Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1959. január 28. Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa (Folytatás az 1-sö oldalról.) acél termelést 86—91 millió tonnára, a hengerelt, áruk termelését 65—70 millió tonnára akarjuk növelni — folytatta. — Többszörösére növeljük a színes és ritka fémek termelését. A vas és színesfém kohászati üzemek építésére és újjáalakítására többet szándékozunk beruházni, mint az elmúlt 30 esztendőben összesen. Ezeknek az üzemeknek kell biztosítaniok a nyersvas, az acél és a hengerelt- áru termelés tervbe vett növekedésének több, mint háromnegyed részét. . A vegyipari termelés teljes volumene — mondotta ezután Hruscsov — hét év- alatt majdnem háromszorosára emelkedik. A műtrágya- gyártást 1965-ig — az 1958- as tizenkettő millió tonnával szemben — harmincöt millió tonnára szándékozunk emelni. Ami a tüzelőanyag-ipart illeti — folytaira Hruscsov — határozottan arra törekszünk, hogy elsősorban a kőolaj- és földgáz kitermelést és feldolgozást fejlesszük. A kőolajtermelés 1965-re eléri a kettőszázharminc -- kettőszáznegwen millió tonnát, vagyis több mint kétszeresére a földgáz kitermelés, illetve a gázgyártás hozzávetőleg ötszörösére növekszik és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. Az össz-tü- zelőanyagtermelésben a kőolaj és a gáz százalékos részaránya harmincegyről ötvenegyre emelkedik, viszont a széné hatvan százalékról negyvenhárom százalékra csökken. A hétéves terv végére a villamosenergia termelésnek — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov — 500 —520 milliárd kilowattórára, az erőmüvek előírt kapacitásának pedig több mint kétszeresére kell emelkednie. Időnyerés céljából és a beruházások leghatékonyabb kiaknázása érdekében a hétéves terv előnyben részesíti a földgázzal, pakurával és ki§- kalóriájú szénféleségekkel működő hőerőművek építését. Hruscsov a következőkben jellemezte a mezőgazdaság fő feladatát: olyan termelési színvonalat elérni, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszer szükségletének és az ipar nyersanyag-szükségletének maradéktalan kielégítését, s kielégíti az állam minden egyéb szükségletét mező- gazdasági termékekben. Az 1959—1965-ös időszakban a mezőgazdaság teljes termelésének az előirányzat szerint 1,7-szeresére kell emelkedni. A termelés évi átlagos növekedése 8 százalék. Megemlíthetjük — mondotta Hruscsov — hogy az utolsó hétéves időszakban az Egyesült Államok mezőgazdaságának évi átlagos növekedés üteme nem egészen két százalék volt. A legközelebbi évekre — hangsúlyozta Hruscsov — a földművelésben továbbra is a szemestermény-termelésnek az egész mezőgazdasági termelés alapjának minden eszközzel való növelése marad a fő idányvonal. A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a munkatermelékenység emelése és a termékek önköltségének csökkentése. A hétéves terv időszakában több mint egymillió traktort, mintegy négyszázezer gabona-kombájnt kell szállítani a mezőgazdaság számára. Az állattenyésztésben az elkövetkező hétéves tervben a fő feladat a hús-, tej-, gyap jó- és tojástermelés növelése A te;- és a vaj teljes terme lésében országunk világvi szonylatban az első helyr került. Az elkövetkező évek A hőerőművek üzembehelyezése mellett szerepel több vízi erőmű megépítése. Különböző reaktor típusokkal felszerelt számos atomvil- lanytelep kezdi meg működését. A hétéves terv — mutatott rá az előadó — előirányozza az összes korszerű gépipari ágak, mindenekelőtt a nehézgépipar, a műszeripar, az automatika és az elektronika eszközeit gyártó ipar gyorsí- - tott fejlesztését. Különös figyelmet fordítunk rá, hogy a tudomány és a technika vív- : mányainak és felfedezései- 1 nek — különösen a rádióelektronikának, a félvezetőknek, az ultrahangnak, a rádióaktív izotópoknak — felhasználásán alapuló legújabb gépeket szerkesszünk és gyártsunk. A nehézipar mágus fejlettségi színvonala és a mező- gazdaság fellendítés-ét célzó intézkedések végrehajtása — hangsúlyozta Hruscsov — lehetővé teszi az é'elmiszer- és i pare ikk gyár tás lényeges növelését. A hétéves terv időszakában a könnyűipar termelése Ijozzávetőleg másfél- szeresére, az élelmiszeripar termelése pedig 1,7-szeresére emelkedik. A vasút teherforgalma — folytatta Hruscsov — 1965ben 39—43 százalékkal lesz nagyobb, mint 1958-ban volt. A hétéves terv végére összesen mintegy százezer kilométer hosszúságú vasúti főútvonalon állítják át a. forgalmút villamos és motoros vontatásra. A hétéves terv feladatul tűzi ki a kézi erővel végzett nehéz munka megszüntetését, mégpedig oly módon, hogy befejeződik a termelési folyamatok komplex' gépesítése az iparban, a mezőgazdászban, az építőiparban, a közlekedésnél, a közmüveknél és a rakodó munkáknál. A komplex gépesítéssel párhuzamosan szerepel a tervben a termelés szélesebb körű automatizálása is. A mezőgazdaság főfeladatai: ben nemcsak utolérjük, hanem számottevően túl is szárnyaljuk az Egyesült Államokat e termékek egy fői'e jutó termelésében is. A beruházási jellegű építkezésekre, valamint a termelőerők területi elosztásának kéréseire áttérve, Hruscsov kifejtette, hogy az elkövetkező hétéves tervidőszakban az állami beruházások volumene kétbillió rubel körül mozog majd. Ha figyelembe vesszük még a nem központi finanszírozású építkezéseket, a kolhozok beruházásait, valamint a lakosság egyéni lakásépítkezését, a beruházások volumene közel áll a hárombillió rubelhez. Ez azt jelenti — hangsúlyozta — hogy a hétéves terv beruházásainak összege körülbelül ugyanannyi lesz, mint a szovjet hatalom megteremtése óta eszközölt beruházások összege. Az ipari beruházások — mondotta Hruscsov — a legutóbbi hétéves időszakhoz képest hozzávetőleg kétszeresükre emelkednek. Az állam és a kolhozok mezőgazdasági beruházása mintegy ötszáz- milldárd rubelt tesz ki,. vagyis az utolsó hét év beruházásainak összegét majdnem kétszeresen felülmúlja. A terv kilátásba helyez olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a vállalatok teljes újjáalakítása, kibővítése és műszaki újjáalakítá- : sa, a berendezés felújítása és ■ korszerűsítése. Hruscsov hangsúlyozta, a hogy £ a hétéves terv a dolgozók ' életszínvonalának szakadat- , lan emelését tűzi ki feladatul valamennyi gazdasági ; ág nagyarányú további fel- ( lendítésének és a nehézipar , elsődleges fejlesztésének alapján. A hétéves terv előirá- ( nyozza: r — A nemzeti jövedelem » jelentős növelését és ennek l alapján a dolgozók reáljöve- } delmének komoly emelkedő- j sét; , — a rövidített munkaidőt . és kevesebb heti munka- napot; . — a közszükségleti cikkek ‘ gyártásának növelését és j minőségük megjavítását; ( — a nagyarányú lakásépítést ; , — a kulturális, jóléti és közellátás lényeges megjaví- ; tását. A Szovjetunió nemzeti jő- ; vedelme, amely a szocialista • országban az anyagi jólét 1 növelésének reális alapja, 1965-ben, 1958-hoz képest 62—65 százalékkal növekszik 1 és csaknem hatszorosan felülmúlja a háború előtti 1940-es esztendő szífivonalót. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reál- jövedelme a hétéves terv végéig 40 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok • reáljövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb. A hétéves terv előirányozza a munkabér emelését. A párt és a kormány következetesen végrehajtja a munkabér emelésének és az árak leszállításának tervbe vett irányvonalát. Ez azonban a népjólét emelésének csupán egyik útja. Az emberek egyéni igényeit nemcsupán a kereset növelése útján kell kielégíteni. Fel kell használni erre a társadalmi alapokat is, amelyek szerepe és jelentősége egyre nagyobb lesz. Hruscsov megjegyezte továbbá, hogy a szocialista vállalatoknál a felhalmozás a hétéves terv teljesítéséhez mérten szüntelenül növekedni fog, s végsősoron a bővített szocialista újratermelés és a további életszínvonal emelés egyedüli forrása lesz. A Szovjetunióban a lakosság idóterhe máris jelentéktelen, « i költségvetési bevételeknek < mindössze 7.3 százalékát fe- * dezi. Mindez lehetővé teszi — ) hangsúly ózta -az SZKP Központi Bizottságának első tit- ' kára —, hogy a legközelebbi ; években lemondjunk a la- : kcsság megadóztatásáról. Rámutatott továbbá, hogy a szocialista társadalom megoldotta azt, ami a kapitalizmusban megoldhatatlan — a lakosság foglalkoztatottsága megszüntette az állandó városi munkanélküliséget és a parasztság tömeges elnyomo- rodását. A Szovjetunióban a munkások és az alkalmazottak száma hét esztendő alatt csaknem 12 millióval növekszik és eléri majd a 66 millió 580 000 főt — mondotta. Hruscsov beszámolójában hangsúlyozta, hegy a dolgozók szociális ellátására fordított állami kiadások szüntelenül emelkednek. Társadalombiztosítási és egyéb szociális juttatásokra 1958-ban több mint 215 milliárd rubelt fordítottunk. A hétéves terv előirányzata szerint 1965-ben ezek a kiadások körülbelül 360 milliárd rubelre emelkednek. Az előadó a továbbiakban elmondta, hogy hét év alatt együttvéve 650—660 millió négyzetméter alapterületű lakóházat, vagyis körülbelül 15 millió lakást kell építeni, annyit, amennyi a szovjet hatalom évei alatt eddig összesen épült a városokban. A lakáselosztásánál az lesz a feladat, hogy minden család külön lakást kapjon. A kommunista párt mindig egyik program-feladatának tekintette a rövi- debb munkaidő bevezetését. Az ellenőrző számokban előirányzott rövidített munkaidőt és kevesebb heti munkanapot itt mi úgy vezetjük be, hogy nem csökkentjük a munkabért, hanem még jelentősen emeljük is. A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét a világon, s emellett a lakosság jóléte is növekszik. A kommunizmusba való átmenethez nemcsak a fejlett anyagi-műszaki bázis szükséges, hanem a társadalom valamennyi polgárának maA növekvő nemzeti Jövedelem az anyagi Jólét emelkedésének szilárd alapja Hruscsov utalt arra, hog; az új hétéves tervidőszakbal különös figyelmet fordítana! a Szovjetunió keleti terüle tein található természeti erő források kiaknázására. Idi szándékoznak irányítani a összes beruházások több min 40 százalékát. A szemestermény-termelé: új bázisának létrehozása a: ország keleti területén — jegyezte meg Hruscsov — lehetővé tette, hogy tool köztársaságban és területei hozzálássunk a mezőgazda- sági termelés gyökeres át szervezéséhez, megkezdjük : gazdag természeti és gaz dasági adottságok észsze rűbb kihasználását a mezó gazdasági és állattenyésztés termékek termelésének nő Velőse érdekében. Míg az előtt például kénytelené' voltunk az egész országba! gabonát begyűjteni, addií most lehetőség van arra hogy ne vásároljunk íel ga honát az oroszországi föderáció északnyugati kerülete fben, a balti köztársaságok 6an, Belorusszia számos ke füleiében és Ukrajna Polesz je nevű vidékén. Ezek a ke fületek most tejtermelésre Bacon-sertés tenyésztésre é ipari növények termesztésé m m. y re szakosodnak, amihez ott a igen kedvező feltételek van- í flak. Terveinkben világosan kifejeződik a lenini nemzeti- e ségi politika. Ezt bizonyítz ják a szovjet népgazdaság t fejlesztésének 1959—1965 évi ellenőrző számai is, 3 amelyek valamennyi szovj jet köztársaság rohamos gazdasági fejlődését irányozzák elő. 3 Hruscsov a továbbiakban 3 utalt arra, hogy az ipar, a ' mezőgazdaság és a közleke- " dés fejlesztési terveinek vég- 3 rehajtása, az építési prog■ ram teljesítése az elkövetkc■ ző hétéves tervben csakis ak■ kor lehetséges, ha számot- i tévőén emelkedik a techni- " kai színvonal és a munka ' termelékenysége, a tervidő- r- szakban az ipari munka ter- 3 melékenységének egy dolgo- ? zóra számítva 40—50 szaza• lékkai, az építőiparban 60— ■ 65 százalékkal, a szovhozok- " ban a munka termelékeiiy* ségének 60—65 százalékkal, ■ a kolhozokban pedig körülbe- " lül kétszeresére kell emel- " kednie. 1965-ben az ipari termelés növekedésének há- s romnegyedét a munkaterma- - lékenység emelkedése adja. A tervekben világosan kifejeződik a lenini nemzetiségi politika Hatalmas összegeket fordítunk lakások, kulturális intézmények építésére és egyéb közérdekű építkezésekre. Lakásépítésre és közművek építésére csupán állami pénzben 375—380 milliárd rubelt fordítunk az elkövetkező hétéves tervben, szemben a megelőző hétéves időszak 208 milliárd rubeles összesével gasfokú öntudata is —- állapította meg az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Pártunk és államunk égés? ideológiai munkájának az a hivatása, hogy állandóan-»fejlessze a szovjet emberek ú. vonásait, s a közösségi érzés és a munkaszeretet, a szocialista nemzetköziség és haza- fiság, az új társadalom magas erkölcsi elveinek szellemében, a marxizmus-leniníz- mus szellemében nevelje a szovjet embereket — hangsúlyozta Hruscsov. A kommunista nézetek és erkölcsi normák a kapitalizmus csökevényei ellen vívott harcban szilárdulnak meg — mondotta. — Nem várhatjuk tétlenül, hogy ezek a kapitalista csökevények önmaguk- tól eltűnjenek, elszántan harcolnunk kell ellenük. Az ifjú nemzedék A párt a maga nevelőmunkájában különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ifjú nemzedék kiformálásának. Az ifjúság már most építi a kommunizmust, később pedig a kommunizmusban fog élni és dolgozni, s ott fogja a közügyeket irányítani. Éppen erre a nagy küldetésre kell előkészítenünk a szovjet ifjúságot. A serdülő nemzedék kommunista nevelésében különö- : sen fontos helyet foglal el az i iskola — mondotta a továb- biakban Hruscsov. — Nem » azért szervezzük át az isko- s. lát, mintha nem volna ele- gendő munkaerőnk, hanem- azért, mert még jobbá akar- juk tenni a közoktatást, még ■ szorosabbra akarjuk fűzni az ■ iskola és az élet kapcsolatát. i Fokoznunk kell az államnak és a társadalomnak a gyermeknevelésben betöli tött szerepét — mondotta az előadó. : Evégett azt tervezzük, hogy • erősen fokozzuk a bentlakásos iskolák, a bölcsődék, az ■ óvodák építését. A bentlaká• scs iskolák növendékeinek száma 1965-ben legalább 2 5C3 000 lesz. Az óvodákban a férőhelyek száma a hétéves terv során 2 280 000-ről — 4 200 000-re emelkedik. Az 1959—1965. években 2 300 000 szakember kerül ki a főiskolákról; a főiskolák a megelőző hét évben 1 700 000 t szakembert képeztek, 1965- ’ ben a felsőfokú képzettségű szakemberek száma több mint négy és' fél millió lesz. ’ vagyis 1958-hoz viszonyítva- másfélszeresére növekszik. A kommunizmus építése nagy teret ad az alkotó tehetség kibontakozásának A szovjet kutatók tudorr-i- íyos munkaterveiről szólva Hruscsov azt mondotta, hogy a tudósok az elkövetkező időszakban elsősorban azon dolgoznak majd, hogy hatalmukba kerítsék az irányított termonukleáris reakciókat, s ezzel gyakorlatilag korlátlan energiaforráshoz jussanak. Célul tüzzük ki, hogy mind nagyobb arányokban felhasználjuk az atomerőt energetikai és közlekedési hajtóművekben, növeljük a szintetikus anyagok, a maghasadás! termékek és a rá- dióaktiv izotópok felhasználását a népgazdaságban. Célunk. hogy megoldjuk a termelési folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának feladatát, s evégett a fizikai, a rádióelektronika, a kibernetikai technika vívmányai széleskörű alkalmazásának alapján új technikai eszközöket alkotunk. A komunizmus építése rendkívül nagy teret ad az ember összes alkotó lehetőségeinek és tehetségének legteljesebb és minden oldalú kibontakozására és megnyilvánulására — mondotta Hruscsov. — Az írók, a színművészek, a filmművészek, a muzsikusok, a szobrászok és a festők emeljék még magasabbra alkotásaik eszmei-művészeti színvonalát. A hétéves terv előirányozza, hogy még kedvezőbb feltételeket teremtsünk az ideológiai munkához. Erős ütemben fejlődik a sajtó, a rádió, a televízió, a mozi, minden kulturális és művelődési intézmény, lényegesen növekszik az újságok, folyóiratok és könyvek példányszáma, nagy figyelmet fordítunk a rádiósításra, a kulturális és közművelődési intézményeknek különösen a falun való ónítósórp A hétéves terv a szocializmus és a kapitalizmus versenyének döntő időszaka lesz Hruscsov a hétéves tervet a szocializmus és a kapitalizmus között folyó - gazdasági verseny döntő szakaszaként jellemezte, s hangsúlyozta, hogy ez a terv mély hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre, s a marxizmus-leninizmus újabb diadalát hozza meg. A világ küzdő-terén gazdasági síkon döntő változás következik be a szocialimus javára. A Szovjetunió ipari termelése — jegyezte meg az előadó — 1958-ban lényegesen felülmúlta Franciaország, Anglia és Nyugat-Németor- szág együttes ipari termelését. Most az a feladatunk, hogy a világtermelésben túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat a társadalmilag szükséges munka termelékenységében, az egy főre jutó termelésben és világviszonylatban a legmagasabb életszínvonalat érjük el. A versenynek ebben a szakaszában a Szovjetuniónak az a szándéka, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió egész ipari termelése körülbelül fele az Egyesült Államok ipari termelésének, mezőgazdasági termelésének volumene pedig 20—25 százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké. Az ipari termékek egy főre jutó termelésében az F.evesiilt Államok több. mint kétszeresen, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy negyven százalékkal múlja felül a Szovjetuniót. — Nem kétséges — moiv dotta Hruscsov — hogy a: ipari termelésnek a hétéve tervben kitűzött 8,6 száza lékos évenkénti átlagos nö velését nemcsak megváló sítjuk. hanem túl is telje sitjük. Feltételezhető, hogy az Egye sült Államok ipari termelési a legközelebbi időszakba! évente mintegy két százalékkal fog növekedni. Több fontos iparcikk te kintetében (acél, nyersvaí vasérc, kőolaj, .szén, cemenl gyapjúszövet) a Szovjetunó termelésének abszolút szá mokban kifejezett növekedé se a legutóbbi nyolc évben felülmúlja az amerikai muta főszámokat — hangsúlyozó Hruscsov. A Szovjetunió te hát a termelés növekedésé nek ütemében és évi abszolu mértékében is megelőzi a Egyesült Államokat. A Szov jetunió és az Egyesült Álla mok ipari fejlődésének üte me alapján a Szovjetunió : terv teljesítésének eredmé nyeképpen néhány fő terme abszolút termelésében túl szárnyalja, másokéban pedis megközelíti az Egyesült Álla mok ipari termelésének je lenlegi színvonalát. (Az előadói beszéd folytatását holnapi lapszámunk,! :i közöljük.)
