Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-15 / 12. szám
1959. január Í5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Az öntözéses gazdálkodás helyzetérő! tanácskozott a Hazatias Népfront megyei Mezőgazdasági Csiicsbizottsága A NAPOKBAN összejöttek a Hazafias Népfront mellett működő megyei Mezőgazdasági Csúcsbizottság tagjai, valamint a megye kiváló öntözési szakemberei, hogy megvitassák a megye öntözéses gazdálkodásának helyzetét, meghatározzák a tennivalókat. Résztvett a tanácskozáson Horváth Imre elvtárs, az MSZMP megyebizottságának titkára és Nyíri Béla elvtárs, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője is. Cservényük Emil bevezető előadása után alapos, tudományos elemzésben gazdag vita következett. Szabó János, a Bánhalmi Állami Gazdaság főagronómusa hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a monokulturális termesztésről át kell térni mindenhol a rizs vetésforgókon való termesztésére, mivel ez biztosítja a talaj táperejének és a talaj szerkezet fenntartásának regenerálását. A kutató intézeti és a gyakorlati eredmények egyaránt azt igazolják, hogy a hétszakaszos vetésforgók biztosítják a legmagasabb átlagtermés elérését. Mihályfalvi István a trágyázásról úgy vélekedett, hogy ammónia tartalmú műtrágyát kell a nitrogénpótlás céljából alkalmazni, mivel a rizs nem nitrát, hanem ammónia formájában veszi fel a nitrogént. A talajművelési eszközökről szólva hangsúlyozta: az illetékes szervek hassanak oda, hogy a gyártó ipar által elhanyagolt váltóeke gyártását újból szorgalmazzák, mert az árasztásos Kajszibarack telepítési szerződést lehet kötni a földműves- szövetkezetekkel A 'SZŰVOSZ 1958. év elején indított kajszibarack telepítési akciója sikeresnek bizonyult, — országszerte mintegy másfélszázezer kajszibarack csemetét ültettek el az akcióba bekapcsolódó termelők, különösen szép eredményekről érkezett jelentés Bács, Pest és Heves megyékből, ahol az akció keretében kiadott csemetéknek több mint felét vették igénybe. Tekintettel az akció nagy sikerére, ebben az évben ismét lehetővé teszik a termelőknek, hogy kajszibarack- telepítési szerződéseket köthessenek. A telepítésre szerződő termelők részére ötven százalékos árkedvezménnyel, darabonkénti 5.50 forintos áron, készpénzfizetés ellenében szolgáltatják ki a csemetéket. 61 tagcsoport működik Mezőtúron Az. elmúlt év márciusában lezajlott küldöttgyűlés után a mezőtúri földművesszövetke- zet a választott vezetőség közül körzetenként, utcánként, dűlőnként összehívta közös megbeszélésre azokat a gazdálkodókat, akik a tagcsoport vezetői lettek. Első lépésként felosztották egymás közt a területet és feladatul tűzték ki az fmsz-tagok lelátogatá- sát, tagcsoportonként! összehívását. Ennek alapján Mezőtúron 61 tagcsoport fogja át a város és a tanyai részen lakó földművesszövetkezeti tagokat. Közel egy éve, hogy létrehozták a tagcsoportokat, s elmondhatjuk, hogy ez a rendszer bevált. Tevékenységüket lemérhetjük arról is, hogy az elmúlt évben a földművesszövetkezet minden megmozduláson — Nemzetközi Szövetkezeti Nap, Termelőszövetkezeti Nap, Május 1. — a legnagyobb tömeggel vett részt, s a tagcsoport a választási munkában is eredményesen közreműködött. A tagcsoportok többsége rendszeresen megtartja összejövetelét. így pl. a tanyai részen Csurgó Gábor, Tor Imre, Vásárhelyi Gábor, a városi részen Lovass Lajos- né, Szűcs Gábcrné és Lantos Eereric a tagcsoport vezető. Az új évben azonban még sok a tennivaló. A tagcsoportoknak folyamatos, állandó jellegű tevékenységet kell kifejteni, a földművesszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. a lehetőség erre megvan. A tagcsoport tagok többsége régi. a mozgalomhoz hű szövetkezeti aktívákból tevődik össze. — Takács — öntözés esetében ez nagyon fontos eszköz. — Ugyanis a használatban elterjedt ágyeke osztóbarázdákat és bakhátakat hagy maga után. Már egyszeri szántás után is a talaj egyenetlenné válik, s a vízborítás sem egyenletes. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a jelenleg öntözés alatt álló területeket felül kell vizsgálni és a termőréteggel nem rendelkező, erősen szódás talajokat ki kell kapcsolni a rizstermesztésből. Azokat a területeket pedig, amelyek ezután kerülnek öntözés alá, alaposan vizsgálják meg, hogy az ilyen értelmű hasznosítása kifizető-e. A TANÁCSKOZÁS résztvevői hangsúlyozták, hogy a I megye öntözéses gazdálkodásának eredményessége nagymértékben függ a szakmunkás és szakvezetői igény kielégítésétől. Ezért javaslatot tettek arra, hogy a Kisújszállási Kísérleti Gazdaság mellett szervezzenek tanfolyamot, ahol szakembereket képeznek át az öntözés irányítására. Egy másik tanfolyamon szakmunkásokat oktassanak ki az öntözési munka szakszerű elvégzésére. Az előadás és a vita alapján olyan fontos kérdésekben történt állásfoglalás, amelyek figyelembevételével és megvalósításával sokat fog fejlődni a megye öntözéses gazdálkodása. A tanácskozás állásfoglalásai alapján a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya elkészíti a megye öntözéses gazdálkodásának intézkedési tervét. Két ultrarövidhullámú rádióadót kapott ajándékba a posta a Szovjetuniótól A posta 1957. elejétől sugároz kísérleti műsort az egy kilowattos ultrarövidhullá- mu frekvencia modulált adóján. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az adások beváltak, a rádióhallgatók — különösen az igényesebb zenekedvelők várják a rendszeres TJ.R.H. adásokat. Ennek megvalósítását az idén megkezdi a posta, s ehhez a Szovjetunió jelentős segítséget nyújt. Nemrégiben ugyanis két egyenként négy kilowattos ultrarövidhullá- mú frekvencia modulált adó- berendezést kaptak ajándékba a Szovjetuniótól. Az egyik ilyen adót Budapesten, a másikat Pécsett szerelik fel. Hirdetmény „Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 1. sz. Italboltja’’ szövegű bélyegzőnk elveszett. Ezt a bélyegzőt megsemmisítjük és vele semminemű vásárlást nem Ismerünk el. Szolnok és Vidéke Körzeti Fmsz. Igazgatósága A termelői árak rendezése után előtérbe került a takarékosság A közelmúltban hatályba lépett termelői árváltozás reálisabb alapot teremt a vállalatok önköltségcsökkentésére, anyagi érdekeltségük fokozására, az ellenőrzés, a tervezés, a gazdasági vezetés színvonalának növelésére. — Éppen ezért a termelői árváltozással kapcsolatos rendelkezések következetes, pontos — tegyük hozzá: mielőbbi végrehajtása az üzemek egyik legfontosabb feladata. Mivel a termelői árváltozás kihat a vállalatok gazdasági életének szinte minden vonatkozására, szükségszerű, hogy a pártszervezetek, üzemi bizottságok vezetői és aktivistái is kellő gonddal tanulmányozzák az árváltozásból adódó új helyzetet, s megtegyék a szükséges intézkedéseket. Az előbb felsoroltakból következtetve ugyanis nem elég csupán az átárazást végrehajtani. A megyénk üzemeiben készült gyártmányokhoz szükséges nyersanyag termelői ára általában emelkedett. A Tisza Bútorgyárban nélkülözhetetlen fenyőfürészárut például az eddiginél kétszeresen magasabb áron tudják csak beszerezni. A Szolnoki Papírgyár termékeinek előállításához szükséges különböző anyagokhoz a régi árnál átlag 96.8 százalékkal magasabb kiadással jutnak. A példákat még sorolhatnánk tovább. Éppen ezért általános következtetésként levonhatjuk, hogy az anyagtakarékosság, az anyagok gazdaságos fel- használása, a selejt elleni harc, a különböző gyártmányok teljesítménycsor- bítás nélküli súlycsökkentése fokozottabban előtérbe került, sokkal jobban érezteti gyümölcsöző hatását a vállalatok életében. A Tisza Bútorgyárban például minden köbméter megtakarított fa az árváltozás következményeként — forintértékben — a múlt évinél kétszeresen nagyobb hasznot jelent a vállalatnak, — következésképpen jobban növeli a nyereségrészesedést is. Érdemes tehát minden lehetőséget kihasználni a takarékosságra. Persze, a gyártmányok tartóssá tétele meghatározott mennyiségű anyag felhasználását szükségessé teszi — következésképpen határt szab a takarékosságnak, mégis van lehetőség az önköltség csökkentésére. Igen helyes például a Eredményes míílrágyaliisérlefek az állami gazdaságokban Szolnok megye több állami gazdaságában érdekes kísérletet kezdtek 1958-ban. A pusztakürti, a mezőhéki és a tiszaszentimrei állami gazdaságok néhány növényféleségnél nagyadagú műtrágyázást végeztek. Tiszaszentimrén búzával és rozzsal kísérleteztek. Egy ötszázholdas búzatáblát a következőképpen osztottak be. Az első táblába holdanként 450 kilogramm szuperfoszfátoit 160 kilogramm nitrogént s 300 kilogramm kálisót szórtak szét. A termésátlag 18.50 mázsa. Másik esetben 300 kilogramm szuperfoszfátot, 100 kilogramm nitrogént, s 200 kilogramm káliumot kapott a talaj, nagyrészt alapműtrágyaként vetés előtt. Itt 17.50 mázsát hozott holdanként a föld. Szembetűnő az a tábla, amely nem kapott semmiféle műtrágyát, s így 14.50 mázsa termett csupán ugyanolyan minőségű földben, s ugyanolyan vetőmagágy előkészítés után. A Pusztakürti Állami Gazdaságban a cukorrépánál kísérletezték ki, mit jelent a nagymennyiségű műtrágya. Hetvenkét hold azonos minőségű, azonos talaj munkát kapott területet a következőképpen osztottak fel. Tizennyolc holdon 300 kilogramm nitrogént kapott a talaj holdanként. A terméseredmény 148.25 mázsa. Másik 18 hold hogy megfelelő szervestrágyázás és talajelmunkálás után a nagyadagú műtrágyázás növényféleségenként megfelelő időben: szárbain- duláskor, virágzáskor, stb. a vártnál jobb eredményt hozhat. — TiszaszentmJrén kukoricán is kipróbálták, s 750 holdas területen 21.45 mázsás termésátlaggal, dicsekedhetnek. A pusztakürti, a mezőhékr és - a ' tfszasássiHim- rei állami gazdaságok kísérleti eredményei önmagukban nem mondanak sokat, ám ha hozzáveszük, hogy mindezt eléggé aszályos év ellenére érték el, feltétlen igazolódik az új kezdeményezés hasznossága. Az állami gazdaságokban 1959-ben nagyrészt bevezetik a múlt évben kikisérletezett növénytermesztési módot. B. L. bútorgyáraknak az a törekvése, hogy a teljes hosszúságú deszkák helyett a lehetőség szerint rövidárut használjanak fel a konyhagarni- turák előállításánál. Ez az eljárás cseppet sem rontja a gyártmányok minőségét, hiszen egy másfél méteres alkatrész szilárdsága szempontjából teljesen mindegy, hogy 6 vagy 2 méteres anyagbe! szabták le. Nem mindegy azonban a költségek szempontjából. A teljes hosszúságú anyag köbmétere ugyanis 3—130 forinttal többe kerül, mint a rövidárué. Ezt az eljárást már a múlt évben is sikerrel alkalmazták a bútorgyáriak, s 57 ezer devizaforintot takarítottak meg általa. Más üzemekben is az eddiginél gazdaságosabb termelésre való fokozott törekvéssel találkozhatunk. A Papírgyárban például a papírféleségektől függően 10—15 százalékkal növelik a szalmacellulóz felhasználását, s számításba veszik, hol lehetne jobban hasznosítani az olcsó nyárfacellulózt. A Törökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyárban és a Jászberényi Aprítógépgyárban a gyártmányok korszerűsítése, teljesítményük fokozása mellett különös figyelmet fordítanak az anyagfelhasználás csökkentésére, a gépek könnyebbé tételére. Az Aprítógépgyárban több gyártmány súlyát jónéhány mázsával csökkentik (Némelyik anyag kilogrammonként 6 forintba kerül). Ezeket a célkitűzéseket példaként állíthatjuk megyénk üzemei elé azzal a következtetéssel, hogy anyagtakarékosságra — bár különböző módon —, de mindenhol van lehetőség, következésképpen törekedni is kell erre. Most, az év elején ezért jó, ha kellő gonddal, minden munkaterületet " átvizsgálva, a dolgozók véleményét kikérve készítjük el a takarékossági intézkedési tervet, s megvalósításán egész évben lankadatlan szorgalommal fáradozunk. Gondoljunk arra; a gazdaságos termelésnek nem egyedüli, de igen fontos feltétele az anyagtakarékosság, különösen most, a megemelt termelői árak hatálybalépése után. (si) r Uj cikkeket gyárt a kisújszállási Cirokszár-ládagyár gas, virágállvány, gyermekjátékok s egyéb háztartásban használt bútordarabok gyártására. A gyártásihoz szükséges gépi berendezést már megvásárolták, s rövid idő alatt egy 18 orsós fúrógéppel, két egyengető, egy vastagoló gyalugéppel és egyéb hasznos gépi felszereléssel bővült az üzem. Rövidesen, talán egy hónapon belül elkészül a 11 gép elhelyezésére alkalmas munkaterem, amely neonvilágítással szociális helyiségekkel lesz ellátva. A szocialista munka brigádjának versenymozgalma Csehszlovákiában A Csehszlovák Szaktanács Elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott a szocialista munka brigádjainak verseny- mozgalmával. Az elmúlt hetekben több csehszlovák üzemben és építkezésen megalakultak a szocialista munka brigádjai. A szakszervezeti tanács vezetősége most meghatározta a szocialista munka brigádja címe megszervezésének feltételeit. Az új versenymozgalom legfőbb célja az egész évi terv egyenletes teljesítése, a minőségi mutató túlteljesítése, a munka-termelékenység fokozása, az űj technika maximális felhasználása, a műszakilag megalapozott normák alkalmazása, a szakmai képesítés és a politikai képzettség továbbfejlesztése. A Csehszlovák Szaktanács Elnöksége felhívással fordult a dolgozókhoz, hogy a Szov-g jetunió Kommunista Pártja-g nak XXI. kongresszusára ésg a csehszlovák szakszerveze- g tek IV. kongresszusára tett = munkafelajánlásokkal erősít- g sék a szocialista verseny- g mozgalmat. Az utóbbi negyedévben 4500 hokedlit gyártottak itt, amelynek nagyrószét a szolnoki Vasi- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat vette át. Továbbra is gyártják, mert igen nagy a kereslet. Nyikos M'hály naponta 85—90-et állít össze. 150 kilogramm nitrogént, s ugyanannyi foszfort kapott. Itt 142.66 mázsa cukorrépa j termett. Az a tábla, amely egyik fajta műtrágyát sem kapta, 120 mázsa 40 kilogramm termést hozott. A legszebb eredmény Me- zőhéken született. Itt ugyanis még 1957-ben előkészítették a talajt. Hetvennyolc holdon megfelelő talaj munka után 8 mázsa műtrágyát (4 mázsa nitrogén, 2.5 mázsa foszfor, s másfél mázsa kálisó) a következőképpen helyeztek holdanként a cukorrépa vetőágyba. Tarlóhántáskor 3 mázsát, őszi mélyszántáskor 2 mázsát, 1958 tavaszán vetés előtt szintén 2 mázsát és a növény növekedése közben egy métermázsát. A termésátlag 167 mázsa volt. Bebizonyosodott tehát, — Járul az iskolai tűsetek minősége Az iskolai füzetek minőségére az utóbbi időben több panasz hangzott el. A papírgyárak elhatározták, hogy a kisiskolások számára megkezdik a szálkamentes, fehér, jól enyvezett, vagy a tintát át nem eresztő füzet készítését. A tervek szerint az új tanévben a kisdiákok mát jobb füzetekbe írhatják feladataikat. Í Tóth Margit szögező, évek óta itt dol- | gozik. Naponta 100 ládát szögez össze. E | negyedév végéig 17 ezer ládát készítenek a I Szegedi Konzervgyárnak, 22 ezret a kecs- Ikemétinek, 220’0-at a Paksi Konzervgyárának, 1400 nagy, kétméteres ládát pedig a gDunai Hajógyár részére kell gyártaniok. \ Kisújszállás egyetlen na- Igyobb ipari üzeme a Circk- iszárládagyár sokat fejlődött [tavaly. Korábban csak ci- [rokszárból készített ládákat. ÍMcst fokozatosan áttérnek [egyéb közszükségleti cikkek, mint az asztalszék, ruhafo-
