Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

1959. január 7. SZOTVOWMWFGYEI NÉPLAP s \ L/ Etessünk baromfitápot! Fémporból préselt gépalkatrészek üli A PORKOHÁSZÁT? Kedvező jelenség, hogy me­gyénkben a termelőszövetkeze­teknél, de az egyéni gazdáknál is jelentősen növekszik a ba­romfiállomány. A növekvő ba­romfiállomány azonban megkö­veteli, hogy ne a régi elavult módszerekkel neveljünk, hanem alkalmazzuk a jól bevált új módszereket is. Különösen sok probléma volt az elmúlt évek­ben a baromfiállomány takar­mányozása terén. Általában ku­koricával, ocsúval, vagy egyéb szemes takarmányokkal tartot­ták az állatokat. A nagyüzemi baromfitenyésztés jövedelmező­sége érdekében azonban 1938 januárjában megkezdték a kon­centrált baromfitáp gyártását. Ez a takarmány tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyekre a baromfiféléknek szükségük van. A baromfitáp 3 változatban készül: a naposálla­toknak egészen daraszerű, a nö­vendékeknek apró, á kifejlett ál­latoknak pedig nagyobb szem­cséjű készítmény. A baromfitáp Összetétele a következő: 37 szá­zalék kukoricádéra, 10 százalék buzakorpa, 5 százalék extrahált töpörtyüliszt, 2,5 százalék hal­liszt, 2,5 vérifezt:, 15 szójadara, 10 százalék napraforgó dara, 5 százalék zabdara, 3 százalék lu­cernaliszt, 5 százalék árpa dara, 4 százalék búzacsíra, 1 százalék malátacsíra. Tartalmaz még csontlisztet, sót, takarmámyme- szet. Ilyen összetételű takarmányt nem tűd egy gazdaság sem elő­A Világbank 1958-ban össze­sen háromnégyed milliárd dol­lár kölcsönt folyósított, a leg­nagyobb összeget 11 éves fenn­állása alatt. Ennek majdnem fe­lét ázsiai országok kapták. A 17 országnak nyújtott újjáépítési és ipari fejlesztési célokat szol­gáló 30 kölcsön teljes Összege több mint négy és félmilliárd dollár, a Világbank fennállása óta . — közli a bank nem hi­vatalos évvégi számvetése. Az 1958. évi 770 millió dollár kölcsönösszeg több mint 50 szá­zalékos emelkedést jelent az 1957. évi 502 millió dollárhoz viszonyítva. Az ázsiai országok 374 millió dollárt kaptak- A leg­nagyobb összeget a bank Ja­pánnak nyújtotta. 164 millió dollárt hét kölcsön keretében, áz ország energia-, vas- és acél­A tapasztalatok azt igazolják, hogy igen jól bevált ez a ta­karmányféleség. Csibéknél elő­segíti az egyöntetű fejlődést, sőt már 4—5 hónapos korban szór­ványosan megkezdik a tojáster­melést, A , takarmányozásnál azonban nem mindegy, hogy mi­lyen mennyiségben használjuk a baromfitápot. A napi takar­mányadag GO—80 százalékát ba- ramfit.áp, a többit szemes, ta­karmány tegye ki. így elérhető, hogy a csibék 4—4,5 kg takar­mánytól 10 hetes korra elérik az 1 kg-os súlyt, A tűikével Táncsics Termelő- szövetkezetnél, ahol 50 százalé­kát képezte a takarmánynak ba- romfitáp, a csibék 11 hét alatt 1 kg 10 dgk-osra nőttek. A tyúkoknál 15—20 százalék­kal emelkedik a tojáshozam. Példa erre a turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet, ahol a napi tojáshozam 4—500 db volt, míg nem etettek baromfi­tápot, majd utána 5—600 db-ra emelkedett, fel. A példák igazolják, hogy nagy előnye van a baromfitáp eteté­sének. Gazdaságossági szempont­ból is jelentős, mert nem kel! a ta'karményféleséget keverni, önetetőből etethető és olyan ma­gas a fehérje tartalma, melyet egy takarmányféleséggel sem tudnánk elérni. Javasoljuk minden baromfi- nevelőnek, hogy használja ezt a takarmány-féleséget, mert jöve­delmező és gazdaságos. Vágási iparának fejlesztésére. Második helyen van India, négy kölcsön­nel, amelynek összege 153 mil­lió dollár, célja pedig kikötő- és vasútépítés, energiatermelés. — Jelenleg India a bank legna­gyobb adósa, 507 ipilliő dollár összegben 20 kölcsönt kapott. A bank tagjainak száma 1958- ban öt új tag belépésével — Spanyolország, Malájföld, Tuné­zia, Marokkó és Líbia — 68-ra emelkedett. Ezzel a jegyzett tőke több mint kilenc és félmil­liárd dollár lett. A bank munkatársainak becs­lése szerint az intézmény 1958. évi tiszta bevétele 42 millió dollár, körülbelül három millió­val több, mint 1957-ben. A bank tartalékai 382 millió dollárra emelkedtek. (MTI.) „Új“’ technológiai eljárás for­gácsoló megmunkálás nélküli kész alkatrészek előállítására. A porkohászat lényege: fémek, öt­vözetek és egyéb fémes anyagok porából, vagy ilyen porok tet­szés szerinti arányú keverékéből sajtolással, majd égetéssel olyan kész alkatrészek előállítása, amely alkatrészek további meg­munkálást már nem igényelnek. Maga az előállítási eljárás a ke­rámia gyártási technológiáját követi. A porkohászati eljárás során a legkü’önbözőbb fémek és nem fémes anyagok tetszés szerinti arányú keverékét az ű. n. „álöt­vözeteket“ is elő tudjuk állítani Ily módom a porkohászat bősé­ges lehetőséget rejt magában új célokra különleges tulajdonsá­gokkal rendelkező anyagok elő­állítására. MENNYIRE ÜJ ELJÁRÁS A PORKOHÁSZÁT? Tulajdonképpen nem egészen új! A fémek ilyen módon való előállítását már az időszámítá­sunk előtti századokban is is­merték. így írásos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az egyiptomiak és Peru őslakói: az inkák is ismerték a fémtár­gyaknak pórból való előállításá­nak módját. A porkohászatot a múlt század huszas éveiben elevenítették fel újra, de ismét feledésbe ment. Alig egy évtizede foglalkoznak most már céltudatosan és inten­zíven a porkohászat eljárásával. 1950-ben már 150 000 t. acélt, az akkori teljes acéltermelés 0,1 százalékát állították elő ezzel az eljárással. Azóta a porkohászati termékek gyártása nagy mérték­ben emelkedett. MILYEN ANYAGOKAT Állíthatunk elő porkohAszäti eljárással? Ezzel az eljárással készülnek ma már az izzólámpák és rádió­csövek magas olvadási pontú anyagból (wolfram, tantál, stb.) készülő izzószálai, egyes szer­számok kemény vágóélei, pán­céltörőgránátok csúcsa, állandó mágnesek, egyes kisebb méretű fogaskerekek, csapágyak stb. Porkohászat! eljárással lehe­tővé válik, pl. a 3400 C°-on ol­vadó wolfram és az 1Ö83 C°-óm olvadó Vörösréz „összesütése1' is. És ez nagy jelentőségű, mert közismert tény, hogy az ötvöze­tek előállítási módszerével csak olyan fémeket tudunk ötvözni, amelyek olvadáspontja közel van egymáshoz. A porkohászat útján előállítható ú. n. álötvö­zetek jobb tulajdonságokkal is rendelkezhetnek, mint az ösz- szetevőjükül felhasznált fémek. Porkohászat útján fémeket nem fémes elemekkel is „ötvözhe­tünk'’. Ilyen anyag például a bronz-grafit kefe a villanymo­toroknál. Egyik legértékesebb ilyen mesterségesen előállított anyag az ú. n. önkenő csapágy. Ez jó példa arra hogy a meg­felelően megválasztott anyagok­ból olyan új anyagot lehet por­kohászat! úton előállítani, amely olyan kitűnő tuladouságokkal rendelkezik, amilyennel egyet­len természetes anyag sem bír. Az önkenő csapágy anyaga réz-, ón- és grafitból porkohá­szati eljárással előállított lika- csos szivacsszerű anyag. Ennek az anyagnak olajban való ázta- tás után kapjuk az önkenő csapágy céljaira alkalmas új, mesterséges?« előállított e célra légmegfe1 előbb anyagot. Üjab- ban öntöttvas porából is készí­tenek ilyen önkenő csapágya­kat. HOGYAN KÉSZÍTIK ELŐ AZ ANYAGOKAT A PORKO- IIÄSZATI GYÁRTÁSHOZ? Az anyag előkészítése terén több eljárás ismeretes. Ezek: 1. A megömlesztett és vékony sugárban folyó acélt magasnyo­mású vízzel vagy levegő áram­mal porlasztják, utána nagy se­bességgel forgó lapátokra fúj­ják. Itt még fnomabb szemcsé­jű porrá bomlik szét Ezzel a módszerre] óránként 1—2 tonna acélport lehet a gyártásra elő­készíteni. 2. Az acélforgácsot ellenkező irányba forgó nagy sebességű propellerek közé juttatják és így őrlik porrá. 3. Elektrolízissel való porlasz­tás akkor használható, ha olcsó elektromos áram áll rendelke­zésre. 4. Az előkészített fémet szén- mohoxid gázáramban megfelelő nyomáson és hőmérsékleten karbinol vegyületté alakítják át. Majd ezt követően más nyo­máson és hőmérsékleten a tisz­ta fém sokkal kisebb szemcse­nagyságban válik ki. A fémporokat a sajtolás és hevítés előtt a porításuk közben felvett oxigéntől redukálás út­ján megszabadítják. Ezután kö­vetkezik a poros anyagok szi tá­lasa, majd a különböző anya­goknak egymássá! és a tapadá­sukat előmozdító anyagokkal való összekeverése. Maga a sajtolás a műanyag- gyártásnál pl. a bakelit prése­lésnél is használt présekhez hasonló gépeken általában 3-10, de kivételes esetben 100 atmosz­férát is meghaladó nyomással történik. A préselést követően a végleges égetést megelőzően az anyagot előzsugorításnak ve­tik alá. Ez védőgázban olyan hőmérsékleten (acél anyagoknál kb 1000 C°-on) történik, hogy az anyag kréta keménységű le­gyen. Ezt követően a hevítés elektromos kemencében hidro­gén gázáramban történik az anyag összetételétől és méreté­től függően 1—2 órán át. Az alkatrészek porkohászati eljárással való gyártása eléggé körülményes és éppen ezért költséges is Egyes alkatrészek­nek porkohászat! eljárással való előállításának akkor van létjo­gosultsága, ha kisebb méretű (kb. 15 kg-nál könnyebb) alkat­részeket nagy tömegben kell előállítani. A porkohászat csak nagysorozatú tömegcikkek elő­állítása esetén gazdaságos. (Gon­doljunk a nagy költséggel elő­állítható, présszerszámok jelen­tős befektetést igénylő elkészí­tésére!) A nagy tömegben gyár­tott alkatrészek esetén viszont igen nagy anyag- és munkaidő megtakarítással jár. Ennek ered­ményeként a gyártási költségek az eddigiek 20—25 százalékára csökkenek. E jelentős gazdasági eredmény, valamint ú.1 tulaj­donságú anyagok előállítása te­rén fennálló tág lehetőségek miatt egves szakértők a porko­hászati eljárást tartják az utób­bi évszázadok legforradalmibb fémelőállítási vívmányának. Baila Dezső gépészméhÖk Szolnoki Papírgyár -------------­ál lítani. fl Világbank 1958. évi működése a>i löm. mat &a>iwMcöi A matematikusok bizonyára hitetlenkedve rázzák fejüket, bár néhány évvel ezelőtt egy magyar film már bizonygatta, hogy „kétszer kettő néha öt”. De hogy egyszer tizenhárom miért több harmincötnél, érré a következő megtörtént eset ad felvilágosítást: A napokban a Szolnok—Nagy­körű között közlekedő autóbu­szon utaztam. Az indulásnál eléggé bosszús hangulatban vet­tem észre, hogy pénztárcám az íróasztalon maradt. Már éppen le akartam szállni, amikor a kö­rülöttem lévő ismerőseim fel­ajánlották, hogy szívesen kölcsö­nöznek pénzt. Kaptam is egy százforintost. A jegyért kereken 13 forintot fizettenp, s 87 forint helyett 64.50 forintot kaptam Vissza. Amikor reklamáltam, a kálaúznő gyanúsan nézegetett végig rajtam, majd azzal nyug­tatott meg, hogy amennyiben az esti elszámoláskor több lenne a pénze, a szóbanforgó összeget visszakapom. Ezzel otthagyott Meg kelt jegyeznem, nemcsak velem történt efféle bosszúság. Az előttem ülő fiatalasszony százforintosára sem akart em­lékezni, de végülis sikerült meg­győzni. A kalaúznotől üzenetet kap­tam, hogy az elszámolásnál ki­derült a többlet. A pénzt vissza is kapom, amennyiben levelet küldök az AKÖV igazgatóságá­hoz. Annak örültem, hogy a pénzem meglesz, de az üzenet­hez mégis van egy-két megjegy­zésem. Nem értem, miért kellene le­velet írnom, amikor már egy­szer elkérték a címemet. Van nekem épp elég dolgom, ha nem azzal töltöm is az időt, hogy a jogosan visszajáró pénzemért ponciustól-pilátusig járkáljak, írogassak. De aztán azzal nyug­tatgattam magam: örüljek, hogy az a bizonyos igazgatóság meg­elégszik egy levéllel, s nem kí­vánja a nevem mellé odaírni születési évemet, családi álla­potomat, iskolai végzettségemet, hányszor ültem autóbuszon, ki­hez miért utazom Szolnokra, ol­tási bizonyítványom keltét vagy ki tudja még, mennyi százféle adatot. Bár a történtek után azon sem csodálkoznék, ha az AKÖV igazgatósága az itt em­lített vagy nem említett kérdé­sekre is választ kérne, mielőtt biztosítaná, hogy a kalauz által elszámolt Összeg visszajusson jogos tulajdonosához. DONKÓ . ILONA Nagykörű. A Szahara ólai- és föJdgáztartalékairól A Szahara, amelynek nyers­olaj gazdagságát két évvel ezelőt fedezték fel, 1958-ban már olaj termelő vidék volt. Ebben az évben megállapították, hogy a Szahara olaj- és gáztartaléka sokkal jelentősebbek, min* ahogy eredetileg gondolták. Ma már bizonyossá vált, hogv a Szahara három év múlva robb mint 20 millió tonna gázt fog szállítani Franciaországnak, ami megfelel a jelenlegi fogyasztás mennyiségének. Ez mintegy 300 millió dollár megtakarítást je­lent. Ilymódon megváltoznak a szaharai lakosság életkörülmé­nyei is. Az olaj, és főleg a gáz nyújtja majd az energiaforrást, amelynek hiánya miatt eddig ezt a területet nem lehetett ipa­rosítani. , 1957. december 25-én kezdték meg a termelést a Ha^szi-Mesz =zaud-i olajlelóhelyen. Decern bér 31-én kezdett ömleni az óla a Hasszi-M-sszaud és TuSBurt . között • épített olajvezetéken. 1958. január 9-én gördültek ki az első tartályvonatok Tuggurt- ból Philippe vilié földközi tengert kikötő felé. 1958 végéig 400 000 tonna nyersolajat termeltek ká és szállítottak a Földközi-tenger partjára. A Hasszi-Messzaudban 1958- bao végzett fúrások alapján meg lehetett állapítani, hogy a 'élőhely tartaléka háromszor ak­kora, mint amennyire 195'' vé­gén becsülték. 1957-ben a ter­melési terület kiterjedése körül­belül 100 négyzetkilométer volt, ma már eléri a 650 négyzetkilo­métert. A Hasszi- Rimel-i gázlelőhely készletét egy évvel ezelőtt kö­rülbelül 300 milliárd köbmélerre becsülték, most pedig 1000 mil- liárdra.. Ez a hatalmas mennyi­ség nemcsak arra elegendő, hogy kielégítse az algériai iparosítási tervek szüségletéit, hanem arm is, hogy jelentős energiatámoga­tást nyújtson Nyugat-Éuröpá- nak. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom