Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. Január 7. A Szolnoki Honvéd úszószakosztályának 1958. évi mérlege A TÖMEGSPORT CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE 1952-ben alakult meg a Szol­noki Honvéd úszószakosztálya, amely azóta évről évre növeke­dett mind eredményekben, mind pedig létszámban. A kezdeti si­kertelenségek után végre elérte a szakosztály azt, hogy a kato­nai kiképzés területén, a hadse­reg v ersenyeken, de nem utolsó sorban az országos vízilabda baj­nokságban és úszásban is je­lentős sikert könyvelhetnek ma­rtiniak a szolnoki fiúk. Nem­zetközi vízilabda találkozókon hazánkban és az idén Lengyel- országban öregbítették váro­sunk, népköztársaságunk és nép­hadseregünk tekiintélyéL A szakosztály 1958-ban 36 fő­vel működött. A honvédségi sze­mélyi állományú elvtársak ko­moly segítséget nyújtottak baj- társaiknak az úszás-tanításban, valamint a haditorna-jelvények megszerzésében. Az 1958. évi hadseregbajnokságok során szép eredményt értek el, és ha a szak­osztály tagsága nem oszlik meg két fegyvernem között, altkor imponáló fölénnyel nyerik az összetett úszó csapatbajnokságot. Hadseregbajnokok lettek az elmúlt évben: Novak András 100 m gyorsúszásbam; Mara lies Pál 100 m pillangóúszásba’i és Generál Miklós 1500 m gyors­úszásban Második helyezést ért el Generál MMc* 100 m hátúszás- ban, harmadik lett: Bordács At­tila 100 m mellúszásban és To- mocsek, István 400 m gyorsúszás­ban. Váltóban, 4x100 m gyors­ban 1—2. helyet a Szolnoki Honvéd váltói foglalták el ugyanúgy, mint a 4x100 m ve- gyesváltóban. A nyár végén megrendezett I. Fegyveres Testületi Spartakiád úszóverseny a Honvéd színeinek győzelmét hoztá. Ebben a siker­ben oroszlánrésze van a szolno­ki úszóknak. Ugyanis Novak András ismét. bajnokságot szer­zett, Bordás Attila második, míg Generál harmadik helyezést ért el. 4x100 m gyors- és vegyes^ váltó a szolnoki fiúk győzelmét hirdette. Az Országos Vízilabda Baj­nokság II. osztályában a Szol­noki Honvéd 6. helyezést szerzett és 18 ponttal, 64:75-ös gólarár.y- nyal 8—8 mérkőzést nyert, il­letve vesztett el, s 2 döntetlen eredmény váltakozó sikerűnek mondható. Nyáron a vízilabda csapat a baráti Lengyelországban volt, rpelynek során Lodzban az NB. I. harmadik helyezettjét 3:2, il­letve 2:1 arányban győzte le. Hazánkban megrendezett vissza­vágón 3:2-es győzelem mellett 2:2 döntetlen eredmény jelezte a szolnoki fiúk sikerét. Az utánpótlás úszócsapat mintegy 20 fővel kezdte meg működését Szarvas András se­gédedző irányítása mellett. A legnagyobb részt úttörőkből és serdülő versenyzőkből álló csa­pat a négy fordulóban megren­dezett 1958. évi gyermek- és ser­dülő úszók seregszemléjén a Szolnoki Dózsa csapata mögött a második helyen végzett 10 pon­tos különbséggel. Nézzük meg úszásban a Hon­véd listavezetőket. 100 m férfi gyors: Novák András 1,03.9; 200 m férfi mell: Bordás Attila 3,02.9; 100 m férfi mell: Bordás Attila 1.20; 100 m férfi pillangó: Maratics Pál 1.15; 400 m gyors: Tomacsek István 5.30; 100 m hát: Jegessi László 1,16.8; 1500 m gyors: Generál Miklós 23.15; 100 m serdülő leány mell: Hegedűs Erzsébet 1.59; 50 m úttörő leány pille: Ba- Laskó Ágnes 63; 50 m úttörő leány mell: Dés Ágnes 5L6; 50 m úttörő fiú mell: Tóth Máté 40.1; 50 m úttörő fiú gyors: Boros Pál 40; 50 m serdülő fiú gyors: Sár­kány Sándor 35.2; 100 m serdülő fiú gyors: Czakó Lajos 1.17; 100 m serdülő fiú mell: Weninger Ferenc 1,35.5. Váltóban: 4x100 m gyorsváltó: Szolnoki HSE 4.2í,9; 4x100 m vegyesváltó: Szolnoki HSE 4,52.9. Az útánpótlás saraiban a lis­tavezetőkön kívül még igen sok fiatal bontogatja szárnyait, akik nagyon tehetségesek: Sarkadi István, Sebestyén Mihály, Ma­gyar Imre, Lazányi István, Lú­gosai Csongor, Károlyi Erzsébet, Kiss Vilma. 1959-ben az utánpótlás tagjai­val komoly, tervszerű foglalkoz­tatás folyik, melyet most már téli tornatermi edzések előznek meg. A szakosztály résztvesz az Üsző CSB II. osztályú küzdel­meiben, anyagi erejéhez képest serdülő- és úttörő, valamint fel­nőtt úszóversenyeken és vízilab­dában az OB. II. bajnokság­ban. Reméljük, hogy a következő évben még szebb és nagyobb eredményeket érünk el minden vonatkozásban, és Szolnok vá­ros úszósportját még jobban megalapozzuk. Bozsó István, a Szolnoki Honvéd edzője A tömegsport elsődleges célja, hogy a lakosság legszélesebb réte­gei, de elsősorban ifjúságunk felis­merje a testedzés fontosságát és tes- tet-lelket üdítő hatását a szervezet­re. Közvetett cél, hogy a sport nyúj- tóttá jellemnevelő hatásokat kihasz­nálva, erőssé és egészséges gondol­kodásúvá neveljük Ifjúságunkat. A test edzése nem a mai kor mo­nopóliuma; jelentőségét már az ó- korban a spártaiak és a rómaiak is ismerték és helyesen értékelték. Év­századok során mintegy versenytár­sak voltak a testkultusz és tudo­mány nevelői. Az utóbbi évtizedek folyamán azonban egyre jobban rá­jöttek az emberek arra, hogy a ket­tő nemhogy ellentétes volna, hanem Inkább jól kiegészítik egymást. Ezt a gondolatot legfrappánsabban az ismert magyar közmondás fejezi ki: „Ép testben, ép lélek”. A magyarságot vérmérséklete, adottságai, virtuskodása, ve télkedés i hajlama különösen alkalmassá tette a sportra és nem véletlen, hogy az ősi lovagi tornák, harci játékok — ha megszelídült formában is — mé­lyen bevésődtek népünk életébe. A mindennapi életben is gyakran lá­tunk példákat, amelyek megerősí­tik e következtetésünket: Például, ha egy kisgyermek megszületik és erős, egészséges, a szülők boldogan büszkélkednek vele és mondják: „olyan, mint egy vasgyúró”, ha pe­dig véletlenül gyenge, vézna a cse­mete, akkor minden eszközt és mó­dot megragadnak arra, hogy izmos­sá, erőssé, edzetté neveljék. A ké­sőbbi évek során — ha tudat alatt is — még mindig nagy szerepe van a testi fejlettség fokozásának és ma már alig van olyan szülő, aki nem ismerné el a sport, a játék nyújtotta lehetőségeket ezen a téren. A gyermekek játékkedvét, sporto­lási, testfejlesztési lehetőségét a be­iskoláztatás során éri az első zök­kenő. A tudás megszerzése, az egyre szélesebb skálájú ismeretek elsajá­títása szinte automatikusan keve­sebb-kevesebb időt engednek a test­edzésre, játékra. A tudásvágy, a ta­nulni akarás ebben az időszakban Igen sok fiatalt állít súlyos dilemma elé. A jobb tanulmányi eredmény elérése kedvéért há*at fordít a sportnak éppen abban az időszak­ban, amikor talán a legnagyobb szüksége lenne fejlődő szervezeté­nek a rendszeres edzésre. A szülők és a pedagógusok nagyobbik része még ma is ellenszenvvel, vagy leg­jobb esetben közömbösen fogadja a sport térhódítását. A nevelésügy és a sportélet legfelső szervei azonban már felismerték a rendszeres test­edzés, a sport jellemformáló erejét és hatásos intézkedések történtek a helyes arányok kialakítására. A most lerakott iskolai sportélet álap- jai nemcsak az ifjúságunk egészsé­ges testi fejlődését szolgálják majd, de néhány év múltán a verseny- sportnak is soha nem látott után­pótlást biztosítanak. Az iskolai sport célja természetesen nem lehet nagy versenyek rendezése, vagy rekor­dok hajszolása, inkább a l^gkü ön- félébb sportágak megismertetése és megszerettetése az ifjúság hajlamai­nak figyelembevételével. A tanuló ifjúság sportra nevelése pedagógu­saink egyik legnagyobb feladata, egyben az igazi tömegsport kifej­lesztésének legreménytkeltőbb Ígé­rete. Ennek hatása és jelentősége legfő­képpen a serdülő korban és az em­berré formálódás időszakában mutat­kozik meg. A rendszeres sport űzé- se levezeti a fiatal testben kifejlődő feszültséget, kifejleszti az egymás eredményének megbecsülését, meg­akadályozza a káros szenvedélyek elhatalmasodását. A test edzésének ízt, színt ad a csapatjátékok legkü­lönfélébb fajtája és a versenyek, mérkőzések, ahol az ifjúság rfemes vetélkedésekben mutatja be ügyes­ségét, munkabírását; egyben a né­zők olyan széles táborának nyújtja a legnemesebb szórakozást, amely­nek társadalomformáló ereje szintén nem lebecsülendő. — A szocialista rendszer minden vonalon segíti a sport minél szélesebb körű kifejlő­dését. Sportegyesületeink ezrei vár­ják az iskolából kikerülő ifjúságot, szakszervezeteink pedig minden dol­gozónak biztosítják a sportolási le­hetőséget. Az élő sportot jelentő sokszázezpes ifjúság mellett igen nagyjelentősé­gű a vezetők, az intézők, az edzők, játékbírók, szövetségi vezetők hatal­mas tábora, akiknek napi munkájuk mellett 6zinte második énjük a sport. Ha a társadalmi munkások nagy tömege mellé hozzávesszük azokat, akik hivatásszerűen foglal­koznak sporttal, vagy az egyre fej­lődő sportszergyártó ipar dolgozóit; akiknek ez biztos megélhetést jelent — nyugodtan elmondhatjuk, hogy hazánk legnagyobb tömegmozgalma a sport. A Szolnoki MÁV atlétái országos viszonylatban a 10., vidéki r V apróhirdetések] viszonylatban a 2. helyen végeztek 1958-ban A bajpoki idény befejezése után megindult a kiértékelő munka. Előszedték az év jegy­zőkönyveit, kiértékelték az ered­ményeket és már amikor min­den együtt volt, megállapították a végső sorrendet. A MASz 1958-ban is négy té­nyező, mégpedig 1. Bajnoki pontverseny; 2. Egyesületi baj­nokság; 3. Legjobb 50 ered­mény; 4. Munkastatisztikai pontverseny és a nevelői tevé­kenység alapján készítette el a sportkörök évi atlétikai rangso­rát. A sportkörök tényezőnként külön-külön kerüllek rangsoro­lásra és a végső sorrendet az egyes tényezőkben elért helye­zési szám összessége adta meg. A szövetség 1957-ben hozott ha­tározata alapján az első tíz he­lyezett sportkör alkotja az I. osztályt, a következő 30 helye­zett a II. osztályt, a többi sport­kör pedig a III. osztályba kap besorolást. 1958-ban összesen 156 sportkör került rangsoro­lásra, több, mint 1957-ben. Ismét az Újpesti Dózsa bizo­nyult atlétikában a legerősebb sportkörnek. A legjobb vidéki sportkör pedig ismét a Győri Vasas ETO lett, kívüle még a Szolnoki MÁV-nak sikerült az I. osztályban maradnia. Vasutas viszonylatban is megtartották a Szolnoki MÁV atléták az első helyükét. Az 1958. évi rangsor a következő: I. osztály: 1. Újpesti Dózsa 5; 2. Bp. Honvéd 9; 3. Bp, Va­sas 10; 4. MTK 10; 5. Csepel 27; 6. BEAC 31; 7. Győri Vasas ETO 35; 8. Bp. Építők 39; 9. Bp. Vörös Meteor 59; 10. Szolnoki MÁV 60 ponttal. U. osztály: 11. Bajai Építők 69; 12. Ferencváros 71; 13. TFSE 72; 14. Tatabányai Bányász 75; 15. Debreceni Építők 78; 16. MAFC 79; 17. UTTE 81; 18. Diósgyőri VTK 83; 19. BVSC 84; 20. Pécsi VSK 84; 21. Bp. Törek­vés 89 ponttal. A Szolnoki MÁV atlétái igen nehéz körülmények között har­colták ki az I. osztályban való maradásukat. Több budapesti sportkörrel nem tudtak méltó­képpen versenyben lenni. Nagy ban hozzájárult az, hogy verse­nyeikre hosszú fárasztó utazás után érkeztek meg. így is min­den vidéki szereplésükkor győ­zelmekkel tértek haza, azonban az eredmények a hosszú utazás és a gyengébb vidéki pályák miatt lényegesen rosszabbak voltak, mint azt egy hasonló képességű budapesti versenyző, kipihenten, az utazás fáradalmai nélkül helyben, jól előkészített pályán el tud érni. Ezt igazol­ják azok a tények, hogy a ver­senyzők nagy százaléka Szolno­kon, vagy éppen Budapesten érte el legjobb eredményét. — Igen kedvezőtlen volt az 1958. évi bajnoki rendszer is, különö­sen a vidéki sportkörök részére. A szolnoki versenyzőknek igen sokat kellett utazni, viszont ak­kor is a rossz pálya volt leg­többször az ellenfelük. Gyen­gébb képességű sportkörökkel kellett felvenni a küzdelmet. A könnyen elérhető győzelmek nem sarkallták a versenyzőket a másodpercek és a centiméte­rekért való küzdelemre, a jobb eredményekre. — Reméljük, az 1959. évi bajnoki rendszer sok­kal élvezetesebb, a versenyzők­től nagyobb küzdelmet és jobb felkészülést fog követelni. Ezt remélve a Szolnoki MÁV atlétikai szakosztályának veze­tői és versenyzői, nem pihennek a babérokon. Csak a leltározás miatt álltak le egy pár hétre. December közepe óta azonban lelkes, szorgalmas munkával készülnek az 1959. évi verseny- idényre. Hetenként két alkalom­mal hangos a leánygimnázium tornaterme, ahol Barna István és Biró Boldizsár edzők vezeté­sével szorgalmasan végzik a ne­héz, fárasztó, de üdítő munkát. Az atlétáknak azonban kevés lenne csak a tornateremben dolgozni, éppen ezért az időjá­rás viszontagságait figyelmen kívül hagyva, szorgalmasan rój- ják a köröket a parkban, min­denki az edzők előírásai szerint. A legszorgalmasabbak közé a középtávfutók' tartoznak: Matint György, Czinege József, Nagy Zoltán, Moldvai Sándor, Szabó Béla stb., akik a két edzésen kívül még két alkalommal, a még használható salakon, a MÁV Sporttelepen köröznek szorgalmasan, ezenkívül vasár­nap délelőtt pedig a Zagyva, vagy a Tisza-gátat keresik meg, ahol szintén hosszú kilométere­ket futnak. Tehát hetenként már most is 5 alkalommal ed­zenek. Reméljük, szorgalmuk gyümölcsözni fog a tavaszi ver- senyidén kezdetén. GYAKORLOTT gépírónőt alkalma­zunk. Telefon: Szolnok 20—63. JASZK1SÉRI Vegyes KTSZ azonnali felvételre mérlegképes könyvelőt keres. Jászklsér, Fő-út 15. __________ A J AN OSH1DA1 Földművesszövet- kezet boltvezetőt keres, vegyesbolt­ba. Erkölcsi bizonyítvány szükse- ges._________________________________ GY ORS- és gépirónőt többéves gya­korlattal — azonnal alkalmazunk. Gyógyszertári Központ, Szolnok. Zagyvarékasi út, VIZSGÁZOTT kazánfűtőket felve­szünk. A pályázók személyesen je­lentkezhetnek a Szolnoki Sütőipari Vállalat központjában, Szolnok, Sál­lal Imre út 17. SZOLNOKI Fürdő Vállalat vizsgá­zott kazánfűtőt azonnali belépésre felvesz. Jelentkezés a vállalat trodá- jában.__________________ EGYSZOBA konyhás családi ház el­adó. Szolnok, Fenyő u. 3. (Fűtőház- za.l szemben) Rédeí. BEKÖLTÖZHETŐ öröklakásos kis családi ház eladó, esetleg beköltözés nélkül, jutányos áron is. Szolnok, Jászkürt u. 9, (Kertész.)__________ 100­as motorkerékpár, előlrhátul te­leszkópos, jő állapotban eladó, Ti- szaföldvár. Kurázsi szőlő 17. sz. WVVVV>^WWWVWWVVVVVVVWVWVVV, Szolnok meovei NÉPLAP Szolnok Megye! Pártbizottság és 8 Megvel Tanács lapja Felelős kiadót 8 Szolnok Megvel Part-Végrehajtó Bizottság Szerkesztőség: Szolnok. Tisza Antal u. 2. t. em. Telefon: 2«—93. 20—t>8. 23—v* A lapot előfizetésben és árusttasbar a Szolnok megyei postahivatalok é* fiókposták teresztik. A lap előfize­tési dita egy hóra li.— Ft. Előfizet­hető bármely oosta hivatalnál ét kézbesítőnél. Szolnoki Nvomai vállalat Feietős nvomciavezetői Mészáros Sándor* 30 db fésűs-merinói anyajuhot 2—4 éves korig — vennénk. Hunyadi Tsz. Besenyszog. állami gazdasagok, terme­lőszövetkezetek.! FIGYELEM! Termelőszövetkezetünknél az alanti takarmányféleségek kaphatók na­gyobb mennyiségben: Nyersszelet 700 mázsa, takarmányrépa 300 má­zsa, zsombolya 300 mázsa, szudáni 'siló 100 köbméter. Arak a helyszí­nen megegyezés szerint. Szabadság Termelőszövetkezet, Tiszaderzs. Te­lefon : 4. A Szolnoki Szigligeti SZINHÍZ január 7-én szerda este 7 óra: OLYMPIA január 8. csütörtök este 7 óra: OLYMPIA január 9. péntek este 7 órakor: A BAJADÉR január 10. szombat este 7 óra: A BAJADÉR január 11. vasárnap du. 3 óra: MAJD A PAPA január 11. vasárnap este 7 óra: A BAJADÉR január 13. kedden este 7 órakor: A BAJADÉR január 14. szerda este 7 órakor: A BAJADÉR január 15. csütörtök este 7 óra: VITÉZEK ÉS HÖSÖK január 16. péntek este 7 óra: A BAJADÉR január 17. szombat este 7 óra: A BAJADÉR január 18. vasárnap du. 3 óra: A BAJADÉR január 18. vasárnap este 7 órai OLYMPIA I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom