Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-02 / 285. szám
1958. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Termelőszövetkezeti pártszervezeteink feladatai Egymillió 701 ezer forint tervtúlteljesítés ax abádszalóki Lenin Tsz-ben Az országoshírű abádszalóki Lenin Tsz gazdái az elmúlt hét végén: szombaton tartották zárszámadó közgyűlésüket» Ezt a nevezetes eseményt — mi tagadás, — az ottani egyéni gazdák is türelmetlenül várták. Ugyan, megfelelt-e a várakozásnak ez a közös gazdaság, rászolgált-e hírnevére? A választ a tsz eredményei adják meg. ermelőszövetkezetednkben lezárult egy gazdasági év. Most vannak a zárszámadások, most mérik fel, hogyan dolgoztak milyen gazdák voltak egy éven keresztül. Az eredményekben azonban nemcsak az tükröződik, idejében kapáltak-e, jól műtrágyáztak-e, és hasonlók, hanem az is, hogy milyen következetesek voltak, ha a közös ügy sikeréről volt szó. Nem egy példa bizonyítja, hogy ahol határozott volt a vezetés, és tartalmas politikai munka folyt, nincs ok gazdasági nehézségekre hivatkozni. mert a feltételekhez és körülményekhez viszonyítva jó eredményt értek el. Éppen azért, mert az év végén felmért eredményekben nemcsak a szakmai hozzáértés tükröződik. már most beszélni kell arról, milyen legyen tsz-einkben a politikai munka, a mostani időszakban mire készüljenek fel szövetkezeteink pártszervezetei. A legközelebbi tennivaló közvetlenül a zárszámadásokból adódik. A pártszervezetekre vár a tsz-ekben az a feladat, hogy minden tsz-tag figyelmét a közös ügy felé irányítják. Ne csak kimondottan azzal törődjenek a tagok, hogy mi jut egy munkaegységre, hanem azzal is, hogy ml marad a közös gazdaságban, miből építenek jövőre, miből fejlesztik a jó- szágállományt, vagy éppen miből veszik meg a szükséges gépeket. Legtöbb tsz-ben vannak olyan emberek, akik egész éven át szorgalmasan, becsületesen dolgoztak, soha semmi kifogás nem esett ellenük, de most, hogy együtt van az évi munka gyümölcse, engednek az osztás csábításának és legszívesebben azt is elvinnék saját portájukra, ami a közösben kell. A z ilyen és hasonló dolgokon aztán gyakran vita kerekedik, amit sértődés, dac, nem egyszer kilépési szándék követ. A pártszervezetek tagságának nagyon kell figyelni az ilyen eseteket, s vigyázni a tagokra. Az adódó viták tárgyilagos levezetésével, az emberekkel való őszinte szóval sokat elérhetnek. Higgadt, nyugodt beszélgetéssel késztessék őket gondolkodásra, tanítsák őket arra, hogy ne csak kilókban, mázsákban, hanem holnapban és jövőben is gondolkodjanak. Mostanában állítják össze szövetkezeteinkben a jövő évi terveket. A pártszervezetek tagjai közül is sokan résztvesznek ebben, s a kialakult tervben benne lesz javaslatuk, ’elgondolásuk. Szövetkezeti gazdáinknak évről évre nagyobb a jártasságuk a tervek elkészítésében. Le még így is csak hasznukra lehet. ha ezidő alatt meghallgatják minden tag javaslatát, elgondolásait akár a legcsekélyebb kérdésekre vonatkozóan is. Ezzel már megnyerik őket arra. hogy évközben majd figyeljek és segítsék elgondolásaik megvalósítását. S ezzel bekapcsolódnak a terv egésze végrehajtásának szorgalmazói sorába. Minél inkább közügy a terv. megvalósítása annál biztosabb, eredményesebb. Sőt a kész terv ismertetése sem kerül annyi fáradságba, ha részleteiben már ismert, vitatott a tagság között. N agy feladat tsz pártszervezeteink előtt a tsz felfejlesztés segítése. Sok helyen a mezőgazdasági fejlesztési bizottságokkal felmérték, milyen lehetőségek vannak. S a választási munkák során tevékenykedő aktívákat most azza' bízzál meg, hogy a tsz-ek számszerű fejlesztésére összesítsék erejű két. Ez elsősorban azt jelenti, hogy felkeresik a tsz-ek szomszédságában gazdálkodó egyénieket, s kertelés nélkül kérik, menjenek közéjük. De van sok más mód is. Az egyik jászsági tsz-ben vita volt például azon, hogy a zárszámadásra, ahol pár fillér híján 44 forintot osztanak egy munkaegységre, hívjanak-e kívülállókat. Többen azért tiltakoztak ez ellen, mert „nemcsak osztás, hanem vita is lesz egy s más dolgon”. A pártszervezet — okosan — így érvelt: „A 44 forintos munkaegységenkénti jövedelem szól magáért. Hogy problémáink vannak, azt meg nincs miért titkolnunk. Melyik az a ház, ahol minden nagyon símán megy, ahol gondok, megoldásra váró problémák ne lennének. Akiket hívunk, azok is gazdálkodó emberek, így legalább majd összehasonlítják a mi gondjainkat az övéikkel.” Jól érveltek az elvtársak, mert hisz olyan ház, ahol probléma soha ne volna — nincs. Es 44 forintos éwégi munkaegységért érdemes nyíltan vitatni a problémákat, különösen ha — mint ennél a tsz-nél is — olyan jelentős összeget fordítanak az oszthatatlan alapra, a gazdaság további fejlesztésére is. Sok helyen hallani, hogy kisebb tsz-ek, a gyorsabb boldogulás érdekében egyesülnek. Ez az elgondolás is ott talál leghamarabb támogatásra, ahol a párt- szervezetek tagjai kezdettől kezdve állást foglalnak amellett, s a tsz tagságot is meggyőzik arról: Ne azt nézzék, hogy egyik, vagy másik helyen 2 tehénnel több, vagy egy vetőgéppel kevesebb van, hanem azt: a feltételek többsége kedvező, s a következő év eredményesebb lehet az ideinél is. Jászdózsán a napokban egyesült a Dózsa Népe és a Kossuth Tsz. Az első közgyűlésen már megbeszélték, mikor ‘'építenek halastavat, mennyi szőlőt telepíA Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői azon fáradoznak, hogy minél kisebb időre szorítsák le a kényszerei téli tétlenség idejét. Amíg az időjárás engedi, foglalkoztatni szeretnék a dolgozókat. Ezt a törekvést csak helyeselni lehet. Jól járnak ezáltal a beruházók is, hamarabb elkészül épületük, s az építőmunkások keresetét sem csorbítja annyira a fagyszabadság miatt kiesett Idő. Addig is, míg a tél leghidegebb időszaka lehetetlenné teszi az építkezést, meleg ruhákkal felvértezve, védőitalokkal ellátva folytatják a munkát — szerte a megyében. így a munkáslétszám csökkentésére nem kerül sor, ellenkezőleg, a tavasz beköszöntésére új munkásokat vesznek fel. Az idő jó kihasználása lehetővé teszi a tél folyamán a szolnoki Kossuth út 27 szám alatt lévő új épület belső munkálatainak folytatását. Ezáltal hamarabb teljesedik a lakók vágya. De nemcsak itt, hanem az „E”, a „C” és a „D” lakótömbön, valamint az olaibánvászok Gutenberg téri lakóházában' is folytatódik a belső részek rend- behozatala. Az olajbányászoknak különben ugyanott újabb 16 lakásból álló ház építését kezdik meg. Az állati fehérje-feldolgozónál sem szünetel a munka. Ki is kell használni minden időt, temek, és hoL De ezt a közgyűlést már megelőzte a párttagok tanácskozása arról, hogy milyen lehetőségek állnak az egyesült tsz előtt, s amikor mindezt a közgyűlésen felhozták, mindenki egyetértett velük. Miért is ágáltak volna olyan dolgok ellen, ami minden tagnak javára, hasznára van. A következő hetekben, hónapokban csendesül a munka a tsz-ekben. De a politikai munkában nagyon is kell törekedni a felélénkülésre, hisz az említettek mellett még számtalan kisebb-nagyobb feladatot kell megoldani. A pártoktatást is, a szakmai tanulást is úgy kell megszervezni és úgy irányítani, hogy az ne csak formai, hanem tartalmas legyen, segíteni a szakmai vezetést abban, hogy az állattenyésztésben rend legyen, hogy a tél folyamán felkészüljenek a tavaszra, gépek kijavításával, stb. S ok és legnagyobbrészt szorgos feladatok ezek. De megoldásuk nem elérhetetlen. Különösen nem, ha tsz-eink pártszervezetei a közelgő téli időszakban törekszenek a politikai munka megjavítására, s ha minden párttag bátran vonakodás nélkül tevékenykedik azon. hogy munkájuk eredményes és szövetkezetük vonzó legyen. B. E. ooaoooooeoeeoooeaow Az idén 100 millió kínai tanult meg írni-olvasni Kína 1799 megyéjében és nagyvárosában október közepére ténylegesen megszüntették a fiatalok és középkorú felnőttek között az írástudatlanságot. Ez a megyék és nagyvárosok 79,4 százaléka. Ugyancsak ténylegesen megszüntették az írás- tudatlanságot 17 tartományban" 1949-től 1957-ig 27.970.000 ember sajátította el az Írás-olvasást. Ez év januárjától szeptemberig százmillió ember tanult meg írni-olvasni. hiszen a következő évben csupán ennél a létesítménynél két és félmillió forint értéket kell beépíteni. S a feladatok állandóan nőnek, gyarapszik minden üzem, vállalat, új műhelyeket, fürdőket, munkásszállásodat kell építeni mindenfelé. A szolnoki Bőripari KTSZ is sürgeti új székházának átadását. Haladnak is vele, már az első emelet falait húzzák. A földszinten modern üzletet, az emeleten korszerű műhelyt magába foglaló, közel 2 és félmillió forint ráfordítással épülő székház méltó dísze lesz a megyeszékhely főútvonalának, hirdetője a szövetkezés eredményes voltának. No, de térjünk csak vissza az építőkhöz, nézzük tovább, miben mesterkednek még a tél folyamán? Nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a vidéki városokban is folytatják — legfeljebb 2—3 heti fagyszabadság kivételével — az új létesítmények építését, illetve befejezését. Karcagon és Túrkevén egyaránt 12 lakás >s ház mielőbbi lakhatóvá tétele, Karcagon a ín! drmí vesző vetkezeti áruház építése, ugyanott a kísérleti gazdaság főépületének alapozása ad gondot a vállalat vezetőinek és munkásainak. Ftgyverneken és Kunmadarason iskolaépítés közben viaskodnak a téllel, Szajolban meg a Gön.gyölegellát ó Vállalat ’e- lepén,. a mintegy 800 ezer forintba kerülő, Varjú elvtárs, az elnök tartott beszámolót. Részletesen foglalkozott az elmúlt gazdasági év eredményeivel, problémáival. — összefüggésében ismertette a jelenlévőkkel a gazdálkodás menetét és előrehaladásukat. — Felsorolta bevételeiket; mit hová fordítottak és milyen meggondolások alapján dolgoztak. Az alapos beszámoló valóban tükrözte a Lenin Tsz gazdáinak esztendős munkáját és arra irányuló törekvését, hogy a szövetkezet kiváló eredményekkel büszkélkedjék. A közös gazdaság egy millió 701 ezer forinttal túlteljesítette éves bevételi tervét. Hatalmas összeg. Kiváló eredmény. — De vajon mivel magyarázható a túlteljesítés? Ismeretes, hogy az elmúlt gazdasági évben az időjárás nem kedvezett túlságosan, sőt a dolgozó parásztok számítását sok tekintetben keresztülhúzta az aszály s az esőtlen hónapok kárát mind a tsz-ek, — mind az állami gazdaságok bizony megérezték, — az egyéni gazdákról nem is beszélve. — Egyik-másik tsz éppen a rendkívüli időjárás miatt nem valósíthatta meg célkitűzéseit, kevesebb a jövedelem s a tervből kiesések mutatkoznak. Márcsak ezért is tanulságos a Lenin Tsz példája. Mit tettek? Merészen, de azért nagy szakmai gonddal fejlesztették állatállományukat. Egy esztendő alatt a szarvasmarhaállományt megkettőzték. Ez már önmagában véve is nagy teljesítmény. De az még nagyobb, amit a tejtermelésben elértek. 1957-ben 2 ezer 500 liter tejet fejtek tehenenként, 1958mekből készülő szíriek falainak húzása közben. Martfűn a Tisza Cipőgyár telepe bővítésből adódó feladatokat újabbak tetézik. A szomszédos téglagyár dolgozói részére 20 lakás építését kezdték el, s befejezésükkel sem akarnak szégyent vallani. Jászberényben a Forgó-Hel- ler féle, a Brüsszeli Világkiállításon ipari nagydíjat nyert léghűtőberendezés gyártásához kell újabb üzemrészt létesíteni. Ez a célkitűzés sem tűr halasztást, hiszen az új gyártmány irár.t világszerte óriási az érdeklődés, jelentős devizát jelent szállítása. Szerződésileg ugyan még le nem kötött, — de máris biztosra vehető a Tisza- menti Vegyiművek szuperfosz- fátüzeme, lakóházai és üzletháza, és a TITÁSZ új üzletháza előkészítő munkáinak megkezdése. Hasonló stádiumban van a Szenttamási Állami Gazdaság hibridkukorica üzeme építésének ügye. Az időjárástól és az anyagszál’ítási , költségek-e döntő hatású útviszonyoktól függően a termelőszövetkezeti istállók építése is folytatódik a hideg évszak alatt. Feladatban tehát nincs hiány. S a tervek eddigi túlteljesítése szerint munkakedvben rém. — Ezért remélhető, hogy a tél viszontagságai ellenére is újabb gyarapszik ban — tehát egy év múltán —< 6 ezer 130 literre növelték tehenenként a tejtermelést. Ezt az átlagot 120 tehéntől érték el. Első hallásra szinte valószínűtlennek tűnik ez a nagyiramú előrefutás. Viszont ami igaz: igaz. Minden kétkedőnek bebizonyíthatják a Lenin Tsz gazdái, hogy ez a 6 ezer 130 tér valóság. Ebből az egy adatból is számos következtetést vonhatunk le. Elsősorban azt, amit oly sokszor hangoztatunk: hogy a nagyüzemi gazdaságokban a lehetőségek korlátlanok. S a fejlődés üteme mind gyorsabb. Természetesen csak abban az esetben, ha a szövetkezet gazdái szorgalmasak, igyekvőek s vezetőik alapos, megfontolt irány ítómun- íeK. Különben az egy millió 701 ezer forintos tervtúi- teljesítés elsősorban az állattenyésztés hozamaiból ered. Szolnok megye közös gazdaságai sokat tanulhatnak az abód- szalóki Lenin Tsz-től. Egyikmásik tsz-ben elterjedt ai a helytelen nézet, hogy nem érdemes új tagokat felvenni, mert csökken a jövedelem. A Lenin Tsz gazdái állítják és bizonyítják, hogy ez a felfogás nemcsak téves, hanem káros is. A zárszámadó közgyűlésen arról adhattak számot, hogy ők az 1957-es évzárás óta 146 új belépővel gazdagodtak s 968 holddal nőtt a közös földterület. Az új belépők egyáltalán nem csökkentették a jövedelmet —■ ellenkezőleg: elősegítették a gazdaság erősödését. Mégin- kább lehetővé vált a különböző agro- és zootechnikai módszerek alkalmazása. A közgyűlésen ismét tizenkilenc dolgozó parasztot vettek fel tagnak. Szembetűnő és érdekes dolog, hogy a felszólalók egytöl-egyig arról adtak tanúbizonyságot» hogy szeretik, magukénak érzik a közös gazdaságot. Elmondották, a gazdálkodás jó irányban halad, méltatták a vezetők következetességét és szinte valamennyi szövetkezeti gazda hangsúlyozta: nagy a jelentősege annak, hogv nálunk szakemberek dolgoznak és ezek a szakemberek tudásuk legjavát adják. Vona elvtárs, a sertésfarm vezetője így beszélt: „Sokszor bírál az elnök elvtárs, akkor ez rosszul esik. De később — amikor az eredményeket látom — rájövök: igaza van az elnökünknek. Rendnek, fegyelemnek kell lennie. És szerintem ez is hozzájárult ahhoz, hogy most itt tartunk. A falu népe előtt van mivel büszkélkednünk.” A tsz növénytermesztési agro- nómusa elmondotta: két évvel ezelőtt úgy vélekedett, nincs szükség gépállomásra. „Ezennel ünnepélyesen visszavonom akkori állításomat; a kunmadara- si gépállomás sokat tett, rengeteget segített, megbizonyosodtam arról, hogy a gépállomás nélí.űl csak egykezű óriások lennénk”, — mondotta. Már ott a közgyűlésen beszéltek a felszólalók jövő évi terveikről. Azt akarják, hogy egy év múlva még erősebb legyen közös gazdaságuk. swj, •: A tél sem jelent tétlenséget az építőiparban létesítményekkel »*s~ n'i»TWl~ I
