatomra úgy határoztunk, hogy Szamuely Tibor illegalitásba megy, én pedig megvárom elfogatásomat” — írja Kun Béla „Emlékezés Szamuely Tiborra” című munkájában. A letartóztatott kommunistákat, különösen Kun Bélát a rendőrök félholtra verték. Az elrettentő hatás kedvéért — a pártvezetők megveretéséhez kirendelték az újságok munkatársait. Azok hűen leú'ták: — „Hogyan verték a rendőrök puskatussal a kommunistákat!” A szervezett munkásság erre még felháborodottabban tiltakozott a kommunista vezetők fogvatartása ellen. Egymást érték a tiltakozó gyűlések, Szamuely Tibor a rendőrség elől bujdosva irányította a párt illegális tevékenységét. A kommunisták látnoki erővel hirdették: „...a legyőzhetetlen forradalmi erők mindent pótolni fognak, ha száz pártvezetösé- günket is fognak agyonveretni vagy letartóztatni a nyomorult vakok, akik képtelenek eszükkel felémi a proletariátus mérhetetlen életerőit!” A Vörös Újságot is betiltották, de méltó helyettesítője, a Nagyváradi Vörös Újság cselekvésre szólította fel a proletariátust: „Kérlelhetetlen harcot k^l hirdetnünk a burzsoázia és minden uszályhordozóik ellen!” A munkásság hallgatott a kommunista pátra. A KORMÁNY reformkísérletekkel próbálta meggátolni a dolgozó tömegek teljes balratolódását. Próbálkozása eredménytelen maradt. A Vörös Újság március Irén újra megjelent, s cikkeiben bebizonyította hogy a kormány kisérletei a kapitalizmus megmentését célozzák. A Vyx-jegyzék átadásakor már nyilvánvalóvá vált a kormány és a jobboldali szociáldemokraták teljes csődje. „A vörös ár Budapest falait nyaldossa” — siránkozott akkor az egyik polgári lap. Nem alaptalanul, mert a proletariátus egységesen a kommunisták mellé állott. (Sz. L.) Néhány héttel ezelőtt a brit miniszterelnököt, aki ma érkezik Moszkvába tíznapos látogatásra, egy nyugati újság félig komolyan, félig gúnyosan Mackoyannak nevezte. Ez a név célzás volt Mikojan amerikai és Macmillan moszkvai útjának hasonlóságára. Ez a nyugati lap úgy tekintette, hogy az angol kornUmyíő moszkvai látogatása afféle második jégtörő út..- j A Rustyfa, az angol gépgyári vállalatok alkalmi egyesülése, — amely arra a célra alakult, hogy gépeket és berendezési cikkeket szállítson a Szovjetunióban épülő óriási gépkocsi-kerékab- roncsgyár számára, — jelenti, hogy további egymillió font értékű gépekre kapott megrendelést a Szovjetuniótól. A hír nagyon élénk érdeklődést keltett angol politikai és gazdasági körökben, mivel Macmillan moszkvai utazásának úgyszólván előestéjén vált ismeretessé. A Rustyfa eddig 3 millió font értékű angol gépeket és fel- szerelési cikkeket szállított a szovjet kerékabroncsgyárnak és 1957. óta 14 millió fonttal járult hozzá Anglia Szovjetunióba irányuló kiviteléhez. Ezenkívül sikeres befejezéshez közelednek más angol cégek tárgyalásai is igen nagy összegű szovjet rendelésekről, így többek között 5 millió font értékű gépek és felszerelési cikkek szállításáMelyek tehát Macmillan útjának indítékai, mit várhatunk ettől az úttól? Az angol kormányfő lényegében a szovjet kormányférfiak — közöttük Hruscsov — évekkel ezelőtti londoni látogatását viszonozza. Természetesen nem ez az igazi ok A mghívást évekkel ezelőtt tettók és azóta az angol miniszterelnökök többször is visszautasították. Nyilvánvaló, hogy Macmülant a mai ról, a Moszkva mellett épülő műselyem- (celuloze-acetat) gyár számára. Az angol ter- moplasztik és gumigyár 6 mérföld hosszú, gumival borított futószalagot szállított egy nagy szovjet vasérctelepnek. A Lancashire-i dinamóvállalat 400.000 font értékű elektronikus ellenőrző és irányító készülékeket szállított a Szovjetunióba. A Massey Ferguson and Co. Co- ventry-i gyár összesen 8 millió font értékű rendeléseket kapott az előző három évben Kelet-Európából mezőgazda- sági gépekre, főként traktorokra és kombájnokra. A Gillott-gyár 30.000 rajztollra kapott rendelést Csehszlovákiából, amit hasonló rendelések követtek Magyarországról, Lengyelországból és Kínából. Több midlandl és északnyugati-angliai vezető cég alkalmi egyesülése 9 millió font értékű tervről tárgyal Kelet-Európával. Remélik, hogy két-három hónapon belül aláírják a szerződést. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa/ Szovjet rendelések angol cégnél A román műszaki értelmiség egyesületének jubileuma Tíz évvel ezelőtt alakult meg Romániában a Mérnökök és Technikusok Tudományos Egyesülete, amelynek ma már több mint 60.00 tagja van. Az egyesület vezetősége a minap bővített ülésen vette számba az eredményeket, majd megvitatta a további teendőket. St. Bálán, az egyesület al- elnöke, jelentésében megállapította, hogy a román ipar műszaki színvonala évről-évre emelkedik. Ezt bizonyítja az a tény, hogy csupán a második ötéves terv időszakában üzembe állított új gépi berendezések 85 százalékát a román ipar gyártotta. Sok vállalatnál, például az új erőművekben a brallai forgácslemezgyárban, az iasi antibiotikum-gyárban automa' tizálták a folyamatokat. — Részben automatizálták a vajdahunyadi új kohókat és az acélművet, a romaní csőhengerművet. Erős nyugati nyomásra jött létre a ciprusi egyezmény — Felháborodás Cipruson és Görögországban — állapodtak a többi között, hogy állandó angol katonai támaszpontok lesznek a sziget területén, de ezenkívül bizonyos feltételek mellett Görögországnak és Törökországnak is joga van csapatokat tartani e szigeten. ATHÉN Görögországban épp úgy, mint Ciprus szigetén a felLONDON (TASZSZ.) A görög, a török és az angol kormány képviselői csütörtökön Londonban aláírták a ciprusi szerződést. A megállapodás alapján létrejövő ciprusi alkotmány komoly mértékben korlátozza majd a sziget szuverenitását. A három állam képviselői megC Nagy Imre megtörölte bajsza mindkét végét, mintha jelezné: én készen vagyok, kezdhetjük. A népnevelők ismerték mindenháj jalkent furfang járói, hát a dolgok közepébe vágtak. — Tudja-e, Imre bátyám, mi járatban vagyunk? — Tudom, miért házal a vőfély lakodalom előtt. — Aztán a lakodalmat mire érti? — Csak a csoportra. — Hát akkor csapjunk legeit. ■— Azt nem lehet, nincs még kész a menyasszony. ■— Meddig készül még? ■— Ősszel szoktak összekelni. Akkor szakadt meg a szellemes szójáték, ahogy bejött az asszony. S. Nagy Imre felesége a konyhában mosott, ruhaujját konyákig feltűrve nyújtotta kezét. — Jöjjön csak —nevetett Horváth Jenő, az agitátor — férje-ura aláírta a belépést. Maga lenne a tanú. — Jaj! — sikoltott fel S. Nagy Imrémé született Mán- doki Julis. — Mit jajgatsz, hé! Ne óbégass — rikkantott rá a gazda. — Nem azért küszködött az apám, hogy elpotyázd azt c kis vant. — A tiéd marad —■ lobbant harag a férfiben. Az asszony erre elpityeredeti. Mikor visszajött, mé( akkor is törölgette szemesar- kát kötője csücskével. Hanem erre Imre bátyi megenyhült az asszony iránt ellenben megkötötte magát < népnevelőkkel szemben; \LAKODALOM politikai helyzet bírta rá, hogy Moszkvába utazzon. Az angol miniszterelnököt alighanem három döntő ok oefolyásolta elhatározásában. Az első: Anglia választások előtt áll és ma már hidegháborús kardcsörtetéssel nem lehet népszerű politikát folytatni nyugaton sem. A választók ahhoz fordulnak bizalommal, akiről látják: a béke érdekében cselekszik. S hogy az angol közvélemény nem Sandys hadügyminiszter távirányítású rakétáira, hanem egy kelet-nyugati megegyezésre szeretné alapozni a békét, azt Macmillan is felismerte. Egyes vélemények szerint a moszkvai út egymillió szavazatot hoz az uralmon lévő konzervatív pártnak.. A másik ok: a külpolitikai helyzet. London — mint az kitűnik — rugalmasabb álláspontot foglal el a német kérdésben, mint Párizs és különösen Bonn. Macmillan tehát szeretné a saját tekintélyét növelni azzal, hogy Moszkvában kipuhatolná, Berlin jövőjére vonatkozó elgondolásainak visszhangját. , Természetesen ennél tovább a brit kormányfő külpolitikai síkon aligha mehet, hiszen ez a bonni és amerikai szövetségesek kifejezett rosszallását vonná maga után. (Még akkor is, ha Macmillan már most bejelentette, hogy Moszkvából való visszatérte után tárgyal a többi nyugati országok vezetőivel is.) A harmadik ok, amely Macmillan utazásával összefügg — és a Mackoyan nevet elsősorban ezzel érdemelte ki — gazdasági jellegű. Az angol külkereskedelem ugyanis számottevő nehézségekkel küszködik és az export mind nagyobb akadályokba ütközik. Eltekintve attól, hogy a hagyományos angol érdekszférákból mind gyorsabban szorítják ki őket az amerikaiak, újabban az angol üzletemberek körében aggályokat támaszt az is, hogy az európai közös piac megvalósulásával és a magas közös védővámok életbeléptével Nyugat-Európában sok téren bezárultak a kapuk az angol áruk előtt. Macmillan tehát valószínűleg egy új szovjet— angol kereskedelmi szerződésről is folytat majd megbeszéléseket Moszkvában. A nyvgati szövetségesek meglehetősen hidegen fogadtak az angol miniszterelnök moszkvai utazásának hírét. Bonn fél attól, hogy Macmillan rugalmasabb álláspontja esetleg kínos helyzetbe hozhatná a nyugat-német politikusokat. Dulles amerikai külügyminiszter, aki megbetegedése előtt Londonban járt, természetesen nem ellenezte a brit kormányfő moszkvai utazását —, de mit is tehetett mást? Minden esetre Macmillan moszkvai utazása azoknak az egyre erősödő nyugati áramlatoknak a jele, amelyek a közvélemény nyomására az olvadást sürgetik a hidegháború jégmezői között. Macmillan látogatásának eredménj'eiről egyelőre nehéz lenne találgatásokba bocsátkozni. A Szovjetunió álláspontja valamennyi terítékre kerülő kérdésben világos és egyértelmű. A Szovjetunió tárgyalásokat sürget Berlin kérdésében és Macmillan aligha feg eredményeket elérni, ha saját konstruktív javaslatok megvitatása helyett arra szorítkozik, hogy a Szovjetunió nyílt és már többször világosan megmagyarázott álláspontját igyekezne ismét „kipuhatolni”. A Szovjetunió a kereskedelem bővítését akarja és Macmillannek itt sem puhatolódznia, hanem — kereskednie kell. — baracs — háborodás hulláma söpör végig a ciprusi kérdésben történt londoni gyarmatosító összeesküvés miatt. Ciprusi és görögországi személyiségek, diák- és munkásszervezetek táviratban hívták fel Maka^osz érseket, hogy ne engedjen a nyugati hatalmak nyomásának és ne írja alá a szerződést, ha az nem ismeri el a ciprusiak önrendelkezési %jogát. fjj Londoni sajtóielentésekből g arra lehet következtetni, fi hogy a ciprusi és görögor- sszági közvélemény bizonyos g befolyást gyakorolt Maka- friosz és az értekezleten részt gvett más ciprusi küldöttek gálláspontjának kialakulására. IAz AVGI című lap jelenig tése szerint Makariosz Lon- gdonban közölte Karamanlisz- Üszal, hogy a ciprusi küldött- Mség több alapvető kérdésben gnem ért egyet a zürichi segyezménnyel. — Makariosz fhangsúlyozta, Ciprus népe s„nem egyezhetik bele, hogy pangói, görög, török katonai 1támaszpontok létesüljenek a gszigeten”, |§ A ciprusi megegyezés főbb =pontjai: 1 A Reuter ismertetése sze- jlrint a ciprusi megállapodás '§főbb pontjai amelyeket a szi- jffget új alkotmánya is tartal- gmaz majd, a következők: 1. JA ciprusi görögöknek és tö- 'Sröküknek külön községtana- "icsai lesznek a sziget öt nagy ■gyárosában, Nicosiában, Fa- ■=magusztában, Larnakában, :=Limasszolban és Pafoszban. 12. A szigeten görög és török tf helyőrséget tartanak fenn ki- glencszáz főnyi görög és hat- .fjszáz főnyi török katonaság- ggal. A két helyőrségnek kö- fjzös parancsnoka lesz éven- jlként váltakozva egyszer gö- Jrög, egyszer török. 3. Ciprus _§független státuszát Anglia, "iGörögország és Törökország gszavatolja. 4. Angliának to- sgvábbra is lesznek szuverén =katonai támaszpontjai a szi- -ggeten. 5. A ciprusiak dönté- 3lsére bízzák, hogy a sziget a "gbrit nemzetközösség tagja le- t jgyen-e? A török és görög jlközösségnek külön-külön ^parlamentje és egy közös ^parlamentje is lesz. (MTI.) — No, akkor melyik szövetkezet nevét írjuk fel? — puhatolózott Horváth. — A magamét, én maradok a magamén — jött a kurta vála&z. — Jaj. kedves elvtársak, hát beteg ember az én uram. Tüdőrákja van, úgy köhög a szerencsétlen, hogy a beszéd is nehezére esik — sápíto- zott S. Naouné. Imre bácsi erre tényleg neki kezdett teljes erőből köhé- cselni, hogy zengett a ház. A felesége meg felkapta a köté■ nyét s jajveszékelt tovább. — Ahun van ni, a halál ■ kutyája ugat az istenadtából. A népnevelők egymásra ' pillantottak. Talpraesett le- | gény ez a Horváth, Szolno- ' kon dolgozik alvázlakatos. A társa meg növénytermesztő az í itteni Vörös Októberben. Hogy ■ összenéztek, hát szó nélkül • megértették egymást — Eriggy gyorsan, komám . az orvosért, én maradok ad■ dig — pattant fel Horváth. A gócs Mihály valóban- " fogta kucsmáját s in- 1 dúlni készült, de Mándoki Julis belekapaszkodott a karit fába. i — Maradj csak, Mihály, ki se bírnánk fizetni az orvost.- Elkér né ezt a kis házunkat is. Imre bácsinak hirtelen- megszűnt a krákoghatnékja, g de Horváth a témánál ma- radt. j — Látom én, nem viszi sott káig. Szövetkezet kell, hogy t, SZTK-tag legyen. Ott elviszik a szanatóriumba s visszanyeri az egészségét. — Deháut ki dolgozna akkor a közösben? Mert nem csak ő beteg, nekem is ízületem van. Még huszonnyolcban a répaszedésből kaptam — jaj- dított Julis asszony. — No, attól se igen kapna mégegyszer. A Dózsában már répakombájn végezte a betakarítást két évvel ezelőtt is. — Most még. Azt a keveset a gép is megcsinálja, de mi lesz, ha mindannyian összemegyünk, a sok földet nem győzheti a gép se. Mink pedig teljesen munkaképtelenek vagyunk. — Hát azt a nyolc holdat ki műveli? — Abban még eltötyögünk valahogy. — Ügy — vette át az irányítást Agócs Mihály —, hogy hajnalban kiküldi az urát s Julis nőném is ott terem früstökre. — Engem ugyan nem küld senki, akkor megyek, mikor én akarok — vágta ki a gazda. — No, jó akarata lehet, mert a hajnalcsillag már, az estcsillag még kint találja mindig — érvelt tovább Agócs. — Hát én nem is rettegtem a munkától sohase. — Akkor a szövetkezettől az ilyen ember pláne ne féljen. — De ott nincs mire tartani évvégéig. — Előleget osztunk már februárban. — Nekem nem kell, van ; nekem elég, bírja az én gazdaságom. — Azért csak jól jön az a-s 300—400 forint. A gazda és a gazdasszonym fekintete keresztezték egy-E mást. A népnevelők ugyan§ nem tudták mire vélni ezt azE összenézést, de annyit meq-% állapítottak, búcsúzóul két-1 tesben. — öltözik itt a menyasz-§ szony hamarosan. Másnap és harmadnapé hagyták az öreget. Negyednapra menni se kel-s lett feléje, maga keverődöltE a szövetkezet irodájába. ö orváth éppen bent tar. 1 tózkodott, hozzáfordult 1 S. Nagy lnne. — Készen volna a meny-\ asszony, vállalná e a nász-% nagyságot? — Máris mehetünk az\ amjakönyvvezetőhöz, tintát,f tollat gyorsan — kacagott feli Horváth. 1 Rákövetkező napon új fenti jelentkezett az öreg. Azt hit-l ' ték, ismerkedni jött, mert el-f addig nem tért a tárgyra,| míg egyedül nem maradt az] ■ elnökkel. 1 ( Akkor is szégyenlősen kézé ti tördelve mondta. — Az előleg ügyében ér-j » deklődnék. i — ??? , — Vagy négy mázsa búza] kellene újig. I — Hát nincs kitartásé? —] hűlt el az elnök is. I Nyakig vörösödön Imrei gazda. — A lakodalom kiadások-l i kai jár, kell a stafírungra] — próbálta elodázni a való-] r ságot. De maga is érezte, ilyen] j rosszul még sosem esett a] . tréfálkozás. BORZÁK LAJOS !
