Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

4 •saeas 3ZOLNOK-MEGTEI NÉPLAP 1959. január 7. adniuvesszovetkezeteink 4 életéből A kunszentmártoni foldművemmvetkezet ez évi terveiből A kunsaeffltoártoirn földmű- vesszövetkezet jelentős szerepet tölt be a járás kereskedelmé­ben. A környező községekből ugyanis gyakran bejárnak a dolgozó parasztok a járás szék­helyére s ilyenkor rendszerint felkeresik a szaküzletéket, Nagy választék várja itt őket, A földmű vessző vet kezet veze­tői a szakvezetőkkel együtt mindent elkövetnek, hogy az áruellátás terén ne legyenek zökkenők és mind a helyi, mind a vidéki vásárlók igé­nyeiknek megfelelő ellátást kapjanak. Értnek tulajdonítható, hogy pl. az elmúlt évbeai karácsony előtt az úgynevezett aranyvasárnapom a boltok forgalma elérte a 40 000 forintot. Á cipőbolt és a játékbolt áru­készlete azonban a közelmúlt­ban még nem volt kielégítő. A . cipőboltbam nem volt elegendő boxcsizma, női íélcipő, papucs­cipő gtb. Á játékboltban gyer­mekvasút* társasjátékok hiá­nyoztak. Ez évben pótolják, s azon lesz­nek, hogy hasonló hiányosságok ne ismétlődjenek meg. Egy új italbolt létesítését ter­vezik. 1959-ben megnyitjk a KERAVILL szaküzletet. — A Jaksoron befejezik a vegyes és italbolt építését, bővítik a divat- és cipő szaküzletéket. A központban lévő üzleteket neon világítással, látják el. A köz­étkeztetés fejlesztésénél minő­ség javítására törekszenek. A felvásárló telep részére gön­gyöleg raktár épül, üzembehe­lyezik majd az új darálót és a régi mellé egy másik új szikvíz- üzemet létesítenek. Arról is gondoskodik a veze­tőség, hogy a dolgozóik a megnö­vekedett követelményeknek helytálljanak, öltözőszekrénye­ket, mosdókat helyeznek el Ott ahol szükséges. A kereskedelmi tevékenység niellett a íöldmüvesszövetke- zet mezőgazdasági feladatokat is végez. A vezetőség elhatá­rozta, hogy a kisgépkölcsön­zést tovább fejleszti. Gondoskodnak arról, hogy a géppark bővüljön. Tovább segí­tik és fejlesztik az elmúlt évben alakult baromfinevelő társulást. A társulás 1958-ban 4000 csibét nevelt fel, de ez évben a kilátá­sok még biztatóbbak .a baromfi számát illetően. i Ugyancsak az elmúlt évben a kungyalui részen az finsz cu­korrépatermelő társulást szer­vezett e a határ más terüle­tein 56 szántási társulást hoz­tak létre. Ä körzeti megbízottak pedig mintegy 7000 normalholdra kö­töttek gépi szántási szerződést. A társulásokat hatékonyan akar­ják segíteni 1959-ben is és a gé­pi munkákat még jobban el akarják terjeszteni. Bartók — Oktatási program A MÉSZÖV oktatási osztálya gazdag programot dolgozott ki a ímsz-í rendszerben dolgozók szakmai továbbképzésére. Ez év első felében több bentlakásos tanfolyam indul, melyen 270 fő vesz részt. Így I. 12-tol 24-ig a fmsz-i igazgatósági elnökök részére. Az előadásokban többek között fog­lalkoznak a ímsz-í mozgalom szerepével és feladataival I. 26—31-ig a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlók, részére, I. 28- tól 30-ig 40 szakcsoport elnöke részére indul bentlakásos tanfo­lyam. II. 2-től 14-ig a felvásár­lási üzeiiiágvezetoknek. III. 9- lől 28-ig a belső ellenőrök ré­szére. XV. 6—25-ig a boltvezetők részére kezdődik továbbképző tanfolyam. IV. 20—22-ig a szá­lasfelvásárlók, VI. hóban pedig a termenyfelvásarlók tanulhatnak. Tanfolyam a kereskedelmi és vendéglátói pari dolgozók részére A SZÖVOSZ OKTATÁSI osz­tálya 1959. évtől kezdődően a földiművesiszövetkezéti kereske­delemben és vendéglátóiparban foglalkoztatott szakmunkás bizo­nyítvánnyal (segédlevéllel) még nem rendelkező dolgozók részé­re folyamatosan évről évre tehe­tővé teszt! a szakmunkás] bizo­nyítvány — segédlevél — meg­szerzését. A szakmunkás bizonyítvány megszerzése szakmunkás vizsga letétele útján .lehetséges. A szakmunkás vizsgára jelentke­zett dolgozók gyakorlati és elmé­leti tudását a szakmunkás vizs­gabizottság az előírt követelmé­nyek alapján bírálja el.. Az ered­ményesen résztvevő kereskedel­mi és vendéglótóipári dolgozók országos érvényű szakmunkás bizonyítványt — segédlevelet — kapnak. A szaíkmunkáS bizonyítvány megszerzése érdekében a MÉ­SZÖV szakmunkás vizsga előké­Ssámvetés 13 millió forintról Egy évvel' isméi idősebbek, de bölcsebbek is lettünk. Az új év kezdetén mindenki számvetést tesz, hogy mit tud felmutatni az elmúlt évről. Ha megyénk föld- müvesszöveikezeteinek a lakos­ság jobb áruellátása érdekében kifejteit tevékenységét vizsgál­juk, számokban kifejezve az alábbi képet kapjuk: Szolnok megye foldművesszo- vetkezetei 1958-bán 13 millió fo­rintot költöttek hálózatuk fej­lesztésére. Részben az új egysé­gek, építésére, részben a meglé­vők korszerűsitésére. Ehhez még hozzájön az az egymillió forint, melyet a beruházási kereten fe­lül, a tagság részjegy befizetés­ből valósított meg. Szövetkeze­teink öntudatos tagsága a fejlő­dést látva nagyobb mértékű tá­mogatást nyújt a szövetkezeti , vagyon-hálózat — sajáterőből történő növelésére is nemcsak több részjegybefizetéssel —, mely után visszatérítést kap, ugyanúgy, mint a vásárlás után, hanem társadalmi munkával is. összességében földművesszö­vetkezeteink a kereskedelem fej­lesztésére több mint 4 millió fo­rintot, a vendéglátóegységekre közel 3.5 milliót, felvásárlásra 3.75 milliót, a mezőgazdaság fej­lesztésére egy milliót, felújítás­ra és egyéb beruházásra 0.75 millió forintot fordítottak. Elég-e csak a számok tükré­ben nézni a fejlődést? A válasz csakis az lehet, hogy nem. össze kell hasonlítanunk a jelent a 8—-10 év előtti állapotokkal. Azt látjuk, hogy az akkori csen­gettyűs ajtós falusi szatócs-bol­tok helyébe — melyre már so­kan vissza sem emlékeznek — korszerűen berendezett új ellátó­egységek épülnek. Hosszú lenne felsorolni a megye községeiben megvalósult új, vagy korszerű­sített boltegységeket. Egy néhá­nyat azonban a sok közül meg­említünk. Például á kőteleki új kisvendéglő, a csataszögi, tisza- burai vegyesbolt, italbolt, a tó­szegi újtelepi bolt, a jászalsó- szentgyörgyi felvásárló raktár, a cserkeszöllői vendégtő, a kis­újszállási felvásárló raktár és így tovább. Egy-két példa a ha­marosan tető alá kerülő épüle­tek közül: a tiszagyendai és ti- szavárkonyi új italbolt, az abád­szalóki és cserkeszöllői felvá­sárlási raktár, a rákóczifalvai tüzép- és felvásárló színek. A napokban kerül átadásra a jász­árokszállási cementüzem kibőví­tett része. E példák is azt bizonyítják, hogy nem elégszünk meg a regi­vel, újabbakat, korszerűbbeket kívánunk létrehozni. Áz elért eredmények mellett azonban még sók a tennivaló, különösen a raktározási problé­mák megoldásánál. Még foko­zottabb szükség van ebben az évben a tagság összefogására, hogy részjeggyel és sajáterö nö­velésével még nagyobb eredmé­nyeket tudjunk felmutatni. SZILVAS1 Mérlegen a jászberényi szőlőtermelő szakcsoport Jászberényben 1954. óta mű­ködik egy szőlőtermelő szakcso­port, ma már 88 taggal 121.5 hold szőlőterületen. A tagság ragaszkodását a szakcsoporthoz semmi sem bizonyítja jobban mint az, hogy 1956-ban az ellen- forradalom időszakában is fenn­maradt. Vajon mi lehet ennek a titka? Mindenekelőtt az. hogy az összefogásból kézzelfogható si­kerek, többletjövedelem szü­letik. Az 1958. évi elszámolás­kor a közös vagyonuk értéké 46 099 forint lett. Most úgy döntöttek, hogy to­vább fejlesztik a közösen meg­művelt területet és növelik a szét nem osztható vagyont. Le­szerződtek 499 hektoliter borra, mert így nagyüzemi felárat kap­nak. Közös borpincét létesíte­nek, így lehetővé válik a borok egységes kezelése, ami a minő­ség szempontjából döntő jelen­tőségű. Tervbe vették továbbá, hogy pótolják a szőlő telepükön a hiányzó szőlőtőkéket. Ugyan­csak döntés született arra, hogy a védőszereket közösen szerzik be. Többletjövedelemhez jutnak azzal is. hogy borkimérésük váü szító levelező tanfolyamokat in­dít az alábbi szakokon: vegyes­szak-, vas-szak, textil-szak, fel­vásárló-szak, zöldség-gyümölcs, termény, takarmány, stb., sza­kács-szak, cukrász-szak, felszol­gáló (pincér) szak. A SZAKMUNKÁS VIZSGÁ­RA azok a kereskedelmi és ven- déglátóipari dolgozók jelentkez­hetnek, aikifc 22. életévüket be­töltötték és munlkaköhyvvel iga­zolt 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, az általuk kivá­lasztott szakmában. Egy kereskedelmi és vendég- látóíparj dolgozó több szakmá­ban is szerezhet szakképesítést Ebben az esetben elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát kell tennie a választott új szak­nak megfelelően. Él a kereske­delmi szakmáiban választott új szakág áruismerétébol, a ven­déglátóiparban felszolgáló áruis- meretből. A KIEGÉSZÍTŐ vizsgá­kat is a szakmunkás vizsga bizottságok bonyolítják lé. a szafcmuinlkás vizsgára való félkészülés egyéni tanulással történik, melyét kéthéténkéht egynapos, vagy havonként égy alkalommá! kétnapos konzultá­ció egészít ki. A jelentkezéseket a helyi földművesszövetkezet továbbítj a a MÉSZÖV oktatási osztályára. INNEN - ONNAN A kSeujszáilási fensz a Haza­fias Népfront Bizottsággal közö­sen az elmúlt hónapban 5 elő­adássorozatot rendezett 153 fö részvételével. A legnagyobo ér­deklődést a „Sertések betegségei” c. előadás váltott ki. 65 fő je­lenít meg. * A mezőtúri íöldmüvesszövet- kezet cukorrépa szerződtetés! tervét december 3I-ig 131 szá­zalékra teljesítette. * Tiszmzöllősön a termelők ba­romfitenyésztő társulást hoznak létre, A jelentkezők közül S-an tovább folytatják a szervezést, hogy a közeljövőben már meg­kezdhessék a magyar sárga tyúk­fajta kitenyésztését, # Megyénkben az elmúlt év má­sodik felében 19 községben ala­kult meg ft takarékszövetkezet E hónapban újabb 10 község földművesszövetkezete íogla ko- zik az új falusi bank létrehozá­sával, * Szolnok járás föktenuvesszö- vetkezetei közül december 31-ig Rákóczid j falu 125, Tószeg 101, Tiszajemő 110, Besemyszög 124, Tiszavárkony 110 százalékra tel­jesítette cukorrépa szerződ tetési tervét. Jól dolgoznak a nöbizottságok Egyre nagyobb segítséget nyúj­tanak az fmsz-ék munkájához a kunhegyesi járásban működő nőbizottságok. Amíg kezdetben kampányszerűen kapcsolódtak be a munkába, ma már egyre inkább jellemző a rendszeres segítő munkájuk a szerződéskö­tésben, takarékszövetkezet meg­alakításában, szervezésében, kü­lönböző szakcsoportok létreho­zásában. így pl. az abadszalóki asszonyok a takarékszövetkezet szervezésében segítenek, a kun­madarast nőbizottság baromfi- tenyésztő szakcsoportot alakít. A kunhegyesi fmsz nőbizottsága, a részjegy befizetésben nyújtott jelentős támogatási. A szövet­kezet vezetősége ezért úgy dön­tött, hogy a begyűjtött részje­gyek összegéből mosógépet vá­sárol kölcsönzésre a tagságnak-. Az fmsz-ek igazgatóságai ez- évben még jelentősebb támoga­tásra számítanak. Ebből a szem­pontból máris biztató példával szolgál a kenderest fmsz nöbi- zottsága. Miközben értékelték múltévi munkájukat, határoza­tot hóéták, hogy 1959. évben tervszerűen segítenek. Ennek értelmében megjavítják á bolt­bizottságok munkáját, létrehoz­nak egy zöldségtermelő és ba­romfitenyésztő szakcsoportot. — Az érdekelt dolgozók részére szakelőadásokat szerveznek a baromfitenyésztésről. ROZSA LAJOS A* akarat legyőzi az akadályt Fegyvernek községben a Tisza gyümölcstermelő .szakcsoport 10 taggal, 15 hold területen, műkö­dik. Kezdetben nehéz körülmé­nyek között sikerült a szakcso­portnak az, hogy jellegének megfelelően végezze munkáját. Az akarat azonban legyőzött minden akadályt. Habár terüle­tük . igen, széttagolt, mégis meg­találták a módját az 5/1958. Kor­mányrendelet értelmében való tevékenységnek. A szakcsoport .tagjai helyesen látták azokat a követelménye­ket, melyet pártunk a dolgozók életszínvonalának emelkedése .’fdekében a parasztságtól meg­kíván. A szakcsoport megalakulását követő időkben elsőnek égy ma­toros permetezőgépet vásárolt 12 800 forint értékben, Á közös munkával, a fejlettebb módsze­rek alkalmazásával a gyümölcs­fák nagy terméseredményéket hoztak. Az 1958. évi elszámolás­kor kitűnt, hogy jövedelmük 533 200 forint. Á közelmúltban megtartott közgyűlésen már ar­ról tanácskoztak, hogy az 5 Szá­zalékos közös alap értékét mi­lyen beruházásira fordítsák. El­határozták, hogy 12 260 forint értékben a gyümölcs zavartalan szállítása, tárolása és osztályo­zása érdekében ládákat vásá­rolnak. S hogy még nagyobb eredményekéi t»«iia»wk féiíbü- tatni, az áj stég jobban el­mélyítik kapcsolat alkat az fensz szakembereivel. hűáahr/i BáÜm i f I

Next

/
Oldalképek
Tartalom