Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
/ SZOLNOK MEGYEI NEfLAF 1959. január 18. [Háfra Pál megnyerte a fogadást — de őszre nyerni fog a vesztes is Egy agronómus mesélte. | Nem tudom, ismeri-e Háfra ált? Földművesszövetkezeti nyfelvásárló Rákóczifal- 1. Vele, meg Kovács gazdá- esett meg ez a történet, lit most mondaná akarok. | Ezt az újfajta vetőmagot endővel ezelőtt Rákócziivá n még nagyon kevesen ék. De volt már válaszé arról, hogy kap a köz- is belőle. Na, ugyan nem megy abból el még 3 se — így vélekedett Táfra Pál, de ezt mondták másak is. Különösen Kovács gazda, aki váltig hajtogatta: az a biztos, ami régi, és amit ismer a gazdaközönség. Hibridkukorica? Ki hallott ilyet? Meg aztán azt hitték a faluban. úgyse küldenek ebből a magféleségből, csak beszélnek róla. Leginkább ehhez bízott a földművesszövetkezet terményfelvásárlója is. Csalódott. mert a hibridkukoricamag megérkezett, vele az utasítás, hogy márpedig ezt az újfajta magféleséget ki kell osztani, nagyon jó, bőtermő, hasznára válik a gazdáknak. A parancs az parancs. Háfra Pál — ha r.em is meggyőződésből, de hivatalból erre égre-földre dicsérni kezdte a magot. Szemére vetették, hogy korábban másképpen beszélt, és hogyha olyan nagy n jól tudja, hát akkor ő miért nem használja? Szó ami szó, a terményfelvásárló — hogy példát mutasson — cserélt két holdra való hibridkukorica-magot. Ezután már joggal dicsérhette, de még mindig nem hittek neki, különösen Kovács gazda nem, áld csak úgy tréfából fogadást ajánlott Háfrának. Aki veszít, annak két liter bora bánja. A fogadás tárgya meg az volt, hegy Kovács gazda pontosan annyit, vagy még többet termel a szokvány-kukoricából, mint Háfra Pál azzal a híres hibriddel. Minden munkát egyszerre s egyforma minőségben végeztek, egyazon időben kapáltak, még egy napon is törték a csöveket. Kukoricatörés után Kovács gazda megfelelő számú „szakértőkből álló” bizottság előtt lemérte a termést. Egy hold 31 mázsát adott. A hibrid- kukorica pedig pontosan 39 mázsa 80 kilót, se többet, se kevesebbet. Kovács gazda a két litert elveszítette, a hibridkukorica meg kitűnőre vizsgázott. Legérdekesebb, hogy az országos kukoricatermesztési tanácskozás után pár nappal ezelőtt ismét híre jött, hogy Rákóczifalva jónéhány mázsa kiváló hibridkukoricá-magot kap. Kovács gazda volt az első igénylő. — szp — Javul a vízellátás A megye vízellátása érdekében — az eddig elért nagy eredmények ellenére — bőven van még tennivaló. Tanácsaink tudják ezt és minden tőlük telhetőt elkövetnek azért, hogy orvosolják a bajokat. Kunmadarason például ez év elején törpe vízmű építését kezdik meg. A több mint 1 millió forint költségráfordítással végzett munkát a jövő év augusztusában fejezik be. Mezőtúron is többszázezer forintot fordítanak vízmüfejlesztésre. Jászberényben meg a szennyvízlevezetési munkák tervezésére too ezer forintot biztosítottak az idén. A szolnoki Abonyi és a Vöröscsillag úti vízellátás javítása érdekében 886 ezer forint költséggel végzett munkákat is befejezik 1959. július végére.-»»—----------------A KISZ KB Intéző Bizottsága javaslatára a földműve- lésiievi miniszter határoza'ot hozott a kétéves mezőgazda- sági szakiskolák átszervezésére. Az 1959—60 oktatási évben az FM felügyelete alá tartozó tizenhét kétéves mezőgazdasági szakiskola közül ötöt szerveznek át; a lengye- lit, a pápait, a jászberényit, Kerít Tun Kezet fogtunk, bemutatkoztunk. Elmondtuk, azért jöttünk, hogy a Szolnoki Gépállomás híres-neves emberéről, a százhúszszoros újítóról ri- ■t készítsünk. Jó helyen járnak, szíve- állok rendelkezésükre, s el újításaimat igencsak ínon tartom, mindjárt zem, hogy nem százhúsz, hanem százharminchat azoknak a száma, most mun- áíkodom a százharminchele- ’diken — válaszolta mosolyogva Bozza János főmérnök. Egynéhány újítását ott a gépállomáson nyomban szem- ügyre is vettünk. Kísérőnk Bozza elvtárs volt. Először a kazánházba mentünk, ahol a nagy szerelőcsarnok melegét is „termelik’1. — Ezt viszonylag kevés költséggel házilag csináltuk — magyarázta kísérőnk, miközben megmutatta a korszerűen biztosított gőztartályo- , f* * és vezetékeket. A kazán- .znak nemcsak az a haszna, úgy meleget ad a munkaheteknek, hanem a gőzt nagy- l’.ereűn fel tudják használni 'mrég üzembe helyezeti rvító műhelyben, ami .en ilyen gépállomás’ mész az egész országban, gumijavítóban traktorok, n-perek, kombájnok, teher- pkocsik gumikerekei sora- .eztak javításra. *— Nemcsak a magunkét javítjuk, szívesen vállalunk munkát a társüzemektől is — mondotta a főmérnök elvtárs és elsorolta, miért volt érdemes ezt az üzemrészt létrehozni. Elég egy jellemző szám. Három és fél hónap alatt kb. 47 ezer forintot hozott a „házhoz”. 0 kétéves mezőgazdasági szakiskolák közül ölöt átszerveznek Az új iskolatípus a szakmai oktatás mellett ifjúsági vezetőket is képez Bo?za lang; gépállomási főmérnök 136-szoros újító megtakarítás mutatható ki azokból. Végül terveiről érdeklődtünk. így válaszolt: — Amíg én élek, nem tudok leszokni a szakadatlan fejtörésről — tervrajzokat, számításokat mutatott. — Egyrészt a fűkasza tökéletesítésével, másrészt a permetező öntöző berendezések módosításával . foglalkozóm. ' Vari még jónéhány elgondolásom a takarékosabb gazdálkodásra és a balesetek csökkentésére. Elbúcsúztunk, s arra gondoltunk, nagyon sok Bozza János kellene. ES. Silótöllő gépet javítanak Igaz, most nem silót készítenek vele, hanem szecskáznak a jószágok részére. De amit használnak, azt olykor-olykor meg is kell javítani. Mihályi Balázs éppen ezen fáradozik. hogy a silótöltő minél hamarabb munkába állhasson a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezetben. Téli kertészeti munka A jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezetben most naponként a szövetkezet székházában találjuk Mihályi László palántanevelőt, aki a lányával melegágyi takarót készít rozsszalmából. Amióta az emelőszerkezet üzemel, a gépek javítása, tisztítása nem okoz nehézséget. A legnehezebb gépet is 160 centiméter magasra felemelhetik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szerelő állva végezheti a szükséges tennivalókat. Mondani sem kell, hogy ez is a főmérnök elvtárs találmánya. Egy másik még ezt az előbbit is felülmúlja. Megoldotta a nagyműhely darupályájának villamosítását, melyről elég csak annyit, hogy már Szolnok megye valamennyi gépállomása kérte a szolnokiak segítségét a daru villamosításának kivitelezéséhez. Százharminchat újítás. NV1 héz lenne valamennyit fel so-i rolni és mindegyikről számot { adni. Amikor végigjártuk azi üzemrészeket, nagyon sok: traktoros elismerően nyilat-1 kozott a főmérnök elvtárs j újításairól. Dehát kicsoda is Borza elv-\ társ? Nem, túlzás állítani:\ szakmája, értője és szerelme-l se. Tizenkét esztendeje dol-f gozik a mezőgazdaságban.\ Három évvel ezelőtt került a\ gépállomásra, de már akkori számos újítás tette ismerttéi nevét. I Megkérdeztük tőle, hogy aj népgazdaság szempontjából : van-e valami jelentős hasznai újításainak? — Valamennyit elfogadták,| sőt nyolcat országszerte be-\ vezettek. Ezek, a hozzáértőki számítása szerint, 817 ezer fo-\ rint megtakarítást eredmé- \ nyeztek — válaszolta. És milyen haszonnal jár-1 tak a gépállomáson beveze-j tett ésszerűsítései? Pontos ér-i tékelós szerint 130 ezer forint j Időjárást jelez az éj lengyel elektronikus számológép J A fiatal lengyel elektronikus M gépgyártás nagyszerű új sikeI rekkel büszkélkeűhetik. Meg■ épült az „AAH” matematikai ■ gép, ez 'a bonyolult elektronikus I számológép, amely a maga ne■ mében egyedüli a világon. ■ Eredetisége abban áll. hogy az I un. harmonikus funkciók analiI zteére szolgál. Hétköznapi nyelI ven szólva: bonyolult gyakorlati I feladatokat old meg, így például I — az idő] árás jelzést. A gép az I állami hidrológiai és meteoroló- I giai intézet megrendelésére ké- I szült. A meteorológiai adatokból — légnyomás, hőmérséklet, nedvességtartalom, stb. — tehát az úgynevezett meteorológiai pareméterekből másodpercek alatt kiszámítja a várható időjárást,^ amíg a matematikusoknak ezek! a számítások napokig tartaná-! nak, ha fejben kellene számol-| niok. Az eredményt persze n'em| úgy közli a gép, hogy „Ilyen meg| ilyen idő várható”, hanem lal-| kusok számára érthetetlen szám-| adatok formájában, de ezeket a; meteorológusok már könnyű-= szerrel átültetik olyan formába,! amilyenben a rádióhallgatók,= meg az újságolvasók megkapják.! Az „AAH” hosszútávlatú prog-| nózist készít, több napra előre; számítja ki a várható időjárást. = A gépen tervezői két évig dől"! goztak. 300 lámpája és 100 úgy-| nevezett számolókamrája van,| mindegyik 24 érintkezéssel. = A PIPA és az ÖLEB írta: GEORGI KARASZLAVOV K ocsó bátya a fülke sarkába üldögélt, merően Ibámult ki az ablakon, egyenletesen szívogatta fekete pi- ipáját, s vastag ajka balszög- sletéből időközönként kes- gkeny, halvány füstcsíkokat leregetett. A ritkán utazó em- =berek módjára résen volt, Inehogy valamit is elszaiasz- jgszon a vonatablakon át eléje =táruló képsorozatból, s ha a Ivómat állomáshoz közeledett, gKocsó bátya izgatottan ki- =dugta, nagy, napbarnított teljét az ablakon . s. g Az egyik állomáson, amiskor a vonat már indulásra gkészen füttyentett, a harma- gdikosztályú fülkébe belépett gegy magas, felcicomázott ihölgy, kis, bodros, fehér öl- lebbel a karjában. Először Imindenki azt hitte, hogy az gétkezőkocsiba megy, a folyo- gsón rekedtek, utat is csimál- gtak neki, de a hölgy nem gment tovább, hanem az ülő futások lábain keresztül egye- gnesen az ablakhoz lépett, s = intett a Kocsó bátyával szem- iben levő fiúnak, hogy'álljon gfel. Ilyen esetekben az em- | berek úgy viselkednek, mint- gha meghipnotizólták volna főket — a fiú is szó nélkül = felállt, s átengedte helyét az I előkelő hölgynek..: i Kocsó bátya összevonta = szemöldökét. Ez a felcicomá- gzott, kifestett, büszke dáma gnem ebbe az osztályba való 1— ugyan miért tolakodott fide? S vajon mi járatban f van? Valamennyi .többi utas- iról fel tudott tételezni valamit, — hogy mit dolgozik, tanult-e vagy műveletlen, sőt egyik-másiktól azt is megpróbálta kitudni, mi végre utazik Szófiába —, de ezzel a nővel sehogy se boldogult, így hát egyre nézte összevont szemöldöke alól, tűnődve szopogatta a pipáját, s egyenletesen eregette a füstöt. A hölgy végül is észrevette, milyen fürkészve nézi s£embenülő utitársa, s kelletlenül végigmérte. Magaviseletéből és ruházatából mindjárt látta, hogy paraszt- ember, s nyírott szemöldökét összevonva, parancsolóan rászólt: — Tegye el a pipát, bátya! Kocsó bácsi meg se moccant, semmi jelét nem adta, hogy a felszólítást hallotta volna. Csak éppen felhúzta kissé a szemöldökét, mintha még jobban akarná látni. Az utasok vidáman összenéztek. — No nézd csak — mondta valaki a másiknak — az egyik bátya, a másik néne ... Az utasok felélénkülve figyelték a jelenetet: a dáma gorombán rászólt a bátyóra, vajon az. mit fog rá válaszolni? — Tegye el a pipát, bátya, nem hallotta? Nem ért bul- gárul? — ismételte meg sértődötten, de épp oly parancsoló hangon a hölgy. — Már miért tenném el? — hunyorított Kocsó bácsi, s haragosan végigmérte. — Mert büdös! — felelte nyersen és ingerülten a hölgy. — Akkor maga is tegye el az ebét! — felelte Kocsó bácsi, s arcát a sérelem és a harag lángba borította. — Ugyan mi baja van ezzel a szegény kis állattal? — Nem szegény és nem gazdag, hanem eb, s ha egyszer eb, akkor büdös — felelte színlelt nyugalommal Kocsó bácsi. — Hát jól van! — fortyant fel a dáma. s összehúzódva a sarokban, haragosan bámult maga elé. K ocsó bácsi diadalmasan körülnézett, nagyott szippantott a pipából, utána vastagon eregette az orrán a füstöt, s hogy az átélt izgalmat kipihenje, kivette a szájából a pipát, s kezét békésen az ölébe ejtette. A dáma lopva nézte, s amikor már mindenki azt hitte, hogy beletörődött legyőzetésébe, s nem húz ujjat udvariatlan és keményfejű szomszédjával, hirtelen kikapta Kocsó bácsi kezéből a pipát, s kidobta az ablakon. Mindez oly váratlanul. olyan csendben történt, hogy az utasok ^eleinte nem is sejtettek semmit, s az első pillanatban Kocsó bácsi sem tudta pontosan, kidobta-e valóban a nő a pipáját, vagy csak tréfából eldugta valamerre —, mindenesetre a pipa nem volt sehol, csak két- három hamupernye maradt az ölében. — Hogy merte kidobni a pipámat? — horkant fel végIIIIH!lllllllll!llllllllllllllii!!!!i!!!!!illllllllllllllllHlliillillllllff re Kocsó bácsi, s magából kikelve meredt szoijnszédnő- jére. Egy pillantásra sem méltatta, s elégedetten, nyugodtan simogatta az öleb bodros fejecskéjét. — Hogy merte kidobni a pipámat? kérdezte meg újra Kocsó bácsi, de ezúttal csak felemelte egy pillanatra rákvörös arcát, s megvető pillantást lövelt rá. Amikor az utasok megtudták, hegy mi történt, többen is elnevették magukat, a fordulat szemlátomást mindenkit mulattatott. Voltak, akik csúfondáros megjegyzéseket lődöztek ki Kocsó bácsi címére, nyilván szívesen látták volna, ha elragadtatja magát, de az öreg behúzódott a sarokba, s úgy tett, mintha belátta volna, nem lehet ezzel a dölyfös, kikent-kifent dámával ujjat húzni. Nincs mit tenni — máskülönben mindjárt megmutatta volna, mi jár annak, aki a más pipáját kidobja az ablakon ... A vonat megállt egy kis állomáson, a fülkébe még beszállt néhány utas, s amíg elhelyezkedtek, amíg helyreállt a nyugalom, a pipa dolga jóformán egészen feledésbe ment. Csak Kocsó bácsi nem felejtette el, egyrészt. mert szörnyen bántotta az önérzet, másrészt mert nagyon hiányzott neki a füstölés. Nyugatalanul harap- dálta az ajkát, időnként nyelve hegyével megnyalogatta húsos szája jobb szögletét, pontosan azt a helyet, ahol nemrég még a pipa csüngött. Ezt a pipát még fiatal korában egy hadgyakorlaton szerezte, végigküzdötte vele az egész háborút, vele kelt. vea hajdudorogit és a szentesit. A szocialita mezőgazdaság építése, a mezőgazdasági tudományok rohamos fejlődése az elmúlt években mind erőteljesebben követelte olyan alsófokú szakvezető káderképzés feltételeinek megteremtését, amely kellő elméleti tudással és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberképzést biztosít. Az FM 1954-ben ezeknek az igényeknek kielégítésére hozta létre a kétéves mezőgazdasági szakiskolákat, ahol 17—27 éves tsz tagok, állami gazdasági dolgozók és egyénileg gazdálkodó fiatalok tanultak, illetve tanulnak. Sikeres vizsga után „szakiskolát végzett mezőgazda”, illetve kertész, vagy állattenyésztő végbizonyítványt kaptak, vagy kapnak. Az átszervezést az indokolja, hogy olyan falusi ifjúsági vezetőkre van szükség, akik ismerik a mezőgazdaságot, kellő szakmai és politikai felkészültséggel rendelkeznek. Az új iskolatípus alkalmas lesz arra, hogy a szakmai oktatás mellett ifjúsági vezetőket is képezzen, akik majd a kellő szakmai és politikai ismeretek birtokában a parasztfiatalok tömegeinek hivatott vezetőjévé válhatnak.
