Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-20 / 16. szám
1959. január 20. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP Belestünk a gépállomás tájlaboratóríumába Sokan úgy képzelik, hogy a gépállomásokon ilyenkor télidőben csend van, cs nyugalom honol. Hiszen alszik a határ, a traktorosoknak nincs mit tenniök, tavasz A vetőmagvak minőségi vizsgálatának megkezdése előtt felkereste a turkevei termelőszövetkezeteket, mintát vett. Egyébként is megvan az a jó szokása, hogy álCsidér Bálint a veto magvakat vizsgálja idején kezdődik az élet. Ez persze nem így van. Hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági nagyüzemében. a Turkevei Gépállomáson ezekben a téli napokban is nagy az elevenség, csak az a különbség, hogy más természetű munkákat végeznek. A nagy csarnokokban javítják a gépeket, másutt új alkatrészeket szerelnek. A tájlaboratóriumban pedig ez az időszak valósággal főszezon. Csidér Bálint vezetőt láttuk munkálkodni, amikor belestünk az ablakon. De nemcsak belestünk, be is léptünk oda. Most a tavaszi vetőmagvak minőségét vizsgálja: a tisztaságot, ezer mag súlyát, a csírázóképességet; ez adja a magvak használati értékét. Ha a vetőmag nem felel meg a követelményeknek, akkor a tavaszi nagy munkák^ megkezdéséig a szövetkezet még gondoskodhat jobb minőségűről. Már ebből is láthatjuk, mennyire hasznos munkát végez Csidér Bálint. landóan tartja a kapcsolatot a közös gazdaságokkal. Munkája tehát nem öncélú, hanem arra való, hogy a vizsgálatok eredményeit ismertesse és hasznosítsa. egyik közös gazdaság arra kérte, á’lapítsa meg, milyen ásványi sókat tartalmaz az egyik földterületük. Csidér Bálint talajmintát vett, és a laboratóriumban bonyolult műszerekkel, gépekkel a kért vizsgálatot elvégezte. Utána elmondotta: a talaj milyen növények termesztésére alkalmas, s milyen ásványi sókat kell« visszapótolni a talajba a magasabb termés- eredmények elérése érdekében. Számtalanszor előfordult, hogy az egyéni gazdák csodálkozva és hitetlenkedve tárgyalták egy-egy tsz meglepőén magas termésátlagát. Nem értik a titok nyitját. A dolog egyszerű. Lám, nagyon is egyszerű. A magas termésátlagok elérésének fő eszköze maga a nagyüzem, és még számos egyéb dolog, ami a nagyüzemhez tartozik. Egy-egy ilyen talajvizsgálat is, amit a tájlaboratóriumban elvégeznek. Ebből is látni; a szövetkezeti emberek nem hízzák a véletlenre a terméseredményeket.... De hát most a táj-laboraEzen a. képen talaj vizsgálatot végez A, táj-laboratórium vezetője elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek gazdái gyakran fordulnak kéréssel a gépállomáshoz. Pontosabban — hozzája. Legutóbb az tóriumról van szó. Csidér Bálint szereti foglalkozását, szívesen és hozzáértéssel végzi. Tevékenysége nagyon hasznos a környező tsz-ek számára. Érdemes volt belesni. Segítség kellene A szolnoki Vörös Csillag Ruházati KTSZ munkatermeiben korszerű gépeken dolgoznak a szövetkezeti tagok. A világítást neon csövek szolgálják. Az első pillantásra minden a legnagyobb rendben van. Korszerű épület, gép, világítás teszi könnyebbé a munkát. — Később tűnik fel, hogy baj van a szociális ellátottsággal. A munkatermekben több, mint száz ember dolgozik. A zsúfoltságot fokozza, hogy nincs szociális helyiségük. Ruháikat a munkateremben akasztják a falra, mert nincs öltöző. A női- és férfi dolgozóknak egy-egy mosdócsap áll rendelkezésükre a tisztálkodáshoz. Ebédlő sincs. A gyűléseket is a munkahelyen tartják meg. Mindez komoly hiányosság. Különösen akkor, mikor egy igen jól termelő KTSZ szoci ális intézményeit vizsgáljuk. A szövetkezetnek van némi ereje, amivel könnyítene a bajon, csupán a városi tanács segítsége kell hozzá, hogy a szövetkezet tagsága megfelelő szociális körülmények között dolgozhasson. A% első szovjet színművek Az lszkusztvo Kiadóvállalatnál megjelent „Az első szovjet színművek” című kötet, amely a szovjet drámaírók 1918—1921 között írott műveit tartalmazza. — Ezek közül sok már bibliográfiai ritkaságszámba megy. A szerzők között szerepel Majakovszkij, Szeráfimovics, 1. Kozlov munkás, P. Arsz- kij, a Vörös Hadsereg egyik parancsnoka, I. Jurin újságíró, stb. (Contemporanul-ból) EZ A DEMOKRÁCIA Az autóbusz jött, megállt és tovább ment. Valahol a posta előtt járhatott éppen, amikor az Úttörő utcából előlihegett a vastag fekete, keretes szemüveget viselő kartárs. Ránézett az órájára, sóhajtott és lemondóan legyintett. S jöttek többen is. Háromnegyed nyolc már elmúlt, de nyolc óra még nem volt. Ez a reggeli órák legtilre’metlenebb időszaka. A várakozó emberek ott topogtak a megálló előtt, s ahogy múltak a percek, úgy szidták egyre türelmetlenebbül először a közlekedési vállalat anyját, le- és felmenő rokonságát, aztán fokozatosan: a „helytelen” intézkedéseket, és mindent, meg mindenkit, ami s aki éppen eszükbe jutott. Igen. Legtöbb helyen 8 órakor kezdődik a munkaidő. A szemüveges kartárs egy ideig nem volt mérges, csak bosszús. Sűrűn nézegette óráját, s ahogy sűrűsödött az óranézegetés, úgy gerjedt be egyre jobban. Később már szavalt, meg kis. előadást tartott, leszedvén a szentelt vizet mindenkiről. Nyolc óra. Sistereg, fortyog, elégedetlenkedik a munkahelyre siető várakozók csöppnyi hada. A autóbusz persze — és pont most — nem jön. Se híre, se hamva. Legtöbb utasjelölt már belenyugszik a megváltozhatatlanba és hallgat. Nem úgy a szemüveges kartárs. Elkárom- kodta magát, kifakadt. „Ez a demokrácia kérem. Lám milyen a szervezés. Az egyszerű dolgozó félórákat ácsorog, és sehol semmi’’ — és mondja tovább keresetlenül, meggondolatlanul. Eszébe sem jut, hoy/ túloz, hiszen számosán bizonyíthatjuk, 5 perce sincs annak, hogy lihegve, fújva idevágtatott a megállóhoz. Az alig 5 perc neki mégis félórának tűnik. Igen, mert késve volt már akkor is, amkor otthontól elindult. Elaludt és, most „fázik”. Fázik a kollégák, meg a főnök azon pillantásaitól, amely a későnjövőt fogadja, A busz még mindig nincs, s látni, hogy a szemüveges kartársban már szinte fortyog a méreg. Saját lelkiismeretének megnyugtatására mindjobban átkozódik. Elérkezett a kritikus ponthoz kijelentette: a népi demokrácia az oka, hogy nem jön a busg, holott neki S-ro már a hivatalban kellene lennie. Végre. A vasútállomás felől feltűnik egyszerre kettő is. A késönkelő kartársnak több s?m kellett. Szitkokat morzsol fogai között. A negyedórás késés holtbiztos. „Ez a demokrácia!” — jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon. A kalauz jókedvű. Nem tud semmiről semmit; A többi utas .jóformán észre sem veszi dühöngő honfitársát. S a kedves kartárs jó 15 perces késéssel beérkezett a hivatalába. Nem harapták le a fejét. Valamelyik nap egy másik kartárssal beszélgettem, aki elmesélte, hogy egyszer, egyetlenegyszer a felszabadulás előtt elkésett. Talán öt percet. Felmondtak néki. A mi mérges kartársunk 15 perces késését délfelé minden bizonnyal mindenki elfelejtette, s nem is beszéltek róla. Ez a demokrácia? — szp Új öntési módszer a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban ) "Jó étvágyat □síidében a Bánhalmi Állami Gazdaságban Irigylésre méltó a bánhalmiak éléstára. Tiszta kreppfüggöny védi a kenyeret portól, szennyeződéstől. Kötő- söttsonka, csemegeszalonna, füstölt és császárhús incselkedik alá a gerendákról, s hogy a kísértés teljes legyen, jókora hordókba savanyúkáposzta kelleti magát. Télidőben kilencven-stáz. dolgozó kosztol innen; nyá-] ron háromszor ennyi. Reg-\ geliert, ebédért, vacsoráért I nem sok 7 forint 90 fillér. S f hogy ilyen olcsó, annak az\ az oka, hogy a felhasznált] alapanyagokat önköltsé-\ gi áron számolják. A kony-\ ha és étterem fenntartása az ] állami gazdaság gondja. Mondhatná valaki: mind- ] egy, hogy élével, vagy sarkú-] i>al rendezik el az étterem-] ben az asztalokat; ugyan-] annyian telepedhetnek mel-\ léjük. Elhelyezési szempont-\ bői ez valóban közömbös, de\ nem az a szem számára. így i — sarkosan — hangulato- \ sabb, barátságosabb az ét- ] terem képe. Nyáron még vi-\ rág is diszlik jobbára az asz- \ talokon; így januárban kellemes meleg kárpótol a virágillatért. Déli harangszó kondul a rádió hangszórójából; szálin- góznak az idevalók. A ragyogó tiszta konyha mélyén Nagy Istvánná szakácsnő és segítőtársai — közöttük a legszorgalmasabb: Törő Im- réné — serénykedik a két hatalmas gőzüst körül. Tálalás előtt még egyszer megízlelik az ételt: elég zsíros, elég sós, elég zamatos-e. Csipetnyi — azaz ilyen méretekben: jó marék — édesnemes paprika kerül még a gulyáslevesbe; az pedig perceken belül a tálba. Kupái bácsi — az Állami Gazdaság legjobb kocsiveze- töje — ki az imént fordult Szolnokról, óvatosan megfújja a levest, lassan önti szájába a kanálról. — Ez ám a motalkó! — jegyzi meg. — Nem hiányzik belőle a kalória... Nem bizony; a mai ebéd — csakúgy, mint a többi napoké — legalább 1500—1600 kalória értékű. Nyáron, mikor kétszeres erő kell a munkához, még több. A héjformázást Csoming 1944-ben jelentette be szabadalomnak Hamburgban. Az új formázási eljárás jelentőségét felismerték és az utolsó nyolc év alatt világviszonylatban is rohamos fejlődésnek indult alkalmazása. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 1958. júliusban kezdte mega kísérleteket héjforméban való öntéssel. A héjformázáshoz szeny- nyezésmentes, száraz állapotban lévő mosott, szintetikus homokot kell használni 5 százalék gyantával és 0,5 százalék hesametiléntetramínnel bekeverve. A mintát és a magszekrényt fémből kell készíteni, hogy 600 fok hőmérsékletet minden vetemedés nélkül kibírjon. Az eljárás nagyvonalakban a következőképpen történik: a magszefcrényt 500 fok hőmérsékletű kemencében kb. 300 fokra melegítik. A kemencéből kivéve megtöltik homokkal. A homokban lévő gyanta a meleg hatására a m&gszekrény fala mellett olvadni kezd. Minél több ideig várják, annál vastagabb rétegben olvad meg; tehát ezzel az idővel szabályozni lehet a mag falvastagságát. Általában a homok betöltés után 25 másodpercig kell várni, ezen idő alatt kb. 8— 10 milliméter falvastagság képződik. Ez 60—80 milliméter átmérőjű . mag esetén elégséges ahhoz, hogy a vas nyomása össze ne Toppantsa. Most a felesleges homokot, amiben a gyanta nem olvad meg, visszaöntjük a többihez. Az a réteg, amelyben a gyanta meg van olvadva, nem hull vissza, mivel oda van tapadva a magszekrény oldalához. A magszekrényt maggal együtt visszatesszik a kemencébe, ahol kb. 35 másodperc alatt baikelizálóddk, majd kiveszik és a kész magot kiemelik a magszekrényből. A külső héj forma hasonlóképpen készül. Az így készített magok belül üresek, tehát jéoal kevesebb anyag szükséges hozzá, [mint a régi eljárással készült [magokhoz. I Az eljárás gyakorlati jelentősége, hogy a magok és [formák gázáteresztő képessé- jge jóval nagyobb. A magok, [magvas nélkül készíthetők. [Sem a formát, sem a magot jiöíjgölni nem kell. Az eljárást a legmesszebbmenőkig [gépesíteni lehet, s a műhely [ eljesen szennyezésmentes. A | formák és magok hosaú időn [keresztül tárolhatók. | Az így öntött öntvények {méretei pontosabbak, ezen lejárással az öntvénybe jelenleg beleönfjük a menetet, í'gy sok hidegen vont csőre [vagy gömbvasra illeszkedő, [belül megmunkált csapágyat [kívánnak ezzel az eljárással [megmunkálás nélkül gyár tálra. I A gépgyárban erre a célra [külön üzemrészt létesítenek, [magfúvó és héjsütő gépekkel [berendezve. [ Az eljárás előtt nagy jövő [áll és forradalmasítani fogja fa formázás technológiáját. Látogatás a SZOLNOKI KENYÉRGYÁRBAN vashetonszerelök, hanem malomgépgyári technikusok lennének. —Ez a víztartály, amaz meg a lisztszitáló berendezés — mutatjg Dobozi bácsi — kanálrendszeres megoldással szállítják ide fel a lisztet, innen meg levegő- nyomással továbbítják a dagasztókádakhoz. Lefelé ballagva megismertetnek még a második emeleti lisztelosztóval és az első emeleti automatikus liszt- mérleggel. A földszinten lévő prézlidarálógép működéséről is részletes tájékoztatást kapok. Az üzemet végigjárva nehéz lenne eldönteni, hogy melyik rész nyeri meg legjobban az ember tetszését. Talán a hófehér csempével borított falú világos kemen- ce-előrész a legszebb. — Az üzembehelyezés után 100— 130 mázsa kenyér kerül ki naponta innen — s minden bizonnyal jobb minőségben, mint a korszerűtlen, kisteljesítményű pékműhelyekből. A munka is lényegesen könnyebb, tisztább lesz itt. A liszt például a csövekből egyenesen a dagasztókádakba kerül. A nehéz fizikai munkát gép végzi. A ícelesz- téshez szükséges egyenletes hőmérséklet biztosítására szépen csempézett kelesztő- kamrákat építettek. A szaggató tágas termének falán kétoldalt légtisztító berendezés húzódik. Ugyanez tapasztalható a kazánházban is. Tiszta és friss levegőt szívhatnak tehát majd a sütőipari munkások. Bekukkantottunk az üzem szociális célokat szolgáló helyiségeibe is. A konyhában már ott a villanytűzhely. Az ebédlő tiszta, világos. Az öltöző és fürdőhelyiségek is bizonyára megnyerik majd a dolgozók tetszését. A korszerű üzemépület, s I K szolnoki kenyérgyár | modern háromemele- !tes épülete körül csend hősnői, csupán az építők felvo- Énulási bódéjából hallatszik !ütemes kalapácsütés. Dobozi ! Árpád vasbetonszerelő és § Busi András készíti nagy 1buzgalommal az ácskapcsokkal Igaz, ehhez az építkezéshez nem kellenek már | kapcsok, de máshol annál | inkább. | Itt már lényegében befejeződtek a munkák, csak kiesebb feladatokat kell még smegoldani. A két öregen kí- Wvül nem is találni már mást !a telepen. Kérésemre szíve- | sen — s egy kis büszkeséggel is — bemutatják az új güzemet. Jónéhány hónapos 1munkájuk nekik is benne ivan az új épületben, így hát | jogos a büszkeség, mert tény, Ihogy az üzem szemrevételezése után minden látogató gelismeréssel adózik a tervezőknek és a kivitelezőknek seQVaránt. 1 A minarettekre emlékezhető vas csigalépcsőn fiatalos mozgással kalauzolnak Wfel a harmadik emeletre, s Eközben magyaráznak, ismerhetik a berendezések műkö- Wdési elveit, mintha nem is a már ott lévő sok gép és ] berendezés (dagasztócsészék,j mérlegek, stb.) láttán kíván-] csiak lettünk arra, hogy\ mennyibe került ez az épü-] let. Utánaérdeklődtünk, s\ megtudtuk, hogy már közel\ négymillió forintot fordítót-\ tak rá. Kp zek után bizonyára arra } is választ várnak az\ olvasók, hogy mikor helye-] zik üzembe az új gyárat, mi- j kor ízlelhetik meg termékeit.] Feltettük ezt a kérdést ai Sütőipari Vállalatnak is, del onnan — érthetően — azt a\ választ kaptuk, hogy „annak] a kivitelező a megmondha-] tója”. Ezek után a kivitele-\ zőhöz, a Szolnok megyei] Építőipari Vállalathoz for- ] dultunk. — A kazánhiány késleltetij a kenyérgyár átadását — tá-j jékoztat bennünket Tarjám \ elvtárs. — A Tervhivatal] osztja el a kazánokat, igy I nem tőlünk, hanem a kazánokat gyártó üzemektől és: a Tervhivataltól függ, mikor i fejezzük be a munkát. Bízunk benne, hogy nem i soká, s a tavasz végén már az új üzem kimagasló ered-] menyeiről adhatunk számot, i (si) j
