Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-04 / 287. szám

älULNUK MEGYEI NÉPLAP 1958. december 4. Még tíz—tizenkét kedvező napra van szükség... , {t; teljesítjük az őszi fásítási tervet — vélekedett Vilcsek Já­nos, az Erdőgazdaság igazgató­ja. Majd arról beszélgettünk, milyen nehézségek, problémák merültek fel a jó egyhónap óta tartó munka során. Oktober végén kezdődött meg az őszi fásítás, s bizony, a szakembereknek nem kis erő­feszítésébe került a munka megfelelő irányítása, az igé­nyek kielégítése. Már a fásítás megkezdésénél gondolni kellett arra, hogy a hosszan tartó szárazság miatt az amúgy is döntő többségeben kötött talajok kőkeménnyé vál­nak. így is történt. Ezért az Er­dőgazdaság tíz Zetor-nieghajta- sos fúrógépét is a fásítók ren delkezésére bocsátotta. De néha bizony még a fúró is eltörött a kemény altalajban. A szárazság nehezítette a fa­csemeték kitermelését. Ezt a munkát 90—95 százalékban gé­pesítették. Az erdészek és szak­emberek ügyeltek arra, hogy a kiemelésnél minél kevésbé sé­rüljenek meg a hajszálgyökerek, mert ez károsan hat az átülte­tett facsemete további fejlődé­sére. A megsértett gyökérzetű kis lácska hamarabb kipusztul, pedig a cél az, hogy minél erő­teljesebb, egészséges fákká fej­lődjenek a csemeték, suhángok. A napokban hallottunk olyan panaszt, hogy például a jász­berényi járásban, de más helye­ken is, az Erdőgazdaság nem tudja biztosítani megfelelő mennyiségben a facsemetét. A KISZ fiatalok sérelmezik ezt, akik társadalmi munkában szí­vesen segítenék a fásítást, kö­vetve a mezőtúri diákok és ter­melőszövetkezeti kiszisták, va­lamint a karcagi fiatalok pél­dáját. A karcagi KISZ tagok 20 ezer facsemetét ültettek el tár­sadalmi munkában. Ml AZ IGAZSÁG? Az Erdőgazdaság vezetői a fa­csemete ellátásról a következő­képp nyilatkoztak: Ez évben a csemetekertek 150 százalékra teljesítették a tervet, vagyis 50 százalékkal több facsemetét és suhángot termeltek az előre be­ütemezettnél. S mégis a hirte­len megnövekedett igények ki­elégítése gondot okozott. Kiilö nősen nyárfák iránt volt nagy érdeklődés. Mind többen isme rik meg e fafajta jó tulajdon­ságait, s olyan mennyiségben igényeltek nyár csemetéket hogy azt az Erdőgazdaság nem tudta kielégíteni. A többi faié lékből döntő többségben bizto­sítani tudták a szükséges meny- nyiséget. A jövőre vonatkozóan hasz­nos javaslattal éltek az Erdő­gazdaság vezetői, amelyet érde­mes megfontolni a tanácsoknak, állami gazdaságoknak és ter­melőszövetkezeteknek, egyszó­val mindazoknak, akik nagyobb arányú fásítást terveznek. Ez pedig az, hogy előre közöl­jék igényeiket, milyen meny- nyiségü és fajtájú csemetéket kívánnak ültetni a következő esztendőkben. Ez azért is hasznos lenne, mert akkor a csemetekertekben az igények figyelembevételével ne­velnék a különböző fafajiakat. Mivel a nyárfák iránt ez év­ben nagy volt az érdeklődés, több mint 10 millió dugvány gyökerezte! ését tervezi az Erdő- gazdaság, s dugványgyújtésfe már most is lehet jelentkezni az erdészeti kerületekben, ahol a téli hónapokban szakemberek irányításával végzik ezt a fon­tos munkál. NK. „Felszólaláshoz nem szokottak“ találkozója Megható találkozó színhelye volt a napokban az öcsödi Sza­badság Termelőszövetkezet kul­túrterme. A szövetkezet asszo­nyai látták vendégül egyénileg dolgozó asszonytársaikat. Eddig ilyen találkozó Öcsödön még nem volt, de lám, csak el kellett kezdeni, csak: ki kellett nyújtani a baráti kezet a kívül­állók felé és láthattuk, milyen őszinte örömmel fogadták azok. Sok ilyen találkozót kell ren­dezni. A felszólaláshoz nem szo­kott, akadozó asszonyok elmond­ták, milyen váratlanul érte őket a meghívás és milyen nagyon jól esett, hogy gondoltak rájuk. Bátor, felszabadult érzésekkel sorolták el a tsz-asszonyok, hogy emberszámba először -a szövetkezetben vették őket. ,,A termelőszövetkezetben — man. dottdk — a végzett munka után jár a részesedés, nem aszerint, hogy férfi, vagy nő a dolgozó. A dolgozó parasztasszony a szövet­kezetben érte el, hogy rámutat­hat arra a búzára, kukoricára, egyéb terményre, amit ő kere­sett. Nagy szó ez akkor, amikor az egyéni gazdaságokban — nines meg az asszonyt munka becsülete.” Derültséget keltett, hogy a termelőszövetkezet, párttitkára, Takács elvtárs kicsit rápirította férfiakra, mondván, hogy az aszcaiytagok bizony nem nézték, vasárnap-e, vagy se, ha a hétfői piac úgy kívánta, felszólítás nél­kül szedték a paradicsomot, zöldséget. Nem úgy a férfiak. Fokozta a derűt, hogy amikor az elöregedett tsz-tagok nyug­díjazására! esett szó, az egyik idős szövetkezeti asszony szót kért és memyecskés tűzzel je­lentette ki: vele bizony ne te­gyék meg azt a csúfot, hogy nyugdíjba küldik, mert ő nagyon. jól érezte magát a tsz-ben és ő bizony jövőre 'is ki akar men­ni dolgozni. A másik idős asz- szony ellenben már hálálkodott a nyugdíjért és külön megkö­l t A f I f hírei. ■♦»TTVfVVVVTT————---­A Társulat előadótermében folyó hó 5-én, pénteken 17 órai kezdettel „Párt és forradalom” címmel Mód Aladár egyetemi tanár, a TIT országos főtitkára tart előadást. A Szülők Főiskolája ünnepé­lyes megnyitója folyó hó 5-én, pún teken délután fél 6 órakor lesz a Verseghy Gimnázium dísztermében. A rendező szer­vezetek közük, hogy a Főiskola ..... vrvtTWTTVT^: el őadásaira újabb bérletsoroza­tot nem tudnak kibocsájtani, de az egyes előadások előtt a hely­színen az érdeklődők 2 forintos árban válthatnak jegyeket. * Előzetes tervek szerint a jövő hét folyamán az új termelői ár­ról Dr. Vinczc Imre, az Orszá­gos Arhivata! osztályvezetője tart előadást a Társulat klub- lielyisegeben. Az előadás pontos időpontját a későbbiek folya­mon közöljük. szón te, hogy ilyen kevés idő — hat év után — is nyugdíjra ér­demesítették. Voltak megható pillanatok is. Az egyik kívülálló asszony, há­romgyermekes édesanya, sírva kérdezte meg, hogy bevennék-e a termelőszövetkezetbe, mert gyenge és beteges. Persze mind­járt meg is nyugtatták, hogy mindenkit olyan munkára osz­tanak be, amelyet megerőltetés nélkül el tud végezni Annak az asszonynak is könnyek fátyoloz­ták a szemét, aki apróbb tor­zsalkodások miatt otthagyta a szövetkezetét, de mint mondta — a szíve mindig visszahúzza. Volt aki egyenesen megmondta, hogy ma még kívül van a cso­porton, de hamarosan belép Volt aki csak néhány köszö- ő vfct szólt a szíves meghívásért, De egyet mindnyájan kihangsú­lyoztak: nagyon jól érezték ma­gukat és nem is gondolták, hogv ilyen vidám és barátságos az élet a tsz-ben. Nemcsak azért, mer tea-délután van, hanem mert nyugodt, biztosított élet van. a fáradt öregkorra pedig nyugdíj. így beszélgettek, ismerkedtek az asszonyok, míg csalt el nem kezdődött a tánc. A tsz-asszo­nyok megmutatták, hogy nem­csak a répaegyelésben, kukorica- kapálásban, de itt is „legények a gáton”. Vázámé Budai Gabriella Öcsöd. A Szolnoki Catnianíeb adó műsora december 4 én Ifjúság hangja. — Ajándekmösoi* az SZTK. Rendelőintézet dolgozóinak kívánsága szerint. — Riportok, tu­dósítások megyénk életéből. — Hí­rek. — Téli napok a gépállomás« kon. A fogszuvasodás Szerte az egesz világon mind komolyabb betegséggé válik a fogszuvasodás. Minden száz em­berből 70—80 lyukas, fájós fog­gal jár-kel. Ez a gyerekek tej­fogaira éppen úgy érvényes, — mint a maradandó fogakra. Szakemberek között máig is eldöntetlen kérdés, mitől romlik a fog. Sokáig az volt az uralkodó fel­fogás. hogy a megtapadó ételma- radékok. tóként a kenyér, tészta és cukorféleségek erjedéséből ke­letkezik olyan sav. amely fel­marja a fogak zománcát. így ap­ró repedések támadnak a ke­mény külső rétegen, ami teljes odvasodáshoz vezet. Ma már a vélemények megoszlanak. A köz­ponti idegrendszer megzavart működését, a helytelen táplálko­zást és a hiányos anyagcserét is okolják. A kérdés még nincs véglegesen eldöntve. Minden­esetre a természetes életmódtól való eltérés, amit a civilizáció szükségszerűen magával hoz, — alaposan megbosszulja magát a fogakon. A beteg fog eleinte alig okoz zavart. Amint a lyuk mélyül. — egyre közelebb kerül a fog bel­sejébe zárt, rengeteg érzőideget tartalmazó főbbéihez. hideg, — forró, vagy sós, édes étel-ital hatására egyre hevesebb fájda­lom keletkezik. Később minden külső ok nélkül fogunk fájni, sa ­jogni kezd. Ez annak a jele, — hogy a fogbél megbetegedett. Ez legtöbbször gyulladással jár együtt, pokoli fájdalmat okozva, mert áthúzódik a fogat borító gyökérhártyába, majd a fogat körülvevő csontba. Ilyenkor a beteg arca megdagad, lázassá válik, hideg rázza. Az elhanya­golt fog súlyos betegséget is okozhat. A fog persze ilyenkor már el­veszett. ki kell huzni. Az is elő­fordul,. hogy a gennyes tályogot fel kell vágni, hogy vérmérge­zés ne legyen belőle. Épp ezért győzzük le lustaságunkat és fé­lelmünket. járjunk rendszeresen fogorvoshoz. Heti etrena Csütörtök: fteszeiifc tésztáié vés. — Paradicsomos káposzta vagdalt hús­sal. Péntek: Borsó leves. Rakott bur­gonya, céklasa Iá tavai. Szombat: Húsleves. Főtthús, al­mamártás, pirított darával. V as ár nap: Apróié kle vés. Töltött csirke, burgonyahab, kompót. Hi­deg gyümölcsrizs. Hétfő: Lebbencsleves. Kelkáposz­ta-főzelék, lángos, vagy bundáske- nyér. Kedd: Sóskaleves. Babfőzelék, pá­colt marhaszelet. Szerda: Burgonyaleves. Cseh-fánk (! arkedii) baracklekvárral. Valamit a szépsegápoiasrot A modem kozmetika helyesen azt állítja, hogy az arcfesték, a rúzs és a púder a kozmetikának nem éppen a legfontosabb kelléke. A szépségápolás azonban talán olyan öreg, mint maga az emberi­ség. Igazságtalan kritikus volna az, aki az esztétikus külső utáni vá­gyat kispolgári assagnak, vagy búr- zsoá esökevénymek minősítené . . . Ellenkezőleg, nálunk ma minden nőnek megvan a lehetősége, hogy jólápolt legyen. Miért nem segít­hetne a nő egy kicsit a természet­nek? Miért nem emelhetné ki fi­nom arcfestéssel arcának szépségét, vagy tüntethetné el arcbőre kisebb hibáit? A szépségápolásnál két igen fon­tos elvhez kell tar'tanunk magunkat, Elsősorban gondoskodjunk arcbő­rünk tisztaságáról, s az arcfestés­nél mindig tartsuk szem előtt a jó ízlést, a finomságot. Nehéz az arcfestés pontos szabá­lyait megállapítani. Vannak fekete­hajú, világosbőrű nők, vannak sző­kék, akik sötét bőrűek. Az arc min­den esetben más-más egyéni festést igényel. Az időpont, a hivatás, az alkalom, amelyre készülünk, a nő kora, sőt a ruha színe is határoz. Mindenki saját egyéni ízlését is érvényesítheti. Kétféle pirosítót használhatunk, szárazát és zsírosat. A zsíros, krém- rúzzsal való sminkelés jobb, mert sokkal könnyebben tapad az arc­bőrre, de felrakása nagyobb kéz­ügyességet kíván, mint a száraz, úgynevezett kompax rúzsé. Utóbbi­nak az a hátránya, hogy mivel pú­derre kenjük, hamar lehullik. Pirosító használatánál tartsuk ma­gunkat ahhoz, hogy sohase legye­nek éles körvonalai, hanem olvad­jon össze az arcbőr természetes színével. Szőkék használjanak min­dig világosabb színárnyalatú pirosí­tót, barnák sötétebb színeket is' megengedhetnek maguknak. Idő­sebb nő használjon kevesebb piro­sítót, mint a fiatalabbak és a lá­nyok, akiiének szép üde a bőre, s festékre egyáltalán nincs szüksé­gük, * vagy esafc akkor, ha tánces­télyre, vagy bálra készülnek. Csillagokból álló terítő 80-as horgolófonálból 15-ös tű­vel készítjük, tetszés szerint, — szögletes, vagy kerek formára. Első sor: 10 láncszemből gyű­rűt készítünk., Második sor: 7 láncszem és 1 egyráhajtásos pálca, majd ötször 1 rövidpálcával az előző sor négyszemes láncivének közepé­be öltünk, majd ismét 10 láncot és 6 egyszerre befejezett egyrá­hajtásos pálcát, horgolunk. A mintát körbe ismételjük. Ötödik sor: 3 láncszemmel ér­4 láncszem és 1 egyráhajtásos pálca következik. Összesen 6 kockát horgolunk. Harmadik sor: A négyláncsze- mes ívbe 3 láncszemet és 5 egy­ráhajtásos pálcát öltünk, majd 4 láncszem és 6 egyráhajtásos pál­ca váltakozik a soron végig. Negyedik sor: A 6 egyráhajtá­sos pálca fölé ismét 6 egyráhaj- tasos pálca kerül, amelyeket az utolsó hurkolással egyszerre fe­jezünk be. Ezután 10 láncszemet jük el az ív közepét, majd 13 láncszemből álló íveket készí­tünk, amelyeket rövidpálcával az előző sor 10 szemes láricívének közepébe öltünk. Hatodik sor: 5 rövidpálca, öt- láncszemes pikó, 3 rövidpálca, ötláncszemes pikó, 3 rövidpálca, ötláncszemes pikó és 5 rövidpál­ca kerül minden ívbe. A csillagokat, tetszés szerint, .„'.pesoljuk össze. A kis csillag átmérője: 4 ego

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom