Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

1959. Január 1. SZOLNOK-MEGYEI NÉPLAP kezete a meglévő piHérefcre épül, azok kiszélesítése és megerősí­tése után. Igen érdekes, sőt izgalmas munka lesz a mai hídszerkezet félrehúzása, mely az újnak ad majd helyet. Az átvontatott régi hídszerkeze­ten bonyolódik le majd zavar­talanul a forgalom az új híd építésének egész ideje alatt Ügy hallottuk, hogy több ki­vitelező vállalat versengett a Tisza-híd építéséért, mely mű­szaki szempontból a legérdeke­sebb — ■ legfelelősségteljesebb — feladatok egyikének ígérke­zik. Melyik kapta meg közülük ——— ma még titok;.. — Milyen lesz az űj híd? — kérdezzük. — Erősebb, szélesebb, szebb! — így Éliás László osztályveze­tő. — Átépítjük a 4-es és 40-es út találkozását la; az új csatla­kozás mindenben megfelel majd a korszerű közlekedés követel­ményeinek. j— b. z. — nult fel, nem kiabált, inkább a háborgókét szidta. Az esemé­nyek után az elsők között fo­gott a munkához. Sztrájktörő­nek bélyegezték, nem törődött vele. Dolgozott tovább. Fizetés után azonban, mindig szabadsá­gon volt egy napig. • Elkerültem az üzemből és most itt állunk ismét egymás mellett. <— Szerettem, mert jó m\inkás, de nem hiszek neki. Nem elég erős, nem tud paran­csolni magának. Most beszél, Igazol, bizonyít és erővel meg akar győzni arról, hogy meg­változott. — Na, gyere, igyunk valamit f— unszol. Nem tudok szabadulni, hiába hivatkozom, hogy munkám van még és sietek haza. ö csak húz az italbolt felé. Beletörődöm sorsomba és megyek vele. — Egy kis fröccsöt kérek. — Te mit iszol? — néz rám. — Én is azt —• felelem. — Gondolom, mégsem sértem meg. Koccintunk és elfogyasztjuk a kisfröccsöt. — Az én kedvemért — mond­tam huncutul — mégegyet meg­iszunk. — Azt már nem — mondja. — En többet nem iszom, ne­kem ennyi elég, pedig még nem ittam ma csak vizet. őszintén szólva leesett az ál­lam. ö, aki annyira itta a bortj Az új tervév sikeréért AZ IPARI TTM1—TT ffl 1958. évi eredményei biztos alapot ad­nak a most induló tervév fel­adatainak valóraváltásához. A múlt évi terv — előzetes szá­mítások szerinti — 4 százalék­kal való túlteljesítése azt bizo­nyítja: munkásosztályunkban él a felelősségérzet, a munkaszere­tet. A több, jobb termelést elő­segítő beruházásokra fordítható összeg is gyarapszik 1959-ben. Országos szinten ebben az év­ben a hároméves tervben erede­tileg előirányzottnál másfél miL liárd forinttal magasabb beru­házási keretet biztosítottak. Me­gyénkben is mintegy 200 millió forintot fordítanak beruházásra az idén. Az előirányzatok való­raváltásához tehát a leglénye­gesebb követelmény: a tömegek alkotókészsége, s az anyagi ja­vak előteremtéséhez szükséges pénz biztosított. Mégsem lehetünk elbizakodot- tak, hiszen a munkafeladatok is növekedtek a múlt évhez ké­pest. A Jászberényi Aprítógép­gyárnak például kb. 30 száza­lékkal többet kell produkálnia, mint tavaly. Az Alföldi Kő- olajfúrási Üzem terve mintegy 40 százalékkal növekszik 1958- hoz képest. Növeli feladatuk nagyságát az is, hogy több, 3 ezer méternél mélyebb kutat kell fúrniok. (1958-ban a legmé­ÖSSZECSENDÜL KÉT POHÄR... lyebb fúrás 2500 méter körül volt) Az É. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalat mintegy 75 millió forint értéket kitevő ta­valyi munkája 100 millió fo­rint értékűre növekszik az idén. A helyi és a szövetkezeti ipar­ban főleg a tégla, a cserép, a hústermék és a bútorgyártás fokozására, a lakosság részére történő javítás és szolgáltatás növelésére vág szükség. Ezekből is következtetni lehet arra, hogy feladataink megol­dáséhoz minden lehetőséget ki kell használnunk, gondosan mér­legelve, mit. tudnánk tenni az eredménythozó, gazdaságos ter­melés érdekében. Az eddigi ta­pasztalatok alapján elsősorban a termelékenység fokozása érde­kében kívánatos fáradozni, hi­szen tudjuk: az életszínvonal növelése mindenekelőtt ettől függ. Ismeretes az is, hogy a termelékenység és az életszín­vonal közötti kapcsolatban elő­fordultak hibák. 1952-ben pél­dául 8 százalékkal növekedett a termelékenység, a reálbér csök­kent. 1956-ban viszont csökkent a termelékenység, a reálbér meg 11 százalékkal növekedett. 1957-ben 11.3 százalékkal növe­kedett a termelékenység, a reál­bér ugyanakkor 17 százalékkal nőtt, A 3 éves terv során meg kell teremteni az összhangot a termelékenység és a reálbér nö­velése között, mert különben nem beszélhetünk az életszín­vonal megalapozott javításáról. SOK ŰTJA MÖDJA van e fel­adat valóraváltásának, minde­nekelőtt a szocialista munka­verseny megfelelő formáinak fejlesztése, az újítómozgalom tá­mogatása, a munkaidő helyes kihasználása. Ha például a me­gyei építőipari vállalat dolgozói munkaidő alatt gyakran nem kártyáznak a martfűi munka­helyen, — a cipőgyáriak nem kis bosszankodására, — s a töb­bi építkezésen is jobban se­rénykednének, akkor bizonyára náluk is jobban emelkedne a termelékenység, s rossz példa­ként nem emlegetnék őket különböző értekezleteken. Az építőipar munkájának ja­vítása azért is különleges fi­gyelmet érdemel, mert az idei beruházások igen számottevő része építési jellegű alapul szol­gálva újabb beruházások (gé­pek, berendezések, stb.) számá­ra. Feladata oly nagy, hogy tervbe nem vett építkezésekre ereje már nem is futja. Az előzőek alapján az eddigi­inéi mindenhol előtérbe keli ikerülni a pártszervezetek mun­kájának, a törzsgárda kialakítá­sának, a dolgozókról való gon­doskodásnak. Hiába van nyers­anyag» hiába adott minden fel­tétel, ha a dolgozók tömegei# nem hatja át kellő lelkesedés a szocialista építés iránt, az an­nak sikerébe vetett rendíthetet­len hit, akkor nem lehet eléggé eredményes a munka. Ezért la szükséges, az emberekkel való állandó foglalkozás. A TERVFELADATOK teljesí­tése, a termelékenység növelé­se érdekében sok, eddig kiakná­zatlanul hagyott lehetőség gyű- mölcsöztethető; Igen fontos pél­dául a szakmai oktatás, a kü­lönböző tanfolyamok szervezé­se. A Szolnoki Papírgyár és az Alföldi Kőoíajfurási Üzem kivé­telével nem igen lehet jó pél­dát felhozni erre. Á legtöbb he­lyen nincs biztosítva a techni­kusok, mérnökök továbbképzése sem. Lehetőség viszont minden­hol van erre, éljünk vele ebben az évben. A dolgozók bevoná­sával készített takarékossági in­tézkedési terv kidolgozása. 3 valóraváltása is meghozza gyü­mölcsét, ugyanúgy a magas- szintű, rendszeresen megtartott műszaki konferenciák, termelési értekezletei. A munkásosztályra váró sok­oldalú, talpig embert kivánó fel­adatok megoldása közben sem feledkezhetnek el\ üzemeink dolgozói arról, hog.Mtúlnézzcr.ek üzemük falán, s az^r^feg poli­tikai és társadalmi életében be­töltött vezetőszerepükhöz mél­tón, tőlük telhetőén segítsék a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését, mert csak így lesz való­ban eredménythozó, az ország javát szolgáló az 1959-es eszten­dő. A Szolnoki A Szigligeti 3Z9KÍPZ műsora január 1. csütörtök este 7 órás KABARÉ január 2. péntek este 7 órakon KABARÉ január 3. szombat este 7 óra; KABARÉ január 4. vasárnap du, 3 óra: KABARÉ A Szolnoki Camianíct) adó műsora január l-án Jászkun Nagynaptár! Vidám Cv- eleji műsor. Közreműködnek: Iványi József, Faál László, Sebestyén Éva, Győri Ilona, Fekete András, 3e- nyovszkl Béla, Bukovics Irén, Csor­nai Irén, Szöllősi Éva, Kaszab Anna, Bálint György és Upor Péter. Ren­dezte: Nógrádi Róbert. Szerkesztet­te: Varga Viktória. most egy kisfröccsöt visszauta­sít. Ez nem igaz. Mégis csak valóság, mert a barátom az ivás helyett inkább beszél: — Féltél? — Azt hitted, nem tudok parancsolni magamnak? Az már rég volt. — En nagyon sokat tanultam az eseményekből. Rádöbbentem valamire. A pártba kértem át­igazolásomat és azóta nincs iga­zolatlan napom az üzemben. — Tudod, úgy szoktam le a ki­maradásról — s az én barátom most már lelkesen mesél — hogy sok volt a munkánk. Nyakig benne voltunk a „hővégi hajrá­ban.” Szombaton fizetést kap­tunk, de vasárnap dolgozni kel­lett volna, hogy a terv meg le­gyen. A művezető egymás után irta fel az embereket a vasár­napi munkára. Engem kiha­gyott. — Talán örült is, mert a fize­tést követő nap vasárnap és nem kell az igzolatlan írásával bajlódnia. — Bántotta az önérzetem. En­gem nem néz olyan embernek, aki az osztály lemaradásán se­gíthet? Hát rongy vagyok én? — Elhatároztam magam. Majd megmutatom. Helyt állok, ha kell úgy, mint bárki. Odamen­tem hozzá, kértem, vegyen fel a vasárnapi dolgozók közé. ö gú­nyos mosollyal megjegyezte: va­sárnapra nem írhatok igazolat­lant. >. v — A csontomban is éreztem| a szégyent. Pedig négyszemközti voltunk. — Munka után a kantinbanl megittam egy nagy fröccsöt.\ Utána hazamentem. Volt isi csodálkozás. Rá sem hederítet-\ tem. Tettem-vettem a ház kö-1 rül és bejelentettem az asz-1 szonynak: Reggel hatra megyek dolgoz- \ ni. — Vasárnap az elsők közöttI voltam a munkában. Képzetdj el, hogy csodálkoztak. A műve-j zetőm szemét dörzsölte. — Rá is vertünk alaposan.1 Pótoltuk a lemaradást. Utána\ vígan csúszott a nagyfröccs a í kantinban, de hiába unszoltak,! biztattak és marasztaltak a kol- I légák, nem nyúltam a másikl pohár után. — Hazamentem. Azóta csakl egy fröccsre „telik”. — Most meg az éves tervet\ akarjuk túlteljesíteni. Magunkl szerveztük a versenyt. Gyere ki I hozzánk. Nézd meg, hogy megy\ most a munka, amikor mi akar-\ juk. Elválásunkkor megígértem ne- j ki, kimegyek hozzájuk. Amikor elhaladt egy pár lé- \ pést, valami az eszembe ju-\ tolt. Utána szóltam. — Ruskó komám adósod va-1 gyök. A kisfröccsöt legközelebbi én fizetem. ^ 'v - ANDRÁSI BÉLA \ A SZÖVETKEZETI TAGOKNAK KEDVES VÁSÁRLÓINKNAK EREDMÉNYEKBEN GAZPAG űmmntmfá,*a FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET íz idén megkezdik az új Tisza-híd építését Szolnokon _ 1962-ben fejezik be az építkezést — Ezerkllencszázniegyvennégy őszén tompa doccí.ülés rázta meg a Tisza fölött szitáló ködöt, s a következő rruásodpercekbesn be­tontörmelék, meggörtxilt acél­traverzek holt tömege zuhant a mederbe. A fejvesztetten mene­külő nemet fasiszták felrobban­tották a hidat — 1945-ban ké­szült el az új, melyen még nap­jainkban is víjjan gördülnek a szekerek, gépkocsik, traktorok. Még néhány esztendő, s a mai Tisza-híd már csak emlékünk­ben s egy-két képeslap fakult papírján él tovább. Az új év "elején megkezdődik varosunkban az új Tisza-híd épí­tése — adja hitül EUás László, a megyei tanács' VB építési és közlekedési osztályának veze­tője. A ma használtnak Jótállási ideje 1956-ban járt le; ezért a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium dolgozói 1957 ele­jén alapos vizsgálatnak vetet­ték alá a hidat, nehogy túlter­helés miatt szerencsétlenség történjék. öt kilométeres sebességgel 2fl tonnás jármű veszélytelenül át­haladhat. A biztonság kedvéérl mégis úgy hatönoaott a megyei tanács VB, hogy már a 10 ton­nás jármű átvo-nulását Is. írásos engedélyhez köti. Népgazdaságul* a estei pár­huzamosan a höadekedós fejlő­dése az elmondottaJoon felül is szükségessé teetí ac új híd meg­építését. Ha az ellenforradalom okozta hatalmas térok nem kö­vetkezték volna be, ma mái munkáshadsereg nyüzsögne * Tisza-parton. j < A hídépítés több atekfttehan történik. Előeasör végrehajtják a felvonulást, majd a hüfőkiszéle- sítést. Ez után megépítik az ideiglenes kitérőt Erre azért van szükség, mert néhány hétig pon- tonhídon kell majd a forgalmat lebonyolítani. Az új híd vasszer-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom