Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
V <• Misgf ísbrám &VGÁRT VETÜNK Nézd esnbersnetr»; mily fényes csodás mWttrt «sülő tűz és ragyogás; sugár vetődik földre, vízre, égre ahogy lüktet az élet érverése. Hiszed-e ember, látva a bravúrt, m-TVé«* foszlik szét sallangra a múlt, mikor nem hittünk jóban és a szépben, csak lázadoztunk félkiló kenyéren és fej hagymán, mi könnyet esal a szembe, a bánatom, mi zúgott hömpölyögve apáról fira mint dörgéstépte álom, viharos éjben, kérges sziklaágyon. Ennyi volt, ennyi toldozva se több; imQtunk teremtünk dörgések között s mikor „eléget” kiáltott a szánk, » beléroppant a béradó világ. Napszínre léptünk, szívünkben acél — fénnyel viliódzott s felizzot a cél; hangunk az orkán, bősz erőnk a kincs, kezünkben fegyver: százados bilincs, meztelen mailünk utódvédő bástya s Inunkban feszült az új akarása. Mikor lecsaptunk, esdekelt a gaz, keblére ölelt féltőn az Igaz; menhelyt nyújtott, egysorba állt velünk, zúgott a szózat: élünk, élünk, élünk! S azóta élünk csitulatlan lázzal, világformáló roppant akarással, melyben felolvad lávaként az „én’’, hogy újra keljen milliók hitén. Sorra lépjük a sziklás hegytetőket, vizet adunk a szomjazó mezőknek, s az egyóckulcsolt százezer ököl a föld méhébe új kincsekre tör. u / öt érzékünk mint annyi barométer .1 érzi: mit susog az éter, feleszmél a vénhedett világ tágra tárjuk a kozmosz kapuját. Nézd emberszem: mily fényes, csodás millió égő fényt és ragyogást, sugárt vetünk mi földre, vízre, égre, mert mi vagyunk az élet érverése. 1 udjci-ezL-----------9-----------Ku rióxiumok, ritkaságok, a bürokrácia kertjéből A bürokrácia nem fiatal, Évszázadokra kellene visszamenni ahhoz, hogy eredetét kikutassuk. Ráth Végh István neves kultÚTtörténészűnk megpróbálkozott ezzel s kutatásainak eredményeiből most átnyújtunk egy csokrot: gyönyörködjön benne az olvasó s mivel újév napja van, most az egyszer ne bosszankodjon, nevessen ezeken az ostobaságokon, 1 A császári Németországban ha légy katonatiszt nősülni akart, a inosülési engedélyhez mellékelni s kellett az ara erkölcsi bizonyít- fványát is. Egy Halberstadfban =készülő nász esetében a szülők |be is szerezték az okmányokat. |De az anyakönywezetóhöz még- |sem lehetett menni, mert kide- |rült, hogy a család csak 17 éve | költözött a városba, tehát az er- |kölcsi bizonyítvnáy fogyatékos. |Hiányzik a lány szülővárosának | igazolása. Mit volt mit tenni. |Az apa a szülővárosba utazott |és az ottani hatóságoknál kill járta a szükséges bizonylatot, imely szerint a leányzó születésiétől egy éves koráig — amíg |a városban „lakott” — feddhetetlen életmódot folytatott. s A bürokrata kényelmét van shivatvá szolgálni irodai felszerelésének egy nyomtatott kellé- ske: a blanketta. Hogy ebből §mik kerekednek ki? Szinte hi- Ijhetetlen. H Egy porosz katonai kórház |jirodájában született meg a kőig következő hivatalos írás: s „A felsorolt legénységi állotMnoki .na a XXL század ba/nalárvj mányú katonák 1919 február 11-ig részesültek ápolásban, s mindaddig zsoldjukat is megkapták, Ugyanaznap a kórházból mint halottak elbocsáttattak. Az útiköltséget megkapták. Kéretik a helyi rendőrhatóság, hogy íriegérkezésüket az illető ezredparancsnoksággal közölje.” Olcsó tréfálkozás lenne most azon mulatni: vajon a halottak mi hasznát vették a másvilágon az útiköltségnek s vajon miféle rendőrhatóságnak kellett volna megérkezésüket jelenteni. — Vagy nem voltak ezek halottak, csak a blanketta tréfája nyilvánította őket azzá? * * Essen itt a szó a felettes hatóságokról is; melyeknek feladata éberen őrködni az alantas szerv gazdálkodása felett. Hivatásuknak igyekeztek is e szervek eleget tenni. S hogy bürokratájuk nekik is volt, aki nem látott tovább az orránál, ez nem a hatóság hibája. Történt egyszer az első világháború idején, hogy az egyik csapattestnél „szolgálatot teljesítő” mozdony feurkiste-jét — (tűzszekrényét) újjal kellett kicserélni. Az új tűzládáról (szó szerinti fordítás) szóló számlát a legfelsőbb katonai számvevő- szék másfél évvel a felterjesztés után visszaküldte ezzel a dörgedelemmel: A számszék nem érti, hogy miért kelett a ládát vörösrézből készíteni, s azért 1500 márka hallatlanul magas árat kifizetni. [Megtette volna egy faláda is, — etleg bádoggal burkolva. Az indokolatlan kiadás tehát a sapat saját költségvetéséből fe- tíezendő.’Mert ugye ha fesőbb hatóság is a számvevőszék, kitenyésztett bürokratájának nem kötelessége tudni, hogy a mozdony tűzládá- jában tűz szokott égni* S hogy a betűbálvány imádatában mégkótyagosodott bürokrata nem lát tovább az orránál arra is szolgáljon egy példa: 1910 augusztusában történt Felső-Sziléziában . Egy munka» ballagott a vasúti sinek men n. Egyszerre csak észrevette, hogy a másik oldalon egy részeg bukdácsol s már-már rázuhan a sínekre. És a forduló mögül cs'-‘- togva, dübörögve rohan elő a gyorsvonat. Élete kockáztatóival átugrik a síneken s az utolsó pillanatban elrántja a mozdony elől a pityókás honpolgárt, Készítette is azután a gomblyukát az életmentésért járó ki tüntetésre. De 6 bürokrácia és betűimádás! Kitüntetés helyeit egy büntetőparancsot kapott, hogy fizessen pénzbírságot, mert megsértette a szabályt, amely szerint tilos a vasúti síneken keresztülmenni, Ha már a vasútnál tartunk, megkérdezzük az olvasót: tudji e tulajdonképpen mi a vasút? Biztos igennel válaszol. Pedig nem is sejti. S hogy értesülései bővüljenek a német birodalmi törvényszék magyarázata alapján ideírjuk a vasút közérthető és egyszerű megfogalmazását, íme: „A vasút olyan vállalkozás, amely személyeknek és tárgyaknak ismételt továbbítását célozza nem jelentéktelen távolságra, fémből készült alapon, amely alap állaga, szerkezete és simasága folytán alkalmas nagy súlytömegeknek jelentős gyorsasággal történő továbbítására s amely ezen tulajdonsága alapján, egybekötve a mozgáshoz felhasznált természeti erőkkd gőz, villamosság, állati vagy emberi izomtevékenység, esetleg bizonyos alkalmas vonalakon saját gördülő súlya az üzemben létei során egy erőteljes, a körülményekhez képest bizonyos szempontjából bár hasznos, de az emberi életet elpusztító, vagy egészséget veszélyeztető hatás! Is eredményezhet.” Ugye milyen egyszerű, csupán egy mondat. i > r------------------j Boldog újol vasó évet kívá- ■ I nők, es bowsöS&tti^kérek, amiért már pity- Lgetafeon- zavarom. De sürgős az ügy, hiszen utoljára 42 évvel ezelőtt, 1959. január 1-én találkoztunk. Azóta sajnos, jócskán megöregedtünk. Már fiaink és lányaink is felcserepedtek. Sőt, unokáink is kikerültek az iskolapadból. Csak Szolnok, mindkettőnk kedves városa fiatalodott. Induljunk. Hol is kezdjük? Kedvenc sétahelye volt a várkert, a Zagyva-part. Legnagyobb sajnálatomra oda nem tudom most elvinni mert a régi Zagyva-part és a Tabán már a múlté. Huszonöt évvel ezelőtt új mederbe tereltük a Zagyvát. 1 b e nrn e ? Igen, igen. Erről majd elfeledkeztem. Emlékszik még az általános városrendezési tervre? Jót nevettünk annakidején, amikor olvastuk, hogy a lakosság számát mára 80 ezekre tervezték. S a tervet túl ,is lehet teljesíteni. No, ezekben a házakban a túlteljesítésből származó „plusz” talál otthonra. Ajánlom, siessünk egy kicsit. Talán még elérjük az első helikopter-járatot, és a felkelő nap sugarainál megnézhetjük a város ipartelepét. Nem levegőből, hanem a földről. Mert ha nem tudná — elnézést a közvetlen hangért — városunk 15 éve helikopterállomással és leszállóhe- fyekkel rendelkezik, v Már meg is érkeztünk. Amint fátja, ott alattunk terül el a «hajdani Vegyiművek. Fiatal korunkban Kénsavgyárként emle- £ tettük. Most hazánk egyik leg- ‘iftágsohb műtrágya gyár tó üzeme. melyben az egészségre káros munkafolyamatokat nem emberek, hapem gépek végzik. talán egy Parancsoljon látcsövet, mert szabadszemmel bizony csak az üzem egy részét láthatja. Ott messzebb, arra Tószeg alatt álló épület a nemesfém-kivonó. Itt aranyat, ezüstöt vonnak ki a piritből. Amott, azok a hatalmas kémények a regionális gázmű kéményei. Itt összpontosul az alföldi olajmezőkön nyert hatalmas mennyiségű gáz, s innen árad szerte az országba. Csak halványan látszik, de ha egy kicsit erőlteti a szemét, kiveheti a száraz jéggyár körvonalait is. Kissé ósdi üzem; régebben építették. Még üzemel, és sok valutát hozott már az országnak. Itt-ott még most is használják termékeit, de egyre inkább a villany- hűtö-berendezéseket alkalmazzák már. Tehetik, mert a város határába telepített atomreaktor. De ne vágjunk a dolgok elébe. Nézzünk előbb talán széjjel a város határában. Mint láthatja, eltűntek a kis tanyák. Lakóik nagyrészt a városba költöztek. Más részük pedig a falunak is i beillő tanyaközpontokban él, — melyek a hatalmas mamutgaz- , daságok központjaiban épültek. • I Jó. Akkor Ne menjünk? taIán láto* í J gassuk meg ütünk végcélját, az atomreak• tort. Itt is van helikopterjárat, 1 indulhatunk. Útközben majd 1 néhány dolgot elmondok a Tiszáról. Mint látja, betongátak ■ közé szorították. Már nem az a pajkos, szeszélyes folyó, mint £ amikor Petőfi megénekelte. De i romantikáját még most sem ve- . szítette el. Sőt, ez a roman- tika, már amennyire annak le- . hét nevezni korunk szépségeit,- ujjflgzületett. Bjgjpsan emlékszik rá, még fiatalok voltunk,» amikor elkészült a tiszalöki ví-« zilépcső. Akkor nagyon örül-» tünk, mert nagy területet tud-« tunk segítségével öntözni, s je-» len tosen növelte az ország áram-« termelését is. Azóta már másik» lépcsőt is építettünk, itt nem« messze, Tiszaburán. » Nem figyel a szavaimra? El-« nézést: most vettem észre, a» Tisza balpartján épült új lakó-« telepet figyeli. Nemrég építet-» tűk: tíz éve. Hihetetlen nagy« munka volt. Ugyanis a terület» déli részén 1500 méteres védő-« gátat húztunk. Méreteire hadd V említsek néhány számot: alap-« szélessége 50—60 méter között« váltakozik és folyóméterenként « 300 köbméter földet kellett be- y építeni x ....... Ott alat-x Me gérkeztünk tank !athfX s to az ország), egyik atomerőműve. Hatalmas y kéménye messzire hirdeti az« ember diadalát a természet fö-X lőtt. Miért ilyen messze épitet-), ték a várostól? Ne feledje:« atomerőműről van szó, melyet X izolálhatóan kellett telepíteni. V Megépítése tetemes időt és költ-)! séget igényelt még a technikai mai állása mellett is. Ma azon-x ban már üzemel, és árammal« látja el az Alföld gyárait, lakó-» ' házait. « Induljunk talán vissza a vá-« rosba. A téli nap már teregeti« gyenge sugarait, s ilyenkor még» szebb Szolnok, ez az újjászüle-« tett alföldi ipar- és kulturális« központ. Vagy talán nem? Jaj,« most látom, azon bosszankodik,» hogy a Gólya vendéglő, a köz-» ismert vidám koporsó még min-» dig nem tűnt el a városból. —<< Hát igen, igen. Atomerőművet« már építettünk, de a Gólya fel-» számolásához még nem volt» elég erőnk. << — nagy —' VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA ísr írunk mi.. > •• : JÖL KÖSZÖRÜLNEK! van :Kettyenbutykoson egy ktez, Köszörűsök Között Kötött Kö- ;zös Szövetségnek van elnevez- ;ve. Mi fog lenni az elkövetke- ízendő kerek tizenegy és fél éviben, ha jó munkájukon keresztül öntköitségcsökkentésbeli tö- > Fekvéseiknek javarészét érvény- íré juttatják s ezen keresztül fejlesztik a szövetkezetét, szigorúan szem elől nem tévesztve a [távolabb valóra váltandó per- [spektívák lehetőségeinek kihasználását s a továbbiakban is ,az elmúlt esztendő elért eredményeire alapozva ki fogják majd ►elégíteni a lakosság köszörülés! »szükségleteit? í AB ! VIGASZNAK SZÁNOM. Bá [natos, iolpdciri törődött anyóka 'panaszolta el minap sajgó szí- ,ve bánatát A minap — vagy 'huszonöt évé — elhagyta iszákos, durva férje, aki Bergengó- •ciába vándorolt, s ott most ősz- Jszei feleségül vette Bay Yohan- |na 19 éves multimilliomos film- |sztárt. Üzenem az anyókának: >„Ne csüggedjen! Pitypang!alván >a művelődési házban maholnap ‘megkezdi hasznos .munkáját a kerirrrunkaasafckőr. A hímzett virágok édes illata «nyh-t hoz a. j friss sebére jel’ NK MEGALAKULT ' A FÜGGETLEN HENCIDA-T KORMÁNY — Meddig lesz miniszterelnök Harap V’ Amar? — (Mit tudom én? ;; — Hihetőleg emelkedik Henci- dában a tabu- és kókuszexpon — — A diplomáciai kapcsolatuk felvételének lehetőségéről nyilatkozik a Pätypalaty Espresso kávéfőzőnője — — (Mi köze hozzá:;.) (Szerk. megjegyzése: A címek sokasága miatt q cikknek már nem jutott hely.) bd HIHETETLENÜL (ÉRDEKTELEN) HÍREK — Házi rövidzárlat-előállító tanfolyamot indít a TITÁSZ május 40-én, Pitypangfalván. — December hónapban 100 százalékkal csőikként a turkevei fmsz fagylaltforgalma júliushoz képest. Időjárásjelentés: Télen nagyon hideg lesz, nyáron nagyon meleg lesz; sohasem lesz jóidA ÜVITU i