Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

f 1959. január 7. SZOLNOK MFC.YEI NÉPLAP 7 Trifft»(é Szovjet film. — Január 23—23-án a törökszentmiklósi Dózsa moziban kerül bemutatásra. Háborús történetet elevenít fel a film. egy angol pilóta visszaemlékezéseit, aki a néme­tek által megszállt szovjet terü­letein élete legnagyobb és leg­szebb élményét élte át. A háború alatt a szövetséges repülők gyakran végeztek repü­léseket az ellenséges vonal mö­götti megszállt országok felett. Az egyik ilyen berepülés katasz­trófával végződött. Ralph Chad­wick angol pilóta gépe kigyul­ladt, bajtársai elpusztultak, s ő súlyosain sebesültein ért földet, melyen az ellenséges vonalak mögött egy erdőben. Egy szerény szovjet asszony, Jekatyerjna Ivanovna mentette meg életét. Az asszony gondozta, gyógyította, majd eljuttatta a partizánokhoz, mert Chadwick felgyógyulása után ismét har­colni akart. Útban a partizántá­bor félé Ivanovna halálos sebet kapott., j Majd vége lett a háborúnak, s Chadwick hazakerült Angliáiba. Múltak az évek, de az emlék, amelyet szíve őrzött állandóan visszavitte gondolatait abba az országba, ahol vérét ontotta és ahol : igaz barátokra talált, S amikor újra ellátogatott a szá­mára oly kedves országba, ott tudta meg a szörnyű valóságot, J.ekatyerina halálát. Látta az erdő mélyén az örökzölddel dí­szített obelíszket is. Röviden ennyi a film, a látha­tólag izgalmas történet mögött feszült drámai cselekmények húzódnak meg. Szergej Geraszi- mov, az ismert filmalkotó (leg­utóbb a Csendes Dont rendezte) mint forgatókönyvíró vett részt a film munkájában. Megrázó szívhez szóló történetet alkotott. A film rendező je Tatjana Lioz- nová, akinek ez az első önálló munkája. Meglátszik rendezésén az asszony! kéz, Jíraisággal, me­legséggel telíti a jeleneteket. A tanítónő szerepében a sok szovjet filmből ismert Tamara Makarova létp elénk. Sok-sok melegséggel, érzéssel telíti Jéka- tyerina alakját. Játéka magával- ragadó. Az angol pilótát Andrej Popov formálja meg. Játéka mindvégig hiteles és drámai. Az AMIT NEM LEHET EL­FELEJTENI méltán foglal he­lyet a legszebb szovjet filmek között. ŐRJÁRAT A FILMSTÚDIÓKBAN A HUNNIA FILMSTÚDIÓ­BAN Mákk Károly filmrendező a 39-ES DANDÁR című film műtermi felvételeit forgatja. A film felvételeivel előrelátható­lag e hó végére elkészülnek. A Dobozy Imre forgatóköny­véből készült TEGNAP című, az 1956-os ellenforradalom idején játszódó film felvételeit befe­jeznék. A film januárban kerül bemutatásra. A TEGNAP ren­dezője Keleti Márton, főszerep­lői Bitskey Tibor, Makláry Zol­tán, Ladányi Ferenc. Régi tervet valósít meg a Hun­nia Filmstúdió Ranódy László filmrendező Darvas József Víz­kereszttől Szilveszterig című re­gényének filmváltozatát készíti elő TŰZVIRÁG (ideiglenes) cím­mel. A PANNÓNIA FILMSTÚDIÓ­BAN feliratozzák a TENGE- RÉSZREVÜ című színes szovjet revűfilmet. A szinkron műterem­ben egy spanyol film, Berlanga rendező CALABUIG című al­kotása, a Sartre regényéből ké­szük a TISZTESSÉGTUDÓ V T- CALÁNY című francia fVm és az APÁK ISKOLÁ.JA című csehszlovák alkotás szinkronizá­lási munkálatain dolgoznak. A BUDAPEST FILMSTÚDIÓ­BAN rövidesen új rövid játék­film forgatását kezdik el BUSÓ JÁRÁS címmel. A film felvéte­leit Mohács környékén készítik el, s bemutatja a baranyai nép­szokásokat. A rövid játékfilmet Raffay Anna írta, rendezője Lestár János, operatőr Sára Sándor. Mestervizsga A napokban a kisiparosok né­pes csoportja próbálkozott meg a mesterlevél, megszerzésével. Nehéz feladatok elé állították őket, hogy a mesterlevél csak a kelllő szaktudással rendelkezők kezébe kerülhessen. Tizenkét vizsgázó — köztük Juhász Tibor- né kőteleki női szabó, Dikó Klá­ra törökszentmiklósi női szabó — sikerrel pályázott. Ünnepélyes keretek között adták jd részükre a mesterleveleiket a KIOSZ szék- házában* Hajdú József Bmimmi beuqiái A Szigligeti Színház vasárnap este nagy sikerrel játszotta Áb- ráhám Pál immár klasszikussá vált operettjét: a „Bál a Savoy- ban’-t. Kellemes meglepetést okozott . a közönségnek, hogy Tangolita kitűnő énekhangot, is kolázott mozgást kívánó szerepé ben Somoss Zsuzsát köszönthet­te. A színház balett-tanárnője próba nélkül ugrott be — a vá­ratlanul megbetegedett Krenese' Mariann helyett — igényes sze­repébe; ezzel megmentette az előadást. Az utóbbi he- yó HP lekben . olvasóink A gyakran találkoz- tak ezzel a név- vei: Muray Lipót, bírósági írásszak­értő. Bizonyára emlékeznek, hogy a vádlottak tagadásával szemben nem egyszer kért tőle írásszakértői véleményt dr. Fe­kete István tanácselnök, vagy dr. Garai Géza ügyész. (Az ügyvé­dek nemigen kérdezőik...) Min alapszik munkája, véleménye, mely igen gyakran perdöntő súllyal esik latba? — ezt kér­deztük a tárgyalás egyik szüne­tében. — Amint nincs két ember, aki teljesen egyformán gondolkod­nék, ugyanúgy nincs két telje­sen egyező írás sem — mondotta Muray Lipót. — Az írásjegyek képeit a kisagy raktározza; on­nan vetítik, azokat papírra az Idegek által mozgatott izmok. E tények ismeretében könnyű be­látni, miért tükröz az írás oly1 sok egyéni sajátosságot. Ezeket a sajátosságokat kell felismernie a szakértőnek ahhoz, hogy meg­mondhassa: az előtárt írások ugyanattól a személytől szár- maanak-e. Az írásvlaígálatot, pontosabban a bírósági írás­vizsgálatot nevezzük graphomet- riának. Hasonló hangzása elle­nére csak távoli rokona a gra- phclógiának, melynek a jellem­beli sajátságok feltárása a fel­adata. —, Ml szükséges az írási-vizs­gálathoz? — VIZSGÁLANDÓ IRAS es megfelelő összehasonlító anyag. Miinél kisebb terjedelmű a vizs­gálandó írás, annál bővebbnek kell lennie az összehasonlító anyagnak, hogy a tévedés való­színűségét a legkisebbre csök­kenthessük. Például: ha csak egyetlen aláírás valódiságát kell megállapítanunik, szükség van az írást produkáló személy több, különböző alkalmakkor adott aláírására. Ha két aláírás töké­letesen. és pontosan egyezik — az egvik feltétlenül hamis! _ ?? — Elképzelhetetlen, hogy va­laki két alkalommal pontosan azonos testhelyzetben, frisses ségbein, idegállapotban írjon A teljesen egyező aláírásokat a bűnözök rendszerint .üveglapon másolják. — Az imént az összehasonlító anyagról beszélgettünk. Milyen az az anyag,, mely —.hogy úgy mondjuk —, az írásszakértő ál­ma? — Sajnos, ez legtöbbnyíre nem több álomnál... Az -ideális ösz- szehasonlító anyagnak azonos körülmények között kell ké­szülnie, mint a vizsgált írásnak. Igen fontos, hogy egyezzék a két papír minősége (síma, dur­va, szálas), az esetleges vezető­vonalak (négyzethálós, diktan- dós), a használt írószer. Tehát ha a vizsgált írás kemény tinta- ceruzával készült, azzal írott­nak kell lennie az összehasonlító anyagnak is. Figyelembe kell vennünk, hogy az írást ülve, áll­va, esetleg — például betegség esetén — fekve készítették. Egyik legfontosabb dolog, hogy az írásokat ne válassza el egy­mástól hosszú idő. Egy harminc éves korban odavetett aláírás gyakorlatilag összehasonlíthatat­lan egy — mondjuk — hatvan éves korban írottal. Kel] tud­nunk, milyen testi és idegálla­potban készült az írás; például munka, betegség, vagy izgalmak között. — OLYKOR IRASPRÓBÁ­RÓL hallunk; mit kell értenünk ezalatt? — Ezt helyesen és szaknvel­ven prőbaírásnak hívjuk. Olyan esetben vesszük, vagy vetetjük fel, mikor kész összehasonlító anyag nem áll rendelkezésire. A próbaírásnak tartalmaznia kél azokat a szavakat, melyek a vizsgált szövegben előfordulnak, így a szakértőnek arány1 ag könnyű felismernie a jellegze­tes betűalakításoikat és kapcso­lásokat. Mondom: aránylag — hiszen a próbaírások írója majd­nem mindig elfc-gódoti, ideges; esetleg éppen az írásviasgála* eredményességét kívánja meg­akadályozni . ;í — Valóban sok tényezőt kell figyelembe venni ennél a mun­kánál ... — Sokat; hiszen minden írás •összehasonlításnál találhatók po zátívumok, azaz egyezőségek és negatívumok, azaz különbözésé Megmondja: MURAY LIPÓT bírósági írásszakértő gek. A szakértőnek ezek gon­dos mérlegelése után kell ítéle­tét megalkotnia,. Gyakran elő­fordul a vizsgálandó és az ösz- szehasonlító anyagot naponta többször elő kell venni, külön­böző megvilágítás mellett vizs­gálni ahhoz, hogy határozott vé­lemény alakulhasson ki — Segédeszközöket használ-o az írásszakértő? — Igen; nagyítóval veszi szemügyre a szabad szemmel esetleg észrevehetetlen vastógí- tásokat, a szóvégeken használt jellegzetes kacskaringókat; nem ritkán fokmérővel állapítja meg az írások azonos dőlési szögét. Ha szükségét látja, a rendőrség vegyészeinek segítségét kért ah­hoz, hogy a két vagy többféle tinta azonosságát megállapít­hassa. Más esetben támpontot nyújt az írást produkáló fogal­mazásbeli sajátossága, azaz stí­lusa. Olykor egészen otromba hiba árulja el a kétségtelen ha­misítást. A mai tárgyaláson pél­dául kiderült, hogy Szabó Nán­dor elsőrendű vádlott Szirákí József besenyszögi gazda nevét Czdráfci-nak hamisította. — EGY SZEMÉLYI kérdést, ha szabad... Miként lesz vala­kiből írásszakértő? — Magam harmincöt évvel ez­előtt kezdtem; mint írást-tanító tanárembert hívott meg a bíró­ság. Mesterem is tanár volts csakúgy, mint annakidején java­részt országszerte az írásszak­értők. Igen .,. Nagyon szeretem ezt a munkát, mely mindig vál­tozatos, érdekes, ugyanakkor na­gyon felelősségteljes. — A most folyó szalmapana- ma-perben körülbelül hányszor kellett véleményt mondania? — 115 oldalnyi próbaírás. 145 aláírás áttanulmányozása' után 7 vádlott ügyében eddig körül­belül 80 alkalommal. Vége a szünetnek, folytatódik á tárgyalás. Muray Lipót Ismét felteszi- szemüvegét s a periratok tanulmányozásába me­rül., Ezekét egy jó írásszakértő­nek éppúgy kell ismernie, mint a bírónak, ügyésznek — hiszen ■izakvéleménye fontos, gyakran nélkülözhetetlen támasza az igazságszolgáltatásnak. —- borváró — Jásziványi levélírónk az iránt érdeklődött, hogy a második vi­lágháborúban rokkanttá vált testvérének mennyi segély jár, s mi módon lehetne az eddig ka­pott 38 forint összeget emeltet­ni. Levelében nem írta meg, hogy testvére tud-e valamilyen mun­kát végezni, s ha igen, mennyi munkaviszonya van. Ahhoz ugyanis, hogy részére nyugdíjat állapítsanak meg, legalább tíz Ezzel a kérdéssel Bakonyi Ist­ván jászberényi levélírónk for­dult hozzánk. Tájékoztatásul megírta, hogy feleségével együtt a jászberényi Petőfi Tsz tagja­ként dolgoztak 1957 december 31-ig. Majd 1958 március 1-én a jászberényi Ujerdői Állami Gaz­daságban vállaltak munkát. Ba- konyiné 1958 november 7-én egy leánygyermeknek adott életet, s most arra kérnek felvilágosí­évi munkaviszony szükséges, s ha ezt igazolni tudja, az SzTK Szolnok megyei Alközpontjához forduljon ügyének további inté­zése érdekében. Amennyiben munkaképtelen és állapota sú­lyosbodott, a hadigondozási díj felemelése céljából a tanács szociális osztályhoz forduljon, ott a további tennivalókról megkapja a szükséges felvilá­gosítást, s jogos kérését hivatal­ból is támogatják. tást, kaphatnak-e anyasági se­gélyt. Tájékoztatásul az általános tudnivalókat közölhetjük. Áh­hoz, hogy a dolgozó nő anyasá­gi segélyt igényelhessen, a szü­lést megelőző két éven belül 270, vagy legalább 180 biztosí­tott munkanapra van szüksége Előbbi esetben egész, a máso­dikban fél segélyre jogosult. Ha ipari biztosított, az igénylőlap mellé a munkaadói igazolványt, a gyermek eredeti születési ■anyakönyvi kivonatát, a terhes­ségi kiskönyvét, amennyiben kórházban szült, a távozáskor ka­pott igazolást kell csatolni. A mezőgazdasági biztosítottnál is hasonlóan ezek az iratok szüksé­gesek. annyi eltéréssel, hogy a munkaadói igazolás helvett a bélyeglapot kell beküldeni. — Amennyiben a féri jogán igé­nyelnek anvasági segélyt, csa­tolni kell az együttélési bizo­nyítványt is. Levélírónk nem közölte, hogy feleségének mennyi biztosított ideje van az állami gazdaság­ban és azt sem, hogy mezőgaz­dasági. vagy ipari biztosított. Ha feleségének nincs meg a szük­séges 270. vagy 180 biztosított munkanap, de levélírónk rendel­kezik ezzel, akkor a férj jogán Kell igényelni az anyasági se­gélyt. A termelőszövetkezeti tagság nem számít bele a bizto­sítási időbe. Ügyük további in­tézése végett az állami gazda­ság SzTK ügyekkel foglalkozó dolgozójának segítségével az SzTK Szolnok megyei Alköz­pontjához forduljanak. Jár-e anyasági segély I f jlÜ a glafiíiometiia C

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom