Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-20 / 16. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. január 20. A LOVASSPORT VERSENYEK II. Cikkünk első részében a magyar lovassport és sportló nagyszerű eredményeivel foglalkoztunk, most pedig e sikerek elérésének titkát kívánjuk megvilágítani. önként kínálkozik a kérdés, vajon minek köszönhetjük a felsorolt sikereket. — Tudnunk kell, hogy az általunk rendezett nemzetközi lovasmérkősésen résztvevő nemzetek jóval többet áldoznak a lovassportra, mint mi. Mindegyiknél hagyományos régi sportszám a lovaglás. Ezek a nemzetek lovasaikat évente 5—-6 nemzetközi mérkőzésre küldik ki külföldre, s ezenkívül- maguk is rendeznek legalább egyet. Lovaik kiválóak, legalább olyanok, mint a mieink. Válogatott lovaskeretük évekig együtt van, kényelmes elhelyezéssel, kiváló edzők felügyelete mellett. Ugyanakkor a mieink bármelyik nemzetközi mérkőzés előtt az utolsó percig ellátják napi munkájukat, ezzel párhuzamosan a hajnali, vagy későesti órákban lovagolnak esőben, sárban, hóban, fagyban, télben, vagy egetverő porban az elképzelhető legmositohább viszonyok között, pálya- és fedett lovarda nélkül. Nincs Európában egyetlen olyan kis nemzet, mely legalább az utóbbival ne rendelkezne. Gondoljunk csak arra, hogy például labdarúgóink egy nagy nemzetközi verseny előtt bevonulhatnak a Margit-szigeti nagyszállóba, — az atléták, vagy a többi sportágak versenyzői a tatai edzőtáborba, stb. Pénzkérdés ez! Tudjuk jól, mégis el kell mondanunk, hogy az illetékesek tudomást szerezzenek róla. A budapesti nemzetközi lovasmérközé- sek „krónikája1 rövid kis beszámolóban merül ki, de igen szűkszavú volt a verseny sportsajtőja is. Nem adta vissza élethűen azt a zúgó tapsvihart, amely a lelátókat mindig zsúfolásig megtöltő nézők biztatták a magyar lovasokat, s nem érződött ezek között a sorok között az az ünnepélyes hangulat, amely eltöltötte a szíveket, valahányszor a győzelmi árbocra felkúszott a Himnusz hangjai mellett a magyar lobogó. Pedig az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia lovasait legyőzni semmivel sem kisebb siker, mint azok labdarúgóit, vagy egyéb más sportolóit Most pedig nézzük meg, mi a helyzet a mi kis megyéi viszonyaink között. . — Mezőgazdasági államból ipari állam lettünk. A ló a mezőgazdasági nagyüzemeknél mint munka- és vonóerő lassan másodrendű tényezővé válik. £zt jelenti-e ez, hogy lótenyésztésünk elsőrendű fontosságáról harmadrendűvé vált? Nem! A háború pusztítása után, amikor úgyszólván hazánk egész lóállománya megsemmisült, kénytelenek voltunk a lovat mint munkaerőt tömegbe tenyészteni. Tekintet nélkül származására, fajtájára, küllemére, és egyéb fontos tényezőire. 1955-ben már igen jelentős lóállománnyal rendelkeztünk, azonban a meny- nyiség a minőség rovására ment. A tömegekben tenyésztett lóanyag árnyéka sem volt a háború előtti, az egész világon közismert és keresett magyar fél vérnek. Közben a mezőgazdasági gépgyártás rohamléptekkel haladt előre, így a lóállomány egy tekintélyes része (kb. 200 ezer) egyszerűen feleslegessé vált. — Külföld 1950—55 években igen mérsékelt keresletet mutatott a magyar ló iránt. Talán éppen azért, mert minőségileg nem érte el a külföldi kívánalmak mértékét. Nem volt más tennivaló, mint a felesleges gyenge minőséget húsra értékesíteni, a megmaradt jobbal pedig megvetni az alapját a minőségi magyar fél vér- ten ycsztésnek. Hogy ez milyen kiválóan sikerült, éppen az 1958-as év tanúsítja, amikor már ott tartunk, hogy a külföld keresletét alig tudjuk kielégíteni. Ló-exportunk az 1958-as évben csúcsot ért el, s hogy ez milyen valutáris jövedelmet biztosított nemzetgazdaságunknak, talán elég megjegyeznünk, hogy ló-exportunk pillanatnyilag az ország valutáris jövedelmének élenjáró tényezői között szerepel. {Folytatjuk) Szép győzelmei... ért el a törökszentmiklósi fiú- és leány kosárlabda csapat Nagykőrösön. A helyi Arany János gimnázium meghívására kosárlabda villámtornán vettek részt. A helyieken kívül részt vett még a tornán a kiskunfélegyházi és a kecskeméti gimnázium fiú- és leánycsapata is. EREDMÉNYEK: Fiúk: Törökszentmiklős—Kiskunfélegyháza 43:33, Törökszent- miklós—Nagykőrös 42:28, Törökszentmiklős — Kecskemét 51:45. A fiúmezőny sorrendje a következőképpen alakult: 1. Tö- rökszentmiklós, 2. Kecskemét, 3. Kiskunfélegyháza, 4. Nagykörös. Leányok: Kiskunfélegyháza— Törökszentmiklős 36:10. Nagykőrös — Törökszentmiklős 61:14, Kecskemét — Törökszentmiklős 76:20. Itt a helyezési sorrend, a következőképpen alakult: 1. Nagykőrös, 2. Kecskemét, 3. Kiskunfélegyháza, 4. Törökszentmiklős. VIDÉKI torgyulotermekbol Az Aeros cirkusz sikerei A Szófiában és Budapesten vendégszereplő lipcsei Aeros-cirkusz előadásait november közepétől december végéig 365 ezren tekintették meg. (Berliner Zeitung-ból) EREDMÉNYES1 VOLT i a megyei TST sportaktívája Szombaton a városi tanács nagytermében rendezte meg a Megyei Testnevelési és Sport Tanács megyei sport nagyákti- váját. Az értekezleten a meghívott TST tagok, sportköri vezetők, sportszövetségi elnökségi tagok és társadalmi munkásokon kívül megjelent Borsányi János elvtárs, a Megyei Párt VB, Fodor Mihály elvtárs, a Megyei Tanács VB, Dobozi László, a Magyar Testnevelési és Sport Hivatal, Losonczy elvtárs. a Szakszervezetek Országos Tanácsának Sportosztálya, valamint Sándor László, az Országos Ifjúsági Sportbizottság képviseletében. Acs József a Megyei TST elnöksége nevében köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Závodszky Sándor MTST elnöknek. Závodszky elvtárs először e legújabb kül- és belpolitikai eseményekkel foglalkozott, majd- pedig rátért az elmúlt év sport- munkájának értékelésére. Megállapította, hogy testnevelési és sportmozgalmunk helyzete szorosan összefügg hazánk politikai, gazdasági és kulturális életével. Népköztársaságunk helyzetének megerősödése, a szocia- tizmus építésének egyre felfelé ívelő tendenciája adta meg a szilárd alapját annak, hogy test- nevelési és sportmozgalmunkban is az ellenforradalmi zűrzavar után rendet tudtunk teremteni. A megyénkben is létrejött test- nevelési és sport tanácsok a Megyei Testnevelési és Sport Tanács elvi programja alapján a helyi lehetőségek kihasználásával, saját területükre szőlő határozataikkal helyes irányba terelik testnevelési és sportmunkájukat. Meg kell azonban azt is mondani, akadtak olyan sportvezetőink is, akik még mindig csak a számszerű eredményeket tekintették feladatuknak, Ezután az 195®-as év számszerű eredményeit ismertette. Például, hogy 1957-ben az ellenforrada- iom következtében lói-re csappant a sportegy esülete-k, a sportkörök száma a megyében, addig 1956 végére már 182-re növekedett e szám. - Ebben az évbén megoldandó feladatnak kell tekinteni sportköreink szervezeti életének további szilárdítását felelősségteljesebb és tervszerű munkáját. A sportköri tagok számának alakulásánál megállapíthatjuk, hogy a még 1957 végén 16 797 főt számláltunk, ad' dig a jelenlegi állapot szerint sportegyesületeinkben 22 045 tagot tartanak nyilván. — Majd a Megye: Testnevelési és Sport tanács munkáját ismertette. A Megyei ,TST mellett létrejött bizottság, valamint az MTST Sportegészségügyi szaktanácsadás — A sportár (álmákról — As egyik egészség megóvásának eszköze a sport. Alapja az erős, edzett emberek általában eUenállóbbak a különböző megbetegedésekkel szemben. — Jobban bírják a nehezebb erőkifejtést kívánó munkát, és az így szerzett edzettségük révén könnyebben vészelik át a betegségeket is. — Tehát abból a szempontból is nagy jelentősége van a sportnak, hogy a sportoló dolgozók munkakiesése csökken. A testedzést tehát nemcsak az egyén játékkedvének kielégítése, saját szervezetének megerősödését szolgáló művelet hanem nevelési cél is. Olyan erős, edzett ifjúságot akarunk a sporton keresztül nevelni, mely a termelésben jól megállja helyét. Amikor azonban a sporttal járó versenyzési láz túlnő a megengedett határokon, és megfelelő edzés nélkül olyan irányban tolódik el, amely már kóro- rosan érezteti hatását, akkor bizonyos mértékben elveszti erkölcsi alapját. Az ilyen theat- riális irányzat nagyrészt csak a tömegek szórakozását szolgálja. Nem ritkán ezzel jár a testi épség károsodása, mely legalább felét szolgáltatja a sportártalmaknak. Más'k fele aztán a különböző sérülések csoportjába tartozik, amelyeknek jórésze pedig az egyes sportágak helytelen gyakorlásából, egyes versenyzőknek az ellenfél testi épségét nem kímélő magatartásából adódik. A sporthoz ennek már nem sok köze van. A sportkultusz fejlődésével a sportorvosi ténykedés is erőteljes fejlődésnek indult, és ma már a sportegészségtan jelentős irodalmat tud világszerte felmu- tatni. Továbbá a különböző sportágak orvosi vonatkozású elméleti és gyakorlati kérdései is eléggé tisztázottak. Az már egészen megszokott dolog, hogy a sportorvos engedélye nélkül nem is hagyják versenyezni a fiatalokat, és a későbbiek során is állandó ellenőrzés alatt maradnak, hogy a sport a szervezetre ne káros, hanem hasznos legyen. Köztudomású ugyanis, hogy nagyobb, erősebb sport- ténykedés nagyobb erőkifejtést kíván, és miután ennek is van határa, itt már fontos szerepe van az orvosig elővigyázatnak, ellenőrzésnek. Egyébként ennek a határnak a kiszélesítését szolgálja a rendszeres edzés, melynek következtében a szervezet lassan-lassan idomul a nagyobb erőkifejtéshez. Fokozatosan fejlődik olyan fokra, mely még a látszólag túlméretezett szervezeti igénybevételt is minden ártalom nélkül viseli el. A kellő módon elő nem készített izomzat viszont a fokozottabb Igénybevétel során rendszerint megkeményedik (megcsomósodik), és az Ilyen hely különösen hajlamos a rándulásokra, húzódások- ra, szakadásokra. Az általános köztudatban kevésbé ismert tény, hogy a sérüléseknél jóval nagyobb számban keletkeznek úgynevezett sportártalmak, melyeknek kihatásai még fontosabbak a sérüléseknél Is. Ezek ugyanis tartósabbak. nehezen gyógyulnak, itt a tünetek általában igen lassan, sokszor évek alatt fejlődnek ki, és tapintható, illetve érzékelhető elváltozást alig mutatnak. Ezen elváltozások sok esetben egy- egy sportágra jellemzőek, és szinte „foglalkozási’» ártalomnak számítanak. Például ökölvívóknál a csuklóízület elváltozásai rollerező gyermekeknél a csípőtáji fájdalom, súlyemelőknél a könyökízület panaszai, teniszezőknél ugyancsak a künyiikízü let csonthártya fájdalmai stb. — mindennaposak. Általános ária lom a túlhajtott és rendszertelen sportolás következményeként az úgynevezett sportszív, szívizomzat megnövekedése is, Labdarúgásnál természetesen lábak különböző sérülései jöhetnek létre. Ezek között is az izületi sérülések a legjelentősebbek (porclcválás, szalagszakadás, rándulások, stb.), melyeknek gyógyulása huzamosabb ideig tarthat. Természetesen ezenkívül még igen sok ártalom is előfordulhat. melyeknek jelentőségét csökkenti ritka előfordulásuk. Láthatjuk tehát, hogy az egészséges mederbe terelt sportolás sokirányú haszna mellett a hiányos felkészültség, a nem tervszerű, csupán ötletszerűleg végrehajtott megerőltető sportolás gyakori oka lehet a kisebb- nagyobb sérüléseknek, ártalmaknak. Azt is tapasztalhatjuk hogy ma már az állam gondoskodik ezen különféle ártalmak megelőzéséről és minden bizonynyal ennek következménye, hogy a sportsovinizmust — úgy is mondhatjuk: fanatizmust — is sikerül megfelelő mederbe terelni, akkor még ez a szám is csökken. Ma még kissé idegenkedéssel fogadják mind a sportolók, mind a vezetők is a kötelező sportorvosi előírásokat. Reméljük, hogy az elhangzottak közelebb is viszik őket ennek a komoly megfontolásához, megértéséhez. Bizonyára eliön az az idő, amikor maguk kérik majd a sportorvosi intézmény fokozottabb kifejlesztését. Az eddigi eredmények legalább is ezt sejtetik. Dr. VARHELYI BÉLA Szolnok tagjai is bekapcsolódnak területükön a munkába. Az MTST mellet létrejöttek a különböző feladatok elvégzésére az állandó jelleggel működő bizottságok. Ezek közül rendszeres és jó munkát végez az agi'.ációs és propaganda bizottság. Alapos körültekintéssel végzi feladatát Acs József ' vezetésével a fegyelmi és panaszügyi bizottság. Ez évben tervszerűbb és rendszeresebb munkát keil végezniük a gazdasági íé’esítményeket és sportfelszereléseket ellenőrző bizottságnak is. Az egészségügyi bizottság dr. Besze Pál vezetésével zavartalanul látta el feladatát az elmúlt évben a sportolók egészségének ..megóvása tekintetében. A Megyei TST elnöksége, ha a megyei sportszövetségekkel vagy annak bizottságaival nem is mindig a legteljesebb egyetértéssel végezte feladatát, de tisztázva és megértve a kérdések. lényegét sikeresen töltötte be az elmúlt évben irányító és koordináló szerepét. — 1958-ban 23 sportág megj’ei szövetségi vezetését szilárdítottuk meg. Majd később a felsőbb szervek rendelkezése folytán 19 megyei szövetség működését tettük véglegessé és láttuk el azokat az országos szövetség által jóváhagyott működési szabályzattal. A következőkben a járási és várost TST-k helyzetével foglalkozott. Az MTST létrejötte után megyénk hét járásában és három városában alakultak meg a testnevelési és sport tanácsok, Ezek ugyan helyes irányban terelik területük testnevelési és sportmunkáját, azonban tevékenységükből nem teljesen domborodik ki a kollektív irányító és ellenőrző munka. Beszéde további részében értékelte még a Megyei ifjúság Sportbizottság, valamint annak kebelében működő Diák Sport tanács munkáját is, mely után a falusi sportmunkáről szólt. Az egészet összegezve megállapította, hogy az elmúlt év során — ha nem is a kívánt mértékben — sikerült előre haladnunk a sportmunka megerősödése terén. Elkövetkező feladatunknak- kell tekinteni, hogy ezen a területen is a közeljövőben sorra kerülő sportköri vezetők újraválasztását jól oldjuk meg. Biztosítsuk a helyi lehetőségek kihasználásával falusi sportköreink gazdasági megalapozottságát, a falu sportot szerető dolgozóinak támogatását. Jobban igényeljük és növeljük a KISZ szervezetek bevonását. Végezetül az 1959-es év legfontosabb feladataira mutatott rá. A beszámoló után hozzászólásokra, majd pedig jutalmazásokra került, sor. Sándor László- elvtárs. az OISB részéről ezüst vándorserleget, valamint 16 (KW forint jutalmat adott át a törökszentmiklósi járási testnevelés: és sportbizottság elnökének, — mint a Falusi Dolgozók VII, spartakiádián országosan legjobb eredményt elért járásnak. Dobozi László, a Magyar Test- nevelési és Sport Tanács nevében Rátfai József elvtársnak, az MTST előadójának adta át a ..Sport és Testnevelés Érdemes Dolgozója” kitüntetést. A megyei TST pedig a jól dolgozó társadalmi munkásokat és sportvezetőkét jutalmazta meg. Az aktíván elhangzott hozzászólásokra következő lapszámunkban visszatérünk. Árokból a börtönbe A tiszaburai Lenin Tsz- ben dolgozott Berényi István traktoros. Különös oka lett volna, hogy megbecsülje magát: tudta, hogy hathónapos felfüggesztett börtönbüntetését újabb bűncselekmény esetén le kell töltenie. Ennek ellenére ittas állapotban vezette gépét, mellyel az árokba fordult. A közös gazdaságot ily módon 1500 forintos kár érte. A kunhegyesi járásbíróság dr. Malachovsky László tanácsa Berényi Istvánt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rongálás miatt négyhónapi, az ittas állapotban való vezetés miatt két- hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős; Berényi Istvánnak egy évi börtön-, büntetést kell letöltenie. Divatdámából vádlott Kiss Emilia a kunhegyesi Béke Tsz-ben volt könyvelő és pénztáros. Bizalmi beosztásával visszaélve egy év alatt kereken négyezer, forintot sikkasztott el a közös vagyonból. Az eltulajdonított összeget legnagyobbrészt divatcikkekre költötte. Visszaéléseinek sorozatát úgy követte el, hogy a munkaegység-előlegek íveire ráhamisította a gazdák neveit — az előleg-összegeket pedig a maga céljára fordította. — Ügyét 22-én tárgyalja a kunhegyesi járásbíróság. Lakat alá került a csaló Nem mindennapi bűnügyet tárgyalt a napokban a törökszentmiklósi járásbíróság. Boros Mihály büntetett előéletű, alkalmi munkából élő törökszentmiklósi lakos hamisított adóívvel nemlétező 4 hold földre cukorrépatermelési szerződést kötött, és erre 3200 forint művelési előleget vett fel. A pénzt italra költötte. Állandóan részegeskedett, feleségét, gyermekeit verte. Az elvetemült ember még 15 hónapos kisfiát is úgy megverte, hogy az súlyos sérüléseket szenvedett. Az italozáshoz sok pénzre volt szüksége, ezért szomszédjától 1000 forintot vett fel lakáslelépés címén, holott esze ágában sem volt elköltözni. Ezen kívül még borral is üzérkedett. A PROHIRPETÉS E~i*) ELTŰNT Sipula Simon férfiszabó január 16-án délben a szolnoki kórházba való felvétele alkalmával. 67 éves, alacsony termetű. vékony. Szürke télikabátot és fekete kucsmát viselt. — Aki tud róla valamit, értesítse Sembek Gyulánét Szolnok, F. Bede László u. 4. sz., vagy Sipula Józsefet, szolnoki 22—46-as telefonon. EGY szakképzett juhászt keres felvételre a mezőtúri Vörös Október Tsz, .Jelentkezői lehet az irodában Mezőtúr, Szabadság tér 21. szám. _______________________ IL LATSZER, festékáru és vegyes szakmában jártas kereskedelmi dolgozókat alkalmazunk. Vegyianyag Nagykereskedelmi Válla- lat 4, sz. lerakata, Szolnok. GYAKORLOTT könyvelőket és adminisztrátorokat keres nagy vállalat. — Ajánlatokat „Érettségizett” jeligére a kiadóhivatalba küldjenek. A TISZAFÖLDVARI Fötdmúves- szövetke^-t Igazgatósága szakképzett vegyes boltvezetőt keres. Erkölcsi bizonyítvány bemutatása kötelező. Jelentkezni lehet személyesen a földművesszövetkezet Irodájában TiszafÓldvár, Rákóczi út 5. sz. alatt. A HÉK1 Állami Gazdaság építési normást keres. Jelentkezni tehet a gazdaság központjában, Mezőbe ken. VIZSGÁZOTT stabil kazánfűtőt és villanyszerelő szakmunkást keres a Szolnoki Patyolat Vállalat. Jelentkezés a vállalat központjában. Szolnok, Mártírok útja 19. sz. FELSÖJASZSAGI Állami Gazdaság keres felvételre nagy gyakorlattal rendelkező juhászt anyajuhok mellé. Lakás, saját juhtartás biztosítva. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezni lehet: Felsőjászsági Állami Gazdaság, Jászberény. EGY jó állapotban lévő 30—35 mázsáig bíró gumiskocsi eladó. Lőkös János Fegyvernek. Viola út 15.___________________ ÜZ EMBEN lévő négyhengeres Csepel-Diesei, tizenhat-kalapácsos darálóval eladó. Abonyi, Jászbe- rény. Bálvány utca. VÁLLALATOK FIGYELEM! Az Alattyáni Gépállomáson eladó 1 db Dodge-Weapon 0.8 to. tehergépkocsi üzemképes állapotban. Esetleg elcseréljük 2 tengelyes pótkocsiért. — Gépállomásoknak könyvjöváírással is átadjuk. BEKÖLTÖZHETŐ egyszoba-kony- hás kis családi ház eladó. Szolnok, Gyík utca 20. sz. Kőműves tanulónak felvételre keres 15—17 éves, nyolc általános iskolai végzettségű fiúkat a 44. sz. Állami építőipari vállalat. Jelentkezési határidő: február 15. Cím: Budapest, V. kér. Kossuth Lajos tér 13—15. ÜZEMKÉPES 50—58-ös és 44-48- as Hoffher traktor eladó. Érdeklődni lehet Petőfi Termelőszövetkezet, Mezőtúr. Telefon: 51. VENNÉK egy hold szőlő-gyümölcsöst, Szolnok környékén. Cím a Szolnoki Hirdetőben. Pályázati felhívás A Gépállomások Igazgatósága pályázatot hirdet a felügyelete alá tartozó gépállomásokra főkönyvelői beosztásban. Illetmény megállapítás . szakképzettségtől függően. Jelentkezés a Gépállomások Igazgatóságánál Szolnok, — személyesen, vagy írásban. >00000000000000000^« A SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsora január 20. kedd este 7 óra; OLYMPIA január 21. szerda este 7 óra: OLYMPIA jan. 22. csütörtök este 7 óra: BAJADÉR január 23. péntek este 7 óra: BAJADÉR január 24. szombat este 7 ó: BAJADÉR jan. 25. vasárnap de. fél 11 ó: VITÉZEK ÉS HŐSÖK jan. 25. vasárnap este 7 óra: BAJADÉR január 27. kedd este 7 óra: MAJD A PAPA január 23. szerda este 7 óra: LAMPIONOK ÜNNEPE jan. 29. csütörtök este 7 óra: MAJD A PAPA január 30. péntek este 7 óra: LAMPIONOK ÜNNEPE jan. 31. szombat este 7 óra: MAJD A PAPA Szolnok megyei NÉPLAP Szolnok Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja Felelős kladő: a Szolnok Megyei Párt- Végrehajtó Bizottság Szerkesztőségi Szolnok, Tisza Antal u. í. 1. em. Telefon: 20—93, 26—69. 21—20 A taoot előfizetésben és árusításban a Szolnok megyei oosta- hivatalok és fiókposták terjesztik. A lap előfizetési díja egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítené!. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős nyomdavezető; Mészáros Sándor Nyomatott a Szikra Lapnyonu körforgógépein. Felelős vezet Kulcsár Mihály
