Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI (SZOLNOK MEGYEI) X, évfolyam, 23. szám. Ara »0 fillér 1959. január 28. szerda. 1 izenkilencese k az iskolánkban IS Igazságosság, méltányosság ?TTmTTTTmmmTTTTTTTTmTTVTTmTTmT-mT»> Megkezdődött a Szovjetunió kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa TV. Sz. Hruscsov, as SZKP Központi Bizottsága első titkárának beszámolója MOSZKVA (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója elején megállapította: a pártkongresszus feladata megvitatni a kommunizmusnak a Szovjetunióban való további építésére, a gazdasági élet, a kultúra és a dolgozók anyagi jólétének újabb fellendítésére vonatkozó programot. Három év telt el a XX. pártkongresszus óta — folytatta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — Ezekben az években a Szovjetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még jobban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi tekintélyét a béke és a népek közötti barátság megszilárdításáért vívott harcban. A szocializmus világa ma erősebb, egységesebb és meg- bonthatatlanabb, mint valaha — hangsúlyozta. Hatása döntő az emberiség fejlődésének egész menetére. Teljes joggal mondható: minden haladás élén a szocializmus országai menetelnek. Hruscsov ezután a szovjet nép munkájának nagyszerű sikereivel foglalkozott, méltatta a pártnak, és központi bizottságának — amely élén hosszú éveken ót Joszif Sztálin állt — vezető szerepét. A múltban elmaradott országunk — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — erős szocialista ipari- és kolhoz nagyhatalom lett. A Szovjetunió ma az ipari termelés volumenét tekintve Európában az első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. A népgazdaság fejlődését meggyorsító legfontosabb tényező az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése volt — mutatott rá Hruscsov. — Az új iparigazgatási forma jelentős előnyei a népgazdasági tanácsok munkájának viszonylag rövid időszaka alatt máris megmutatkoztak •• konkrétabbá vált a termelés irányítása. Fokozódott az ipari termelés növekedésének üteme, javult a termelés belső tartalékainak és az ország természeti kincseinek felhasználása, s aktívabban, nagyobb kezdeményező erővel dolgoznak a munkások, mérnökök és technikusok. A szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a munkatermelékenység emelkedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1940-től 1958-ig majdnem kétszeresére, a parasztok reáljövedelme pedig egy dolgozóra átszámítva, több mint kétszeresére emelkedett. A Szovjetunióban páratlan virágzást ért el minden nemzet és népcsoport kultúrája — mutatott rá a továbbiakban. A felsőfokú és középiskolai képzettségű szakemberek száma a népgazdaságban ma körülbelül hét és félmillió 39-szer any- nyi, mint 1913-ban volt. A szovjet főiskolákon hozzávetőleg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, Nyugat-Né- metország és Olaszország főiskoláin együttvéve. A Szovjetunió főiskolái csaknem háromszorannyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Beszámolójában külön megemlékezett azoknak a szovjet tudósoknak, tervezőmérnököknek, mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb világtörténelmi jelentőségű hőstettet hajtottak végre — sikeresen felbocsátották a Hold irányába a többlépcsős űrrakétát. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításának történetében — a világűr birtokbavételének szakaszát. A Föld első mesterséges holdja a szovjet sgputnyik volt. a naprendszer első mesterséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki —, s a kongresszus küldötteinek viharos tapsa kisérta az SZKP Központi Bizottsága első titkárának szavait. Évről-évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemzetek önkéntes szövetsége a dolgozók sok nemzetiségű állama — jelentette ki Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen kiszélesedtek a szövetséges köztársaságok jogai, ez a szovjet demokrácia fejlődését jelenti és lehetővé teszi, hogy még gyorsabban gyarapítsuk minden köztársaság gazdaságát és kultúráját. A Szovjetunió belső és nemzetközi helyzete még soha sem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyosa az SZKP Központi Bizottságának első tikkára. A Szovjetunió az agressziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkező legyőzhetetlen szocialista t;iT bor, a békének és a népek biztonságának erős bástyája, 2 kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben^ kitűzte a konkrét gazdasági, politikai, ideológiai és nemzetközi feladatokat. Gazdasági téren: átfogóan fejleszteni a termelőerőket, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ágban olyan fejlődést elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagi-technikai bázisának létrehozásában és a Szovjetunió győzelmének biztosításában a kapitalista országokkal folyó békés gazdasági versenyben. Az életszínvonal jelentős emelkedését az ország gazdasági potenciáljának fokozásával, a népgazdaság valamennyi ágára kiterjedő további műszaki haladással,. a társadalmi munka termelékenységének szüntelen növelésével kell biztosítani. A párt és az állam szervező, nevelő szerepéről Politikai téren: A Szovjetunió a kommunizmus építésének időszakába lép Hruscsov, áttérve a Szovjetunió 1959—1965-ig terjedő hétéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladataira, rámutatott: a szovjet nép olyan magaslatokat ért el, olyan grandiózus átalakításokat hajtott végre a gazdasági és társadalmi — politikai élet minden területén, hogy a Szovjetunió számára lehetővé válik, hogy most a fejlődésnek új, igen fontos Időszakába: a kommunista társadalom szélesen kibontakozó építésének időszakába lépjen. Hruscsov röviden meghatározta a jelzett időszak fő feladatait a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további fokozása, s ezzel egyidejűleg a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Hangsúlyozta: meg kell oldani azt. a történelmi feladatot, hogy az egy lakosra számított, termékek előállításában a Szovjetunió utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Hruscsov miután megállapította, hogy a hétéves terv alapvető kérdése a szocializmus maximális időnyerése a tovább erősíteni a szovjet szocialista rendszert, a szovjet nép egységét és összefogását, fejleszteni a szovjet demokráciát, fokozni a széles néptömegek aktivitását és öntevékenységét a kommunista társadalom építésében, bővíteni á társadalmi szervezetek funkcióit az állami kérdések megoldásában, növelni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepét, minden eszközzel erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, hazánk népeinek barátságát. Ideológiai területen: fokozni a párt eszmei-nevelő munkáját; növelni a dolgozók, elsősorban a serdülő nemzedék kommunista öntadatát és a munkához való kommunista viszony, a szovjet haza-, /iság és a nemzetköziség szellemében nevelni őket, — leküzdeni az emberek tudatában a kapitalizmus csöke- vényeit, harcolni, a burzsoá ideológia ellen. A nemzetközi kapcsolatok területén: következetes külpolitikát folytatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. Törekedni a „hidegháború’ megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Minden lehető módon erősíteni a szocialista világrend- szert és a testvéri népek baráti együttműködését. Beszámolóiéban Hruscsov felsorolta azokat az adatokat, amelyek jellemzik, hogy milyen széles körben vitatták meg „a Szovjetunió népgazdasága fejleszt ésének 1959— 1965. évi ellenőrző számaidról szóló beszámolójának téziseit. Az országos vitában több mint hetven millióan vettek részt. A gyűléseken négymillió hatszázhetvenkettőezer felszólaló tett észrevételt, kiegészítést és javaslatot. Ezenkívül a lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz több mint hatszázötvenezer javaslatokat és észrevételeket tartalmazó levél és cikk érkezett. Véleménynyilvánításuk során a dolgozók kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy teljesítik és túlteljesítik a hétéves terv feladataik Az ipar és a közlekedés fejlődéséről Áttérve az ipar és a közlekedés fejlesztésének kérdéseire, Hruscsov rámutatott, hogy az ellenőrző számok az ipar minden ágában, különösen pedig a nehéziparban a termelés fejlesztésének gyors ütemét és a termelés nagy, abszolút növekedését irányozzák elő. Az ipar teljes termelésének volumenét — mondotta — 1958-hoz viszonyítva 1965-re körülbelül 80 százalékkal, ebből az „A’‘ csoportban (termelési eszközök termelése) 85—88 százalékkal, a „B' csoportban pedig (fogyasztási cikkek termelése) 62—65 százalékkal akarjuk növelni. Hangsúlyozta, hogy ez igen nagy növekedés. A hétéves terv ideje alatt az ipari termelés volumene any- nyival nő, mint az utóbbi húsz esztendő alatt. 1965-ben a nyersvas-terme- lést 65—70 millió tonnára, az (Folytatása a 2. oldalon.) MOSZKVA (MTI). Kedden délelőtt, moszkvai idő szerint, tíz órakor, a Kreml üléstermében megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szovjetunió hétéves népgazdaság- fejlesztési tervének irányelveit vitatják meg. Tíz óra előtt öt perccel foglalták el helyüket az elnökségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kongresszus résztvevői helyükről felállva, hatalmas tapssal köszöntötték Csőu En-lajt, Wla- dyslaw Gomulkát, Antonin Novotnyt, Pälmiro Togliattit, Jacques Duclost és a nemzetközi munkásmozgalom sok más kiváló személyiségét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Pontban tíz órakor hatalmas tapssal, felállva köszöntötték a küldöttek a terembe lépő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának eiső titkárát, akinek nyomában a központi bizottság elnökségének tagjai haladtak. Hruscsov megnyitóéinak nyilvánította a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusát, A központi bizottság első titkárának javaslatára a kongresszus részvevői felállva, egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi munkásmozgalom XX. ko'ig- i resszus óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékeztek Mar- cél Cachin-ról, Boleslaiv Bierutról, Antonin Zapotoczkyról, Giuseppe di Vittorió- ról, Georgi Damjanovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot Curie-ről. Az üdvözlés után a kongresszus meg- '• választotta a 39 tagú elnökséget, a titkárságot, a szerkesztőbizottságot és a mandátumvizsgáló bizottságot. Ezután a küldöttek N. Sz. Hruscsov javaslatára elfogadták a kongresszus napirendjét és ügyrendjét. Az elnökséget ezután Kiricsenko. a központi bizottság elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti, A küldöttek helyükről felállva, hosz- szantartó lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki tíz ■ óra harminc perckor kezdte meg a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1939— '■ 1965. évi ellenőrző számairól szóló beszámolóját.
