Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 4. szám
VILÁG PROLETÁRJAI ’EGYESÜLJETEK} {szültök lmm_ X. évfolyam-, 4. szám. megyei pártbizottság és a megyei Tan ács lapja Ära 60 fillér 1959. január 6. kedd. Kultúr• forradalmunk határköve a Jóváhagyták Szolnok idei fejlesztési tervét mint félmillió kilométert tett meg Napjaink .mozgalmas, eseményteli életében minden eddigi, izgalommal vegyes érdeklődést túlszárnyal a január másodikén felbocsájtott szovjet ür- íakéta iránti figyelem. Peking népes utcáin, nyugati vezetőkörökben, s az- egyszerű munkáslakásokban mindenhol ez íoglalkoztatja az embereket. Az űrrakéta fellövése több, jóval több, mint csodálatraméltó szenzáció. Az emberi erőfeszítés, a tudomány diadala ez, biztos alapja az emberiség legmerészebb vállalkozása sikerének, a viiágűr meghódításának. A szovjet tudósok sikerének szívből örül mindenki, aki híve a békés tudomány virágzásának, aki rendületlenül vallja, hogy az emberiség többre képes annál, mint amit 'eddig produkált. Bennünk az öröm büszkeséggel párosul, hiszen közeli barátaink, a velünk egy úton haladó, azonos eszmét valló szovjet nép fiai írtak új fejezetet a világűr meghódításának történelmében. Az űrrakéta sikeres kilövése és a tervezett úton, a hold melletti elhaladása fényes bizonyítéka annak, hogy a szocialista tudomány messze clőljár, maga mögött hagyja a polgári tudósok eredményeit. S ez nemcsak a békés versengés szempontjából jelentős. Közismert, hogy a nyugati államok vezető körei a tudomány legújabb vívmányait — így a rakétatechnikát is — világhódító céljuk szolgálatába állítják, s a legkisebb eredmény után is „erőfölényről” szónokolnak, a világ korlátlan hatalmú urainak képzelik magukat. Az amerikai mesterséges hold felbocsájtása- kor például széltében-hosszában hangoztatták, hogy most -már pusztító erejű robbanótöltetet küldhetnek a világ bármely pontjára. Nem rajtuk múlt, hogy a világűrben elvesztették a versenyt, s így nagyon kockázatos volna bármilyen meggondolatlan kalandba keveredniük, hiszen a Szovjetunió méltó választ adna nekik. Az Egyesült Államok eddig négyszer végzett holdrakéta- kísérletet —, mindannyiszor eredménytelenül. Ezek után nem csoda, ha nyugati újságok az űrrakéta - tovább halad is hangoztatják az amerikaiak kudarcát, s a szovjet űrrakéta kilövése óta figyelmük mindinkább a Szovjetunió felé fordul. Lépten-nyomon összehasonlításokat tesznek a szovjet és az amerikai kísérletek között. A Financial Times például megállapítja, hogy a szovjet rakéta lökőereje egymillió font volt, míg az amerikai Atlas rakétáé csak 250 ezer font. A Daily Express így ír: „A szovjet diadal tudományos és politikai jelentősége óriási. A nyugati hatalmak legkomolyabb kétségbeesésére azonban a katonai jelentősége a legnagyobb. Világos, hogy az ilyen szédítő méretű lökőerővel az oroszok hidrogénbombás rakétákat lőhetnek a világ bármely pontjára, s az összes adatok azt mulatják, hogy az oroszok rendelkeznek az ehhez szükséges célzás pontossággal.” A Szovjetuniónak azonban nincsenek támadó szándékai. Jól tudja ezt minden becsületes, józangondolkozású, az eseményeket reálisan értékelő ember; ezért néz a szovjet űrrakétára félelem nélkül, bizalommal a földkerekség népe. Tudja, hogy a naprendszerben bolyongó, emberi kéz által alkotott új csillag a béke hírnöke, az ember földhöz való kötöttsége megszűnésének jelképe. A szovjet űrrakéta nemcsak olyan szempontból jelentős, hogy elsőként sikerült vele elérni olyan sebességet, mellyel ki lehet szabadulni a föld vonzási légköréből, hanem a világűr eddig jórészt ismeretlen tulajdonságainak felderítése is igen számottevő. Az űrrakéta utolsó lépcsőjében elhelyezett műszerek tudományos adatokat szolgáltatnak a Hold rádióaktivitásának, mágneses mezejének stb. felderítésére, megkönnyítik a világűr ismeretlen titkainak feltárását, — következésképpen előbbre hozzák azt az időpontot, amikor az ember idegen égitestek talajára léphet. Az első űrrakéta fellövése nehéz feladat elé állította a szovjet tudósokat. Sikerrel járó megoldása után egyre fokozódik az emberiség reménye és bizalma irántuk, hogy rövid időn belül megoldják az ember bolygók közti közlekedését is. Moszkva (TASZSZ). Ava- tolij Blagonravov akadémikus a Komszomolszkaja Pravda vasárnapi számában összeveti az amerikai és a szovjet holdrakéta- vísérleteket, s ezt írja: „Helyte- en lenne lebecsülni, vagy csökkenteni az amerikai tudósok és ervezők űrhajózási munkásságának jelentőségét, de úgy érzem, hogy az Egyesült Államokban a bolygóközi repülés problémájának megoldását hibásan közelítik meg. A Szovjetunióban minden kozmikus kísérlet mindenekelőtt komoly tudományos kísérlet. Az Egyesült Államokban — úgy érzem — szenzációhájháhászás folyik, olyan célokat helyeznek előtérbe, amelyeknek semmi közük a tudományhoz. Az Egyesült Államokban a rakétakutatás vezetői egy dologra törekedtek visszaszerezni az elvesztett tekintélyt, meggyőzni a világot az Egyesült Államok állítólagos műszaki fő lényéről, elvenni a közvélemény figyelmét a szovjet tudomány és technika elvitathatatlan sikereiről. A bolygóközi térben száguldó rakéta óriási győzelem, amely méltán sorakozik a szovjet nép egyéb győzelme mellé.” (MTI) Az ember utazása a világűrbe a technikai kidolgozás szakaszába lépett leknek tanulmányozása, amelyek lehetővé teszik az életet az .ember számára a kozmikus térségben. A rakétában is ilyen feltételeket kell megvalósítani. Dobronravov professzor nyilatkozatában kiemeli, hogy a szovjet űrrakéta mesterséges csóváját vizuálisan és csillagászatilag ás meg lehetett figyelni. A jövő űrhajóit tehát megfi- gyelhetővé lehet tenni. Az a körülmény, hogy a nátriumgőz nem oszlik szét a kozmikus térségben, felveti azt a kérdést, hogy esetleg földi atmoszférát lehet létesíteni az űrhajó körül. Ez lényegesen megkönnyítené a bolygóközi utazást. Dobronravov professzor a legközelebbi jövő fontos feladataként utalt olyan mesterséges hold felbocsátására, amelyet vissza lehet juttatni a Földre. Ehhez mindenekelőtt stabilizálási rendszer kidolgozása, valamint olyan berendezés szükséges, amely a Föld légkörébe kerüléskor lefékezi a szputnyikot. A bolygóközi gáz felderítése JAKOV ALPERT professzor az ismert szovjet mágnességi szakember nyilatkozatában tob- bek között ezt mondotta; A szovjet holdrakéta által lé. tesített nátriumfelhő megfigyelése révén fontos értesüléseket szerezhetünk a bolygóközi anyag sűrűségéről. E mesterséges csóva világosságának és méreteinek változása közvetlen összefüggésben van a bolygóközi gáz sűrűségével és tömegével. Az űrrakétában elhelyezett műszerek lehetővé teszik a bolygóközi gáz vegyi összetételének meghatározását. Eddig az volt a vélemény, hogy ez a gáz főképp hidrogénből áll. A bolygóközi gáz 'sűrűségének és vegyi összetételének tisztázása lehetővé teszi a jövőben felbocsátandó űrhajók pályájának és sebességének pontosabb kiszámítását ilymódon a következő rakéta pontosabb ráirányítását a Holdra. Díszünneptég a KIMbZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából A Szolnok Városi KISZ Végrehajtó Bizottság az Ifjúsági Akadémia keretében január 8- án este 6 órai kezdettel a KIMSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést rendez. A díszünnepséget a megyei tanács nagytermében tartják meg, ahol Komor Imre elvtárs. • KIMSZ alapító tagja mond ünnepi beszédet. A megemlékezésen résztvesznek olyan idősebb elvtársak, akik a KIMSZ szolnoki szervezetének voltak tagjai. Az ünnepi est második részében a „Razzia” című filmet mutatják be. A KIMSZ bizottság minden ifjút szeretettel vár a megemlékezési díszünnepségre. Moszkva, jan. 4. (TASZSZ) 1 ANATOLIJ DORODNYICIN j, akadémikus a szovjet űrrakéta felbocsátásával kapcsolatban j, nyilatkozatot adott a TASZSZ munkatársának. Elmondotta, hogy az űrrakéta révén sikerül választ kapni sok olyan kérdésre, amely az első, holdexpedíciót ^ szállító űrhajó megszerkesztésé- * vei függ össze. Az első szovjet c mesterséges hóid felbocsátásé j vai, 1957. október 4-én megindult kutatásoknak a végcélja ^ egy ilyen expedíció elindítása. Az űrrakéta súlyáról szóivajp Dorodnyicin akadémikus kije-g lentette: ez a nagy súly elenged-j§ hetetlenül szükséges ahhoz, J hogy a jövőben emberrel is le-g hessen holdrepülést végezni. El-g mondható, hogy ez a munka azg ismeretlen utak felkutatásának § szakaszából a technikai kidől-=j gozás szakaszába lépett. VLAGYIMIR DOBRONRA-§ VOV professzor, az ismert g szovjet rakéta-szakértő a követ- g kezőképpen nyilatkozott: — A bolygóközi utazáshoz a| szovjet tudósok és mérnökök |j már megtették a legfőbbet —1 olyan hajtóművet szerkesztettek f§ amely képes megadni a rakétá 1 nak a második kozmikus sebes-1 séget. 1 A jelenlegi űrrakéta-méretek g mellett minden lehetőség meg -g van arra, hogy két hárem embe § számára lakófülkét rendezzenek §j be. földi atmoszféra § os űrhajó körűt == A legfontosabb és a legérde-p kesebb feladat, amely most vári megoldásra, azoknak a feltété-£ Mindent meg lehet tanulni, csak akarni kell, gondolta Nagy József is, mikor segédmunkásként dolgozott a Törökszentmiklósi Mezőgépgyárban. Ki is tanulta az öntödei formázást. Ma már egyike a legjobb formázók- nak. \ i MOSZKVA (TASZSZ). Január 1-én magyar idő szerint húsz irakor a szovjet űrrakéta 510 ezer kilométerre távolodott el a földtől. A Holdtól való távolsága 180 ezer kilométer volt. Január 5-én magyar idő szerint hajnali két órakor az űrra- téta tovább távolodott a Földtől és a Holdtól. Az említett idő- ) ont ban a Földtől való távolsága 550 ezer, a Holdtól pedig 235 szer kilométer volt. Blagonravov akadémikus cikke a Komszomolszkaja Pravdában lltil!llt!illllllll,lliilIIIIIIHIll!l!l!lll!Klillllllliiini!IIHIIIIII|l|llllllll!l!l!lllllllll!lllllll!llllllll!llllltltl!llltlllt!tlllll[|lllltlll!l|{ll]illll!ll Mindent meg lehet tanulni
