Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-04 / 287. szám

1958. december 4 SZOLNOK MEG TO NÉPLAP 3 A jövő hét elejére befejeződnek a községi és városi alakuló tanácsülések A tanácsok alakuló ülései no­vember 28-án kezdődtek. Kedd estis a 72 községi tanácsból 35 megalakult, két városban szin­tén. Előreláthatólag a jövő hét elejére a községekben és váro­sokban az alakuló ülések lezaj­lanak. December 8-án kezdőd­nek a járási tanácsülések. Meg­kezdődött a megyei tanács ala­kuló ülésének előkészítése is. ammnö tanácsülések min­denütt ünnepélyesen zajlanak le. A tanácstagok mind ponto­san megjelennek. A szolnoki já­rásban az alakuló ülésekre ven­dégeket is hívnak. Kőteleken például százötven, Tiszaföldvá- ron kétszáz vendég vett részt. Ujszászon az úttörők köszön­tötték a tanácstagokat, és a száz főnyi vendéget. Párt- és tanácsszervezeteink vezetői az alakuló ülések előké­szítésére nagy gondot fordíta­nak. Eddig mindössze két eset­ben volt ellenszavazat a Haza­fias Népfront által javasolt VB- tagokkal, ÁB elnökökkel szem­ben. Az esetek többi részében egységesen foglaltak állást a ta­nácstagok a népfront által be­terjesztett javaslat mellett. Tószegen földcserékkel alakítják ki a nagytáblákat Némi leleményességgel szá­mos, nehéznek tűnő probléma oldható meg. Ezt bizonyítja a tószegi mezőgazdasági fejlesztő si bizottság munkája. Ez a bi­zottság mióta megalakult, ál­landóan azon munkálkodik, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése mielőbb megva­lósuljon, de lehetőleg kevés zökkenővel és feltétlenül a köz­ség dolgozó parasztjaival egyet­értésben. Szűcs Antal elvtárssal, a köz­ségi tanács VB-elnökével a fej­Let,tél Hiss tíetUa és lUt<& l/eew* címére Besenyszögre Kedves olvasom«! Levelük megérkezett, s most a szokástól eltérően mi nem pos­tán küldjük a választ, hanem a lapban. S mivel ilyen módon nyilvánosságra kerül problémá­juk. illő, hogy levelük tartalmá­ra röviden kitérjünk. Idézünk: „Nap mint nap olvassuk az újságokban és halljuk a Falu­rádióból, hogy általában milyen jól zárnak a termelőszövetkeze­tek. Ez hnind nagyon szép, de szeretnénk, ha a rosszul záró isz-eket is meglátnák, mint pél­dául a besenyszögi Vj Élet Tsz, ahol mi kevés jövedelemhez ju­tottunk ... Szeretnénk, ha ezt a szerkesztőség kivizsgálná és se­gítségünkre lenne”. — Ezzel a mondattal zárják soraikat. Arról van tehát szó, hogy szö­vetkezetük gyenge. S kifogásol­ják, miért csak a jól működő közös gazdaságokkal foglalkoz­nak a lapok és a rádió. Nem szükséges különösebben bizony­gatni, hogy a sajtó nemcsak a gazdag, jól működő tsz-ekről ír, de természetesen elsősorban azokról. Miért? Azért talán, •— mert nincs rosszul gazdálkodó tsz? Nem. Volt gyenge szövet­kezet és még van is gyenge szö­vetkezet. Ezt elhallgatni feles­leges, értelmetlen, sőt nagyon káros önelégültség lenne, meg­akadályozná a hibák feltárását es így azok megszüntetését. Kü­lönben pedig az egyénileg dol­gozó parasztok úgy is számon tartják a tsz-eket, és márcsak ezért is ésszerűtlen lenne a gyen­geségekről nem beszélni. Viszont a tények tömkelegé bizonyltja, hogy általában me- gyeszerte, országszerte nem a gyenge tsz-ek a jellemzők. El­lenkezőleg. Az erősek, az évről- évre gazdagodók vannak túl­nyomó többségben. Ne menjünk messzire, maradjunk Beseny- szögnél. Ott. községükben jóné- hány közös gazdaság működik. Az Uj Élet Tsz kivételével min­degyik szilárd és gazdag. Min­degyik jóval több búzát termelt, mint amennyit a község egyéni gazdái termeltek. Saját falujuk­ból vett példa is bizonyítja te­hát, hogy a jól működő közös gazdaságok vannak többségben és a rosszak elenyésző kisebb­ségben. Ezt az arányt figyelem­be kell venni és ennek megfe­lelően írni. Ha napról-napra ar­ról a néhány rosszul gazdálko­dó tsz-ről írnánk, akkor megha­misítanánk, eltorzítanánk a va­lóságot. Ennyit erről. Még hadd jegyezzük meg, a gyenge tsz-ek létezése nem tör­vényszerű. Nem úgy néz ki a dolog, hogyha egy tsz rossz, hát az is marad az idők végtelensé­géig. Minden azon múlik, hogy mennyire szorgalmasak a ta gok, hogyan munkálkodik a ve­zetőség, s miképpen használlak ki a nagyüzemadta két. Itt van a megyében az abádszalóki Lenin Tsz, vagy a mezőhéki Táncsics Tsz. öt esz­tendővel ezelőtt mindkét közös gazdaság túlzás nélkül nem elő­re, hanem hátramozdítója volt a mezőgazdaság* szocialista át­szervezésének. E két közös gaz­daságot a megye szégyenfoltja­ként emlegették. S ma mindkét szövetkezet nemcsak a megye, hanem az or­szág büszkesége. Csoda történt talán? Egyáltalán nem. A szóban lévő két tsz gazdái megértették, hogy első a munka. Dolog nél­kül nincs jövedelem. Megfelelő vezetők kerültek a két tsz élére, olyanok, akik a tagok szorgal­mát párosították a nagyüzemad­ta lehetőségekkel és néhány év múlva nemhogy kilábaltak a ba­jokból, hanem például az abád­szalóki Lenin Tsz ez évben majdnem kétmillió forinttal túl­teljesítette termelési tervét. S végeredményben éppen ide akartunk kilyukadni. Szövetke­zetük, a besenyszögi Uj Élet Tsz nem azért gyenge, mert a vélet­len így hozta, s nem azért kevés a jövedelmük, mert esetleg nincs szerencséjük. Másról van itt szó. Az a baj. hogy szövetke­zetükben nem elég határozott a vezetőség, nem követelte meg éppen a tagok érdekeit szemelőtt tartva, a szilárd munkafegyel­met. Nem használták ki meg­felelően a közös gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Keveset termeltek. És most csak annyit oszthatnak, amennyit termeltek. És csak annyi jövedelmük lesz. amennyiért megdolgoztak. Emlékezzenek csak. Előfor­dult — számtalanszor, hogy a tagok egy része hanyagul dol­gozott Amikor a vörösherét csé­pelték, 8—9 órakor kezdték a munkát. Olyan idő tájban, ami­kor a szomszédos tsz-ek szorgal­mas gazdái már egyszer kifá­radtak. Nyolc-kilenc órakor kezdték a munkát és délután há­romkor már abbahagyták. Há­rom napig csinálták azt, amit mások egy nap alatt megcsinál­tak. Emiatt elkéstek a rizs ara­tásával Is. S így sorolhatnánk még jónéhány mulasztást. Kedves Olvasóink! Bizonyára mindketten a ter­melőszövetkezet szorgalmas dolgozói, s felelősséget éreznek a közös gazdaság iránt. Be kell azonban látniok, olyan a tsz, amilyenek a gazdái. Hamarosan sor kerül a zárszámadó közgyű­lésre. Ott higgadtan, tárgyila­gosan, de nagyon őszintén vizs­gálják meg a bajok okait. Ez le­gyen a kiinduló pont a hibák fel­számolására. A jövőben ne a ha­nyagok, hanem a becsületes, szorgalmas tagok szava legyen a döntő. A vezetőségtől pedig kö­veteljék meg: a szilárdságot, a határozottságot és segítsék is a vezetők munkáját. Ha ez így lesz — és ha a ta­gok akarják, akkor így lesz — egy esztendő múlva a besenyszö-- gi Uj Élet Tsz is a legiobbak kö­zé kerülhet. Bizunk abban, hogy oda is kgrül. Szp. lesztésl bizottság egyik tagjával beszélgettünk. Ö mondta el, mi­lyen módszerekkel dolgoznak é; a közelmúltban milyen jelentő­sebb feladatokat oldottak meg. Különösen érdekes és tanulsá­gos. hogy „tagosítottak” tagosítás nélkül. Az ottani Alkotmány Terme­lőszövetkezet nagyüzemi gazdál­kodását erősen befolyásolta a közös földterület széttagoltsága. Valamit tenni kell — határoz­ta el a mezőgazdasági fejlesztés' bizottság, összehozni a földe­ket, hogy a nagyüzem valóban nagyüzem legyen és a szövetke­zet gazdái alkalmazhassák a fejlett agrotechnikai módszere­ket. „Elhatároztuk, hogy beszélge­tünk az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal. Elmondjuk, miről van szó és megkérjük őket, segítse­nek nekünk az Alkotmány Tsz- nek kialakítani az összefüggő nagyobb földtáblákat’' — mon­dotta Szűcs Antal ejvtárs. S a dolog sokkal könnyebben ment. mint gondolták, mert az egyéni gazdák értettek a szép szóból. Az úgynevezett felső földeken a mezőgazdasági fejlesztési bi­zottság megkezdhette a földc=e rét. Hasznos Fái egyéni gazda kijelentette: „Támogatom <tz elvtársak munkáját, az ilyen módszerrel egyetértek és helyes­lem, örülök annak, hogy őszin­tén, bizalommal fordulnak hoz­zám. Nem károsodtam, mert cse­rébe ugyanolyan minőségű föl­det kaptam’’. A Sallai testvérek 12 holdat, Bradács Mihály 3 holdat, mások 5—6 holdat cse­réltek el és végül kialakult a 350 holdas földtábla. így most az 1000 holdas Alkotmány Ter­melőszövetkezet földterülete nincs szétszórtan, hanem három összefüggő területen. A mezőgazdasági fejlesztési bizottság tagjai, amikor beszél- gettek az egyéni gazdákkal, ter­mészetesen szóba hozták a nagy­üzem előnyeit is. S mi történt? Az, hogy harminc egyénileg dol­gozó paraszt nem cserélte ki a földjét, hanem közölte, hogv viszi a tsz-be, aláírja a belépési nyilatkozatot. így lett szövetke­zeti gazda Molnár István 12 holdas. Molnár Antal 10 holdas, Branyó János 6 holdis d üaozó paraszt. Az önkéntes földcserét most tovább folytatják, a Dózsa Ter­melőszövetkezetnek szeretnének kialakítani egy 100 holdas táb­lát. íme, így „tagosttanaK^ srrsze- gen tagosítás nélkül,- így bizo­nyítja be a mezőgazdasági fej­lesztési bizottság, hogy némi le­leményességgel, okos szóval a dolgozó parasztokkal együtt szá­mos nehéznek tűnő probléma oldható meg. Negyvenegy könyv jelenik meg a tanácsköztársaság évfordulójára Jó ütemben halad gépállomásainkon a gépjavítás Megyénk gépállomásain a gép­javítás egyre inkább elveszíti szezonális jellegét. Egész évben szervezetten folyik a javítás. — így, a most meginduló téli gép­javítások nem okoznak különö­sebb gondot. Különösen figye­lemre méltó a túrkevei gépál­lomáson bevezetett folyamatos szalagszerű javítás, melyben egy-egy brigád állandóan egy­azon munkát végez, egy alkat­részt javít. A munka folyamatossága mel­lett növekedett a gépjavítások színvonala is. Ma már minden főjavított erőgépet fékpadi mé­résnek vetnek alá s az így ka­pott eredmények csalhatatlan fokmérői a munka minőségé­nek. A színvonal emelkedés mel­lett szól az is, hogy minden nagyjavított gépet teljesen át­festenek, így védik a korrózió ellen. Az egész évi folyamatos ja­vítás eredményeképpen me­gyénkben főjavításon esett át 469, folyójavításon 743 traktor, 1178 eke, 507 tárcsa. 389 kulti- vátor. 381 vetőgép. 176 kombájn 577 cséplőgép. 347 kazalozó, 311 lehetősége- aratógép és 536 öntöző motor. — Ezek a számok harmadik ne­gyedév végi adatok, de mutat­ják, hogy gépállomásaink a téli gépjavítás ideje alatt teljesíteni tudják javítási terveiket. -----------------^ ------------------­Kö zlemények A megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya felhívja az Idő­szerű kérdések tanfolyam propa­gandistáinak figyelmét, hogy a december 8-i foglalkozásokon a berlini kérdést és a franciaor­szági választások eseményeit be­széljék meg. * Kérjük, hogy ahol az Idősze­rű kérdések és a Marxizmus- leninizmus c. oktatási anyagból tölösleg van, juttassák vissza a Kossuth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségéhez. Amennyiben az oktatási anyag-ellátással van va­lami észrevétel, azt is kérjük le vélbcn közölni a megyei kiren deitséggci. A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójára méltóképpen felkészülnek könyvkiadóink is. A tervek szerint 47 különböző kiadvány jelenik meg a jubi­leumra. Többek között a Kossuth Ki­adó — a Hadtörténelmi Intézet­tel Közösen — megjelenteti a Magyar Tanácsköztársaság vö­rös hadserege című kiadványt, Földes Péter Stromfeld Aurél­ról szóló életrajzregényét. Napvilágot lát Gárdos Mik­lós: Két ősz Között című m in­kája, amelyben a magyar tör­ténelem 1918 októbere és 1919 októbere közötti szakaszát dol­gozza fel- Napvilágot lát Mol­nár Jánosnak, a csepeli munká­sok történetéről szóló könyve, amely az 1919—1945-ös idősza­kot tárgyalja. A Táncsics Kiadó megjelen­teti a magyar szakszervezeti mozgalom válogatott dokumen­tumainak második köte’ét, amely a szakszervezetek 1913— 1919-es munkájával foglalkozik. A Gondolat Kiadó jövőre in­duló nemzeti könyvtársorozatá­nak első kötetei között lesz az a gyűjtemény, amelyben a Ta­nácsköztársaság művelődési, ok­tatásügyi- é9 szociális törvényei kapnak helyet. A hézagpótló összeálítást képzőművészeti al­kotások illusztrálják. A Móra Kiadónál megjelenik Kelen Jolánnak, a TanácsK-'Z- társaság gyermek-szociális ügy­osztálya egykori vezetőjének; A Tanácsköztársaság a gyer­mekért című visszaemlékezne, Gergely Márta: Koratavasz cí­mű 1919-ben játszódó leánj- regénye. Földes Péter a mag var vörös hadsereg honvédő harcait dolgozta fel Mennyei páncél- vonat című regényében. (MTI) Bőséges szílázstakarmáriY — magas tej hozam A kisújszállási Kini­zsi Termelőszövetke­zet tehenészete a vá­rosban elsők között áll tejtermelés te­kintetében. A tehe* nek kukoricaszárból* napraforgóból és cu­korborsó keverékből összeaprított szilázsta- karmányt kapnak. Naponta kétszer 20 kilogrammot. Így az­tán érthető, hogy a képen látható tehén s az 1-es Manci 12,7 liter tejet ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom