Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

\ SZOLNOK-MEGYEl NÉPLAP 1959, január 6. Mikojan Washingtonba érkezett WASHINGTON (TASZSZ). — Mint már jelentettük, Mikojan, i Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese és Menysikov washingtoni szovjet nagykövet, aki New Yorkban fogadta Mi- kojánt, vasárnap délután Was­hingtonba érkezett. Az Egyesült Államok fővárosa felé vezető útvonalon Mikojan a Howard-Johnson cég egyik út­menti kávéházában reggelizett, majd megtekintette berendezé­sét. elbeszélgetett a személyzet­tel. Mikojan érdeklődését felkel­tették az úgynevezett motelek, vagyis az utasok részére beren­dezett országúti. szállodák. írt­közben meg is állt egy ilyen mo­telnél, megtekintette, elbeszélge­tett a vezetővel és alkalmazot­takkal. Washingtonban a szovjet nagy- követség épülete előtt ameri­kai és külföldi újságírók és rádió-riporterek serege várta Mikojan érkezését. .Megérkezése után az újságírók kérdésekkel halmozták el Miko- jánt. Nagyon örülök, hogy Was­hingtonba jöhettem — mondot­ta a többi között Mikojan. — Néhány napot töltök itt, s meg­tekintem' az Egyesült Államok fővárosát. A szovjet nép őszinte jókívánságait tolmácsolom Was­hington és az Egyesült Államok lakosságának. (MTI) Kubai helyzetkép HAVANA (Reuter). Kuba fő­városa vasárnap nyugodtabb volt, mint bármikor azóta, hogy a Fidel Castro vezette forrada­lom elkergette Batista elnököt és január 1-én diadalmaskodott. A város lakossága a felkelők győzelmes vezérének bevonulá­sát várja. A várost több mint hatezer felkelő lepte el s továb­biak érkezése várható. Maga Fidel Castro pénteken egy gépkocsizó oszlop élén el­hagyta Santiagói, a sziget kije­lölt ideiglenes fővárosát. Az általános sztrájk enyhült, Az amerikai légijáratok ismét közlekedhetnek Kuba és az Egyesült Államok között, az amérikaközi közúti szállítási társaság gépkocsijai szabadon közlekedhetnek az országban s estére a táviró forgalom is meg­indult. A sztrájk idején ugyanis csak a diplomáciai és a sajtó tá­viratokat továbbították. Az élelmiszer üzletek napon­ta két órára kinyitnak, hogy a legszükségesebbel ellássák a la­kosságot. (MTI). lizenöt évre szóló távlati terv a Székelyföld gazdasági életének fejlesztésére kelyudvarhelyen és Erdőszent- györgy rajonban. Cukorrépát az eddigi 10.000 hektár helyett 32 ezer . hektáron termesztenek, s ez megköveteli, hogy Csík, Sepsi és Kézdivásárhely rajonokban cukorgyárakat létesítsenek. Nagy gondot fordítanak a borvízforrásök és a gyógyvíz­források hasznosítására, vala­mint az üdülőtelepek hálózatá­nak bővítésére. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának határozati javaslatai a kővetkező kongresszus elé LONDON (MTI). A World News szerint az a határozati ja­vaslat, amely Nagy Britannia Kommunista Pártjának tavasz- szal sorrakerülő kongresszusa elé kerül, főként a következő­ket indítványozza: í. Anglia külkereskedelmének növelése, a szocialista országok­kal folytatott kereskedelem minden korlátozásának eltörlé­se; ■ 2. Anglia döntő iparágainak hatékony ellenőrzése, a gépipar, a hajóépítő, a vegyészeti, a tex­til- és az építőipar államosítá­sa; 3. A munkabérek, a nyugdí­jak és a szociális juttatások eme­lése, negyven-órás munkahét bevezetése az egész iparban; 4. Minden építő tevékenység nagymérvű fokozása; 5. A háborús termelésre és a tengerentúli katonai szolgálat­ra fordított állami kia­dások általános csökkentése, hogy a munkaerő, á pénz és az anyagok felszabadíthatok legye­nek a honi és az exportterme­lés javára; 6. A békéért folyó küzdelem közvetlen céljai a következők le­gyenek: a nukleáris kísérletek végleges megszüntetése, Nyu- gat-Németország atomfelfegy­verzésének megakadályozása, az európai kölcsönös visszavonulás kieszközlése, az amerikai raké­tatámaszpontok Angliában való létesítésének megszüntetése és az angol területek megtisztítása az amerikai csapatoktól .(MTI) A De Gaulle kormány gazdasági intézkedései rendkívüli szociális feszültséget teremtenek a munkások és alkalmazottak körében .1 rom laszló. /l/J esszire villantak a szuro- L M nyok a délutáni napon. A A Magyar Autonóm Tarto­mány pártbizottsága és a tarto­mányi néptanács végrehajtó bi­zottsága több mint ötven szak­ember közreműködésével elké­szítette a Székelyföld tizenöt évre szóló távlati tervének ja­vaslatát. A jövő évben minden rajonban (körzetben) a gazda­sági életnek azokat az ágait fej­lesztik, amelyeket a helyi sajá­tosságok megengednek. A terv- javaslat készítésekor különösen nagy figyelmet fordítottak a __ tartomány iparának arányos! fejlesztésére, habár eddig is ro-s hamos fejlődés mutatkozik eb-|§ ben a vanotkozásban. A Szé-1 kelyföld ipari termelése 1958-1§ ban például már 670 százaléka || volt az 1958. évi termelésnek, g A tervjavaslat készítői nem|| •tévesztették szem elől, hogy a| székelyföldi rajonok iparosítását! nem kell feltétlenül mindenütt l köztársasági jellegű üzemek épí-§ tejcsarnok táján két csendőr tar- tésével megoldani, hanem a he- Btotta feszesen puskaszíján a te- lyi ipari egységek továbbfej-gnyeróí és lépdelt három cigány lesztésével. Tekintettel voltak a =után. ■ kisipari termelőszövetkezetek-1 Az emberek ünneplőben, a kő­ben rejlő lehetőségekre is. Mvácsműhely patkolószíne alatt Sok konkrét intézkedést tar- ^r>íros gyufába huszonegyezték, talmaz az 1959. évi terv. Néhány sláttukra félbe hagyták a játsz- héten belül üzembe helyezik Mmát. Románia egyik legkorszerűbb = ' . , , ... .. fafeldolgozó üzemét, a furnír-I ~ Nede. a csudmzep Marii - lemezeket és a sajtolt lemeze- §mondta az egvtk ^lépettén. két gyártó galocási nagyüzemet. = ^ kovács, mikor a csendőrök a Az idén fejezik be a tartomány ^műhely elé értek, kalapot emelt magasfesztíítségi villanyáram- %iz őrmesternek. vezetékihálózatának építését is. 1 — Mit csináltak, őrmester úr? Tejfeldolgozó üzemek épülnek! Az őrmester, középmagas, Baróton, Kézdivásárhelyen, Szé- s?9Venes tartású ember, oldalt ilMMiiiiiMMiHMiiiiHini =pislantott, de nem válaszolt. M — Teknővájók ezek, nem ko- Vadftzámlátás ^lompárök — szólt a kovácssegéd.- A két cigány férfi — az egyik %magas, sudár, akár a jegenye, a Az állami gazdaságok 800 OOOMmásik kicsit sántán húzta a lá- holdas vadgazdálkodási lerületénshát — szótlanul lépkedett a vadszámlálást tartottak. A fel-csendőrök előtt. A cigánylány va- inérés igen szép eredményt mU-M^amiveíl előttük ment, feltartott tat. Az őzeknél 800, a nyidaknálé^el’ mezítlábasán. Vállkendö- 81 000, a fácánoknál több mintWén> ű mint. a házak előtti nyári- 20 000 a szaporulat, A szarva-skertben, színes virágok tarkál- sok szama hatvannal növekedettm,(ritak- .sötét, zsíros haja meg­ás viszonyúig szépen gyarapodott §megUbbent minden mozdulatára, a túsxrháUománu is, ■ i A teendőrök mögött pár héz­A CGT elnöksége közleményt adott ki. Bejelenti, hogy a CGT adminisztratív bizottságát de­cember 31-re rendkívüli ülésre hívták össze. A CGT admi­nisztratív bizottságának feladata az lesz, hogy „megvitassa mind­azokat a teendőket, amelyekkel szembe lehet szállni a kormány­nak és a nagytőkének a mun­kásosztály érdekei és szerzett jogai ellen intézett példa nélkül álló offenzívájával”. A közalkalmazotti szakszerve­zet vezetői is megvitatták az új helyzetet és megállapították, hogy a kormány által javasolt 4 százalékos közalkalmazotti fi­zetésrendezés távolról sem felel meg a közalkalmazottak részé­ről hónapok óta előterjesztett követeléseknek”. A kormány intézkedései közül a francia munkásságot legin­kább az a döntés nyugtalanítja, amely valójában eltörli a mozgó bérskála rendszerét. A francia dolgozóknak leghatásosabb vé­delmi fegyverük pedig éppen a mozgó bérskála volt az élet folytonos drágulásával szemben. Ez azt jelentette, hogy a legfon­tosabb élelmicikkek, áruk és szolgáltatások mutal ószámának emelkedése automatikusan von­ta maga után a munkabérek emelkedését is. — A de Gaulle- kormány csupán a törvényileg biztosított legkisebb munkabért emeli február elsején — az eme­lés^ csak annyi, hogy naponta másfél kifli árával leap többet a legkisebb fizetésért dolgozó segédmunkás — a kormány azonban nem tűr meg olyan kollektív szerződést^ amely a törvényileg biztosított legkisebb fizetésekhez, illetve az árúk és a szolgáltatások árának mutató­számához kötné általában a munkabérek újabb megállapítá­sát. A francia nyomdászok, bá­nyászok, textilipari dolgozók, a műanyagiparban foglalkoztatot­tak, párizsi háztartási alkalma­zottak, stb. ilyen kollektív szer­ződések alapján kaptak minden­kor magasabb bért, amikor az i árak is emelkedtek. A vidéki fémipari dolgozók, a tejiparban foglalkoztatottak kollektív szer­ződései pedig a törvényileg biz­tosított legkisebb munkabér ala­kulását követték nyomon. A de Gaulle-kormány pénz­reformja, költségvetési döntései, az új adók és a munkásság bé­reivel kapcsolatos intézkedései együttvéve rendkívüli szociális feszültséget teremthetnek. Pári­zsi politikai megfigyelők való­színűnek tartják, hogy az új év a bérharcok fellángol ását hozza magával Franciaország­ban. A Szovjelutíió harminc millió főni öngzcgíí gazdasági segélytad Indonéziának Djakarta (AP). Mint az An- tara hírszolgálati iroda jelenti, Djakartátoan , egyezményt. írtak alá, amelynek értelmében a Szovjetunió ipari és mezőgazda- sági célokra 30 millió font össze­gű segélyt ad Indonéziának, illlllllllllllllll! Djuanda indonéz miniszterel­nök kijelentette, hogy ezt' az összeget vas- és acélgyártás, va­lamint műtrágyagyár és új utak építésére fordítják. (MTI) S2URO)HyOK az erdőben zal alacsony, zömök paraszt bal­lagott, fényes, fekete csizmában, megelégedetten. — Mi az, Lakos? — kérdezte a mindent tudni akaró kovács. — Ellopták a zsíromat a disz­nók — felelte az ember, de nem állt meg beszélőszóra. A házak, pitvarok előtt kis- padon üldögéiők is abbahagyták a beszélgetést és a cigányokat nézték. Egy pár kíváncsibb asz- szony, éppen másodikat haran­goztak litániára, átment a túlsó sorra. A posta mellett épülő új ház­ból citerazene zengett az utcára. A falu legényei, lányai régi szo­kás szerint simára táncolták az agyagpadlót mielőtt az új lakók beköltöznének; házszentelés féle volt ez, hogy majd vígság költöz­zék a házba. A kiszűrődő zenére felvillant a cigánylány szeme, mozgása meglassúdott. A rámázatlan ablakon át be­leskelő csitrilányok és kisiskolá­sok, mikor észrevették a mene­tet, a járda közepére álltak és bá­multák a szembejövőket. A bor­zas, nagyszemű Hajdú Matyi, amint meglátta, a szuronyokat, ijedten elkiáltotta ma-gát; — Gábor bátyám, csöndérek! — és átporzott az alsó járdára. A citerapengető Hajdú Gábor a táncnóta közepén vette le a kihegyezett lúdtoilat a húrokról. A párok előbb egymásra, aztán Gábor felé néztek, aki félig ki­hajolt az ablakon. — Cigányakat kísérnek a csöndérek — mondta Gábor be­felé a többieknek. A lányok az ajtó felé tódultak, némelyik legény, hogy hamarabb érjen, az ablakon lépett ki. Mi­re a csendőrök a ház elé értek, ott. tolongott a járdán legtöbbje. Pirosán, kiizzadva a táncosok, a kicsik meg sápadtan, megszep­penve állták el a felső házsor szűk járdáját. A z odaérő cigány lány fényes, fekete szeme kutatva néz­te őket, aztán mintha megtalál­ta volna, akit keres — elmoso­lyodott. Az egymásba karo'ó lá­nyok sorából egy kövérkés, szep- lös lány megkérdezte. — Mit nevetsz, te? A cigánylány oldalt hajtotta a fejét, s csak nézett táguló szem­mel. A szeplős lány hátrább hú­zódott, hogy utat adjon a csend­őröknek. A lányok és fiúk sorából csak egy legény lépett előbbre. Ott is maradt. A legény inas, középma­gas volt. Fekete hajú, fekete szemű. Külseje, sárgásbarna arc­színe után akár cigánynak is nézhették. A cigány lá ny szembe nézet t a legénnyel, megállt, aztán této­ván lépett párat. — Mit bámultok, nem láttatok még cigányokat? — kérdezte az őrmester. A kicsi lányok ijedten összeha­joltak, mint a virágcsokor, de a legények úgy maradtak. — Menjetek aiz útból — mond­ta az őrmester oldalán lépkedő próbacsendőr, sokkal gorombáb­ban. A csendőr szavára Szép Feke­te Ferkó is hátrább húzódott A járdának arra a felére, ahol az őrmester ment, s mikor melléje ért, hogy éppen szembenézhet­tek, megszólalt. — Hogy mit bámulunk, ahhoz semmi közük. Az őrmester vizsgálódva te­kintett rá. — Vigyázz, te! — mondta csen­desen, kedélyes hangon. — Magával nincs beszéden. — felelte Ferkó, és a cigánylány bátyjához fordult: — Mit csi­náltatok? — Ejha! — húzta el a száját az őrmester. — Mi közöd hozzá?! — kérdez­te a próbacsendőr gorombán. — Magét se kérdeztem —'• mondta Ferkó. A csendőrök megálltaik. A ci­gánylány szeme ijedtre tágult. Kezével bizonytalan mozdulatot telt. — Mit csinállak? — kérdezte újra a legény. i I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom