Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

1959. január 18.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Hej, mester még

űr, ezt a munkát köszönni sem érdemes!

Szívderítő milliók, — bosszantó tízezrek

Szívderítő milliók. 1958 ban hazánkban a Szolnok megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek építkeztek legtöbbet és legnagyobb értékben. Ez különben is szembetűnő, hiszen bármerre jár az ember, mindenütt új gazdasági épületeket, istállókat, sertésólakat, birka- hodályokat, stb. lát. Jó dolog. Közös gazdaságaink erősödését, megalapozottságát bizonyítja.

A méretek jellemzésére, ime néhány szám. Az elmúlt évben összesen 3055 férőhelyes padlásteres szarvasmarhaistálló került tető alá. Padlástér nélkül 912 férö- helynyi tehénistálló épült. Az elkészült sertésefiaztatók és hizlaldák összes férőhelye 3758. A juhhodályoké 1250, Szembetűnő a fejlődés a silótér építésénél.

A megye termelőszövetkezetei 1500 köbméternyi silótér megépítését tervezték, s ebből az 1958-as esztendő végéig 5490 köbméter lett.

Áz összes beruházások értéke (csak építkezésekről van szó) 68 millió forint. A kun- hegyesi Vörös Október isz és a fegyverneki Kossuth Tsz az elmúlt évben két sza- badszállásos, vastető szerkezettel ellátott istállót adott át rendeltetésének. Több közös gazdaságban az istálló fedélszerkezetét faanyag helyett vas tetőszerkezettel pótolták. Ez jelentős megtakarítást eredményezett: 100 férőhelyes istállónál fában 33 köbmétert, pénzértékben pedig mintegy 40 ezer forintot. (Nagyon igaz az, hogy háromszor annyi kislakást építhetnénk, ha a kislakásépítők a vastetőszerkezetet vennék igénybe.)

Számos közös gazdaság építkezéseit az állami építőipar végezte. Munkájukról elismerően beszélnek a szövetkezeti gazdák. Jól dolgoztak. A karcagi és tiszaföld- vári építőipari ktsz-ek is határidőre teljesítették tervüket. »

S mik azok a bosszantó tízezrek? Nézzük. Egyik-másik ktsz és tanácsi építőipari vállalat hanyag munkájával sok kárt okozott néhány Szolnok megyei közös gazdaságnak. Különösen szembetűnő a tanácsi építőipar részéről jelentkező felelőtlenség. A kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezetnek ötven üszőt el kellett adni férőhely hiányában, mivel a szóbanforgó vállalat nem készítette el határidőre az istállót. Emiatt a tsz úgynevezett téliesítési költsége is többtízezer forinttal növekedett.

Az a legérthetetlenebb, hogy a tanácsi építőipar vezetői három esetben — szóban és írásban — vállalták az elmaradások pótlását, a tervek teljesítését. Nem lett abból semmi.

De nemcsak rájuk, hanem a tiszafüredi építőipari ktsz dolgozóinak munkájára s azt lehet mondani, hogy amit csináltak, azt még köszönni sem érdemes. A tiszafürediek egyebek között a kocsi Petőfi Termelőszövetkezetnek megkezdték a tehénistálló, a tiszaőrsi Rákóczi Tsz- nek a sertésfiaztató építését. Határidőre egyik közös gazdaságban sem fejezték be a munkát. A kocsi Petőfi Tsz tehenei emiatt még decemberben is fészer alatt voltak. De ez még mind hagyján.

Amikor ugyanis végre az 50 férőhelyes tehénistálló elkészült, akkor derült ki, — hogy az épület nem jó. A födémszerkezetet át kellett építeni, s ez is mintegy 50 ezer forintba került. A tiszafüredi „mesterek” művűket azzal koronázták be, hogy a tiszaőrsi Rákóczi Tsz sertés- fiaztatóját is át kellett építenünk.

Ez évben ismét nagyarányú építkezések kezdődnek

termelőszövetkezeteinkben. Jó lenne, ha a kiszolgáló vállalatok, ktsz-ek nem ismételnék még az elmúlt év hibáit.

Szp.

Mit kell tudni

a hibridkukorica termesztésről

Hazánkban az utóbbi években egyre jobban terjed a hibridkukorica termesztése. A földművesszövetkezet boltjaiban a közelmúltban megjelent Berzsenyi-Janosits „A hibridkukorica” című könyve, amely a termesztéshez nyújt hasznos útmutatást, a fajtaheterózis kukorica, a beltenyésztéses hibrid- és más termesztett kukoricafajták agrotechnikai eljárásainak ismertetésével.

A könyv tartalmazza a vetőmag előállításának és nemesítésének módjait, törés és raktározás feladatait, tárolás és szárítás módszerei mellett megtalálhatjuk a könyvben az öntözéses kukorica termesztésének teendőit is és foglalkozik a kukorica kártevői elleni védekezéssel is. Részletesen tárgyalja a silókukorica és a csalamádéku- korica termesztését is. A könyvben leírtak érthetőségét sok rajz és kép szemlélteti.

„Ki a legnépszerűbb ember az önök falujában?“

A tószegi közvéleménykutatás eredménye:

tíz megkérdezett közül hatan Szűcs Antira szavaztak

Havat sepert a kapu előtt az öreg, s népszámlálónak vélt.

Akkor nézett csak nagyot, amikor azt mondom:

— Nézze Pali bácsi, elég nekem, ha egy kérdésre megfelel.

— Elég nagy a posta, ott a tudakozó.

— Az ám, de azt magától akarom tudni, ki a legnépszerűbb ember Tószegen?

Horváth Pál. Vörösmarty utcai gazda leült erre a fonott székre, s már a második cigarettámat füstöltem el, mire mindenkit számba- vételezett.

— Hát idehallgasson-e, ismeri maga Szűcs Antit?

— Nem.

— De én igen. Elgondolásom szerint az a legfainabb ember kis községünkben.

— Ezt mire alapozza?

— Megmutatta választáskor a nép. Antit már másodszor választotta tanácselnöknek.

*

Csinger Ignác torkán is csakúgy megakadt egy pillanatra a kolbászfalat, meg a kenyér, amit jó éles bicskával szegett hozzá.

— Jól meggondold aztán, hé — mondja asszonya.

— No, nincs azon olyan sok gondolkozni való. Par

E

RDEKES LEXIKON

L

Csalogató vetésnek nevezzük azt, amikor valamilyen növényt kisebb területen vetnek a kártevőik odacaaloga- tása, összegyűjtése és elpusztítása céljából.

Erdélyi karikásműveléx. A comibművelés egyik Erdélyben alkalmazott módja. A legalább 60 centiméter magas combon a Gulyot-metszés elvei szerint minden évben két karikába kikötött szálle feküdt, s otthon mindenki hozzászokott erős szagához. — S lám most, úton Szófia felé..;.

„S most ez a.:, a’’ — mondta magában Kocsó bácsi, s azon törte a fejét, hogy valami nagyon találót és sértőt eszeljen ki ennek a döly- fös, felcicomázott asszonynak a rovására. S minél többet tépelődött, minél többet gondolt pótolhatatlan veszteségére, annál éktelenebb haragra gyulladt, annál hevesebben fortyogott benne a gyűlölet ez ellen a betolakodott, idegen asszony ellen, összevont szemöldöke alól mind sűrűbben pislogott rá, s látta, hogy nyugodtan élvezi győzelmét.

„Várj csak, várj” — gondolta magában Kocsó bácsi. Összeszorította az állkapcsát, s kis szürke szemével lopva átlesett szomszédnőjéhez. A vonat éppen megállt valami állomáson, egyik-másik utas leszállt, hogy vizet igyék, vagy vásároljon valami ha- rapnivalót. Kocsó bácsinak is megvillant az agyában, hogy cigarettát vásárol, de nem lehet az, kinevetnék. „Megállj, megfizetek neked!" — bólogatott magában, s még inkább behúzódott a sarokba. Hosszas állás után a vonat ismét megindult, s az ablakon át mind gyorsabb iramban maradtak el a zöld mezők, a szántók, a fák... A vonat kerekei mind egyhangúbban zakatoltak a vagonok ütemesen nyikorogtak, s mint fekete gyíkok tekergőztek a száguldó mozdony után.

Az utasok akaratlanul is egymásnak dőltek, s egy-egy

pillanatra kellemesen elszen- deregtek. A felcicomázott dáma felakasztott kabátjára hajtotta a fejét, s becsukta szempilláit. Karja, hosszú, fehér karja, amelyen apró szeplők virítottak, lecsúsztak az öléből, s fedetlenül hagyta a bodrosszőrű ölebecskét. Kocsó bácsi lecsapott, mint az ölyv, felkapta a puha vatta- gombolyagot, s könnyedén kihajította az ablakon. A hölgy felrettent, mindkét karjával az ölébe kapott, de az üres volt. Rémülten tágra nyitotta a szemét, s megkérdezte:

— Kutyuskám!... Mimi... Hol a kutyuskám. — nézett körül oltalmat könyörögve.

A fülke ismét megélénkült, a könnyű álomba szenderült utasok kinyitották a szemüket, s tekintetük önkéntelenül is a hölgyet és Kocsó bácsit kereste.

JV4 ár azt hittem, hogy a pipával maradunk — jegyezte meg széles mosoly- lval egy fiatalember, aki történetesen mindent látott.

Mi az? Mi történt? — fordultak feléje kíváncsian az utasok.

— Kutyuskám! — kiáltotta elfulladva a felcicomázott dáma —Mimi! Kutyuskám!... — kétségbeesetten forgatta jobbra-balm a fejét, s némi reménykedéssel a hangjában egyre kérdezte utitársait: — Hol a kiskutyám? Hol a kiskutyám?

— Elment, hogy megkeresse a pipát — mondta szemközt egy férfi, s az egész fülke vidám hahotába tört ki.

— Ez túlzás — vélekedett egy hőségtől pihegő asszony.

— Miért volna túlzás? —

Megérdemelte! — fortyantj fel az a fiatalember, aki ta-j núja volt a kiskutya balsor-í sának. f

A dáma, mint egy felbor-I zolt kotló, amely csibéit fél-! ti, rátámadt Kocsó bácsira,! megragadta a karját, s dü-i hősen az arcába kiáltotta: I

— Adja vissza a kiskutyá-i mat, hallja?

Kocsó bácsi arca elsötétült,! s karján megremegtek aszőr-| csomók.

— Ne nyúljon hozzám, hé!j — nézett rá megsemmisítőén, | s karját kirántotta a nő ke-! zéből.

A kétségbeeséstől, a düh-! tői és a megvetéstől elerőtle-1 nedett dáma visszatámoly-| gott a helyéire.

— Maga barbár! — mondta | kissé nyugodtabban, de utá-1 na szeme megint ádázul fel-| villant; előrehajolt és si:pítoz-| va mondta:

— Adja vissza a kiskutyá-1 mat, hallja?

— Adja vissza a pipámat| és én is visszaadom az ebét. |

— Megveszem a pipáját' |

— Én is megveszem az ebét.|

— De legaláb juhászkutya!

legyen — javasolta valaki a = fülkében — ne ilyen pöt-M tömnyi! Ü

A szófiai állomáson a har-1 madosztályú fülkéi egyik elkésett utasa még lát-! ta a dámát és Kocsó bácsit,§ amint egy rendőr jelenlété-! ben élénfceti és indulatosan!' perlekedtek. Az utas a kijá-I rat felé haladtában megfor-! dúlt, elmosolyodott, s fejét! csóválta:

— Ez a kettő sohase fogj a g megérteni egymást — mondta § hangosan, s nehéz bőröndjé-1 vei a villamosmegálló felé! igyekezett.

vessző, s ezek alatt egy-egy kétrügyet ugarcsapot hagynak. A karikákat felülről lefelé hajlítva kötik ki. A magas combon nevelt hajtásokban a késő tavaszi talajmenti fagy kevésbé tesz kárt.

Flamand-mvarha. Franciaország északi részén és Belgiumiban tenyésztett tömeges testű fajta. Színe vörösbama, ritkábban cseresznyepiros. A tehenek súlya 660—700 k;lo- ijramm. Évi átlagos tej elése |1000 kilogramm. Hizlalásra f.3 alkalmas.

i Gradáció (túlnépesedés) a i-ovarok életében akkor keletkezik, amikor egy faj i ’.agymértékben elszaporodik, i Hajdúsági gyógyszergyár [Debrecenben működik. Első- borban a penicilingyártás céljára épült. 1950-ben helyezlek üzembe. Ma már a peni- bilinen kívül Tetrán-t (terra- inycin-tartálmú antibioti- l’cum) is termel. Az antibiotíi- l'uim gyártása melléktermé- ikeiként +ertvitolt és vitacilint ihcz forgalomba. Érmek a két Ikészítménynek — mint állati tápszernek — újabban nagy iielentisége van a sertés- és baromfi nevelésben, valamint ihizlalásban. Az európai színvonalú gyógyszergyár 8 darab 30 köbméteres fermentor- ■al rendelkezik. A hazai szük- iségletek ellátásán kívül nagy exportot bonyolít le.

ISyolcszáz négyszögölről

közel 4 ezer lóri ni

Kolozsi István tiszafüredi gazdálkodó négy esztendeje foglalkozik zöldborsó termesztéssel. A földművesszövetkezettel minden évben 800 négyszögölre köt szerződést. Erről a területről 8 mázsa termést zölden értékesít. Azt tartja, érdemes borsót termelni. Joggal. Az elmúlt évben a 800 négyszögölről közel 4 ezer forintra tett szert. Mivel a termést korán értékesítheti, így rendszerint vet másodvetésű kukoricát. Az is növeli jövedelmét.

rasztszemmel Kovács Bandi a példakép.

— Az olyan jó gazda?

— Hát ötször-hatszor bekapálja a kukoricát minden nyáron. A búzavetése meg olyan tavasszal, mint a tej.

— Sok földje van?

— Neki tán három hold, de kínlódik vagy tizenhéttel, felesbe, haszonbérbe.

— Azt még hogy csinálja?

— Csak úgy. Augusztusba jó mélyén felszántat a gépállomással. Lovat csak egyet tart, az nem gazdaságos, szar vas jószágokat állít be helyette. Hízót is hatot-hetet lead évente szerződésbe.

*

— Én Szűcs Anti mellett szavaznék.

— Maga tudja Gál bátyám.

— Én hát. Aki ilyen jól elvezet egy falut, úgy él, mint ő...

— Na, hogyan?

— Azt még berúgva nem látta senki. Húszbeli, akkoriban legénykedett, mikor Sanyink. De nem hogy verekedett volna, inkább mindig jóra beszélte a viszolygókat.

— Az emberekkel hogy bánik? .

— Megmondom. Akár az utcán is elintézi, amit tud. Nem tud annak előre köszönni senki.

— Es mit tudna még róla?

— Azt, hogy milyen szépen neveli a családját. A termelőszövetkezetből hozott asszonyt magának, megbecsülik egymást. Annyira vitték, hogy házat is építettek már.

•

Jándi Kálmánnak kérdésem viszont kobaktörést okozott. Gondolkodik erősen, látom az arcán.

— Egyőszintén megmondom — böki ki végül — Vágó Pál a rendező.

— Milyen rendező?

— Itt nálunk a sportkörnél. Kaskötő a foglalkozása

a szövetkezetben, a szaba, idejét meg a község sportjára áldozza.

— Maga miért tiszteli főképp?

— Mert igaz ember, éle- | tében nem hazudott még.

Egy egész délután a tószegi utcákat. Űzött, tott az érdekes téma: . legnépszerűbb a falubar

Tíz embert kérdeztem közülük hatan a tanács^ . j mellett kardoskodtak.

S nem érdemtelen, ki miért.

Kormos János, Magyar Mihály az Alkotmánybeli

szövetkezeti gazdák mondták.

— Ezt a tsz-t ő alapította. Ügy is hívják sokan: Az | „Anti csoportja”. Ezért ragaszkodunk hozzá.

Tóth Erzsi, KISZ vezetőségi tag:

— Anti bácsi mindig el-i jár gyűlésünkre. Vezetőségi! ülést legtöbbször a tanács-^ házán tartjuk. Megengedij Azt szokta mondani, tudok, segítek fiatalok.

Kálmán Mihály egyéni gazda:

— Építkeztünk, elfogyott a tégla. Anti szívesen adott volna kölcsön, de aztán kijöttünk.

Nagy András cipész:

Nagy baj lett volna itt az ellenforradalolíikor, ha nine itt Anti. Éjjel-nappal jártl kelt ez az ember, leszerelt^ a hangoskodókat, szervezte i kommunistákat.

*

Szűcs Antalt én sosem láttam. Iskolán van, tanul most is. De annak nagyon- nagyon örültem, hogy Tószegen Szűcs Antal kommunista tanácsvezető a legnépj rűbb ember a falu ga: között. S hadd tegyem zá, a pártonkívüliek eJ mert a megkérdezettek lamennyien pártonkívüliek.'

Borzák Lajos

Befejezték a tervkészítést

A jászladányi Úttörő Termelőszövetkezetben szép tervet készítettek. Jövőre a termelőszövetkezet jövedelmének több, mint 50 százalékát az állattenyésztésből nyerik, 50 hold négyzetes silókukoricát is vetnek. A búza termőterülete 290 hold lesz ebben az évben. Építenek 3 gondozói lakást a szövetkezet

tanyaközpontjában. 118 holdon digózással, 26 holdon pedig meszezéssel végeznek talajjavítást, s úgy tervezték: év végére egy munkaegység értéke 33 forint 20 fillér le; .

A képen Cseh Mihály elnök, Nyitrai József agronómus. ■ Káldi Etelka könyvelő és * Muhi Ferenc növénytermesztő.

HIRDETMÉNY

A Megyei Tanacs Végrehajtó Bizottság Pénzügyi Osztálya az alább'akban hívja fel a mező- gazdasági foglalkozású lakosság figyelmét:

1539. február 13 napjáig bezárólag adóbevallást köteles adni az, aki 1959. január hó 1 napján az ország területén gazdaságilag művelhető (kataszteri tisztaiöve- delemmel bíró) 400 négyszögöl vagy ennél nagyobb területű mező- és erdőgazdasági ingatlant (ideértve a kertet és szőlőt is) bármilyen elmen (tulajdonjog, haszonélvezet, felesbérlet, illetmény vagy egyéb más címen) használ;

az, aki 1959. január l, napján két évesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonosa (haszonélvezője).

Nem köteles adóbevallást adni: az, aki kizárólag állami tartalékszőlőt, vagy tartalékgyümölcsöst haszonbérel, ha nincs két év nél idősebb lova (öszvére);

az, aki mezőgazdasági termelőszövetkezettől — mint annak tagja — eltartást (járadékot) kap.

Az adóbevallás nyomtavány a városi, községi tanács végrehajtó bizottság pénzügyi osztályánál, csoportjánál ingyen szerezhető be.

Az adóbevallást az adózó a lakóhelye szerint illetékes városi, községi tanács vb pénzügyi osztályánál, csoportjánál köteles beadni.

Minden érdekelt adózó tegyen eleget a fenti időoontig adóbevallási kötelezettségének, mert annak elmulasztása birság kiszabását vonja maga után.

Megyei Tancs VB Pénzügyi Osztálya

1